KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG Szerző: LÁZÁR GERGŐ 2019.04.29.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, az Európai Szocialisták EP-választási csúcsjelöltje úgy látja, erősödik a hajlandóság Közép-Európában a menekültkérdés megoldására. Azonban mint elmondta, ez nem Magyarországra értendő, hanem Csehországra, Lengyelországra és Szlovákiára, amely országok véleménye szerint kezdik megérteni, mit is jelent az európai szolidaritás. Magyarország – de legalábbis az Orbán-kormány – még nem tart itt, ez azonban változhat, ha egyetlen országként maradunk azok, akik képtelenek szolidaritást vállalni az EU többi országával. Timmermans szerint a schengeni övezet fenntartása kerül veszélybe, ha egyes tagok csak a szövetség előnyeit kívánják élvezni, de a hátrányairól már lemondanának...
Érzékeny pontján bökték meg a miniszterelnököt azok a diákok, akik a rossz színvonalú nyelvoktatás és az egyetemi felvételihez kötelezővé tett nyelvvizsga-követelmény ellen tüntettek. A több száz tiltakozó fiatal ugyanis ultimátumot adott Orbán Viktornak: 2019. szeptember elsejéig tegyen le egy középfokú B2-es nyelvvizsgát. Nem először köt bajuszt a kormányfő a fiatal generációval, amelynek problémáit szemmel láthatóan vagy nem képes megérteni, vagy egyszerűen nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Ráadásul Soros György is képbe került a nyelvvizsga ürügyén, nem csoda tehát, hogy most magyarázkodás helyett inkább hallgat Orbán Viktor.
Milyen ország az, ahol miniszterelnök lehet valaki B2-es nyelvvizsga nélkül, de egyetemista nem?" - indokolta a diákok félig vicces követelését Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament vezetője a pénteki tüntetésen. Kétségtelen, hogy az ABC néhány betűjével nincs éppen nagy barátságban a kormányfő. Elég, ha csak az O1G szlogenre gondolunk, vagy arra, hogy minden miniszterének, valamint a fontosabb közhivatalokat betöltő személyeknek át kellett esniük a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, most meg jön ez fránya B2…
Sokan nem is gondolnák, hogy nemzetünk jótevője, a nagy jövőbelátó államférfi nem tudott kiizzadni magából egy nyamvadt B2-es nyelvvizsgát az utóbbi 40 évben, hiszen hallottuk már pártunk és kormányunk vezetőjét angolul nyilatkozni. Igen ám, de amiről nincs papír, az nem is létezik Magyarországon, és ez vonatkozik a miniszterelnökre is. Ráadásul a meglévő angol tudását akkor szedte össze Orbán Viktor, amikor 31 éve Soros-ösztöndíjasként Oxfordban tanulhatott. A jelenlegi kormányfő Soros Alapítványhoz írt motivációs levelét tavaly márciusban hozta le a L’Express című francia hetilap...
Kálló Dániel, a Független Diákparlament tagja, korábbi szóvivője bár csak májusban érettségizik, már az MSZP–Párbeszéd közös EP-listán is szerepel. A gimnazista a lista hatodik helyén várja a választást. Párttag nem lesz, a fiatalok jogaiért akar küzdeni. – Hadd kezdjem egy NER-konform kérdéssel: hogy állnak a hiányzásaid?
– Sok hiányzásom van, de minden tananyagot pótolok. Az iskolával abban maradtunk, hogy amíg jók az eredményeim – kitűnő tanuló vagyok hét éve –, addig szabadon csinálhatom az iskola melletti közéleti dolgaimat.
– Azért kérdeztem, mert amikor az interjút egyeztettük, éppen Brüsszelbe készültél.
– Kifejezetten a kampány miatt utaztam ki, képviselőkkel találkoztam. Néhány videót is felvettünk a szocialista Ujhelyi Istvánnal és Tüttő Katával...
KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG Szerző: Swan Edgar 2019.04.29.
Napsugaras, szeles, esős, hűvös jóreggelt! Megint rajtam a soros, hogy kirugdaljalak benneteket a pihepuha ágyikóból. Örültök neki? Nem baj, én sem. Aktuálisan Deutsch Tamás követeli az Európai Uniótól, hogy adjanak választ a migránskártyákkal kapcsolatos kérdésére a Fidesznek. Szerintem a Fidesz most elég korrekt módon bebizonyította, hogy igen nagyon hülye vezetői vannak, merthogy már régen megkapták a választ. Még én is megértettem, az ennyike nagymestere ezek szerint nem. Lehet, hogy nem követelőzni kellene, hanem beiratkozni az általános iskolába, hátha még nem késő. A migránskártyákról tehát nekem nincs kérdésem, de van helyette más. Mégpedig az, hogy miért kellett 340 millió forintért új templomot építeni Pátyon. Mármint miért kellett közpénzből templomot építeni Pátyon? Nem gondolom, hogy a templomépítés állami feladat és arra az adóforintokat fel kell, pláne fel szabad használni. Én nem akarok templomot például. Buszmegállót akarok, sima járdát, vízelvezető árkot, fűtést az iskolákba, kazánt a kórházba, szigetelést az ovi ablakába, játszóteret a gyerekeknek, gyerek-szülő szobát a gyerekosztályra, vécépapírt és kézfertőtlenítőt a kórházakba és még sorolhatnám reggelig. De reggelre sem jutnék el a templomig, mint amire örömmel adnám a pénzemet.
Megkezdődött a Magyarország Szépe (Miss World Hungary) szégpségverseny válogatója Budapesten. A licenctulajdonos nem más, mint a káprázatos szépségű Rogán Cecília. Ilyen – sőt, Magyarországon bármilyen – feltételek mellet tök felesleges strapálni magát bárkinek. Már ki is lehet hirdetni a verseny győztesét, aki nem más, mint Mészáros Lőrinc. Ha ő esetleg nem ér rá résztvenni a bikinis felvonuláson, akkor Tiborcz István.
A Fidesz EP választási programja: Bangóné Borbély Ildikó. Jobban tetszik nekik, mint a migránsok és Junker együttvéve. A Professzorok Batthyány köre is beszállt a kampányba:...
Ha valaki felvett egy átlagos kamatozású, 20 éves, 10 milliós lakáshitelt használt lakás vásárlása céljából 2012-ben, akkor még arra számíthatott, hogy csaknem 25 millió forintot kell majd visszafizetnie a kamatokkal együtt. Aki viszont hét évvel később, ma vesz fel egy átlagos kamatozású lakáshitelt, már "csak" 15 millió forintos visszafizetendő összegre kell számítania. Megnéztük, mennyit vett el ebből a 10 milliós "nyereségből" az időközben bekövetkezett lakásdrágulás, és azt találtuk, hogy a vidéki lakásvásárlók jártak, járhatnak igazán jól...
Kérem, bizonyos anyagi okok miatt el kellett gondolkodnom: mivel lehet ma, Magyarországon pénzt keresni? Ha az ember nem tőkepénzes, és nincs biztos háttere, tulajdonképpen csak két üzletágban érvényesülhet: az álhazafiságban és a népbutításban. Lehet még dolgozni is, csak azt nem nagyon fogják megfizetni, vagy ha megígérik, hogy megfizetik, nem fogják kifizetni. Maximum hosszas viták után. A munka, mint jövedelemforrás meglehetősen visszaszorult: akkor marad a hülyeségipar és a hazafiságipar. Mindkettőnek sok ága van, a hülyeségiparban sajnos már telített a piac, a múltkor néztem utána: egy álhírt, ami arról szólt volna, hogy egy srác elhagyott százhúszezer forintot az iskolapadban, kár, hogy tizenkét soron belül kétféleképpen hívták, körülbelül félmillióan láttak egy nap alatt, ami ha csak tizenhét forintot számítunk egy-egy, a cikk mellett megjelenő reklámra (körülbelül ennyit ad a Google, vagy néha harmincötöt), akkor is komoly bevétel – és az álhírlapokban nem egy ilyen förmedvény jelenik meg naponta, hanem húsz-harminc.
Valóságos aranybánya, pénzverde.
Persze ez a félmilliós nézettség annak is köszönhető, hogy mára a hajdanában amatőr módon összedikicselt álhírlapok komoly szervezetbe tömörültek: a kamupártok is ezt tették amint Gulyás Márton dokumentumfilmjéből is láthattuk, nem kis megrökönyödésünkre.
Megy az álhír vándorútra, egyik site-ról a másikra, lapoldalról közösségire, csoportból csoportba, azért is kiszámolható a nézettsége, hiszen a csoportok taglétszáma és a kedvelőik száma nyilvános – márpedig azok mind megkapják. Irtózatos pénz lehet ebben, annyit mondhatok. De hát a kamupártokban is hatalmas összeg volt. Gulyás Márton 2,2 milliárd elsikkasztásával vádolja őket, én az ügyek pár részletét ismertem már korábban is, sőt, írtam is róluk, én vagy kétszáz m illióval kevesebbet számoltam. A filmnek az a múlhatatlan érdeme, hogy felderítette: Seres Máriánál és párjánál, Stekler Ottónál összeérnek a szálak, és ők adták a kamupártoknak a valódi alaptőkét: a réges-régi népszavazási kezdeményezés alkalmából összegyűlt hatszázezer aláírást és a hozzájuk tartozó adatokat. Erről például nekem fogalmam sem volt, komolyan hittem, hogy kisebb csoportokban, bandákban garázdálkodnak, azt például ki tudtam deríteni, miszerint az Összefogás Párt három párt családi szövetsége volt, de a többi kapcsolatukról nem tudtam – márpedig úgy áll a helyzet, hogy a jelek szerint mindegyik kamupárt, álpárt a Seres-Stekler művekhez tartozott.
Kérem, ezek iparosították és centralizálták a választási csalást. Hogy ez az üzletág a hülyeségiparhoz vagy a hazafiságiparhoz tartozik, nehéz volna megmondani, egyfelől a kettő között nincs éles választóvonal, másfelől maguk az engedéllyel bíró, megválasztott politikusok is úgy működnek időnként, mintha a mindenegyben szerkesztői volnának.
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT 2019.04.29.
Az Európai Bizottság leköszönő elnöke "csodálja" Orbán Viktort, közben jelzi, hogy megvédi a kelet-európai országokkal szemben az uniós értékeket. Diktátor visszavonva? Nemzetközi lapszemle. Orbán Viktor mindig is egy hős volt – nyilatkozta Jean-Claude Juncker a lengyel Reczpospolita újságnak vasárnap adott interjúban, ami ma jelenik meg a nyomtatott kiadásban, de amit a Politico már előre szemlézett, így mi is. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke azt is hozzátette, mindig is nagyra tartotta, baráti viszonyban voltak, és ezért is hívta őt nem egyszer diktátornak. Ismeretségük még a 90-es évekre nyúlik vissza, amikor először lett miniszterelnök. Iránta való csodálata még arra az időkre nyúlik vissza, amikor felszólította a szovjeteket csapataik kivonására, noha még Magyarországon állomásoztak. Ez bátor tett volt a részéről. Ugyanakkor elmondta azt is Juncker, hogy megvédi a kelet-európai országokkal szemben az uniós értékeket, különösen a jogállam tiszteletére vonatkozót. S ezért is tartja továbbra is indokoltnak a Magyarország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárást. „A jogállam az EU sarokköve” – idézem Junckert, aki szerint egyes országok megengedik maguknak, hogy rá fittyet hányjanak, de ez mindig attól függ, hogy ki van éppen hatalmon és kormányzásának melyik ciklusában van erre szüksége. De biztos vagyok abban, hogy pár év múlva, nem lesznek ilyen problémáink. Sőt azt is hangsúlyozta, nincs kétsége afelől, hogy a súlyos árat fognak fizetni azok, akik ezt az őrült nacionalizmust hirdetik most. Ahogy ő is tette, reméli utódja is visszautasítja az euroszkeptikus biztos-jelöltek részvételét a bizottsági munkában...
Új médiavállalkozást alapított a felcsúti milliárdos felsége. Habár a kormányközeli médiabirodalom, a Kesma nonprofit alapítványi tulajdonban van, a neki beszállító cégek természetesen profitra hajthatnak. Film-, video- és televízióprogram terjesztésére újabb cég került a Mészáros-birodalomba, amelynek ezúttal Mészáros Lőrinc felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix a tulajdonosa. Ő tölti be az igazgatóság elnöki tisztségét is.
A vezetőségbe ugyanakkor bekerült Bálint Istvánné is, akit Mészárosné már az Echo Televízióba is magával vitt, méghozzá a Felcsút melletti Bicskéről. Bálint Istvánné Bicske fideszes alpolgármestere, aki 2017-ben a választói szavazatok alapján elnyerte Az év alpolgármestere díjat, 2015-ben pedig Áder János köztársasági elnök a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával tüntette ki a menekültügyben végzett több éves, kiemelkedő munkájáért. (Bálintné főnővérként 1994-ben a bicskei menekülttáborban kezdett dolgozni.)
Más kérdés, hogy a kitüntetés után egy évvel a kormány úgy döntött, a bicskeiek kérését meghallva bezárja a menekülttábort, két évvel később pedig Orbán Viktor a választási kampányban már azzal riogatott, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor újból megnyitják a tábort a „migránsok” előtt.
A Media Vivantis igazgatóságának másik tagja Ruff Zoltán, aki még 2003-ban került a Hír TV-hez, majd 2005-től 2011-ig az Echo tévé vezetőségében kapott tisztséget. 2013-ban Ruff lett az Erzsébet-utalványokhoz kapcsolódó Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, és maradt a cég 2017-es végelszámolásáig, így egy időre hozzá került az Erzsébet téri Akvárium üzemeltetése is...
Tegnaphoz éppen hetvennégy éve, 1945. április 28-án, kivégzésük után tették közszemlére Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor, élettársa Clara Petacci és kíséretük holttesteit. A kommunista partizánok eredetileg a közeli Giulianóban állították meg a menekülő fasiszta diktátort, ahol felismerésük után fegyverekkel végeztek velük.
Benito Mussolinit ezt megelőzően 3 évvel buktatták meg, amikor vezérkari főnöke, Pietro Badoglio marsall megpuccsolta, hivatalosan egy elzárt hotelben különítették el Abruzzi tartományban. Innen a visszavonuló német csapatok különleges Waffen SS egységeinek élén Otto Skorzeny vezetésével megszöktette rabságából Mussoliniékat, és a diktátort a Hitlerrel csatlós-vazallus viszonyt ápoló, az észak-olaszországi Garda-tó mellett megalakuló Saloi „Köztársaság” fejévé nevezték ki.
Végzete azonban így sem kerülhette el: 1945 április 25-én, Olaszország végleges, nyugati szövetségesek és kommunista partizánok (vöröscipősök, scarperosse) általi felszabadításának napján a bukott Ducét megbeszélésre hívták Milánóba a szövetségesek és partizánok, hogy további sorsáról itt határozzanak.
Azonban ezen a megbeszélésen Mussolini megneszelte, hogy a németek az ifjú olasz rendszernek való kiadatásáról tárgyalnak, és az árulástól, valamint sorsától megrettenve csatlakozott a Svájc felé vonuló német hadsereg egységeihez, ráadásul kíséretével együtt egyszerű Wehrmacht-katonának öltözött, egyenruhában, sisakban...
KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG Szerző: HORN ANNA 2019.04.28. A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa 500 000 dolláros segélyt küldött a Mexikóban rekedt menekültek részére. 2018-ban 75 000 ember áramlott az USA felé különböző közép-amerikai országokból (lehet, hogy rájuk gondoltak azok, akik a magyarokat ijesztgették a hetvenezer, néha százezer hazánk felé tartó menekülttel kapcsolatban? Igencsak bajosan tudtak volna átkelni a tengereken és az Atlanti óceánon, azt gondolom.) Őket a mexikói kormány – az USA rájuk gyakorolt nyomásának és fenyegetéseknek hatására – nem engedte tovább az országból.
„Ezek az emberek ott rekedtek Mexikóban, lakás vagy megélhetés nélkül. A Katolikus Egyház több ezer menekültnek adott szállást az intézményeiben, felekezeti vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, igyekezve ellátni őket a legszükségesebb dolgokkal, étellel, ruházattal, bármilyen egyéb támogatással.”
„Ez egy rendkívüli helyzet, és sokat foglalkozott vele a sajtó is. De a média figyelmének csökkenése azt eredményezte, hogy a korábban felajánlott állami- és magán-segéylek is apadni kezdtek. Ennek következtében döntött Ferenc pápa és az Egyház a fenti összeg odaajándékozásáról. A segély 27 mexikói projekt részére nyújt támogatást – olyan egyházi intézmények részére, amelyek segítségért fordultak azért, hogy továbbra is biztosítani tudják a rászorulók ellátását olyan alapvető dolgokkal, mint fedél, étel, ruházat.”
Márciusban a pápa bírálta azokat a politikai vezetőket, akik nem engedik be a menekülteket országaikba. „Azok, akik falakat vagy kerítéseket építenek, akár drótból, akár téglából, akár bármi másból, végül azoknak a kerítéseknek a foglyai lesznek, amiket saját maguk építettek.”
Talán ez egy másik Egyház lehet. Vagy nem olyan nagyon keresztény, mint ami nálunk működik. Mert akik Magyarországon azt állítják magukról, hogy ők védelmezői a… nem sorolom, leginkább azzal törődnek, hogy felszólítsák a híveiket: májusban majd a Fideszre kell szavazni ám! (Tisztelet a kivételeknek, természetesen.)
Szeretném, ha valaki megkérdezné – mondjuk – Semjén pajtás-elvtárs-vadász mestert, vajon a Pápa is Soros-bérenc-e ezek után?
A Rossz verseknyerte a legjobb játékfilmnek járó 2019-es Magyar Filmdíjat, számolt be az MTI. A moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján összesen 19 kategóriában osztottak ki elismeréseket vasárnap este a Vígszínházban, Budapesten. - A legjobb rendezőnek Reisz Gábort választották a Rossz versekért.
- A legjobb női főszereplő Szamosi Zsófia (Egy nap) lett,
- A legjobb férfi főszereplő Magyar Filmdíját Hegedűs D. Géza (A hentes, a kurva és a félszemű) kapta.
- A legjobb első filmnek járó elismerést az Egy nap,
- A legjobb egészestés animáció díját a Ruben Brandt, a gyűjtő nyerte.
- A közönségdíj győztese Goda Krisztina filmje, a BÚÉK lett.
- A legjobb forgatókönyv díját Szilágyi Zsófia és Mán-Várhegyi Réka (Egy nap) kapta.
- A legjobb fényképezés díját Erdély Mátyás (Napszállta),
- A legjobb vágást elismerő Magyar Filmdíjat Tálas Zsófia (Rossz versek) nyerte.
- A legjobb zenéért járó elismeréssel a 2018-ban elhunyt Melis Lászlót (Napszállta) díjazták.
- A legjobb férfi mellékszereplő Nagy Zsolt (A hentes, a kurva és a félszemű),
- A legjobb női mellékszereplő Monori Lili (Rossz versek) lett...
ÁTLÁTSZÓ / ADATÚJSÁGÍRÁS Szerző: BÁTORFY ATTILA 2019.04.26.
Múlt héten a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen frissítettük az állami reklámköltésről szóló anyagunkat a 2018-as adatokkal. Az interaktív ábrák után most készítettünk egy sokkal egyszerűbb vizualizációt arról, hogyan változtak meg egyes médiumok listaáras állami reklámbevételei:....
- Szeged, az utolsó ellenzéki fellegvár, a Fidesz egyik elsőszámú célpontja az őszi önkormányzati választások előtt.
- Szabó Bálint független jelölt belezavart az építkezésbe, különösen miután Lázár látványosan támogatásáról biztosította.
- Orbán Viktor Kubatov Gábort bízta meg azzal, hogy szállítsa neki a választást, Lázár viszont nem örült neki, hogy "erős ember" tűnik fel a Dél-Alföldön.
- Fél évvel a választás előtt nincs még fideszes kihívója Botka Lászlónak.
Orbán Viktor két évvel ezelőtt kiadta a parancsot: be kell venni Szegedet.
2002 óta nem volt a csongrádi fővárosnak fideszes polgármestere, és itt a Botka László vezette baloldal az országgyűlési választásokon is rendre győzni tud. Hiába a 2013-as új választási törvény, az MSZP-s Szabó Sándor 2014 után 2018 tavaszán is lenyomta a helyi Fideszt, és hozta a megyei 1. számú választókerületet. Botkának jelenleg is kétharmada van a városi közgyűlésben.
Orbán jelentős szerepet szánna a városnak a délvidéki kapcsolatok erősítése és a térségbeli beruházások fejlesztése során, de a kiemelt figyelem nyílván annak is szól, hogy az egyik utolsó ellenzéki vezette nagyvárosról van szó. A stáb egyik embere egyenesen Sztálingrádhoz hasonlította Szegedet.
A miniszterelnök a párt elsőszámú kampányfelelősét, egyik leghűségesebb és legszorgosabb káderét, a pártigazgató Kubatov Gábort állította rá a város meghódítására. Kubatov az elmúlt két évben kipróbált emberekből rakott össze egy stábot, hogy megszervezzék a kormány szegedi médiáját, és újraépítsék a helyi Fideszt.
Kubatov bejáratott embereket küldött Szegedre, de fél évvel ezelőtt maga kellett kézbe vegye a szegedi ügyeket, miután konfliktusok adódtak a helyi szervezetekkel, és nem sikerült megtalálni Botka László kihívóját.
A munkát 2017 tavaszától kezdve a pártigazgató jobbkeze, Maróti Gábor vezette. Maróti maga is szegedi, 1998 után az első Orbán-kormányban stratégiai tanácsadóként dolgozott, és a párt egyik fontos szervező embere. Mellette Belénessy Csaba egykori MTI-elnök lett a felelős a médiáért, Kapitány Gergővel, a Dunántúli Napló és a Hír TV korábbi munkatársával - Páva Zsolt egykori kampánytanácsadójával - közösen tartja kézben a helyi fideszes nyilvánosságot. Kobza Miklós, Orbán közvetlen stábjának egykori tagja, és beszédírója szedi össze a témákat...
MAGYAR HANG ONLINE Szerző: TORKOS MATILD 2019.04.28.
Mészáros Lőrinc gazdagodásának az egész országot kellene bosszantania. De nagyon – mondja Cserhalmi György, aki épp harminc éve, 1989. március 15-én mondta el az ellenzék 12 pontját a televízió épülete előtt. Erről ma már nem szívesen beszél, de megvan a véleménye közállapotainkról. Hosszú ideig betegeskedett, komoly műtéteken, kemény megpróbáltatásokon van túl. Idejét most a színművészeti egyetemista diákjaival való munka tölti ki. A nemzet színészével, a rendszerváltás nagy generációjának egyik meghatározó alakjával tanítványokról, unokákról, a színészmesterség rejtelmeiről, színészóriásokról beszélgettünk, végül szidtuk kicsit a rendszert, ahogy a rendszerváltás előtt megszoktunk.
– Lapunk megjelenésének napján van a harmincadik évfordulója annak az emlékezetes, 1989-es március 15-ei ünnepségnek a Szabadság téri tévészékház előtt, ahol ön olvasta fel a 12 pontos követelést.
– Nagyon sok újság keresett, és nem beszéltem erről, mondván, hogy a hajammal együtt a memóriám is kopik.
– Miért nem akar róla beszélni?
– Mert kiábrándultam ebből a témából.
– Március 15-éből?
– Nem. Az rendben volt, ott, 1848-ban. Azóta mindenfélét csináltak vele, és főleg hülyeséget. Persze az egy fontos pillanat volt az én életemben. De ami sokkal lényegesebb, és ezzel kellett volna kezdenem: ott, akkor tényleg úgy tűnt, hogy nagyon fontos pillanat az ország életében is. És akkor onnantól felejtsük el az egészet…
– Beszélhetünk azért még róla?
– Egy mondat erejéig.
– Újraolvastam a pontokat, vizsgálva, vajon melyik teljesült teljes egészében.
– Egyik sem.
– A hátsó fele, az utolsó hat pont talán teljesült. Az első viszont ez volt: „Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát!”
– Lenne ezzel kapcsolatban vitám. Azért mondom, hogy ha ebbe belemegyünk, vége-hossza nem lesz. Volt olyan pont, is hogy a szovjetek menjenek haza.
– Ez például előbb hangzott el ott, a Szabadság téren, mint hogy Orbán Viktor Nagy Imre és társai újratemetésén követelte volna.
Matolcsy György MNB-elnök és Patai Mihály MNB-alelnök is elmondta nemrég, hogy 100 éve nem volt olyan jó állapotban a magyar gazdaság, mint mostanában. Persze vannak olyan szempontok, amik alapján tényleg kivételes az elmúlt pár év, csakhogy az ilyen nagy történelmi távlatokról szóló kijelentések esetében érdemes a kontextust is megnézni. Megnéztük, és találtunk bőven olyasmit, amit mi sem emeltünk volna ki, ha gazdaságpolitikusok lennénk.
"az államháztartást fegyelmezetten menedzselik, a fizetési mérleg és a külkereskedelmi mérleg pozitív. Ez a három mérleg soha nem volt így kézben tartva az elmúlt száz évben."
Nemcsak a rendszerváltás óta, de az elmúlt száz évben sem volt olyan helyzetben a magyar gazdaság, mint amilyenbe az elmúlt hat-kilenc évben került, vagyis hogy úgy tud növekedni, hogy egyensúlyban marad, és főleg belső forrásokra támaszkodik – így dicsérte saját MNB-elnöki és gazdasági miniszteri teljesítményét Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.
Patai azt is mondta, hogy a mostani növekedési ciklus a magyar gazdaságtörténetbe óriási sikertörténetként fog bevonulni, és korábban minden válságba úgy ment bele az ország, hogy mérleg- és államháztartási deficitproblémákkal küszködött, de
MOST OLYAN HELYZET ÁLLT ELŐ, AMIRE TRIANON ÓTA NEM VOLT PÉLDA, ENNÉL JOBB ÁLLAPOTBAN MÉG SOHA NEM VOLT A MAGYAR GAZDASÁG, ÉS PATAI MÉG AZT A JÓSLATOT IS BEVÁLLALTA, HOGY A KÖVETKEZŐ VÁLSÁGOT A MAGYAR GAZDASÁG VISSZAESÉS NÉLKÜL FOGJA TUDNI MEGÚSZNI.
A gazdaságpolitikusok persze nem gazdasági elemzők vagy akadémiai közgazdászok, így az ilyesfajta helyzetértékelésnél előszeretettel emelnek ki olyan adatokat, amik az általuk előadott narratívát erősítik, és feledkeznek meg olyan részletekről, amik gyengítenék a kijelentéseik valóságtartalmát.
Ebben a cikkben annak néztünk utána, hogy mi az igaz abból, amit Matolcsy és Patai állít, azonban mielőtt ebbe részletesebben belemennénk, lelőjük a poént, hogy a lusta olvasóink tartalomfogyasztási szokásaira is tekintettel legyünk. Röviden tehát:
- A legtöbb emlegetett mutatóból az elmúlt 100 évre vonatkozóan egész egyszerűen nem áll rendelkezésre adat, vagy ha igen, akkor az csak becslés.
- Ráadásul az elmúlt száz évben volt két világháború és több gazdasági világválság is, valamint nagyjából 45 éven keresztül tervgazdálkodás volt az országban, ami eléggé megnehezíti a maradék 55 évvel való összehasonlítást.
- Két nagyon fontos dologról Matolcsy és Patai egyáltalán nem beszél: egyrészt arról, hogy mit ért volna el a magyar gazdaság egy 100 éves időtávon szintén kivételes nagyságú külföldi tőkeinjekció nélkül, amit az uniós támogatások jelentettek, másrészt pedig arról, hogy ugyanebben az időszakban a régió más gazdaságai ugyanabban a kedvező világgazdasági környezetben rendre erősebb teljesítményt tudtak felmutatni Magyarországnál.
AZ ÉN PÉNZEM BLOG Szerző: Az Én Pénzem 2019.04.29.
Május 15-étől emeli a bankszámlák költségeit a Budapest Bank. A CIB június 1-jétől drágít, a K&H a magasabb betétbiztosítási díjakra hivatkozva lép ugyanekkortól egy újabbat (áprilisban már növelték a díjakat). Az MKB kínálatában már most sincs szinte egyetlen korábbi számlacsomag sem. Az MKB ebben a hónapban felfüggesztette a Praktika, a Perspektíva és az Ambíció, a Digit@ll számlacsomagja értékesítését is. A múlt héten a Díjcsökkentő Prémium szolgáltatáscsomagot is kivezették. Indoklást nem tettek közzé, de ilyesmit nem is ír elő a bankok számára egyetlen jogszabály sem (a díjemeléshez viszont kötelező valamilyen indokot megadni). A lépés egyébként egyelőre csak azt jelenti, hogy újonnan nem nyithatók már ezek a konstrukciók, de akinek van ilyen csomagja, az továbbra is használhatja.
Úgy tűnik, érdemes ragaszkodni a régebbi számlához. Kalkulációink szerint ugyanis az új Extra elnevezéssel futó csomag drágább. Még azoknak is, akik magasabb (150 ezer forint feletti) jövedelmet utaltatnak a bankhoz. Például aktív számlahasználat esetén a havi átlagos költség a Praktikát használóknak 1350 forint, az Extra viszont ugyanilyen feltételek mellett 1680 forintba kerül. (Az összehasonlíthatóság miatt hagytunk átmenetileg benne még két régebbi csomagot a kalkulátorunkban, itt kalkulálhatja könnyedén, a használati szokások alapján tipizálva, a folyószámlák költségeit).
A K&H április 1-jétől emelt. Ahogy az infláció, a drágítás sem volt nagyon jelentős. Például a lakossági számlák havi díja 13 forinttal lett magasabb, a kártya éves díja körülbelül 160 forinttal emelkedett. Havi szinten (persze a használati szokások alapján jókora eltéréssel) kalkulációnk szerint a banki szolgáltatásért körülbelül 40-70 forinttal kell többet fizetni a korábbinál. A számlavezetés havi díja június 1-jétől 20-60 forinttal tovább emelkedik, a drágulás az alacsonyabb jövedelműeknél magasabb. Lépését a K&H a magasabb betétbiztosítási díjakkal indokolja...
HATÁRÁTKELŐ BLOG Szerző: Határátkelő / Zsuzsi 2019.04.29.
Egészen pontosan Új-Zélandon, azon belül is Aucklandban nézzük meg, miként is lehet lakást bérelni. Mint Zsuzsi posztjából kiderült, a menet nem egyszerű, és ha az ember nem készül fel rendesen, érhetik komoly meglepetések (miként ez igaz általában mindenhol külföldön). Lássuk hát, miként bérelhetünk otthont külföldön „Az elmúlt hetekben, hónapokban igen sokan voltak itt 1-2 hónapra munkát találni. Általában többgyerekes apukák jöttek. Mivel sok kérdésük volt érthető módon gondoltam írok egy kicsit a lakhatóságról, ami persze kötelező tétel az élethez.
#1 Bejárás
Meghirdetett bejárási alkalmak vannak, amire érdemes is elmenni, jó alaposan körülnézni. Ezt általában a kiadással foglalkozó ügynök tartja, aki igazából azon túl, hogy kinyitja a lakás ajtaját, több mindent nem csinál.
Meg se próbálja eladni a kecót, kedvet csinálni ahhoz, hogy kivegyék, ugyanis tudja nagyon jól, hogy ki fogják venni. Érdemes kérdezni tőle, talán tud is válaszolni, de nem kell meglepődni, ha kb. semmit se tud az adott ingatlanról.
#2 Jelentkezési lap, form, online/offline módokon
Először nem is értettem mire gondolnak, hogy majd töltsük ki a jelentkezési lapot az első lakás megnézéseink alkalmával.
Nos, itt a leendő bérlők, jelentkezési lapot töltenek ki, amin fel kell tüntetniük az alapvető adataikat, plusz munkáltatót, keresetet kb., illetve referenciákat kell megadniuk az előző lakhely tulajdonosától. Ha az nincs, akkor jó a munkáltató, vagy valaki, aki itt él már Kiwiföldön jó ideje, esetleg totál helyi ember.
#3 Az ügynökség választ
Az ügynökség ezeket begyűjti és kiválaszt általában 3 ideális bérlőt. A lapjaikat megmutatja a tulajdonosoknak, akik ezek után vagy akarnak személyesen találkozni a leendő bérlőkkel és az alapján döntenek, vagy annyira kiszervezték a kiadást, hogy sose találkozol a tulajjal, simán az ügynökség választ valakit.
Értesítenek emailben, hogy hajrá, ügyes vagy. Ja a referenciákat tényleg felhívják a döntés előtt. Küldenek arról is emailt, ha nem te kaptad meg a lakást.
#4 Ha megkapod a lakást
Megkaptad az emailt, hogy juhu tied a lakás. Találkoztok az ügynökkel és aláírjátok a szerződést, kulcsátvétel, lakásátadás...
Húsvét előtt nyilvánosságra hozták a trianoni békeszerződés századik évfordulójára készülő, az Alkotmány utcában felállítandó emlékmű terveit. A Kossuth tér felől egy száz méter hosszú és négy méter széles rámpa vezet le négyméteres mélységbe; a gránitburkolatú falakba vésve Magyarország 1913-ban regisztrált helységeinek neve olvasható, az út végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében lobogó örök láng utal a nemzeti összetartozás időtlen érvényességére. Az alkotás Zimay Balázs építész és Mohácsi Sándor tájépítész tervei alapján készül, tehát nincs képzőművész alkotója, s így nehéz számon kérni rajta a művészi elgondolást. A koncepció az elmúlt évtizedek nemzetközi emlékműsablonjaiból építkezik – a mai Magyarországon már meglepetésnek számít az egyértelmű nacionalista, irredenta vizuális jelképek használatának mellőzése. A föld alá vezető út az ellenemlékművek hiányfogalmát idézi, a falba vésett nevek Maya Lin washingtoni vietnamiveterán-emlékművének megoldására emlékeztetnek, s több közvetlen előképet fel lehetne sorolni a hasadás vagy az örökké égő tűz motívumára is. Az alászállás és felemelkedés útjával vagy a kőbe vésett (áldozat)nevek megjelenítésével könnyen lefordítható szimbolikus tér alakul ki, amelyben a magyar látogatók – turisztikai vagy nacionalista élményként – saját településüket kereshetik, érinthetik, fotózhatják. A bírálat is épp ennyire egyszerűen felépíthető: az összetartozást egy árok jelképezi; a szabad bejárás helyett a mélyben kialakított teret majd folyamatosan megfigyelni, ellenőrizni kell; az objektum – hihetetlen mennyiségű adófizetői pénzből – a polgárok véleménynyilvánításának terét szűkíti le. Ha mindezt összegezzük, az a benyomás alakulhat ki, hogy a Nemzet Főterén egy semleges, szimbolikusan szinte légüres objektum jön létre. Az új emlékmű azonban nem önmagában áll, hanem a Kossuth téri összetett emlékezeti rendszer újabb elemét alkotja, s így semlegessége korántsem igazolható. A tér átalakítására 2011-ben született határozat; akkoriban a legnagyobb visszhangot a köztéri alkotások 1944 előtti állapotának helyreállítása kapta. Ennek keretében került új helyére Marton László József Attila-szobra vagy a Makovecz Imre által tervezett, 1956-ra utaló szimbolikus sírhely, s ekkor távolították el a térről többek között Varga Imre Károlyi Mihályát vagy Lugossy Mária alkotását, A Forradalom lángját. Ezután az 1945-ben lerombolt alkotásokról – Tisza István és Andrássy Gyula emlékművéről – készítettek a lehetőségek szerint pontos másolatot, illetve újrafaragták Horvay János Kossuth-szoborcsoportját, hogy a kópiát Kisfaludi Strobl Zsigmond Rákosi-korban készült műve helyén állítsák fel. A programot nemrég a Nagy Imre-emlékmű elszállítása és a Nemzeti Vértanúk emlékművének újraalkotása egészítette ki.
A Kossuth tér átformálásában – amelyben fontos szerepet játszott a tervezett Trianon-emlékmű tájépítész-alkotója – Steindl Imre eredeti elképzelésének megfelelően minél jobb rálátást kívántak nyújtani a Parlament épületére. Ennek jegyében számos jó megoldás született – föld alatti terek hasznosítása, téregységek tisztázása –, és több erősen kifogásolható: fák felesleges kivágása vagy a túlzott térkövezés. Az alkotók a Steindl-féle építészi elvárások mellett szellemi kiindulópontjuknak a Lechner Jenő és Rerrich Béla által 1926-ban készített rendezési tervet tekintették, adottságként pedig a szobrok harmincas évek végére kialakult konstellációját. A két világháború között a téren a legnagyobb viták éppen az emlékművek körül zajlottak. Mindez szó szerint értendő, hiszen például a Kossuth-szoborcsoport felállítása előtt másfél évvel, 1926 áprilisában a megbízott fő- és albizottságok tagjai az újságok beszámolói szerint a téren hangosan vitatkozva követték a Nemzeti Színház kellékesei által festett – és ide-oda hordozott – méretarányos kulisszát, amelynek segítségével Horvay János szobrának helyét próbálták kijelölni. Az emlékmű ekkor már, húszévnyi előkészület után ezer sebből vérzett: a kortársak közül sokan sem kompozícióját, sem koncepcióját nem tartották megfelelőnek. Felállítására a helyszínjavaslat még 1903-ban (három évvel az épület látványát alig zavaró Andrássy-szobor avatása előtt) született: a nagyszabású művet vagy a Szabadság téren, vagy az Országház bejáratával szemben szándékoztak elhelyezni. 1908-ban már döntöttek Horvay művéről, de a kivitelezés folyamatosan akadályokba ütközött. A húszas évek közepére az eredeti koncepció idejétmúlttá vált: a szomorú kormánytagok, élükön a „magvető Kossuth Lajos” figurájával nem a forradalmat jelenítették meg, hanem a reménytelen küzdelem szimbólumaiként értelmeződtek. A szélsőjobboldali újságíró, Milotay István a Magyarság című lapban arról írt 1926-ban, hogy Horvay szoborcsoportja a kiegyezés, a beletörődés emlékműve; az alakokban a „jóvátehetetlen történelmi ballépés tragikuma” tükröződik, s a „ne merjetek még egyszer ilyet kezdeni” felszólítása ölt testet. Ilyen megfontolásokból is táplálkozott az a gondolat, amelyet a szakértők a viták során vetettek fel: bontsák három részre a szoborcsoportot, a szabadságharcos részt helyezzék el a Várban, Kossuth alakja kerüljön a Kossuth tér bal oldalára, a többi miniszter pedig álljon átellenben. Az újabb áthidaló javaslat már az 1926-os bejárások idején megszületett, és sajtónyilvánosságot is kapott: maradjon egyben (és a bal oldalon) a fájdalmas Kossuth-szoborcsoport, de vele szemben, szimmetrikusan helyezzék el Rákóczi emlékművét...
Bár a budai Várban található ingatlanok – főként műemléképületek – döntő többsége önkormányzati tulajdonban áll, akadnak olyan kivételes épületek, amelyek magántulajdonban vannak. Ám ezeknek a sorsába is van beleszólása a Budavári Önkormányzatnak, a kulturális örökség védelmérőlszóló törvényszerint ugyanis a magántulajdonú műemléképületek értékesítésekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A múlt héten épp egy ilyen, magántulajdonú ingatlan ügyében kellett döntést hoznia az I. kerületi önkormányzat képviselő-testületének. A Fortuna utcában ugyanis egy patinás, csaknem 350 négyzetméteres műemléképületet kíván értékesíteni annak tulajdonosa. A szabályoknak megfelelően a tulajdonos megkereste a Budavári Önkormányzatot, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Az ingatlan vételárát 370 millió forintban határozta meg a tulajdonos.
A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki információink szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje...
Önkormányzati fenntartású óvodákban gyűjtöttek Orbán Viktor bevándorlásellenes programját támogató aláírásokat, a munkájuk miatt kiszolgáltatott óvónők pedig nem mertek nyíltan szembeszállni a "kéréssel" - derül ki a hvg.hu birtokába került hang- és képfelvételekből. A józsefvárosi köznevelési intézményekben zajló politikai agitáció súlyosan sért több törvényt is, az adataikkal Kubatov-listára került dolgozók már el is kezdték kapni a Fidesz kampányüzeneteit. Az önkormányzat elismerte az aláírásgyűjtés tényét, de tagadták, hogy a fideszes alpolgármester ennek érdekében nyomást gyakorolt volna az óvónőkre. Mivel az ívek viszont tőle származtak, a polgármester megvonta tőle az eddig oktatási jogkörét. „Felülről jött a kérés” – így nyomatékosították a VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat egyesített óvodájában dolgozó munkatársak körében, miért kellene aláírniuk a Fidesz „Kubatov-listaként” emlegetett adatgyűjtő ívét. Alig pár napja írtuk meg, hogy ugyanebben a kerületben egy társasházi lakógyűlésen tolták a lakók orra alá az Orbán Viktor programjához szignót gyűjtő íveket, de ugyanez a közpénzből fenntartott óvodában végképp átlép minden jogi és morális határt. Munkaviszonyuk miatt az óvónők egyértelműen kiszolgáltatott, függő helyzetben vannak a fideszes vezetésű önkormányzattól, így a törvényellenes „kérés” visszaéléssel felérő nyomásgyakorlásnak vehető.
Mindez nem derült volna ki, ha a Napraforgó Egyesített Óvoda 13 tagóvodájának egyikében nem okoz feszültséget a munkatársak körében, hogy a fideszes aláírásgyűjtéssel ilyen helyzetbe hozzák őket. Bár nyíltan háborogni és ellentmondani nem mertek, az egyik dolgozó a mobiltelefonjával hangfelvétel és fotók formájában rögzítette a történteket, és névtelenséget kérve eljuttatta szerkesztőségünkhöz...
Az MSZP-s Bangóné a Fideszt és a patkányokat emlegette egy mondaton belül, ami nem illendő és nem is szerencsés egyáltalán. Ennek megfelelően akkora a cirkusz meg a sivalkodás, mintha Orbán tökeit szorongatnák satuban, a körmeit tépkednék ki tőből, vagy lovakkal szaggatnák négyfelé. Bangónénak eldurrant az agya, s most már hiába is magyarázza a bizonyítványt, hogy nem is úgy, hanem másképp, a fideszesek magukra vették, felismerték önmagukat mintegy a rágcsálóban, és most már, ha módjuk lenne rá, Bangónét az első lámpavasra húznák fel, hogy helyre álljon a világ rendje. Nem feloldozásként, hanem enyhítő körülményként a tekintetes bíróság számára, de azért gondoljuk meg, nem ok nélkül való, ha a Fidesszel szemben álló egyed, miközben gúzsba kötve táncol, tehetetlenül vergődik, s közben röhögnek a képibe a fasiszták, hogy most légy okos kisanyám, akkor vérbe borul az agya, és káromkodás szakad ki belőle. Persze, az ilyen ne menjen politikusnak, mondhatnánk, ám vele szemben sem angolkisasszonyok, hanem egy bűnbanda áll kalapban és géppisztollyal a kézben, ami árnyalja a képet, és bemutatja kies hazánk végzetes és végleges romlását is.
Szentnek kellene ahhoz lenni, hogy az ember mosolyogva nézzen kínzói szemébe, és jámboran megbocsásson nekik, és ha őt hazaáruló bitangnak, sorosbérencnek, lipsibolsi kurvának, nyomorult féregnek nevezik, a hóhérról virágénekeket rebegjen. De tényleg nem kell elmenni politikusnak. A fideszes Hidvéghi Balázsnak sem kellett volna, és mégis kommunikációs igazgató a Pártban, nekünk ilyeneket dobál a gép. Bangónékat meg Hidvéghiket és az összes többit, ezek igyekeznek fölfalni egymást, mint azt ez a Hidvéghi be is jelentette, hogy filmet készítettek Bangónéról meg az ő bűneiről, hogy az egész világ hadd láthassa...
Továbbra sem lesznek egyéni nyugdíjszámlák, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón. Korábban az Emmi államtitkára úgy fogalmazott, „nem értelmezhető” a munkavállalók által egykor a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott összeg jóváírása egy társadalombiztosítási egyéni számlán. Csakhogy ezt a jóváírást maga a kormány ígérte meg a magánnyugdíjrendszer lerohanásakor. Az sem megnyugtató, hogy a befizetett járulékokról tájékoztató társadalombiztosítási nyilvántartásban nem érhetők el a 2013 előtti adatok. Nincs itt semmi látnivaló – nagyjából ez a hozzáállás jellemzi a kormány magatartását a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban évek óta. A 2010–2011-ben megígért társadalombiztosítási egyéni nyugdíjszámlák témája azért merült fel ismét, mert Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, azt firtatva, tervezi-e a kormány, hogy korábbi ígérete szerint egyéni számlán tartsa nyilván a nyugdíjjogosultságot. Válaszában Rétvári Bence államtitkár – némi „nyolcévezés” kíséretében – azt írta, hogy „a társadalombiztosítás és a magánnyugdíjrendszer alapvető különbségéből adódóan a magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető”. Ez a kérdés-felelet szolgáltatott alapot az ügy felvetéséhez a kormányinfón, ahol Gulyás Gergely szintén elutasította az egyéni számlák létrehozását...
...Junckertől azt is megkérdezték, hogy véleménye szerint mennyire fog megváltozni az Európai Parlament a választások után.
“Biztosan más lesz. Ugyanakkor meg vagyok győződve róla, hogy nagy árat fognak fizetni azok a politikusok, akik az ostoba nacionalizmust hirdetik. Tisztelem a nemzetállamokat. …Az európaiak nem szeretnének egy olvasztótégelyben élni, amelyben mindenki elveszíti a gyökereit. Az Uniót nem lehet a nemzeti akarat ellenére építeni. De az egymás ellen uszító, ostoba nacionalizmussal szemben igenis lehet uniót, egységet teremteni”— fejtegette.
A Bizottság elnöke azt közölte, hogy a legnagyobb tisztelettel viseltetik Orbán Viktor iránt és úgy látja, hogy a magyar kormányfő mindig is hős volt. Már akkor csodálta, amikor a szovjet hadsereg még Magyarországon állomásozott. Juncker most azt mondta, hogy kettejük viszonya igen jó, és szerinte ez Orbán is így ítéli meg. A luxemburgi politikus elárulta, hogy négyszemközt éveken át diktátornak nevezte a magyar vezetőt, amin az jókat szokott nevetni. Juncker a kelet-európai bővítés 15. évfordulója alkalmából a 4 visegrádi állam sajtójának nyilatkozott és védte Brüsszel irányvonalát Közép-Európával kapcsolatban, ami igencsak előtérbe került a Magyarország és Lengyelország ellen indult jogállami eljárás miatt.
Úgy fogalmazott, hogy a jogállam az unió pillére. Egyes tagok ugyan időről időre megpróbálnak lázadni ellene. Ennek foka attól függ, hogy ki van éppen hatalmon, és hogy a politikai ciklus mely szakaszánál járnak. Juncker azonban bízik abban, hogy pár éven belül ezek az aggályok lekerülnek a napirendről. Szerinte a volt szocialista országoknak időre van szükségük, amíg elfogadják a tényt, hogy a jogállam az EU alapvető építőköve. Ugyanakkor tagadta, hogy figyelmen kívül hagyta volna a térség érdekeit. Hiszen pl. amellett kardoskodik, hogy beléphessenek az euróövezetbe. De pl. Kaczynskival azért nem találkozott 15 éve, mert az nem reagált a tárgyalási kezdeményezéseire.
Ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő hónap végén megfizetik az árát mindazok, akik az őrült nacionalizmust hirdetik. Egyben utódja nevében burkoltan arra figyelmeztetett bizonyos kormányokat: eszükbe ne jusson, hogy a Bizottság munkájának akadályozására EU-ellenes biztos küldjenek Brüsszelbe. Elárulta, hogy annak idején ő maga ilyen alapon hat jelöltet utasított el.
A német gazdasági miniszter úgy értékelte, hogy a vártnál eredményesebben zárult Pekingben az „Új selyemút”-tanácskozás, miután konszenzus alakult ki az ügyben, hogy tisztességes szabályokra és nyitott piacokra van szükség Kína nemzetközi gazdasági tervei kapcsán. Altmaier azonban arra is figyelmeztetett, hogy a szavakat tetteknek kell követniük. A háromnapos fórumon, amelyen csaknem 40 állam- és kormányfő volt jelen, a házigazdák 64 milliárd dollár értékben írtak alá fejlesztési megállapodásokat. A német tárcavezető június közepén delegáció élén visszatér a kínai fővárosba, hogy a részletekről tárgyaljon. Mindenesetre a kínai terjeszkedés megosztja Európát. Az olaszok, magyarok és görögök keresik az együttműködés lehetőségét, a franciák, németek és britek ezzel szemben arra mutatnak rá, hogy a beruházások révén könnyen függő viszonyok alakulhatnak ki. Az EU-ban neheztelést váltott ki, hogy Olaszország a fejlett ipari államok közül elsőként csatlakozott az „Egy övezet – egy út”-programhoz.
Budapesten meglepő módon még senki sem gondolkodott el azon, mit jelent a kínai birodalom szolgájává szegődni, miközben Peking erőlteti saját rendszerének exportját és kőkemény, erkölcstelen hatalmi politikát folytat. De hát a magyar kormány az illiberális demokráciát hirdeti és szabadságharcra szólít fel Brüsszel ellen. Ám ha a Nyugat számára számítanak az értékek, akkor szintén az érdekek alapján szembe kell szállnia a kínai törekvésekkel, mert az nem lehet, hogy az EU egyik tagja az ázsiai hatalom trójai falova legyen Európában.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell együttműködni a kínai féllel. Csak az eddiginél sokkal több szkepszissel kell reagálni a kínai szirénhangokra. Hiszen tévesnek bizonyult a feltételezés, miszerint a tekintélyelvű rezsimek előbb-utóbb jobb belátásra térnek, ha bevonják őket a nemzetközi munkamegosztásba, mert akkor megerősödik náluk a középosztály, és így egy idő után liberális demokrácia váltja fel a legrosszabb diktatúrát is. Hát, Kína esetében látnivaló, hogy a jólét fokozódása egyáltalán nem rendítette meg az autokráciát. Ráadásul az ország az Új selyemút-program keretében hiteleket osztogat Magyarországtól Chiléig, hogy politikai befolyáshoz jusson. Az elnök meg is mondta, hogy legkésőbb 2050-re világhatalom akarnak lenni...