Szerző: RICK STEVES
Különböző
Itt választhatók ki a videók
2019. április 28., vasárnap
SZÜKSÉGÁLLAPOT - MÁR EMBERÉLETEKBE KERÜL A SÚLYOS VAKCINAHIÁNY ÉS AZ EGYRE TERJEDŐ OLTÁSELLENESSÉG
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KUSLITS SZONJA
2019.04.28.
Évtizedekig nem okozott ugyan problémát, a kanyarójárvány miatt most mégis szükségállapotot rendeltek el New Yorkban, a szomszédos Ukrajnában pedig az év eleje óta már több mint 39 ezer ember fertőződött meg. A vírus nemrég nálunk is megjelent, de járványtól egyelőre nem kell tartani. Idehaza a bárányhimlő fertőz tízezreket, hamarosan kötelező lesz a védőoltás. Csak az a gond, hogy a gyermekorvosokkal megint nem egyeztetett senki arról, mikor is kell beadni az oltást a babáknak.
Egzotikus pihenés és kikapcsolódás Kubában, majd hetekig tartó betegség itthon. Nyaralása után pár nappal vörös, viszkető kiütések jelentek meg egy fiatal nő testén. Az orvosnak nem volt nehéz felállítani a diagnózist: bárányhimlő. Az esetről egy olvasónk mesélt, mint mondja, ismerősének legalább két hétbe telt legyőzni a fertőzést, mivel az a felnőttek esetében sokkal erősebb tüneteket produkál, súlyosabb lefolyású, mint a gyerekeknél. Sőt, a szövődmények is gyakoribbak. Ráadásul nem kapott semmiféle krémet vagy rázókeveréket a kiütésekre, a viszketés enyhítésére ma ugyanis már nem ajánlott rázókeveréket használni. Helyette a mentolos hintőport javasolják az orvosok, de azt is csak vékony rétegben.
A bárányhimlő gyakori megbetegedés, Magyarországon évente 35-40 ezer embert érint, közülük 200-400-an kórházi kezelésre is szorulnak, 100-150-en pedig maradandó egészségkárosodást is szenvednek a szövődmények miatt. Veszélyben pedig, ahogy az példánkból is látszik, nem csak a gyerekek vannak, bár tény, hogy többségében őket érinti. Azonban a várandós nőknél is igen nagy kockázata van a fertőzésnek. A leggyakoribb szövődmény a bőr, illetve a lágy részek bakteriális fertőzése, amely akár véráramfertőzéshez is vezethet, ezenkívül neurológiai elváltozásokat, ritkábban agyvelőgyulladást is okozhat.
Sok felnőtt nem tudja biztosan, hogy valójában volt-e már bárányhimlős, ezért esetükben érdemes elgondolkodni az oltáson. A vírus nagyon könnyen elkapható ugyanis, a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, bár főleg belégzés útján terjed. Már az is elég, ha 20–30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel. A védettséghez két oltásra van szükség, ezek ára 20 ezer forint körül mozog. Jó hír viszont a kisbabás családoknak, hogy szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás. (Korábban úgy volt, hogy ez már idén január 1-jétől így lesz, de jobb később, mint soha.) Akad azonban több probléma a kormány által beharangozott változással.
„Egyáltalán nem volt szakmai egyeztetés a témában, és az az oltási rend, amit a kormány meghatározott, nem egyezik semmiféle szakmai sztenderddel – mondja a Visszhangnak Pölöskey Péter házi gyermekorvos. – A hazai gyermekgyógyászok a hírcsatornákon keresztül értesültek a bejelentésről, és a tervezett 13 és 16 hónapos beadási időpontról is. A védőoltást 1 és 2 éves kor között ajánlott beadni, de a leggyakrabban 15–18 hónapos korban szokták megkapni a babák. Olyan gyakorlat, hogy ennyire korán (13 hónap) kapná meg egy baba, nincs” – teszi hozzá. A döntéshozók szerinte azt sem vették figyelembe, hogy az oltásokat együtt szokták beadni a házi gyermekorvosok. 15 hónapos korban az MMR- (mumpsz, kanyaró, rubeola) oltással együtt adható a bárányhimlő elleni vakcina is. (Az Egyesült Államokban például ez már egy oltóanyagban található.)
„Manapság egyszerre több oltást kaphat a gyermek, mert ez neki is jobb, és ezek a vakcinák nem terhelik túl a szervezetet. Ezt lassan a szülők is elfogadják, és már nem rettegnek a vélt mellékhatásoktól. A mostani intézkedéssel ezt a nehezen elért változást vágja keresztbe a kormány. Átgondolatlan volt az egész bejelentés, és még azt sem tudni, hogy az a gyermek, aki az első oltást már megkapta, ingyenesen kapja-e majd a második vakcinát is” – mondja Pölöskey doktor. Nagyobb gyerekeknek egyébként bármikor beadható a bárányhimlő elleni vakcina, persze a lázas állapot kizáró ok. Esetükben azonban valószínűleg már nem ingyenes az oltás. Bár ez a kérdés sem tisztázott teljesen.
Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk: vannak olyan gyerekek, akik több mint 15 éve, az oltás bevezetésekor csak egy vakcinát kaptak a bárányhimlő ellen, mert akkor a hivatalos álláspont az volt, hogy az is elég a védettséghez. Esetükben előfordulhatott, hogy megfertőződtek, bár az oltásnak hála, jóval enyhébb tüneteket produkáltak, mintha egyáltalán nem lettek volna védettek. Ha azonban azóta sem betegedtek meg, érdemes lehet újra oltatni...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: KUSLITS SZONJA
2019.04.28.
Egzotikus pihenés és kikapcsolódás Kubában, majd hetekig tartó betegség itthon. Nyaralása után pár nappal vörös, viszkető kiütések jelentek meg egy fiatal nő testén. Az orvosnak nem volt nehéz felállítani a diagnózist: bárányhimlő. Az esetről egy olvasónk mesélt, mint mondja, ismerősének legalább két hétbe telt legyőzni a fertőzést, mivel az a felnőttek esetében sokkal erősebb tüneteket produkál, súlyosabb lefolyású, mint a gyerekeknél. Sőt, a szövődmények is gyakoribbak. Ráadásul nem kapott semmiféle krémet vagy rázókeveréket a kiütésekre, a viszketés enyhítésére ma ugyanis már nem ajánlott rázókeveréket használni. Helyette a mentolos hintőport javasolják az orvosok, de azt is csak vékony rétegben.
A bárányhimlő gyakori megbetegedés, Magyarországon évente 35-40 ezer embert érint, közülük 200-400-an kórházi kezelésre is szorulnak, 100-150-en pedig maradandó egészségkárosodást is szenvednek a szövődmények miatt. Veszélyben pedig, ahogy az példánkból is látszik, nem csak a gyerekek vannak, bár tény, hogy többségében őket érinti. Azonban a várandós nőknél is igen nagy kockázata van a fertőzésnek. A leggyakoribb szövődmény a bőr, illetve a lágy részek bakteriális fertőzése, amely akár véráramfertőzéshez is vezethet, ezenkívül neurológiai elváltozásokat, ritkábban agyvelőgyulladást is okozhat.
Sok felnőtt nem tudja biztosan, hogy valójában volt-e már bárányhimlős, ezért esetükben érdemes elgondolkodni az oltáson. A vírus nagyon könnyen elkapható ugyanis, a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, bár főleg belégzés útján terjed. Már az is elég, ha 20–30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel. A védettséghez két oltásra van szükség, ezek ára 20 ezer forint körül mozog. Jó hír viszont a kisbabás családoknak, hogy szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás. (Korábban úgy volt, hogy ez már idén január 1-jétől így lesz, de jobb később, mint soha.) Akad azonban több probléma a kormány által beharangozott változással.
„Egyáltalán nem volt szakmai egyeztetés a témában, és az az oltási rend, amit a kormány meghatározott, nem egyezik semmiféle szakmai sztenderddel – mondja a Visszhangnak Pölöskey Péter házi gyermekorvos. – A hazai gyermekgyógyászok a hírcsatornákon keresztül értesültek a bejelentésről, és a tervezett 13 és 16 hónapos beadási időpontról is. A védőoltást 1 és 2 éves kor között ajánlott beadni, de a leggyakrabban 15–18 hónapos korban szokták megkapni a babák. Olyan gyakorlat, hogy ennyire korán (13 hónap) kapná meg egy baba, nincs” – teszi hozzá. A döntéshozók szerinte azt sem vették figyelembe, hogy az oltásokat együtt szokták beadni a házi gyermekorvosok. 15 hónapos korban az MMR- (mumpsz, kanyaró, rubeola) oltással együtt adható a bárányhimlő elleni vakcina is. (Az Egyesült Államokban például ez már egy oltóanyagban található.)
„Manapság egyszerre több oltást kaphat a gyermek, mert ez neki is jobb, és ezek a vakcinák nem terhelik túl a szervezetet. Ezt lassan a szülők is elfogadják, és már nem rettegnek a vélt mellékhatásoktól. A mostani intézkedéssel ezt a nehezen elért változást vágja keresztbe a kormány. Átgondolatlan volt az egész bejelentés, és még azt sem tudni, hogy az a gyermek, aki az első oltást már megkapta, ingyenesen kapja-e majd a második vakcinát is” – mondja Pölöskey doktor. Nagyobb gyerekeknek egyébként bármikor beadható a bárányhimlő elleni vakcina, persze a lázas állapot kizáró ok. Esetükben azonban valószínűleg már nem ingyenes az oltás. Bár ez a kérdés sem tisztázott teljesen.
Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk: vannak olyan gyerekek, akik több mint 15 éve, az oltás bevezetésekor csak egy vakcinát kaptak a bárányhimlő ellen, mert akkor a hivatalos álláspont az volt, hogy az is elég a védettséghez. Esetükben előfordulhatott, hogy megfertőződtek, bár az oltásnak hála, jóval enyhébb tüneteket produkáltak, mintha egyáltalán nem lettek volna védettek. Ha azonban azóta sem betegedtek meg, érdemes lehet újra oltatni...
ITT OLVASHATÓ
ORBÁN ÉS A KÍNAIAK ELOSZTANAK EGYMÁS KÖZÖTT 1000 MILLIÁRD FORINTOT - VASÚTÉPÍTÉSNEK ÁLCÁZVA
B1 BLOGCSALÁD
Ehhez Mészárosnak éppen úgy semmi köze nincs, mint nekem vagy az olvasónak. Mészáros csak arca annak a cégcsoportnak, amelyik mögött titkos tőkealapok és bizalmi vagyonkezelők állnak. A haszon se Mészárosé, hanem az övék. Ezért nem Mészáros fog keresni az új vasútvonal építésén sem.
Valójában az történik, hogy Orbán Viktor megegyezett a kínaiakkal abban, elosztanak kb. 1000 milliárd forintot a magyar költségvetésből egymás között.
Hogy milyen arányban, azt nem kötik a pénzt összedobó magyar adófizetők orrára.
És egészet egy olyan építkezéssel álcázzák, ami soha nem fog megtérülni, amire Magyarországnak nincs semmi szüksége. (A dolog innentől kísértetiesen emlékeztet az Orbán-éra stadionépítési boomjára, ami szintén csak a közpénzjelleg elveszítését célozta.)
Most az fog történni, hogy kínai cégek a magyar adófizetők pénzéből építenek egy vasútvonalat, ami senkinek nem kell, és semmire nem jó.
Gyakorlatilag Orbán átjátsza Kínának a magyar költségvetés egy - nem jelentéktelen - részét, a semmiért - illetve a puszta jó viszonyért - cserébe.
Abból, hogy az építésre kiírt első tendert le kellett fújni, és a második már jelentősen magasabb összegről szól, arra lehet következtetni, hogy Kína az első körben elégedetlen volt a nekik jutó résszel. Ezért Orbán csaknem megduplázta az összeget...
Szerző: nickgrabowszki
2019.04.28.
A legnagyobb tévedést akkor követjük el, amikor egyáltalán csak leírjuk Mészáros Lőrinc nevét azzal Budapest-Belgrád vasútvonallal kapcsolatban, aminek megépítéséről a héten egyezett meg a magyar miniszterelnök és a kínai politikai vezetés.
Ehhez Mészárosnak éppen úgy semmi köze nincs, mint nekem vagy az olvasónak. Mészáros csak arca annak a cégcsoportnak, amelyik mögött titkos tőkealapok és bizalmi vagyonkezelők állnak. A haszon se Mészárosé, hanem az övék. Ezért nem Mészáros fog keresni az új vasútvonal építésén sem.
Valójában az történik, hogy Orbán Viktor megegyezett a kínaiakkal abban, elosztanak kb. 1000 milliárd forintot a magyar költségvetésből egymás között.
Hogy milyen arányban, azt nem kötik a pénzt összedobó magyar adófizetők orrára.
És egészet egy olyan építkezéssel álcázzák, ami soha nem fog megtérülni, amire Magyarországnak nincs semmi szüksége. (A dolog innentől kísértetiesen emlékeztet az Orbán-éra stadionépítési boomjára, ami szintén csak a közpénzjelleg elveszítését célozta.)
Most az fog történni, hogy kínai cégek a magyar adófizetők pénzéből építenek egy vasútvonalat, ami senkinek nem kell, és semmire nem jó.
Gyakorlatilag Orbán átjátsza Kínának a magyar költségvetés egy - nem jelentéktelen - részét, a semmiért - illetve a puszta jó viszonyért - cserébe.
Abból, hogy az építésre kiírt első tendert le kellett fújni, és a második már jelentősen magasabb összegről szól, arra lehet következtetni, hogy Kína az első körben elégedetlen volt a nekik jutó résszel. Ezért Orbán csaknem megduplázta az összeget...
TGM: 1989–2019 – ÖSSZEFOGLALÁS
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.04.26.
1968. augusztus 21-e óta vártam és óhajtottam az állítólagos szocializmus (a szovjet típusú tervező államkapitalizmus) összeomlását.
1968 augusztusában a Varsói Szerződés csapatai megszállták a „szocializmus” belső reformjával próbálkozó Csehszlovákiát. Még ezt megelőzően, 1968 júniusában a jugoszláv hatóságok leverték a baloldali belgrádi diáklázadást. Őszre a párizsi mozgalmak is vereséget szenvedtek.
A „szocializmus” megújításának, humanizálásának, újbóli forradalmasításának kísérlete kudarcot vallott, ahogyan kudarcot vallott százhúsz évvel korábban, 1848-ban „Európa tavasza”, a polgári társadalom megújításának kísérlete is, Párizstól Világosig.
1981. december 13-án a lengyel tábornokok (Jaruzelski, Kiszczak, Siwicki) puccsa véget vetett a lengyel munkásmozgalom, a Solidarność diadalmenetének, de véget vetett a lengyelországi kommunista párt (a LEMP) uralmának is. Mind az önigazgatói-munkástanácsos, mind az egypárti-diktatúrás szocializmusváltozatoknak befellegzett. Ekkor már tudtam, hogy az 1917. november 7-én elkezdett forradalmi, majd ellenforradalmivá vált folyamatnak vége, és valami más következik.
Ez a „valami más” volt az, amire a nemzedékem – kommunistaellenes értelmiségiek, nacionalista és/vagy liberális demokraták – föltette az életét, s aminek a nevében győzött a pluralista-jogállami-polgári fordulat 1989-ben, drámai körülmények között, mint Csehszlovákiában és Romániában, vagy békésebben, mint egyebütt. A Szovjetunió úgyszólván zajtalanul összeomlott.
A „szocialista” rendszert nem védte lényegében senki. Még akik soha, egy percig se küzdöttek ellene, vagy akár lojális részesei voltak, vállvonogatva és közönyösen elfordultak tőle. Lejárt. Elavult. Elrozsdásodott. Érdektelen. Már akkor, azonnal kezdték elfelejteni, s egy-két éven belül mindenféle képtelenséget lehetett róla állítani, mindenki elhitte vagy beletörődött, hogy a múltat a hazugságok trágyadombja alá kell temetni.
Azóta az ún. rendszerváltást is elérte a damnatio memoriæ, a feledés átka, még 1989 részvevőinek egy része is úgy képzeli, hogy az 1988 és 1990 között ezernyi új társulásban, klubban, egyesületben, szakszervezetben, pártban, mozgalomban kivirágzott új civil társadalom nem létezett soha, hogy „minden le volt zsírozva”, hogy a fejünk fölött döntött sorsunkról a Nyugat.
Ebből egyetlen szó se igaz. A Nyugat – Reagan és Bush részleges, bizonytalan kivételével – reformot akart, Gorbacsovot, békét, kiegyezést, és mindenekfölött nem akarta a német újraegyesítést. Nagy-Britannia és Franciaország vezetői ki is mondták ezt, de nem akarta a dolgot a nyugatnémet kormányzat és uralkodó osztály se, csak a német nép, amely mégis kierőszakolta. Mellesleg ez se sikerült, az elnéptelenedett Kelet-Németország ma se érzi jól magát a polgári-liberális össz-Németországban, céltalanul és iránytalanul ellenáll: előbb balról, most szélsőjobbról, de beilleszkedni nem képes és nem hajlandó, harminc évvel később se.
Az a pluralista, alkotmányos, jogállami, polgári rendszer, amelyet Magyarországon megpróbáltak bevezetni 1848-ban, 1918-ban, 1945-ben, 1956-ban, 1989-ben (mindhiába), romjaiban hever – nemcsak itt, de itt a leglátványosabban –, s ami a legsúlyosabb, a lényegét eltakarják a rágalmak. Én is már évtizedek óta elfordultam tőle, de most nem a személyes életutamról van szó; én balfelé hagytam el a liberális demokratizmust, Orbán Viktor jobbfelé, és történetileg nem sokat számít, hogy én ezt a kétféle fordulatot nem tartom egyenértékűnek: természetesen többre tartom a magamét, de ez most nem fontos.
Annak ellenére, hogy a liberalizmust (különösen a kelet-európai szabadelvűséget és az alkotmányos jogállam, az „emberi jogok” itteni álmát) régóta illúziónak tekintem, mégse egyezném bele, hogy 1989 kudarcát – ahogyan szokás – az 1988 és 1991 közötti SZDSZ-re és Fideszre zúdított primitív hamisítástömeggel „tudjuk le”. Még ennél is fájdalmasabb a Helsinki jogvédő csoportok – különösen orosz – hőseinek bemocskolása, a fölvilágosodás és a forradalom történelmi örökségének (néha csak öntudatlanul fasisztoid, ám folytonos) rongálása...
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.04.26.
1968 augusztusában a Varsói Szerződés csapatai megszállták a „szocializmus” belső reformjával próbálkozó Csehszlovákiát. Még ezt megelőzően, 1968 júniusában a jugoszláv hatóságok leverték a baloldali belgrádi diáklázadást. Őszre a párizsi mozgalmak is vereséget szenvedtek.
A „szocializmus” megújításának, humanizálásának, újbóli forradalmasításának kísérlete kudarcot vallott, ahogyan kudarcot vallott százhúsz évvel korábban, 1848-ban „Európa tavasza”, a polgári társadalom megújításának kísérlete is, Párizstól Világosig.
1981. december 13-án a lengyel tábornokok (Jaruzelski, Kiszczak, Siwicki) puccsa véget vetett a lengyel munkásmozgalom, a Solidarność diadalmenetének, de véget vetett a lengyelországi kommunista párt (a LEMP) uralmának is. Mind az önigazgatói-munkástanácsos, mind az egypárti-diktatúrás szocializmusváltozatoknak befellegzett. Ekkor már tudtam, hogy az 1917. november 7-én elkezdett forradalmi, majd ellenforradalmivá vált folyamatnak vége, és valami más következik.
Ez a „valami más” volt az, amire a nemzedékem – kommunistaellenes értelmiségiek, nacionalista és/vagy liberális demokraták – föltette az életét, s aminek a nevében győzött a pluralista-jogállami-polgári fordulat 1989-ben, drámai körülmények között, mint Csehszlovákiában és Romániában, vagy békésebben, mint egyebütt. A Szovjetunió úgyszólván zajtalanul összeomlott.
A „szocialista” rendszert nem védte lényegében senki. Még akik soha, egy percig se küzdöttek ellene, vagy akár lojális részesei voltak, vállvonogatva és közönyösen elfordultak tőle. Lejárt. Elavult. Elrozsdásodott. Érdektelen. Már akkor, azonnal kezdték elfelejteni, s egy-két éven belül mindenféle képtelenséget lehetett róla állítani, mindenki elhitte vagy beletörődött, hogy a múltat a hazugságok trágyadombja alá kell temetni.
Azóta az ún. rendszerváltást is elérte a damnatio memoriæ, a feledés átka, még 1989 részvevőinek egy része is úgy képzeli, hogy az 1988 és 1990 között ezernyi új társulásban, klubban, egyesületben, szakszervezetben, pártban, mozgalomban kivirágzott új civil társadalom nem létezett soha, hogy „minden le volt zsírozva”, hogy a fejünk fölött döntött sorsunkról a Nyugat.
Ebből egyetlen szó se igaz. A Nyugat – Reagan és Bush részleges, bizonytalan kivételével – reformot akart, Gorbacsovot, békét, kiegyezést, és mindenekfölött nem akarta a német újraegyesítést. Nagy-Britannia és Franciaország vezetői ki is mondták ezt, de nem akarta a dolgot a nyugatnémet kormányzat és uralkodó osztály se, csak a német nép, amely mégis kierőszakolta. Mellesleg ez se sikerült, az elnéptelenedett Kelet-Németország ma se érzi jól magát a polgári-liberális össz-Németországban, céltalanul és iránytalanul ellenáll: előbb balról, most szélsőjobbról, de beilleszkedni nem képes és nem hajlandó, harminc évvel később se.
Az a pluralista, alkotmányos, jogállami, polgári rendszer, amelyet Magyarországon megpróbáltak bevezetni 1848-ban, 1918-ban, 1945-ben, 1956-ban, 1989-ben (mindhiába), romjaiban hever – nemcsak itt, de itt a leglátványosabban –, s ami a legsúlyosabb, a lényegét eltakarják a rágalmak. Én is már évtizedek óta elfordultam tőle, de most nem a személyes életutamról van szó; én balfelé hagytam el a liberális demokratizmust, Orbán Viktor jobbfelé, és történetileg nem sokat számít, hogy én ezt a kétféle fordulatot nem tartom egyenértékűnek: természetesen többre tartom a magamét, de ez most nem fontos.
Annak ellenére, hogy a liberalizmust (különösen a kelet-európai szabadelvűséget és az alkotmányos jogállam, az „emberi jogok” itteni álmát) régóta illúziónak tekintem, mégse egyezném bele, hogy 1989 kudarcát – ahogyan szokás – az 1988 és 1991 közötti SZDSZ-re és Fideszre zúdított primitív hamisítástömeggel „tudjuk le”. Még ennél is fájdalmasabb a Helsinki jogvédő csoportok – különösen orosz – hőseinek bemocskolása, a fölvilágosodás és a forradalom történelmi örökségének (néha csak öntudatlanul fasisztoid, ám folytonos) rongálása...
HÜLYÉNEK NÉZTEK MINKET, ÉS MÉG A VÍZIÓNKAT IS
24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.04.28.
Olyan érzés volt, mint a keresztes lovagoknak Antiókiában: az ellenség körbevesz, és folyamatos háborút kell vívni. A Városi Biciklizés Barátai Egyesület röviddel a rendszerváltás után kemény követelésekkel ment neki a politikusoknak a kerékpározás támogatásáért, pedig az utakon alig voltak kerékpárosok. Az egyesület keménymagja viszont az Operába is két keréken ment, még ha a jegyszedő nénitől kellett is kérni helyet, ahova letehetik a bringát. Interjú Bóday Pállal, az egyesület alapítójával.
A kerékpár már a 80-es években pont olyan volt technikailag, mint ma, mégsem gondolt szinte senki Magyarországon arra, hogy létjogosultsága lenne a nagyvárosi közlekedésben. Budapesten a rendszerváltás környékén egyszerűen nem használták napi közlekedésre a biciklit, sőt még a taxisblokád alatt, amikor teljesen megbénult az autóforgalom, akkor is csak néhány különc kerékpározott. Tömegigény nem volt rá, mégis megjelent a színen egy egyesület, amelyik a városi kerékpározásért, az infrastruktúra megteremtésért kezdett harcolni. Hogy jutott eszébe bárkinek a biciklisekért küzdeni, amikor nem voltak biciklisek?
Ezt az eretnek és teljes mértékben abszurd gondolatot, hogy Budapesten egyáltalán lehetne kerékpárral közlekedni, az egyesületünk fogalmazta meg először. Az ötlet, hogy egy ilyen egyesületet alapítsak, nem Magyarországon jutott eszembe. Akkoriban olasz nyelvet tanultam, ezért jártam Milánóban, ahol megismerkedtem többek között egy idősebb úriemberrel is. Ő ott Milánóban alapított egy városi kerékpáros klubot. A ma is létező Ciclobby akkoriban nagyon jópofa képeslapokat gyártott, hogy az elegáns városi kerékpározást népszerűsítse. Akkoriban az volt a célkitűzésük, hogy a jómódú, elegáns embereket is biciklire ültessék. Ez az úriember lett nekem a minta. Egy jól szituált milánói, aki nyugodtan járhatott volna luxusautóval, de ő inkább egy holland mintájú, Milánóban gyártott biciklivel, a holland kerékpárok Rolls Royce-ával közlekedett városi forgalomban. Annyira menő volt, hogy egy sor művész is az egyesület mellé állt, sok támogatójuk lett. Teljesen átszellemülve jöttem haza.
Budapesten viszont akkoriban nem voltak drága, arisztokratikus kerékpárok, még szovjet gyártmányú biciklik álltak a sufniban.
Ez nem zavart. A Magyar Narancsba írtam egy cikket, aztán egy kiáltványt is összeállítottam főként az olaszországi tapasztalataimról, meg arról, hogy nekünk is követni kellene a nyugati példát. Én is biciklivel kezdtem járni, pedig tényleg semmilyen infrastruktúra nem volt a városban. Azt erőltettük, amit Milánóban láttam, hogy fontos lenne nálunk is, hogy a kerékpár a kulturált és elegáns városi közlekedés eszköze legyen. Valahogy úgy lehetne összefoglalni, hogy hibátlan öltözékben is lehet környezettudatosan közlekedni.
Repülő rajtnak tűnik a reális helyzethez képest.
Ez nem volt baj, létrejött egy társaság, amelyik szerette volna bebizonyítani, hogy bármilyen körülmények között lehet biciklivel járni, hogy az autó mellett valódi alternatíva a kerékpár. Egyszer elmentünk az Operába is biciklivel. Nem voltak még tárolók, és egy kedves jegyszedő néni mutatott egy helyet, ahova lezárhattuk a kerékpárokat. Az elegancia nem mindig valósult meg teljes mértékben...
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.04.28.
A kerékpár már a 80-es években pont olyan volt technikailag, mint ma, mégsem gondolt szinte senki Magyarországon arra, hogy létjogosultsága lenne a nagyvárosi közlekedésben. Budapesten a rendszerváltás környékén egyszerűen nem használták napi közlekedésre a biciklit, sőt még a taxisblokád alatt, amikor teljesen megbénult az autóforgalom, akkor is csak néhány különc kerékpározott. Tömegigény nem volt rá, mégis megjelent a színen egy egyesület, amelyik a városi kerékpározásért, az infrastruktúra megteremtésért kezdett harcolni. Hogy jutott eszébe bárkinek a biciklisekért küzdeni, amikor nem voltak biciklisek?
Ezt az eretnek és teljes mértékben abszurd gondolatot, hogy Budapesten egyáltalán lehetne kerékpárral közlekedni, az egyesületünk fogalmazta meg először. Az ötlet, hogy egy ilyen egyesületet alapítsak, nem Magyarországon jutott eszembe. Akkoriban olasz nyelvet tanultam, ezért jártam Milánóban, ahol megismerkedtem többek között egy idősebb úriemberrel is. Ő ott Milánóban alapított egy városi kerékpáros klubot. A ma is létező Ciclobby akkoriban nagyon jópofa képeslapokat gyártott, hogy az elegáns városi kerékpározást népszerűsítse. Akkoriban az volt a célkitűzésük, hogy a jómódú, elegáns embereket is biciklire ültessék. Ez az úriember lett nekem a minta. Egy jól szituált milánói, aki nyugodtan járhatott volna luxusautóval, de ő inkább egy holland mintájú, Milánóban gyártott biciklivel, a holland kerékpárok Rolls Royce-ával közlekedett városi forgalomban. Annyira menő volt, hogy egy sor művész is az egyesület mellé állt, sok támogatójuk lett. Teljesen átszellemülve jöttem haza.
Budapesten viszont akkoriban nem voltak drága, arisztokratikus kerékpárok, még szovjet gyártmányú biciklik álltak a sufniban.
Ez nem zavart. A Magyar Narancsba írtam egy cikket, aztán egy kiáltványt is összeállítottam főként az olaszországi tapasztalataimról, meg arról, hogy nekünk is követni kellene a nyugati példát. Én is biciklivel kezdtem járni, pedig tényleg semmilyen infrastruktúra nem volt a városban. Azt erőltettük, amit Milánóban láttam, hogy fontos lenne nálunk is, hogy a kerékpár a kulturált és elegáns városi közlekedés eszköze legyen. Valahogy úgy lehetne összefoglalni, hogy hibátlan öltözékben is lehet környezettudatosan közlekedni.
Repülő rajtnak tűnik a reális helyzethez képest.
Ez nem volt baj, létrejött egy társaság, amelyik szerette volna bebizonyítani, hogy bármilyen körülmények között lehet biciklivel járni, hogy az autó mellett valódi alternatíva a kerékpár. Egyszer elmentünk az Operába is biciklivel. Nem voltak még tárolók, és egy kedves jegyszedő néni mutatott egy helyet, ahova lezárhattuk a kerékpárokat. Az elegancia nem mindig valósult meg teljes mértékben...
BUDAPESTEN IS LÁZADTAK A KIHALÁS ELLEN
444.HU
Szerző: 444.hu
2019.04.27.
- Szombaton világszerte tartottak akciókat, nálunk egy 100-150 fős csapat vonult az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól a Kossuth térre.
- A mozgalomról bővebben itt lehet olvasni.
NEMCSAK BLED, DE VELENCE, MÍKONOSZ ÉS IZLAND SEM BÍR MÁR A TURISTAÁRADATTAL
INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.04.27.
A turisztikai szektor a világ legnagyobb foglalkoztatója, gyors ütemű fejlődése ezért természetesen örvendetes. Ám a globálisan szélesedő középosztály, az interneten könnyen szervezhető utak és a mindenki számára elérhető netes fotók és útleírások miatt néhány népszerű úticélt lassan kinyír az érdeklődő idegenek inváziója.
Egy évtizede évente 800 hegymászó jutott fel Trolltunga sziklájára. Nyugat-Norvégiában, Odda város közelében található ez a gyönyörű természeti képződmény, egy 700 méter magasan a Ringedals-tó felé kinyúló, hatalmas kőnyelv. A turisztikai oldalakon, a Facebookon, az Instagramonaz elmúlt évtizedben járványszerűen terjedtek, a valóban lélegzet-elállító szépségű helyen készült fotók, és tavaly már 100 ezer turista vállalta a 10 órás hegyi túrát. Leginkább azért, hogy mindenki elkészítse a maga fotóját, „Én egyedül a veszélyes sziklán, alattam pedig a háborítatlan természet” - mottóval.
És valóban, a sziklánál óriási a tolongás. Egy 2015-ös sajnálatos haláleset (egy 24 éves ausztrál lány zuhant a mélybe) óta mára legalább nem rendezetlenül kóvályognak az emberek a sziklán, hanem szervezetten, egy-két órás sorban állás után mindenki elkészítheti a fotóját. Amely ugyan nagy rohanásban készült, de aztán majd úgy néz ki, mintha egyedül lett volna a túrázó a rengetegben - meséli Orosz Erika marketingszakember, aki azon túl, hogy maga is sokat utazik és fotózik, de közben blogot is ír a tömegturizmus veszélyeiről.
Bled és a többiek...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.04.27.
Egy évtizede évente 800 hegymászó jutott fel Trolltunga sziklájára. Nyugat-Norvégiában, Odda város közelében található ez a gyönyörű természeti képződmény, egy 700 méter magasan a Ringedals-tó felé kinyúló, hatalmas kőnyelv. A turisztikai oldalakon, a Facebookon, az Instagramonaz elmúlt évtizedben járványszerűen terjedtek, a valóban lélegzet-elállító szépségű helyen készült fotók, és tavaly már 100 ezer turista vállalta a 10 órás hegyi túrát. Leginkább azért, hogy mindenki elkészítse a maga fotóját, „Én egyedül a veszélyes sziklán, alattam pedig a háborítatlan természet” - mottóval.
Tolongás
Évi százezer ember, ráadásul úgy, hogy a szikla csak néhány enyhébb hónapban megközelíthető. Könnyű kiszámolni, ha például négy hónapban, havi 25 ezer ember, majdnem napi ezer turista, vagyis percenként legalább egy ember elkészíti a maga fotóját. A szikla akkor is megtelt.
Évi százezer ember, ráadásul úgy, hogy a szikla csak néhány enyhébb hónapban megközelíthető. Könnyű kiszámolni, ha például négy hónapban, havi 25 ezer ember, majdnem napi ezer turista, vagyis percenként legalább egy ember elkészíti a maga fotóját. A szikla akkor is megtelt.
Bled és a többiek...
KIS BÖGRE TAVASZ
NÉPSZAVA ONLINE / SZÉP SZÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2019.04.27.
Európa: Munkácsy Mihály, Marc Chagall, Pablo Picasso és Constantin Brâncuşi Párizsban. Európa: a németül író prágai zsidó, Franz Kafka és a japán származású, angol nyelvű Nobel-díjas Kazuo Ishiguro. Nem nehéz mindezt elfelejteni, és a migráció kérdésére egyszerűsíteni azt a nagy kihívást, hogy a határok nélküli Európának külön népekből, nemzetekből, etnikumokból kellene állnia ezután is.
Markó Béla idézte ezt fejünkre nemrég. Kis bögrényi, európai tavasz a Kárpát-medencei télben. Náluk is, nálunk is fagyott rendszerek.
A 2019-es évben nemcsak több jelentős választásra kerül sor, hanem az EU költségvetésének elfogadására, az európai tisztségviselők megválasztására. Világosan látszik, hogy se európai, se nemzetállami szintű politikai mestertervek nem léteznek. Alkalmi, improvizációs politikák, bizonytalan helyzetű politikusok és törékeny koalíciók csapnak össze egymással, politikusi elszántsággal, szakértői tudással és választói akarattal alátámasztott, hosszabb távú stratégiák helyett. Káosz van a rendben, vagy a káosz rendje uralkodik. De a mélyben négy nagy szerkezet mozog: a nemzeti; a demokráciateremtő vagy -romboló; a gazdasági és társadalmi modernizáló; valamint a korrupciós maffiaállami és korrupcióellenes szerkezeti mozgás.
Nemzetegyesítés és nemzetállam-építés
Az elhúzódó gazdasági recesszió és a menekültválság hatására bekövetkező nemzeti hullámmal visszatértünk a kilencvenes évek elejére, a föderációk felbomlásának és az új nemzetállamok születésének idejére. Valakikkel és valamikkel, a migránsokkal és az EU-val szemben teremtsünk egységes nemzetet, építsünk szuverén nemzetállamot. Vegyük kezünkbe sorsunk intézését, védjük meg magunkat, mert más nem véd meg. Az állam a többségi nemzet állama: nemzeti állam. Központosítsunk és összpontosítsunk a nemzeti államba minden politikai akaratot, szuverén jogot, hogy eloszthassa és újra oszthassa a jövedelmeket és szolgáltatásokat, dönthessen arról, hogy kit enged be és kit nem. A nemzetegyesítés feladata megelőz minden más feladatot.
A nemzet egyesítése három korlátba ütközik. Mi történik akkor, ha az állam területén olyan nemzeti kisebbség él, amely ugyancsak saját nemzetisége egyesítésére törekszik, független nemzetállamot, vagy legalább ilyen-olyan autonómiát akar? Egy liberális demokráciában léteznek jogai a nemzeti kisebbségeknek, de meddig terjedhetnek ezek? Katalóniától Székelyföldig folyik erről a vita. A második korlát az államon belüli, regionális-területi jövedelmi, vagyoni, egészségügyi, oktatási, szociális, sőt, demográfiai egyenlőtlenség. Se a nemzetállamoknak, se az EU-nak nem sikerült csökkenteni a térbeli egyenlőtlenséget, a felzárkózási esélykülönbségeket: a brit államban nő a különbség London és a vidék között és ezen a Brexit nem segít, ahogy Orbán nemzetegyesítése se csökkenti az egyenlőtlenséget Budapest, Nyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország között. Az európai globalizáció viszont összemérhetővé teszi az eltérő életesélyeket, ami részben tartós elvándorláshoz, részben társadalmi mozgalmakhoz vezet.
A nemzetegyesítési kísérletek fölbomlaszthatják az európai, félig kész föderációt, ahogy a nemzeti önrendelkezés az I. világháború után a soknemzetiségű birodalmakat, vagy a rendszerváltások a hidegháború után a föderációkat. Ha a három modell, a nyugat-európai nagyhatalmi brit, a dél-európai középhatalmi olasz és a kelet-európai kicsiny magyar nemzetállam-építési kísérlet sikerül, és a többiek követik őket, Európának vége. De az ötszázmilliós egységes piac, az évtizedek alatt kiépült európai intézmények erősebbnek látszanak...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2019.04.27.
Markó Béla idézte ezt fejünkre nemrég. Kis bögrényi, európai tavasz a Kárpát-medencei télben. Náluk is, nálunk is fagyott rendszerek.
A 2019-es évben nemcsak több jelentős választásra kerül sor, hanem az EU költségvetésének elfogadására, az európai tisztségviselők megválasztására. Világosan látszik, hogy se európai, se nemzetállami szintű politikai mestertervek nem léteznek. Alkalmi, improvizációs politikák, bizonytalan helyzetű politikusok és törékeny koalíciók csapnak össze egymással, politikusi elszántsággal, szakértői tudással és választói akarattal alátámasztott, hosszabb távú stratégiák helyett. Káosz van a rendben, vagy a káosz rendje uralkodik. De a mélyben négy nagy szerkezet mozog: a nemzeti; a demokráciateremtő vagy -romboló; a gazdasági és társadalmi modernizáló; valamint a korrupciós maffiaállami és korrupcióellenes szerkezeti mozgás.
Nemzetegyesítés és nemzetállam-építés
Az elhúzódó gazdasági recesszió és a menekültválság hatására bekövetkező nemzeti hullámmal visszatértünk a kilencvenes évek elejére, a föderációk felbomlásának és az új nemzetállamok születésének idejére. Valakikkel és valamikkel, a migránsokkal és az EU-val szemben teremtsünk egységes nemzetet, építsünk szuverén nemzetállamot. Vegyük kezünkbe sorsunk intézését, védjük meg magunkat, mert más nem véd meg. Az állam a többségi nemzet állama: nemzeti állam. Központosítsunk és összpontosítsunk a nemzeti államba minden politikai akaratot, szuverén jogot, hogy eloszthassa és újra oszthassa a jövedelmeket és szolgáltatásokat, dönthessen arról, hogy kit enged be és kit nem. A nemzetegyesítés feladata megelőz minden más feladatot.
A nemzet egyesítése három korlátba ütközik. Mi történik akkor, ha az állam területén olyan nemzeti kisebbség él, amely ugyancsak saját nemzetisége egyesítésére törekszik, független nemzetállamot, vagy legalább ilyen-olyan autonómiát akar? Egy liberális demokráciában léteznek jogai a nemzeti kisebbségeknek, de meddig terjedhetnek ezek? Katalóniától Székelyföldig folyik erről a vita. A második korlát az államon belüli, regionális-területi jövedelmi, vagyoni, egészségügyi, oktatási, szociális, sőt, demográfiai egyenlőtlenség. Se a nemzetállamoknak, se az EU-nak nem sikerült csökkenteni a térbeli egyenlőtlenséget, a felzárkózási esélykülönbségeket: a brit államban nő a különbség London és a vidék között és ezen a Brexit nem segít, ahogy Orbán nemzetegyesítése se csökkenti az egyenlőtlenséget Budapest, Nyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország között. Az európai globalizáció viszont összemérhetővé teszi az eltérő életesélyeket, ami részben tartós elvándorláshoz, részben társadalmi mozgalmakhoz vezet.
A nemzetegyesítési kísérletek fölbomlaszthatják az európai, félig kész föderációt, ahogy a nemzeti önrendelkezés az I. világháború után a soknemzetiségű birodalmakat, vagy a rendszerváltások a hidegháború után a föderációkat. Ha a három modell, a nyugat-európai nagyhatalmi brit, a dél-európai középhatalmi olasz és a kelet-európai kicsiny magyar nemzetállam-építési kísérlet sikerül, és a többiek követik őket, Európának vége. De az ötszázmilliós egységes piac, az évtizedek alatt kiépült európai intézmények erősebbnek látszanak...
ITT OLVASHATÓ
AMI MÁR ELINDULT
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.04.27.
Sokszor kérdezik tőlem a munkánk eredményét. Itt, e blogban többnyire a nehézségekről írok, a napi apró sikereket inkább a facebook oldalon kommunikálom. És persze néha itt is, a nagyobb mérföldköveket meg főleg. Próbálom az egyensúlyt megtalálni, hiteles és valós képet adni erről az egészről. Nem akarok rózsaszínre kozmetikázott sikerszériát bemutatni, mikor naponta küzdünk. Mert ez egy nagyon nehéz, apró lépésekben haladó, de mindenképpen haladó,
előremutató munka.
A siker itt más mércével méretik, ezen a terepen máshogy kell értelmezni, mint máshol, hiszen apró elmozdulásokat lehet csak érzékelni, és állandóan résen kell lenni, azonnal megerősíteni a felcsillanó pozitívumokat, megtámogatni azokat a lehető legtöbb oldalról. Óriási a szembeszél, amivel naponta meg kell küzdenünk. Nagyon előre kell nézni, és nem elkeseredni, mikor esetleg az éveken át megtartott változásokból is nagyon gyorsan visszarendeződik minden. Mert ugyanoda már sosem rendeződik vissza. Ezt látni lehet, egyértelműen.
Ebben a szerteágazó munkában, ami az élet minden területét átfogja, a sok nehézség mellett sok siker is érzékelhető már. No meg persze állandóan tanulunk most is, egyre jobban építünk egymás munkájára, és egyre rutinosabban kezeljük a mindig megújuló problémákat, a folyamatosan változó közegben is.
A fenntarthatóság és az eredmények szempontjából is meghatározó rész a társadalmi vállalkozásunk. Hamar beláttuk, hogy hiába minden fejlesztés, ha nincs helyben is fejlesztő munkalehetőség, ahol dolgozhatnak, kiszámítható és legális jövedelmet adó munkát végezhetnek. E nélkül nem lesz változás. Sem a felnőtteknek, sem a gyerekeknek. A mobilitás képességének fejlesztése persze fontos nekünk is….de nem mehet el mindenki. Mindig lesz, aki marad, és velük is kezdeni kell valamit.
Persze azt is hamar láttuk, hogy a mi társadalmi vállalkozásunk egészen más, mint a többi. Gyakran mondjuk azt, hogy a mi termékünk nem az, amit előállítanak, hanem a munkára képes ember. Mert mi nagyon alacsony munkavállalói kompetenciákkal rendelkező személyekkel dolgozunk, a munkát eszközként használjuk a fejlesztésükhöz.
A generációs szegénységben élőknél ez tipikus. Ők a kimaradottak. A mindenből kimaradottak, legyen az iskola, ösztönző családi közeg, megfelelő felnőttképzés, elérhető támogatás. Nincs se szakképzettség, se munkafegyelem, se felelősségérzet, se kitartás, és akkor a társas kompetenciákról még nem is beszéltem, az együttműködésről, a csapatban való működés képességéről. És nemcsak ezek miatt, hanem a fizikai feltételek miatt is, ha valaki idejön, azt azért hamar leveszi, hogy ép eszű ember ide nem hoz semmiféle vállalkozást. Se társadalmit, se mást.
Ezek olyan hátrányok, ami miatt mi fényévekre vagyunk pl. a társadalmi vállalkozások számára kiírt pályázatokban elvárt üzleti tervben rögzített indikátoroktól. Mert mi ezt csak hosszú távon tudjuk tervezni. Hosszabb távon, mint egy pályázati etap. Sokszor írok arról is, hogy akár a közmunka, akár a most az egekbe szökő feketemunka, no meg az emberek eladósodása mekkora nehézségeket gördít elénk.
Mégis csináljuk, keresve ebben is a pozitívat, megtámogatva a változásokat, sokszor embert próbáló módon.
A kézművesprojektünk volt az első ilyen elem. 2012-ben kezdtük. Igazából nem is a társadalmi vállalkozás, sokkal inkább a közösségfejlesztés lebegett a szemem előtt, mikor elkezdtünk egy-két asszonnyal a gyerekeik rajzát kihímezni. Szerettem volna bevonni őket valamibe, amiben sikerélményük lehet, amiben kiteljesedhetnek, és az együttműködés is megalapozódhat. A remegő kézzel megtett első öltésektől a szabás, a gépi varrás alapjainak az elsajátításáig nagyon hosszú volt az út. Mennyien segítettek nekünk, szaktudással, munkával, alapanyaggal, varrógépekkel, ötletekkel ez alatt a pár év alatt! És mennyit segített ez az egész abban, hogy az asszonyok között lebontsa az évek során felépült falakat! Mert bekapcsolódtak a nem cigányok is, a romungro és oláh cigány asszonyok mellett. A helyi kulcsember, az első helyi munkatársunk, oláh cigányként volt megbízva a hímzések koordinálásával. Az első mondatoktól, hogy „nekem maguk adják ide a cérnát…én nem akarok egy cigánytól kérni” eljutni addig, hogy ma egy nagyon heterogén, stabil csapat hímez velünk alkalmi munkavállalói viszonyban, nagyon szép történet.
A termékeink is egyre szebbek lettek. Sikerült alkalmaznunk profi szakembert, aki megtervezi és betanítja a termékek elkészítését. Bővült a repertoár, a hímzett termékek mellé bejöttek a selyem-és más textilfestések, majd a fadobozok, amivel a férfiaknak is sikerült munkahelyet teremteni. A dizájn maradt az eredeti, a gyerekrajzok bájos, színes világával.
A webshop mellett egy alapítványi együttműködésben lett fővárosi értékesítési pontunk is, a Kabinet Galériában (8. kerület). E mellett sokan önkéntes munkában árusítanak még a termékeinkből, itthon és külföldön is.
Nemrég pedig tettünk egy nagy lépést. A DEKORATIO Branding & Design Studio pro bono segítséget adott nekünk, és megtörténhetett a Szuno brand-építése. Nagyon sokat tanultunk és kaptunk ebből. Pontosabban célzott üzeneteket, profi videót, termékfotózást, új logót, arculatot, új webshopot. Íme, itt található: https://szuno.com/
Elkülönítettük kicsit az Igazgyöngytől, de nem elválasztottuk. Szeretnénk ugyanis, ha a termék előbbre kerülne, mint a szociális üzenet. Ha a minőségi termék vinné el a segítségnyújtás érzését, és nem fordítva. Ha nem szánalomból vásárolnák meg az emberek, hanem mert szeretik, a stílusával és az üzenetével együtt. Ha olyan márkává válhatna, amiről mindenki tudja: akinek ilyen táskája, szemüvegtartója, neszeszere, stb. van, aki ilyet használ, az állásfoglalás is egy mindenkinek esélyt adó értékrend mellett. Aki ilyet visel, azt üzeni, ő kiáll azokért az emberekért, akik kilátástalan élethelyzetben vannak. A Szuno üzenete: tennünk kell, hogy jobb legyen a világ. Mindannyiunknak.
Most itt tartunk, ennél a mérföldkőnél, és megyünk, dolgozunk, tanuljuk tovább. Készülnek az új termékek, melyeket folyamatosan töltünk fel az új helyre. És keressük tovább az utat, hogy minél több embert elérjünk a kézművesholmikkal, üzeneteinkkel. Mert a vásárlásokból befolyó pénzből újabb munkahelyeket teremthetünk, és új embereket vonhatunk be a fejlesztésünkbe. Olyanokat is, akik gyerekként igazgyöngyösök voltak. Akik már tervezhetnek ezzel, építhetnek a Szuno-ra, ami nem elérhetetlen álom többé.
Hanem egy valós, igazi márka, egy jobb, élhetőbb világ üzenetével.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.04.27.
előremutató munka.
A siker itt más mércével méretik, ezen a terepen máshogy kell értelmezni, mint máshol, hiszen apró elmozdulásokat lehet csak érzékelni, és állandóan résen kell lenni, azonnal megerősíteni a felcsillanó pozitívumokat, megtámogatni azokat a lehető legtöbb oldalról. Óriási a szembeszél, amivel naponta meg kell küzdenünk. Nagyon előre kell nézni, és nem elkeseredni, mikor esetleg az éveken át megtartott változásokból is nagyon gyorsan visszarendeződik minden. Mert ugyanoda már sosem rendeződik vissza. Ezt látni lehet, egyértelműen.
Ebben a szerteágazó munkában, ami az élet minden területét átfogja, a sok nehézség mellett sok siker is érzékelhető már. No meg persze állandóan tanulunk most is, egyre jobban építünk egymás munkájára, és egyre rutinosabban kezeljük a mindig megújuló problémákat, a folyamatosan változó közegben is.
A fenntarthatóság és az eredmények szempontjából is meghatározó rész a társadalmi vállalkozásunk. Hamar beláttuk, hogy hiába minden fejlesztés, ha nincs helyben is fejlesztő munkalehetőség, ahol dolgozhatnak, kiszámítható és legális jövedelmet adó munkát végezhetnek. E nélkül nem lesz változás. Sem a felnőtteknek, sem a gyerekeknek. A mobilitás képességének fejlesztése persze fontos nekünk is….de nem mehet el mindenki. Mindig lesz, aki marad, és velük is kezdeni kell valamit.
Persze azt is hamar láttuk, hogy a mi társadalmi vállalkozásunk egészen más, mint a többi. Gyakran mondjuk azt, hogy a mi termékünk nem az, amit előállítanak, hanem a munkára képes ember. Mert mi nagyon alacsony munkavállalói kompetenciákkal rendelkező személyekkel dolgozunk, a munkát eszközként használjuk a fejlesztésükhöz.
A generációs szegénységben élőknél ez tipikus. Ők a kimaradottak. A mindenből kimaradottak, legyen az iskola, ösztönző családi közeg, megfelelő felnőttképzés, elérhető támogatás. Nincs se szakképzettség, se munkafegyelem, se felelősségérzet, se kitartás, és akkor a társas kompetenciákról még nem is beszéltem, az együttműködésről, a csapatban való működés képességéről. És nemcsak ezek miatt, hanem a fizikai feltételek miatt is, ha valaki idejön, azt azért hamar leveszi, hogy ép eszű ember ide nem hoz semmiféle vállalkozást. Se társadalmit, se mást.
Ezek olyan hátrányok, ami miatt mi fényévekre vagyunk pl. a társadalmi vállalkozások számára kiírt pályázatokban elvárt üzleti tervben rögzített indikátoroktól. Mert mi ezt csak hosszú távon tudjuk tervezni. Hosszabb távon, mint egy pályázati etap. Sokszor írok arról is, hogy akár a közmunka, akár a most az egekbe szökő feketemunka, no meg az emberek eladósodása mekkora nehézségeket gördít elénk.
Mégis csináljuk, keresve ebben is a pozitívat, megtámogatva a változásokat, sokszor embert próbáló módon.
A kézművesprojektünk volt az első ilyen elem. 2012-ben kezdtük. Igazából nem is a társadalmi vállalkozás, sokkal inkább a közösségfejlesztés lebegett a szemem előtt, mikor elkezdtünk egy-két asszonnyal a gyerekeik rajzát kihímezni. Szerettem volna bevonni őket valamibe, amiben sikerélményük lehet, amiben kiteljesedhetnek, és az együttműködés is megalapozódhat. A remegő kézzel megtett első öltésektől a szabás, a gépi varrás alapjainak az elsajátításáig nagyon hosszú volt az út. Mennyien segítettek nekünk, szaktudással, munkával, alapanyaggal, varrógépekkel, ötletekkel ez alatt a pár év alatt! És mennyit segített ez az egész abban, hogy az asszonyok között lebontsa az évek során felépült falakat! Mert bekapcsolódtak a nem cigányok is, a romungro és oláh cigány asszonyok mellett. A helyi kulcsember, az első helyi munkatársunk, oláh cigányként volt megbízva a hímzések koordinálásával. Az első mondatoktól, hogy „nekem maguk adják ide a cérnát…én nem akarok egy cigánytól kérni” eljutni addig, hogy ma egy nagyon heterogén, stabil csapat hímez velünk alkalmi munkavállalói viszonyban, nagyon szép történet.
A termékeink is egyre szebbek lettek. Sikerült alkalmaznunk profi szakembert, aki megtervezi és betanítja a termékek elkészítését. Bővült a repertoár, a hímzett termékek mellé bejöttek a selyem-és más textilfestések, majd a fadobozok, amivel a férfiaknak is sikerült munkahelyet teremteni. A dizájn maradt az eredeti, a gyerekrajzok bájos, színes világával.
A webshop mellett egy alapítványi együttműködésben lett fővárosi értékesítési pontunk is, a Kabinet Galériában (8. kerület). E mellett sokan önkéntes munkában árusítanak még a termékeinkből, itthon és külföldön is.
Nemrég pedig tettünk egy nagy lépést. A DEKORATIO Branding & Design Studio pro bono segítséget adott nekünk, és megtörténhetett a Szuno brand-építése. Nagyon sokat tanultunk és kaptunk ebből. Pontosabban célzott üzeneteket, profi videót, termékfotózást, új logót, arculatot, új webshopot. Íme, itt található: https://szuno.com/
Elkülönítettük kicsit az Igazgyöngytől, de nem elválasztottuk. Szeretnénk ugyanis, ha a termék előbbre kerülne, mint a szociális üzenet. Ha a minőségi termék vinné el a segítségnyújtás érzését, és nem fordítva. Ha nem szánalomból vásárolnák meg az emberek, hanem mert szeretik, a stílusával és az üzenetével együtt. Ha olyan márkává válhatna, amiről mindenki tudja: akinek ilyen táskája, szemüvegtartója, neszeszere, stb. van, aki ilyet használ, az állásfoglalás is egy mindenkinek esélyt adó értékrend mellett. Aki ilyet visel, azt üzeni, ő kiáll azokért az emberekért, akik kilátástalan élethelyzetben vannak. A Szuno üzenete: tennünk kell, hogy jobb legyen a világ. Mindannyiunknak.
Most itt tartunk, ennél a mérföldkőnél, és megyünk, dolgozunk, tanuljuk tovább. Készülnek az új termékek, melyeket folyamatosan töltünk fel az új helyre. És keressük tovább az utat, hogy minél több embert elérjünk a kézművesholmikkal, üzeneteinkkel. Mert a vásárlásokból befolyó pénzből újabb munkahelyeket teremthetünk, és új embereket vonhatunk be a fejlesztésünkbe. Olyanokat is, akik gyerekként igazgyöngyösök voltak. Akik már tervezhetnek ezzel, építhetnek a Szuno-ra, ami nem elérhetetlen álom többé.
Hanem egy valós, igazi márka, egy jobb, élhetőbb világ üzenetével.
ANNYI EMBERT ÉRSZ...
HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.04.28.
...Ha a gyerek nem anyanyelvként tanulja az idegen nyelvet, akkor tapasztalataim szerint két út áll nyitva előtte. Elutazhat más országba, és ott a nyelvi környezetben rákényszerül a nyelv elsajátítására. Ha ez nem lehetséges, akkor az iskolában tanár segítségével próbálkozhat. Ez több szempontból is kockázatos kísérlet. Ne aggódjon az olvasó, nem fogom mindegyikkel terhelni, hiszen egyet már fentebb eléggé részletesen ismertettem.
A legnagyobb hiba azonban nem csupán az, hogy gyenge minőségű a tanerő. Sokkal súlyosabb probléma, hogy nincs is elegendő felkészült és alkalmas nyelvtanár. Aki van, az nem fog éhbérért elmenni állami általános- és középiskolába, amikor egy nyelvtanári munkaközösségben kevesebb munkával is a többszörösét kaphatja annak, mint amennyit hülyegyerekek házi feladatának javításával megkereshet. Még sokkal életszerűbb, hogy a versenyszférában helyezkedik el, vagy összerakja a kis putyerkáját és külföldön próbál szerencsét. Ott aztán a gyerekeinek is lesz alkalma valóban megbízható nyelvtudást szerezni.
Nyelvtanár tehát nincsen. Utána lehet olvasni. Akkor sincsen, ha a KLIK a pártutasítás szerint azt állítja, hogy de van. A fővárosban is hiány van, és akkor hogy ne lenne az vidéken, a kisebb városokban. Falvakról már nem is beszélünk.
Nyelvet tehát csak az a diák fog tanulni, akinek módjában áll bejutni olyan oktatási intézményekbe, ahol meg tudják fizetni a jó tanárt. Ahol garantálni tudják a stúdium végére a szükséges nyelvvizsgát.
Aki ebből azt szűri le, hogy én nyelvtudás-ellenes vagyok, az téved. Aki a diákok tiltakozásából azt szűri le, hogy a diákok azért tüntetnek a kötelező nyelvvizsga ellen, mert nem akarnak idegen nyelve/ke/t beszélni, az jobb esetben téved és terel, de mégis inkább hazudik.
Az államigazgatásban bevett tétel, hogy amennyiben a kormány feladatot határoz meg egy tárca, vagy intézmény számára, akkor ahhoz forrást is kell biztosítania. Ha ezt nem teszi, borítékolható a kudarc. Az oktatási intézmények esetében pedig nem teszi. Márpedig akkor nem csak azt kockáztatja, hogy senki nem fog idegen nyelvet beszélni Magyarországon, de lassan a Rigó utcai intézmény is lehúzhatja a rolót.
Már persze csak abban az esetben, ha ennek az intézkedésnek nem épp az a sunyi és burkolt célja, hogy a magyar fiatalok meghatározó hányadát meghagyja alacsony képzettségi szinten, a rosszul fizetett gyári munkások utánpótlásaként, s csupán a szűk elit gyerekei kerülhessenek be az egyetemekre. Tartok azonban attól, hogy az igazi cél éppen ez, és ezt a diákok is pontosan tudják. Az ő bőrükre megy a játék. A túlóratörvény után a honi rabszolgák kitermelése új fronton is folytatódik.
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.04.28.
A legnagyobb hiba azonban nem csupán az, hogy gyenge minőségű a tanerő. Sokkal súlyosabb probléma, hogy nincs is elegendő felkészült és alkalmas nyelvtanár. Aki van, az nem fog éhbérért elmenni állami általános- és középiskolába, amikor egy nyelvtanári munkaközösségben kevesebb munkával is a többszörösét kaphatja annak, mint amennyit hülyegyerekek házi feladatának javításával megkereshet. Még sokkal életszerűbb, hogy a versenyszférában helyezkedik el, vagy összerakja a kis putyerkáját és külföldön próbál szerencsét. Ott aztán a gyerekeinek is lesz alkalma valóban megbízható nyelvtudást szerezni.
Nyelvtanár tehát nincsen. Utána lehet olvasni. Akkor sincsen, ha a KLIK a pártutasítás szerint azt állítja, hogy de van. A fővárosban is hiány van, és akkor hogy ne lenne az vidéken, a kisebb városokban. Falvakról már nem is beszélünk.
Nyelvet tehát csak az a diák fog tanulni, akinek módjában áll bejutni olyan oktatási intézményekbe, ahol meg tudják fizetni a jó tanárt. Ahol garantálni tudják a stúdium végére a szükséges nyelvvizsgát.
Aki ebből azt szűri le, hogy én nyelvtudás-ellenes vagyok, az téved. Aki a diákok tiltakozásából azt szűri le, hogy a diákok azért tüntetnek a kötelező nyelvvizsga ellen, mert nem akarnak idegen nyelve/ke/t beszélni, az jobb esetben téved és terel, de mégis inkább hazudik.
Az államigazgatásban bevett tétel, hogy amennyiben a kormány feladatot határoz meg egy tárca, vagy intézmény számára, akkor ahhoz forrást is kell biztosítania. Ha ezt nem teszi, borítékolható a kudarc. Az oktatási intézmények esetében pedig nem teszi. Márpedig akkor nem csak azt kockáztatja, hogy senki nem fog idegen nyelvet beszélni Magyarországon, de lassan a Rigó utcai intézmény is lehúzhatja a rolót.
Már persze csak abban az esetben, ha ennek az intézkedésnek nem épp az a sunyi és burkolt célja, hogy a magyar fiatalok meghatározó hányadát meghagyja alacsony képzettségi szinten, a rosszul fizetett gyári munkások utánpótlásaként, s csupán a szűk elit gyerekei kerülhessenek be az egyetemekre. Tartok azonban attól, hogy az igazi cél éppen ez, és ezt a diákok is pontosan tudják. Az ő bőrükre megy a játék. A túlóratörvény után a honi rabszolgák kitermelése új fronton is folytatódik.
FOGD A PÉNZT ÉS RÖHÖGJ A KÉPÜNKBE!
168 ÓRA ONLINE
Szerző: MÁTYÁS GYÖRGY
2019.04.28.
A film azt mutatja be, hogy egy nyíregyházi kör tagjai miként hoztak létre és működtetnek már a kilencvenes évektől kezdve mindenféle kamupártokat és szervezeteket kizárólag az állam által biztosított választási források megcsapolása érekében. Tudtuk eddig is, hogy léteznek ezek a kleptopártok, de azért, hogy a szereplőket névvel, címmel, szem.számmal megismerjük, az már tiszta Profilozók. (Így tudjuk meg például, hogy a választási pénzbugázás sztárpárja Nyíregyházán – nem vicc – a Csaló közben lakik. Tadam!)
A honi politikai erkölcs állapotát szépen példázza az a történetet, hogy a méltán elhíresült Tomcat nevű honfitársunknak még 2008-ban önkormányzati képviselőjelöltként sikerült 1165 ajánló szelvényt prezentálnia. Csöppnyi gond, hogy ebből mindössze 13 volt érvényes, a többi hamis. Vagyis nyílt választási csalás. És annak a pártnak az elnöke, amelyik ezt a stiklit elkövette, a kamupártgründolás matadora 2018-ban ott ült az Országos Választási Bizottságban. Nyilván őrködni a voksolás tisztasága felett...
ÉS AKKOR MEGMUTATTUK EURÓPÁNAK, HOGYAN KELL LENYÚLNI AZ UNIÓS PÉNZT
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.04.28.
Összegyűjtöttük az EU-s pénz égetésének legfurcsább technikáit; keresik a fővárosnál, honnan lesz pénz patkányirtásra; Emmanuel Macron kizárná Magyarországot a schengeni rendszerből. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU-csatlakozásunk napjától 2017 végéig 11,8 ezer milliárd forinttal több támogatás érkezett az EU-ból Magyarországra, mint amennyit befizettünk az uniós kasszába. Ezzel Magyarország lett az EU második legnagyobb haszonélvezője – tudtuk meg az Európai Bizottság összesítéséből. Csakhogy másodikok lettünk még egy listán: itt merült fel a második legtöbb esetben a csalás gyanúja. Arról nem is beszélve, hogy egy KPMG-felmérés szerint a források legnagyobb része még akkor is rossz helyre került, ha szabályos volt a felhasználása.
Összegyűjtöttük az uniós pénz elégetésének kreatívabb módjait. 2016-ban például az Alföldön elkészült a világ valószínűleg egyetlen, lejtő nélküli bobpályája, de szintén az Alföldön, Tyukodon 11 kilátót is építettek. Hatvanban kerékpáros kalandpark készült, amelynek két év alatt öt látogatója volt. Az értelmetlen beruházások közül is kiemelkedik a felcsúti kisvasút, ahol 857 millió forintból jött össze napi 0 és 110 közötti utasszám. Kétszer ennyi látogatót remélnek a kisvárdai látványszegénynegyed mellett felépülő öko-filmparkban. De említésre méltó példa a tiszafüredi biciklis kilátó, amelytől a főútra és egy töltésre nézhetnének fel, ha a veszélyessége miatt nem tiltották volna ki őket onnan...
Szerző: hvg.hu
2019.04.28.
Az EU-csatlakozásunk napjától 2017 végéig 11,8 ezer milliárd forinttal több támogatás érkezett az EU-ból Magyarországra, mint amennyit befizettünk az uniós kasszába. Ezzel Magyarország lett az EU második legnagyobb haszonélvezője – tudtuk meg az Európai Bizottság összesítéséből. Csakhogy másodikok lettünk még egy listán: itt merült fel a második legtöbb esetben a csalás gyanúja. Arról nem is beszélve, hogy egy KPMG-felmérés szerint a források legnagyobb része még akkor is rossz helyre került, ha szabályos volt a felhasználása.
Összegyűjtöttük az uniós pénz elégetésének kreatívabb módjait. 2016-ban például az Alföldön elkészült a világ valószínűleg egyetlen, lejtő nélküli bobpályája, de szintén az Alföldön, Tyukodon 11 kilátót is építettek. Hatvanban kerékpáros kalandpark készült, amelynek két év alatt öt látogatója volt. Az értelmetlen beruházások közül is kiemelkedik a felcsúti kisvasút, ahol 857 millió forintból jött össze napi 0 és 110 közötti utasszám. Kétszer ennyi látogatót remélnek a kisvárdai látványszegénynegyed mellett felépülő öko-filmparkban. De említésre méltó példa a tiszafüredi biciklis kilátó, amelytől a főútra és egy töltésre nézhetnének fel, ha a veszélyessége miatt nem tiltották volna ki őket onnan...
FUTTATTÁK, MAJD ELADTÁK A SZERETETÉHES ÁLLAMI GONDOZOTT KAMASZLÁNYT
ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.04.24.
Gyermekprostitúció kihasználása és emberkereskedelem bűncselekménye miatt ítélt el öt embert a Budapest Környéki Törvényszék szerdán. A sértett egy akkor 15 éves, állami gondozott kamaszlány, akit az egyik vádlott – a szerelme – 2015-ben előbb prostituáltként dolgoztatott, majd egy közvetítő bevonásával eladott egy korosodó férfinek. A férfi szexrabszolgának vette meg a lányt 35 ezer forintért, és a három hét alatt, amíg a lány nála volt, egyszer meg is erőszakolta. A vádlottak közül hárman börtönbe mennek, miközben a mostanra nagykorú lány a legutóbbi információ szerint még mindig prostituáltként dolgozik, csak most már Ausztriában.
14 évesen, 2014 novemberében került tartós állami gondozásba egy Pest megyei kistelepülésen élő fiatal lány, akit cikkünkben – álnéven – Karolinának nevezünk. Egy fővárosi gyermekotthonban helyezték el, de ahogy ez az idősebb állami gondozott gyerekeknél gyakran előfordul, Karolina is többször megszökött az intézményből.
Az egyik ilyen alkalommal ismerkedett meg a nála több évvel idősebb, már nagykorú Bélával, akibe a szeretethiányos, kötődési sérülésekkel bíró Karolina gyorsan beleszeretett. Annyira, hogy 2015 nyarán már oda is költözött a fiúhoz és annak szüleihez, testvéreihez.
Néhány hónap elteltével a család jelezte Karolinának, hogy ha maradni szeretne, valamivel hozzá kell járulnia a kiadásaikhoz. Béla ötlete az volt, hogy a lány álljon ezért prostituáltnak. Karolina ebbe kis hezitálás után beleegyezett, és 2015 szeptember elején kiállt strichelni a Budapest délkeleti határán lévő Ócsai út szélére.
Mivel Bélának nem volt autója, a férfi egyik barátja vitte ki egy hónapon keresztül minden nap Karolinát a helyszínre, ahol az útszakasz mellett álló italbolt tulajdonosa 12 ezer forint “helypénz” fejében engedélyezte a két férfinek Karolina futtatását.
Ezzel kezdődött az a bűncselekmény-sorozat, amellyel kapcsolatban szerda délelőtt született első fokú ítélet a Budapest Környéki Törvényszéken. A történet részleteit a bíró ítéletének részletes indoklásából ismertük meg...
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.04.24.
14 évesen, 2014 novemberében került tartós állami gondozásba egy Pest megyei kistelepülésen élő fiatal lány, akit cikkünkben – álnéven – Karolinának nevezünk. Egy fővárosi gyermekotthonban helyezték el, de ahogy ez az idősebb állami gondozott gyerekeknél gyakran előfordul, Karolina is többször megszökött az intézményből.
Az egyik ilyen alkalommal ismerkedett meg a nála több évvel idősebb, már nagykorú Bélával, akibe a szeretethiányos, kötődési sérülésekkel bíró Karolina gyorsan beleszeretett. Annyira, hogy 2015 nyarán már oda is költözött a fiúhoz és annak szüleihez, testvéreihez.
Néhány hónap elteltével a család jelezte Karolinának, hogy ha maradni szeretne, valamivel hozzá kell járulnia a kiadásaikhoz. Béla ötlete az volt, hogy a lány álljon ezért prostituáltnak. Karolina ebbe kis hezitálás után beleegyezett, és 2015 szeptember elején kiállt strichelni a Budapest délkeleti határán lévő Ócsai út szélére.
Mivel Bélának nem volt autója, a férfi egyik barátja vitte ki egy hónapon keresztül minden nap Karolinát a helyszínre, ahol az útszakasz mellett álló italbolt tulajdonosa 12 ezer forint “helypénz” fejében engedélyezte a két férfinek Karolina futtatását.
Ezzel kezdődött az a bűncselekmény-sorozat, amellyel kapcsolatban szerda délelőtt született első fokú ítélet a Budapest Környéki Törvényszéken. A történet részleteit a bíró ítéletének részletes indoklásából ismertük meg...
AZ ELLENZÉKNEK FOGALMA SINCS
1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.04.27.
Rogán tárcájának kiegészítését az informatikai funkcióval megint jól el lehet röhögni, de akik röhögnek, már évek óta nem értik, mi folyik itt -- semmi stratégiai gondolkodás, ideértve ellenzéket és véleményformálókat. Ezek itt épp a kezdő lépések a totális digitális ellenőrzés felé, amelyben a Facebookot és a Google-t -- a telefonkészülékek és a telekom szolgáltatók mellett -- le fogja váltani a kormány a kínai-magyar változatokra. A FB-progresszivizmus, amely az érzelmek kifejezését döntően néhány emotikonon keresztül engedi, és friendnek nevezi, akivel még életünkben nem találkoztunk személyesen, csak kiegészül a szavak (megvéd, segít, szabadság, demokrácia, család, kereszténység, nemzet) fasiszta eltulajdonításával és új értelemmel való megtöltésével: üzlet és politika egymással versengve szolgálja a közélet elprimitizálását ("demokratizálását") a "felhasználók" függésének rapid erősítése érdekében...
Szerző: HaFr
2019.04.27.
MOST MUTASD MEG, MIT TUDSZ! - 50 ÉVES AZ AGITÁTOROK
MÉRCE
A Tanácsköztársaság a Kádár-korban is az a rokon volt, aki a mi vérünk ugyan, de azért jobb, ha családi összejöveteleken nem jön ki a szobájából. Bukása ugyanis cáfolta a történelmi szükségszerűség tételét, míg radikális társadalompolitikája és forradalmi hevülete a kádári konszolidáció reformjainak közvetett kritikájaként jelent meg.
Az ötvenedik évforduló kapcsán, 1969-ben, ugyanakkor valamilyen formában mégiscsak meg kellett emlékezni a történelmi eseményről, amelyet a szocialista Magyarország kormánya történelmi előzményének tekintett.
Ebben a kontextusban született az Agitátorok, Sinkó Ervin Optimisták című regényének filmes adaptációja.
A filmet gyorsan dobozba zárták, nyilvános vetítése ez időszakban nem lehetett; az ‘56-os áthallások, a reformkommunizmus kritikája, valamint a marxista-leninista elmélet és a valós politikai cselekvés közötti ellentmondás tematizálása az Új Gazdasági Mechanizmus liberalizálódó kultúrpolitikájának is sok volt.
Ma még inkább félve nyúlunk a tárgyhoz, nehogy megsértsük a populista autoriter hatalom érzékenységét, amely a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb társadalmi kísérletét pusztán tömeggyilkosságként aposztrofálja. Persze a budapesti baloldali szubkultúrában egy-egy elszigetelt esemény próbálja újrakontextualizálni a Tanácskormány politikáját, és publikációk sora ígéri az események objektív leírását, de kétség nem fér hozzá, hogy Magyar Dezső, Bódy Gábor és a film szereplői az 1969-es emlékév kapcsán jóval személyesebben, szenvedélyesebben közelítették meg és értékelték az 1919-es eseményeket, mint bárki azóta. Saját kritikájukat, pozíciójukat, a globális ‘68 közepette mélyen hallgató Magyarország értelmiségi dilemmáit vitték vászonra.
Vajon 2019-ben mit mond nekünk egy film, amely már 1969-ben sem 1919-ről szólt? Jelenthet-e bármit a mai Magyarország baloldalának egy olyan szellemi termék, amely a Tanácsköztársaságot, annak elméleti dilemmáit és történéseit a fiatal reformkommunisták, anarchisták, korabeli ellenzéki baloldali értelmiségiek szemüvegén keresztül láttatja?
Az Agitátorok című filmről számos filmelméleti írás született. Ezek közül érdemes kiemelni Vasák Benedek Balázs 1998-as cikkét, amely a filmet az újhullám filmnyelvi hagyománya és a messianisztikus kommunizmus egyedülálló ötvözeteként írja le, vagy Schubert Gusztáv írását, amely a ‘68-as magyarországi események és filmes reprezentációk kontextusába ágyazva értékeli (a rendszerváltó értelmiség pozíciójából kérve számon rajta a Kádár-rendszer kritikájának hiányát).
Utóbbira reagálva írja meg Kádár Anna Többszörös szerepek című esszéjét, amely többek között megvilágítja a filmi szerepek sokrétűségét, tisztázza a lelkes néző detektív ösztöneit felkorbácsoló mozzanatokat („Ki kicsoda valójában? Ha ő a Cserny Jóska, miért lövik hátba, mikor a valóságban felakasztották?”), valamint értékes interjúrészletekkel gazdagítja a film keletkezéstörténetére és az alkotók intencióira vonatkozó nézői sejtéseket.
A továbbiakban e megközelítéseket kiegészítve, három aspektusból vizsgáljuk az idén 50 éves filmalkotást: a történelmi újrajátszás (re-enactment) mechanizmusa; a hatalom és ellenállás reprezentációja; valamint a nőábrázolás (illetve annak hiánya) szempontjából...
Szerzők: LÓDI VIRÁG, SZARVAS MÁRTON
2019.04.27.
Idén száz éve történt, hogy létrejött és 133 napig uralkodott a magyar tanácskormány. A cikk szerzői művészekkel, társadalomtudósokkal és kurátorokkal együtt 2019 decemberében egy kiállítás keretein belül dolgozzák fel a Táncsköztársaság politikáját és eseményeit. A szervezők naponta osztanak meg a Tanácsköztársasághoz kapcsolódó történeteket a kiállítás instagram csatornáján.
A Tanácsköztársaság a Kádár-korban is az a rokon volt, aki a mi vérünk ugyan, de azért jobb, ha családi összejöveteleken nem jön ki a szobájából. Bukása ugyanis cáfolta a történelmi szükségszerűség tételét, míg radikális társadalompolitikája és forradalmi hevülete a kádári konszolidáció reformjainak közvetett kritikájaként jelent meg.
Az ötvenedik évforduló kapcsán, 1969-ben, ugyanakkor valamilyen formában mégiscsak meg kellett emlékezni a történelmi eseményről, amelyet a szocialista Magyarország kormánya történelmi előzményének tekintett.
Ebben a kontextusban született az Agitátorok, Sinkó Ervin Optimisták című regényének filmes adaptációja.
A filmet gyorsan dobozba zárták, nyilvános vetítése ez időszakban nem lehetett; az ‘56-os áthallások, a reformkommunizmus kritikája, valamint a marxista-leninista elmélet és a valós politikai cselekvés közötti ellentmondás tematizálása az Új Gazdasági Mechanizmus liberalizálódó kultúrpolitikájának is sok volt.
Ma még inkább félve nyúlunk a tárgyhoz, nehogy megsértsük a populista autoriter hatalom érzékenységét, amely a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb társadalmi kísérletét pusztán tömeggyilkosságként aposztrofálja. Persze a budapesti baloldali szubkultúrában egy-egy elszigetelt esemény próbálja újrakontextualizálni a Tanácskormány politikáját, és publikációk sora ígéri az események objektív leírását, de kétség nem fér hozzá, hogy Magyar Dezső, Bódy Gábor és a film szereplői az 1969-es emlékév kapcsán jóval személyesebben, szenvedélyesebben közelítették meg és értékelték az 1919-es eseményeket, mint bárki azóta. Saját kritikájukat, pozíciójukat, a globális ‘68 közepette mélyen hallgató Magyarország értelmiségi dilemmáit vitték vászonra.
Vajon 2019-ben mit mond nekünk egy film, amely már 1969-ben sem 1919-ről szólt? Jelenthet-e bármit a mai Magyarország baloldalának egy olyan szellemi termék, amely a Tanácsköztársaságot, annak elméleti dilemmáit és történéseit a fiatal reformkommunisták, anarchisták, korabeli ellenzéki baloldali értelmiségiek szemüvegén keresztül láttatja?
Az Agitátorok című filmről számos filmelméleti írás született. Ezek közül érdemes kiemelni Vasák Benedek Balázs 1998-as cikkét, amely a filmet az újhullám filmnyelvi hagyománya és a messianisztikus kommunizmus egyedülálló ötvözeteként írja le, vagy Schubert Gusztáv írását, amely a ‘68-as magyarországi események és filmes reprezentációk kontextusába ágyazva értékeli (a rendszerváltó értelmiség pozíciójából kérve számon rajta a Kádár-rendszer kritikájának hiányát).
Utóbbira reagálva írja meg Kádár Anna Többszörös szerepek című esszéjét, amely többek között megvilágítja a filmi szerepek sokrétűségét, tisztázza a lelkes néző detektív ösztöneit felkorbácsoló mozzanatokat („Ki kicsoda valójában? Ha ő a Cserny Jóska, miért lövik hátba, mikor a valóságban felakasztották?”), valamint értékes interjúrészletekkel gazdagítja a film keletkezéstörténetére és az alkotók intencióira vonatkozó nézői sejtéseket.
A továbbiakban e megközelítéseket kiegészítve, három aspektusból vizsgáljuk az idén 50 éves filmalkotást: a történelmi újrajátszás (re-enactment) mechanizmusa; a hatalom és ellenállás reprezentációja; valamint a nőábrázolás (illetve annak hiánya) szempontjából...
NORVÉGIA TERMÉSZETI CSODÁI
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Tamásék
2019.04.28.
Amikor valakiben felmerül a kérdés, vajon egyáltalán érdemes-e otthonról elmenni például nyaralni, akkor az már olyan rossz hely nem lehet. Nos, pontosan ez a helyzet Tamásékkal.
„Már 2018 decemberére új helyre költöztünk, na, nem városilag, csak néhány utcával odébb, csendesebb környékre, ahol ráadásul a kilátás is pazar. Naná, hogy többet fizetünk, de nagyon nem is volt választási lehetőség családiházas költözés okán. Kevés van, és abból a kevésből kevés a normális.
Megint szerencsénk volt, lássuk be, hiszen itt a tulaj nem toppan csak úgy be, ja mert fél évet, a telet a Svalbardon/Spitzbergákon töltik, és egyébként meg Stavangerben élnek. Ez így a jó! Nekünk nem hiányoznak, gondolom mi sem nekik.
Van pince, tudok ügyködni, van dupla garázs kicsit odébb, ahol elférnek a cajgák és egyebek. Közel a centrum, ideális, a ház sem rossz, bár természetesen semmi sem tökéletes. De eddig ez a legjobb albérletünk messzeföldön...
TAGADÓK TAROLNAK
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: AVAR JÁNOS
2019.04.26.
Pompás példája a kátyúba fulladt és az unió által halasztással kimentett Brexit-alkudozás annak, hogy világunkban jószerivel már semminek sincs többsége, kivéve az elutasításnak. Végül már komédiába torkollott, hogy a londoni alsóház minden megoldást elvetett, vagyis csak negatív többségek jöttek össze, bármely változatot tettek is fel szavazásra. Kortünet lett a tagadók tarolása, amit talán az is jelez, hogy kisebbségek koalíciói kormányoznak, domináns, többségi politikai erő alig akad, s ha igen, az sem áll gyanú fölött. A briteknél már régóta úgy jön össze az alsóházi kormánytöbbség, ha még egypárti is, hogy a csakis egyéni körzetekben a bármennyivel győztes viszi a mandátumot, tehát a miniszterelnök mögött a szavazók negyven százaléka sem áll (nálunk is csupán egyszer, 2010-ben került valódi többségbe a Fidesz, bár folyvást – a saját trükkjeivel összetákolt – kétharmadot szokása emlegetni). Ráadásul a kilépési vitában a konzervatív párt a brexites szárnya túsza lett. Ahogy az amerikai republikánusok nem kívánt elnökük táboráé, miközben Trump hárommillió vokssal kapott kevesebbet Hillary Clintonnál. Netanjahu döntetlent ért el, de a tőle is jobbra lévő kis pártok kisegítik, s persze megzsarolják.
Ez még önmagában nem alapozta volna meg a demokráciát, kormányzó koalíciót a közös nevezőre jutó pártok képesek összehozni. A most olvadozó nagy néppártok is voltaképpen pártcsoportokból állnak (hiszen még a hajdani egypártban is több párt létezett). De azért sokat elárul állapotainkról, hogy szaporodnak a tagadásra építő politikai erők, s fogynak a sikeres, többséget tömöríteni képes pozitív üzenetek. Hogyne, már Mikszáth tudta, hogy nem az ellenzéket emelik hatalomba, hanem a kormányokat csapják el, ám azt követően az új győztesek addig maradnak, amíg kitart az őket felemelő támogatás. De manapság mind gyakrabban csakis azért, mert újra meg újra – elcsapják az ellenzéket. A nyolcvanas években a briteknek egyre inkább elegük lett a tory kormányzásból, de utóbbiaknak sikerült mumust csinálniuk a munkáspárti vezérből, és Thatcher színtelen-szagtalan utóda kapott még öt évet. Voltaképpen immár két ördögűzés vetélkedése a választás. Sikere ugyanis csak a negatív kampánynak van, helyi és országos szinten egyaránt. Ennek egyik művésze, ifjabb Bush tanácsadója kifejtette: nem az ellenfél gyenge, hanem éppen erős pontját kell frontálisan támadni. S lőn: szemrebbenés nélkül kétségbe vonták a vetélytárs, a háborús hős Kerry tetteit. Hillary Clinton – Obama szerint is – a legfelkészültebb elnökjelölt volt fél százada, ám az e-mailkezelésének slendriánságát célozva, kikezdték hozzáértését (és most Trump a nem biztonságos mobilján tweeterezik...).
Ez is behódolás a tagadásnak: az ellenfél a rosszabb, nem kell engem jónak tekintened. S alighanem ez a populista hullám igazi elindítója. Vezérei a – megfoghatatlan és meggyanúsított – elitet ócsárolják, és a jövő helyett a (megszépített) múltat kínálgatják. Tagadják a független médiát, intézményeket, bíráskodást. Kampányszakértők már régen felismerték a rágalomária nagy igazságát. És segíti őket a tömegkultúra, Hollywood világa, amelyben mindenki gyanús, aki vitte valamire. Az amerikai szenátusnak csupán fél tucat tagja ellen folyt bűnvádi eljárás a bő két évszázadban, de a tévésorozatokban, filmeken hemzsegnek a bűnöző politikusok, olykor elnökök is. Az interneten pedig tobzódnak a konteós gyanúkeltők...
Szerző: AVAR JÁNOS
2019.04.26.
Ez még önmagában nem alapozta volna meg a demokráciát, kormányzó koalíciót a közös nevezőre jutó pártok képesek összehozni. A most olvadozó nagy néppártok is voltaképpen pártcsoportokból állnak (hiszen még a hajdani egypártban is több párt létezett). De azért sokat elárul állapotainkról, hogy szaporodnak a tagadásra építő politikai erők, s fogynak a sikeres, többséget tömöríteni képes pozitív üzenetek. Hogyne, már Mikszáth tudta, hogy nem az ellenzéket emelik hatalomba, hanem a kormányokat csapják el, ám azt követően az új győztesek addig maradnak, amíg kitart az őket felemelő támogatás. De manapság mind gyakrabban csakis azért, mert újra meg újra – elcsapják az ellenzéket. A nyolcvanas években a briteknek egyre inkább elegük lett a tory kormányzásból, de utóbbiaknak sikerült mumust csinálniuk a munkáspárti vezérből, és Thatcher színtelen-szagtalan utóda kapott még öt évet. Voltaképpen immár két ördögűzés vetélkedése a választás. Sikere ugyanis csak a negatív kampánynak van, helyi és országos szinten egyaránt. Ennek egyik művésze, ifjabb Bush tanácsadója kifejtette: nem az ellenfél gyenge, hanem éppen erős pontját kell frontálisan támadni. S lőn: szemrebbenés nélkül kétségbe vonták a vetélytárs, a háborús hős Kerry tetteit. Hillary Clinton – Obama szerint is – a legfelkészültebb elnökjelölt volt fél százada, ám az e-mailkezelésének slendriánságát célozva, kikezdték hozzáértését (és most Trump a nem biztonságos mobilján tweeterezik...).
Ez is behódolás a tagadásnak: az ellenfél a rosszabb, nem kell engem jónak tekintened. S alighanem ez a populista hullám igazi elindítója. Vezérei a – megfoghatatlan és meggyanúsított – elitet ócsárolják, és a jövő helyett a (megszépített) múltat kínálgatják. Tagadják a független médiát, intézményeket, bíráskodást. Kampányszakértők már régen felismerték a rágalomária nagy igazságát. És segíti őket a tömegkultúra, Hollywood világa, amelyben mindenki gyanús, aki vitte valamire. Az amerikai szenátusnak csupán fél tucat tagja ellen folyt bűnvádi eljárás a bő két évszázadban, de a tévésorozatokban, filmeken hemzsegnek a bűnöző politikusok, olykor elnökök is. Az interneten pedig tobzódnak a konteós gyanúkeltők...
SZELLEMI FELLEGVÁR ÉPÍTÉSZ SZEMMEL
KLUBRÁDIÓ / UTCAFRONT
Szerző: KLUBRÁDIÓ / RÓZSA PÉTER
2019.04.27.
Kollégiumi sztorik, nyomozás egy híres műterem után, városok élettörténete – Utcafront, a Klubrádió építészeti magazinja.
A műsor témái és vendégei:
- Tovább írjuk az európai nagyvárosok fejlődéstörténetét Sylvester Ádámmal
- Eztán Stefániára megyünk Kelecsényi Kristóffal, és megnézzük a Ligeti- és Kisfaludi Strobl-féle egykori műteremházat – vagy annak helyét?
- A Bercsényi – mármint a kollégium, az építészek egyik szellemi fellegvára a 80-as évek első felében – Molnár Szabolccsal elevenítjük fel az egyik epizódot.
- Bardóczi Sándor a héten átadott Év Tájépítésze-díjról mesél majd.
- Templomfotó-kiállítás Torma Tamás tárlatvezetésével és Építészfórum-lapszemle Kozár Alexandrával
Szerző: KLUBRÁDIÓ / RÓZSA PÉTER
2019.04.27.
A műsor témái és vendégei:
- Tovább írjuk az európai nagyvárosok fejlődéstörténetét Sylvester Ádámmal
- Eztán Stefániára megyünk Kelecsényi Kristóffal, és megnézzük a Ligeti- és Kisfaludi Strobl-féle egykori műteremházat – vagy annak helyét?
- A Bercsényi – mármint a kollégium, az építészek egyik szellemi fellegvára a 80-as évek első felében – Molnár Szabolccsal elevenítjük fel az egyik epizódot.
- Bardóczi Sándor a héten átadott Év Tájépítésze-díjról mesél majd.
- Templomfotó-kiállítás Torma Tamás tárlatvezetésével és Építészfórum-lapszemle Kozár Alexandrával
AZ ÖSSZEDŐLÉS SZÉLÉRE KERÜLT A PALOTANEGYED LEGIDŐSEBB HÁZA
24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2019.04.27.
A műemlék a korábbi tervekkel ellentétben mégsem született újjá fura öszvérként, de túlélése ezzel még távolról nem vált biztosítottá.
Másfél évvel ezelőtt hosszú cikkben emlékeztünk meg a Budapest XIX. századi képét óriási tempóban pusztító társasház- és irodaláz egyik állomásanak szánt, Baross utca 40-et érintő ingatlanfejlesztésről, melynek keretében a mai képét százötvennyolc éve elnyert egyemeletes épületet négy, illetve hét emelettel koronázták volna meg, zárójelbe téve a tetőterasz alá helyezett történelmi épületmagot...
Történelem
Az 1843-ban földszintes lakóházként, a magyar klasszicista építészet vezető alakja, Hild József tervei szerint született épületre 1861-ben ültettek újabb emeletet, a három központi ablak felett pedig megjelentek a félkörívet követő virágfüzérdíszek.
A századforduló előtt már az út túloldalán álló SOTE részévé vált, előbb fül-orr-gégészeti rendelőként, majd a rendszerváltás előtt vegyi raktárként, illetve a II. Kórbonctani Tanszék otthonaként ismert épület felújítása a szocializmus évtizedei alatt rendre elmaradt, változást pedig az elmúlt harminc év sem hozott.
Az egyetem 2004-ben lemondott az épületről, remélve, hogy az új tulajdonosok rendezik a sorsát, de nem így történt. Három terv is született a megmentésére: a hátsó szárnyhoz kötődő toldaléképületek lebontása után 2009-ben egy hotelprojektet, 2010-ben egy magánklinikát, 2017-ben pedig egy 66 lakásos garzonházat álmodtak meg ide, természetesen a műemlék épület felhasználásával...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2019.04.27.
Másfél évvel ezelőtt hosszú cikkben emlékeztünk meg a Budapest XIX. századi képét óriási tempóban pusztító társasház- és irodaláz egyik állomásanak szánt, Baross utca 40-et érintő ingatlanfejlesztésről, melynek keretében a mai képét százötvennyolc éve elnyert egyemeletes épületet négy, illetve hét emelettel koronázták volna meg, zárójelbe téve a tetőterasz alá helyezett történelmi épületmagot...
Történelem
Az 1843-ban földszintes lakóházként, a magyar klasszicista építészet vezető alakja, Hild József tervei szerint született épületre 1861-ben ültettek újabb emeletet, a három központi ablak felett pedig megjelentek a félkörívet követő virágfüzérdíszek.
A századforduló előtt már az út túloldalán álló SOTE részévé vált, előbb fül-orr-gégészeti rendelőként, majd a rendszerváltás előtt vegyi raktárként, illetve a II. Kórbonctani Tanszék otthonaként ismert épület felújítása a szocializmus évtizedei alatt rendre elmaradt, változást pedig az elmúlt harminc év sem hozott.
Az egyetem 2004-ben lemondott az épületről, remélve, hogy az új tulajdonosok rendezik a sorsát, de nem így történt. Három terv is született a megmentésére: a hátsó szárnyhoz kötődő toldaléképületek lebontása után 2009-ben egy hotelprojektet, 2010-ben egy magánklinikát, 2017-ben pedig egy 66 lakásos garzonházat álmodtak meg ide, természetesen a műemlék épület felhasználásával...
ITT OLVASHATÓ
ÚGY MŰKÖDNEK A SPORTISKOLÁK, MINT EGY GYÁRTÓSOR. MINÉL TÖBB JÓ ÁRUT KELL TERMELNI
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.04.27.
...Orbán Kínában. A kínaiak Magyarországon. Szép csendesen letarolták az egész világot a kínai asztaliteniszezők. Ezt tudtuk. Ebben verhetetlenek. Mi rendeztük a világbajnokságot, kétmilliárd forintot költöttünk rá azért, hogy az ínyencek megnézhessék a kínai sportolók titkát. Már az is maga volt a csoda, hogy férfi párosban Kína-Európa döntő volt, de nem született meglepetés. Hallottam a rádióban, hogy az ázsiai országban 300 millióan pingpongoznak, ez szinte felfoghatatlan. Ezek a fiatalok nem is foglalkoznak mással, mint a sporttal. Magyarországon is megmutatták tudományukat. Azt mondta egy szakember:
„Megközelíthetetlenül jók a kínaiak, nemcsak a mozgásuk, a lábmunkájuk tökéletes, de a technika is, ami a rendelkezésükre áll. Egyszer volt szerencsém edzeni egy kínai sráccal, az asztal alatt adta vissza pörgetve a labdákat úgy, hogy mindegyik nagy ívben beesett a túloldalon. Mondtam is neki, hogy odaadnám az én ütőmet, azzal pörgessen ekkorát. Végül én próbáltam ki az övét, és tényleg tudnak valamit, mert jól meghúztam az ütést, aztán néztem nagyot, hogy nem lett hosszú, hanem pont az asztalon landolt. Náluk olyan erős a mezőny, hogy van A, B és C válogatott is, de ott is csak a legszűkebb elit kapja meg a legjobb technikát.”
Én ezt elismerem, látni is élvezetes, de… Emlékszem a pekingi olimpiára, amikor úton-útfélen téma volt a kínai sportolók sanyarú sorsa. Kisgyerekek mentek tönkre egy egész életre. Ezeket a gyerekeket megfigyelik, és már hatéves korukban speciális sportiskolákba küldik őket, ahol több ezer gyermekből próbálják kinevelni a jövő bajnokait. Többségük azonban nem bírja elviselni a hihetetlenül nagy nyomást és a követelményeket.
Harminc kilós pici tornászlányok, akik megálltak a fejlődésben még arra is képesek voltak, hogy meghamisítsák életkorukat, hogy előnyhöz jussanak a versenyen. Az 1988-as szöuli olimpián kínai sportolók csak öt aranyérmet szereztek, 1992-re Kína lett a negyedik legtöbb aranymedállal büszkélkedő ország. A 98-as pekingi játékokra már 30 000 atlétát készítettek fel, ami ötször annyi, mint ahányan valójában Kína színeiben részt vettek az olimpián. Ez nem magától történhetett, csak erős állami ráhatásra. Irgalmatlan mennyiségű pénzt költenek sportiskolákra, nem sajnálnak rá semmit. Igazából ezek a gyerekek csak sportolnak, írni-olvasni is alig tanulnak meg. Kommunista butítás. Úgy működnek az iskolák, mint egy gyártósor. Minél több jó árut kell termelni a versenyekre. Elképesztő embertelenség...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.04.27.
„Megközelíthetetlenül jók a kínaiak, nemcsak a mozgásuk, a lábmunkájuk tökéletes, de a technika is, ami a rendelkezésükre áll. Egyszer volt szerencsém edzeni egy kínai sráccal, az asztal alatt adta vissza pörgetve a labdákat úgy, hogy mindegyik nagy ívben beesett a túloldalon. Mondtam is neki, hogy odaadnám az én ütőmet, azzal pörgessen ekkorát. Végül én próbáltam ki az övét, és tényleg tudnak valamit, mert jól meghúztam az ütést, aztán néztem nagyot, hogy nem lett hosszú, hanem pont az asztalon landolt. Náluk olyan erős a mezőny, hogy van A, B és C válogatott is, de ott is csak a legszűkebb elit kapja meg a legjobb technikát.”
Én ezt elismerem, látni is élvezetes, de… Emlékszem a pekingi olimpiára, amikor úton-útfélen téma volt a kínai sportolók sanyarú sorsa. Kisgyerekek mentek tönkre egy egész életre. Ezeket a gyerekeket megfigyelik, és már hatéves korukban speciális sportiskolákba küldik őket, ahol több ezer gyermekből próbálják kinevelni a jövő bajnokait. Többségük azonban nem bírja elviselni a hihetetlenül nagy nyomást és a követelményeket.
Harminc kilós pici tornászlányok, akik megálltak a fejlődésben még arra is képesek voltak, hogy meghamisítsák életkorukat, hogy előnyhöz jussanak a versenyen. Az 1988-as szöuli olimpián kínai sportolók csak öt aranyérmet szereztek, 1992-re Kína lett a negyedik legtöbb aranymedállal büszkélkedő ország. A 98-as pekingi játékokra már 30 000 atlétát készítettek fel, ami ötször annyi, mint ahányan valójában Kína színeiben részt vettek az olimpián. Ez nem magától történhetett, csak erős állami ráhatásra. Irgalmatlan mennyiségű pénzt költenek sportiskolákra, nem sajnálnak rá semmit. Igazából ezek a gyerekek csak sportolnak, írni-olvasni is alig tanulnak meg. Kommunista butítás. Úgy működnek az iskolák, mint egy gyártósor. Minél több jó árut kell termelni a versenyekre. Elképesztő embertelenség...
ÍGY MUTAT MATOLCSY ÁDÁM LUXUSAUTÓ-GYŰJTEMÉNYE, A NER KITARTOTTJA A DUNAÚJVÁROSI MSZP-ELNÖK
ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.04.27.
Mintegy 70 millió forintra tehető Porsche-gyűjteménye van Matolcsy Ádám közpénzből meggazdagodott vállalkozónak, a jegybankelnök fiának. Képgalériánkban Ön is megnézheti a csinos Targákat. A héten újabb bizonyítékát találtuk a Dávid Ibolya-féle 70:30-as mondásnak: az MSZP dunaújvárosi elnöke is fürdik a közpénzben.
Matolcsy Ádám Porsche 911 Targákat gyűjt
Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is. A négy autó becsült értéke összesen 60 – 70 millió forintra tehető.
A dunaújvárosi MSZP-elnök cége 662 millió forint uniós támogatást kapott a Fidesz-kormánytól
Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert.
A héten emellett:
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.04.27.
Matolcsy Ádám Porsche 911 Targákat gyűjt
Pár hónappal ezelőtt egy olvasónk vette észre, hogy három Porsche 911 Targa parkol egymás mellett egy XIII. kerületi garázsban. Az Átlátszó kiderítette, hogy az autók Matolcsy György jegybankelnök kisebbik fia, a kormányközeli vállalkozóként közpénzből meggazdagodott Matolcsy Ádám gyűjteményébe tartoznak. Megtaláltuk a gyűjtemény negyedik darabját is. A négy autó becsült értéke összesen 60 – 70 millió forintra tehető.
A dunaújvárosi MSZP-elnök cége 662 millió forint uniós támogatást kapott a Fidesz-kormánytól
Pintér Attila dunaújvárosi MSZP-elnök a társtulajdonosa annak a cégnek, ami az MTI néhány nappal ezelőtti híre szerint 662 millió forintnyi uniós támogatást nyert el. Az uniós támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapról kiderül, hogy az elmúlt két évben Pintér cégének más projektjeit is támogatta a kormány EU-s pénzzel. Dunaújvárosban régóta pletykálnak az MSZP és a Fidesz együttműködéséről, 2013-ban például Pintér Attila sógora három trafikkoncessziót is elnyert.
A héten emellett:
- az UNESCO-val együtt aggódtunk az épített környezeti örökségeinkért, amit a tenderarisztokrácia kapzsisága fenyeget,
- krokodilkönnyeket potyogtatva búcsúztattuk a Puskás Akadémia volt szóvivőjét, aki már nem dolgozik a Fővárosi Törvényszéknek,
- utánajártunk munkafeltevésünknek, miszerint ha egy politikus (most épp Hende Csaba) közpénzen irodát bérel, akkor a bérbeadó tuti, hogy NER-kegyelt. Igazunk lett,
- sok (22) sárga és kevés (3) kék sávot rajzoltunk, azt mutattuk be, hogy fest most a magyar média tulajdonosi szerkezete, a sárgák a fideszesek,
- mutattuk, miért áll bíróság elé az egykor esélyesnek mondott francia elnökjelölt – a pesti politikai elit kuncoghatna.
További cikkeink:
- Átlátszó blog: 2019 első negyedévében 15,4 milliárd forintot költöttek kommunikációra Rogánék
- Átlátszó blog: 2019 első negyedévében 15,4 milliárd forintot költöttek kommunikációra Rogánék
- Átlátszó blog: A Miniszterelnökség költözött be az Andrássy út 70. alatti világörökségi irodaházba
- Átlátszó blog: Már kész kéne legyen, de még kivitelezője sincs a Roma Oktatási és Kulturális Központnak
- Átlátszó blog: Egy vállalkozónak is komoly összeggel tartozik a milliós kölcsönökkel zsonglőrködő bíró
- Országszerte: A Fidesz szerint Márki-Zay miatt nincs húsvéti nyugdíjas utalvány Hódmezővásárhelyen
- Strasbourgi figyelő: Altay 2: tárgyalás tartásának lehetősége nélkül nem lehet a fogvatartott és az ügyvédje közötti találkozások bizalmasságának korlátozásáról dönteni
- Strasbourgi figyelő: Harisch: nem sértette az Egyezményt, hogy a bíróság nem kezdeményezte az EUB előzetes döntéshozatalát
- Világtérkép: Túltolták a propagandát Moszkvában, nevetséges lett a gondolatolvasó katonákról értekező ezredes
- Világtérkép: Az európai szélsőjobb sztárjai sem vonzottak tömegeket a prágai populista kampánybulin
ROGÁN LESZ AZ INFORMATIKAI BESZERZÉSEK URA, HAVI 2,4 MILLIÓT KERES A KÖZMÉDIA VEZETŐJE
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.04.27.
Mfor: Rogán lesz az informatikai beszerzések ura
A kormányzati beszerzések központosításának újabb fejezete érkezett el a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Máger Andrea jegyzi azt a jogszabályt, mellyel egy új állami tulajdonban lévő társaság tulajdonosi joggyakorlóját nevezte meg. A péntektől már hatályos rendelet értelmében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerül. Rogán Antaltól nem áll távol egyébként az informatika világa, hiszen tavaly 42,6 millió forintot kapott a MobilSign Kft.-től találmányhasználati díjként.
Direkt36: rohamtempóban aktivizálódik a budapesti orosz bank
A felzúdulás ellenére is rohamos tempóban zajlik ugyanis a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet Magyarországra költözése. A banknál úgy számolnak, hogy júniusban költöznek Budapestre. Már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni (ami a banki szférában elég kicsinek számít). Keresik a székhelyüket is, és felmerült a brit nagykövetség egykori impozáns belvárosi épülete, valamint a Szabadság tér környéke is. A bank vezetésében magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről korábban titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg. (Boros tagadott.) A pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó. A magyar kormány már a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Az orosz tervek szerint ez a pénzintézet a jövőben egyesülni fog a Budapestre költöző IIB-vel.
Magyar Hang: Ungár Péter az első magyar képviselő, aki coming out-olt
„Személyes érintettségem van az üggyel kapcsolatban, de nem szeretném, hogy ez határozza meg a politikai identitásomat” – jelentette ki a lapnak adott interjújában Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője azzal kapcsolatban, miért ő viszi pártjában a homoszexualitással kapcsolatos ügyeket. Szerinte irgalommal kell lenni egymás iránt az ilyen kérdésekben is. A politikus utóbb a 24.hu firtatására konkretizált: „igen, meleg vagyok”, mondta.
HVG: a Fidesz visszakozik Keszthelyen kikötőügyben
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör. A helyi építési szabályzatot eredetileg soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton Szállók környékét. Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni.
Mfor: gigaberuházásba kezd Kósa Lajos édesanyja
Alig fél éve működik a Kósa Lajos édesanyja és testvére részvételével újonnan alapított gabonatermesztő cég, máris nagy beruházásba fognak. Pozitív végkicsengésű közleményt jelentetett meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya egy mátészalkai beruházással kapcsolatban. A város határában ugyanis egy közel 41 ezer négyzetméteres területen épül terménykezelő és -szárító rendszer, mellyel kapcsolatban előzetes vizsgálat lefolytatása kötelező a 3 hektárnál nagyobb területfoglalás miatt. A beruházó a BÁSZNA Gabona Kft., melyet 2018. október végén alapított két mátészalkai magánszemély, Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs, valamint Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva, illetve a MÉKER Kft. Utóbbiban tulajdonos Kósa Lajos édesanyja is.
HVG: havi 2,4 milliót keres a közmédia vezetője
2016-ban az MTVA vezérigazgatójának járandósága még havi bruttó 2 millió forint volt, ez azóta 2,4 millió forintra nőtt. Az MTVA feje jelenleg a hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel. A vezérigazgató nemcsak a havi fizetésére számíthat, ha kitűznek számára valamilyen prémiumfeladatot, és azt teljesíti, további akár 12 millió forintot vihet haza. Papp Dánielé mellett a HVG kikérte Dobos Menyhért fizetését is. Ő a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, ő volt, aki Hadházy Ákossal és Szél Bernadett-tel folytatott rövid beszélgetést, miután emlékezetes kidobásukat követően a képviselők újra bementek az MTVA-ba. Dobos Menyhért havi bruttó 2 millió forintot kap munkájáért...
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.04.27.
A kormányzati beszerzések központosításának újabb fejezete érkezett el a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Máger Andrea jegyzi azt a jogszabályt, mellyel egy új állami tulajdonban lévő társaság tulajdonosi joggyakorlóját nevezte meg. A péntektől már hatályos rendelet értelmében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerül. Rogán Antaltól nem áll távol egyébként az informatika világa, hiszen tavaly 42,6 millió forintot kapott a MobilSign Kft.-től találmányhasználati díjként.
Direkt36: rohamtempóban aktivizálódik a budapesti orosz bank
A felzúdulás ellenére is rohamos tempóban zajlik ugyanis a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet Magyarországra költözése. A banknál úgy számolnak, hogy júniusban költöznek Budapestre. Már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni (ami a banki szférában elég kicsinek számít). Keresik a székhelyüket is, és felmerült a brit nagykövetség egykori impozáns belvárosi épülete, valamint a Szabadság tér környéke is. A bank vezetésében magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről korábban titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg. (Boros tagadott.) A pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó. A magyar kormány már a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Az orosz tervek szerint ez a pénzintézet a jövőben egyesülni fog a Budapestre költöző IIB-vel.
Magyar Hang: Ungár Péter az első magyar képviselő, aki coming out-olt
„Személyes érintettségem van az üggyel kapcsolatban, de nem szeretném, hogy ez határozza meg a politikai identitásomat” – jelentette ki a lapnak adott interjújában Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője azzal kapcsolatban, miért ő viszi pártjában a homoszexualitással kapcsolatos ügyeket. Szerinte irgalommal kell lenni egymás iránt az ilyen kérdésekben is. A politikus utóbb a 24.hu firtatására konkretizált: „igen, meleg vagyok”, mondta.
HVG: a Fidesz visszakozik Keszthelyen kikötőügyben
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör. A helyi építési szabályzatot eredetileg soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton Szállók környékét. Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni.
Mfor: gigaberuházásba kezd Kósa Lajos édesanyja
Alig fél éve működik a Kósa Lajos édesanyja és testvére részvételével újonnan alapított gabonatermesztő cég, máris nagy beruházásba fognak. Pozitív végkicsengésű közleményt jelentetett meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya egy mátészalkai beruházással kapcsolatban. A város határában ugyanis egy közel 41 ezer négyzetméteres területen épül terménykezelő és -szárító rendszer, mellyel kapcsolatban előzetes vizsgálat lefolytatása kötelező a 3 hektárnál nagyobb területfoglalás miatt. A beruházó a BÁSZNA Gabona Kft., melyet 2018. október végén alapított két mátészalkai magánszemély, Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs, valamint Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva, illetve a MÉKER Kft. Utóbbiban tulajdonos Kósa Lajos édesanyja is.
HVG: havi 2,4 milliót keres a közmédia vezetője
2016-ban az MTVA vezérigazgatójának járandósága még havi bruttó 2 millió forint volt, ez azóta 2,4 millió forintra nőtt. Az MTVA feje jelenleg a hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel. A vezérigazgató nemcsak a havi fizetésére számíthat, ha kitűznek számára valamilyen prémiumfeladatot, és azt teljesíti, további akár 12 millió forintot vihet haza. Papp Dánielé mellett a HVG kikérte Dobos Menyhért fizetését is. Ő a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, ő volt, aki Hadházy Ákossal és Szél Bernadett-tel folytatott rövid beszélgetést, miután emlékezetes kidobásukat követően a képviselők újra bementek az MTVA-ba. Dobos Menyhért havi bruttó 2 millió forintot kap munkájáért...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)