MAFFIÓZÓK SEFTORSZÁGBAN

NÉPSZAVA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.06.23.

Vannak emberek, akiknek vannak történeteik. Olyan történeteik, amiket szívesen mesélnek el egy-egy sörözés közben és amiket hallgatva egyszer csak kibukik belőlünk: „De miért nem írod meg ezeket egyszer egy könyvben?”. Dezső András is ilyen ember. Neki is vannak történetei és neki is többször mondtuk már, hogy össze kéne gyűjtenie ezeket egy könyvbe. Most végre megtette. 

Dezső András ugyanis egyike annak a néhány újságírónak Magyarországon, akik a szervezett alvilággal foglalkoznak. De talán neki van a legmélyebb történeti tudása a témában – ez kiderül, ha elolvassuk a Maffiózók Mackónadrágban című könyvét. Már a cím is a modern magyar szervezett bűnözés „hőskorára” utal, amikor utolsó kis kasszafúrókból, csempészekből, utcai dílerekből került ki a magyar szervezett bűnözés krémje. Korunk legnagyobb maffiózói természetesen már öltönyös úriemberek, akiknek sem vér nem tapad a kezéhez, sem nejlonzacskóba csomagolt kábítószert nem próbálnak áthozni a határon, ellenben tehetségesebbek néhány világcég vezetőjénél is. (Az unokáik pedig természetesen már mindenki által tisztelt, nyugati egyetemeken végzett, kortárs művészetet, tehetséges de szegény gyerekeket támogató, valódi citoyenek lesznek. Az a mi balszerencsénk, hogy az eredeti tőkefelhalmozás korát sikerült elcsípnünk.) 

„A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig” - ez a könyv alcíme, és bár az Előszóban András figyelmeztet, hogy „rossz könyvet vesz a kezébe az az olvasó, aki tipikus Coppola-, Scorsese, vagy éppen Guy Ritchie-féle maffiatörténet-füzérre számított”, mert „ebben a sztoriban nincsenek spagettin meghízott gyilkológépek, marhaszegyes bagelt reggeliző főnökök, titkos szertartásokat celebráló kápók, újságba csomagolt döglött halak, egymással rivalizáló családok, macskát simogató keresztapák, de még csak sima beszédű consiglierek sem közvetítenek a felek között, ha valakinek gondja van valakivel. Ez nem film”, a történetek mégis éppen annyira regényesek, hogy a maguk realitásában is élvezetes olvasmányt nyújtsanak. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy András komoly kutatómunka révén számos korabeli levéltári anyag, lehallgatási jegyzőkönyv vagy akár személyes interjúk révén igyekezett minél több esetet valós élethelyzetként, párbeszédekkel tarkítva ábrázolni. Nagy erénye ugyanakkor a könyvnek, hogy „a kevesebb több” jegyében a szerző ellenáll a kísértésnek, hogy még jobban kiszínezze az eseményeket. Amit olvasunk, az mind dokumentált vagy legalábbis valamelyik maffiózó által első kézből elmondott történet, András hiába ismer rengeteg pletykát, alvilági legendát még ezeken túl, olyat nem ír le, aminek valóságtartalmában nem biztos. 

Aki nyomon követi Dezső András a témában megjelent cikkeit, annak a 90-es évek végétől napjainkig terjedő időszak történetei már ismerősek lehetnek persze, de egy kötetbe fűzve így is érdemes újra elolvasni őket. (Az például külön jó, hogy az újra és újra felbukkanó bugyuta összeesküvés-elméleteket cáfolandó András itt is leírja, hogy a 98-as választások előtt politikusok házánál történt robbantásokat a legnagyobb valószínűséggel a szlovák titkosszolgálat követte el, hogy megpróbálja késleltetni a magyar uniós csatlakozást.) A 70-es, 80-as, kora 90-es évek történetei viszont valóban egy másik világba, „seftországba” visznek minket, ahol egy maffiózó még a pártállami titkosszolgálatokat is képes volt megzsarolni, a budapesti éjszakai élet irigyelt prostituáltja pedig Annamari volt, aki többek között azért lehetett a vágy titokzatos tárgya, mert saját piros Opeljével parkolt a Fészek Klub előtt...

ITT OLVASHATÓ

NYÍLT LEVÉL AZ ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁSON INDULÓK SZÁMÁRA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.06.22.

Tisztelt előjelöltek!

Nekem mindhárman szimpatikusak – ki jobban, ki kevésbé, van még négy napom, hogy eldöntsem. Az tudható: bármelyikük is lesz az első az ellenzéki jelöltek között, sőt, ha az októberi szavazáson le is győzi a jelenlegi udvartartás (kormánynak nem nevezném őket) mamelukját, nem lesz lehetőségük a főváros ellenzéki főpolgármestereként bármelyik ígéretüket beváltani. Nincs kétségem: ha az ellenzék felé hajolna az októberi szavazás eredménye, még az urnazárás utáni éjjelre, de legkésőbb másnap reggelre összetrombitálná hadát a magyarországi első szolga – és percek alatt felszámolná az önkormányzatiság soványka maradékát, különös tekintettel a Budapest törvényre.

Akkor nincs mit tenni?

De, szerintem van. Csak le kéne ugrani évtizedes közhelyek beidegződéseiről.
Itt van pl. a főváros szennyezett levegője. Mindenki a közlekedést akarja megbénítani – vagyis a város életét, miközben a mérések évek óta azt mutatják: már régóta nem a járművek kibocsátotta szennyezés a fő felelős, hanem a mikroszemcsés por. Márpedig ez a finom por egy teljesen lezárt lakásban is megjelenik, ha nem törölgetnek időnként.

Ugyan a város egyik külkerületében lakom, de közel az egyik főúthoz. Kilenc (!) éve nem láttam utcaseprőt az utcánkban. Ha van hely a kukámban – többnyire van, de az kell a kertből származó gaznak, amit tilos elégetni, belesöpröm az úttesten megállt por-víz-sár kombót, de csak a házam elől.
Nem részletezem. Én arra fogok szavazni, aki megígéri, hogy végre fölsöpri a fővárosi utakat – akár a belvárosi utcákat is, akár a parkoló autók alól is. Ez számottevően javíthatná a fővárosi, mérések által igazoltan a porszennyezés miatti rossz levegőt, és nem akar biciklire kényszeríteni 80 évest, kisgyerekest, meg csecsemőt. És ezt megteheti az udvartartás nélkül is.

A másik a fa-fóbia:...

ITT OLVASHATÓ

CIVILEK ÉS AZ ELLENZÉK KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSA A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA VENDÉG
Szerző: 
2019.06.23.

...Tiltakozunk a köznevelési törvények június 11-én benyújtott módosításai ellen!

Ez a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. Többek között a következőkről rendelkezik:

- Már négy éves kortól az óvodába kényszeríti azokat a gyermekeket is, akiknek a szülei ezt ellenzik, miközben a súlyos óvodapedagógus-hiány miatti minőségromlás következtében inkább a feltételek rugalmassá tétele lenne indokolt.

- Egy arctalan hivatalos szervre bízva lehetővé teszi, hogy a 6 éves korukat betöltött gyermekeket akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítsék.

- Nem teremti meg sem az anyagi, sem a személyi feltételeit annak, hogy az iskolák szakszerűen, az iskola keretein belül foglalkozzanak azokkal a sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási zavarral küzdő vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik számára a magántanulói státusz eddig is kényszer, és nem választható alternatíva volt, így fennáll a veszélye, hogy ezeket a gyermekeket az intézményrendszer továbbra is hatékony segítség nélkül kiveti magából.

- Meggátolja a szülőket abban, hogy színvonalas tanulócsoportokat alapítva vagy családi körben, otthonukban oktatva saját döntésük szerint kimenekíthessék gyermeküket a gyenge állami oktatási rendszerből. Elvész a szülő azon joga, hogy gyermeke számára a szerinte legmegfelelőbb oktatási formát válassza.

- A kötelező osztályozás bevezetésével beavatkozik azoknak az alternatív oktatási intézményeknek a szakmai munkájába, ahová a szülők épp azért íratták gyermeküket, hogy elkerüljék a hagyományos osztályzásra épülő módszertant.

- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára olyan külön foglalkoztatást ír elő, melynek megvalósítása a fennálló szakember- és tanárhiány mellett nem kivitelezhető.

- Megakadályozza, hogy a tanárok az általuk szakmailag legalkalmasabbnak ítélt tankönyveket használják.

- A tankönyvkiadásban járatlan egyházak számára megteremti a tankönyvkiadás lehetőségét, miközben a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, nemzetközi hírű tankönyvkiadókat ellehetetleníti, ezzel tovább fokozzák a szektorsemlegesség ellehetetlenülését, az egyházi oktatás jobb helyzetbe hozását, miközben az egyházi iskolák zöme váltja ki az oktatási szegregációt.

- Az intézményvezetők megbízásánál megszünteti a tanárok, szülők és diákok véleményezési jogát, így az aktuális hatalom korlátlanul, a szakmai alkalmasság vizsgálata nélkül az intézményvezetői székbe helyezheti a saját embereit.

- Megteremti a már megbízott intézményvezetők azonnali eltávolításának lehetőségét, ha a legkisebb mértékben – például pusztán egy nem preferált civilszervezet iskolai előadása miatt – kellemetlenné válnak a hatalom számára.

- Lehetőséget biztosít a pedagógusok terheinek további növelésére, miközben a tanárok már most is emberileg és szakmailag is a végletekig túl vannak terhelve.

A törvénytervezetben több helyen is megjelenő, ismeretlen szempontok szerint működő új hivatalos szerv újabb fenyegetést jelent a szakmaiságra. Egy arctalan, bürokratikus hatóság nem képes helyes pedagógiai döntéseket hozni; ehhez helyi ismeret, rugalmasság, szakértelem és személyesség lenne szükséges.

A törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás benyújtásával a kormányzat szakmai vákuumba került.

A jó oktatás alapja a bizalom légköre; a tervezett törvénymódosítás épp ezt a bizalmat rombolja tovább.

Követeljük a törvényjavaslat azonnali visszavonását! Követeljük az oktatás valamennyi kérdéséről valódi, az érintettek és a szakértők bevonásával zajló érdemi egyeztetést!

Nem mondunk le arról, hogy gyermekeink számára minőségi oktatást teremtsünk, és ezért készek vagyunk tenni is!

Az oktatás gyermekeink és az ország jövőjét meghatározó, pártérdekek felett álló közös nemzeti ügyünk.

Csatlakozó civil szervezetek:...

ITT OLVASHATÓK

A KURD SZAVAZATOKON MÚLHAT A TÖRÖK ELLENZÉK SORSA A MAI ISZTAMBULI VÁLASZTÁSOKON

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2019.06.23.

...Mint ismeretes, a március 31-én megtartott török helyhatósági választásokon szimbolikus diadalt aratott az ellenzéki Köztársasági Néppárt és jelöltje, amikor kiderült, az isztambuli választásokon néhány százalékponttal győzött Erdoğan jelöltje ellenében. A győzelemhez nagyban hozzájárult az, hogy az általában a HDP-t támogató baloldaliak is hajlandóak voltak átszavazni, az egyébként jócskán nacionalista, de Erdoğan fő ellenzékének számító CHP-ra és magára Ekrem İmamoğlura is.

A török Legfelsőbb Választási Bizottság (YSK) hivatalosan többszöri újraszámolás után, és csak április 17-én ismerte el İmamoğlu hivatalos győzelmét, az AKP azonban megóvta az eredményt, így a mai napra újabb, időközi választást írtak ki Isztambulba.

Az ellenzék és a kormánypárt is tudja, sok forog most kockán: az Azonnali beszámol arról is, hogy a CHP például kampánya során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nyári hetekben a tengerparton nyaraló ellenzéki szavazókat is elérjék megismételt kampányukkal, és komoly mozgalmat szerveztek annak céljából, hogy bizonyosan visszatérjenek Isztambulba leadni a voksukat...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR AZÉRT ROMBOL, HOGY FENNTARTSA A FOLYAMATOS VÁLSÁGHELYZET KÉPZETÉT

HVG ONLINE
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.06.23.

Ma a választások célja a vezér tevékenységének utólagos jóváhagyása, de létrejöhet olyan rendszer is, ahol már a választás sem fenyegeti Orbán hatalmát – mondja Körösényi András politológus, aki a Gyulai Attilával írt, a Hibrid rezsimek című könyvben megjelent tanulmányban új meghatározást ad a rendszer leírására.

HVG: Az Orbán-rendszer értelmezésére a „plebiszciter vezérdemokrácia” fogalmát vezette be a hibrid rezsim teóriával vitatkozva. Mennyivel visz közelebb ez a megértéshez, hiszen mindegyiknek az a legfontosabb újdonsága, hogy demokratikus és autokratikus elemeket egyaránt tartalmazó rendszerként írja le azt, amiben élünk?

Körösényi András: Csakhogy a hibrid rezsim a liberális demokrácia felől közelíti meg a problémát. Azt mondja, hogy ezek a rezsimek eltolódnak az autokrácia irányába, s pontokba szedve meg tudják magyarázni, mennyiben mások, mint az ideális demokrácia – már ha létezne ilyen –, de a rendszer igazi lényegét nem ragadják meg. Az ő szigorú demokráciakritériumaikat még számos, 1945 utáni nyugati demokrácia sem ütné meg.

A plebiszciter vezérdemokrácia fogalma egyébként Max Webertől ered, ő a korai demokráciák egyik jellegzetes típusaként írta le, de szerintem számos jelenlegi rendszer – amilyen Orbáné vagy Trumpé – is megragadható ezzel a fogalommal. E szerint demokratikus választásokkal kerül hatalomra olyan karizmatikus személy, aki úgy tekinti ezt a felhatalmazást – és követői is így vélekednek –, mint amelyik feljogosítja a demokratikus intézmények átlépésére, hiszen ő a népakarat letéteményese, aki az egész nép választottjának mondhatja magát. Az ilyen vezetők kreatív módokon tartják a „kapcsolatot” a népükkel: Trump Twitter-üzenetekkel, Orbán Viktor a nemzeti konzultációkkal, népszavazással. Ez utóbbit ritkán veti be, mert valós tétje és mérhető eredménye, eredménytelensége lehet...

ITT OLVASHATÓ

OROSZ NEVELŐMUNKA – A KGB MÓDSZEREI TOVÁBB ÉLNEK

168 ÓRA
Szerző: KULCSÁR ISTVÁN
2019.06.23.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956. évi XX. kongresszusa után fokozatosan közismertté vált, hogyan kínozták az állambiztonság szervei a letartóztatottakat, hogy többnyire hamis, önmagukat vádoló vallomásokat csikarjanak ki belőlük. A mostanában nyilvánosságra kerülő tények arról tanúskodnak, hogy a múlt kínvallatási módszerei tovább élnek Oroszországban.

Az FSZB-nek – Fegyeralnaja Szluzsba Bezopasznosztyi, Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a KGB egyik utódszerve – az emberei a múlt év elején Szentpéterváron rajtaütöttek annak a Szety, vagyis Hálózat nevű csoportnak az állítólagos tagjain, akik magukat antifasisztának, illetve anarchistának nevezték. Néhány nappal később a hatóságok olyan híreket szivárogtattak ki a sajtónak, hogy a szervezet – ténylegesen néhány pétervári és penzai fiatal – meg akarta dönteni Vlagyimir Putyin elnök uralmát. Az előzetes letartóztatás alatt a vizsgálók kegyetlenül megkínozták őket. Vitalij Cserkaszovnak, az Agora nevű nemzetközi jogvédő szervezet ügyvédjének sikerült bejutnia védencéhez, Viktor Filinkov 23 éves programozóhoz.

„A gyerek rettenetes állapotban volt, és rögtön elmondta nekem, hogy megkínozták. Én sok mindent láttam már életemben, de elborzadtam, amikor Filinkov megmutatta testén a kínzás nyomait, különösen a jobb csípőjén, ahol legalább ötven, elektromos sokkolótól származó égési seb látszott.” A fogoly beszámolt az ügyvédnek arról, hogy mindjárt őrizetbe vétele után egy erdőbe hurcolták, ahol lélektani nyomásnak vetették alá, hogy vallja be, terroristacsoport tagja, majd arra próbálták rávenni, hogy nevezze meg állítólagos társait, akikről sohasem hallott. Elektromos sokkolóval „kezelték”, azután arra kényszerítették, hogy adja elő a nyomozók által kitalált legendát...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR KORMÁNY PÉLDÁT MUTAT ÖNZÉSBŐL EURÓPÁNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.06.23.

Magyarország továbbra is keresztbe fekszik szinte minden olyan kezdeményezés előtt, melyek az EU távlati céljait szolgálnák. Különösen a klímaváltozás elleni harc és a menekültkérdés megoldása számítanak elvetendő témáknak a magyar diplomácia gyakorlatában, melyhez általában a V4-ek közül sikerül megnyernie 1-2 szövetséges kormányt. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány számára nem túl előnyös uniós választási végeredmény nem változtatott azon a destruktív hozzáálláson, ami eddig jellemezte a magyar diplomáciát.

Korábban már feltettük azt a kérdést önmagunknak és a kormány tagjainak, hogy a minden közösségi kezdeményezés ellen való fellépésen túl vajon melyek az Orbán-kormány valódi diplomáciai céljai? A közös törvények, nyilatkozatok blokkolásával ugyanis annyit el lehet érni, hogy a szükséges igen szavazatért cserébe lehet kérni valamit, ám a destruktív politizálás mellett látni kéne valami alternatív elképzelést is, ami megmutatná, milyen elképzelései vannak a magyar kormánynak az EU jövőjéről.

Eddig azonban nem igazán rajzolódtak ki ilyen irányvonalak, az azonban egyértelmű, hogy a folyamatos obstrukció indokaként teljesen értelmetlen, oda nem illő magyarázatok kerülnek napvilágra. Legutóbb például azt a közös törekvést akadályozta meg Magyarország Csehország és Lengyelország szövetségében, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát, azaz nullára csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását...

ITT OLVASHATÓ

VALAMICSKE ÁTLÁTHATÓSÁG AZÉRT ELFÉRNE AZ UNIÓS CSÚCSPOZÍCIÓK ELOSZTÁSÁBA

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.06.23.

Péntek hajnalig tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők az Európai Unió legfontosabb vezetői pozícióinak elosztásáról, ám nem jártak sikerrel. A gordiuszi csomó közepén az Európai Bizottság elnöki tisztsége áll, mindent összevetve ugyanis ez a legbefolyásosabb szerep az Unió összetett vezetői struktúrájában.

Abban nincs semmi meglepő, hogy az EP-választások óta eltelt kevesebb mint egy hónapban nem sikerült egyességre jutni a bizottsági elnök személyét illetően, öt évvel ezelőtt csak augusztusra dőlt el, hogy az Európai Néppárt akkori csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker foglalhatja el ezt a pozíciót.

Az viszont már kicsit aggasztó, hogy 2014-hez képest a kiválasztási folyamat transzparenciája nemhogy nőtt volna, de egyesen csökkent.

Márpedig másfél évtized után először az EP-választáson való részvétel újra elérte az 50 százalékot, ami azt is jelzi, hogy az elmúlt választási fordulókhoz képest az európai állampolgárok úgy érzik, nőttek az uniós politizálás tétjei, nőtt a választáson való részvétel értelme.

Kár lenne ezt a tendenciát egy elhúzódó, csak a legszűkebb bennfentesi kör által átlátott, obskúrus kiválasztási körrel visszafordítani.

Mivel az Unió alapokmányai az állam- és kormányfők által alkotott Tanács kezébe adják a Bizottság elnökének jelölési jogát, az egész szelekciós folyamatot az államközi diplomáciai műveletek körébe rendelni – ez pedig az évszázados diplomáciai hagyományoknak megfelelően szükségszerűen zárt ajtós és átláthatatlan...

ITT OLVASHATÓ

HAJÓS ANDRÁS: OLYAN VILÁG NEM JÖHET, HOGY NE MEHESSEK BE A KÖZÉRTBE PARIZERT VENNI

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2019.06.23.

Kétféle ember van, a farkas és a birka. Én birkának születtem – mondja Hajós András, aki szerint a valódi erő nem egyenlő az agresszivitással és a hangossággal. Végsőkig hisz a párbeszédben, például rendszeresen olvas kommenteket, sőt, válaszol is rájuk (általában kedvesen, de azért őt is ki lehet borítani). Szerinte az együttműködés, a jófejség és a világbéke is lehet biznisz, nem csak a botrány. Erre élő példa a Dalfutár című műsora, amit nemrég a Youtube-on élesztettek újjá, de szívesen látná egy közszolgálati adón is. Hívta Ákost is vendégnek, mert a beszólogatások ellenére is biztos benne: a lelkük mélyén mind 12 éves gitáros kisfiúk maradtak.

Hogy sikerült az orvosi beavatkozás?

Milyen beavatkozás?

Még a műsor indulása előtt beígértél egy arckisebbítő műtétet.

Ja, az sikerült, mert a Dalfutárnak most nemcsak műsorvezetője, de producere is vagyok. Ez jelentősen visszavette az arcomat is. Nem állok topmenedzseri szinten, itt viszont egyszerre kell támogatói ügyekkel, pénzügyekkel, stábbal, költségvetéssel foglalkoznom, a következő pillanatban pedig oda kell fordulnom egy zenészhez, hogy azt mondjam: „Szia, a te lelkeddel meg mi van?”. A kereskedelmi tévében mindig egy nagy stáb szolgálja az embert.

Itt most én vagyok saját magam biciklifutárja, meg Editke is, aki az utalásokat intézi.

És meg kell mondanom, Editkével nagyon súlyos problémáim vannak. Valószínűleg ki lesz rúgva, csak nagyon kedves és jól néz ki, úgyhogy adok neki még egy esélyt.

Inkább azt élvezed, ha beleléphetsz valamibe, ami már elő van készítve, és neked csak a show-t kell megcsinálnod?

Amúgy nem feltétlenül, már nem az a szex, ha engem mutat a kamera. Akkor persze igen, ha azt csinálhatom, amit szeretek, és úgy érzem, hogy csak én vagyok képes rá. A Dalfutár például ilyen. Egy ideális világban bírnám, hogy elindítom a műsort, aztán megtalálom az utódom, aki viszi tovább helyettem, én meg csak a 8-as, a 10-es és a 22-es évad előkészítésével foglalkozom. De ezt magamra találtam ki, és szerintem ahhoz, hogy működjön, kell a sajátos szerepköröm is, amit a magyar popszakmában és televíziózásban betöltök...

ITT OLVASHATÓ

RÉGI KÖZBESZERZÉSI HIBÁT LEPLEZ A NAGYKÖRÚTI VILLAMOSFELÚJÍTÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.06.23.

Elrontott közbeszerzések miatt kell évek óta minden nyáron belefulladnunk a 4-es és 6-os villamos vonalának felújításaiba – állítják szakértők és ellenzéki politikusok.

A fővárosiak már rutinosan szállnak le a villamosról, metróról, majd néhány megállóval odébb vissza, sok évük volt megtanulni az ilyen és olyan pótlóbuszokat, pótlómegállókat, amelyek a közlekedési felújítások tartozékai. A vidékiek, külföldiek kissé elveszetten bolyonganak ugyan, de mennek a tömeg után, így ők is célba érnek. Még csak azt sem lehet mondani, hogy az első napokat leszámítva káosz lenne amiatt, mert a múlt hétvégén menetrend szerint megkezdődött a nagykörúti villamospálya felújítása. Évek óta így megy. 

Rutinos a BKV sablonválasza is, amit kérdéseinkre küldtek: „A 4-es és 6-os villamos vonalán az elhasználódott pályaszakaszok átépítése ütemezetten zajlik” – felelték arra, hogy mégis mikor lesz vége az állandó síncseréknek, majd még azt is hozzátették, hogy a nagykörúti villamos Európa egyik legnagyobb forgalmú városi vonala, ahol a vágányok az átlagosnál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, a sínek jobban kopnak, a csatlakozó burkolatok hamarabb elhasználódnak, különösen a kanyarokban. 

Kelemen Tamás, a Közlekedő Tömeg Egyesület egyik alapítója és szakértője arra emlékeztet, hogy teljes hosszában legutóbb 1994-96 között újult meg a nagykörúti villamospálya, azóta csak szakaszonként volt kisebb-nagyobb felújítás. Most új technológiára állnak át a teljes szakaszon, s ez az építés hosszú időt vesz igénybe, műszakilag ezzel magyarázható, hogy miért nem csinálták meg egyszerre a teljes vonalon a munkát. A közlekedési szakember az eljárást úgy ismerteti , hogy csinálnak egy betonalapot a javításra kijelölt szakaszon és abba helyezik be a síneket, s majd, ha elkopnak, egyszerűen ezeket cserélik, de az alap évtizedekig áll, ahhoz nem kell hozzányúlni. Ez azt is jelenti, hogy ritkábban kell javítani, nem néhány évente és biztos, hogy rövidebb ideig tart a karbantartása – dicséri a technológiát az egyébként jellemzően kritikus Kelemen Tamás. Igazolásul a Szent Gellért téri erős kanyart említi, ahol 2002-ben már használták ezt az eljárást és csak 2016-ban kellett cserélni a síneket, s az is gyorsan ment. Aki mégis hosszú lezárásra emlékszik, annak jó a memóriája, hiszen a Bartók Béla úton is megcsinálták a pályát, s ez sok hetet vett igénybe, mert a betonnak egy hónapig kötni kell...

ITT OLVASHATÓ

SZEZONÁLIS ADOMÁNYOZÁS – HOGY AKKOR ADHASSUNK, AMIKOR SZÜKSÉG VAN RÁ

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.06.23.

A háttérmunka, a raktározás és a megfelelő időben eljuttatott, megfelelő fajtájú és mennyiségű adomány része az esélyteremtő szervezet fejlesztő munkájának. Ezzel tudjuk óvatosan, türelemmel a változás irányába terelni az életüket. E nélkül nem megy.
Minden évszaknak megvan a maga hatása, amivel kríziseket generál. Talán a tél ebből a szempontból a legnehezebb, a fűtési gondokkal, ami hozzátesz még a váratlan helyzetek által előidézett megoldhatatlan helyzetekhez. Aztán ott vannak az életritmust másként irányító események, mint az iskolakezdés, vagy az ünnepkörök. Ezek között is a karácsony a legfontosabb, amikor talán a legnehezebb ünneppé varázsolni a nyomorúságot.

Az adományok is igazodnak ehhez a ritmushoz. A problémáról szerzett információk külön mozgásokat generálnak, de emellett az adományozóknak is külön életritmusa van. Ilyen az évszakváltás, amikor az átpakolt ruhásszekrényekből előkerülnek a kinőtt, vagy fölöslegessé vált ruhaneműk, amiket karitatív célra szeretnének felhasználni, vagy a költözések, hagyatékok, amelyek adományozható holmikat szabadítanak fel. Ez utóbbiak időpontja kiszámíthatatlan, és emiatt, valamint a szezonális ruhaneműk miatt, fontos a raktározás, hogy akkor adhassunk, amikor szükséges.

Mert azt kevesen tudják elképzelni, micsoda mélységben élnek emberek, mennyire hiányzik a tervezés képessége. Például ha nyáron adományoznánk téli cipőket, vagy kályhát, az tuti, hogy télre már sehol se lenne. A ruhák elhelyezéséhez ugyanis szekrényekre, a szekrényekhez térre lenne szükség, ráadásul olyan térre, ami igazodik az ott élők létszámához. Ám ez nincs meg, itt nincs szezonális átpakolása a ruháknak, itt csak a pillanat létezik, a napi, vagy heti igazodás az időjáráshoz, ez eseményekhez. Aztán eltűnnek a ruhák, mert sem lehetőség, sem képesség nincs a téli kabátok raktározására. Itt nem látni szépen összehajtogatott ruhákat, az otthoni és iskolába- vagy munkábajárós holmik elkülönítését sem, és nincs ünneplő ruhás polc sem. Ilyenkor, az évzárók idején még gyakran látni az utcán játszó gyerekeken az ünneplő fehér inget, blúzt, sötét aljat, de mire eljön a szeptember, már nem marad belőle semmi.

Tudom, elkeserítően hangzik mindez, és sokan nem értik, hogy ebben miért nem történik semmiféle változás. Ez egy összetett probléma. Nyilván hozzájárul egy olyan szemlélet, amely a nem ilyen viszonyok között szocializálódott emberek számára teljesen érthetetlen. Viszont ahogy megoldásokat keresünk, újra meg újra visszakanyarodunk a lakhatási szegénységhez, mint alapproblémához. A lakások berendezésében az ágyak kiszorítanak minden mást. Az, hogy nincsenek személyes terek, felelősségek a saját holmik iránt, sem felnőttben, sem gyerekben, mélyen beivódott viszonyulást okoz.

Egyszerre kell dolgozni a feltételek megteremtésén és a szemléletváltáson ahhoz, hogy változzon valami. Ez pedig egy hosszú, nagy türelmet és megértést igénylő folyamat, amelyhez állandó jelenlét, mentorálás szükséges. Mindezt egy bizalmi viszonyban, a velük foglalkozó intézményrendszerhez – a gyermekjóléti szolgálathoz, óvodához, iskolához, védőnői hálózathoz – igazítva.

Ezért utalok mindig arra, mennyire fontos, hogy az adományozás ne csupán abból álljon, hogy valamihez hozzájuttatjuk a rászorulókat. Hanem legyen mellette feltételrendszer: fejlesztés, a pedagógiai és hatósági eszközök megfelelő, a családhoz illeszkedő ötvözése, továbbá közösségfejlesztés, jól látható, mindenki számára értelmezhető szabályokkal az élet minden területén.

Most, hogy vége az iskolának, a gyerekek szempontjából a táboroztatás a legfontosabb a generációs szegénység elleni munkánkban. Ilyenkor olyan adományokat kérünk, ami ebben segít. Ilyen a fürdőruha, törülköző, fehérnemű, utazótáska, póló, papucs, melegítő, hálózsák, és a tisztálkodóholmik. Az „ottalvós” kirándulásokból többnyire kimaradó gyerekeket mindennel fel kell készíteni egy ilyen útra. Sokan el sem tudják képzelni, mennyire hiányoznak a családokban ezek az alapvető holmik.

Mi is lassan tanultuk meg, hogy mi húzódik az olyan szülői mondatok mögött, mint „nem akar ez menni sehova”. De megtanultuk, hogy sorban, mindenre rá kell kérdezni. Együtt kell bepakolni a táskába, és mindenre rá kell írni a tulajdonos nevét. És arra a kérdésre, hogy „utána nekem adják?”, igennel kell felelnünk, akkor is, ha tudjuk, hogy a következő nyárra ebből már semmi sem lesz. Mert ekkor már hozzátettünk valamit a személyes tulajdonhoz, a felelősség fejlesztéséhez, egy másfajta értékrendhez.

A háttérmunka, a raktározás és a megfelelő időben eljuttatott, megfelelő fajtájú és mennyiségű adomány része az esélyteremtő szervezet fejlesztő munkájának. Ezzel tudjuk óvatosan, türelemmel a változás irányába terelni az életüket. E nélkül nem megy.

Jól adományozni nem egyszerű. Ha nem egy stratégiába rendezett fejlesztés része, akkor az adományozás sokkal inkább konzerválja a szegénységet, és nem az erőfeszítésre, a saját élethelyzetek javítására sarkall. Nem a tanult tehetetlenség csapdáját kell erősítenünk az adományokkal, hanem a motivációt, a lehetőségek megragadását, a biztonságérzetet. Ez pedig az adott család ismerete, a problémájuk beágyazódásának pontos feltérképezése nélkül nem lehetséges.

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR GAZDASÁG ÚJABB SZEKTORA KERÜL KÜLFÖLDI BEFOLYÁS ALÁ

HVG.HU
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.06.23.

A kormány államilag támogatott ázsiai multikkal száll be az európai akkumulátorforradalomba. Magyar cégeknek szóló célzott források nincsenek, és nem is lesznek.

Aranyláz kezdődik az európai akkumulátorpiacon, amiből Magyarországnak sem kellene kimaradnia. Ha volna olyan magyar nagyvállalkozó, aki okosabb, mint Mark Zuckerberg, neki már szüksége sem lenne dollármilliárdos vállalatbirodalomra. Mint ahogy nem volt a svéd Peter Carlssonnak sem, akinek Northvolt nevű, 2015-ben alapított startupja 2020-ban nyitja meg Európa egyik legnagyobb, méretében a Tesla nevadai gigaüzeméhez fogható akkumulátorgyárát a skandináv ország északi részén található Skellefteában.

A cég június 12-én jelentette be, hogy egymilliárd eurós befektetési megállapodást kötött a Volkswagennel, és ezzel össze is jött a gyár felépítéséhez és beindításához szükséges összeg. A skellefteai lesz az első, tisztán európai óriásgyár, de a Volkswagen és a Northvolt Szászországban is közös üzem felépítését tervezi. A projektbe számos egyéb befektető is beszállt, például a BMW. A Northvolt 13 milliárd euró értékben előre eladta az általa gyártandó akkumulátorok jelentős hányadát – ez 2030-ig köti le kapacitásai egy részét. Az Európai Beruházási Bank (EIB) várhatóan 350 millió eurós hitelt nyújt a projekthez.

A magyar kormány eközben arra számít, hogy az ország „európai akkumulátorgyártó nagyhatalommá” lép elő 2023-ra. Akár egyharmadot meghaladó részesedése lehet az uniós járműakkumulátor-gyártók piacán – olvasható a gazdaság állapotát és kilátásait részletező friss konvergenciaprogramban. A Fidesztől nem idegen a kincstári optimizmus, sőt a nagyotmondás sem, mindenesetre Magyarország valóban jól áll akkumulátorprojektekkel. Már működik a Samsung gyára Gödön, a Sungeel Hitech feldolgozóüzeme Szigetszentmiklóson, az Enmech alkatrészgyára Pécelen, a Shinheung Secé pedig Monoron. Épül a Doosan alkatrészgyára Tatabányán, Komáromban két ütemben az SK Innovation nagy, várhatóan több mint ezer embert foglalkoztató üzeme. A GY Yuasa miskolci egysége 2019 végén vagy 2020 elején kezd majd termelni...

ITT OLVASHATÓ

A HOMÁR LEGYŐZŐJE

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.06.23.

Lassan túl vagyok a röhögőgörcsön, és valami mélységes szomorúság telepszik rám. Nem mai hír, ami erre késztet, de kellett sok idő, amíg valamennyire magamhoz tértem.

Arról van szó, hogy az Amerikai Egyesült Államok Elnöke, nekem csak Kacsa úr, a minap beindította a 2020-as választási kampányát. Egyik ígérete az volt, hogy ha újraválasztják, meggyógyítja a rákot és felszámolja az AIDS-et.

„Nagy előretörést fogunk elérni a gyógymódokban. Sok, nagyon sok betegséget fogunk tudni meggyógyítani, köztük a rákot is, minden nap közelebb fogunk kerülni ehhez. (…) Egyszer és mindenkorra felszámoljuk az AIDS-t Amerikában.” (Csak szavazzatok rám – ezt is mondta, gondolom.)

Először nem hittem a szememnek, utána jött a nevetőroham, most már csak összetörtnek érzem magam. Amiért egy olyan korszakban kell élnünk, ahol ilyen agyament emberek számítanak a világ vezetőinek. Szándékosan nem írok politikust, mert ez a pojáca az én szememben soha nem volt és nem is lesz politikus.

Azon túl, hogy mekkora baromság, amit mond, az a mérhetetlen cinizmus is elképesztő, ami ezekből a beteg mondatokból süt. Fel sem fogja, hány millió, a bajban érintett ember és hozzátartozóik lelkébe tapos bele egy ilyen felelőtlen és ordenáré kijelentéssel. Lehet, hogy vannak, akár minden nap, a gyógymód megtalálásához közelebb vivő eredmények. Számtalanszor felröppen egy-egy hír sikeres kutatásokról, bárhol a világon – de ez tudósok, kutatók és orvosok dolga, nem szállodatulajdonosok érdeme. Ilyen ócska, olcsó ígérettel kell megpróbálni pozícióban maradni? Tényleg semmi sem szent az ilyen hatalmi mámoros emberek szemében?...

ITT OLVASHATÓ

KÁLMÁN OLGA: SZERINTEM AZ A LEGROSSZABB, AMI MOST VAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.06.23.

Ha ennek a városnak a polgárai rám szavaznak októberben, az egyben ítélet lesz Tarlós Istvánról. Egyszerűen fogalmazva ez a kérdés: Tarlós István jól képviselte-e a budapestieket, elégedettek vagyunk-e a teljesítményével, élhető-e ez a város? Könnyen tudunk ezekre válaszolni – nyilatkozta lapunknak Kálmán Olga, aki függetlenként, de a Demokratikus Koalíció támogatásával indul a főpolgármester-jelölti előválasztáson. Kálmán Olgát arról is kérdeztük, miért épp a DK, van-e visszaútja a műsorvezetői székbe, továbbá nem érzi-e úgy, hogy sodródik az eseményekkel.

– A kérlelhetetlen műsorvezetőt mostantól azok próbálják zavarba hozni, akik eddig az asztal túloldalán izzadtak. Azzal a témával, hogy van-e önnek programja, vagy nincs, mintha sikerült is volna fogást találniuk.

– Vegyük már észre, hogy a főpolgármester legfontosabb feladata az, hogy végre hitet adjon egy csaknem kétmilliós közösségnek. Mint ahogyan fontosnak tartjuk, hogy a magyaroknak legyen magyarságtudatuk, ugyanúgy a fővárosiak esetében én mindennél fontosabbnak tartom, hogy legyen Budapest-tudatunk. Itt élünk, ez a szűkebb hazánk, ebben a városban szeretnénk jól, biztonságosan megélni a hétköznapjainkat, nevelni a gyerekeinket. Persze hogy van programom, de a pontokba szedett, „hány év alatt hány kátyút tüntetünk el” című fejezetnél sokkal fontosabbnak tartom, hogy a közös elveinkben, céljainkban megegyezzünk. Magának a programírásnak pedig van egy természetes menetrendje: először az ember lefekteti az alapvetéseket, aztán fejezetekbe, pontokba tördelve kidolgozza, szakemberek segítségével kiszámolja a költségeket. Az elmúlt napok azzal teltek, hogy szakértőkkel tárgyaltam, elmondták a véleményüket, hiszen én nem vagyok egyszerre parképítő, közlekedésmérnök vagy vízügyi szakember. Mindenről van elképzelésem, de sokakat meghallgatok, akiknek a tanácsára adok. Főpolgármesterként is ezt tenném, hiszen ez a munka nem arról szól, hogy mindent a város vezetője tud a legjobban.

– Azért mondana konkrétumokat?

– Amiket egészen biztosan meg akarok valósítani, azok az élhetőbb város koncepció köré csoportosítható tervek. Gondolhatunk egész nagy dolgokra és hétköznapi, kis ügyekre is, amelyeket nem a milliárdos költségek, hanem a szándék hiánya miatt nem valósítottak meg eddig. Kardinális kérdés például az, hogy miként lehet végigsétálni a Duna-parton. Mert nem lehet. Eleve ott a zajos forgalom. Aztán nincs nyilvános illemhely. Felnőttként ez még megoldható azzal, hogy bemegyünk az első kávézóba. De mi van a kisgyerekesekkel? Hol talál ivókutat? Ezek azok az apró, hétköznapi bosszúságaink, amelyektől a várost nem érezzük a magunkénak, nem érezzük élhetőnek. Ilyenből mindannyian tudunk sorolni még négyezret. A nagy problémák közül említhetem a négyes metrót. Miért is nem fejezték be, ha egyébként meg lett tervezve?

...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - HELLER: ORBÁN VIKTOR VALÓJÁBAN NEM POPULISTA, HANEM ETNONACIONALISTA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.23.



Die Presse 

Heller Ágnes szerint Orbán Viktor valójában nem populista, mert a populisták ugyan demagógok, de a nép oldalán állnak. A magyar miniszterelnök ezzel szemben etnonacionalista, aki a nép helyett a nemzetet részesíti előnyben. A rendszer pedig demokratúra, akár csak az oroszoknál, törököknél vagy az egyiptomiaknál. Orbánra ezen felül még az is jellemző, hogy létrehozta az ’új gazdadok’ oligarchiáját. A filozófusnő mindezt a Goethe Intézet egy éven át tartó on-line vitájában fejtette ki, amelynek témája a populizmus emberképe volt, és amelyben felkért, nemzetközileg ismert személyiségek fejtik ki véleményüket. A véleménycsere egyik, osztrák moderátora úgy látja, hogy a populistákat tekintélyelvű emberkép jellemzi: haszonelvű gondolkodás és az, hogy az embereket szükségszerűen erős vezetőnek kell irányítania. Azt viszont egyelőre még ő sem tudja, miért ragaszkodnak a hívek a populistákhoz még a rengeteg botrány után is. Illetve azt gondolja, hogy a titok nyitja az erős meggyőződés.

FAZ 

Az összefoglaló brutálisnak nevezi, hogy a francia elnök és a spanyol miniszterelnök egyszerűen átgázol az Európai Parlamenten, aminek azután a csúcsjelöltek isszák meg a levét. Amiről szó van, az az, hogy a két politikus ösztönzésére a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője a héten azt közölte a konzervatív Weberrel: nem támogatják, hogy ő legyen a Bizottság következő elnöke. A bajor politikusnak egyebek közt a szemére hányják, hogy éveken át védte Orbán Viktort, és nem vált javára az a cirkusz sem, amit párttársa, Seehofer tavaly nyáron rendezett a migráció ügyében. Ugyanakkor az ellentábor hírek szerint nem ellenzi, hogy a Néppárt valaki mást jelöljön, de az EPP frakcióvezetőjéről hallani sem akar a középbal. Pár napja éppen Macron dobta be Barnier, illetve Merkel nevét. Vagyis csütörtökön úgy kezdődött a csúcsértekezlet, hogy Weber semmiképpen sem tudott koalíciót összehozni a közös célok, illetve saját támogatására. A Tanácsban 11 állam- és kormányfő volt ellene, köztük Orbán Viktor. Merkel úgy reagált, hogy akkor viszont Timmermans és Vestager is búcsút inthet a terveinek. Macronnak ez azonban jól jön, mert ő ellene van az egész csúcsjelölti rendszernek. A Néppártban most dühöt és dacot tapasztalni, mondván, nem engedik, hogy a francia elnök szétverje az európai pártrendszert. Weber abban bízik, hogy a vasárnapi újabb csúcsig gyengül az ellenállás személyével szemben, merthogy itt már a Tanács került szembe a Parlamenttel. Mindenesetre több más név is forgalomban van, így Merkelé is. Július 2-án az EP megválasztja új elnökét, és jó volna, ha olyasvalaki kapná meg a tisztséget, aki túl tud lépni a pártpolitikai megfontolásokon és erős Európát akar. Ez növeli Verhofstadt esélyeit. A kereszténydemokraták is mögé állhatnak, cserében pedig kérhetik, hogy Weber legyen Juncker utódja. Vezető konzervatívok azonban tudják, hogy erre nem sok reményük van.

Guardian 

A készülőben lévő varsói Gettó Múzeumnak ugyanaz a baja, mint a Sorsok Házának: az, hogy csupán a holokauszt bizonyos, kiválasztott aspektusára összpontosít, másokat viszont elhanyagol, mert azok kényelmetlenek a jelenlegi kormány számára. Így foglalta össze véleményét az új lengyel kiállításról a Tel Avivi Egyetem egyik történészprofesszora, aki évekig dolgozott a Jad Vasem Intézetnek. A tudósítás megjegyzi, hogy a varsói központot még évekig nem nyitják meg, de máris hatalmas viták középpontjában áll, miután a PiS ellen az a vád, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan újra akarja írni a történelmet. A lengyeleknél a helyzetet bonyolítja, hogy a múzeum fő szakértője egy izraeli szakember, aki azt állítja, hogy nem lesz semmi gond a tárlat hitelességével, és senki sem akarta semmire sem rávenni a hatalom részéről. A másik oldal ezzel szemben úgy véli, hogy itt a múlt szándékos eltorzítását lehet tetten érni, ám a történelem nem svéd asztal, amelyről mindenki a kedve szerint válogathat. A kiállítás helyszíne egy volt gyerekkórház lesz, ahol a gettó idején rengeteg fiatalt kezeltek. A megnyitást 2023-ra, tehát az egykori lázadás 80. évfordulójára tervezik. Az alapgondolat az, hogy a lengyelek és zsidók ugyanannak a zsarnokságnak az áldozatai voltak, bár nem ugyanabban a mértékben. A már idézett tel avivi professzor viszont visszautasította a közreműködést, mert úgy ítéli meg, hogy lengyel részről csupán az izraeli jóváhagyást igyekeztek megszerezni a történelem manipulálásához...
ITT OLVASHATÓ

ÚJRA ÁTÉLHETJÜK A KENNEDY-GYILKOSSÁGOT DALLASBAN

SZÍNEK ÉS FOLTOK
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2019.06.21.

A legnagyobb tragédiából is lehet látványosságot csinálni. Az amerikaiak ennek igazán értik a módját: páratlan rendezői tehetségükkel át tudják éltetni a Dallasba látogatókkal John F. Kennedy elnök meggyilkolását.

Lift visz fel a Dealey Plaza és az Elm Street sarkán álló dallasi könyvraktárnak arra a bizonyos 6. emeletére és a látogató azonnal úgy érzi magát, mintha visszakerült volna 1963. november 22 reggelére. Ott van az ablak, ott vannak a nagy könyves dobozok, egy videó-rekonstrukció a lövések pillanatait idézi fel. A látogató önkéntelenül arra gondol, hogy miért nem akkor lőtt a gyilkos, amikor az elnök kocsija éppen szemben volt az ablakkal? Miért csak pár pillanattal később, amikor eltávolodott és a célpont háttal volt?...

ITT OLVASHATÓ

TRIANON: ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG IS BELÁTTA, HOGY HIBÁZOTT

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2019.06.23.

A sikeres magyar propagandának is köszönhető, hogy az 1930-as évek második felére már London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát.

A magyar revíziós törekvések nem várt, diplomatáink által nem is igen kívánt, ám hathatós támogatást kaptak 1927 júniusától, amikor a brit sajtómágnás, Harold Harmsworth, Rothermere lordjának lapja, a Daily Mail 21-én közölte a Magyarország helye a nap alatt. Biztonságot Közép Európának! című cikket.

„A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét” – írta a lord, a teljes cikk itt olvasható magyarul a Rubicon.hu-n.

Ezt követően rendszeresek voltak a trianoni békediktátum „igazságtalanságát” és tarthatatlanságát taglaló írások, Lord Lothermere valóságos sajtókampányt indított Magyarország támogatására. A magyar közvélemény lelkesen fogadta Nagy-Britannia harmadik leggazdagabb emberének kiállását ügye mellett, és a kor mérvadó bulvárlapja nyilvánvalóan sikerrel befolyásolta az angolszász átlagember gondolkodását is.

Mire ez a nekibuzdulás, és hogyan formálta a nyugati közvéleményt a a revíziós propaganda? Dr. Ablonczy Balázs történészt, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük...

ITT OLVASHATÓ

AZ OLASZORSZÁGI SZÁLLÁSKIADÁS REJTELMEI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Olaszmamma
2019.06.23.

Olaszország a turisták egyik kedvenc célpontja, szóval elvileg Airbnb-zni kifejezetten jó üzletnek tűnik, még magyarként is. Tulajdonképpen az is, csak éppen rengeteg munka van vele, ráadásul a vendégnek mindig igaza van...

A jó hír az, hogy az egész olasz csizma kívánatos cél a turisták számára. Ráadásul nem csak a látványosságok, de az eldugottabb helyek is – írta Olaszmamma, aki saját tapasztalatból kiindulva írta meg Airbnb-s élményeit, a másik oldalról, azaz lakáskiadóként.

„Míg nyitáskor teljes lazasággal készítettük fel a lakást egy váltás ágyneművel és törölközővel, mondván, hogy lesz időnk bőven a mosás-takarításra két turnus között, ma már több rend sorakozik mindenből a lakásban.

Már az első héten rádöbbentünk ugyanis, hogy ezek bizony egymásnak adják a kilincset. Azóta saját lakásunk folyamatosan egy patyolathoz hasonlatos, állandóan pörög a mosógép, télen pedig a szárító is.

Az Airbnb ugyanis előzetes várakozásaink ellenére igazi meló. Pontosan be van osztva, hogy mikor melyikünk fogadja a vendégeket, az olaszokat Olaszpapa kábítja rendszeresen, a külföldiekkel én kokettálok.

Kiskubáltuk, hogy milyen típusú vendégnek ajánlott egy üveg bort bekészíteni, megtanultuk, hogy a franciák valójában tiszta nemzet, a hollandok után viszont dupla időt kell kalkulálni a takarításra.

Egy idő után elengedhetetlen lett a segítség, aki olyan teszten ment át, mintha legalábbis a NASA-hoz felvételizne, nem pedig a hálóvendégeink ágyát kellene tükörre simogatnia.

Az Airbnb-hez ugye arcunkat és nevünket adjuk, és nem szeretnénk, ha rossz visszajelzés érkezne a vendégektől, úgyhogy elképzelhetetlen, hogy a segítség ne porolja le tökéletesen a bútorokat, vagy hajszálat hagyjon a fürdőszobában.

Jártak már nálunk malájok, ausztrálok, japánok, indiaiak, dél-amerikaiak, de kaptunk már ajándékba fehérorosz desszertet és kézműves kínai evőpálcikát is.

Az Airbnb egy közösség, azok a vendégek, akik ezen a portálon keresztül foglalnak, tudják, hogy saját lakásod osztod meg velük, nem ritka, hogy pótolják az elfogyasztott kávét vagy olajat, legtöbbjük kicsit ki is takarítja a lakást, mielőtt távozna.

Ha azonban az Airbnb mellett a Booking gondjaira is bíznátok a közvetítést, kössétek fel a gatyátokat.

A tipikus Booking-vendég valamiért ugyanis meg van győződve arról, hogy szállodát foglal, még akkor is, ha a hirdetésben leírtak ennek szöges ellenkezőjéről számolnak be. Simán lepontoznak azért, mert nincs reggeli, holott senki nem állította, hogy lesz.

Röviden: egy hozzátok érkező Airbnb-utazó nagy valószínűséggel elégedetten távozik, a bookingos vendég pedig biztos hagy maga után valami nem feltétlenül építő kritikát.

Ezzel eleinte nehéz együtt élni, hiszen néha erőnkön felől teljesítünk, hogy minden klappoljon, de sajnos itt is igaz, hogy a vendégnek mindig igaza van, még akkor is, ha nincs.

Ne feledjétek, hogy ez tényleg munka, és pénzt kaptok érte, ami adóköteles, úgyhogy feltétlenül keressetek fel egy könyvelőt, aki segít nektek eligazodni a rövid távó lakásbérlet szürke zónájában. Hogy megéri-e? Mindenképpen.”

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni...

ITT OLVASHATÓ

AZ EURÓPAI IDENTITÁS: MINT TÖRTÉNELMI TÉNY ÉS MINT POLITIKAI PROBLÉMA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KRZYSZTOF POMIAN 
2019.06.21.

A jelenleg nyolcvanöt esztendős szerző történész, filozófus, esszéista; a varsói egyetemen tanult, itt is doktorált és habilitált; miután 1968-ban ellenzéki állásfoglalásai miatt elveszti egyetemi állását, a hetvenes évek elején Franciaországba emigrál. Ettől fogva, egészen nyugdíjba vonulásáig, a Centre National de la Recherche Scientifique kötelékében több egyetem és tudományos intézmény tanára vagy munkatársa, számos tudományos folyóirat tanácsadója vagy szerkesztője. Művei legalább tíz nyelven olvashatók. Itt következő esszéje, amelyet enyhe rövidítéssel közlünk, a Le Débat című párizsi folyóirat 2019/2. számában jelent meg. A szerző hozzájárult írásának magyar nyelven való közreadásához. – A ford.

Tegyük fel, hogy valaki két kérdésre vár tőlünk választ. Egyik: beszélhetünk-e történetileg kialakult és Kínát a föld többi részétől megkülönböztető kínai identitásról? Másik: hogy a kínaiak jövőt illetően meríthetnek-e inspirációt ebből az identitásból?

Az átlag-kínainak, persze, a válasz magától értetődő, sőt, a kérdés fel se merül. Ugyanez a helyzet a Kínát kívülről szemlélő átlageurópai esetében. Ez utóbbi azonban igencsak zavarba jönne, ha Európa kapcsán kéne válaszolnia a két kérdésre. Hogy mi a magyarázat a különbségre? A kínaiak Kínát nem is tudnák másképp, mint kulturális és politikai egységként, más szóval birodalomként elgondolni. Az európaiak viszont, épp ellenkezőleg, ahhoz vannak hozzászokva, hogy sokszínűnek – különböző nyelvek, kulturális övezetek, vallások (és egy-egy valláson belül különböző felekezetek) és főleg különböző nemzetek színes mozaikjának – lássák földrészüket.

Az a tény, hogy Európa különböző nemzetek kontinense, olyan régóta és olyan mélyen vésődött az európai ember tudatába és képzeletébe, hogy az már nem is tudja a földrészt a nemzetek összességétől különböző és attól független realitásként elgondolni; nem csoda, hogy az európai ember szemében önmaga európaisága is probléma. Hogy valaki francia vagy lengyel, abban nincs semmi rendkívüli: a népnév közös nyelvre, közös neveltetésre, hagyományokra, előítéletekre, magatartásformákra, népszokásokra, viselkedési szabályokra stb. utal. De hogy valaki európai, az minden, csak nem magától értetődő. Ennek következményeként csakis azután lehet válaszolni az „európai identitással” kapcsolatos kérdésekre, hogy kimutattuk: Európáról nemcsak mint földrészről, nemcsak mint Európai Unióról lehet beszélni; beszélhetünk olyan ‑ mind kulturális, mind történelmi szempontból sajátos arculatú – egységként is a kontinensről, amely egyrészt különbözik a nemzetektől, másrészt – azok kiegészítőjeként – valamiféle tetőként borul a különböző nemzetekre...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ) 

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/25. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MÉSZÁROS LŐRINC TESTVÉRÉNEK CÉGE SORRA NYERI A MEGBÍZÁSOKAT A MAGYAR KÖZÚTTÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.06.22.

A tavalyi egymilliárdos forgalomvisszaesés után idén várhatóan jobban teljesít majd Mészáros Lőrinc testvérének egyik cége: a Pegazus Trade Kft. már a negyedik közbeszerzést nyerte el az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt-től.

A K-Monitor szúrta ki, hogy június 21-én Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak az egyik cége ismét elnyert egy közbeszerzést, amelyet a Magyar Közútkezelő írt ki. A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ezúttal nettó 115 millióért szállíthat munkaruhákat az állami vállalatnak.

A nyílt pályázati kiírás egyik részére hat, másik részére hét ajánlattevő jelentkezett, de végül mindkét szakaszban Mészáros Lőrinc testvérének a cége lett a befutó.

A Pegazus Trade-nek munkaruha öltönyöket kell gyártania az állami tulajdonban lévő cég Nyugat-Magyarország és Kelet-Magyarország területén dolgozó alkalmazottainak. A közbeszerzési tájékoztató szerint 1850 darab narancssárga öltönyt (kabát és kantáros nadrág), 1850 darab narancssárga derekas nadrágot, valamint 250 darab kék öltönyt (kabát és kantáros nadrág) kell leszállítania Mészáros cégének.

Idén ez már a negyedik közutas közbeszerzés, amit a Pegazus Trade Kft. elnyert...

ITT OLVASHATÓ

MINÉL ROSSZABB MINDENKI MÁSNAK, AZ ÁJTATOS MŰANYAGKERESZTÉNYEKNEK ANNÁL JOBB

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.06.23.

...Nem vagyok egy kifejezetten szentimentális ember, vagy legalábbis azt gondolom magamról, hogy nem vagyok, de a Miskolchoz tartozó Lyukóvölgyben élő 3-4 ezer, jórészt halmozottan hátrányos helyzetű ember – nyugdíjasok, segélyen lévők, sokgyerekesek, munkanélküliek – egyikének-másikának sorsát bemutató cikktől még nekem is elszorult a torkom. Mert ez a valóság semennyire nem látszik a Karmelita Dunára néző, panorámás puritánságából, és a szabadságharcos, győztes csatakiáltások zajában sem hallatszanak a nyomorúság halálhörgései. Ennek az országnak csak azért nem pusztultak el még teljesen bizonyos részei – például a Miskolchoz tartozó Lyukóvölgy -, mert vannak elhivatott, a szó legnemesebb értelmében vett jó emberek, akik lehajolnak azokhoz, akikhez önérzetes gazemberéknek nem szokásuk. Azokat a szavak, amelyek megint eszembe jutottak rögtön a torkom elszorulása után, most inkább megint nem írom le, hogy vasárnap reggel ne zaklassam fel a mimózalelkeket, akiket rendszerint nem érdekel, az indulatokat kiváltó rögvalóság, de belecsimpaszkodnak az obszcén kifejezésekbe, mert addig sem kell szembenézni semmivel. Jól van az úgy.

Meg a világszívonalú, 2,2 milliárdból épülő kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központ is köszöni szépen, jól van. Mert lovas nemzet vagyunk, vagy mi a jóisten! Adjuk meg a módját, merjünk nagyot álmodni!

"Mivel sem Közép-Európában, sem az egész kontinensen hasonló adottságokkal bíró létesítmény nem áll rendelkezésre, a lovascentrum számos más, magas lovaskultúrával rendelkező nemzet válogatottjait is hazánkba vonzhatja, hazai és nemzetközi versenyhelyszínként is funkcionálhat"

– ezt Cseresnyés Péter, Palkovics innovációs és az MTA-t szétszopató szakminisztériumának államtitkára válaszolta Orbán helyett Vadai Ágnes képviselő kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy célból kell a lówellness. Nem tudom, mit nem lehet érteni ezen: kontinentális hiányt pótolnak a létesítménnyel. Az jó, mert 2010-hez képest Magyarországon, nem csak a populáció hanyatlik demográfiailag, de a lovak száma is csökkent (64 800-ról 52 100-ra), szóval jó az irány. A prioritások felismerése nagy erőssége volt mindig is ennek a kormánynak. Ezért terveznek Kisvárdától néhány kilométerre, a semmi közepére, Szabolcsveresmartra luxus-teniszakadémiát is. Mert ha a pénzes emberek igénylik, akkor kell ilyen. Az igaz, hogy mindeközben a 2,2 milliárdos lówellness-központnak és 2,5 milliárdból épült stadionnak helyet adó Kisvárda egyik iskolája a szülőktől kért pénzt,hogy le tudják burkolni az intézmény udvarát, de nyugi: nekik a haza az első!

Ez azon mérhető le a legjobban, hogy dolgoznak az elvtársak. A KDNP-nek és külön Semjén Zsoltnak is igen jó érzéke van a munkához. A szétszívatott, lezüllesztett magyar oktatásban is volt/van még pár olyan jól működő dolog, amit még Hoffmann Rózsának sem sikerült annak idején szétvernie, de majd most Semjén elintézi. Az úgy van most még, hogy az óvodapedagógusok állapítják meg, mikor iskolaérett egy gyerek, vagyis azt, hogy menjen 6 évesen iskolába, vagy maradjon még egy évet az óvodában. Ezzel a lehetőséggel rengetegen élnek, hiszen miután evidencia, hogy a gyerekek különböző korban válnak képessé az iskolai helytállásra, azt is tudják, hogy az óvodában dolgozó szakemberek pontosan látják, kinek érdemes még várnia és kinek nem. Ezt Semjén holnaptól jobban tudja, úgyhogy benyújtotta rosszemlékű Hoffmann asszonyság korábban elvetélt javaslatát, amivel lényegében a kormány eltörli a rugalmas iskolakezdést: ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Tehát ha a szülő vagy a hozzáértő óvodapedagógus nem gondolja, hogy a 6. életévét már betöltött gyerek már iskolaérett, akkor a szakértői bizottsághoz kell fordulnia. Ezek a bizottságok eddig csak a „problémás esetekkel” foglalkoztak (vagyis a még hétévesen sem iskolaérett gyerekekkel), ezután viszont minden kérelmet nekik kell elbírálniuk. Szép munka, Semjén! Nem elég, hogy azon ügyködnek, hogy se a szülőknek, se a tanároknak ne legyen beleszólása az iskolaigazgatók kinevezésébe, a gyerekek érdekei is le vannak szarva. Minél rosszabb nekik, annál jobb ezeknek az ájtatos horogkeresztényeknek. És tényleg, már időben el kell kezdeni a populáció rommá szívatását, a kötelező óvodáztatásnál kezdik: eztán majd közigazgatási perben (!) dőlhet el, hogy valaki otthon maradhat-e még egy évet, vagy mennie kell akkor is, ha még nincs itt az ideje.

ITT OLVASHATÓ

NAGY-ALBÁNIA ANTE PORTAS

MAGYAR HANG
Szerző: MAJLÁTH ROLAND
2019.06.23.

Aki tíz évvel ezelőtt utópiának vagy riogatásnak tartotta azt, hogy hamarosan megvalósulhat az albánság évszázados álma, mostanra döbbenettel figyeli a legfrissebb fejleményeket a közös albán államról. Legutóbb Hashim Thaci koszovói államfő üzente meg: ha az Európai Unió kirekesztő az országával szemben, napirendre fog kerülni az egyesülés Albániával, de akár az albánok lakta Dél-Szerbiával is. S bár a mostani fenyegetésígéret apropója csupán az volt, hogy az unió hosszú évek óta nem törli el a vízumkényszert a koszovói állampolgárokkal szemben, valójában ennél sokkal fajsúlyosabb politikai sakkjátszmának lehetünk tanúi.

Nevezetesen annak, hogy – a kezdeti várakozásokkal ellentétben – a szerb-albán megbékélés ügye teljesen elakadt, így Pristina politikai nyomásgyakorlással próbálja kikényszeríteni a status quo megváltoztatását. Ennek láthattuk újabb állomását május végén, amikor a ROSU koszovói különleges rendőri alakulat belépett Észak-Koszovóba, ahol számos szerbet, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával. Az akció Zubin Potoknál erőszakba torkollott, de még nemzetközi vihart is kavart, mivel az albán hatóságok nem álltak meg a helyiek előállításával: az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) egyik orosz tagját, Mihail Krasznoscsenkovot is elvitték, amire Moszkva azonnal reagált. Az orosz külügy az akciót a nem albán nemzetiségű lakosság megfélemlítését célzó újabb provokációnak nevezte, és követelte a misszió orosz alkalmazottjának azonnali kiszabadítását...

ITT OLVASHATÓ

KAMPEC DOLORES XC. – MULTIVERZUM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.23.

Béla, miután akaratlanul ugyan, de tevőlegesen mégis szerepet játszott egy bogár pusztulásában – vagy legalábbis úgy hitte -, aztán elsiratta őt és persze vele együtt legfőképpen magát, majd erősen feledkezett mérges altatókkal, fröccsökkel, meg amit ért, ott állt egy vadonatúj, bogár nélküli világ közepén, amely hiányokkal volt tele. És nem is csak a bogár bakancsának csattogása hiányzott belőle, a zöldes, fénylő háta, a magabiztos menetelése és öntudata, hanem úgyszólván minden. Bár ott volt a fröccsök ura, látszott a templom tornya és a közmunkások sárga mellénye is, hallatszott a traktoristák, az olajos hajúak és a bánatos szeműek óbégatása, a duplagyűrűsök sóhajtozó vernyogása, de ez olyan volt csak, mint árnyképek a falon.

Kívül volt a világ, vagy Béla nem volt benne, ezt eldönteni nem lehetett, és a macska nem volt ott, hogy segítsen, sem a rigók. Semmi se volt ott, vagy tán épp így mégis miden, mert a semmiből akármi is lehetett. Így hát, Bélán múlt, mi lesz, mi van és mi volt, s amikor Béla idáig jutott, akkor döbbent rá, hogy ez már fenomenológia, veszélyes és izgalmas terület. Ezért inkább bekapcsolta a tévét, hogy el ne menjen az esze teljesen. Abban meg meccset ismételtek még tegnapról, a bogaras affér előttről, de nem futballt, hanem a kosaras változatot, amit Béla szeretett nagyon. Sőt, annyira is szerette, hogy belefeledkezett megint, mintha már nem látta volna egyszer, s ne tudta volna a végkimenetelt, hogy újra ugyanaz lesz megint, ámde az újdonság varázsa és a szurkolás izgalma nélkül, de a rossebeket...

ITT OLVASHATÓ