VADÁSZAT A LEGGYENGÉBB GAZELLÁRA – KIDERÜLT, HOGY MAGYARORSZÁGON NAGYON NAGY A BAJ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN / PUNGOR ANDRÁS / SZABÓ BRIGITTA / FARAGÓ JÓZSEF

2019.04.22.

Tíz éve, hogy Bajnai Gordon kormányfőként letette az esküt a parlamentben. A 168 Óra ebből az alkalomból Frontsebészet – A köztársaság utolsó kormánya címmel egy könyvvel jelentkezett, amely bemutatja azt az egy esztendőt, amikor a gazdasági és társadalmi csőd közelében tántorgó országot a Bajnai-kormány egyensúlyba állította. A kötet megírásához ezernél több oldalnyi dokumentumot olvastunk el. Több mint félszáz akkori főszereplővel és mellékszereplővel folytattunk rövidebb és hosszabb beszélgetéseket. Interjút készítettünk Bajnai Gordonnal is. Most a könyvből a gazdasági válság elhárításának első kísérletéről és a Soros Fund OTP elleni támadásáról közlünk egy részletet.

„Nem kell félni, nem fog fájni…” – állította Gyurcsány Ferenc 2006 nyarán, amikor a kormányalakítás után bejelentette, hogy a hiánycél tartásához további korrekciós intézkedéseket kell tenni. A 2006-os évet érintő 350, a 2007-es évre vonatkozó 1000 milliárd forintos egyensúlyjavító csomagról azt mondta, az nem kiigazítás, hanem fordulat és reform, szó sincs sokkterápiáról, ahogyan azt sokan el akarják hitetni a lakossággal.

Az Új egyensúly programhoz kapcsolódó törvényjavaslatok vitája és elemzése során azonban lassan kiderült, hogy nagyon nagy a baj.

Gyakorlatilag a rendszerváltozás óta alig néhány évben regnált olyan kormány, amely érdemi és tartós eredményt tudott volna elérni, egyensúlyban tudta volna tartani a költségvetést, és képes lett volna hosszú távon csökkenteni az államháztartási hiányt. A döntések és az intézkedések középpontjában szinte mindenkor a rövid távú politikai célok álltak.

Az egymást követő kormányok sokszor anélkül dobálták ki elődeik kezdeményezéseit, hogy csak egy pillanatig is elgondolkoztak volna azon, hogy egy-egy megkezdett folyamat jó alapot adhat-e a számukra az ország fejlődéséhez. Valódi reformok – akkor is a kényszertől szülve és sok megalkuvással – Antall József idején történtek. A Horn-kormány a Bokros-csomag és a nyugdíjreform fontos lépései után lazított. Hasonlóképp, az első Orbán-kormány két év fegyelem után, a 2002-es választáshoz közeledve fogott bele az osztogatásba. A szociális ígéretekkel hatalomra került Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány képtelen volt a törvénybe foglalt 3-4 százalékos sávban tartani az államháztartás hiányát, 2006-ban több mint 9 százalék volt a deficit, amit 2007-ben a kiigazításokkal sem sikerült az elvárt szintre csökkenteni...

ITT OLVASHATÓ

TISZTELETTEL: ORBÁN VIKTOR

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.04.22.

Orbán Viktor levelét megírta, nemzetféltő könnyével azt is telesírta…

Hányadik levél is ez? Nyolcadik? Kilencedik? Nem tudom követni, mert miután az első inzultációs levelét egy nemzetközi kézjellel díszítve visszaküldtem, többet nem kaptam tőle – pedig állítólag no name volt a válaszboríték. Vagy nem. Úgy látszik, nem vagyok NER-kompatibilis.

Tehát van itt ez az utolsó levél – habár kétlem, hogy az utolsó lenne. A vezér ugyanis közvetlenül nem kommunikál az ő népével, hanem levelez vele. Érthető: a végére oda írhatja, hogy: tisztelettel.

Na, ez az, ami teljesen kamu, persze, így illik. Orbán azonban nem tisztel se Istent, se embert, de hát, a protokoll, az protokoll. Nem tiszteli népét sem, hiszen , ha tisztelné, nem hazudozna folyamatosan mindenről, ami csak eszébe jut. Itt van pl. ez a mostani, levélnek álcázott, vastagon Brüsszel-ellenes propaganda brossura. Nem is értem, minek erőlködik. Az EB úgysem ért belőle egy kukkot sem – és nem csak azért, mert magyarul hazudik – hanem mert az indíttatását nem értik.

Ráadásul tételről tételre cáfolják mind a hét állítását – amit, persze, az orbáni propagandagépezet beismerésnek minősít – mondván, hogy a magyar kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek – kevésbé pc-nyelven: otromba hazugságok – és a legjobb esetben is erősen megtévesztőek. Micsoda naivitás! Szerencsétlenek adatokkal, tényekkel, racionális érvekkel akarják cáfolni az orbáni hazugságokat? Minek? Kinek? A híveket úgy sem lehet meggyőzni, a pórok meg azt sem tudják, miről van szó.

Jellemző azonban Orbán mentalitására – aki, mint tudjuk, ő maga Magyarország – a levélbeli szóhasználata: „mi, magyarok”, „úgy döntöttünk”, „nem akarjuk”, „kerítést építettünk”, „védjük a határainkat”, nekünk van hazánk, biztonságunk, keresztény kultúránk. Vélhetnénk, hogy tényleg mi, magyarok, úgy en bloc nyilatkozunk így, de ez erősen kétséges. Egy azonban nem: a Nemzet Atyja helyettünk is nyilatkozik...

ITT OLVASHATÓ

MEDIÁN: ESIK A POLITIKUSOK NÉPSZERŰSÉGE, PUZSÉR NEGATÍV REKORDOT DÖNTÖTT

HVG ONLINE
Szerző: Medián / hvg.hu
2019.04.23.

A teljes LMP-vezérkar bezuhant a hosszú ideig sereghajtó Gyurcsány Ferenc alá.

Két kivétellel (Áder János és Kásler Miklós) jóformán csak visszaesés látható a Medián legújabb, a politikusok népszerűségét mérő kutatásában. A március végén, április elején készült felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a listán szereplők ismertsége szinte csak nőtt (itt három kivétel van), amiből akár az is kiolvasható, hogy

minél jobban megismerik az emberek a politikusokat, annál kevésbé kedvelik őket.

A rangsort tekintve egyébként a március-áprilisi adatsorban nagy változások nem fedezhetők fel januárhoz képest. Az azonban igen, hogy az általános népszerűségvesztés sokkal inkább érintette az ellenzékieket, mint a kormánypárti szereplőket. Előbbieknél Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bukta a legtöbbet (-3), de mint a Medián kutatói figyelmeztettek: néhány százalékpontos ingadozás teljesen megszokott. Az ellenzéknél ehhez képest van -7 (Demeter Márta), -6 (Puzsér Róbert, Szabó Tímea és Fekete-Győr András), illetve -5 (Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Molnár Csaba). Ezek már egyaránt a hibahatáron túli esések, így akár jelzésértékűeknek is mondhatók.

Érdekességnek mondható az is, hogy az LMP-nek a listán szereplő politikusai egyaránt a lista aljára kerültek, akaratlanul is felértékelve ezáltal Gyurcsány Ferencet, aki hosszú éveken keresztül sereghajtó volt. A márciusi 18 százalékos kedveltsége alatt van például Demeter Márta és Ungár Péter (17 százalék), Vágó Gábor, az LMP EP-listájának vezetője (15). Rajtuk kívül csak a magát éppen nem radikálisnak mutató Gyöngyösi Márton (EP-listavezető, Jobbik) Gyurcsány mögött, vele egy szinten pedig a radikalizmusát távolról sem tagadó Toroczkai László. Tegyük ugyanakkor hozzá, az MSZP-Párbeszéd EP-lista első két helyén osztozó – egyaránt 19 százalékos – Tóth Bertalan és Szanyi Tibor sincs lényegesen jobb helyzetben. Ehhez képest Dobrev Klára 24 százaléka egyenesen középmezőny.

Az ellenzékben amúgy változatlanul Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely a legtámogatottabb közszereplők 34 és 33 százalékkal – ezzel a kormánypártiak között csak a 7. és 9. helyett szereznék meg. Karácsony az előző hónapban még 37 százalékon állt, azzal most egy szinte lenne legfőbb budapesti ellenfelével, Tarlós Istvánnal, de a jelek szerint ezt most nem sikerült hozni, a két mérés között esett ő is 4 százalékot. Ami pedig a potenciális harmadik főpolgármester-jelöltet illeti, Puzsér Róbert most azzal tűnik ki, hogy 13 százalékos népszerűsége a Medián 2010 utáni méréseiben mélypontnak számít: az utóbbi 9 évben nem volt ennyire kevéssé elfogadott, országosan ismert politikus...

ITT OLVASHATÓ

RÉMÁLOMVÖLGY LETT AZ ÁLOMVÖLGYBŐL - A VÁLLALKOZÓ EGYSZER CSAK KERÍTÉST KEZDETT HÚZNI BUDAKESZIN A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETRE

INDEX
Szerző: PRESINSZKY EDIT
2019.04.23.

Tiltott övezetben (kiemelt természetvédelmi területen) kezdtek titokzatos építkezésbe Budakeszin, és eléggé paprikázódik a hangulat

– hívta fel figyelmünket egy olvasónk, aki szerint az érintett terület a budakeszi Bodzás-árok egyik sarka, az úgynevezett Álomvölgy.

Olvasónk szerint tehát van egy érintetlen, paradicsomi természetvédelmi terület Budakeszin, ahol most azt látják, hogy valaki elkezdett felhúzni egy kerítést, ez pedig zavarja a helyieket. 

Mi is ez a terület?

A Farkashegyi repülőtér melletti területet az 1990-es évig még lőtérként használta a Belügyminisztérium, a privatizáció alatt viszont még abban az évben eladták egy befektető cégnek.

Ennek a területnek egy részét – 32 hektárt – aztán 1996-ban megvásárolta két befektető. Egyikük a volt Forma–1-es pilóta, Baumgartner Zsolt apja, a nagyvállalkozó, autószalon-tulajdonos Baumgartner Antal.

Pár évvel később jött a 2005-ös agglomerációs törvény, ami szerint a területet nem lehet beépíteni. A helyszínen csak olyan építményeket lehet felhúzni, amik növénytermesztéshez, terményfeldolgozáshoz, állattenyésztéshez és tároláshoz kellenek. Lakást csak akkor lehet építeni, ha a helyben lakást a mezőgazdasági termelés vagy az állattartás indokolttá teszi...

ITT OLVASHATÓ

ITT A VÉGE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.23.

Megszűnik a Bokros Lajos alapította Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), amelyet még 2013-ban hoztak létre és amelynek célja a Fidesz leváltása volt. A közlemény alább olvasható:...

ITT OLVASHATÓ

KÖZMUNKÁTÓL A KÉNYSZERÍTÉSIG – VÁLASZTÁSI KORRUPCIÓ MAGYARORSZÁGON

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.04.23.

A politikai kliensrendszer négy – állami forrásból működtetett – formája létezik Magyarországon: a szavazatvásárlás; az állami források felhasználása szavazatokért cserében; a kényszerítés előnyökért; és a gazdasági kényszerítés, beleértve a nem állami szereplők – alkalmazottak és uzsorások – megfenyegetését. Argentínához hasonló arányban használják ezeket Magyarországon. A Comparative Politics szaklapban megjelent tanulmányban először sikerült dokumentumokkal is bemutatni magyar választási kliensrendszert. Két politikatudós közös munkájában levezeti, hogy a politikusok és a hatalom szürke eminenciásai hogyan és milyen tiltott választási módszereket használnak, s foglalkoznak az ellentétek szításának a gyakorlatával is.

„Ezidáig nem tudtuk, hogy létezik-e kliensrendszer az Európai Unióban, hiszen a tagországokban elvben szabad és fair választásokat tartanak. Kifejezetten fontos tehát, hogy a cikkben bemutatott, a gyakorlatban alkalmazott tiltott eszközöket Magyarországon bevetik” – mondta a tanulmány kapcsán a Yale News lapban megjelent interjújában a politikatudománnyal foglalkozó szerzőpáros egyik tagja. Isabela Mares, a Yale professzora Lauren Young-gal a University of California tanárával, egy (93 faluban készített) felmérés eredményeit is használva jutott a többi között arra a végeredményre, hogy állami pénzekből finanszírozzák ezeknek a tiltott választási eszközöknek a használatát. A szerzők a 2014-es országgyűlési választások kapcsán dokumentálták mindezt.

Messze nem csak a klasszikus szavazatvásárlásról van szó, amit előszeretettel alkalmaznak a fejlődő országokban, „bemutatjuk, hogy a szavazatvásárlás Magyarországon az állami pénzből finanszírozott kliensrendszernek csak egy eleme” – szögezte le Isabela Mares.

A tanulmány részletesen foglalkozik a közmunkarendszerrel, amit a helyi polgármesterek tartanak kézben, akik „választási támogatás fejében osztogatják a munkákat Magyarország iparban szegény területein, ahol kevés a munkahely, s sokak számára ez az egyetlen megélhetést biztosító jövedelemforrás”. A közmunkaprogram nem csak a szavazatokat biztosítja, a kliensrendszer egy másik formájaként kikényszeríti a politikai támogatást is. Ez pedig a kliensrendszer leginkább elítélendő formája, mivel csorbul a választók autonómiája, az emberek ugyanis nem tehetnek mást, kénytelenek beállni a sorba – szögezi le a szerző...

ITT OLVASHATÓ

AZ INGYENPÉNZ VALÓSÁGA (2. RÉSZ)AVAGY MIRE (NEM) JÓ A KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS?

MÉRCE
Szerző: CAJÁRSZKI ÁRON
2019.04.23.

Csendes forradalom zajlik a pénzügyi szolgáltatások terén, ahogy fokozatosan valamennyi banki privilégiumot felszámolják és demokratizálják az új szereplők. Volt, aki csak pénzt akart külföldre utalni, de a tranzakciós díjaknak nevezett lehúzáson annyira felbosszantotta magát, hogy végül csinált egy gyorsabb és olcsóbb megoldást. (transferwise) Másoknak az volt zavaró, hogy pénzküldéshez, mindenképp szükség volt egy-egy bankszámlára a fogadó és a küldő oldalon is. (bitcoin) Megint másoknak nem adott pénzt a bank, de eltökélték, hogy összegyűjtik. Valahogy így indult el a crowdfunding, avagy a közösségi finanszírozás.

A képlet egyszerű: ha van egy hasznos ötletünk, de nem akarunk, vagy tudunk bankhitelt felvenni, akkor a leendő fogyasztóinkat már a 0. lépésben a befektetőinkké tehetjük. Ráadásul így mindjárt közvetlenebb kapcsolatunk is lesz a velük. Ez pedig minden induló vállalkozás esetében egy kritikus kérdés. Ugye milyen jól hangzik? A valóság azért ennél jóval árnyaltabb. Az alábbi írás célja ezt a sokszínű és sokrétű lehetőséget hitelesen bemutatni.

A sikeres magyar közösségi gyűjtések közül az első részben a Brewie otthoni sörfőző gépről volt szó, a második részben a Mindclash Games története mellett nonprofit szereplők gyűjtéseiről is szó lesz...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ KAMPÁNYPLAKÁTJA ALAPJÁN AZT GONDOLHATNÁNK, HOGY A PÁRTNAK VAN PROGRAMJA, PEDIG DEHOGY…

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.04.22.

Úgy tűnik, hatott a néppárti intő, és egyelőre jegeli Soros György arcképét a Fidesz az uniós választási kampányban. Van azért migránsozás az új plakáton is, de kicsit visszafogottabban, mint a korábbi időszakokban. A kormánypárt most a bevándorlás megállításáért indított harcot, noha úgy tudjuk, hogy Magyarországon zéró tolerancia van érvényben menekültkérdésben. Ennél komolyabb ellentmondás is található a nem túl szellemdús szövegben. Arra kéri ugyanis a választókat, hogy támogassák Orbán Viktor programját. Van tehát program azon kívül is, hogy folytatjuk?

Aláírásgyűjtés, az ellenzék szidalmazása, sorosozás, migránsozás, aggódás a keresztény Európáért. Körülbelül így lehetne néhány fő elem felvillantásával leírni a Fidesz legújabb választási kampányát. Első látásra nem sokban különbözik az EP-választásra való felkészülés az egy évvel ezelőtti országgyűlési kampánytól, ám van egy-két lényeges változás. A kormánypárt neve például már teljesen háttérbe szorul a plakátokon, és ma már nem a Fidesz programjáról, hanem egyenesen Orbán Viktor kinyilatkoztatásáról kell véleményt mondaniuk a polgároknak.

Kétségtelen, hogy a kormányfő április elején meghirdette azt a 7 pontot, melyet akár nevezhetnénk választási programnak is, de Kéri Lászlóval szólva ez a hívek számára aláírásra szétküldött szöveg elég szánalmas, politikai irányelveknek pedig elég vékonyka. Anélkül, hogy részleteznénk e politikai kiáltvány pontjait, meg kell állapítanunk, hogy mindegyik a bevándorlás témaköréhez kapcsolódik. De nem kicsit, nagyon! Orbán azt üzeni a magyar választóknak, hogy az Európai Unióban nincs más megvitatni való téma, nincsenek egyéb területek, melyek mentén a különböző politikai irányzatok kifejthetnék a kampányban a véleményüket...

ITT OLVASHATÓ

VÉSZESEN ÜRÜLNEK KI A RENDELŐK, KÓRHÁZAK, NYUGATRA MENNEK AZ ORVOSOK ÉS A NŐVÉREK

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2019.04.23.

Szlovéniában az ország két százaléka maradhat ellátatlanul, ha egy északnyugati körzetben végleg felmondanak a háziorvosok. Romániából már hosszú évek óta menekülnek a doktorok, a felük már „le is lépett”. Bulgáriában hasonló a helyzet, tehát nemcsak Magyarországot sújtja az orvosok és nővérek elvándorlása. Ám van egy fejlett állam Európában, ahonnan szintén külföldre mennek a szakemberek, méghozzá Németország.

Tudta-e, hogy a Németországba és Norvégiába érkező orvosok 9-9 százaléka magyar diplomával rendelkezik? És hogy ezzel mindkét országban a negyedik helyet foglaljuk el mint „orvosexportőrök”? Ez persze csak az EU-n és az Európai Szabadkereskedelmi Térségen belüli mozgásokat regisztráló statisztikák alapján állítható, azaz például a Szíriában végzett orvosokra nem terjedt ki az adatgyűjtés.

Az adatok szerint 2017-2018-ban 504 magyar orvosi diplomás ment az Európai Gazdasági Térség más országaiba, közülük 230-an Norvégiába, 88-an Svédországba, 83-an pedig az Egyesült Királyságba.

Ugyanakkor Ausztriában 11 százalékkal a második helyen állunk, ha az odaérkezőket tekintjük, ahogyan Szlovákiában is „ezüstérmesek” a magyar orvosi diplomával letelepülők. Ám hangsúlyoznunk kell azt is: a diplomák kiállítási helyéről gyűjt adatokat az EU, nem az orvosok nemzetiségéről.

Szlovákiában az érkezők 93 százaléka cseh diplomával rendelkezik, és mindössze 4 százalékuk magyar végzettségű, más „nem nagyon jár arrafelé”. Ami a szakdolgozókat illeti, e sorok írója, amikor két éve a Csallóköz „magyar központjában”, Dunaszerdahelyen, a helyi kórházban készített riportot, ott elmondták, hogy régebben a szlovákiai magyar nővérek jártak át Győrbe dolgozni, de az utóbbi időben megfordult az irány, és a magyarországi magyar ápolók járnak át hozzájuk dolgozni.

Hozzánk viszont elsősorban délkeleti szomszédunk diplomájával érkeznek az orvosok. Az ide dolgozni jövők 71 százaléka román, 15 százaléka pedig német diplomát szerzett. (Az utóbbiak körében gyaníthatóan magyarok is lehetnek, akik kint tanultak.) Öt százalékkal a szlovákok állnak a lista harmadik helyén egyébként – tőlük tehát mi is „importálunk” orvosokat...

ITT OLVASHATÓ

„SOSEM FOGOM MEGBOCSÁTANI ORBÁNÉKNAK...” - ÁLLAMÜGYEK A FALUVÉGRŐL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BALASSA TAMÁS
2019.04.22.

Szépné Rózsa Judit somogyvámosi nyugdíjas talán nem tudja megmenteni Magyarországot a dugába dőléstől, és talán Európán sem segíthet. De amit az államügyekért a kis konyhájából elszeparált asztalkánál megtehetett, megtette. Nemrég európai parlamenti képviselőknek írt levelet migrációügyben, az Orbán-kormány ultrapopulista retorikájára válaszul.

Judit nénit délelőtt hívni nem ildomos. Ki szeretné, ha felvernék legmélyebb álmából? A 69 éves nyugdíjas kakaskukorékoláskor indul aludni, hogy kipihenje az éjszakát, amikor állampolgári aktivitása a legélénkebb. Későn kezdődik számára a nap, ekkor a hírekben hallott tartalmakat beszéli meg a közélet iránt hasonló érdeklődést mutatókkal, köztük újságírókkal, akikkel barátságba került mint olvasóilevél-író. „Azt kellene tudatosítani az emberekben...”, így a megszokott kezdés. „De mindig előre bocsátom, hogy kettő perc lesz vagy öt, és akkor le is teszem, nem akarok senkinek a terhére lenni” – mondja Judit néni, és ez olykor igaz. De ha nem kettő meg öt az a perc, megéri...

ITT OLVASHATÓ

DE VAJON KI ZÖRGET?

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.04.23.

Özv. Kántásné ura két éve halt meg, és nagyon siratta őt. Gyerekük nem volt, és mégis, vagy tán éppen ezért úgy éldegéltek, mint valami gerlepár, netán romantikus elbeszélés sosemvolt alakjai. Illetlen, felhőtlen békében és boldogságban. A falakba a pipa, kávé és forró csokoládé illata mellett beleolvadt, mintegy beléivódott a szerelem, forró nyári estéken az csordogált és párolgott, teleken az csikorgott, és ősszel az lengett be az ablakon, át a függöny alatt köd álruhában.

Megállt az idő Isten két kiválasztottjának, de két éve kiderült, hogy a mindenható irgalma is véges. Vagy szándékai nem is őszinték, esetleg Kántásnéra bocsát próbát, hogy lássa, mire megy, ha megszorongatja az élet. Mindenesetre két hét alatt ment el az ura, úgy fogyott el, mint a gyertya, csak fájdalmaktól kipréselt káromkodásokkal, a pipa, kávé és forró csokoládé illata mellett megjelent a lakásban a gyógyszerek keserű szaga, ez ülte meg az urát, ahogy fakult a szeme, míg egy tavaszi napon, – két éve – elszállt belőle a lélek, ki, a függöny alatt.

Kántásné így maradt magára teljesen egyedül, kapta meg az Özv. előnevet, és szokatlan méltósággal viselte is. Nem töpörödött bele a bánatba, nem görbült meg tőle, nem sivalkodott és sírdogált minden jöttment vállain, sőt, olyan keménynek mutatkozott, hogy az utca kezdte kibeszélni. Hogy nem is szerette sohase az urát, többen már sejteni vélték, hogy csalta is, a szomszédja arra kezdett emlékezni egészen tisztán, hogy olykor – amikor az ura dolgozott – látott is besurranni hozzá valakit.

De csak Kántásné, immár az Özv. előnévvel, a plafonon át kémlelődő ura, a kifakult falak és a jóisten tudta, hogy mennyire siratta, hogyan rágcsálta a párnáját éjszaka forgolódva, miként gyújtott pipára, gőzölgetett kávét, hogy elvegye a gyógyszerek keserű illatát és a halál édeskés bűzét. Két évig viselte a gyászt, hogy ezért is kibeszélték, két évig járt talpig feketében, és két évet várt, hogy visszataláljon beléje az élet, de most is csak az ura unszolására enyhített a szorításon, aki a plafonon át kérlelte őt, hogy térjen észre...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN VÁLTAK LÁTHATATLANNÁ A SZÜLŐ NŐK A SZÜLÉSZETI ELLÁTÁSBAN?

MÉRCE
Szerző: KREMMER SAROLTA
2019.04.22.

A társadalmi konszenzus szerint a szülésben csak annyi a lényeg, hogy a gyerek egészséges legyen, és életben maradjon az anyja is. Az anyaságról, az anyává válás átmeneti rítusáról, a szülésről egy ideje nem szokás beszélni. A következőkben arról lesz szó, hogy mik azok a meghatározó társadalmi struktúrák és folyamatok, amelyek kialakították ezt a gyakorlatot.

Azt ugyan mind tudni véljük, hogy a szülés elviselhetetlen fájdalmakkal és rengeteg kockázattal jár, amit csak egy tapasztalt orvos tud kivédeni. Emiatt sokan bátornak mondják (és felelőtlennek gondolják) azokat a nőket, akik otthon szülnek a biztonságos kórház helyett. Arról azonban már alig esik szó a hétköznapokban, hogy pontosan mi is történik a nőkkel szülés közben, hogy egyáltalán miért jelent meg néhány évtizede újra, társadalmi kórjelző tünetként az otthonszülés, vagy miért fizet a nők többsége hálapénzt az intézményi szülészeti ellátásban.

Nem véletlen, hogy nem szokás tüzetesebben vizsgálni ezeket a kérdéseket. A nők elleni mindennapos, rendszerszintű erőszak egyik megvalósulási formájáról sem kívánatos túl sok szót ejteni a patriarchátusban, ahogy a szülészeti ellátásról sem.

A szülészeti ellátásról pedig nem lehet teljes képet alkotni az erőszak tárgyalása nélkül, az ellátórendszer átalakulása óta.

A szülészeti erőszak definíciója Garai Mixi szerint „minden olyan beavatkozás és bánásmód, mely a szülő nő beleegyezése (gyakran tudta) nélkül, illetve akarata ellenére történik vele vagy újszülöttjével, a szülészeti ellátás bármely szakaszában, ide értve a várandósgondozást, a szülés folyamatát és a gyermekágyas időszakot is”. Erre példa a hétköznapokban a megalázó, a nőket kiskorúsító beszédmód, vagy az, hogy senkinek nem jut eszébe becsukni a szülőszoba ajtaját, amellyel szemben egy széttárt, kikötözött lábú nő fekszik.

A szülészeti erőszak azt jelenti, amikor engedély és bemutatkozás nélkül nyúlkálnak ismeretlenek szülő nők hüvelyébe, sokszor azért, hogy tájékoztatás nélkül megrepesszék a magzatburkot vagy fájdalmat okozva kézzel tágítsák a méhszájat.

Ide tartozik az is, amikor annak ellenére, hogy az anya nem akarja, és a baba szívhangjával is minden rendben, császárra visznek valakit, mert a fogadott orvos, aki egyébként több mint 100 ezer forintra számíthat, unja a 12 órája tartó vajúdást. Az is példaként hozható , amikor roma nőket sterilizálnak a tudtuk nélkül császármetszés után.

Konkrét példákat, történeteket nem fogok bemutatni az érveim alátámasztására. Ezt a feladatot tökéletesen ellátja a Másállapotot mozgalom Facebook-oldala. Abba sem mennék bele ebben az írásban, hogy az egyes, rutinszerűen alkalmazott orvosi beavatkozások létjogosultságát, alkalmazásának helyes módját firtassam.

Aki ilyesmire kíváncsi, annak például a bizonyítékokon alapuló orvoslás nemzetközi referenciapontja, a Cochrane adatbázis témába vágó összefoglalóit ajánlanám. A következőkben inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy hogyan vált a nők elleni erőszak terepévé a szülészeti ellátás az átalakulása során, és milyen, a társadalmi berendezkedésünkből adódó jelenségek, problémák tartják fenn ezt a helyzetet a mai napig...

ITT OLVASHATÓ

A HŐSÖK EGYEDÜL MARADNAK – HADAS KRISZTINA A RIPORTER HITELESSÉGÉRŐL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2019.04.22.

Az újságíró, szerkesztő-riporter pályája a rendszerváltás után indult, dolgozott az akkor még rádiós 168 Órának is. Később a TV2-nél szerzett országos ismertséget a Napló riportereként. Ő forgatta az első kórházi dokureality-sorozatot, az Igazi vészhelyzetet. Hadas Krisztina már évek óta szabadúszó. A Life TV-nél, majd az RTL II-nél készítette szintén valós, civil szereplőkkel a Jön a baba sorozatot, amelyben azt kutatta, milyen ma anyának lenni Magyarországon. Miféle kényszerekkel, elvárásokkal és előítéletekkel kell megküzdeniük a családoknak? A nagy sikerű sorozatból könyv is született, a napokban jelent meg a riporter Anyasors – A Jön a baba szereplői tovább mesélnek című kötete. Ebben a szerző saját anyasorsáról is beszél.

– Hány Hadas-baba született eddig?

– Harminchárom. A Jön a baba televíziós dokureality-sorozatnak eddig három évadát forgattuk, tíz-tíz epizóddal, és minden évadban ikrek is születtek. Noha a fókuszban az anyák állnak, ezek valójában családi történetek. A várandósságtól a szülés utáni időszakig követtük szereplőink sorsát, de ma is tartom velük a kapcsolatot, és ők is egymással. A Hadas-babák elnevezést persze nem én, hanem a szülők találták ki, mert számukra ez az egész jóval többet jelentett egy műsornál. Megváltozott az életük, közösségre találtak, összetartanak, barátságok alakultak. És sokkal öntudatosabbá váltak.

– Hogy érti ezt?

– Ők mindannyian civil emberek, a valódi életüket mutatják meg mély drámákkal és magasságokkal együtt. A műsor segített nekik abban, hogy elhiggyék magukról, mennyire értékesek és mennyi erőt tudnak adni másoknak. Az adások után rengeteg elismerő levelet kaptak. Sokan közülük elképesztő terheket vállaltak a boldogságukért vagy azért, hogy gyerekük lehessen. Ők az én hőseim, noha lehet, hogy egyikük élete sem felelne meg a ma elvárt családmodellnek...

ITT OLVASHATÓ

KÉT POLITIKAI KALANDOR HAJMERESZTŐ AKCIÓVAL PRÓBÁLTA KICSAVARNI A FERENCVÁROSIAK KEZÉBŐL A PARKOLÁSI BIZNISZT

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.04.23.

Számos meredek dolgot láttunk és hallottunk az elmúlt másfél évben, mióta a fővárosi parkolás ügyeivel foglalkozunk. Néztük, ahogy kilószámra hordják ki az aprópénzt az önkormányzati széfből, láttuk, ahogy ellenőrizetlenül áramlanak a 100 milliók, láttuk, ahogy feketén működő fantomcégek hálója végez önkormányzati munkát, ahogy az MSZP és a Fidesz alkut kötve adja át a parkolási bevételeket sáros múltú vállalkozóknak, de az alábbi manőver talán még ezeken is túltesz. A főszerepben két fideszes politikai kalandor, akik szembe mennek egy kerület teljes képviselő-testületével. A cél egy 10 évre szóló parkolási szerződés, a tét pedig 10 milliárd forint közpénz. 

Kivágott jelenet

Minden filmnek vannak kivágott jelenetei, amik nem feltétlenül azért kerülnek ki a végső verzióból, mert rosszul sikerültek, hanem például azért, mert félreviszik az alaptörténetet vagy túl markáns új szálat indítanak a cselekményben. A budapesti parkolásról szóló filmnek is vannak ilyen részei, amiktől fájó szívvel, de meg kellett válnunk. Az egyik ilyen végül kikerült, de önmagában is nagyon izmos rész azt mutatta be, hogyan bukkant fel a semmiből egy Fidesz közeli cég, és hogyan próbálta a nagymenők elől megkaparintani az egész ferencvárosi parkolási bizniszt, és bizony csak egy hajszálon múlt, hogy végül nem sikerült nekik. Következzen egy kimaradt jelenet!

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A LEGRIZIKÓSABB LAKÁSHITELESEK KAPJÁK AZ ELSŐ LEVELEKET - ALACSONYABB JÖVEDELMŰEK IS IGÉNYELHETIK A BABAVÁRÓ KÖLCSÖNT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.23.

A kamatok emelkedése miatti kockázatnak leginkább kitett ügyfeleket, akik még régi típusú, változó kamatozású lakáskölcsönt vettek fel, kell első körben értesíteniük a bankoknak. Most díjmentesen válthatnak fix kamatozásúra. Az OTP-nél 4900 veszélyeztetett ügyfél lehet. 

Egy múlt heti jegybanki ajánlás szerint szeptember 30-ig a bankoknak mintegy 130 ezer, változó kamatozású jelzáloghiteles ügyfelet kell megkeresniük, hogy fix kamatú konstrukcióra váltsanak. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek kiemelte: közülük is azok a leginkább sérülékenyek, akiknek még legalább 10 éves futamidő van hátra, hitelszerződésüket a 2015. februári fair banki szabályok életbe lépése előtt kötötték.

Számításaink szerint az OTP Bank - piaci részesedését figyelembe véve - mintegy 40 ezer levelet küldhet ki az érintetteknek. Az ajánlás szerint a kamatkockázatnak leginkább kitett 30 százaléknak már 90 napon belül meg kell küldeni a levelet. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a bank április 12-i közgyűlését követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a bank hamarosan elkezdi a kampányt. Az OTP Bank körülbelül 4900 a legkockázatosabb kategóriába tartozó ügyfelet azonosított. Ők biztosan az elsők között kapnak levelet...

ITT OLVASHATÓ

LOVÁSZ LÁSZLÓ: SAJNOS VOLTAK KUTATÓK, AKIK ELMENTEK

HVG ONLINE
Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2019.04.23.

Okozott kárt az elmúlt egy év a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA), mert voltak kutatók, akik elmentek, és vannak, akik menni készülnek – mondta hvg.hu-nak Lovász László. Az Akadémia elnökét a kormány és az MTA tavaly kirobbant vitájáról, a kutatóintézeti hálózatok jövőjéről és a napokban aláírt szándéknyilatkozatról kérdeztük. Tisztázni igyekeztünk, mit jelent ez a megállapodás, minek köszönhető, hogy a kormány a jelek szerint jelentős engedményeket tett.

hvg.hu: Az MTA elnöksége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti szándéknyilatkozat és a vitás kérdések után május 6-án döntést hoz az Akadémia közgyűlése. Mi lesz akkor, ha elutasítják ezt a megegyezést?

Lovász László: Azt hiszem, sok félreértés van az elnökségi határozattal kapcsolatban. Úgy látom, nagyon eredményes és előremutató tárgyalások folytak és folynak még most is az MTA és az ITM között. Hiszen szeretnénk egy olyan intézményhálózatot kialakítani, amely a legjobban szolgálja azokat a megkérdőjelezhetetlen célokat, hogy javuljon Magyarországon az innováció, és egyben a tudományos kutatások is még jobb mederben folyjanak.

A tárgyalásokon megszületett egy szándéknyilatkozat, amit aláírtunk. A dokumentum leszögezte, hogy abban nincs egyetértés, hogy az intézethálózat az MTA égisze alatt működjön, vagy egy tőle független szervként. Ott tartunk, hogy az erre vonatkozó érveket megfogalmazzuk mindkét elképzelésre, és a közgyűlés elé tárunk minden olyat, ami szakmailag vállalható. A közgyűlés nem tud döntést hozni az intézethálózat új szerkezetéről, csak arról, hogy melyik megoldást támogatja, mert még a jelenleg érvényes törvények szerint működik a kutatóhálózat, ami az akadémiához rendeli. Ha a törvény változik, akkor az akadémia alapszabályát is meg kell változtatni.

Amit még felvet a minisztérium, hogy eltértünk a szándéknyilatkozattól, az szerintem nincs így, inkább behoztunk egy új szempontot, amely nem szerepel a szándéknyilatkozatban: hogy az akadémiai intézethálózat vezetésében a kutatóintézetek dolgozói maguk legyenek képviselve. Azon dolgozunk most a minisztériummal, hogy ezt miként lehet megoldani, és az utóbbi napokban közeledtek az álláspontok. Így én bízom benne, hogy meg tudunk egyezni egy mindenkinek elfogadható megoldásban.

hvg.hu: Igen, úgy tűnik, a kormány sok mindenben engedett, hiszen nem is olyan régen még arról volt szó, hamar átverné az elképzeléseit a rendszeren. Arról is lehetett olvasni, a kutatóintézetek nem kapták meg a nekik törvény szerint járó pénzeiket, a tartalékaikból élnek, most pedig már arról van szó, csak 2020-tól vezetné be a kormány az egész átalakítást. Megkapták a pénzeiket az intézetek?

L. L.: Igen, a kutatóintézetek időarányosan megkapták a pénzüket. Még vannak apróbb viták bizonyos részletekről, de lényegében igen, az első félévre durván ez megvan, a másodikra viszot még mindig nincs megállapodás. Talán sikerült elfogadtatni a kormánnyal, hogy a nagyon gyors és nem kellő vizsgálatokkal alátámasztott átalakítás inkább árt, mint használ. Ezért örülök annak, hogy az elképzelésekbe bekerült, hogy ez egy alaposabb vizsgálatokon alapuló folyamat lesz. Nem arról van szó, hogy az intézményhálózatot ne lehetne jobban működtetni, minden szervezet működése időről időre felülvizsgálandó, ezzel egyet is értünk. Maga az akadémia is végzett egy jelentős átvilágítást három évvel ezelőtt, most is végigcsináltunk egyet az ITM-mel közösen, ezeknek az eredményeit figyelembe fogjuk venni az új struktúránál, amikor törvényileg kialakultak a döntési mechanizmusok. Ekkor lehet majd beszélni arról, meg kell-e szüntetni intézeteket, vagy létre kell-e hozni újakat...

ITT OLVASHATÓ

MÉG TÍZ DOLOG AZ ÍR ÉLETRŐL

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Dalma
2019.04.23.

Meglehetős vihart kavart nemrégiben Márk írása Írországról, melyben összefoglalta, milyennek látja ő az országot. Tíz pontja inkább negatív volt, mint pozitív, és hát elég sokan képtelenek voltak feldolgozni, hogy nem mindenki látja ugyanolyannak az országot, mint ők. Dalma írása más hangulatú, és ezúton is bátorítanék mindenkit, írja meg jó vagy rossz tapasztalatait a külföldi életről.

„Pár szó rólam, a kivándorolt cikk szerzőjéről: Simai Dalma vagyok (teljes nevemet vállalva), 3 éve élek Írország fővárosában Dublinban, így bár a véleményem szubjektív lesz, mégis van rálátásom az országra.

Kevés nyelvtudással jöttem ki bébiszitterkedni, majd takarítani, aztán itt végeztem iskolát, hogy ápoló lehessek. Jelenleg 5 hónapos terhes vagyok ikrekkel, de jövőre műtős asszisztensnek fogok tanulni (ha nem tudtam volna meg hogy terhes vagyok, már az iskolapadban ülnék).

És akkor lássuk, engem mire tanított meg ez az ország (bár a 10 pont elég kevés):

#1 Türelem

Az ír embereknek nem hogy más kultúrájuk van, teljesen más világban élnek. Az elején nehéz lehet megszokni, hogy bár hiába sietnél, a sofőr útközben igen is leszáll és megiszik egy kávét, vagy ha bankszámlát nyitsz és elgórják a fénymásolatodat ők nem szólnak, hogy baj van, neked kell utánaérdeklődnöd, hogy na, mi van már, a boltban meghallgathatod hogy mi történt a nénivel az elmúlt 60 évben, hiába 15-en állnak még mögötted, DE EZ SENKIT SEM ZAVAR!

Ha neked kell segítség, mert eltévedsz, a buszsofőr szívesen lekanyarodik abba az utcába, ahol át kell szállnod, és tesz egy kanyart, csak a kedvedért. Ha keresel egy boltot, az ír néni nagyon szívesen elkísér téged, el ne tévedj.

Ha kevés a nyelvtudásod, hatszor is elismétlik a kérdésre a választ, ugyan azzal a végtelen nyugalommal, mintha először mondanák. Nem fognak kétségek közt hagyni, ha segítség kell, segítenek.

Egy példa: mikor nem beszéltem angolul, és nem kaptam fizetést és nem tudtam miért (az első fizetéseket tartja az adóhivatal, amíg nincs meg a hivatalos regisztráció), a főnököm kiment a bankautomatához és adott nekem 500 eurót kölcsön, hogy kifizessem a lakbérem és enni is tudjak.

Azt mondta, ráér visszaadni egy hónap múlva is akár. 20 éves voltam. Bevándorló. Két hete ismert. Nem igazán beszéltem a nyelvét. Egyszer sem kérte vissza, várt, amíg magam elintézem a dolgaim. A türelem az, amiben nem ismernek határt.

#2 Közlekedés

Fővárosról beszélünk, több millió emberről. Én a belvárostól 1 órára lakom busszal. Ide, ilyen messzire, 10 (!!!!!) percenként indul busz.

Persze, sokszor tépem a hajam, hogy késik, hogy kimarad, hogy sokan vannak és nem enged a sofőr felszállni, DE van egy telefonos app (next bus Dublin) ahol percre pontosan GPS figyelővel meg lehet nézni, hol tart épp az én buszom és mikor ér a megállómba, így a hidegebb napokon pontosan tudom, mikor kell elindulnom. Ha késik, ha nem.

A papírjegyek helyett Leap kártyát használunk, amit bárhol, bármikor 2 másodperc alatt fel lehet tölteni telefonról, akkor is, ha épp a buszon veszem észre, hogy nincs rajta pénz. Drága, de tudtam, hogy fővárosba költözöm, ahol Európában az egyik legmagasabb minimálbért adják.

A jogosítványszerzés hosszadalmas, és külföldieknek nehezebb, hisz 12 órát kell venni kötelezően, aztán a családdal gyakorolni. Akinek ez nem adatik meg, több órát kell venni. Hat hónapunk van rá, kb. 30 euró/óra a vezetés. A férjem oktatója bevállalja őt vasárnap, vagy néha tőlünk mennek munkába. Nagyon rugalmas, nagyon szereti.

A buszon kívül van villamos, ami mindig pontos, ahol pár napja elkapott az ellenőr, hogy nem csipogtattam le a kártyámat. Mondtam neki, hogy pont előtte töltöttem fel, és gyorsan odaérintettem, már bent állt a villamos. Nem ment át a tranzakció, talán rossz helyre tettem a kártyám.

Egyetlen egy fillérre sem büntetett meg, mondta, hogy látja, hogy minden nap használom!!! Hát ilyet hol látni? (Magyarországon már büntettek meg engem 10 éves korom alatt, amikor nem volt nálam a diákigazolványom.)

Taxival nagyon sokat járunk, például bevásárlások után, vagy amikor nem jön a busz és sietünk. A mytaxi alkalmazással nagyon gyorsan tudunk taxit hívni, és a kártyánkról automatikusan vonja az árat, nem kell készpénzt használnunk.

Nagyon jó tapasztalataink vannak, minden taxis segít ki-be pakolni, beszélgetnek velünk, tanácsokat adnak...

ITT OLVASHATÓ

SZEKULARIZÁLÓDÓ VALLÁS, SZAKRALIZÁLÓDÓ POLITIKA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2019.04.18.

Az 1970-es évek legelterjedtebb vallásszociológiai elmélete szerint – amely a neves amerikai vallásszociológus, Peter L. Berger munkásságához kötődött – legfőképp a tudományos és gazdasági élet megkövetelte racionális gondolkodás következményeként a vallás fokozatosan elveszíti a társadalomban betöltött szerepét. A mindenre kiható társadalmi mozgás, vagyis a szekularizáció Berger szerint az elvilágiasodás visszafordíthatatlan tendenciáit hozza létre: az egyházak befolyása és szerepe elsősorban a politikában és az oktatásban látványosan csökken; a társadalom, a tudomány és a kultúra intézményei fokozatosan kikerülnek a vallási institúció fennhatósága alól; a művészet és a tudomány autonómmá válik, s a világ egészét értelmezni kívánó transzcendens igényű magyarázatok elveszítik súlyukat és jelentőségüket.

A szekularizációelmélet azon a meggyőződésen alapult, hogy a racionális, bürokratikus, szekuláris, urbanizációs tendencia a laicitás elvére épülő társadalomformáló, jogalkotói és intézményszervezői gyakorlattal az „abszolút értékek” iránti elkötelezettségek csökkenését vonja maga után, s marginalizálja a transzcendensre irányuló irracionális törekvéseket. A közvetlenül is megtapasztalható szociológiai jelenségek, így – egyebek mellett – az egyre üresedő templomok, a templomba járó hívők átlagéletkorának emelkedése vagy a pap- és lelkészutánpótlás fokozódó hiánya a bergeri szekularizációelmélet igazáról látszott tanúskodni.

Kétségtelen, hogy a modernizációnak voltak komoly szekularizációs hatásai, egyes helyeken több, másutt kevesebb, ám a kilencvenes években már maga Berger ismerte el a szekularizációs paradigma tarthatatlanságát. Jelesül azt, hogy ugyanez a modernizáció járult hozzá a nagy erejű ellenszekularizációs (counter-secularization) mozgásokhoz is. Berger felismerte, hogy a társadalom szekularizálódása nem jár együtt szükségszerűen a tudat szekularizálódásával. Számos társadalomban a vallási intézmények elveszítették hatalmukat és befolyásukat, ám a hitek és vallási szokások, régiek és újak, olykor a hitbuzgalom kirobbanó megnyilvánulásaival, ettől függetlenül fennmaradtak.

A klasszikus szekuláris társadalomtudományi paradigma megrendüléséhez alapvetően járult hozzá az egykori hidegháború bipoláris világhatalmi helyzetét felváltó új világrend beköszöntének élménye, amely nem csupán a régi birodalmak széteséséből és a kommunizmus hitelvesztéséből táplálkozott, hanem a korábbi szembenállás szekuláris jellegétől alapjaiban eltérő etnikai és vallási alapú állampolgári lojalitás eszméjének újjáéledéséből is. Az „ősi és elsődleges” (primordiális) identifikációs tényezők váltak meghatározóvá, így az etnikai hovatartozás, a nyelv, a szokások és hagyományok, s mint a civilizációkat fundamentálisan meghatározó tényező, a kiüresedett és eljelentéktelenedett politikai és világnézeti ideológiák helyébe (újra)lépő vallás. A korábbiakban marginalizálódott primordiális tényezők – legfőképp a vallási és etnikai identitás – jelentősége tehát megnő, s ez új helyzetet teremt a politikai gyakorlatban. Eme primordiális jelenségek felerősödésének különféle változatai figyelhetők meg napjainkban: a politikai és vallási fundamentalizmus egymásra találásától az újevangelizációs-rekrisztianizációs törekvéseken át egészen addig – s erre a sajátos magyar példa hozható fel –, ahogy a politikai hatalom önmagát s a politikai közösséget egy meghatározott misztikus cél megvalósításának jogkörével ruházza fel.

Bergernek igaza van, amikor azt hangsúlyozza, hogy a modernitást nem Isten hiánya, hanem a sok isten jelenléte jellemzi, egyfajta „vallási robbanás” (religious explosions), vagyis az, hogy a lelkek piacán egymással versengve, egymással konkurálva régi és új hittartalmak, vallási szerveződések, régi és új istenek, régi és új valláspótlékok és ezoterikus tanítások jelennek meg, s kínálnak időleges vagy végső megnyugvást az értékekben relativizálódó, egyre bizonytalanabbnak tűnő világban a másokkal és önmagával is mind sűrűbben konfrontálódó ember számára. Elérkezett a „revanche de Dieu”(Gilles Kepel), Isten visszacsapásának ideje, amikor – egyebek mellett – a II. vatikáni zsinat liberalizálódási folyamata, az aggiornamento helyébe „Európa második evangelizációs korszaka” s az iszlám modernizációja helyébe a modernitás iszlamizációja lépett. De ezt a tendenciát tükrözi az észak- és dél-amerikai neoprotestantizmus dinamikus terjedése, az iszlám revitalizációja, az orosz ortodoxia megújhodása és hatalmi tényezőként való megjelenése, a buddhizmus európai és amerikai jelenléte, a hinduizmus reneszánsza, vagyis az etnikai és vallási identitásfaktorok ismételt előtérbe kerülése. A szakrális kötelékek – egyfelől – értelmet, biztonságot, iránymutatást, vigaszt és identitást nyújthatnak a gazdasági és szociális vagy egyéb egzisztenciális válságoktól sújtott, kilátástalan helyzetbe került tömegek számára. Ám másfelől egy erősen hierarchikus struktúrától meghatározott függelmi viszonyban irányíthatóvá, befolyásolhatóvá és manipulálhatóvá teszik, s a hatalmi érdekeknek megfelelően könnyedén megregulázhatóvá, engedelmes és lojális állampolgárrá (alattvalóvá) formálhatják az egyes embert.

Az emocionális és illuzórikus tényezők térnyerését s a vallás globális újjáéledésének tényét napjaink populista politikai törekvései a vallási érzületnek politikai erőforrássá tételével próbálják meg a maguk képére és hasonlatosságára fel- és kihasználni. A populizmus – lényegéből fakadóan – nem rendelkezik ideológiával, hiszen nézeteit, vízióit, meggyőződéseit és hatalomtechnikai módszereit az azonnali váltások és fordulatok jellemzik, mindig a tömegek – akár rövid időn belül változó – igényeihez és szükségleteihez alkalmazkodva, s mindig a maradéktalan kiszolgálás látványossá és hangzatossá mediatizált kecsegtető ígéretével. Ezt az ideológiai űrt töltik be a vallások, amelyek hivatottak a társadalomnak visszaadni „eredendő” mítoszait, s a politikából „elűzöttnek” vélt nem racionális vágyakat, ösztönöket, szenvedélyeket, amelyeket instrumentalizálva a politika erőterébe törekednek beemelni. Carl Schmitt nevezetes megállapítása, miszerint „a modern államelmélet minden jellemző fogalma szekularizált teológiai fogalom”, immár visszájára fordul, s napjaink populista politikai filozófiájának minden jellemző fogalma szakralizált politikai fogalommá válik...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A BALATON MINDENKIÉ? AKÁR A MÉSZÁROS-TIBORCZ KÖRREL IS MEGKÜZD A SZABAD STRANDÉRT A FÜGGETLEN POLGÁRMESTER

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÓNAI IMRE
2019.04.19. 

A 47 hektárt még Rákosiék államosították, majd tavaly a Mészáros-Tiborcz kör birtokába került. Ennek ellenére a településvezető bejelentette községe igényét a komplexum strandjára, kikötőjére és szállodáira.

„Az önkormányzat ingyenes vagyonjuttatás formájában nem csak a Club Aliga strandjára, hanem a kikötőjére és a szállodaépületekre is igényt tart” – mondta Fekete Barnabás balatonvilágosi polgármester a Narancs.hu-nak.

Fontos tudni: a hajdani pártüdülő, majd a rendszerváltás után Club Aliga névre keresztelt komplexum szinte teljesen elzárta, illetve elzárja ma is a balatoni települést a vízparttól; egy 90, egy 70 és egy 45 méter hosszú szabad, bárki által megközelíthető partszakasza maradt Balatonvilágosnak.

Amint hírét vette a Club Aliga tavalyi tulajdonosváltásának, a független településvezető levelet írt Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, amelyben bejelentette: a község igényt tart a Club Aliga 2007-es privatizációjakor is állami tulajdonban maradt 9 hektárra.

Géppuskás őrök, tüzérség

A második világháború után kiépülő kommunista pártállam annakidején keményen elbánt Balatonaligával: a villákat elvették, az aligai őslakosokat kitelepítették, kisajátítottak ötven hektárt. Az elhagyott sváb, valamint szlovák ingatlanok közül a pártelit kiválaszthatta a neki tetszőt, a maradékot eldózerolták, hogy megépülhessen a pártüdülő – emlékeztettek a történészek egy néhány évvel ezelőtti, a 47 hektáros komplexumban tett sajtótúrán.

Mindez szinte titokban zajlott és persze nem üdülőnek hívták, hanem "aligai objektumnak", hiszen a "munkás-paraszt" kormány vezetői nem üdülhettek úgy, mint az arisztokraták, visszatetszést keltett volna. A sajtóban sem esett szó róla.

Az "objektumot" fegyveres őrök védték, a hegytetőre még légvédelmi tüzérséget, géppuskás őröket is állítatott Rákosi Mátyás. A vízen pedig folyamatos motorcsónakos őrjáratot tartottak, nehogy valaki a vízről próbálja megtámadni a pártvezetést.

Megye, váltás

Balatonaliga ma része annak az 1400 lakosú Balatonvilágosnak, amely 2013-ban megyét váltott. Veszprémtől helyi népszavazással Somogy megyéhez csatlakozott. A hajdani pártüdülő a rendszerváltás után állami tulajdonban maradt egészen 2007-ig, ekkor értékesítette az állam az izraeli hátterű, 70 millió eurós fejlesztést ígérő Pro-Mot Hungária Kft-nek, az akkori sajtóinformációk szerint 5,5 milliárd forintért.

A közel ötven hektáros, másfél kilométeres vízparttal rendelkező ingatlan nagyobb részét tulajdonba, kisebb hányadát 49 évre kezelésbe kapta a szállodakomplexumot és egyéb lakó-, valamint üdülőingatlanokat tervező cég.

Az eltelt több mint tíz évben azonban egyetlen kapavágás sem történt, noha Balatonvilágos képviselő-testülete a falu rendezési tervét is a befektetők igényeihez igazította. A szocreál épületek állaga folyamatosan romlott, annak ellenére, hogy egyes ingatlanokat üdülőként üzemeltetett a tulajdonos...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPAI ÉRTÉKEK. LÉTEZNEK ILYENEK?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.04.23.

A migráció már nem napi, gyakorlati téma, egészen teoretikus vitákhoz is vezet, egészen az Európai Unió gyökereihez. Európai érték, nyugati érték, német érték?

Az osztrák sajtó egy része, így például a bécsi Der Standard közli az APA hírügynökség szófiai keltezésű jelentését, amely szerint szélsőjobboldali csoportok „Európa Erőd” elnevezéssel ernyőszervezetet hoztak létre, még húsvét vasárnap a bolgár fővárosban. Különböző antifasiszta, illetve zsidó szervezetek tiltakoztak a rendezvény megtartása ellen. Az APA-tudósítás szerint Magyarországról egy Légió Hungária nevű csoportosulás található az alapítók között. A bolgár szervezők német, francia, lengyel és cseh szélsőjobboldaliakat is meghívtak a találkozóra.

Fej-fej mellett

Az észak-macedóniai elnökválasztás második fordulójában a NATO-csatlakozási tárgyalások főmegbízottjának a győzelmére számít a nacionalista jelölttel szemben a Bloomberg amerikai hírügynökség. A kormánypárt által jelölt Sztevo Pendarovszki csak hajszállal, a voksok 42,8 százalékával nyerte meg a vasárnap tartott első fordulót, míg fő ellenfele, Gordana Sziljanovszka Davkova 42,3 százalékot kapott. A május ötödikén tartandó második fordulóban azonban a Bloomberg várakozása szerint az albán kisebbség eddigi jelöltjének, Blerim Rekának a hívei többségükben Pendarovszkira fognak szavazni. A nacionalista ellenzék – amely 2017-ben esett ki a hatalomból, és amelynek az egykori miniszterelnöke, Nikola Gruevszki időközben Magyarországra szökött, hogy elkerülje a hatalommal való visszaélés miatt rá kirótt börtönbüntetést – ellenzi, hogy a mostani szkopjei kormányzat hosszú évek kötélhúzása után megállapodott Görögországgal arról, hogy az ország nevét az esetleges területigényektől való félelem kiiktatása végett Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatják. Ez a megállapodás megnyitja az utat az ország euroatlanti integrációja előtt, okafogyottá teszi az eddigi görög ellenkezést.

Civilizációk harca

Most nézzünk valami sokkal elvontabb témát. Léteznek-e egyáltalán az úgynevezett európai értékek? - erről a kérdésről jelentetett meg erősen kétkedő cikket a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadásában Hans Kundnani, aki a brit királyi külügyi intézet, a Chatham House egyik vezető elemzője. A szerző a nemzetközi politikát a civilizációk harcaként értelmező huntingtoni gondolatnak minősíti azt az állítást, hogy az Európai Uniót, a kontinens integrációs szervezetét nem puszta érdekei, hanem az általa vallott értékek vezérlik, vagyis hogy a törésvonal kulturális jellegű. Szerinte még mindig helyesebb lenne nyugati értékekről beszélni, bár az is a civilizációk mentén sorolja csoportokba a különböző entitásokat. Kundnani egyik érve amellett, hogy az európai értékekre való hivatkozás nem állja meg a helyét, az, hogy az egyik ilyen hangoztatott érték a demokrácia, holott az unióval szemben éppen az az egyik fő bírálat, hogy nem demokratikus. Elismeri, hogy az EU a bővítése során valóban előmozdította a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság ügyét a szomszédságban található országokban. Felteszi azonban a kérdést, hogy mitől kellene a demokrácia, illetve az emberi méltóság érvényesítésének tekinteni azt, amikor az unió önkényuralmi rezsimekkel köt alkut, és olyan országokba küldi vissza a menekülteket, ahol nincsenek biztonságban, vagy éppenséggel hagyja, hogy belefulladjanak a Földközi-tengerbe...

ITT OLVASHATÓ

EGY FALUSI FICKÓ EURÓPA ÉS A MAGYAROK ELLEN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.04.23.

Elmondták már sokan és sokszor: Magyarországnak nem jó, hogy Orbán Viktor a miniszterelnöke.

Ezt most megint megismételjük: ennek a falusi fickónak (ő nevezte így magát február végén a Kossuth rádióban) távoznia kell a hivatalából. Nem csak azért, amit már régen tudunk róla és társairól: hogy szétlopták az országot, lerombolták a jogállamot, padlóra küldték az egészségügyet, az oktatást. Romlott a versenyképességünk, megvetett, lesajnált páriái lettünk a világnak.

Úgy uralkodik az országunkon, mint egy király: a hozzá hű nagyurak között szétosztotta az országot, csókosok kapták a zsíros falatokat, miközben a nép nagy részének még szerény alamizsnának sem nevezhető moslék jutott. Épp csak annyi, hogy ne haljanak éhen. Ennyi ember utoljára Horthy kormányzása idején éhezett és fázott Magyarországon, ekkora nyomor utoljára a múlt század húszas-harmincas éveiben volt...

ITT OLVASHATÓ

KÉRTEK 170 MILLIÁRDOT A MAGYAR FOCIRA, A KORMÁNY NÉGYSZER ANNYIT ADOTT

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.04.20.

Ha terjedelmét tekintve nem is túl hosszú, de első ránézésre végiggondolt stratégiával vágott neki a hazai futball megújításának a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a 2010-es kormányváltást követően. Az MLSZ némileg leegyszerűsítve azt tervezte, hogy állami segítséggel megteremti az alapokat, azaz a tömegbázist, az infrastrukturális és a pénzügyi hátteret, és erre építve teszi ismét népszerűvé és eredményessé a magyar focit.

A stratégiáról – amelynek kidolgozásán tucatnyi ember dolgozott, és amelyhez a teljes új elnökség a nevét adta, köztük a Quaestor-ügy miatt azóta letartóztatott Tarsoly Csaba is – egy előzetes vitaanyag és egy jobban szerkesztett, kissé kilúgozott végső verzió is született. A következő napokban egy cikksorozatban témánként haladva bemutatjuk, hogy mit tervezett az MLSZ, és ebből mi valósult meg az elmúlt nyolc évben. Első lépésben azt néztük meg, hogy mennyire sikerült megteremteni azokat az alapokat, amiket a szövetség 2011-ben szükségesnek tartott a fejlődéshez. 

Épül a tömegbázis

Bár az teljesen egyértelmű, hogy a végső célt, azaz a magyar foci eredményessé és népszerűvé tételét nem sikerült elérni, azt nem lehet mondani, hogy a stratégiából semmi nem valósult meg. A labdarúgók száma például elég szép ütemben növekedett az elmúlt években. Bár az adatokkal kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek – erről nagyjából egy éve az Index írt alapos cikket –, az MLSZ számai szerint 2016 végén 255 ezer regisztrált futballista volt az országban, majdnem kétszer annyi, mint 2010-ben. Az ezt követően közzétett dokumentumok alapján ráadásul ez a szám azóta további tízezrekkel nőhetett...

ITT OLVASHATÓ

GYÁRPORNÓ A LEVEGŐBŐL

INDEX / VIDEÓ
Szerző: SIMOR DÁNIEL, NAGY ROLAND, SZILLI TAMÁS, SZARVAS
2019.04.22.

A huszadik század nagy gazdasági, és politikai átalakulásai rendesen megtépázták az egykor virágzó magyar ipart. Országszerte találni üresen kongó, elhagyatott üzemeket, de vannak olyanok is, ahová elkezdett visszaszivárogni az élet. Megnéztünk néhányat a levegőből. Kihalt gyárak Magyarországon, 1. rész.

Kétrészes sorozatunk első részében az Inotai Hőerőművet, az Ikarus Egyedi buszgyárat és a Diósgyőri Acélműveket mutatjuk be....

ITT NÉZHETŐ MEG

SPIRÓ GYÖRGY: NEVESSÜNK MÁR EGY KICSIT MAGUNKON

HVG ONLINE / KULT
Szerző: MÁTRAHÁZI ZSUZSA
2019.04.22.

„A szakértők, a tanácsadók, a politológusok kancsal logikáját próbáltam előcsiholni magamból” – mondja Egyéni javaslat című, humoreszkeket tartalmazó új kötete születéséről a szerző.

HVG: Félve várom a májust, mert azt írja, hogy akiket a terroristák kijátszását célzó hontalanítási programban kitelepítettek, régi otthonukért vályogjegyet kapnak, ami húszévente kamatozik. Először 2039. május 29-én. Voltak már valóra vált sejtései. A Kőbéka regényében terrorcselekményért elítélik azt, aki kiflivéget ad egy menekültnek. Aztán jött a Stop Soros törvény. Honnan meríti a váteszi gondolatokat?

Spiró György: Fogalmam sincs, mi fog történni, csak el szoktam játszani a XX. századi történelmünkbe kódolt lehetőségekkel. Az ezredfordulón írt első utópiámban, a Jégmadárban többek között felvázoltam egy jövőbeni amerikai polgárháborút és az Amerikai Egyesült Államok teokráciává válását, meg az orosz maffiák működéséről is kifundáltam ezt-azt. Azóta kiderült: nem tudok annyira elszabadultan fantáziálni, hogy ne maradjak realista. Magyarországot közelebbről ismerem, itthoni téma esetén könnyebb a dolgom.

HVG: Lehet, hogy olvassák az írásait kormánykörökben? Egy helyütt említi, hogy a láthatatlan árvíz a legveszélyesebb. Egy március 15-ei beszéd pedig komolyan taglalta, hogy napjainkban már nem látható „az ellensereg, csak roppant hatása mindenütt, politikában, gazdaságban, társadalomban, magánéletben, szokásokban és divatokban, lassan már a fejekben is...”

S. Gy.: Nem szorulnak rá a tanácsaimra, nekik is van fantáziájuk. Az aktuálpolitika soha nem tudott lelkesíteni, mert elég fiatalon beláttam, hogy normális földi halandó elől, amilyen én is vagyok, elzárják a lényeges információkat, amelyek nélkül érvényes politikai ítéletet nem lehet alkotni. A mentalitás azonban, amely a döntéseket erősen befolyásolja, nagyon is érdekel. Az, ami a fejekbe és a lelkekbe nemzedékről nemzedékre belekerül, és hosszú távon hat. Aki drámát vagy regényt ír, annak valamennyi szereplőt magából kell előbányásznia, az empátia alapkövetelmény. A most megjelenő humoreszkeknek nincsen cselekményük, nem is igen vannak bennük szereplők, voltaképpen szerepmonológok. A szakértők, a tanácsadók, a politológusok kancsal logikáját próbáltam előcsiholni magamból...

ITT OLVASHATÓ