2019. április 24., szerda

RÁADÁS: noÁR - A noÁR MI VAGYUNK! (MAGYAR FELIRATTAL IS) - noÁR IS US! (WITH ENGLISH SUBTITLES)

noÁR
Szerző: noÁR
2019.04.07.



Szevasztok! Na, jó, tisztázzuk! Mi is a
noÁr?
Mert ez a kérdés, belátom, hogy rég
válaszra vár.
A noÁr az én vagyok? Vagy többen
vagyunk benne?
Ez egy magatartás, mozgalom, egy projekt,
vagy egy eszme? Hogy lehetsz Te benne, hogy lehetsz a
noÁr tagja?
Öreg, hogy kell leírni? Nyugi, a választ ez a
szám adja!
A noÁr kis n, kis o nagy Á és kis r,
Ha így íródik le, az szerintem végül is
félsiker.
Nevem anagrammája, de a noÁr nem csak én vagyok. Bárki lehet a tagja, kinek szemében tűz ragyog. Ki nem fotelforradalmár, ki nem otthon tesped, Mert a virtuális véleményvezérek nem öltenek testet. A noÁrban nincs jobb- és baloldal, de van gondolat. Ha tévedsz vagy kérdezel, itt nem veszítesz pontokat. Ha úgy érzed, a komment-tenger téged is fojtogat, Ne feledd, mi a jövőt írjuk nem pedig csak posztokat. Egy magatartás, miben vagány kiállni másokért. Mi emberekért küzdünk, nem szavazatszámokért. Nekünk az ország a fontos, amit tiszta szívből szeretünk. Ha baj van, nem futunk el, megoldást keresünk. A noÁrban megfér liberális és konzervatív, A noÁr komoly, viccel, állít, kérdez, játékra hív. Az egyetlen kérdés, Te akarsz-e játszani. Te döntöd el, árny maradsz, vagy szeretnél-e látszani. Mert persze a pesszimistáknak gyakran van igaza. De a változást, biztos, hogy csak az optimista hozhatja. Ezért mi nem nézzük tétlen, hogy mint pusztul el szép fajunk. Föltámadott a tenger: a noÁr mi vagyunk! Tedd fel a kezed, mutasd a jelet, Itt van a helyed! Kiáltom Veled: Hiszünk és teszünk! Gyere most velünk! Számít a szavunk, szabadok vagyunk! A számokban nem kivagyiságból vannak idegen szavak, A szókincs bővítése az érveléshez alap. Mert, ha csak öncélúan, simán vagánykodni akarnánk, Akkor végig kb. például ilyeneket mondanánk: „Irreverzibilis, ha a zsurnaliszta glosszája nem akceptál, Csak vulgarizál és zupásként destruál.” De ne fosszunk meg egy országot az idegen szavaktól! És háborodjunk fel, ha hülyeség folyik le a falakról. A noÁrnál a plakátokon versidézetek lennének. Vagy infók, mi lenne, hogyha kevesebb marhát ennénk meg. Ha bejön a noÁr, máris mondom, hogy mit tehetünk, Első lépésként cselekvő polgárok lehetünk. A noÁr Te vagy, ha nem hiszel el mindent, amit mondanak, És higgadt maradsz, hogyha agresszívan neked rontanak. Állj ki egy ügyért, amit Te választasz magadnak, És élharcosa leszel egy cselekvő csapatnak. Mozogj, edzz , ússz, fuss, boxolj táncolj, bringázz! A telefon lehet börtön, de nézd, a világ színház. És ha engeded a költészetet szabadon ragyogni, Ady etalon lesz, s nem tántorít el Tandori. Támogass civil szervezetet, de nem kell csak pénzzel, Mert a pénz helyett a szíveddel néha sokkal többet érsz el. A noÁr részese vagy, ha számít neked a környezet. Az ebéded helyett pedig posztolod a kedvenc könyvedet. Talán lesz kitűzőnk, de nem így leszel a tagja: A noÁr szellemiségének a tett és a hit az alapja, Hiszünk abban, hogy az erőnket a tudás adja, És az ország pillérét polgárok sora tartja, Itt nem számít vagyon, vallás, Mi nem vagyunk senki ellen, De a kürtőskalács után hungarikum legyen a jellem! Ha jellemed eleme az önzetlen tetted, És két pár zokniból az egyiket olyannak vetted, Aki rászorul, vagy a babakocsit leemelted A buszról, simán mondhatjuk a noÁr üzenetét vetted. Tedd fel a kezed, mutasd a jelet, Itt van a helyed! Kiáltom Veled: Hiszünk és teszünk! Gyere most velünk! Számít a szavunk, szabadok vagyunk A kettészakadt ország sebét össze a szív forraszthatja. A noÁr igenis legyen egy értékrend forradalma. A noÁr Mi vagyunk, és a jövőnkről szavazunk, Mert közös ügyünk, hogy végül milyen országban maradunk. Itt nincs mutyi-duma, kamu, svindli, csak tettek, És kik keresztbe tesznek, majd példát rólunk vesznek. Legyünk példakép, mert Mi tudjuk, mit ér a nép! A léha lét helyett a cselekvés ér ma célt! Acél legyen elménk, penge, mi utat vág. Peregjen le rólunk, ki negatívan utal ránk! Rajtunk múlik, hogy magunk után mit hagyunk! Gyere, és mondd velem: A noÁr Mi vagyunk! Tedd fel a kezed, mutasd a jelet, Itt van a helyed! Kiáltom Veled: Hiszünk és teszünk! Gyere most velünk! Számít a szavunk, szabadok vagyunk!

ITT NÉZHETŐ MEG

ITT A PÉNZ, HOL A PÉNZ?

CSAK EGYENESEN! 
- KÁLMÁN OLGA VIDEÓBLOGJA
Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ - KÁLMÁN OLGA
2019.04.19.



Utolérjük-e valaha az osztrákokat
fejlettségben, életszínvonalban? Kinek jó és
kinek nem a kormány családvédelmi
csomagja? Mi áll az MTA kutatóintézeteinek
bekebelezése mögött? Minderről Békesi
László volt pénzügyminiszter beszél.

  ITT NÉZHETŐ MEG

INTÉZETBŐL INTÉZETBE KÜLDI A KORMÁNY AZ ÁLLAMI GONDOZOTTAKAT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.04.23.


Közel hatmilliárd forint európai uniós forrást költ a kormány a nagy gyermekotthonok bezárására, aminek csak örülni lehet. Ha viszont közelebbről megnézzük, kiderül, hogy valójában nagyobb intézetből kisebbe küldik a gyerekeket, ami a szakértők szerint nem oldja meg a problémát. Ráadásul az épületek egy részét inkább korszerűsítik, nem beszélve az újak építéséről. A megoldás valószínűleg az lenne, ha kevesebb gyereket vennének el a szüleitől, ehhez viszont büntetés helyett segítség, sok jó szakember és pénz kellene.

Mondd meg nekem, fóti Gyermekváros, mi vagy te tulajdonképpen?
Láthatod, város vagyok egy faluban. Lakóim gyermekek, kilencszázhuszan, kétszáz nevelővel. Kanyargós útjaim vannak, 65 holdas parkom – még tó is van benne – iskolák, mozi, van egy kastélyom is.

Ne ezt mondd, Gyermekváros, mindezt tudom. Tizenötmillió forintot kapsz tőlünk évente. Mit adsz érte lakóidnak?
Adok nekik meleg otthont, ruhát, ennivalót, gyógyítom sérült testüket, lelküket. Kapnak játékot, jó szakmát tanulnak iskoláimban. (…)

1970-ben ezzel a kicsit propagandaszagú, kitalált párbeszéddel foglalták össze a Délmagyarország olvasóinak, mire jó a fóti kastélyparkban tizenhárom évvel korábban létrehozott gyermekváros. Akkoriban mindenki egyértelműnek gondolta, hogy a családjukból kiemelt gyerekeket nagy intézményekben érdemes elhelyezni, ahol szüleik helyett hozzáértő felnőttek készíthetik fel őket az életre.

A gyermekvárosok tényleg városok voltak a városban: ez a cikk például azt írja, a fóti kastélyparkban élő gyerekek saját mosodát, szabadtéri színpadot és közértet használtak, amelyek részben a rendszerváltás után is megmaradtak. Hasonló intézményeket hoztak létre Egerben, Komáromban, Mátészalkán, Miskolcon, Soponyán, Szolnokon, Tiszadobon és Veresegyházon is. Az állami gondozott gyerekek jó része persze nem ilyen óriáskomplexumokba, hanem hagyományos nevelőotthonokba került, ahol nem volt se bolt, se posta, viszont ugyanúgy tized-, századmagukkal éltek együtt, sokágyas szobákban aludtak és a menzán ebédeltek.

Magyarországon a rendszerváltás után elterjedtek a kisebb, legfeljebb 12 főt befogadó lakásotthonok. Itt a gyerekeket három-négyágyas szobákban helyezik el, nagyobb a személyes terük, viszont ugyanúgy egymást váltó gyerekfelügyelőkre és nevelőkre vannak bízva, amit csak jóindulattal lehet családszerű közegnek nevezni. “A lakásotthonok többsége félreeső területeken helyezkedik el, ahol nincs megfelelő közlekedési lehetőség, a gyerekek pedig nem férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz, a hagyományos oktatáshoz vagy a szakképzéshez” – írja egy nemzetközi, gyermekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek által kiadott 2018-as jelentés. Ráadásul az itt dolgozók sokszor alulképzettek, gyakran olyanok foglalkoznak problémás kamaszokkal, akik korábban kisgyermekgondozói OKJ-t végeztek, miközben maga a képzés is súlyos problémákkal küzd. (Erről bővebben itt olvashat)...

DINASZTIAÉPÍTÉSI TAPASZTALATOKAT IS GYŰJTHET ORBÁN KAZAHSZTÁNBAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.04.24.


Nem igazán világos, miért kellett Orbán Viktornak Kazahsztánba látogatnia, ő maga arról beszélt, hogy meglátogatja az új kazah elnököt, ám vélhetően több más oka is lehet a vizitnek. Elképzelhető persze, hogy csak egy technikai megálló a kazah főváros, hiszen valahol meg kell tankolni a repülőgépet útban Kína felé. Ami azonban biztos, a magyar kormányfő nagyon jól érzi magát a keleti despoták társaságában, azok vendégeként – ahogy arról pár éve maga is nyíltan beszélt. Meg persze a rokonsági faktort is előszeretettel hangoztatja.

Mindig örömmel jövünk Kazahsztánba. Mi politikailag egyenlők vagyunk az Európai Unióban, de a származás terén különbözünk. Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk. Furcsa ez az érzés nekünk, de igaz. Ezért a magyar delegációk mindig örömmel jönnek Kazahsztánba” – ezt a kazah hírügynökség angol nyelvű összefoglalója idézte 2015 áprilisában.

Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására. Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit... A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban" – erről pedig tavaly beszélt az MTI jelentése szerint Orbán, mégpedig a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában...

FRISS JELENTÉS: CSEHÜL ÁLL MAGYARORSZÁGON A MŰVÉSZI SZABADSÁG

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2019.04.24.


...Magyarország: öncenzúra, zaklatás, a rendszerhez lojális vezetők

A 22, külön fejezetet kapott ország között szerepel Magyarország is – a térségben még Horvátországnak, Lengyelországnak és Szerbiának jutott ez a kétes dicsőség. A magyar fejezet három megállapítással indít.

Eszerint a kormány kemény pénzügyi eszközökkel bátorítja az öncenzúrát; az állami zaklatás célkeresztjébe az irodalom és a színház került; a színházak és kulturális intézmények élére olyan vezetőket neveztek ki a régiek helyett, akik bizonyították lojalitásukat a kormány által képviselt autoritárius narratíva mellett.

A felsorolt konkrét ügyek a hazai olvasó számára nem hatnak az újdonság erejével, hiszen a maguk idején már komoly visszhangot váltottak ki. Nem kifejezetten 2018-as téma, de a jelentés még viszonylag részletesen visszatér az MMA privilegizált pozícióba helyezésére és szól a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. körüli visszásságokról is. Igazi tavalyi téma viszont a Magyar Idők hírhedt cikksorozata, amelynek célpontjai közül a jelentés megemlíti az Operaház Billy Elliot produkcióját – hozzátéve, hogy az intézmény igazgatója a kritikára a balett előadásai számának csökkentésével és egy keresztény évad meghirdetésével reagált –, a Magyar Nemzeti Galéria kommunista propagandaként beállított Frida Kahlo-kiállítását, a Petőfi Irodalmi Múzeum kormánykritikus íróknak is fórumot biztosító programjait, az Igenis, miniszterelnök úr pécsi előadása és az abban főszerepet játszó Alföldi Róbert zalaegerszegi közönségtalálkozója lemondását, és a Gerzsenyi Bea által rendezett színdarab lemondását a Párizsi Magyar Intézetben.

A magyar fejezet végül annak megállapításával zárul, hogy a magyar kormány a „puha elnyomás” különböző eszközeivel, így a kiadók feletti kontroll erősítésével és a bizonyos politikai narratívákat támogató, másokat blokkoló pénzügyi mechanizmusokkal nemcsak korlátozza a művészeket önmaguk szabad kifejezésében, de veszélyt jelent megélhetésükre is. Ez a magatartás ellentétes a magyar kormány nemzetközi szerződésekben is vállalt kötelezettségeivel.

A Freemuse jelentése angol nyelven itt olvasható.

A cikk eredetileg az Artportalon jelent meg.

GYANÚS, HOGY A SRÍ LANKA-I TERRORT NAGYON MÁSHOL TALÁLTÁK KI

INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2019.04.24.


Első látásra sokan talán meg se lepődnek a Srí Lanka-i merényletsorozaton: vélhetően muszlim terroristák merényleteket követtek el keresztény és nyugati célpontok ellen. Az öngyilkos merényleteknek csak a mértéke sokkoló. Ez a 21. század szeptember 11. utáni legvéresebb merénylete: a halálos áldozatok száma már 359-re nőtt, a sérültek száma 500 feletti.


Pedig Srí Lanka esetében kevés meglepőbb fejlemény van ennél. A délkelet-ázsiai országban a muszlimok ugyanis:

- jelentős kisebbségben vannak;
 
- szervezetlenek;
- ők a többségi társadalom pofozózsákjai, ha a kormány vagy más kisebbségek éppen le akarják vezetni a belpolitikai feszültségeket.

A muszlimokat támadó, megfélemlítő többség pedig sem nem nyugati, sem nem keresztény, hanem a békéről és a megértésről elhíresült buddhisták.

Éppen ez a konstelláció teszi valószínűvé, hogy a merénylet valójában import, nem sok köze van Srí Lankához. De mielőtt ezt kifejtenénk, nézzük meg, miért annyira érthetetlen a konfliktus a nyugati, európai közönségnek...

MEGJELENT A NYOMTASS TE IS! 92. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.04.23.


A tavalyihoz képest 14 hellyel került lejjebb a rangsorban a magyar sajtószabadság a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságírószervezet felmérése szerint, és a „problémás országok közé sorolták”. Ezzel a 87. helyre csúsztunk le a 180 országot rangsoroló listán, lemaradva például Mongóliától és Albániától is...

Mi ez?

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

MAGYAREMBER NÉNI ESETE A FIDESZES AGITÁTOROKKAL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2019.04.24.


- Jó napot Magyarember néni, a Fidesztől jöttünk. Itt van az igazolványunk.

- Várjatok egy kicsit, hozom a szemüvegem. Tudjátok, szemüveg nélkül nem látok jól. Valamikor olyan volt a szemem, mint a sasé. De az már régen volt, azóta én sem lettem fiatalabb… Na, már itt is vagyok. Igen, már látom, ti tényleg a Fidesztől jöttetek. Tessék, fáradjatok beljebb!

- Köszönjük.

- Kávé, tea? Esetleg valami üdítő? Van itthon ropi is.

- Még sok a dolgunk.

- Sör is van. Meg egy kis finom rozé. Tudjátok, az uram, áldott legyen az emléke, mindig azt itta. Nem sokat, mert nem volt ő iszákos, hiába mondta róla a szomszéd. Csak irigykedett rá. Mindég csak egy pohárkával ivott az uram. Ritkábban kettővel…Na, ha szabad kérdeznem, mi járatban vagytok?

- Azért jöttünk, Magyarember néni, hogy minél többen támogassák Orbán Viktor programját.

- Mi neki a programja?

- Meg akarja állítani a bevándorlást.

- Milyen bevándorlást?

- Nem tetszett hallani róla?

- Nem hallok én már mindent jól.

- Május 26-án lesz a szavazás.

- Na, az jó, be is írom a naptáramba… Ajjaj, hogy a macska rúgja meg! Mégsem jó a dátum! Nem lehetne valamikor máskor? A fiamékhoz kell mennem. Segíteni kell nekik a ház körül.

- Minden magyar ember erkölcsi kötelessége, hogy elmenjen, Magyarember néni!

- Már hogy a fenébe ne mennék el! Jól is néznénk ki! Hív a fiam, aztán én meg ugye odahaza maradok?
...

TOLMÁCCSAL JÁR KISVÁRDÁRA AZ UKRAJNAI „MAGYAR” BETEG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2019.04.24.



Egyre feszültebb a helyzet Kisvárdán, a határ túloldaláról ugyanis mind többen jönnek át orvosi kezelésre. Köztük sok olyan ukrán-magyar kettős állampolgár, aki tolmáccsal érkezik, mert egy szót sem tud magyarul.

A kisvárdai kórházban nagyjából minden hatodik, hetedik ellátott beteg ukrán-magyar kettős állampolgár lehet, egy részük ráadásul egy szót sem beszél magyarul. Ez nem hivatalos statisztika, hiába kerestük ugyanis ottjártunkkor a kórház igazgatóját, titkársága ígérete ellenére sem akkor, sem azóta nem kaptunk visszahívást. Beszéltünk azonban ott dolgozókkal, tőlük tudjuk az arányszámot. Volt, aki szerint a gyerekosztály előtti parkoló gyakran van teli ukrán rendszámú autóval, ez is alátámasztja a számokat. Egy, a váróban megszólított ajaki beteg arról panaszkodott, hogy egyre tovább tart kivárniuk a sorukat, mert „protekciós” ukránok soron kívül bemennek a helyiek előtt. Szavai szerint a módosabbak jönnek át, nagy terepjárókkal, jól öltözötten, sok pénzzel, magas jattal. Amíg ott voltunk, magunk is láttunk nem egy, a kórházba be- vagy onnan kijövő ukrán rendszámú autót. 

– Nézzen körbe, a mieink arca fáradt, megtört, mindenki utálja ezt a helyzetet, de tudja, hogy nem változtathat rajta. A kocsmában odacsapunk az asztalra, hogy rajtunk élősködnek a határ túloldalán lévők, de aztán elmegyünk, oszt ugyanúgy Orbán Viktorra húzzuk az ikszet, mert ez úgyse lesz jobb, akárki jönne helyette – dohog egy másik megszólított, egy gyulaházi férfi. – Ha valaki hőbörög, meg utálkozik, megkapja, hogy nem szereti a magyarokat, a véreit, a balsorstól üldözött kárpátaljai magyarokat. Hát, azok már rég Európában vannak, ha volt eszük, csak ugródeszkának használták a magyar útlevelüket. Nálunk meg itt maradtak a csóró ukránok, akik már nem is a magyar területekről jönnek, hanem jóval azon túlról, munkaközvetítőn keresztül, ide a kisvárdai baromfi-feldolgozóba. Aztán, ha majd összeszednek egy kis pénzt, ők is továbbmennek Németországba. S vannak a nyugdíjasok, akik a havi háromszázezer forintos magyarországi nyugdíjukból vígan ellébecolnak otthon, ahol ennek a töredékéből meg lehet élni, ha meg valami betegségük van, átruccannak ide kezeltetni magukat. No meg a gazdagabbak, akik az itteni orvosi kezelést, fürdőt, kozmetikust veszik igénybe, s kifizetik a pluszpénzt, hogy soron kívül kerüljön rájuk a sor – mondja. 

A magyar jogszabályok szerint a nyugdíjasok – legyenek bár kettős állampolgárok – biztosítottnak számítanak, s így a legtöbb egészségügyi szolgáltatás ingyenesen jár nekik. Aki nem biztosított, az pedig megválthatja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásra: a járulék összege 2019-ben havi 7500 forint, ennyit kell befizetni az államkasszába, hogy azt követően már ingyenesen vehessék igénybe az orvosi ellátást...

A FORTEPAN LEGNAGYOBB ERŐSSÉGE AZ INTIMITÁS, AMIT CSAK A PRIVÁT FOTÓ TUD

KLUBRÁDIÓ / CAFÉ PÉNTEK
Szerző: Klubrádió / VÁRADI JÚLIA
2019.04.22.


Már látogatható a Nemzeti Galériában a Fortepan-kiállítás. Mi is gyakran nyúlunk ehhez a páratlan archívumhoz forrásként - de érdemes élőben is megnézni a Fortepan fényképeit.

Több mint 110.000 képből áll a Fortepan gyűjteménye. Ebből a szerkesztett archívumból válogatták ki a kurátorok azt a 200 fényképet, melyeket képzeletbeli életkorok köré rendeztek. Mindegyik képnek egyedi története van, 15 ilyet aprólékosan is feldolgoznak, többek között az 1956-ban meghalt Hegedűs István öttusa-világbajnok sztoriját, aki modellt állt a régi 20 Ft-os bankjegyhez is.

A bemutatott privát - de nem feltétlenül amatőr - fotókat a csecsemőkor / gyerekkor / nagygyerekkor / fiatal felnőttkor / idősebb kor tematikája köré rendezték a kiállítók, így egymás mellé kerülhetnek olyan képek is, melyek közt akár 70-80 év is lehet időben, de tematikailag mégis összetartoznak.

A Fortepan legnagyobb erőssége az az intimitás, amit csak a privát fotó tud, még ha olykor a nagy történelmi, 20. századi eseményeket is láthatjuk a fotókon; de mindig személyes szűrőn keresztül...

HARMINCÉVES BIZNISZPÁRT-HÁLÓZATOT BOGOZTAK KI GULYÁS MÁRTONÉK

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE ÉS TÓTH CSABA TIBOR
2019.04.24.


Ma este, premier előtt mutatta be a szélesebb közönségnek első, nagyobb lélegzetű oknyomozó dokumentumfilmjét, a Rablópártokat a Gulyás Márton és népes stábja által működtetett Partizán. A 2018-as választások alatt Gulyásék által módszeresen követett „bizniszpártok” anyagai közül Seres Mária és kapcsolt vállalkozásainak nemcsak terebélyes kispárhálójára, hanem megdöbbentő, 30 éves előtörténetére is fényt derítenek. Mi köti össze „Tomcatet” Seres Máriával és Mátraverebéllyel? A film nem csak erre, de a kamupártok, bizniszjelöltek szerepére is keresi a választ a NER 9-ik évében...


ORBÁN, A „BAJKEVERŐ” - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.04.24.


Gátat kell vetni a populista áradatnak - mondják Szlovéniában, közben Észtországban erősödnek az euroszkeptikusok. Trump volt tanácsadója Európában turnézik. Nemzetközi lapszemle.

A New York Times közli az AP amerikai hírügynökség interjúját Marjan Sareccel, Szlovénia liberális miniszterelnökével, aki szerint Európának most új, hatékonyabb vezetésre van szüksége ahhoz, hogy gátat vessenek a populista áradatnak, illetve Oroszország és Kína növekvő befolyásának. A főáramlatokhoz tartozó politikusok és pártok ebben kudarcot vallottak, a jobboldali populisták teret nyernek, mert a mérsékeltek nem hangsúlyozzák elég erőteljesen az álláspontjukat – vélekedett a politikus. Az AP megjegyzi: Sarec pártja ellen a májusi európai parlamenti választáson annak a Janez Jansa volt szlovén kormányfőnek a pártja intéz kihívást, aki – idézem – a bajkeverő magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szövetségese. A tavalyi parlamenti választáson Jansa pártja kapta a legtöbb voksot, de Sarecnek sikerült maga köré gyűjtenie olyan balközép pártokat, amelyek segítségével kisebbségi kormányt tudott alakítani, kihagyva abból a populistákat.

Már Észtországban is megjelent a populista szellem

Az észt államfő elfogadta olyan összetételű kormány megalakítását, amelyben keményvonalas nacionalista párt is helyet kap, és ezzel újabb európai uniós tagállamban tettek szert befolyásra az euroszkeptikus erők – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. A tudósítás szerint egyre keményebbek a frontvonalak a kontinensen a mélyebb európai integráció hívei és a brüsszeli felügyelet csökkentéséért küzdők között, és a populista vezérek Olaszországtól Finnországig fel akarják forgatni az állapotokat a közelgő EP-választáson. Az EKRE-ként rövidített elnevezésű, bevándorlásellenes észt párt a lengyel és a magyar kormány útját kívánja járnia Bloomberg szerint. Kersti Kaljulaid köztársasági elnök tegnap bejelentette: ki fogja nevezni Juri Ratas miniszterelnök hárompárti új kormányát, aki azzal okozott megdöbbenést, hogy sutba dobta ígéretét, miszerint mellőzni fogja az EKRE bevonását a koalícióba. A hárompárti megállapodást ugyan nem irányoz elő változtatást az észt EU- és NATO-tagsággal kapcsolatos politikában, ám ezentúl az EKRE gyakorolja az ellenőrzést az állami pénzügyek és a rendőrség felett, valamint befolyással lesz a bevándorlási politikára...

MEGÉRI A KÖZMÉDIA VEZETŐJÉNEK LENNI: A KÉTMILLIÓS FIZETÉS IS TOVÁBB NŐTT

HVG.HU
Szerző: OROSZI BABETT
2019.04.24.


Közérdekű adatigénylésben kértük ki a vezetői fizetéseket az MTVA-tól és a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-től. Ezt megelőzően csak a 2011-2016 közötti időszakra vonatkozóan kerültek nyilvánosságra adatok, miután az RTL pert nyert a közmédia ellen, emiatt pedig bár akarták, nem titkolhatták tovább a vezetők fizetését. 2016-ban az MTVA vezérigazgatójának járandósága még havi bruttó 2 millió forint volt, ez azóta 2,4 millió forintra nőtt. Az MTVA feje jelenleg a hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel.

Infláció van, a gyerekek is nőnek, ráadásul minden szektorban emelkednek a fizetések, mi pedig kétségtelenül minőségi munkát végzünk, szóval a béremelés nekünk is jár! – Talán e gondolatmenet mentén dönthettek úgy az illetékesek, hogy az évi 80 milliárd forintból működő és a propagandát csúcsra járató közmédiánál fizetést emelnek vezetői szinten.

Az RTL korábbi riportja szerint az MTVA vezérigazgatói eddig egységesen havi bruttó 2 millió forintot kerestek, így volt ez Böröcz Istvánnal, Szabó László Zsolttal és Vaszily Miklóssal is. Ők valamennyien ennyi pénzt kaptak, legalábbis 2016 októberéig – ez volt az utolsó adat, amit az RTL-lel egy másfél évig tartó per után megosztott a közmédia.

A hvg.hu a hetekben újra rákérdezett a bérekre, így derült ki, hogy a vezérigazgatói fizetés azóta jócskán megnőtt: a legfelsőbb vezetőnek ma már 20 százalékkal több pénz, bruttó 2 millió forint helyett bruttó 2,4 millió forint jár.

Azt egyelőre nem tudjuk, pontosan mikor emelkedett meg a vezérigazgató bére, ennek kapcsán újabb kérdést küldtünk az MTVA-nak. Amint válaszolnak, közöljük. Ami biztos, hogy 2018 márciusban is ennyi volt a vezérigazgatói fizetés, ez pedig azt jelenti, hogy egy bizonyos ponton túl már Vaszily Miklós sem 2 millió forintot kapott, hanem 2,4 milliót. Vaszily 2015-től 2018 októberéig töltötte be a posztot...

MEGVAN, MILYEN SORRENDBEN LESZNEK A PÁRTOK AZ EP-VÁLASZTÁS SZAVAZÓLAPJÁN

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.04.23.



...A sajtónyilvános sorsolást a testület két tagja végezte: Bozsóki Éva elnökhelyettes előbb egy urnából a lista sorszámát húzta ki, Rádi Péter elnök pedig egy másik urnából a lista nevét. Így a listák ebben a sorrendben lesznek a szavazólapon:

1. Egységes Magyar Nemzeti Néppárt
 
2. MSZP-Párbeszéd
 
3.Magyar Kétfarkú Kutya Párt

4. Jobbik Magyarországért Mozgalom
 
5. Fidesz-KDNP
 
6. Momentum Mozgalom
 
7. Tea Párt Magyarország
 
8. Demokratikus Koalíció
 
9. Mi Hazánk Mozgalom
10. Magyar Munkáspárt

11. Lehet Más a Politika

A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt(ok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör meg a listán szereplő első öt jelölt neve.

Az NVB pénteki ülésén beülhetett a testületbe Csáki Marianna, a Mi Hazánk Mozgalom delegáltja, aki a párt EP-listájának állítása okán kerülhetett a testületbe, ami így 16 tagúvá vált.

FALUSI CSOK: VALAMI ITT NAGYON GYANÚS - A RENDELETRE EGYRE VÁRVA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.24.


Miközben szinte a legapróbb részletet is megismerhettük már a vidéki településeken élők hatalmas új lehetőségeiről, a falusi CSOK-ról, a rendelet még nem jelent meg. Úgy tűnik, a napokban nem is fog. Pedig elméletben csak a már tudatott részleteket kellene jogszabályba önteni.

Már majdnem két hét telt el azóta, hogy a kormány azoknak a településeknek a listáját is közzétette, ahol elérhető lesz majd a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), a rendeletet azonban még mindig nem hirdették ki. A legfrissebb hírek szerint erre még akár heteket is várhatunk majd. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azóta már több fórumon elmondta: 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszámú település került a listára. (Itt vettük számba megyénként mely települések kerültek a kedvezményezett körbe.)

A lista jókora meglepetést kelthetett. Első ránézésre is látszik ugyanis, hogy nem igazán állhat meg az a korábbi bejelentés, miszerint az intézkedés azokra a falvakra vonatkozik, ahol a 2003. január 1-jei népességszámhoz képest nem éri el a 95 százalékot a mostani népesség. Nemcsak az a gond, hogy az érintett települések száma nőtt (korábban a lista 2031 tagú volt), hanem sajtóhírek szerint az is, hogy a rászorultak közül többen is kimaradtak, miközben olyan helyek felkerültek, mint Tihany és Villány. Pest megyéből is 60 település került a kiválasztottak közé, köztük például Szob, Sződ.

A Népszava végigvett néhány furcsaságot. Ilyen például, hogy a listán szerepelnek az ukrán határnál levő „választási” települések, ahol papíron jókorát nőtt a lélekszám, de nincs rajta például az elszegényedő Újdombrád...

PÁRIZS A NOTRE-DAME-TŰZ UTÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Mme Seldon
2019.04.24.


A francia főváros pár nappal a Notre-Dame-ban pusztító tűz után éli megszokott életét, az emberek ugyan szomorúak, ha a katedrálisra terelődik a szó, de mintha kezdenének túllépni a sokkon. Helyszíni beszámoló Mme Seldon tollából.

"Tudom, hogy a Notre-Dame az új Brexit (hír), és lassan csak Quasimodo nem mondta el a saját hozzászólását a témában, de úgy alakult, hogy pont a tűzeset után két nappal voltam Párizsban, és miután ott jártam, megnéztem a környéket is, és hogy mit lehet látni belőle.

Sokan leírták már a gondolataikat, érzéseiket a Notre-Dame tragédiájával kapcsolatban.

Két nappal a tűzvész után megnéztem, mi a helyzet a Notre-Dame-mal, leírom az én szigorúan szubjektív véleményemet.

A Cité metrómegálló le van zárva, és természetesen a Notre-Dame-ot se lehet megközelíteni, az arra vezető utcáknál korlátok és rendőrök voltak, akik néhány embert (gondolom az ott lakókat) beengedték.

A folyópartról vagy a hídról lehet fotózni, voltak is turisták szép számmal. A fotókon, a huszártorony hiányát leszámítva, nem is látszik, milyen nagy a kár...

HATÁRON TÚL - PÁTRIA RÁDIÓ, POZSONY, SZOMBAT DÉLUTÁN ALINDÁVAL, 14–17 ÓRA KÖZT

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: KÁROLYI CSABA
2019.04.18. 


Alinda azzal és arról beszélget, akivel és amiről akar. A beszélgetések érdekesek, csak az nem világos, mi köze mindennek a pozsonyi adóhoz. Hacsak az nem, hogy a magyar kultúra egy nagy egész (bár a magyar közélet már nem). Ezzel együtt jó lenne, ha szlovákiai, netán romániai vagy Amerikában élő vendégei is rendszeresen lennének a műsornak.

Azért egy előnye mégiscsak van Trianonnak: miatta van még mindig életben a magyar nyelvű közszolgálati rádiózás. Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Újvidéken, Pozsonyban. Mindenekelőtt a romániai, szerbiai, szlovákiai adófizetők pénzéből. Ezeknek az országoknak az összes adófizetője – ha akarja, ha nem – pénzt áldoz erre, miközben a csonka-Magyarország adófizetőjének nincs lehetősége arra, hogy pénze a magyarországi közszolgálati médiára fordítódjék. A közszolgálat ugyanis az anyaországban megszűnt. Helyette már csak állami, egyházi, kereskedelmi rádiók (és tévék) vannak. Ezek lehetnek akár jók is, de akkor is: a francba.

Bár Pozsonyban is összevonták egy cégbe az állami tévé- és rádióadókat, ott még működik a közszolgálati média. Egyik adója a magyar nyelvű Pátria Rádió. Írtam már róla, szimpatikus rádió (Bal és jobb, ÉS, 2015/38., szept. 18.). Mint bemondják, kilencvenéves. A szlogenje pedig, ha hiszik, ha nem, ez: „Pátria Rádió – a magyar közszolgálati rádió”. Ez országos viszonylatban stimmel, de szerencsére nincs egyedül, más „határon túli” adókkal versenyezhet.

A nemes verseny része, hogy szerződtették Veiszer Alindát, akit még 2018 tavaszán rúgtak ki a Hír TV-ből. Ha 2011‑ben, mikor Alinda befejezte pályafutását a közszolgálati tévénél, valaki fölvetette volna, hogy a műsorvezető egyszer majd a szlovákiai közszolgálatban fog dolgozni, kinevettem volna...

FIAIM, HOL VAGYTOK? – A BÉKÉSI ZSIDÓ KISFIÚK KÖRÜL A KÖZÖNYBŐL GYŰLÖLET LETT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MIKLÓS GÁBOR
2019.04.24.


Három és fél évig nevelkedett nyolc zsidó kisfiú egy dél-alföldi nagyközségben a háború kirobbanása előtti időben. Nevelőnőjük pedagógiai naplót vezetett napjaikról, ami a kor és az akkori magyar társadalom állapotát ábrázoló dokumentummá lett.

1941. június 22-én írta be gondosan vezetett pedagógiai naplójába Farkas Erzsébet, hogy „ma délután a srácoktól értesültem, hogy hajnalban kitört a német–orosz-háború. Kidobolták, hogy megint légvédelmi sötétítés lesz. Egyikük mesélt egy faemberről, amit a németek megtöltöttek robbanóanyaggal, hogy az ellenséges katonák felrobbanjanak. Utálatos dolog, hogy az emberek azon törik az eszüket, mivel lehet másokat ezrivel gyilkolni. »Hát minek jöttünk a világra, ha így kell élni?« – mondja valamelyik.” A pedagógiai naplót még pár hónapig vezetheti Farkas Erzsébet, azután az általa 1938 ősze óta fenntartott kicsi békési gyerekotthon megszűnik. Az árva és félárva zsidó kisfiúk, akik akkor már majd három éve vele együtt éltek, felkerültek a fővárosba, más árvaházakba. Ez volt mindannyiuk szerencséje. Budapesten, bujkálva, a gettóban éhezve, de mégiscsak túlélték a háborút. Békésből viszont mind Auschwitzba vitték a helyi zsidókat, néhányan túlélték ugyan, de a többség, a tehetősek és a szegények is odavesztek. Ahogy elpusztult gyakorlatilag a teljes magyar vidéki zsidóság.

A könyv, amelyből a fenti kis idézetet vettem, nem holokauszttörténet, hanem társadalomleírás, betekintés a harmincas-negyvenes évek magyar világába, szokásaiba, társadalmi rétegzettségébe, kultúrájába. Egyben a nagyon strukturált magyar zsidó világba is. A naplóíró, Farkas Erzsébet (1907–1991) gondosan gyűjtött minden egyéb olyan dokumentumot, igazolást, amely a Békésen eltöltött évekkel, majd családjának életével volt kapcsolatos. Halála után fia, Hódos Mátyás mérnök a papírokat lányára, Hódos Máriára bízta. Ő szerkesztette könyvvé a naplót, egészítette ki a családi papírok között fellelt többi dokumentummal. Nyomozással felérő kutatásokat végzett, hogy feltárja a napló főszereplőinek további sorsát. A művészettörténészként dolgozó Hódos Mária felismerte, hogy ami a kezébe került, az nem intim családi történet, hanem a magyar társadalomról szóló dokumentum. Tudta, hogy a pedagógiai napló, a levelek, a beszámolók, az igazolványok és az igazolások önmagukban értelmezhetetlenek a mai olvasónak. A szöveget kontextusba helyezte, adatokat szerzett a kéziratban megjelenő személyekről és intézményekről, értelmezte a jogszabályokat, a világot, ahol mindez megtörtént. A kötetbe illesztette a főszereplők életrajzait.

Elgondolkoztató az a szöveg, amelyet Farkas Erzsébet az 1952-es évben elkészített önéletrajzában a vállalati személyzetisnek írt. A kor politikai követelményeihez alkalmazkodva írja le családját, életét, kapcsolatait, munkásmozgalmi kötődését. A szövegen átsüt az asszony beteljesületlen vágya, hogy pedagógus akart lenni, de a kor, a körülmények, a szegénység ezt nem engedte meg, és a békési évek jelentették életének csúcspontját. Hódos Mária még élő szemtanúkat is talált, akik emlékeikkel egészítik ki az írásos hagyatékot. Az egyik legnagyobb vállalkozása, hogy megpróbált utánajárni, mi történt a túlélő gyerekekkel. Kiderült, hogy volt, aki még a háború alatt elesett partizánként, volt, aki kijutott Palesztinába még Izrael megalakulása előtt. Volt, aki rendőrbesúgó és ’56-os felkelő lett egy személyben.

A kispolgári és a proletárélet határvidéke a közeg, amelyben Farkas Erzsébet nevelkedett. Nélkülözés, korai munkába állás. A zsidó vallásosság és közösségi élet szerepe már elhanyagolható ebben a világban, helyét a munkásmozgalom s a XX. század más intellektuális kihívásai veszik át. A későbbi naplóvezető egészen fiatalon irodai munkákat végez, könyvelői képesítést szerez. Emellett tanul, leérettségizik. Könyvelésből tartja fenn magát. Egyetemre nem gondolhat, már csak a numerus clausus miatt sem. Házassága nem sikeres, a fia hároméves, amikor elválik a férjétől. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesületnél végez pedagógiai tanfolyamot. Feltehetően ott értesül a lehetőségről, hogy Békés nagyközségben vezethetne egy kis családi gyermekotthont, amelyet az Országos Izraelita Patronázs Egyesület hoz létre, együttműködve egy helyi gyógyszerésszel. Az otthon megalapítása egybeesik a zsidótörvények bevezetésének időszakával. Ez az országgyarapítás, a kezdődő világháború korszaka. Vannak ugyan megszorítások, de durva jogfosztás még nem éri a zsidókat. A későbbi években bukkannak fel gyakrabban ezek az elemek az elbeszélésben. Az árvák „családfőjének”, a gyógyszerésznek elveszik a földjét, a tanyáját. Korlátozzák, hogy a zsidók mennyi gabonát őrlethetnek, ráadásul nem a saját, jó minőségű búzájukból készült lisztet kapják vissza. A fiúk számára kötelező a leventeoktatás, de zsidóként nem viselhetik a leventesapkát, és ezt mély keserűséggel élik meg. A kezdeti közöny fokozatosan gyűlöletté változik körülöttük, utcai játszótársaik ellenféllé, majd ellenséggé lesznek...

MÁR EGY MAGÁNLEVÉLLEL IS FEGYELMIT KOCKÁZTATHAT A DOLGOZÓ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: TÖRŐ ANDRÁS
2019.04.24.


A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés...

...Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.
E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent – tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. 

Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. 

A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény...

A TOTÁLIS MEGFIGYELÉS ELLEN SENKI SEM TÜNTET, PEDIG JÓ ÚTON HALADUNK FELÉ

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.04.24.


Világtrend, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre könnyebb megfigyelni az embereket, Magyarországon is ez a helyzet. Ez egyrészt javítja a közbiztonságot, másrészt viszont minden eddiginél jobban nyomon lehet követni az egyéneket.

Ez nem tisztán egy felülről lefelé irányított folyamat. Például csak azért, hogy mondjuk facebookozhassunk, hajlandók vagyunk önként odaadni olyan személyes adatainkat, mint a nevünk, nemünk, születési időnk, ujjlenyomatunk, hangszínünk, stb., pedig rég tudhatjuk, hogy visszaélnek ezekkel az adatokkal. Sokan pedig még a DNS-mintájukat is elküldik olyan tengerentúli cégeknek, amikről semmit sem tudnak. Azt egyébként nem is tiltja semmi, hogy az ember a saját döntése alapján akár a legérzékenyebb adatait is megossza másokkal.

A legtöbb embert még az sem foglalkoztatja, hogyan figyeli meg a saját önkormányzata vagy az állam a saját utcájában, pedig a közügyekre a magáncégek működésénél elvileg jobban ráláthat...

...A 24.hu januárban írt arról, hogy rengeteg állami pénzbe kerül a Belügyminisztérium központi figyelőrendszere, az ún. szitakötőprojekt. Pintér Sándor belügyminiszter Orbán Viktor kormányfő támogatásával olyan hardverek és szoftverek beszerzését célozta meg, amikkela hatóságok másodpercek alatt kideríthetik egy-egy keresett személyről vagy autóról, hogy éppen benne van-e az országos rendszer valamelyik kamerájának a látóterében, vagy hogy korábban ki hol járt.

Csak a NAIH bírálatából tudható, mekkora költséggel számolnak: a projektben 35 ezer kamera képfolyamait gyűjtenék folyamatosan a Kormányzati Adatközpontban, és a 25 ezer terabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése 50 milliárd forint elköltését jelentené. A lap belügyi forrásokra hivatkozva azt írta, csak a megfelelő minőségű kamerák beszerzési költsége megközelítheti a 40 milliárd forintot, és ehhez jön még a Magyarországon eddig nem látott kapacitású adattároló rendszer és a speciális, nagyon drága szoftverek.

A kormánysajtó szerint a projekt ötlete azért született meg, mert a meglévő térfigyelő kamerák nem tudták lekövetni a Teréz körúti robbantás elkövetőjét. Bár az elmúlt évtizedekben rengeteg pénz ment el az önkormányzatoknál térfigyelő hálózatokra, a kamerák nagy része elavult (sokszor értékelhetetlen képeket készítenek), és az önkormányzati rendszerek egymással sem kompatibilisek.

A 24.hu szerint az új rendszer a korábban elterjedt típusoknál sokkal nagyobb felbontású, legalább 16 megapixeles kamerákat használ, mert csak ezzel a képminőséggel működhetnek nagy biztonsággal a rendszám- és az arcfelismerő programok. A rendszerbe a terv szerint a közútfenntartók, az önkormányzatok, a közlekedési vállalatok és a pénzintézetek utakon, állomásokon, köztereken, intézményekben kihelyezett kamerái lennének bekötve.

A projektben először összekapcsolnák a működőképes budapesti rendszereket. A BKK és a főváros rendészeti igazgatósága (FÖRI) kamerahálózata és irányító központja olyan, hogy nagyobb ráfordítás nélkül megfelel a Belügyminisztérium technikai követelményeinek. Ezután előbb a fővárost, majd a megyei jogú városokat, végül az ország többi települését kameráznák be.

Becslések szerint most a tervbe vett 5000 kamera tizede áll rendelkezésre, de ha kész lesz a hálózat, sem autóval, sem gyalog nem lehet majd úgy átmenni a főváros 300-400 nagyobb csomópontján, hogy azt ne vennék fel.A megyei jogú városokban 50, az 5000 lakosnál nagyobb településeken 20, a kisebbeken 10 új kamera lenne. A beüzemelésig nagyjából 2 év lehet hátra. Ha kész lesz a rendszer, a rendőrség és a titkosszolgálatok a hozzávetőleg 35 ezer helyen éjjel-nappal rögzített hatalmas mennyiségű adatból kérhetne le információkat bárkiről.

A szitakötőprojekt komoly adatvédelmi aggályokat vet fel. Ha tényleg összekapcsolják boltok, bankok, szállodák, vendéglátóhelyek és tömegközlekedési eszközök kameráit, az már nem lesz nagyon messze a profilalkotási képességtől, hiszen elárul rólad egy csomó adatot: hova jársz bankba, milyen útvonalon közlekedsz, milyen típusú boltokban vásárolsz, hol dolgozol, hol laksz, stb. Pedig a GDPR lefekteti az adatkezelés alapelveit, és a profilalkotást, illetve a készletező adatgyűjtést is tiltja, ami azt jelenti, hogy nem lehet úgy adatot gyűjteni, hogy jó lesz valamire később. Arra viszont nincs szabályozás, hogy a rendszert arcképelemző szoftverekkel lássák el...

PÉNZÉRT ÁRULJÁK HABONYÉK A KORMÁNYPROPAGANDÁT, DE VAN EGY KIS BAJ

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2019.04.24.


Szinte minden tartalom megnyitása előfizetéshez kötött a Habony Árpád befolyási körében V4 News Agency (V4NA) néven indult új nemzetközi hírügynökség oldalán, de regisztrálni nem egykönnyen lehet rajta, így az újságírók egyelőre főként maguknak és a magyar kormánypropagandát közvetítő lapoknak írják a cikkeiket.

A Válasz Online április elején írta meg, hogy az ügynökség londoni székhellyel indul, illetve angolul, magyarul és most már franciául is elérhetőek a tartalmai. Az viszont erős túlzás, hogy elérhetőek, mert a cikkeket csak az előfizetők tudják elolvasni.

Lapunk több e-mail címről is próbált regisztrálni a hírügynökség honlapján, hogy megtudjuk, mik az előfizetés feltételei, arról ugyanis semmilyen információ nincs az oldalon. Az automatikus válaszlevélben az állt, hogy köszönik az érdeklődést és 24 órán belül jelentkeznek a részletekkel. De egyik e-mailünkre sem érkezett válasz azóta sem.

Mindez arra enged következtetni, hogy az oldal tartalmait az indulás után két héttel még csak a V4NA-t már szemléző kormánypárti újságok tudják megtekinteni a szerzőkön kívül...

VESZTES MECCSBE VISZI AZ ORSZÁGOT ORBÁN

INDEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2019.04.24.



...Orbán Viktor még év elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt körvonalazta gazdasági elképzeléseit, és tűzött ki ambiciózus célokat Magyarország elé. Ezek egy jó része eddig is ismert volt, a demográfiai fordulat szükségessége, az (elég sajátosan értelmezett) energiafüggetlenség és Kelet-Közép-Európa állítólagos növekvő gazdasági szerepe korábban is alapvető elemei voltak a miniszterelnök beszédeinek.

Volt viszont egy különösen érdekes újdonság a célok között, aminek teljesítése drámai fordulatot kívánna a magyar gazdaságtól: Orbán azt akarja, hogy

A MAGYAR CÉGEK LEGALÁBB ANNYI PROFITOT TERMELJENEK KÜLFÖLDÖN ÉS HOZZANAK HAZA, MINT AMENNYIT A KÜLFÖLDI CÉGEK MEGTERMELNEK ÉS KIVISZNEK MAGYARORSZÁGRÓL.

Az biztos, hogy ez a célkitűzés politikai szlogennek kitűnő: a magyar közbeszéd egyik kedvelt fordulata, hogy a multik kiszipolyozzák a pénzt Magyarországról és Kelet-Közép-Európából. A profitkivitel a közelmúltban magyar és régiós kormánytagok, hazai kormánypárti és nyugati baloldali közgazdászok, hazai balos gazdasági magyarázók és piaci szereplők körében is témává vált. A helyzet kiegyenlítése pedig eleve fair cél, amelynek jogosságát nehéz tagadni. Ugyanakkor fairség és jogosság ide vagy oda, azért van pár probléma a dologgal. Például hogy:


- Belátható időn belül irreális: nagyságrendileg százmilliárd euró befektetésére lenne szükség, ami a magyar GDP több mint kétharmada.

- Ebben a formában nem nagyon van értelme, mert az Orbán által citált adat önmagában keveset mond egy gazdaság állapotáról. A magyarországi külföldi tőke nem feltétlenül szipolyoz ki minket, és a létező problémák oka nem önmagában a profit kivitele.

- Cserébe ha tényleg komolyan el akarja érni ezt a célt a kormány, azzal nagy károkat tud okozni. A magyar gazdaság ugyanis eleve tőkeszegény, kevés a hazai beruházás. Nincs értelme támogatni a tőke kivitelét, mert arra itthon lenne szükség.

- A legnagyobb gond pedig az, hogy Orbán beszéde Donald Trump amerikai elnök rengeteg kárt okozó nemzetközi gazdaságszemléletéhez hasonló, népszerűsége dacára idejétmúlt ideológiát tükröz, amely meccsként tekint a világgazdasági folyamatokra, és önkényesen kiválasztott adatok kiegyenlítését tűzi ki célul...

MA MÁR INKÁBB LESAJNÁLNAK MINKET KÜLFÖLDÖN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.04.24.


Személyes véleményezésbe nem kívánt belemenni, de általánosságokban szívesen beszélt Jeszenszky Géza portálunk megkeresésére arról, hogy ismeretei és tapasztalatai alapján mi egy külügyminiszter feladata, hogyan célszerű viselkednie a diplomácia vezetőjének. „Az elsődleges célja mindig az, hogy minél több barátot és támogatót szerezzen a nemzeti célok megvalósításához” – szögezte le az Antall-kormány egykori külügyminisztere. „Sértegetéssel, agresszív viselkedéssel nem lehet célt elérni” – húzta alá, hozzátéve: „A külügyminiszter a legritkábban dönt maga, beleértve a stílust is”.

Az elmúlt időszakban egyre furcsább dolgokat mond és hangnemre vált Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hogy csak a húsvéti ünnepek alatti „termésből” hozzunk fel példákat: „Az európaiakat nem kell terelgetni, ahogy azt Jean-Claude Juncker gondolja, ez az emberek lenézése... Jean-Claude Juncker európai vezetőként megbukott... A briteket nem tudta bent tartani a közösségben, a migránsokat pedig nem tudta az uniós határokon kívül tartani”.

Vagy: „A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon...a Sri-Lanka-i támadás ismét bebizonyította, hogy a terrorszervezetek támadásainak kiemelt célpontjává váltak a hívők közösségei, ezen belül is elsősorban a keresztények”. És még egy: „a politikai stabilitás különösen fontos Magyarország és Szerbia számára. Ez egy igen nagy kincs, amit sokan külső beavatkozással, lázítással és hazugsághalmokkal akarnak elvenni”...