LÉLEKTAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Ákos
2019.06.28.

Érdekes téma jutott eszembe a minap: vajon hogyan működnek a jelenlegi rendszer résztvevői? Mi okozza az ellenzéki erők (nem elsősorban a politikai pártok) impotenciáját és a kormányoldal elbizakodottságát? A hatalomvágyon túl, mégis mi motiválja Orbánékat és azokat, akik támogatólag viszonyulnak hozzájuk (de közvetlenül nem haszonélvezői a NER-nek)? Ezt megérteni lehet az a szükséges plusz, ami a rendszer lebontásához kellhet.

Nézzük a kormánypárti szavazó tipikus esetét. Nem a fröcsögő, fizetett, vagy ingyenhülye internetes trollra gondolok, hanem az értelmiségre. Aki bonyolódott már vitába ilyen személlyel, az tudja, hogy számtalan esetben nyögvenyelős magyarázattal, ferdítéssel, csúsztatással indokolják, hogy miért is jó az adott döntés nekünk. Ami egyébként nem jó, vagy legfeljebb keveseknek. Mint Münchausen báró, aki a saját hajánál fogva húzza ki magát. Nehéz megfogni, mert sok esetben részben tényekre támaszkodik, ha mégis sikerül, akkor vagy átmegy személyeskedőbe, megy a gyurcsányozás, vagy eltűnik a balfenéken. Addig azonban védi a mundér becsületét, kizárólag a kormányzati tematika és érvrendszer szerint. Olyasformán, mint aki a temetésen kizárólag arról beszél, milyen szép a koszorú. Szívesen elolvasnék néhány mélyinterjút ilyen személyekkel, mert a dolog nem (lehet) olyan egyszerű, ahogy néha tűnik, miszerint: amíg a migránsoktól megvédenek, lopjanak nyugodtan, a többi is lop, de azok ráadásul beengednék a migránsokat is.

Itt ér össze ez a csoport a másikkal, akik azt gondolják, hogy bármi, amit a kormányzati szervek tesznek, csak rossz lehet, de ilyen abszolút gonoszság egyszerűen nem létezik. Ha járulékosan is, véletlenül is, de vannak előremutató vonzatai a döntéseknek. Ahogy egyértelműen kedvezniük kell időnként valamelyik társadalmi csoportnak, vagy legalábbis úgy tenni, mint aki kedvezni próbál. Aztán vagy sikerül, vagy nem, hiszen a pozitív döntések kidolgozottsága sosem olyan részletes és pontos, mint a negatívaké.

Hozzáteszem, akik ennyire fekete-fehérnek látják a működésüket, azok se feltétlenül járulnak hozzá az elkergetésükhöz, mivel konzerválják azt a szembenállást, ami a Fidesznek kiválóan megfelel, a folyamatos (és időnként nem kellően megalapozott) támadások miatt, sokkal könnyebb egyben tartani a szavazóbázist. Nekik is szükségük lenne arra, hogy ne ilyen dogmaszerűen utasítsanak el élből mindent, nézzenek néha a kommunikáció mögé, akkor is ha fárasztó. Pont ezért csinálják, erre játszanak, hogy az ember belefárad.

Amikor Orbán arról beszél, hogy „mi magyarok”, uszkve 3,5 millió ember nevében szól. Viszont amíg ez a bázis mögötte áll, addig nem szenved vereséget. Ezen polgárok nagy része minden esetben el fog menni szavazni, vagy ha kell, békemenetelni (tudom az elmúlt néhány év nem ezt bizonyítja, de attól még amikor nagyon kell, menni fognak, pénzért vagy nyomásgyakorlás hatására, esetleg import lengyel menetelőkkel). Igen, ő az a fajta hamiskártyás, aki cinkeli a paklit, ólmozza a kockát, kibicei vannak, továbbá lapok a ruhaujjában, és persze még neki áll feljebb, ha rajtakapják. Egy elvtelen csaló, aki már régóta bebizonyította, hogy számára a cél szentesíti az eszközt, a járulékos veszteségek pedig nem számítanak...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: „JÓK A KÉMEIK: GYAKORLÓ KERESZTÉNY VAGYOK” – KERPEL-FRONIUS GÁBOR HITRŐL, JOBBOLDALISÁGRÓL ÉS A PRIDE-RÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2019.06.20.

Tüntetett már Gyurcsány ellen is, újabban pedig polgári Magyaroszágot emleget és a „Fidesz-árvákat” akarja megszólítani. A Momentum főpolgármesterjelölt-aspiránsa Kálmán Olgával és Karácsony Gergellyel mérkőzik a ma induló, jövő szerdáig tartó ellenzéki előválasztáson, amely – állítása szerint – így már nem balos belügy. A Válasz Online minden jelentős szereplőt igyekszik megszólaltatni: interjúztunk már Tarlós Istvánnal, amikor pedig Karácsony-Puzsér párharc körvonalazódott, egy asztalhoz ültettük a feleket. Most tehát jöjjön a titokzatos katolikus momentumos: Kerpel-Fronius Gábor. Interjú.

– Kémeink jelentették: minden vasárnap feltűnik a Mária utcai templomban, a jezsuitáknál.

– Jók a kémeik.

– Az a templom nem a XIII. kerületben van. Miért épp oda jár misére?

– Hosszú történet.

– Van időnk.

– Volt nekem egy elég hosszú eltávolodásom az egyháztól. Gyerekként jártam templomba és hittanra is…

– Merthogy antikommunista család sarja?

– Nem feltétlenül antikommunista…

– Kommunista?

– Dehogy! Nem így értettem. Keresztény középosztálybeli, polgári család, ebből pedig következett az antikommunizmus is, afféle természetes hozadékként. Számunkra magától értetődő volt, hogy járunk hittanra, hogy ministrálunk. A tabáni templomba jártunk, tehát nem a híres, nagy közösségek egyikébe, amilyen mondjuk a Pasaréti téri.

Tizenkét-tizenhárom éves koromban elkezdtem feltenni a kérdéseket Istenről, hitről – aztán kaptam a papoktól azokat a bornírt válaszokat, amelyek cseppet sem elégítették ki az érdeklődésemet. El is kezdtem távolodni az egyháztól.

A liturgia miatt olykor-olykor betértem misére, a tömjénfüsté a gyerekkor ismerős és kedves illata maradt számomra, de tíz évvel ezelőtt találtam vissza igazán.

– Mi történt akkor?

– Facebook-ismerősöm hívta fel a figyelmemet egy érdekes könyvre, amely a Jezsuita Kiadónál jelent meg. Elmentem a Párbeszéd Házába, a könyvesboltba, aztán betévedtem misére és egyszer csak észrevettem, hogy van itt ez a világra nyitott katolikus szemlélet, amellyel én nagyon nagy békében vagyok.

– Tehát inkább a közéleti vonal vitte vissza a spirituálisra?

– Abszolút.

– Istenben azért hisz?

– Persze.

– És már az intézményesített istenhittel sincs baja?

– Nincs. Mint minden szervezetnek, megvannak a maga problémái, de a katolikus egyház sem monolit blokk. Vannak benne irányzatok, elképzelések, vélemények a világról. Jóval tagoltabb, mint ahogy azt sokan láttatni szeretik.

– Ön meg a polgári, konzervatív szavazókat szeretné megszólítani. Ehhez jó út lehet ez az egyházias vonal, csakhogy erős ellentmondásban van a momentumos lelkülettel, mondjuk ami a homoszexuálisok házasságát illeti. Az egyháznak nincs ebben igaza, vagy a Momentumnak?

– Nem látom az ellentmondást.

– Nem? Az egyház szerint a házasság férfi és nő kapcsolata, a Momentum szerint meg család az, amit annak tartasz.

– Az egyház tanítása a családról kötelező az egyház tagjaira, a házasság világi intézménye viszont folyamatosan változik. Egy világi intézmény döntését pedig olyan indokokkal kell alátámasztani, amelyeket a nem hívők is el tudnak fogadni. Az én személyes álláspontomat indokolhatja az, amit az egyházam tanít – ahogy indokolja is. Azt azonban nem akarhatom, hogy ez világilag is kötelező legyen...

ITT OLVASHATÓ

FONTOS, HOGY VILÁGOS LEGYEN: A TÖBBSÉG NEM ORBÁNNAL VAN

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2019.06.28.

Egy kis ország, amelynek nincsenek szövetségesei, fölkészülhet a legrosszabbra, pláne most, hogy a világ gazdasági, környezeti és politikai problémái súlyosodnak - nyilatkozta a Hírklikknek Tamás Gáspár Miklós. A filozófus úgy látja, Magyarország érdeke az, hogy világossá váljon, a magyarok többsége nem ért egyet Orbánnal.

Tamás Gáspár Miklós legutóbbi cikkében azt írta: Orbán célja egyértelműen a nacionalista mozgósítás, a célhoz vezető út azonban a szakadék mélyére vezet. TGM hozzátette, Orbán logikája pofonegyszerű: ha sikerül elhitetnie a magyarok többségével, hogy körülöttük mindenki ellenség, onnan már csak egy ugrás elhitetni, hogy nem bízhatunk másban, csakis benne, a vezérben.

A filozófus emlékeztetett rá, hogy klasszikus hatalmi eszköz a szomszédok iránti gyűlölet gerjesztése, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szomszédaitól elkülönített, magára utalt nemzet mítosza csak arra jó, hogy a nép egyetlen kiutat lásson: egységesen követni Orbán Viktort – a szakadékba...

ITT OLVASHATÓ

SZERENCSÉSEK VAGYUNK, HOGY MAGYARORSZÁGON RAGADTUNK - INTERJÚ ZORÁNNAL

INDEX / STENK BLOG
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2019.06.28.

Lassan hatvan éve van a pályán Sztevanovity Zorán: már annyi dal van a repertoárban, hogy újakat nem is nagyon lehet beszorítani a műsorba, ezért is nem jelent meg új lemez hosszú ideje. Zorán most újra turnézik, október 19-én pedig két és fél év után a Budapest Sportarénában is fellép. Ezért, de nem erről ültünk le vele beszélgetni, és az interjúban olyasmik kerültek szóba, mint hogy:

- Mi lett volna, ha Zorán szerb családja nem ragad Magyarországon az ötvenes években?

- Mit gondol ma, ha Szerbia kerül szóba valahol?

- Hányszor játszotta le fejben, mi lett volna, ha annak idején nemcsak egy kézfogásig és pár udvarias szóig jut a fél Beatlesszel?

- Már ötven évvel ezelőtt, Magyarországon is érezni lehetett Woodstock hatását?

- Miben hasonlított a Beatles Liverpoolja a hatvanas évek keleti blokkjához?

- Miért kerüli el Zorán folyamatosan, hogy a színpadon politizáljon?

Jövőre lesz hatvan éve, hogy a pályán van, és...

Hatvan? Az nem lehet. Tényleg?

Igen, ha az első, 1960-as Zenith-fellépéstől számítjuk. Nem gondolta volna?

18 évesen általában senki sem gondolkodik ennyire előre. Persze, eleinte nem tudtam volna elképzelni. Dusán és én is műszaki pályára készültünk gyerekkorunk óta, nem volt kétséges, hogy az elektronika irányába megyünk el. Menet közben jött a zene, de eleinte még kétséges volt, melyikből lesz valami komolyabb. Aztán elvitt minket a színpad, ahogy az normális is: a hatása pillanatszerű, mély és erőteljes volt. A zenélés szabadsága állt azzal szemben, hogy naponta bejárjunk az egyetemi előadásokra, és feszes ügyrendben éljünk.

Kilenc évvel később, idén ötven éve szervezték meg Woodstockot, amiről most azt gondoljuk, mindent megváltoztatott. Ennyire nagy dolognak érződött már akkor is? Hogy látszott a fesztivál a vasfüggöny mögül?

Igen, a '60-as évek második felétől kezdve már egyre többet tudtunk arról, ami kint történik, így arról is, hogy számunkra fontos valami zajlik ott, Woodstockban. Az általunk is már ismert legnagyobb nevek – a The Who-tól Janis Joplinon át Jimi Hendrixig – váltották egymást a színpadon, a majdnem félmilliós közönség a három napon át zuhogó eső ellenére sem mozdult a helyéről. Az egész világ odafigyelt erre a fesztiválra, a háborúellenesség, a szabadságvágy, a szerelem és a zene vegyületére. Valami olyan életérzést sugallt, amelynek releváns hatása volt az akkori aktívabb fiatalságra, nem vonhatta ki magát alóla senki, akinek bármilyen affinitása volt ehhez a gondolatisághoz. Hozzáteszem, mi akkor még azért bőven csak morzsákból táplálkoztunk, de még az is elég volt ahhoz, hogy fellelkesítsen.

Meghatározó korszaka volt ez a mi generációnknak (nem szeretem használni a Nagy Generáció kifejezést, különben se mi neveztük el így magunkat, ez kívülről jött). Az a korszak a világ sok táján a lázongó fiatalokról szólt, akik föl akarták forgatni az egész világot, de abban az értelemben, hogy például ne legyenek háborúk, hogy ne lehessen senkit megkülönböztetni a vallása vagy a bőrszíne alapján. Nagyon kifejező szlogen volt a „Make love, not war”, vagyis ne háborúzz, inkább szeretkezz. Mi is a '60-as években indultunk, amikor ez a fajta zene kialakult. Szerintem azóta sem történt olyan forradalmi átalakulás a műfajban, mint akkor: a hagyományos, inkább az idősebbekre orientált tánczenét felváltotta a huszonévesek zenéje, a rock and roll, meg a beat...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZ JÖTT, LÁTOTT ÉS EZÚTTAL VILLÁT VETT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.06.28.

Május elején úgy döntött a Kúria, hogy Tiborcz István nem közszereplő, ezért Orbán Viktor rohamosan gazdagodó, nem mellesleg saját lábán álló veje nem köteles válaszolni az újságíróknak a gyors meggazdagodásával kapcsolatos kérdéseire. Vagy, ha mégis makog valamit, azt a sajtó nem közölheti, mert semmi közünk ahhoz, hogy mitől lett Tiborcznak akkora a vagyona, amennyiről mi még álmodni sem merünk.

Ezeknél ez így megy. Ha Mészáros Lőrinc kiflit enne, nem az van, hogy elbandukol valamelyik közeli pékségbe, hanem vásárol magának egy pékséget. Ha kolbászra támad gusztusa, vesz magának egy húsüzemet, amennyiben újságot szeretne olvasni, (kormánypártit, természetesen), vesz magának egy lapkiadót. Tévét is így néz, hotelben is így száll meg.

Ezeknek másfajták a vásárlási szokásaik, mint nekünk, hétköznapi halandóknak. Tiborcz István például a már meglévők mellé újabb két telekre vágyott, ezért aztán két telek tulajdonosa lett a Felsőőrsöt Almádival összekötő út közelében. Hivatalos besorolás szerint gazdasági épületek állnak e telkeken, de ez természetesen csak a környéken nagy számban előforduló kóbor apácák megtévesztésére szolgál. Ha valaki ugyanis gépen száll fölébe, annak nem térkép e táj, hanem észreveszi, hogy e szerény besorolású telkeken nem gazdasági épületek, hanem egy kisebb nyaraló, valamint egy nagyobb villa található. Úszómedence, borospince, minden úgy, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva...

ITT OLVASHATÓ

MI NEM FOGYATÉKOS, HANEM CSALÁDBARÁT ÉTTEREM VAGYUNK

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA, PIVARNYIK BALÁZS
2019.06.27.

Megnyílt Budapesten a Hegyvidéki Ízlelő, ahol a vezetőkön kívül csak fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek készítik és szolgálják fel az ételeket. A Kék Madár Alapítvány a szekszárdi étterme sikerén felbuzdulva hozta létre a második üzletét a XII. kerületi polgármesteri hivatal épületében. A családbarát vendéglátóhely lehetőséget biztosít, hogy mindennapi élethelyzetekben is találkozhassunk fogyatékkal élőkkel, akik olyan munkát tudnak végezni, ami boldoggá teszi őket, és lehetőségük van végre más emberekkel is találkozni. Az étteremnek hamar híre ment a környéken, már az első napokban is özönlenek a vendégek.

ITT OLVASHATÓ

CSÖKKENNEK AZ ADÓK, GYERTEK HAZA FIATALOK!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.06.28.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Fidelitas szabadegyetemén – de jó, hogy ilyen is van nekünk – tartott előadást, ahol elmondta, hogy világsiker van. Véleménye szerint a Magyarországon való boldogulás egyre megalapozottabb – jöjjön haza minden fiatal ugye -, a növekvő keresetek mellett egyre csak csökkennek az adók. Akkor lássunk is pár adatot az OECD nemrégiben bemutatott tájékoztatójából:

1. Magyarországon egy átlagkeresetű egyedülálló dolgozó adóéke 1,2 százalékpontot csökkent 2018-ra (a járulékcsökkentéssel), de ez a 45 százalékos terhelés továbbra is a hatodik legmagasabb a 36 tagország között. Rajtunk viszont még így is ez a legenyhébb terhelés 2000 óta.

2. Magyarországon a dolgozó által fizetett közterhek is magasak: a munkáltató fizette közterhek után kézhez kapott nettóból is csak 66,5 százalékot tart meg az átlagosan kereső, egyedülálló magyar, míg az OECD átlaga 74,5 százalék.

3. Két gyerekkel, egy átlagos keresővel is 15,6 százalék adót fizetett egy magyar család 2018-ban, még ez is magasabb, mint az OECD 14,2 százalékos átlaga, pedig a szakértők mindenféle családtámogatást és adókedvezményt igyekeztek mindebbe pontosan beleszámolni.
Arról már nem is beszélve, hogy a Magyarországon a legmagasabb az áfa az egész Európai Unióban. Hogy ez mikor változhat? Erről Varga Mihály sajnos nem beszélt. Azt viszont elmondta, hogy a magyar gazdaság nem hitelből és nem is privatizációs bevételekből növekszik, bár azt sem mondta el, hogy Magyarországon tavaly a GDP 2,9 százalékát tette ki az uniós forrásokból állami beszerzésekre kifizetett összeg. Tehát lehet, hogy nem hitelekből és privatizációs bevételekből fejlődik a gazdaság, de nem is csak saját erőből, az egyszer biztos. Nézzük, mi mindenről szónokolt Varga a fideszes utánpótlásnak:...

ITT OLVASHATÓ

KÖZEL 6 MILLIÁRD FORINTÉRT ÉPÍT FOCIAKADÉMIÁT A ZÁÉV SZOMBATHELYEN

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.06.28.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 5,9 milliárd forintért húzza fel Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrumot. 

A beruházást a kormány már 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, de az építkezés eddig csúszott. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) már korábban is kiírt egy közbeszerzést a kivitelezésre, de azt a tendert tavaly júliusban eredménytelennek nyilvánították azzal az indokkal, hogy a legkedvezőbb ajánlatra sincs elég pénz. Vagyis a pályázók a becsült árnál drágább ajánlatot tettek. A 24.hu beszámolója szerint a ZÁÉV Építőipari Zrt. akkor nettó 5,7 milliárd forintért, a West Hungária Bau Kft. (WHB) pedig nettó 6,09 milliárd forintért vállalta volna a beruházást.

Úgy tűnik, közben sikerült pluszpénzt szerezni a beruházásra, ugyanis az NSK június 6-án szerződést kötött a ZÁÉV-val a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrum megépítésére – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából.

A ZÁÉV nettó 5,9 milliárd forintért vállalta a kivitelezést.

A cégnek egy közel 2 500 négyzetméter alapterületű, háromemeletes épületet kell felhúznia, illetve ki kell alakítania egy parkolót 66 autó, két autóbusz és egy kerékpártároló számára...

ITT OLVASHATÓ

ÖMLIK A PÉNZ A HATÁRON TÚLI MAGYAROKHOZ

NAPI.HU
Szerző: SZEPESI ANITA
2019.06.28.

Az elmúlt évben, az év közbeni átcsoportosítások eredményeként két és félszeresére nőtt a határon túli a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség szakmai javaslatai" alapján 75 milliárdot osztottak ki, a pénz nagy része Erdélybe ment - írja a hvg.hu.

Tavaly 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből a főként a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alap, illetve kezelője, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) - idézi az állami cég közhasznúsági jelentését és beszámolóját a portál. Az összeg annak fényében még figyelemre méltóbb hogy a a 2018-as költségvetés 2017-es tervezésekor és elfogadásakor csak 26,1 milliárd szerepelt ezen soron.

Vagyis az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt a 2018-as, több tucatszoros átcsoportosítások eredményeként. A végén "nemzetpolitikai támogatásokra" 88 milliárd jutott, ebből 85 milliárdot ki is fizettek, 3 milliárd 2019-re csúszott át, az alapkezelő pedig a tervezett 1,2 milliárd helyett 1,7 milliárdból működhetett. A Magyarság Háza programra 200 millió, az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra 2,2 milliárd jutott...

ITT OLVASHATÓ

KIS JÁNOS: A SZÁZÉVES HÁBORÚ FELÜLKEREKEDETT A DEMOKRÁCIÁN, ÉS A FIDESZ LETT A GYŐZTESE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2019.06.28.

A filozófus új könyvének bemutatóján arról is beszélt, miért kerültek válságba a liberális demokráciák.

Mi lehet az oka annak, hogy az Európai Unión belül ma Magyarország az egyetlen hibrid demokrácia vagy autoriter rezsim? A jogállamiság visszafejlődése vajon kódolva volt a rendszerváltás utáni politikai berendezkedésben?

Talán ezek voltak a legérdekesebb kérdések Kis János Alkotmányos demokrácia – Régebbi és újabb közelítések című új könyvének bemutatóján, amit a CEU-n tartottak. A filozófus szerint a '90 utáni rendszernek valóban voltak olyan hibái, amelyek elősegítették az Orbán-rezsim létrejöttét.

Hideg polgárháború

Ezek közül a legfontosabb, hogy a választási rendszer és az alkotmánymódosítás szabályai rosszul lettek összehangolva: viszonylag könnyű volt kétharmados, alkotmányozó hatalomhoz jutni, amit Orbán 2010 után könyörtelenül ki is használt. Kis azt mondta, a rendszerváltást előkészítő tárgyalásokon azért nem bástyázták körül erősebben az alkotmányt, mert azt minden szereplő ideiglenesnek tartotta, és nem akarták túlzottan megkötni a későbbi parlamentek kezét.

Ezzel együtt úgy látja, a 2010 előtti demokratikus időszak hiányosságainál mélyebb oka van az orbáni autokrácia kialakulásának. Nevezetesen az, hogy a „rövid 20. században” Magyarországon a politikai oldalak végig hideg vagy nem is annyira hideg polgárháborúban álltak egymással. „Nem ellenfélnek, hanem ellenségnek tekintették a másikat, akit nem legyőzni, hanem megsemmisíteni kell” – mondta Kis. A rendszerváltáskor szerinte az volt a kérdés, hogy a demokratikus intézményrendszer együttműködési kényszere képes lesz-e magához alakítani a szemben álló feleket. „Hogy a százéves háború vagy a demokrácia kerekedik felül. A szembenállás nyert, és ebből a Fidesz került ki győztesen.”...

ITT OLVASHATÓ

TIBORCZÉK ALIGÁN IS BLOKKOLJÁK A BALATON PARTJÁNAK HASZNÁLATÁT

HVG ONLINE
Szerző: SZABÓ YVETTE
2019.06.28.

Sorompóval korlátozzák a lejutást a strandra és nem engedik be a horgászokat az egykori pártüdülő területére, amely ma már Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégének birtokában van.

Az Aligai Fürdőegyesület arról tájékoztatta a HVG-t, hogy a Club Aliga új tulajdonosai máris korlátozzák a település egyetlen part menti területének használatát a Balatonvilágoshoz tartozó üdülőhely lakosai és nyaralói számára. A civilek attól tartanak, hogy az Appeninn Holding, amely január végén került birtokon belülre, a továbbiakban is sérteni fogja a helybéliek érdekeit.

A vállalat képviselői ugyanis június 8-án nyilvános tájékoztatót tartottak a lakosságnak, amelyen az egyesület tagjai nem kaptak megnyugtató válaszokat kérdéseikre. A helyi ingatlantulajdonosok egyebek között arra voltak kíváncsiak, az Appeninn milyen jogon tiltja meg a Club Aliga bejáratánál, hogy bárki horgászbottal lemenjen a partig az üdülőkomplexum közútján, és milyen jogon tiltják hónapok óta a horgászatot, holott az aligai terület szerepel a kijelölt és engedélyezett balatoni horgászhelyek listáján.

Az üdülők azt is sérelmezik, hogy sorompóval zárták el a mólóhoz vezető közt, hogy a gyalogosok se tudjanak szabadon bejutni. A fürdőegyesület elnökhelyettese, Bukovszki András elmondta, hogy a kikötő kis mólójánál már épül a kerítés. Nem értik, hogy a harminc éve megszokott rendet most miért akarják megváltoztatni.

Az Appeninn képviselőinek válasza az volt, hogy azért akarják lezárni a kikötő területét, mert a mólón szemetelnek. A horgászok ezt kikérték maguknak, ám a vita egyre hevesebbé vált, így a moderátor szerepét betöltő polgármester bezárta a tájékoztatót...

ITT OLVASHATÓ

PÉLDAKÉPEKBŐL PANCSEREK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.06.28. 

Előkerült egy kép, amely a Visegrádiak egy korábbi találkozóján készült. Ez a kép minden látszat ellenére nem Orbán Viktorról szól. Nem az ő kifinomult, korszakokon és ideológiákon átívelő öltözködési szokásairól szól, hanem arról, hogy választott vezetőnk milyenné tette Magyarországot. Trottyos, divatjamúlt, szerencsétlen és szomorú országot csinált belőle.

Tetszik, nem tetszik, lesajnált páriái lettünk Európának. Pedig, valaha joggal lehettünk büszkék arra, hogy mi vagyunk a legvidámabb barakk. Jobb dolgunk volt, mint a románoknak, a bolgároknak, a keletnémeteknek, a cseheknél is boldogabbak voltunk, a szovjetekről nem is szólva. Nekünk volt a legjobb diktátorunk mind közül.

És elhittük a magunknak írott mesét, hogy mi magyarok, mennyivel jobbak vagyunk, mint az általunk lesajnált bolgárok, románok, keletnémetek. Aztán mára kiderült, hogy csupán arról volt szó, hogy a mi diktátorunk többet engedett meg nekünk, mint amennyit az ő diktátoraik nekik megengedtek.

Ha valahol Európában megkérdezik, honnan jöttünk, és megmondjuk, hogy Magyarországról, udvariasan másról kezdenek beszélni. Az egykori legvidámabb barakk lakóin ma hol röhög, hol szánakozik a világ.

Helló röfik: példaképekből pancserek lettünk.

ITT OLVASHATÓ

A NER HUMORA: “FARKAS FLÓRIÁNT IS MEGILLETI AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.06.27.

Mióta Karinthy-gyűrűt kapott a Bagi-Nacsa duó, nincs megállás, száguld a NER humor vonata. A közpénzen főállásban vicceket mesélő Gulyás Gergely hivatásos hazudozó azt találta mondani, hogy “Az ártatlanság véleleme Farkas Flóriánt is megilleti”. Ehhez tudni kell, hogy az OLAF már megállapította 1,6 milliárd forint hűtlen felhasználását, gyakorlatilag ellopását. Az ártatlanságot csak az vélelmezheti, aki ezt az egész rablásra berendezkedett bűnszervezetet is “ártatlannak” tekinti az Orbán-család milliárdjaival, Mészáros Lőrinccel, Tiborcz Istvánnal, és magával Orbán Viktorral.

A NER abszurdja már túltesz a Tanú című filmen. Valójában Orbán valamennyi megszólalását, és Gulyás Gergely összes magyarázatát hangos nevetés bejátszásokkal kellene leadni, mint a “Csöngetett, Mylord?” című sorozatban. Lehetne egészen fergeteges nevetéseket is bejátszani a különleges vicces beszólásoknak, mint például amikor Gulyás azt rebegi, hogy “míg más uniós tagállamban nincs így, addig Magyarországon az ügyészség a kormánytól teljesen független működik”. A “Csöngetett, Mylord?”-ban is volt egy fergeteges nevető hang, amit kölcsön lehetne kérni...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD-E POFOZNI A GYEREKET?

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.06.26.

...A gyerekek bántalmazása, kínzása, megalázása, elhanyagolása, az öncélú fájdalom okozása minden fejlett országban súlyos bűncselekménynek számít. A jogi dilemma azokban az enyhébb esetekben - fenekelés, pofon, kézszorítás - merül fel, és erről beszél Márki-Zay is, amikor a szülő (azt hiszi legalábbis, hogy) fegyelmi okból alkalmaz agressziót, tehát valójában nevel, azaz jót akar a gyereknek. 

A '70-es évekig a gyermekvédelmi szabályok abból indultak ki, hogy gyereket ütni-vágni persze nem szép dolog, de a szülőnek mégis valamiféle privilegizált jogai érvényesülnek saját gyerekével szemben, így a testi fenyítés bizonyos formái megengedettek számára.

Az elmúlt évtizedekben ez a szemlélet Európában nagyon megváltozott. Ennek alapvetően két oka van: kiderült, milyen súlyos társadalmi probléma is a (láthatatlan) családon belüli erőszak, másrészt kutatások nyomán kiderült, hogy még a legenyhébb pofon sem hatékony nevelési eszköz.

Az elmúlt évtizedekben (különösen az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezményének ratifikálása óta) elterjedt modern (emberi jogi) felfogás nem tesz különbséget gyerek és felnőtt között, és azt mondja ki, hogy amit két felnőtt egymással szemben sem tehet meg, azt nem teheti meg egy szülő sem a gyerekével. Ha egy egyetemi tanár nem pofozhatja le a feleselő hallgatót, akkor egy szülő miért pofozhatná fel a feleselő lányát.

A skandináv országok jártak élen ebben a folyamatban, ott már a '70-es évektől kezdve egyre több országban valósult meg a zéró tolerancia, Németországban 2000-ben csatlakozott hozzájuk, az elmúlt években pedig már a legtöbb dél-amerikai országban is tiltják a testi fenyítés minden formáját.

Magyarországon 2005 óta zéró tolerancia érvényesül a gyerekvédelemben, azaz semmilyen agresszió a gyerekkel szemben, kortól és elkövetőtől függetlenül, nem megengedett. (Ez azt jelenti, hogy nem csak egy tanár nem oszthat ki egy pofont, de otthon a szülő sem.) Az Európa Tanács 2004-ben tűzte ki azt a célt, hogy minden uniós tagállamban legyen tilos a gyerekek fenyítése; Magyarország 14. országként döntött erről a szabályozásról, és módosított az 1997-es gyermekvédelmi törvényt.

„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak" - áll a gyámsági- és gyermekvédelmi törvény 2004-es módosításában.

Azóta több tucat fejlett országban alkalmaznak hasonló gyerekvédelmi szabályokat, az Európai Unió 28 tagállama közül ma már több mint 20-ban érvényesül már a teljes tiltás: ez azt jelenti, hogy nem csak megalázni és bántalmazni tilos a gyereket, de a pofon és az elfenekelés sem megengedett.

A szülők viselkedésében is megfigyelhető ugyanez a tendencia. Az Egyesült Államokban például a szülők 67 százaléka állította, hogy előfordult, hogy valamilyen erőszakot alkamazott a gyerekén, de ez a szám a '90-es években mért 80 százalékhoz képest folyamatos csökkenést mutat, és ugyanez a tendencia érvényesül Európában is. Hasonló kérdésben nem készült friss magyar kutatás, csak ami a véleményeket illeti: 2017-ben az Unicef és a Publicus közös kutatása azt találta, a magyarok mintegy 36 százaléka szerint megengedhető a fizikai fenyítés otthon, 53 százalék szerint nem.

Számos kutatás alátámasztja, hogy a gyerekkel szemben alkalmazott erőszak nem hatékony pedagógiai eszköz, miközben hosszútávon káros mintákkal látja el a gyereket...

ITT OLVASHATÓ

7 PROBLÉMA, AMIT KARÁCSONY GERGELYNEK MEG KELL OLDANIA, HA GYŐZNI AKAR

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2019.06.28.

A lenti problémahalmaz nem az összes kihívás, amivel most Karácsonynak szembe kell majd néznie, de szerintem ezek lesznek a leglényegesebb pontok. A kampány hosszú és kemény lesz a következő három hónapban, hiszen az elmúlt 10 évben nem volt olyan választás, ami előzetesen ennyire szorosnak nézett ki, és ekkora lehetőség lett volna az ellenzék számára. Ezért 7 pontban próbáltam összegyűjteni, mik azok a problémák, amikkel a Karácsony-kampánynak szembe kell néznie a Tarlóssal szembeni győzelem érdekében.

1. A kampány felívelő szakaszának megtartása

Karácsony tegnapi győzelme természetes módon felívelő szakaszba dobta a kampányát. Valószínűleg a győzelemmel jó pár tízezer új szavazót szerzett, ez pedig nagyban megkönnyíti majd az őszi kampányát.

A kérdés az, fenn tudja-e Karácsony tartani ezt a felívelő szakaszt, hiszen minden órában, amíg ez tart, biztos szavazókat szerezhet az ellenzéki pártok főpolgármester-jelöltje. Persze az már tegnap is látszott, hogy ez nehéz lesz. Kálmán Olga nem segített a helyzeten, ahogy nyilván a Fidesz és Puzsér Róbert érdeke is az, hogy leverjék ezt a felívelést. Ellenben az olyan mondatok, amiket a Momentum jelöltje, Kerpel-Fronius Gábor mondott Karácsony támogatásáról, és arról, hogy esetleg közvetítene Puzsér és Karácsony között a köztük lévő ellentét feloldása érdekében, erősíthetik utóbbi kampányát.

Kérdés, maradt-e valami Karácsony tarsolyában a következő pár hétre, hiszen nem csak biztos szavazókat lehet ilyenkor szerezni, hanem aktivistákat, pénzt, email címeket, adatokat, amik létfontosságúak lesznek októberben. Ezeket pedig most, amikor van figyelem és ott van Karácsony arca mellett a győzelem, sokkal könnyebb és olcsóbb beszerezni.

2. Saját pártjainak felsorakoztatása

Karácsony Gergely tegnap az ATV Egyenes Beszédben azt mondta, olyan kampányt képzel el, ahol az utolsó önkormányzati jelöltig mindenki ugyanazt a kampányt tolja. Nyilvánvalóan ez is lenne a leghatékonyabb módja a kampányolásnak. Csak hogy ez azt is jelenti, hogy minden pártnak a saját erőforrásait kell összedobnia a közös kampányba valamilyen módon.

Csakhogy az ellenzéki politizálás a politika törvényszerűségei és némi Trónok harca-effekt miatt ennél széttartóbb.

A DK, az MSZP, a Momentum elsődleges érdeke az, hogy megnyerjék a saját polgármesteri kampányaikat.

Illetve, ha az LMP-vel és a Jobbikkal kiegészítjük ezt a sort, akkor saját egyéni önkormányzati kampányaikat. Erre fogják fordítani a saját létező erőforrásaikat, mert a továbbiakban ez hoz nekik majd újabbakat.

Persze egy erős, jól sikerült főpolgármesteri kampány felhúzza és erősíti a többi kisebb kampányt is, tehát erőforrást spórol meg a pártoknak. De kérdés, van-e ehhez elegendő bizalom a pártokban egymás és Karácsony felé, illetve, hogy hajlandóak-e egy olyan kampányba energiát rakni, ami nem csak őket, hanem a riválisokat is erősiti, a végén pedig a legtöbb babért nem ők, hanem Karácsony Gergely arathatja le.

Ennek az együttműködésnek három kulcsa van alapvetően: a DK és a Momentum hozzáállása és az MSZP belső harcai. Karácsony és Kerpel-Fronius Gábor tegnapi kommunikációja alapvetően azt mutatja, hogy a Momentummal lesz a legkevésbé gond. Gyurcsány Ferenc az elmúlt 24 órában két posztban is azt írta meg, hogy beállnak Karácsony mögé, de az egész bohózat Kálmán Olga nem megjelenésével azt vetíti előre, hogy a DK-nál akadhatnak gondok a támogatásban.

Az MSZP belső erőviszonyait és ezek kapcsán a párt támogatásának esetleges változását pedig nincs élő ember, aki felmérje. Beszédes volt például a tegnap délutáni MSZP-Párbeszéd sajtótájékoztatón, ahogy Molnár Zsolt beszélt a párt elnökéről, Tóth Bertalanról. Először elkezdte kimondani, hogy ahogy a pártelnök úr mondta, majd valahol a pártelnök szó felénél azt abbahagyta, és némi ö-zés kíséretében csak Tóth Bertalanként hivatkozott rá. Azt látjuk, hogy Kunhalmi Ágnes harcosan kiállt Karácsony mellett, de hogy az MSZP maga mit csinál a következő 3 hónapban, az kérdéses...

ITT OLVASHATÓ

MÁR EGYSZERI 170 EZER FORINT PLUSZÉRT IS ÖTÖDÉVEL TÖBBEN MENNÉNEK TANÁRNAK

QUBIT
Szerző: SÁNDOR LÁSZLÓ
2019.06.28.

Egészen kivételes módon döntötte el négy amerikai társadalomtudós, hogy többen maradnának-e a tanárok, ha csak pár száz dollárral nagyobb támogatást kapnának a pályakezdéshez: előre bejegyzett sorsolásos kísérletet végeztek 7300 tanárjelölt körében, és három éven át követték a történteket.

Likviditás és a felemás korlát

A tanárokat toborzó és támogató szervezettel együttműködve háromféleképpen is emelték a munkakezdés előtt felvehető összeget: nagyjából 170 ezer forinttal nagyobb hitelt, vagy ugyanannyival nagyobb vissza nem térítendő támogatást, vagy pedig kétszer ennyivel nagyobb támogatást kaptak a nyertesek az összehasonlítási alapul szolgáló kontrollcsoportba sorsoltak 900 ezer forint körüli támogatása és 500 ezer forint hitele mellé. Amerikáról beszélünk, ekkora összegnek nem is volt hatása a tanári pálya iránt érdeklődő hősök többségére. Mégis, a leginkább rászorult tizedben viszont igen sokkal, 12,2, 11,4, illetve 17,4 százalékponttal (a kontrollcsoport szintjének ötödével-negyedével) növelték a pályakezdés valószínűségét a pluszpénz előbb felsorolt formái. Márpedig ha a hitelnek és a támogatásnak is közel ugyanakkora hatása van, akkor valószínűleg átmeneti pénzszűkében is vannak a tanárok – azon túl, hogy mennyivel lennének egyébként többen, ha az egész pedagógus életpályamodellüktől többet remélhetnének...

ITT OLVASHATÓ

BULIBÁRÓ - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.06.27.

Június 28-tól kapható a Magyar Hang 2019. évi 26. száma! Olvasnivaló egész hétre! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:

– Bulibáró – Mészáros Lőrinc jól muzsikál: ő az új földesúr, a szállodamágnás, a divatmogul, aki mindig gondol a családjára. Vagyonleltár és életút

– Gondolkozom, hogy elinduljak a Jobbik elnöki posztjáért – interjú Jakab Péterrel

– Kicsi magyar vér – Falubővítés Tiszaszigeten és Újszentivánon: szerbek a statisztikában, munkásszálló a gazban. Riport

– Fegyverre több, útra kevesebb – Mi várható a közútfejlesztések és a honvédelmi benjuházások terén? – Nagyító alatt a büdzsé (3.)

– „Senkinek sem kellettél” – Megduplázódott a külföldi örökbefogadás, az igazi probléma évtizedek múlva jelentkezik

– Milliárdokért szórnak, mégis vakarózik az ország – Valami nagyon nincs rendben az államilag fizetett szúnyogirtással

– 1998: Globex-ügy – Kincs, ami nincs – Köddé vált pakettek – Harminc év, harminc történet

– Ez már a casus belli? – Trump lépései nem követik a józan logikát, Irán pedig egyre keményebben fenyeget

– A Fideszt másolja a görög válság egyik felelőse? A parlamenti választást is megnyerheti a jobbközép Új Demokrácia

– Trócsányiról alkudoznak Brüsszelben – A Fidesz B tervvel is készül, ha elbukik listavezetője a biztosi meghallgatásokon

– Növekszik a lengyel katonai aktivitás – Berlin és Párizs egyre kevésbé nézi jó szemmel a NATO keleti szárnyán erősödő amerikai hadi jelenlétet

– Elhagyja a Ford Oroszországot – Átalakulóban a globális autópiac, egymás után röppennek fel a hírek a nagy márkák összeolvadásáról

– „Olyanok, mint a lemmingek” – Hogyan utazzunk, hogy ne tegyük tönkre azt a környezetet, amelyért egyáltalán útra kelünk? Túlzásba vitt és fenntartható turizmus

– „Nem sokra rá már a későbbi japán császárral leveleztem” – Interjú a Vízipók-csodapók írójával, az idén 92 éves dr. Kertész Györggyel

– A magyar animáció és az eltérő időszámítás – a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál után

– Két nap egy vértanú életéből –Önfeláldozás és az elesettek megsegítése egy értékvesztett világban: tragikus sorsú fiatalról mesél Buvári Tamás Magdolna című filmje

– Mikor lesz újra malária Magyarországon? Vajon fel kell-e készülnünk arra, hogy az eddig csak a meleg égövi tájakra jellemző betegségek a mindennapjaink részévé válnak?

– „Kilőttek a zsidók” – A nyilas hatalomátvétel estéjén ismeretlenek tömegmészárlást rendeztek a Csengery utca 64. alatti csillagos házban. A napjainkban már teljességében föltárhatatlan, drámai fordulatokban bővelkedő eseménysorozatról, a történtek kollektív emlékké válásáról most jelent meg Pető Andrea történész kötete, a Láthatatlan elkövetők – Nők a magyarországi nyilasmozgalomban

– Gereben Lívia: Harcolok és meggyógyulok – Az Atomerőmű KSC Szekszárd 19 éves játékosa nem a pályán vívja élete eddigi legnagyobb csatáját, hanem egy kórházi szobában

– „Az álmomat még nem tudtam valóra váltani” – Rácz Félix bokszmenedzser szerint egy sportoló ne legyen celeb, mert ahhoz, hogy eladható legyen, hitelesnek kell maradnia

Publicisztika:

– Puzsér Róbert: Madarat tolláról, kurzust kultúrájáról

– Gulyás Balázs: Híd a börtönök világába

– Torkos Matild: Kéjbarlang nem volt, de kupleráj még lehet

– Szerető Szabolcs: Magyar narancs

– Egedy Tamás: Húzogathatná a hollandereket

– Mangel Gyöngyi: Klíma és atom

– Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (53. rész)

– Hegyi Zoltán: Mint a bagoly nappal

– Vass Norbert: Keleti holtak

– Wekerle Szabolcs: Forgó feláramlás

– Gazda Albert: Az én Kárpátaljám

– Dévényi István: Orbánon innen, Orbánon túl

– Marabu: Ria! Ria!

Kritika:

– Ízek és illatok – Alexander Brody–Nagy József: Megtalálni serendipityt

– A fekete befeketítése – Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig”

– Melegek Erdélyben: a biztonságot adó csend – Székely Csaba Öröm és boldogság

– Érintők a körhöz – Makovecz Benjamin: Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY SUTTYOMBAN SOKKAL TÖBB PÉNZT TOL KI A HATÁRON TÚLRA

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.06.28.

Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.

Tavaly 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből a főként a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alap, illetve kezelője, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) – derül ki az állami cég közhasznúsági jelentéséből és beszámolójából. Ez önmagában véve is hatalmas összeg, annak fényében pedig különösen az, hogy a kormány és az Országgyűlés eredetileg (2017 tavaszán és nyarán, a büdzsé megírásakor és elfogadásakor) csak 26,1 milliárdot tervezett be a BGA-nak.

A két szám közti különbség azt jelenti, hogy az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt menet közben. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő, legalábbis az elmúlt éveket elnézve: 2013-ban fordult elő utoljára, hogy a kormány nem emelte jelentősen év közben a BGA keretét, 2016 óta pedig teljesen elszabadultak a módosításokkal...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG LÉTEZHET A LAKÁSUZSORA - MEGLEPŐ ADATOK DERÜLTEK KI A BÉRLAKÁSOKRÓL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.28.

A falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli, de még a fővárosban is rosszabb a lakásminőség szempontjából a bérlakások összetétele a többinél. Mindez arra is utalhat, hogy a legkiszolgáltatottabb réteget keményen kihasználhatják az ingatlantulajdonosok.

A bérlakások minősége általában elmarad a településkategóriára jellemző színvonaltól – állapította meg a KSH 2018-as lakbérfelmérésének egyik eredményeként (a teljes elemzést itt nézheti meg). Budapesten a bérlakások mindössze kétharmada összkomfortos, szemben az összkomfortos lakásoknak a fővárosra jellemző, átlagosan háromnegyedet elérő arányával. Kirívóan alacsony komfortosságú bérlakások csak a kisebb településeken fordulnak elő nagyobb számban: a falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli. Ugyanitt a bérlakások 12 százalékában nincs fürdőszoba, ez az arány kétszerese a lakott falusi lakásokra jellemzőnek.

Mindez pedig igazolhatja, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar lakáspiacon. Alkalmatlan zugokat adnak ki drága pénzen a legszegényebbeknek, a „bérletet” pedig sokszor uzsorakamattal kapcsolják össze – állította korábban Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont szakértője. A városkutató szerint ez a jelenség a legkiszolgáltatottabb réteget sújtja...

ITT OLVASHATÓ

RÁJÖTTEM, HOGY BEILLESZKEDTEM

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Edina
2019.06.28.

Olyan szerző írása következik ma, aki szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt írta meg svájci munkavállalása történetét. Kíváncsi voltam, mi történt vele azóta, ő pedig szerencsére megírta – akadnak Edina történetében tanulságok.

„Érdekes volt visszaolvasni a 6 évvel ezelőtti posztom, a véleményem nem nagyon változott azóta sem.

Személyes kapcsolatok

Négy hónappal Zürichbe költözésem után azt írtam, hogy a svájciak (már ha 8 millió embert lehet egyként megszólítani) nyitottak azokra az emberekre, akik szintén nyitnak feléjük. Ezt még inkább így gondolom.

Elég hamar tudtam, hogy én itt szeretném leélni az életemet és ez az idővel és a befektetett energiával arányosan válik egyre bizonyosabbá. Rájöttem, hogy bár kihívások nélkül a munkahelyen sem tudok élni, de az emberi kapcsolatok a legfontosabbak az életemben, nélkülük semmi értelme az egésznek.

Így jött, hogy kicsit több mint 3 éve felmondtam a munkahelyemen (diplomás ápoló voltam/vagyok), ahol gyakran éjszakáztam, hétvégi műszakom volt, sok szülinapról, összejövetelről lemaradtam.

Először elmentem Írországba angolt tanulni, mert akkor már 2 éve egy ír fiúval volt kapcsolatom és ezáltal nem úsztam meg, hogy angolul kelljen Zürichben is beszélnem, aztán jelentkeztem egy koordinációs állásra a legnagyobb zürichi otthonápolási cégnél (Spitex) 80%-ban, ahová valamilyen csoda folytán fel is vettek...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM

Szerző: ÉS

2019.06.28. 

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Nem írunk alá

A főpolgármesteri előválasztások szívderítő, régen tapasztalt lázas izgalmában némiképp háttérbe szorult az a hír, hogy a magyar kormány megint nem írt alá egy fontos megállapodást, ilyenformán a két héttel ezelőtti brüsszeli uniós csúcstalálkozón nem születhetett egyhangú megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről. Diplomáciai források szerint ennek az oka három visegrádi ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország vétója volt. A zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.” Ez figyelemre méltó abból a szempontból, hogy Orbán és kabinetje feltétlen híve annak a törekvésnek, hogy a szerintük ma létező legnagyobb globális katasztrófa, a migránskérdés csakis a válság keletkezési gócában oldható meg: a háborús övezetekben elsősorban, vagy a föld olyan térségeiben, ahol természeti katasztrófa fenyeget. A vízhiány, a sivatagosodás, a különböző természetű klímakatasztrófák. Ez utóbbi olyan jelentőségű, hogy statisztikák szerint ilyen területekről legalább annyi ember indul útnak, elsősorban Európa felé, mint a háború sújtotta részekről. Sötét jövőt vázolt például Philip Alston, az ENSZ jelentéstevője a klímaváltozás miatt – írja a 444.hu a Gurdianre hivatkozva.

Alston az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készít jelentést a szegénységről és a klímaváltozás hatásairól. Legutóbb bírálta a szervezetet, az összes országot és kormányt, de a civileket és a gazdasági szereplőket is. Úgy véli, a fenyegetés mértékéhez képest aránytalanok a katasztrófa elkerülése érdekében megtett lépések. Szerinte nem csupán emberek százmillióinak élethez való joga, ivóvízhez, élelemhez, lakhatáshoz való hozzáférése sérülhet, hanem általában véve a demokrácia és a jogállam is. „Nem biztos, hogy az emberi jogok túlélhetik ezt a felfordulást” – mondta. A szakember összegzésképpen vizionált borús jövőképe szerint, akik megtehetik, elmenekülnek majd a kedvezőbb klímájú helyekre, a szegények viszont élhetetlenné váló otthonukban ragadnak. Ezek a változások pedig a társadalmi feszültségek, a nacionalizmus és a rasszizmus erősödéséhez vezethetnek...

Magyar Bálint–Madlovics Bálint: Bűn és büntetlenség
A magyar maffiaállam és az EP-választások

Losoncz Miklós: Brexit: a kiválás nehézségei

Theresa May miniszterelnökségről való lemondása tovább fokozza az EU-ból való brit kilépés körüli bizonytalanságot. Az őt követő miniszterelnök kiválasztásának és megszavazásának, valamint az uniós intézmények új vezetése felállásának időigénye miatt a tartalmi kérdésektől függetlenül is kétséges az Európai Tanács által adott október 31-i határidőre történő brit kiválás. Továbbra sem lehet ugyanis előre jelezni a tragikomikus szomorújáték kimenetelét, de nőtt a megállapodás nélküli rendezetlen kilépés valószínűsége. A helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy a brit kormányzati álláspont szerint az országnak a rendezetlen kiválás következményeinek kezelésére is több időre van szüksége, mint ami október végéig rendelkezésre áll.

Váncsa István: Évente csupán kétmilliárd

Gadó Gábor: Kiváltságosok a járdán

Nincs nyomor, nincsenek hajléktalanok! – mutat körbe az országon a kormány. És valóban: a járdán, az aluljáróban a hajléktalanok helyén megannyi elkövető (bűnismétlő tettes) fekszik.

Zgut Edit: Magyar–lengyel pávatánc

Földi Bence: Meddig tart a hitegetés?

Mélyi József: Nép, sport, stadion
Futball és nemzeti összetartozás

Nagy Boldizsár: A magyar menekültügy harminc éve
SírbeszédHanák András: Dublini emberek

Molnár Erzsébet: Járdaszél

Vágvölgyi B. András: Úzvölgyi érdekszemle

Ara-Kovács Attila: Előválasztás tanulságokkal

V I S S Z H A N G

Ádám Péter: 78 százalék

Haris T. Csaba: Az ősbűn

Jánossy András: Minek NERezzelek?

P Á R A T L A N

-y -n: A SOKKARÚ RABLÓ

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

Haskó László: KOLLÉGÁK

Huszár Ágnes: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR

Fábri Ferenc: KLÍMA ÉS POLITIKA

-hg-: ESIK

pá-ti-: NYERGELJ, FORDULJ!

Szilasi György: NEM AKARÁS

msz: VEZETÉS

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.06.28.

F E U I L L E T O N

Demény Péter: Váratlan otthonosság
Esszé a személytelen tárgyakról és a tárgyatlan személyekről

K R I T I K A

Ruff Borbála: Nem dalolom, mondom
(Tóth Krisztina: Felhőmesék. Előadja Szinetár Dóra. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2019)

A Tóth Krisztina-mesék rendhagyóak abból a szempontból, hogy gyakran elhallgatni próbált, de végül kitudódott eseményekről beszélnek. A korábbi mesekönyvek közül az Anyát megoperálták (2015) vagy A lány, aki nem beszél(2015) feltétlenül ilyen, és hiába könnyedebb, de a hangoskönyv is a sorba illeszthető. A könnyedség azonban nemcsak Tóth Krisztinának köszönhető, hanem az előadónak is. Aki nem hiszi, annak érdemes utánajárnia.

György Péter: Blum, Bloom, konceptuális díj
(Képzőművészet a nemzetköziség jegyében – a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj döntőseinek kiállítása a Ludwig Múzeumban, augusztus 25.)

Attól tartok, a narratív konceptuá­lis művészet semmi más, mint a művészeti tevékenységgel kapcsolatos bizonytalanság bevallása a gátlástalanul őszinte vagy a konceptuális tárgyakból álló művészet helyett. A művészet lehetetlenségének kíméletlen bevallása, azaz a személyes műalkotások helyénszemélyes emlékek, elbeszélések állnak, melyek – a fenti művészek tagadhatatlan tehetségétől függetlenül – nem helyettesíthetik magukat a műveket.

Stőhr Lóránt: Kalandra fel!
(Waliczky Tamás: Tom Tomiczky kalandjai; Pálos György: Let the Dragon Out – Ludwig Múzeum, június 13.)

Pálos György meséje saját hongkongi kalandjairól az önkeresés fanyar és felemelő története. Egyszerre szól a budapesti művészlét lehangoló bezártságáról a kétezres évek második évtizedében, az emigráció számtalan emberi nehézségéről és az idegen életmóddal és életszemlélettel történő szembesülés felkavaró, zavarba ejtő, végül mégis megtermékenyítő hatásáról. Ami igazán megindító Pálos önértelmezésében, hogy hőse – vagyis önmaga – számára a nagy kérdésekre nincs magától értetődő válasz, nem elég a világ másik felére szökni, hogy egy csapásra megváltozzon az ember élete, és nem elég a legújabb technológiát kézbe venni, hogy kiutat találjon a művészi válságból.

Rákai Zsuzsanna: Kapcsolatkísérlet
(Nagy Réka, Szokos Augustin – Budavári evangélikus templom, június 20.)

Jóllehet a Wohltemperiertes Klavier két kötetének tételei lényegében bármilyen billentyűs hangszeren játszhatók, amelyek hangterjedelme megfelel a darabok követelményeinek, és a címadás sem jelöl meg egyértelműen egyetlen instrumentumot sem a szóba jöhető lehetőségek közül, az orgona ebben az esetben mégsem volt egészen szerencsés választás. A fúgák szigorú szerkesztése és a szonáták hajlékony melodikus szépsége, választékos, concertoszerű párbeszédessége ugyanis eleve meglehetősen elvált egymástól, hiába igyekeztek az előadók a váltakozó sorrend alkalmazásával mintegy egymásba ölteni a két műfajt, és ezt a különállást, ezt a hangsúlyos kétféleséget csak tovább fokozta az orgonakarzat és a templomhajó közti állandó mozgás, amely óhatatlanul széttördelte a programot.

Herczog Noémi: Édes ötvenes évek!
(Kerekes János–Barabás Tibor–Darvas Szilárd–Gádor Béla: Állami Áruház. R.: Benkó Bence–Fábián Péter. Kecskeméti Katona József Színház, Városmajori Szabadtéri Színpad)

Tehát ez a többszörös cenzúrával sújtott előadás, amely a zászlójelenetben sikerrel dacol erőszaktevőivel, alapvető kérdéseket vet fel. És nem egyszerűen arról, hogyan és mennyiben alkalmazható a hetvenes évek kettős beszéde mai színpadon. Hanem ezen keresztül leginkább arról, mit jelent, ha egy előadás rendszerkritikus. Szerintem a k2 számára azt jelenti, hogy beidegződéseinkben akarnak megingatni minket, mármint ezesetben elsősorban a kecskeméti közönséget.

Fáy Miklós: Rondítani
(Wagner: A walkür – Müpa, június 21.)

Valószínűleg nincs sok értelme a toldozott rendezésen keseregni, legfeljebb arra érdemes fölhívni a figyelmet, hogy ha a huszadik javítást végzik el egy aszfaltúton, akkor az eredmény nem az lesz, hogy nahát, ez már egészen olyan, mint egy vadonatúj út, hanem már a huszadik folt van rajta, zötyögünk, kiesik a kerék. Ha megérett az idő egy új Ringre, akkor egy új Ringet kell összehozni, ha nincs rá lehetőség, akkor koncertszerűen kell játszani, és nem olyan kompromisszumokat hozni össze, amelyek nem tetszenek sem az alkotóknak, sem a közönségnek. Persze, azt is tudom, hogy közben már nem olyan könnyű megfelelőket lépni, jövőre is lesz Ring, szerződtették már az énekeseket, ki tudja, talán még visszasírjuk Stuart Skeltont. Vagy nem.

Králl Csaba: -tól, -ig
(Szerpentin Táncfilm Fesztivál)

Kurátora válogatja persze, ki mennyire merész és ki hogyan értelmezi a táncfilm fogalmát, mindenesetre Pintér Gábor, a volt EDIT, jelenleg Szerpentin Táncfilm Fesztivál szervezője számára a határvonalak rugalmasak és bátran kitolhatók. Ezt a megengedő hozzáállást az idei több napos mustrán legkarakteresebben Asimis Alexiou eredetileg kiállító térbe tervezett Re_Build című videóinstallációja képviselte, melynek rövidfilmverziójában emberek nem, ellenben megsemmisítésre ítélt, éppen felrobbanó és kártyavárként összeomló több tízemeletes lakóépületek, valamint robusztus ipari létesítmények annál inkább szerepelnek.

Siba Antal: Legalább vitáztak
(Főpolgármester-jelölti vita az ATV-ben)

Kis vita volt, ezt is állapítsuk meg, kis létszámú, meglehetősen kiválogatott nézőközönséggel, ezeken a kereteken belül viszont arányos és helyenként tartalmas is. Az arányosság és a lendület főként Simon András működésének köszönhető, jól szerkesztett kérdéseket tett fel, ezekre többnyire közérthető válaszokat adtak a résztvevők. A három jelöltből ketten – Kálmán Olga és Karácsony Gergely – komoly helyzeti előnnyel indulnak, mindketten régi szereplői a hazai nyilvánosságnak. A Momentum jelöltje, Kerpel-Fronius Gábor viszont – ha politikusi pályán marad – ebben a vitában sikerrel alapozta meg a jövőjét érthető, világos és tartalmas gondolataival.

Károlyi Csaba: „Országtudományi ismeretek”
Spiró György: Egyéni javaslat. Humoreszkek. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2019, 208 oldal, 3499 Ft

Spiró György az első fülön ír arról, hogy egy író-olvasó találkozón kérték tőle: „Humorosat írjon! Azt szeretjük, a humorosat! Maga tud humorosat írni, azt írjon nekünk! Kérésüket komolyan vettem.” Jó vicc. Spiró tényleg tud humorosat írni, a maga módján. Ha volna még politikai kabaré (mely definíciója szerint ellenzéki dolog), különleges színfoltjai lehetnének Spiró humoreszkjei (ahogyan például Megyesi Gusztáv humoreszkjei is azok voltak!). A hivatalos nyelv jogi és igazgatásrendészeti vagy miféle groteszkjeit, az egzakt szabályozások képtelenségeit, az állami bürokrácia embertelenségét jól megmutatják ezek a szövegek. Minden hivatalosságban van valami borzasztó, ráadásul itt nagyrészt a „nemzeti”-nek nevezett politikai hivatalosság kifigurázása történik meg. Lehet, hogy az a baj, túlzottan ismerjük mindezt? Hogy túlzottan ránk telepszik? Minden esetre a hétköznapi valóságban is eléggé abszurd helyzetek túlhúzása (avagy mondjuk így: túltolása) kétségtelenül fáraszthatja az olvasót. Ezeknek a humoreszkeknek a közéleti üzenete erősebb, az esztétikai értéke csekélyebb.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Gyürky Katalin: Ex libris

Robert Seethaler: A trafikos
Per Olov Enquist: Példázatok könyve
Ivanka Mogilszka: Váratlan utcák
Sabahattin Ali: Madonna prémkabátban

Reményi József Tamás: Milyen táborok?
Boka László: Peremek és középpontok. Tanulmányok a 20. század első felének magyar irodalmáról. Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 309 oldal, 3200 Ft

A Holnap tulajdonképp a kötet kollektív főhőse. A holnaposok egykorú megítélése és későbbi sorsa peremek és középpontok viszonyában, illetve e viszonyok megcsontosodásában mutatkozik. Milyen izgalmas kép tárul elénk, ha az első kötetével 1909-ben jelentkező Babits reflexióit ráközelítően egy holnapos gesztusaiként vizsgáljuk? Hogyan tekinti Babits egy másik holnapossal, Juhász Gyulával az oldalán Adyval és Ady Petőfi-képével szemben Arany Jánost a modernitásban elődjének? Igazságai és persze első hevületének igazságtalanságai is egy holnaposéi. Ady és a többi holnapos kapcsolatának sztereotípiái is így kerülnek más fénytörésbe.

Laczó Ferenc: A tatárjárástól a narratológiáig
Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig.” A Ta­nács­köztársaság a korai Horthy-kor­szak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában. Napvilág Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 362 oldal, 3900 Ft

A szerző átfogóbb kutatása első részeként ezúttal összesen hatvan, 1929-ig kiadott releváns pamfletet és visszaemlékezést elemez (avagy a vizsgált évtized nagyjából minden harmadik releváns művét). E tág forrásbázison Csunderlik elsősorban azt vizsgálja, hogy miként kanonizálódott a Horthy-korszaknak a proletárdiktatúrát a magyar történelem mélypontjaként – jellemzően farsangi ellenvilágként vagy egyenesen újabb tatárjárásként – azonosító képe. Amint a szerző helyesen jelzi, e Tanácsköztársasággal kapcsolatos diskurzusok a rezsim negatív alapító mítoszául szolgáltak: a megrázkódtatások fokozatosan kanonizálódó elbeszélései identitásbiztosító és legitimációs szerepet kaptak.

Csanda Gábor: Egy történetista történetei
Szalay Zoltán: Faustus kisöccse. Felőrlődési regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 224 oldal, 2200 Ft

Nagyon szellemes „regény a regényben”-t olvasunk – egyebek közt az benne a szellemes, hogy ez a keret lehetővé tesz egy szatirikus meg egy dokumentatív olvasatot is, de az utolsó (negyedik) fejezet ezeket is idézőjelek közé teszi, úgyhogy előbb-utóbb mindenképp beletörődünk, hogy szórakozásnak vagyunk kitéve. Az átfogó keretet az adja, hogy a szlovákiai magyar írót egy életrajzíró faggatja: a kérdések és válaszok hol (ritkán) párbeszédek, hol meg (általában) csak válaszok: végig kisebb-nagyobb történetek. S láthatóan ezek a történetek rendeződnek egy (írói) életpálya hol realisztikus, hol meg éppenséggel szürreális történetévé.

Rikító metaforák és zsigeri szókincs
Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényének német nyelvű kritikáiból


Danyi Zoltán: Der Kadaverräumer (A dögeltakarító). Németre fordította Terézia Mora. Suhrkamp Kiadó, 254 oldal, 24 Euro

(...) A főhőst emésztési zavarok gyötrik. Drasztikusak a szavak, itt csakúgy, mint más testi folyamatok ábrázolásakor. Terézia Mora mindezt nem éppen „szép” német nyelven, de meggyőző hangon szólaltatja meg. Danyi aligha fogalmazhatta volna meg ennél egyértelműbben, mit is gondol főhőse a háborúról: hogy szar. Még nem emésztette meg. Létezhet ennek megjelenítésére találóbb forma, mint ez a szarásból, pisálásból és fingásból álló kakofónia? Ami még hiányzik: a baszás. És ahogy ez a nyilvánvalóan traumatizált ember homályos alakként felbukkanó hallgatóinak vagy talán csak saját magának bevallja: csoportosan elkövetett erőszakban vett részt. A háború mocskos, rühös valami, aminek nincs szabályos cselekménye és egyértelmű karakterekből álló szereplőgárdája. Ha egyáltalán valamiféle irodalmi formába önthető mindez, akkor bizton állíthatjuk, hogy Danyi rátalált erre a formára. A dögeltakarítóértelmetlen szépségű, tökéletes könyv, ami a bennünk rejlő visszataszító dolgokról beszél. Rendezetlen asszociációk és élmények áramlata, tele mocsokkal és fájdalommal, egy mélységesen szánalomra méltó és megvetendő kreatúra előadásában. Képzeljük csak el, micsoda erőfeszítésbe került megírni ezt a könyvet. (...) (Andrea Heinz: Mindig háború van, Süddeutsche Zeitung [D], 2018. december 11.)

I R O D A L O M

Turi Tímea: Miért beszélünk magunkról, amikor a halottainkról beszélünk?

Ahogy nincsen jó vagy rossz halál, úgy jó vagy rossz gyász sincsen. Mégis ott kísért a beszélgetésekben, a kocsma- és a kávéházi asztalok mellett két szólam: hogy a halottainkról beszélve magunkról beszélünk, és hogy megvan a véleményünk azokról, akik ezt teszik. Ilyenkor az asztal sarkához húzódok, és figyelni kezdek. Úgy szeretném elmondani, hogy jól van ez így. Hogy a gyász úgysem arról szól, aki meghalt, hanem arról, aki itt marad. Hogy az ember zavarában össze-vissza beszél, és ez nem csoda, hiszen zavarban van. Fecseg, mert minden jobb, mint csöndben lenni, magányosan. És semmitől se forduljunk el, ami segíthet: akkor sem, ha az épp a közöny, akkor sem, ha talán ízléstelenség. A halál villanófénye, mint egy bombatámadás, élesen bevilágít mind apró zugba. Minden távoli, magántermészetű, valaha volt történet hirtelen jelentést kap. És szeretnénk is, hogy jelentése legyen, hiszen muszáj történetként elmesélnünk azt, amit történetként elmesélni nem lehet.

Sándor Iván: Az idő tárnái

a drótkerítésnél az őrségparancsnok újra nyújtotta a kezét. Nikosz odacsúsztatta az újabb borítékot. A messzeségben megint lövés dördült. Átléptek a nyíláson. A két fiú hordággyal várakozott a parton. Ráfektették Nikosz társát. A segélyszolgálatos a motoros orrában várt. Elhelyezték a hordágyat a kabinban. Felberregett a motor. Nikosz tapintotta a társa pulzusát. A segélyszolgálatos fájdalomcsillapítót hozott

együtt végeztük a régészeti szakot, mondta Nikosz, együtt dolgoztunk Palmirában a főrégész mellett, láttuk a kivégzését, én vonszoltam őt ki a lábára dőlt oszlop alól, amit terroristák felrobbantottak… mikor menekültünk, egész úton azt mondta, vissza kellene mennie megkeresni a szüleit

előkészítettem az iratokat a számára, mondta a segélyszolgálatos, a fényképeket és a látottakról szóló beszámolójukat csatoljuk a jelentésünkhöz

a tekinteteket fényképeztem, mondta Nikosz… üres szemgödrök

Z. felfedezte az egyik képen magát. Simogatta a lábánál kuporodó kisfiút. A képen a fiúcska arca olyan volt, mint egy öregemberé

Németh Ákos: A gyónás szentsége

– Kerüld a kísértést, lányom.

– Ezt pont te mondod?

– Tíz miatyánk.

– Neked mennyi lesz, te mennyivel tudod le?

– Magasztald az Istent, mert jóságos hozzád…

– A János, ha megtudja, végem van nekem, amilyen állat, de véged neked is.

– ...és örökké szeret minket.

– „Mit jársz ide mindig?” – ezt kérdi, ezzel nyaggat, ezzel kínoz.

– Feloldozlak téged...

– De én, én, aki mindent... és erre csak ezt, csak így...

– ...Atya, Fiú és Szentlélek nevében.

– Hogy mered, hogy mersz így velem?

– Vess keresztet.

– Még nem végeztünk, atyám.

– Értsd meg, vége van.

Barna Imre: Stop time

(Olimpia) Egyszer csak futunk a Kranccal. Bukdácsolva csörtetünk, ágak recsegnek, sár fröcsög. Nem. Hangtalanul futunk, lábatlanul repülünk, nem látunk és nem hallunk semmit. Hogy egyáltalán, üldöz-e még az az ember. Arra sem emlékszünk most, hogy felemelte a botját, és megiramodott felénk. Hogy mintha akkor ugrott volna elő üvöltve a semmiből, amikor észrevettük a macskakölyköt – a Kranc vette észre, nem én –, és éppen lehajoltunk volna, hogy nahát, mit keres ez itt az erdőben. És a Kranc ugyan elviccelte volna még, mert olyan a Kranc, mindig viccel, pofákat vág, és hülyeségeket szaval, hogy a kis görény a sziklák tövén; na mi van, pimaszkodott volna a botos emberrel, sak áll, sak áll?, de a botos ember akkor már emelte ránk a botját.

Csernus Júlia: Harapásnyommal

Egy szót sem szóltunk utána, mert olyan teljes rend volt akkor a világban, amit nem érdemes szavakkal megbontani. Felkelt, gyorsan letusolt, keresgélte a futócuccát, aztán nekiállt öltözni. Én visszafeküdtem a kanapéra – még mindig tartott az az óra – és nyomkodtam a telefonom. Két új Instagram követő. Egy barátnőm, akinek a jelenléte általában leszedál, meghívott egy bemutatóra, amire jó lenne elmenni, de valami majd úgyis közbejön. Mami hat képet küldött a tengerpartról. Egy munkatársam átlinkelt egy riasztó cikket a föld pusztulásáról. Ilyenek történtek. Betettem egy playlistet, amit még az első közös roadtripünkre csináltam, Placeboval kezdődött, a fürdőszobából ráénekelt, hamisan, rossz szöveggel, „nem így vaaaaaaan”, kiabáltam, és feltekertem a hangerőt. Aztán letettem a telefont, és csak néztem a hegyeket, a felhőket meg a Férfit, aki Fut – lehetett volna egy ilyen fiatalokat célzó életmódkampány modellje, a bő ujjaltlan trikójában meg a tökéletes bad boy borostájával.

Élő Csenge Enikő: elhajtás

Élő Csenge Enikő: fehér marad

Élő Csenge Enikő: visszafoglalt testrészek

Nagy Márta Júlia: Csipkerózsika levele az árnyékokhoz esős időben

ITT OLVASHATÓ