Szerző: jotunder
2019.04.17.
2019. április 17., szerda
MÉLYBEN
ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.04.17.
...Luka, az éjjeli menedékhely kedves, hazug megváltója azt mondaná - nincs baj kedveseim, a Gazda sem él örökké, és ha esetleg mégsem éljük túl, a túlvilágon már nincs Gazda, ott már pihenhet az ember, nem rontják el a napjait, ha hiszünk benne, hogy van egy jobb világ, akkor van jobb világ, nem feltétlenül itt, de valahol máshol, majd elmegyünk Szibériába, jó, elsőre egy kicsit hideg, de tele van lehetőséggel, ott mindent elérhetünk, csak akarni kell, mert ez az ország sem rosszabb, mint a többi, persze van, aki azt mondja, hogy mégis rosszabb a mi országunk, a mi kis országunk organizmusa, de ma már vannak olyan szanatóriumok, ahol egész országokat tudnak gyógyítani, minden csupa márvány, meg kedvesség, és még fizetni sem kell érte. És mi elhisszük Lukának, hogy van remény, hogy egyszer vége lesz, de az utolsó öt kopekunkat azért vodkába fektetjük, mert azt a kis időt az örökkévalóságig is ki kell bírni valahogy.
Szerző: jotunder
2019.04.17.
RÉTVÁRI BENCE SZERINT EZÉRT NEM KAPHATJÁK VISSZA PÉNZÜKET A VOLT NYUGDÍJPÉNZTÁRTAGOK
MFOR
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2019.04.17.
Az államnál nyilvántartott egyéni számla nem alkalmas a pénz elszámolására.
Újra és újra előkerül a téma, hogy mi lesz az Orbán-kormány kilenc évvel ezelőtti ígéretével, mely szerint a magánnyugdíjpénztárakból visszaszármazott megtakarítások átkerülnek a volt tagok állami rendszerben vezetett számláira. Vagyis végső soron ezzel kiegészül a nyugdíjuk, amikor annak folyósítására a nyugdíjba vonuláskor sor kerül...
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2019.04.17.
Újra és újra előkerül a téma, hogy mi lesz az Orbán-kormány kilenc évvel ezelőtti ígéretével, mely szerint a magánnyugdíjpénztárakból visszaszármazott megtakarítások átkerülnek a volt tagok állami rendszerben vezetett számláira. Vagyis végső soron ezzel kiegészül a nyugdíjuk, amikor annak folyósítására a nyugdíjba vonuláskor sor kerül...
NAGY TÉVEDÉS, AMIT EDDIG HITTÜNK - KEVESEK KIVÁLTSÁGA LETT A LAKÁSHITEL
PORTFOLIO
Szerző: KSH, PORTFOLIO
2019.04.17.
A csapból is az folyik, milyen sokan vesznek fel lakáshitelt manapság. A KSH minap közzétett statisztikából azonban kiderült: az új lakáshitelek darabszámát tekintve sehol se vagyunk a 2003-as és a 2008-as csúcshoz képest. A folyósítások tavalyi 36%-os növekedését szinte kizárólag az átlagösszeg emelkedése okozta: jórészt a lakások drágulása állhat a lakáshitelezési boom mögött. Az új lakásokra felvett átlagos hitelösszeg például egyetlen év leforgása alatt
45%-kal nőtt.
Szerző: KSH, PORTFOLIO
2019.04.17.
45%-kal nőtt.
Közzétette éves lakáshitelezési statisztikáit a KSH, így az MNB szokásos havi adataihoz képest új megvilágításban tekinthetünk a piacra. Néhány érdekes adat az elemzésből:
- 2018 végén 3324 milliárd forint volt a lakosság lakáshitel-állománya, ami évi 10,3%-os emelkedést jelent, és a GDP-hez képest változatlanul 7,9%-nak felel meg,
- 2018 végén 3324 milliárd forint volt a lakosság lakáshitel-állománya, ami évi 10,3%-os emelkedést jelent, és a GDP-hez képest változatlanul 7,9%-nak felel meg,
- a teljesítő hitelek aránya elérte a 95%-ot, a nem teljesítő kitettség mindössze 5,1% volt,
a hitelintézetek által folyósított CSOK támogatások száma 7,2%-kal (31 202-ra), összegük
a hitelintézetek által folyósított CSOK támogatások száma 7,2%-kal (31 202-ra), összegük
1,8%-kal (71,3 milliárd forintra) nőtt 2017-hez képest,
- a CSOK-ot 61%-ban használt lakásokra, 31%-ban új lakásokra vették igénybe, a folyósított CSOK-összegek megoszlását tekintve azonban a teljes összeg 39%-át fordították használt, 61%-át új lakásra.
A fentieknél még érdekesebbnek tűnik, hogy miközben a csapból is az folyik, milyen sok lakáshitelt vesz fel a magyar lakosság, ez a darabszámban alig látszódik: tavaly 108 845 lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek, ami csak 4,1%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. A felvett lakáshitelek darabszáma kevesebb mint fele a 2003-as, és alig kétharmada a 2008-as csúcsnak...
„AZ EMBER VAGY MEGHAL, VAGY NYUGDÍJBA MEGY”
KLUBRÁDIÓ / ÖTÖS
Szerző: Klubrádió / FALUSI MARIANN ÉS LANG GYÖRGYI2019.04.17.
Esztergályos Károly, számtalan film, tévéjáték forgatókönyvírója, rendezője most egy regényen dolgozik.
Mostanában, közel a nyolcvanhoz már nem rendez, 2012-ben készített utoljára filmet. Esztergályos Károly, aki úgy szokta magát emlegetni, hogy egy híres ember testvére, inkább ír. A híres testvér egyébként Esztergályos Cecília. Szóval a rendező most regényt ír, egy valós személy, egy világhírű portréfotós ihlette, de a történet fikció.
Nem idegen tőle az írás, hisz számos forgatókönyvet írt saját magának is másoknak is. Azt mondja, hogy az előbbi a könnyebb. Tanított a színművészetin filmszínészetet, de ahogy kezdett leáldozni a filmgyártás napja, már tanárra sem volt szükség. Azért mégis a rendezés volt az igazi. Jobb időkben két filmet, meg két tévéjátékot is rendezett egy évben. Egyikből esett a másikba. Ezért is maradt a televíziónál, nem csábult át a filmgyárba, ahol sokkal kevesebbet lehetett volna dolgozni. Az interneten számos alkotását meg lehet találni most is.
Esztergályos Károly beszélt a castingról is, aminek szerinte egy ilyen kis országban általában nincs értelme. Egy magyar rendezőnek illik ismerni a magyar színészeket. Talán a fiataloknál, akik még nem nagyon tudtak bemutatkozni, érdemes válogatást, meghallgatást tartani...
Szerző: Klubrádió / FALUSI MARIANN ÉS LANG GYÖRGYI2019.04.17.
Mostanában, közel a nyolcvanhoz már nem rendez, 2012-ben készített utoljára filmet. Esztergályos Károly, aki úgy szokta magát emlegetni, hogy egy híres ember testvére, inkább ír. A híres testvér egyébként Esztergályos Cecília. Szóval a rendező most regényt ír, egy valós személy, egy világhírű portréfotós ihlette, de a történet fikció.
Nem idegen tőle az írás, hisz számos forgatókönyvet írt saját magának is másoknak is. Azt mondja, hogy az előbbi a könnyebb. Tanított a színművészetin filmszínészetet, de ahogy kezdett leáldozni a filmgyártás napja, már tanárra sem volt szükség. Azért mégis a rendezés volt az igazi. Jobb időkben két filmet, meg két tévéjátékot is rendezett egy évben. Egyikből esett a másikba. Ezért is maradt a televíziónál, nem csábult át a filmgyárba, ahol sokkal kevesebbet lehetett volna dolgozni. Az interneten számos alkotását meg lehet találni most is.
Esztergályos Károly beszélt a castingról is, aminek szerinte egy ilyen kis országban általában nincs értelme. Egy magyar rendezőnek illik ismerni a magyar színészeket. Talán a fiataloknál, akik még nem nagyon tudtak bemutatkozni, érdemes válogatást, meghallgatást tartani...
MIÉRT NEM ÉRDEMES BOHÓZATKÉNT KEZELNI A BREXITET?
MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.04.17.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az Egyesült Királyság immár majd’ három hete kilépett volna az Európai Unióból. Persze, ahogy az olvasó értesülhetett róla, nem minden alakult a terv szerint, és a jelen állás az, hogy a britek egészen október 31-ig bent fognak maradni az EU-ban. Bár Theresa May úgy véli, akár már májusban is kiléphetnek, ha a Parlament elfogadja (az eddig három alkalommal elutasított) kilépési megállapodást, illetve júniusban még felül fogják vizsgálni Nagy-Britannia viselkedését.
Ez utóbbi a britekkel szemben keményvonalat képviselő, ezzel uniós kollégáival is szembekerülő Macron francia elnök unszolására került bele a hosszabbításról szóló megállapodásba, hogy ki tudják dobni az esetleg az EU munkáját trollkodó briteket. A Guardiannek nyilatkozó EU-s tisztviselők szerint amúgy az egész felülvizsgálatnak semmi értelme, hiszen a britek, EU-s tagállamként, bármikor megvétózhatják azt. Macron egyébként több elemző és Jean-Claude Juncker szerint is alapvetően belpolitikai okokból keménykedik, ő maga amellett érvel, hogy semmi értelme Brüsszelbe importálni az eddig csak a brit belpolitikát mérgező Brexit-válságot.
A válságot és az egész Brexit-ügyet már az első pillanatoktól kezdve szokás szatirikusan, a „hát ezek az angolok ilyen hülyék” gondolatra felfűzve értelmezni, és persze erre a britek (akiket ebben az esetben még csak nem is nagyon nagy pontatlanság „angoloknak” hívni) bőven adnak muníciót.
A brit Képviselőház eleve nagyon szórakoztató intézmény, a háttérben mindenféle hangokat kiadó képviselőkkel, az egysoros poénokat politikai fókuszba helyező miniszterelnöki kérdésekkel, vagy John Bercow házelnök lassan legendássá váló rendrakásaival. Ehhez jön, hogy a ház (a Brexit időpontjának kitolását leszámítva) eddig minden opciót elutasított, ami a válságból esetleg kivezetne, vagy akár csak megmondaná az irányt Brexit-ügyben. Ken Clarke konzervatív EU-párti képviselő, a Ház korelnöke megfogalmazásában, az egész olyan, mintha az egyetemi politizálás paródiája lenne...
Szerző: MERKER IVÁN
2019.04.17.
Ez utóbbi a britekkel szemben keményvonalat képviselő, ezzel uniós kollégáival is szembekerülő Macron francia elnök unszolására került bele a hosszabbításról szóló megállapodásba, hogy ki tudják dobni az esetleg az EU munkáját trollkodó briteket. A Guardiannek nyilatkozó EU-s tisztviselők szerint amúgy az egész felülvizsgálatnak semmi értelme, hiszen a britek, EU-s tagállamként, bármikor megvétózhatják azt. Macron egyébként több elemző és Jean-Claude Juncker szerint is alapvetően belpolitikai okokból keménykedik, ő maga amellett érvel, hogy semmi értelme Brüsszelbe importálni az eddig csak a brit belpolitikát mérgező Brexit-válságot.
A válságot és az egész Brexit-ügyet már az első pillanatoktól kezdve szokás szatirikusan, a „hát ezek az angolok ilyen hülyék” gondolatra felfűzve értelmezni, és persze erre a britek (akiket ebben az esetben még csak nem is nagyon nagy pontatlanság „angoloknak” hívni) bőven adnak muníciót.
A brit Képviselőház eleve nagyon szórakoztató intézmény, a háttérben mindenféle hangokat kiadó képviselőkkel, az egysoros poénokat politikai fókuszba helyező miniszterelnöki kérdésekkel, vagy John Bercow házelnök lassan legendássá váló rendrakásaival. Ehhez jön, hogy a ház (a Brexit időpontjának kitolását leszámítva) eddig minden opciót elutasított, ami a válságból esetleg kivezetne, vagy akár csak megmondaná az irányt Brexit-ügyben. Ken Clarke konzervatív EU-párti képviselő, a Ház korelnöke megfogalmazásában, az egész olyan, mintha az egyetemi politizálás paródiája lenne...
2010-BEN NAGYON SZÉPEN HANGZOTT A NER – II.RÉSZ
ÁTLÁTSZÓ / VASTAGBŐR
Szerző: ERIC
2019.08.16.
A Nemzeti Együttműködés Programjának igénytelenül beszkennelt változata 2010. május 22.óta fent pihen az országgyűlés honlapján. A 2010-es megnyert választások után készült, tele hátrafele mutogatással, ígéretekkel és iránymutatással. Ez volt az utolsó program, amit Orbán Viktor és a Fidesz kiadott, ezért közel 9 év elteltével leporoltuk, hogy nosztalgiázhassunk.
Sorozatunk első részében a gazdasággal és a közbiztonsággal kapcsolatos ígérgetéseket szemléztük, most pedig az egészségüggyel foglalkozó részeket nézzük át...
Szerző: ERIC
2019.08.16.
Sorozatunk első részében a gazdasággal és a közbiztonsággal kapcsolatos ígérgetéseket szemléztük, most pedig az egészségüggyel foglalkozó részeket nézzük át...
VAGY AZ ISTENT SZOLGÁLOD, VAGY A PÉNZT
24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2019.04.17.
Készült egy film Ferenc pápáról, amit a nem-hívőknek is érdemes megnézni, mert egy karizmatikus, vibráló személyiséget mutat be. Wim Wenders rendező nem kérdőjelezi meg a pápa tanításait, hanem közvetíti őket, de ez is éppen elég izgalmas.
Rég nem gondoltam már Istenre, bár Esterházy Péter azt írja, az Isten hiánya is Isten-alakú. Keresztény filmeket sem szoktam nézni, legalábbis a trashfilmeknek azt a rémesen kínos csoportját hanyagolom, amelyek kifejezetten keresztény tanításokba burkolnak be valami tucathorrort vagy romantikus vígjátékot (ilyenekben időnként Nicolas Cage is játszik). De szívesen nézek filmeket a hitről – Andrej Tarkovszkij például nem is csinált másmilyet –, ezért a Ferenc pápáról készült friss dokumentumfilm is érdekelt. A vallásomat nem gyakorló, híreket olvasó katolikusként úgy tűnik, Ferenc pápára különösen érdemes odafigyelni.
Wim Wenders dokumentumfilmje leginkább a hozzám hasonló nézőknek szól, akik számára a mindenkori pápa tanítása nem megkérdőjelezhetetlen igazság, hanem egyetlen álláspont a sok közül. A róla szóló portréfilmben Ferenc pápa kifejti a nézeteit a világ dolgairól. Senkit nem akar megtéríteni – mint mondja, azt meg sem próbálná, ami egy jezsuita szerzetestől finoman szólva is ritka önmérsékletre vall –, helyette sorra veszi azokat a közügyeket, amelyekről markáns véleménye van. Folyamatosan a nagy lehetőségéről beszél, hogy rá pápaként sokkal többen odafigyelnek, mint valakire, aki nem 1,2-,1,3 milliárd katolikus vallású ember legfőbb szellemi vezetője. Azt mondja, a világból kiveszni látszik a hallgatás képessége: egymás szavába vágva beszélünk, bábeli hangzavart teremtve, de nem halljuk, amit a másik mond...
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2019.04.17.
Rég nem gondoltam már Istenre, bár Esterházy Péter azt írja, az Isten hiánya is Isten-alakú. Keresztény filmeket sem szoktam nézni, legalábbis a trashfilmeknek azt a rémesen kínos csoportját hanyagolom, amelyek kifejezetten keresztény tanításokba burkolnak be valami tucathorrort vagy romantikus vígjátékot (ilyenekben időnként Nicolas Cage is játszik). De szívesen nézek filmeket a hitről – Andrej Tarkovszkij például nem is csinált másmilyet –, ezért a Ferenc pápáról készült friss dokumentumfilm is érdekelt. A vallásomat nem gyakorló, híreket olvasó katolikusként úgy tűnik, Ferenc pápára különösen érdemes odafigyelni.
Wim Wenders dokumentumfilmje leginkább a hozzám hasonló nézőknek szól, akik számára a mindenkori pápa tanítása nem megkérdőjelezhetetlen igazság, hanem egyetlen álláspont a sok közül. A róla szóló portréfilmben Ferenc pápa kifejti a nézeteit a világ dolgairól. Senkit nem akar megtéríteni – mint mondja, azt meg sem próbálná, ami egy jezsuita szerzetestől finoman szólva is ritka önmérsékletre vall –, helyette sorra veszi azokat a közügyeket, amelyekről markáns véleménye van. Folyamatosan a nagy lehetőségéről beszél, hogy rá pápaként sokkal többen odafigyelnek, mint valakire, aki nem 1,2-,1,3 milliárd katolikus vallású ember legfőbb szellemi vezetője. Azt mondja, a világból kiveszni látszik a hallgatás képessége: egymás szavába vágva beszélünk, bábeli hangzavart teremtve, de nem halljuk, amit a másik mond...
SPIRÓ GYÖRGY: A HÜLYESÉGHEZ KÖNNYEN ALKALMAZKODOM
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.04.17.
Az író Egyéni javaslat című új kötetének a születéséről beszélt a HVG-nek.
Az aktuálpolitika sohasem lelkesítette, mert elég fiatalon belátta, hogy normális földi halandó elől, mint amilyen ő is, elzárják a lényeges információkat, amelyek nélkül viszont nem lehet érvényes politikai ítéletet alkotni – mondta Spiró György a HVG-nek adott interjúban. Érdekli viszont a mentalitás, amely a döntéseket erősen befolyásolja: „Az, ami a fejekbe és a lelkekbe nemzedékről nemzedékre belekerül, és hosszú távon hat”.
Spiró György beszélt arról is, hogy nem feltétlenül függ a kedélyállapotától, hogy mikor tud humorosat írni – így például attól sem, hogy a kultúrharcot szítók őt is tollhegyükre tűzték. „Aki exponálja magát, számíthat rá, támadni fogják. Már annyi mindenkit kell fenyegetniük, hogy alig férek fel a palettára. Tudok rossz kedélyállapotban lenni akkor is, ha a személyemben senki se bánt. A egész világ állapota rémisztő. Olyankor az antik végzetfelfogást is túl optimistának látom”.
Spiró úgy gondolja, hogy akinek van humora, az ne rejtse véka alá, mert másokon tud segíteni általa: „Az önirónia, aminek a hajlama szintén születési adottság, segít elviselni a kudarcokat meg a sikereket, és megakadályozza, hogy az ember reménytelenül belesüppedjen a saját bajaiba meg ellentmondásaiba".
Ami az új könyvét, az Egyéni javaslat című kötetet illeti, azt mondta: „A hülyeséghez könnyen alkalmazkodom, mert közel áll hozzám mindaz, amit ezekben az írásokban gúny tárgyává teszek.”...
Szerző: hvg.hu
2019.04.17.
Az aktuálpolitika sohasem lelkesítette, mert elég fiatalon belátta, hogy normális földi halandó elől, mint amilyen ő is, elzárják a lényeges információkat, amelyek nélkül viszont nem lehet érvényes politikai ítéletet alkotni – mondta Spiró György a HVG-nek adott interjúban. Érdekli viszont a mentalitás, amely a döntéseket erősen befolyásolja: „Az, ami a fejekbe és a lelkekbe nemzedékről nemzedékre belekerül, és hosszú távon hat”.
Spiró György beszélt arról is, hogy nem feltétlenül függ a kedélyállapotától, hogy mikor tud humorosat írni – így például attól sem, hogy a kultúrharcot szítók őt is tollhegyükre tűzték. „Aki exponálja magát, számíthat rá, támadni fogják. Már annyi mindenkit kell fenyegetniük, hogy alig férek fel a palettára. Tudok rossz kedélyállapotban lenni akkor is, ha a személyemben senki se bánt. A egész világ állapota rémisztő. Olyankor az antik végzetfelfogást is túl optimistának látom”.
Spiró úgy gondolja, hogy akinek van humora, az ne rejtse véka alá, mert másokon tud segíteni általa: „Az önirónia, aminek a hajlama szintén születési adottság, segít elviselni a kudarcokat meg a sikereket, és megakadályozza, hogy az ember reménytelenül belesüppedjen a saját bajaiba meg ellentmondásaiba".
Ami az új könyvét, az Egyéni javaslat című kötetet illeti, azt mondta: „A hülyeséghez könnyen alkalmazkodom, mert közel áll hozzám mindaz, amit ezekben az írásokban gúny tárgyává teszek.”...
FÜRDŐVÍZBEN A GYEREK
HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.04.17.
Igen, épp benne ül a fürdővízben a gyerek, és várja, hogy kiöntsük a vízzel együtt. Pontosabban fogalmazva: az új európai internetszabályozás olyan sikeresen fogja megregulázni a világhálót, hogy az a végén már lényegében semmire sem lesz jó azon dolgok közül, amelyekre eddig használtuk: viszont valóságos jogi csodafegyver lesz a sajtó- és szólásszabadság ellen.
Az Index hosszú, kiváló és alapos írásban nézett utána ennek a helyzetnek, ehhez fűznék néhány szót. Hát igen, igen: tulajdonképpen a szerzői jogokkal kezdődött minden. Azt már mindannyian tapasztalhattuk, hogy ha valami kikerül egy nyilvános felületre, azonnal beindul a szabad rablás – lopnak mindent, ami nincs odahegesztve, lebetonozva, néha az sem használ. Azt hogy tőlem írásokat lopnak, napi rendszerességgel, mondhatni evidens: hiszen nekem az van, ha zenész volnék, zenét lopnának. Meg minden egyebet: akadt olyan kis zseni is, aki az arcképemet lopta el egy álprofilhoz, szerencsére sikerült gyorsan legyalulni a közösségi oldalról. De az is előfordult már, igaz, jó régen, olyan 2012 körül, hogy az akkoriban megjelenő írásaimat a Történelmi Kisgazdapárt honlapján láttam viszont, rendszeresen, pedig hát se kicsi, se gazda, se történelmi nem vagyok – végül is hagytam, egy szerzői jogi eljárás sokkal többe került volna, mint az elmaradt jogdíjak.
Az ám, én hagyhatom, de a jogrendszer nem hagyhatja, az nem tűrhet jogsérelmet – az európai jog azt az igazságosnak tűnő megoldást választotta, az ezer és egy különböző kereset indításának lehetősége helyett, hogy a jogdíjat a művet – írást, zenét, szoftvert, miegyebet – közlő felület köteles fizetni. Ami kissé relatív dolog, mert például pár százas-ezres nézettség mellett ezzel nem is érdemes bajlódnia a You Tube-nak vagy a Facebooknak, Google-nek: az érdekes állapot tízezres látogatottság felett kezdődik – ahhoz is volt már szerencsém.
Történt pedig, hogy egy kiváló kollégám elment fotózni-videózni Érpatakra, ahol éppen bensőséges ünnepség keretében izraeli állami vezetőket ábrázoló bábukat akasztgatott a helyi polgármester, a hírhedett Orosz Mihály Zoltán. Akasztott, akasztott, de azt nem kedvelte, hogy a kolléga meg fotózta, így aztán odament hozzá, hogy megtiltsa – és nem tudta, hogy a korszerű fényképezőgépek mozgóképet és hangot is képesek felvenni. Márpedig itt bekapcsolva maradt a készülék: a polgármester (aki azóta már megbukott) 28 percet és 46 másodpercet ordított a kollégával, levegővétel nélkül, ami sportteljesítménynek sem utolsó. Itt hallható, nem csalás, nem ámítás.
Na jó, de hogy kerülhet be ez a felvétel egy írott anyagba? A műszaki lehetőségek meglehetősen behatároltak: az tűnt a legegyszerűbbnek és a blogmotorral leginkább összeegyeztethetőnek, ha a hanganyagot egy képpel együtt feltöltöm a You Tube-ra, és annak a linkjét emelem be az írásba. Így is történt, maga az anyag népszerű lett, hanem a You Tube-os felvétel önálló életre kelt… Mindösszesen 26 445 ember tekintette meg mostanáig, de ebből olyan huszonötezer az első két napban. Meg is keresett a You Tube egy ajánlattal, hogy ha még tudok ilyen forgalmat produkálni, akkor ők nekem fizetni fognak érte. Keveset ugyan, de fizetni – hát, nem hajtottam rá erre a műfajra, pedig kár, a beszédhibámmal én lennék a világ első raccsoló, dadogó és nazális influencere.
De ebből az a tanulság, hogy pénz eddig is járt, ha nagy volt a forgalom.
Az ám, de kinek jár a pénz?
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.04.17.
Az Index hosszú, kiváló és alapos írásban nézett utána ennek a helyzetnek, ehhez fűznék néhány szót. Hát igen, igen: tulajdonképpen a szerzői jogokkal kezdődött minden. Azt már mindannyian tapasztalhattuk, hogy ha valami kikerül egy nyilvános felületre, azonnal beindul a szabad rablás – lopnak mindent, ami nincs odahegesztve, lebetonozva, néha az sem használ. Azt hogy tőlem írásokat lopnak, napi rendszerességgel, mondhatni evidens: hiszen nekem az van, ha zenész volnék, zenét lopnának. Meg minden egyebet: akadt olyan kis zseni is, aki az arcképemet lopta el egy álprofilhoz, szerencsére sikerült gyorsan legyalulni a közösségi oldalról. De az is előfordult már, igaz, jó régen, olyan 2012 körül, hogy az akkoriban megjelenő írásaimat a Történelmi Kisgazdapárt honlapján láttam viszont, rendszeresen, pedig hát se kicsi, se gazda, se történelmi nem vagyok – végül is hagytam, egy szerzői jogi eljárás sokkal többe került volna, mint az elmaradt jogdíjak.
Az ám, én hagyhatom, de a jogrendszer nem hagyhatja, az nem tűrhet jogsérelmet – az európai jog azt az igazságosnak tűnő megoldást választotta, az ezer és egy különböző kereset indításának lehetősége helyett, hogy a jogdíjat a művet – írást, zenét, szoftvert, miegyebet – közlő felület köteles fizetni. Ami kissé relatív dolog, mert például pár százas-ezres nézettség mellett ezzel nem is érdemes bajlódnia a You Tube-nak vagy a Facebooknak, Google-nek: az érdekes állapot tízezres látogatottság felett kezdődik – ahhoz is volt már szerencsém.
Történt pedig, hogy egy kiváló kollégám elment fotózni-videózni Érpatakra, ahol éppen bensőséges ünnepség keretében izraeli állami vezetőket ábrázoló bábukat akasztgatott a helyi polgármester, a hírhedett Orosz Mihály Zoltán. Akasztott, akasztott, de azt nem kedvelte, hogy a kolléga meg fotózta, így aztán odament hozzá, hogy megtiltsa – és nem tudta, hogy a korszerű fényképezőgépek mozgóképet és hangot is képesek felvenni. Márpedig itt bekapcsolva maradt a készülék: a polgármester (aki azóta már megbukott) 28 percet és 46 másodpercet ordított a kollégával, levegővétel nélkül, ami sportteljesítménynek sem utolsó. Itt hallható, nem csalás, nem ámítás.
Na jó, de hogy kerülhet be ez a felvétel egy írott anyagba? A műszaki lehetőségek meglehetősen behatároltak: az tűnt a legegyszerűbbnek és a blogmotorral leginkább összeegyeztethetőnek, ha a hanganyagot egy képpel együtt feltöltöm a You Tube-ra, és annak a linkjét emelem be az írásba. Így is történt, maga az anyag népszerű lett, hanem a You Tube-os felvétel önálló életre kelt… Mindösszesen 26 445 ember tekintette meg mostanáig, de ebből olyan huszonötezer az első két napban. Meg is keresett a You Tube egy ajánlattal, hogy ha még tudok ilyen forgalmat produkálni, akkor ők nekem fizetni fognak érte. Keveset ugyan, de fizetni – hát, nem hajtottam rá erre a műfajra, pedig kár, a beszédhibámmal én lennék a világ első raccsoló, dadogó és nazális influencere.
De ebből az a tanulság, hogy pénz eddig is járt, ha nagy volt a forgalom.
Az ám, de kinek jár a pénz?
FACEBOOKON KÉR SEGÍTSÉGET A FÓTI GYERMEKOTTHON EGYIK LAKÓJA
ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.04.16.
...A gyermekotthon egyik lakója, Oláh Karolina a napokban úgy döntött, hogy megtöri a csendet, és kiírja a Facebook oldalára, hogyan éli meg ezt az időszakot.
„Azt még valahogy feldolgozzuk, ha menni kell, hiszen egy „normális” család életében is van ilyen. Viszont minket az ország különböző részeire akarnak szétdobálni, azt gondolva, hogy „Majd úgyis megszokják!” Igen. Lehet, de abba senki nem gondol bele, hogy mi, akik évek óta együtt élünk, talán úgy szeretjük egymást, mint egy igazi család! A vér szerinti családom elhagyott, mert nem kellettem nekik. Nekem azok a gyerek és felnőttek a családom, akik között felnőttem”
– olvasható a posztban.
„Azért gondoltam, hogy kiírom ezt a Facebookra, mert fontosnak tartom, hogy a mi oldalunkról is hallják az emberek, hogy nekünk ez milyen nehéz” – mondta Karolina az Abcúgnak.
Karolina mozgássérültként született, az édesanyja nem merte vállalni a felelősséget, ezért a tatabányai csecsemőotthonban helyezték el. Ötéves korában került át a fóti gyermekotthonba, és azóta ott él. „Az emberek itt nagyon kedvesek, itt nőttem fel, ide köt minden, nekem Fóton van az otthonom.”
„Mi nagyjából egy időben kerültünk ide, mióta itt vagyok, tényleg annyira összeszoktunk és szeretjük egymást, mint egy család, ha elszakítanának minket egymástól, akkor az nekünk egy nagy törést jelentene az életünkben. Vannak nálam kisebb gyerekek is, akik nagyon nehezen tudnák ezt feldolgozni. A velünk foglalkozó felnőtteket is nagyon szeretjük, és ők is minket.”
Úgy gondolja, hogy az lenne a normális, ha együtt tudnának költözni, akkor közösen küzdenének meg a nehézségekkel és erőt tudnának adni egymásnak. „Egy normális család, hogyha átköltözik valahova, attól még együtt vannak és nincsenek szétválasztva”– nehezményezi Karolina. A társait is megviseli ez a helyzet, elképzelhető, hogy nem együtt folytatódik az életük...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.04.16.
„Azt még valahogy feldolgozzuk, ha menni kell, hiszen egy „normális” család életében is van ilyen. Viszont minket az ország különböző részeire akarnak szétdobálni, azt gondolva, hogy „Majd úgyis megszokják!” Igen. Lehet, de abba senki nem gondol bele, hogy mi, akik évek óta együtt élünk, talán úgy szeretjük egymást, mint egy igazi család! A vér szerinti családom elhagyott, mert nem kellettem nekik. Nekem azok a gyerek és felnőttek a családom, akik között felnőttem”
– olvasható a posztban.
„Azért gondoltam, hogy kiírom ezt a Facebookra, mert fontosnak tartom, hogy a mi oldalunkról is hallják az emberek, hogy nekünk ez milyen nehéz” – mondta Karolina az Abcúgnak.
Karolina mozgássérültként született, az édesanyja nem merte vállalni a felelősséget, ezért a tatabányai csecsemőotthonban helyezték el. Ötéves korában került át a fóti gyermekotthonba, és azóta ott él. „Az emberek itt nagyon kedvesek, itt nőttem fel, ide köt minden, nekem Fóton van az otthonom.”
„Mi nagyjából egy időben kerültünk ide, mióta itt vagyok, tényleg annyira összeszoktunk és szeretjük egymást, mint egy család, ha elszakítanának minket egymástól, akkor az nekünk egy nagy törést jelentene az életünkben. Vannak nálam kisebb gyerekek is, akik nagyon nehezen tudnák ezt feldolgozni. A velünk foglalkozó felnőtteket is nagyon szeretjük, és ők is minket.”
Úgy gondolja, hogy az lenne a normális, ha együtt tudnának költözni, akkor közösen küzdenének meg a nehézségekkel és erőt tudnának adni egymásnak. „Egy normális család, hogyha átköltözik valahova, attól még együtt vannak és nincsenek szétválasztva”– nehezményezi Karolina. A társait is megviseli ez a helyzet, elképzelhető, hogy nem együtt folytatódik az életük...
NOTRE-DAME: HOL VOLT EDDIG EZ A RENGETEG PÉNZ?
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.04.17.
Hétfő este kigyulladt Európa egyik legjellegzetesebb és talán legfontosabb kulturális emléke, a Notre-Dame. Párizs ikonikus nagytemploma hatalmas lángoszloppal égett a város közepén, majd turisták és párizsiak ezrei vehették videóra, ahogy a templom huszártornya megadja magát a hőnek és egyszerűen leborul.
Nagyon rég érdekelte a közvéleményt ennyire egységesen egyetlen esemény. A Notre-Dame lángjairól szóló híreket Magyarországon is kiemelkedően sokan olvasták el, és ez nagyjából az egész világra igaz lehetett. Hogy miért, arra csak tippelni lehet.
Valószínűleg szerepet játszik benne, hogy a Notre-Dame a francia kultúra egyik legfontosabb terméke, ahogy egyébként az európai katolicizmusé is, bár jó eséllyel többen tekintenek rá műemlékként és látványosságként, mint funkcionális templomként. És igen, az is nagyon valószínű, hogy Victor Hugo regénye, de inkább A Notre Dame-i toronyőr című Disney-klasszikus csak fokozta ezt az érdeklődést.
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.04.17.
Nagyon rég érdekelte a közvéleményt ennyire egységesen egyetlen esemény. A Notre-Dame lángjairól szóló híreket Magyarországon is kiemelkedően sokan olvasták el, és ez nagyjából az egész világra igaz lehetett. Hogy miért, arra csak tippelni lehet.
Valószínűleg szerepet játszik benne, hogy a Notre-Dame a francia kultúra egyik legfontosabb terméke, ahogy egyébként az európai katolicizmusé is, bár jó eséllyel többen tekintenek rá műemlékként és látványosságként, mint funkcionális templomként. És igen, az is nagyon valószínű, hogy Victor Hugo regénye, de inkább A Notre Dame-i toronyőr című Disney-klasszikus csak fokozta ezt az érdeklődést.
Utóélet
Kedd estére tisztábban láttunk azzal kapcsolatban, hogy mekkorák a károk, és egy kicsit mindenki fellélegezhetett, mert súlyosak ugyan, de messze nem annyira, mint amit az első képek alapján hinni lehetett. Leégett a tetőszerkezet nagy része, leomlott a huszártorony, de a boltíves mennyezet csak kevésbé sérült meg, és a struktúra is menthető. A műkincsek és kegytárgyak nagy részét sikerült kimenekíteni, de voltak festmények és ablakok, amelyek elpusztultak.
Emmanuel Macron elnök kedd este beszélt a francia néphez, és azt mondta, hogy újjáépítik a Notre-Dame-ot, amihez öt évre lesz szükség, de azt ígérte, szebb lesz, mint volt. Ami valamennyire indokolt is, hiszen a Notre-Dame nem volt igazán jó állapotban a tűz előtt.
És ezzel el is érkeztünk a legfontosabb tanulságokhoz, amelyeket levonhatunk a tűz társadalmi hatásaiból...
Kedd estére tisztábban láttunk azzal kapcsolatban, hogy mekkorák a károk, és egy kicsit mindenki fellélegezhetett, mert súlyosak ugyan, de messze nem annyira, mint amit az első képek alapján hinni lehetett. Leégett a tetőszerkezet nagy része, leomlott a huszártorony, de a boltíves mennyezet csak kevésbé sérült meg, és a struktúra is menthető. A műkincsek és kegytárgyak nagy részét sikerült kimenekíteni, de voltak festmények és ablakok, amelyek elpusztultak.
Emmanuel Macron elnök kedd este beszélt a francia néphez, és azt mondta, hogy újjáépítik a Notre-Dame-ot, amihez öt évre lesz szükség, de azt ígérte, szebb lesz, mint volt. Ami valamennyire indokolt is, hiszen a Notre-Dame nem volt igazán jó állapotban a tűz előtt.
És ezzel el is érkeztünk a legfontosabb tanulságokhoz, amelyeket levonhatunk a tűz társadalmi hatásaiból...
DÖBBENETES LAKÁSHITELEZÉSI ADATOK - LEGALÁBB 34 EZER ADÓS LAKÁSA LEHET VESZÉLYBEN
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.17.
Már a válság előtti szint fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek átlagos futamideje. Az átlagos hitelösszeg már korábban is meghaladta a 2008-ast, de tavaly majdnem harmadával(!) tovább nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu a KSH által közzétett adatokból. A bankok 34 ezer bajba jutott jelzálogadóst tartanak nyilván.
Bő tíz év telt el a válság óta, mostanra pedig már mintha végleg elfújta volna az idő szele a magyarok eladósodástól való félelmét. A KSH frissen közzétett adataiból a lakáshitelezési boom részleteire is következtethetünk (azért véljük úgy, hogy ez ma már nem ad pontos képet, mert a személyi kölcsönök jócskán benyomultak a lakáspiacra, azt azonban senki sem tudja – logikusan, hiszen szabad felhasználásról van szó –, ezeknél pontosan mi a helyzet).
A kifejezetten lakáscélra felvett kölcsönök is szárnyra kaptak tavaly. Mint a KSH közzétette: 2018-ban az engedélyezett hitelek száma 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben. Az átlagos hitelösszeg már 2017-ben is meghaladta a 2008-ast, de tavaly majdnem harmadával(!) tovább nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu a nemzetközi statisztikába kerülő táblázatból (ez és a közleményben szereplő érték némiképp eltér). Az új lakásra jutó átlaghitel 45 százalékkal múlta felül tavaly az előző évit, elérve a 11 millió forintos történelmi csúcsot...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.17.
Bő tíz év telt el a válság óta, mostanra pedig már mintha végleg elfújta volna az idő szele a magyarok eladósodástól való félelmét. A KSH frissen közzétett adataiból a lakáshitelezési boom részleteire is következtethetünk (azért véljük úgy, hogy ez ma már nem ad pontos képet, mert a személyi kölcsönök jócskán benyomultak a lakáspiacra, azt azonban senki sem tudja – logikusan, hiszen szabad felhasználásról van szó –, ezeknél pontosan mi a helyzet).
A kifejezetten lakáscélra felvett kölcsönök is szárnyra kaptak tavaly. Mint a KSH közzétette: 2018-ban az engedélyezett hitelek száma 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben. Az átlagos hitelösszeg már 2017-ben is meghaladta a 2008-ast, de tavaly majdnem harmadával(!) tovább nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu a nemzetközi statisztikába kerülő táblázatból (ez és a közleményben szereplő érték némiképp eltér). Az új lakásra jutó átlaghitel 45 százalékkal múlta felül tavaly az előző évit, elérve a 11 millió forintos történelmi csúcsot...
A NAGY BLANKA FOTÓ NEM SZAKMAI-ETIKAI KÉRDÉS
HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.04.17.
„Az igazi fotóriporterek tisztában vannak az etikai normákkal, és azokat betartva végzik a munkájukat, teljesen mindegy, hogy melyik oldalon áll az a médium, amelynek dolgoznak” – szögezte le Szigeti Tamás fotóriporter, a szakma jeles képviselője. A Magyar Sajtófotó Kiállítás rendezője szerint a szakma azért nem szólalt meg a Nagy Blanka-ügy kapcsán, mert annak „semmi köze a sajtófotóhoz, vagy a fotógráfiához... Az ilyen mocsok, ami miatt itt most polemizálunk, nem szakmai-etikai kérdés”.
„A fotográfia ebben az esetben csak az elkövetés eszköze és tévedés az eszközt belevonni, hibáztatni, okolni az aljasság elkövetője helyett” – szögezte le Szigeti Tamás Facebook posztjában, amelyben egy, a szakma reagálását hiányoló számonkérésre válaszolt. Hozzátette: „Nem tudok róla, hogy létezne Magyarországon Pilhál Tamás nevű fotóriporter”, aki tudomása szerint a hírhedtté vált képet készítette a gimnazista lányról.
Véleménye szerint ez a jelenség nem a fotográfiáról szól, hanem „arról az immár elviselhetetlen, embertelen, gusztustalan, bélforgató légkörről, amiben évek óta élünk és ami – ne legyenek illúzióink – a mindenféle választások közeledtével még elviselhetetlenebb, embertelenebb, gusztustalanabb, bélforgatóbb lesz”...
Szerző: Hírklikk
2019.04.17.
„A fotográfia ebben az esetben csak az elkövetés eszköze és tévedés az eszközt belevonni, hibáztatni, okolni az aljasság elkövetője helyett” – szögezte le Szigeti Tamás Facebook posztjában, amelyben egy, a szakma reagálását hiányoló számonkérésre válaszolt. Hozzátette: „Nem tudok róla, hogy létezne Magyarországon Pilhál Tamás nevű fotóriporter”, aki tudomása szerint a hírhedtté vált képet készítette a gimnazista lányról.
Véleménye szerint ez a jelenség nem a fotográfiáról szól, hanem „arról az immár elviselhetetlen, embertelen, gusztustalan, bélforgató légkörről, amiben évek óta élünk és ami – ne legyenek illúzióink – a mindenféle választások közeledtével még elviselhetetlenebb, embertelenebb, gusztustalanabb, bélforgatóbb lesz”...
A VISSZAZÖKKENÉS TITKAI
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.04.17.
Arra, hogy miként lehet visszazökkenni sok év külföldi élet után a hazai valóságba, sokféle receptet olvashattunk már. A mai poszt főszereplőjének egészen különleges véleménye az, hogy nem kell visszazökkenni, mert az sehova nem vezet – talán úgy a legjobb visszatérni, ha folyamatosan előre tekintünk.
James sok év Ausztrália után tért haza Írországba. Aztán egy nap, amikor az óceánban úszott (ami ugye voltaképpen tenger, csak hát ugye Ausztrália és óceán…), odament hozzá egy férfi és dublini akcentussal megkérdezte tőle, meleg-e a víz. Mire ő azt felelte, hogy az attól függ, mihez képest, pedig a hasonlítgatás a boldogság halála szerinte.
Hiába minden erőfeszítés, a vizet mégis Sydneyhez és a Csendes-óceánhoz hasonlítja. A nyár közepén, Dublinnál a víz körülbelül 15 Celsius fok, ami valamivel kevesebb, mint a leghidegebb téli hullámok Bondinál a homokos partot nyaldosva.
A helyzet iróniája az, hogy a Jamesnek kérdést feltevő férfi Seattle-ben él, már 22 éve költözött el, és még mindig gondolkodik a visszatérésen. Ezek a gondolatok általában a szabadság idején jönnek elő neki – ami a legveszélyesebb időszak arra, hogy az ember elhamarkodott döntéseket hozzon. Innen átadom a szót Jamesnek.
Egy elhamarkodott döntés
„A mi családunk elhamarkodott döntése, hogy 16 év Ausztrália után visszaköltözzünk, szintén egy ilyen látogatás alkalmával született. A férfi egyébként szerintem nem igazán gondolja komolyan a visszatérést, csak néha eszébe jut. Én ezt ’határátkelő fájásnak’ nevezem.
Azt kérdezi, boldog vagyok-e, hogy hazajöttem. A csend csak nyúlik. Ha nem vágom rá, hogy igen, akkor nem vagyok boldog?
Tavaly márciusban, a második tél után, amit a visszatérés után Írországban töltöttünk, és amely a leghosszabb volt, amit kibírtam, úgy éreztem, szükségem van egy kis napsütésre a saját mentális jólétem érdekében.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lennék boldog vagy hogy a visszaköltözés rossz dolog lenne. Remek dolgok történtek és még fognak is. Nagyszerű emberekkel találkoztam. És mindezt úgy tettem, hogy nem telepedtem le.
Ha egy tanácsot adhatok az embereknek, akik attól tartanak, hogy megrekednek vagy félnek a változástól, akkor azt mondom: menjenek. És utána is menjenek, ne telepedjenek le.” ...
Szerző: Határátkelő
2019.04.17.
James sok év Ausztrália után tért haza Írországba. Aztán egy nap, amikor az óceánban úszott (ami ugye voltaképpen tenger, csak hát ugye Ausztrália és óceán…), odament hozzá egy férfi és dublini akcentussal megkérdezte tőle, meleg-e a víz. Mire ő azt felelte, hogy az attól függ, mihez képest, pedig a hasonlítgatás a boldogság halála szerinte.
Hiába minden erőfeszítés, a vizet mégis Sydneyhez és a Csendes-óceánhoz hasonlítja. A nyár közepén, Dublinnál a víz körülbelül 15 Celsius fok, ami valamivel kevesebb, mint a leghidegebb téli hullámok Bondinál a homokos partot nyaldosva.
A helyzet iróniája az, hogy a Jamesnek kérdést feltevő férfi Seattle-ben él, már 22 éve költözött el, és még mindig gondolkodik a visszatérésen. Ezek a gondolatok általában a szabadság idején jönnek elő neki – ami a legveszélyesebb időszak arra, hogy az ember elhamarkodott döntéseket hozzon. Innen átadom a szót Jamesnek.
Egy elhamarkodott döntés
„A mi családunk elhamarkodott döntése, hogy 16 év Ausztrália után visszaköltözzünk, szintén egy ilyen látogatás alkalmával született. A férfi egyébként szerintem nem igazán gondolja komolyan a visszatérést, csak néha eszébe jut. Én ezt ’határátkelő fájásnak’ nevezem.
Azt kérdezi, boldog vagyok-e, hogy hazajöttem. A csend csak nyúlik. Ha nem vágom rá, hogy igen, akkor nem vagyok boldog?
Tavaly márciusban, a második tél után, amit a visszatérés után Írországban töltöttünk, és amely a leghosszabb volt, amit kibírtam, úgy éreztem, szükségem van egy kis napsütésre a saját mentális jólétem érdekében.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lennék boldog vagy hogy a visszaköltözés rossz dolog lenne. Remek dolgok történtek és még fognak is. Nagyszerű emberekkel találkoztam. És mindezt úgy tettem, hogy nem telepedtem le.
Ha egy tanácsot adhatok az embereknek, akik attól tartanak, hogy megrekednek vagy félnek a változástól, akkor azt mondom: menjenek. És utána is menjenek, ne telepedjenek le.” ...
SEMJÉN SZERINT AZÉRT ÉGETT LE A NOTRE DAME, MERT NINCS FRANCIA INKVIZÍCIÓ
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.17.
"A szekularizációt Semjén a kereszténységgel való szakításnak hiszi, amivel egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy fogalma sincs sem a kereszténységről, sem a demokráciáról, sem a kereszténydemokráciáról. Semjén a katolikus államvallást téveszti össze a kereszténységgel, amely csak az államtól elválasztva létezik. A szekularizált állam nem egyházellenességet jelent, hanem vallásszabadságot."
A francia katolikus egyház máglyákkal ékesített dicső történetét, az állam és az egyház összefonódását, az inkvizíció működését, a katharok és a valdensek kegyetlen legyilkolását hiányolja Semjén Zsolt, aki ezzel hozta összefüggésbe a párizsi Notre Dame leégését. Semjén ugyanis azt rótta fel a franciáknak, hogy több évszázados üldözés, gyilkolás és pogromok után szétválasztották az egyházat és az államot.
Semjén azt állította, hogy a Notre Dame-ban keletkezett tüzet nem a szikra, az oxigén és az éghető anyag, hanem “a francia szekularista egyházellenes politika okozta”. Semjénnek ezt az ósdi felgogása állam és egyház kapcsolatáról maga a katolikus egyház sem osztja (kivéve a Magyar Katolikus Püspöki Kart, amely csaknem ezer évvel lemaradva követi az európai fejlődést, s középkori vaskalapos nézeteket vall). A II. Vatikáni Zsinat (Gaudium et spes 36. és 76. pont) az egyház és az állam szétválasztásának elvét vallja. Íme: „Feladatánál és illetékességénél fogva az egyház semmiképpen sem elegyedik a politikai közösséggel, és nincs kötve semmilyen politikai rendszerhez; jelzi és oltalmazza is az emberi személy transzcendenciáját. A politikai közösség és az egyház függetlenek egymástól a maguk területén: ott autonómiájuk van. . .” Ez maga a szekularizáció...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.04.17.
A francia katolikus egyház máglyákkal ékesített dicső történetét, az állam és az egyház összefonódását, az inkvizíció működését, a katharok és a valdensek kegyetlen legyilkolását hiányolja Semjén Zsolt, aki ezzel hozta összefüggésbe a párizsi Notre Dame leégését. Semjén ugyanis azt rótta fel a franciáknak, hogy több évszázados üldözés, gyilkolás és pogromok után szétválasztották az egyházat és az államot.
Semjén azt állította, hogy a Notre Dame-ban keletkezett tüzet nem a szikra, az oxigén és az éghető anyag, hanem “a francia szekularista egyházellenes politika okozta”. Semjénnek ezt az ósdi felgogása állam és egyház kapcsolatáról maga a katolikus egyház sem osztja (kivéve a Magyar Katolikus Püspöki Kart, amely csaknem ezer évvel lemaradva követi az európai fejlődést, s középkori vaskalapos nézeteket vall). A II. Vatikáni Zsinat (Gaudium et spes 36. és 76. pont) az egyház és az állam szétválasztásának elvét vallja. Íme: „Feladatánál és illetékességénél fogva az egyház semmiképpen sem elegyedik a politikai közösséggel, és nincs kötve semmilyen politikai rendszerhez; jelzi és oltalmazza is az emberi személy transzcendenciáját. A politikai közösség és az egyház függetlenek egymástól a maguk területén: ott autonómiájuk van. . .” Ez maga a szekularizáció...
KÖLTŐK VÁLASZTÁSA - ÉVFORDULÓK ÉVADJÁN PETŐFIRŐL, ARANYRÓL, ADYRÓL
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MARKÓ BÉLA
2019.04.12.
Arany-év volt a tavalyelőtt, és végső soron megnyugtató volt látni, hogy van egy zseniális költőnk, akit már-már egyformán becsülünk mindannyian, költők, írók, irodalomtörténészek szívesen beszélnek róla. Már-már idilli kép rajzolódott ki az egyébként tartalmas emlékversekben, esszékben vagy tanulmányokban, a folyóiratok különszámaiban. Legfeljebb azon kellett elgondolkoznom, hogy ennyire problémátlan nagyság talán nincs is a valóságban. Szeretem én is Arany Jánost, másokhoz hasonlóan, dilemmák és problémák nélkül tulajdonképpen, írtam is róla, ha kértek, több helyre.
Viszont Ady Endrét is szeretem. Zaklatottabb, ki-kihűlő, fel-felforrósodó szeretet ez, de talán mélyebb is, ha szabad ilyent mondani. Évfordulója volt, van neki is az idén, bár úgy tűnik, jóval szürkébbre sikeredett, mint az Arany-év.
Emléknapokhoz, sőt, emlékévekhez igazodunk mostanában. Így volt ez mindig, mondhatná valaki, és különben sem mi döntjük el, hogy éppen mikor van például száz vagy kétszáz esztendeje valaminek. Ez igaz, csakhogy a múlt minden bizonnyal akkor kerül figyelmünk előterébe, amikor hiányzik a jövő. Mármint a program. Legyen szó akár politikai, akár kulturális jövőképről. Nem egyszerűen a tiszteletadás a fontos ilyenkor, hanem minták felmutatása, referenciák keresése eljövendő programokhoz. Mindközönségesen: tanulságok megfogalmazása. Ezért érdemes nemcsak a politikai – első világháború, Trianon stb. –, hanem például az irodalmi évfordulókra reflektáló szövegeket is figyelemmel követni. Ha valahol éppen felbukkan egy ismeretlen dokumentum, az kész nyereség természetesen, de most nem erre gondolok, hanem az ünnepi bokacsattogtatás és zászlólengetés mögött néha felsejlő dilemmákra vagy éppenséggel ezek gyanús hiányára.
Arany-év volt a tavalyelőtt, és végső soron megnyugtató volt látni, hogy van egy zseniális költőnk, akit már-már egyformán becsülünk mindannyian, költők, írók, irodalomtörténészek szívesen beszélnek róla. Már-már idilli kép rajzolódott ki az egyébként tartalmas emlékversekben, esszékben vagy tanulmányokban, a folyóiratok különszámaiban. Legfeljebb azon kellett elgondolkoznom, hogy ennyire problémátlan nagyság talán nincs is a valóságban. Szeretem én is Arany Jánost, másokhoz hasonlóan, dilemmák és problémák nélkül tulajdonképpen, írtam is róla, ha kértek, több helyre.
Viszont Ady Endrét is szeretem. Zaklatottabb, ki-kihűlő, fel-felforrósodó szeretet ez, de talán mélyebb is, ha szabad ilyent mondani. Évfordulója volt, van neki is az idén, bár úgy tűnik, jóval szürkébbre sikeredett, mint az Arany-év. Száz esztendeje halt meg, nagy temetése volt, „világok pusztulásán” ezrek kísérték utolsó útjára, és bizony fontos tanulság az is, hogy a háborúban kivérzett, szétesőben levő Magyarországon milyen sokan voltak, akik megtisztelték a nemzetének, hazájának sohasem hízelgő költőt. Ennek ellenére, azt hiszem, az elmúlt száz év mégsem az övé volt. A politikában semmiképpen, ezt tudjuk, de az irodalomban sem. Arany-kultusz van, Ady-kultusz nincsen. Petőfi-kultusz sincsen szerintem, ám erről majd később. Maradjunk néhány pillanatig még Adynál. (Ha tőlem kérdi valaki, nem biztos, hogy szükség van kultuszokra, de hogyha már tél-túl mégis vannak, talán hasznos lehet eltöprengni rajtuk.)...
Szerző: MARKÓ BÉLA
2019.04.12.
Viszont Ady Endrét is szeretem. Zaklatottabb, ki-kihűlő, fel-felforrósodó szeretet ez, de talán mélyebb is, ha szabad ilyent mondani. Évfordulója volt, van neki is az idén, bár úgy tűnik, jóval szürkébbre sikeredett, mint az Arany-év.
Emléknapokhoz, sőt, emlékévekhez igazodunk mostanában. Így volt ez mindig, mondhatná valaki, és különben sem mi döntjük el, hogy éppen mikor van például száz vagy kétszáz esztendeje valaminek. Ez igaz, csakhogy a múlt minden bizonnyal akkor kerül figyelmünk előterébe, amikor hiányzik a jövő. Mármint a program. Legyen szó akár politikai, akár kulturális jövőképről. Nem egyszerűen a tiszteletadás a fontos ilyenkor, hanem minták felmutatása, referenciák keresése eljövendő programokhoz. Mindközönségesen: tanulságok megfogalmazása. Ezért érdemes nemcsak a politikai – első világháború, Trianon stb. –, hanem például az irodalmi évfordulókra reflektáló szövegeket is figyelemmel követni. Ha valahol éppen felbukkan egy ismeretlen dokumentum, az kész nyereség természetesen, de most nem erre gondolok, hanem az ünnepi bokacsattogtatás és zászlólengetés mögött néha felsejlő dilemmákra vagy éppenséggel ezek gyanús hiányára.
Arany-év volt a tavalyelőtt, és végső soron megnyugtató volt látni, hogy van egy zseniális költőnk, akit már-már egyformán becsülünk mindannyian, költők, írók, irodalomtörténészek szívesen beszélnek róla. Már-már idilli kép rajzolódott ki az egyébként tartalmas emlékversekben, esszékben vagy tanulmányokban, a folyóiratok különszámaiban. Legfeljebb azon kellett elgondolkoznom, hogy ennyire problémátlan nagyság talán nincs is a valóságban. Szeretem én is Arany Jánost, másokhoz hasonlóan, dilemmák és problémák nélkül tulajdonképpen, írtam is róla, ha kértek, több helyre.
Viszont Ady Endrét is szeretem. Zaklatottabb, ki-kihűlő, fel-felforrósodó szeretet ez, de talán mélyebb is, ha szabad ilyent mondani. Évfordulója volt, van neki is az idén, bár úgy tűnik, jóval szürkébbre sikeredett, mint az Arany-év. Száz esztendeje halt meg, nagy temetése volt, „világok pusztulásán” ezrek kísérték utolsó útjára, és bizony fontos tanulság az is, hogy a háborúban kivérzett, szétesőben levő Magyarországon milyen sokan voltak, akik megtisztelték a nemzetének, hazájának sohasem hízelgő költőt. Ennek ellenére, azt hiszem, az elmúlt száz év mégsem az övé volt. A politikában semmiképpen, ezt tudjuk, de az irodalomban sem. Arany-kultusz van, Ady-kultusz nincsen. Petőfi-kultusz sincsen szerintem, ám erről majd később. Maradjunk néhány pillanatig még Adynál. (Ha tőlem kérdi valaki, nem biztos, hogy szükség van kultuszokra, de hogyha már tél-túl mégis vannak, talán hasznos lehet eltöprengni rajtuk.)...
ELLENSZÉLBEN ORBÁN VIKTOR SEM BÍRJA SOKÁIG
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.04.16.
Orbán Viktor rezsimje biztosan nem maradhatna működőképes még évekig olyan ellenszélben, amilyenben a Fidesz vezetői most próbálják egyensúlyban tartani a NER-t. Ezért létfontosságú számukra, hogy valamiféle áttörést érjenek el a populista politikai erők a közelgő EP választásokon. Amennyiben ez nem következne be, Orbánnak biztosan stratégiát kellene váltania, ugyanis kezd elfogyni a levegő (no és a pénz) körülötte, és bármilyen nagy lelkesedéssel ropja a pávatáncot, ez kevés lesz egy olyan összetételű Európai Parlament ellen, amelynek tagjai már kívülről ismeri a lépéseit.
Francis Fukuyama, amerikai filozófus, politikai gondolkodó szerint az Orbán Viktor által kitalált illiberális állam hosszútávon működésképtelen. A ’90-es évek elején rendszerváltó országokban tapasztalható populista jobbratolódás nem meglepő, de nem is örvendetes fejlemény, ettől még nem gondolja Fukuyama, hogy reális alternatívát jelentenek a liberális demokráciákkal szemben az olyan hibrid rezsimek, mint a lengyel vagy a magyar. Szerinte az emberek nem kívánják vissza az egypárti, despotikus rendszereket, ezért lengyel és magyar kísérlet sem tarthat sokáig.
Sajnos kezdjük megszokni, hogy Orbán Viktor kísérleti alanyai vagyunk, vagyis évek óta próbál bennünket meggyőzni az elképzelései helyességéről. Talán soha nem fogjuk megtudni, hogy a magyar miniszterelnök komolyan hisz-e abban, hogy Magyarország legfontosabb küldetése a migrációs kihívásra adott válaszokban testesül meg, illetve, hogy egykori mentora, Soros György hazánk legfőbb ellensége. Elképzelhető, hogy annyira elkényelmesedett már, hogy elegendőnek tartja a menekültkérdés témájának felszínen tartását ahhoz, hogy újabb és újabb ciklusokon át megtartsa a hatalmát...
Szerző: SZEKA
2019.04.16.
Francis Fukuyama, amerikai filozófus, politikai gondolkodó szerint az Orbán Viktor által kitalált illiberális állam hosszútávon működésképtelen. A ’90-es évek elején rendszerváltó országokban tapasztalható populista jobbratolódás nem meglepő, de nem is örvendetes fejlemény, ettől még nem gondolja Fukuyama, hogy reális alternatívát jelentenek a liberális demokráciákkal szemben az olyan hibrid rezsimek, mint a lengyel vagy a magyar. Szerinte az emberek nem kívánják vissza az egypárti, despotikus rendszereket, ezért lengyel és magyar kísérlet sem tarthat sokáig.
Sajnos kezdjük megszokni, hogy Orbán Viktor kísérleti alanyai vagyunk, vagyis évek óta próbál bennünket meggyőzni az elképzelései helyességéről. Talán soha nem fogjuk megtudni, hogy a magyar miniszterelnök komolyan hisz-e abban, hogy Magyarország legfontosabb küldetése a migrációs kihívásra adott válaszokban testesül meg, illetve, hogy egykori mentora, Soros György hazánk legfőbb ellensége. Elképzelhető, hogy annyira elkényelmesedett már, hogy elegendőnek tartja a menekültkérdés témájának felszínen tartását ahhoz, hogy újabb és újabb ciklusokon át megtartsa a hatalmát...
MARADT MÉG VALAMI, AMI NEM AZ ÖVÉK?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.17.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.04.17.
Ameddig Mészáros Lőrinc vidéken terjeszkedik – értsd: felvásárolja azt a Mátrai Erőműtől a Balatonig -, addig Orbán Viktor veje, Tiborcz István felvásárolja a főváros legértékesebb, ámde üresen álló épületeit, hogy azokból luxushoteleket alakítson ki. Adjon be kérelmet szinte bármely épület megvásárlására, elutasító választ vélhetően soha nem fog kapni. Mégis ki mondana nemet a miniszterelnök vejének? Az már egy másik kérdés, hogy mégis miből van ekkora tőkéje a BDPST Groupnak? Az pedig már csak hab a tortán, hogy Tiborcz István és egykori cége a mai napig nem számolt el azzal a több mint 1000 millió forinttal – azt ugyanis az állam fizette ki az adófizetők pénzéből -, amellyel a magyarokat károsította meg, és amely végső soron valamilyen formában beleépült ezekbe a budapesti palotákba.
A gond ezzel csak az, hogy ezek a luxusszállodák nem a magyar adófizetőknek, hanem Tiborcznak és köreinek jelentenek bevételt, amely bevétel aztán még több egykori palota és villa megvásárlására adhat lehetőséget. Ezzel pedig eljutunk oda, hogy egyre nehezebb lesz úgy elmenni nyaralni bárhova ebbe az országba, hogy ne a NER valamelyik éppen aktuális üdvöskéjének termeljünk bevételt...
ÁLLAMI REKLÁMKÖLTÉS 2006-2018
ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mértékblog
2019.04.16.
A Mérték Médiaelemző Műhely és az Átlátszó évek óta figyelemmel kíséri az állami reklámköltés alakulását. Az adatvizualizáció frissült a tavalyi adatokkal, így már a 2006-2018 évek állami reklámköltését lehet nyomon követni az ábrákon. Bátorfy Attila és Urbán Ágnes írása.
Az elemzés a Kantar Média adatbázisa alapján készült, amely az ún. listaáras reklámköltéseket tartalmazza. Ez a médiumok által hivatalosan publikált listaárból és az értékesített reklámfelületből számítja a reklámköltést. Az adatbázis nem tartalmaz minden médiumot, az adatok értékelésekor erre figyelemmel kell lenni és adottságként el kell fogadni. Így például hiányzik három politika-közeli tévécsatorna, a Hír TV, az Echo TV és az ATV, a közterület piacon fontos szereplő, a Mahir Cityposter és az ESMA, vagy a Habony-érdekeltségű 888.hu, a rádiók közül pedig a Karc FM és a Lánchíd Rádió.
A 2018-as év adataival frissült ábrákon jól látszódik a két legfontosabb tendencia. Egyrészt az állami reklámköltés volumene folyamatosan növekszik, különösen látványossá vált ez a növekedés a 2014-es kormányzati ciklusban. Másrészt minden korábbinál egyértelműbbé vált a piactorzítás: míg korábban, különösen 2010 előtt az állami hirdetésekből jelentős összegek jutottak a pártoktól független szereplőknek, például a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak, addig ma már egyre inkább a kormányközeli médiába jutnak az állami források. A hirdetési piacon tehát visszaszorulóban vannak a piaci mechanizmusok és nő a politika befolyása...
Szerző: Mértékblog
2019.04.16.
Az elemzés a Kantar Média adatbázisa alapján készült, amely az ún. listaáras reklámköltéseket tartalmazza. Ez a médiumok által hivatalosan publikált listaárból és az értékesített reklámfelületből számítja a reklámköltést. Az adatbázis nem tartalmaz minden médiumot, az adatok értékelésekor erre figyelemmel kell lenni és adottságként el kell fogadni. Így például hiányzik három politika-közeli tévécsatorna, a Hír TV, az Echo TV és az ATV, a közterület piacon fontos szereplő, a Mahir Cityposter és az ESMA, vagy a Habony-érdekeltségű 888.hu, a rádiók közül pedig a Karc FM és a Lánchíd Rádió.
A 2018-as év adataival frissült ábrákon jól látszódik a két legfontosabb tendencia. Egyrészt az állami reklámköltés volumene folyamatosan növekszik, különösen látványossá vált ez a növekedés a 2014-es kormányzati ciklusban. Másrészt minden korábbinál egyértelműbbé vált a piactorzítás: míg korábban, különösen 2010 előtt az állami hirdetésekből jelentős összegek jutottak a pártoktól független szereplőknek, például a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak, addig ma már egyre inkább a kormányközeli médiába jutnak az állami források. A hirdetési piacon tehát visszaszorulóban vannak a piaci mechanizmusok és nő a politika befolyása...
TIBORCZ CÉGE ENGEDÉLYT KAPOTT, LUXUSSZÁLLODÁT ÉPÍTHETNEK A VIGADÓ MELLETT
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.04.17.
A főváros építészeti örökségére hivatkozik a BDPST Group, miközben simán kibelezhetik a Mahart-székházat.
A BDPST Group ingatlanfejlesztő megkapta az építési engedélyt a Vörösmarty tér szomszédságában található, a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő épülettömb komplex felújítására, abban ötcsillagos szálloda is helyet kap – közölte a cég az MTI-vel szerdán.
A máz megmarad?
Szerző: nepszava.hu
2019.04.17.
A BDPST Group ingatlanfejlesztő megkapta az építési engedélyt a Vörösmarty tér szomszédságában található, a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő épülettömb komplex felújítására, abban ötcsillagos szálloda is helyet kap – közölte a cég az MTI-vel szerdán.
A máz megmarad?
Az engedélyt április 8-án kapta meg Tiborcz István vállalkozása: a cég szerint ötcsillagos, design hotelként és prémium lakóépületként használják majd a felújított épületegyüttest, a beruházás pedig „a főváros építészeti örökségének megóvása és értékmentése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű” lesz.
Az értékmentés kifejezés eléggé furcsán hat, tekintve, hogy sajtóértesülés szerint a BDPST hatósági engedéllyel belezheti ki a szecessziós székházat...
Az értékmentés kifejezés eléggé furcsán hat, tekintve, hogy sajtóértesülés szerint a BDPST hatósági engedéllyel belezheti ki a szecessziós székházat...
FOLYIK ORBÁNÉK ELLEN A KORRUPCIÓS VIZSGÁLAT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.04.17.
„Jelenleg is folyik az Egyesült Államok külügy-, valamint az igazságügyi minisztériumában az Orbán Viktor, több családtagja és szűk baráti köre elleni korrupciós vizsgálat” – mondja a demokratikus jogállamiság lebontásának szentelt legújabb videoadásában Radványi Miklós, az USA-ban élő magyar származású külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő. A bíróságok, a média és a gazdaság, ezen belül a korrupció helyzetét elemezve jut arra a következtetésre, hogy „a jogállamiság és a demokratikus intézmények lebontása folyamatosan és szisztematikusan zajlik”, s az Orbán által emlegetett illiberális demokrácia azt jelenti, hogy nincs már demokrácia.
„Vagy van demokrácia vagy nincs; akármilyen jelzőt teszünk elé, nyilvánvaló, hogy az a demokrácia csorbítását, csonkítását jelenti” – szögezi le Radványi a külföldi, főként amerikás magyarok számára a közelmúltban indított videós előadássorozatának e heti adásában.
Szerinte ha a helyzet sokáig így folytatódik, akkor Magyarország egy nagyon mély szakadékba zuhanhat. A jobbközép értékeket követő washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese úgy érzi, „figyelmeztetni kell arra, hogy a helyzet tarthatatlansága miatt el kell gondolkodni azon, milyen formában lehet törvényes körülmények között ellenzéki csoportokat felállítani, amelyek eredményesen tudnak szembeszállni Fidesszel a 2022-es választásokon”...
Szerző: NVZS
2019.04.17.
Szerinte ha a helyzet sokáig így folytatódik, akkor Magyarország egy nagyon mély szakadékba zuhanhat. A jobbközép értékeket követő washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese úgy érzi, „figyelmeztetni kell arra, hogy a helyzet tarthatatlansága miatt el kell gondolkodni azon, milyen formában lehet törvényes körülmények között ellenzéki csoportokat felállítani, amelyek eredményesen tudnak szembeszállni Fidesszel a 2022-es választásokon”...
LEVIDEÓZTÁK, AHOGY A SZOCIÁLIS OTTHONBAN VERIK AZ ELLÁTOTTAKAT, MAJD ELKÜLDTÉK AZ ÁLLAMTITKÁRNAK
INDEX
Szerző: BOHUS PÉTER
2019.04.17.
Súlyos bántalmazás történhetett a Baranya megyei Dél-Zselic Egyesített Szociális Intézmény mozsgói otthonában, jelentette be az Emberi Erőforrás Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, írja az MTI. Ebben az intézményben fogyatékossággal élőket, pszichiátriai és szenvedélybetegeket látnak el. Fülöp Attila szerint eljutott hozzá három videofelvétel, amelyen jól látszik, hogy az intézmény két dolgozója bántalmazza az ellátottakat.
Fülöp Attila két nappal korábban még arról adott ki közleményt, hogy megalapozatlanok a szociális intézmény mozsgói otthonát érintően a napokban a sajtóban megjelent súlyos állítások az eddig lefolytatott vizsgálatok alapján. Az Emmi tett feljelentést, miután a TASZ az ombudsmanhoz fordult emiatt még tavaly nyáron, de a vizsgálatuk cáfolta az állításokat.
Egy nappal korábban pedig azt írta Instagramján, hogy rendőrségi feljelentést tett a mozsgói szociális otthont érintő megalapozatlan állítások miatt. "Minden sajtóorgánum felé, amely a feltételezett bántalmazást tényként közölte helyreigazítási eljárást indítunk" - írta, majd azt is megfejtette, hogy miért pont az uniós kampányban, 8 hónappal az állítólagos bántalmazás után merül fel ez az ügy: "az ellenzéki politikusoknak és Soros György szervezeteinek az uniós kampányban semmi sem szent"...
Szerző: BOHUS PÉTER
2019.04.17.
Fülöp Attila két nappal korábban még arról adott ki közleményt, hogy megalapozatlanok a szociális intézmény mozsgói otthonát érintően a napokban a sajtóban megjelent súlyos állítások az eddig lefolytatott vizsgálatok alapján. Az Emmi tett feljelentést, miután a TASZ az ombudsmanhoz fordult emiatt még tavaly nyáron, de a vizsgálatuk cáfolta az állításokat.
Egy nappal korábban pedig azt írta Instagramján, hogy rendőrségi feljelentést tett a mozsgói szociális otthont érintő megalapozatlan állítások miatt. "Minden sajtóorgánum felé, amely a feltételezett bántalmazást tényként közölte helyreigazítási eljárást indítunk" - írta, majd azt is megfejtette, hogy miért pont az uniós kampányban, 8 hónappal az állítólagos bántalmazás után merül fel ez az ügy: "az ellenzéki politikusoknak és Soros György szervezeteinek az uniós kampányban semmi sem szent"...
CENZÚRA
HVG ONLINE
Szerző: NAGY IVÁN ZSOLT
2019.04.17.
Hazug és életszerűtlen az érvelés, amely mögé bújva a kormányközelivé vált Mahir eltünteti az utcákról a HVG-címlapokat. Valakik egyszerűen félnek a kritikától, a humortól, és félnek attól, hogy az emberek elkezdenek gondolkodni úgy, ahogy ők nem szeretnék.
„A magát függetlennek tartó sajtónak továbbra is küzdenie kell, hogy az maradhasson, ami mellett hitet tett” – egy évvel ezelőtt, a parlamenti választás másnapján, a HVG Pártoló tagság program bemutatásánál írtam ezt. Azóta külföldi újságírók sora szegezte nekünk a kérdést: Van-e még sajtószabadság Magyarországon?
Válaszként elég volt sorolni a tényeket: csaknem ötszáz lap/portál/tévé/rádió sorolt be önként egy kormányhű médiabirodalomba; az újságként viselkedő Magyar Nemzet megszűnt, hogy aztán propagandakiadványként támadjon fel; mások mellett legyalulták a kormány kritikusává lett Hír Tv-t is.
Ha pedig ez nem lenne elég világos válasz a kérdésre, akkor tisztázzuk, mit is értünk a sajtószabadság alatt. Igen, az igaz, hogy mi itt vagyunk, a hetilapunk és a hvg.hu is, és vannak még mások is, hozzánk hasonlók, akik a lehető legjobban szeretnék művelni azt a szakmát, amelyben hiszünk. Kétségtelenül azt írunk, amit gondolunk – mindarról, amihez nem tudják megakadályozni, hogy hozzáférjünk. A véleményünk szabad ugyanis, az információszerzés azonban mindennapos küzdelem: kérdéseink válaszok nélkül maradnak, és már nem is titkolják, hogy az elutasítás a HVG-nek szól. Nyilvánvalóan azért, mert valódi kérdéseket teszünk fel, és válaszként nem érjük be a propagandaszólamokkal.
Nincs tehát sajtószabadság.
És most már van szerződésszegésnek álcázott cenzúra is...
Szerző: NAGY IVÁN ZSOLT
2019.04.17.
„A magát függetlennek tartó sajtónak továbbra is küzdenie kell, hogy az maradhasson, ami mellett hitet tett” – egy évvel ezelőtt, a parlamenti választás másnapján, a HVG Pártoló tagság program bemutatásánál írtam ezt. Azóta külföldi újságírók sora szegezte nekünk a kérdést: Van-e még sajtószabadság Magyarországon?
Válaszként elég volt sorolni a tényeket: csaknem ötszáz lap/portál/tévé/rádió sorolt be önként egy kormányhű médiabirodalomba; az újságként viselkedő Magyar Nemzet megszűnt, hogy aztán propagandakiadványként támadjon fel; mások mellett legyalulták a kormány kritikusává lett Hír Tv-t is.
Ha pedig ez nem lenne elég világos válasz a kérdésre, akkor tisztázzuk, mit is értünk a sajtószabadság alatt. Igen, az igaz, hogy mi itt vagyunk, a hetilapunk és a hvg.hu is, és vannak még mások is, hozzánk hasonlók, akik a lehető legjobban szeretnék művelni azt a szakmát, amelyben hiszünk. Kétségtelenül azt írunk, amit gondolunk – mindarról, amihez nem tudják megakadályozni, hogy hozzáférjünk. A véleményünk szabad ugyanis, az információszerzés azonban mindennapos küzdelem: kérdéseink válaszok nélkül maradnak, és már nem is titkolják, hogy az elutasítás a HVG-nek szól. Nyilvánvalóan azért, mert valódi kérdéseket teszünk fel, és válaszként nem érjük be a propagandaszólamokkal.
Nincs tehát sajtószabadság.
És most már van szerződésszegésnek álcázott cenzúra is...
A FIDESZESEK MEG AKARTÁK TILTANI, HOGY AZ OLAF NYOMOZÓI BEMEHESSENEK AZ EP-KÉPVISELŐK IRODÁIBA, DE A TÖBBSÉG MEGSZAVAZTA
168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2019.04.17.
Az Európai Parlament (EP) a keddi strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a jelentést, amely összehangolná az Európai Csalás Elleni Hivatal és a 2020 vége felé felálló Európai Ügyészség munkáját. A jelentést Ingeborg Grässle, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának az elnöke írta, 465 szavazattal 130 ellenében 51 tartózkodás mellett megszavazták – a jelenlévő fideszesek tartózkodtak –, de a figyelemre méltó nem ez, hanem az, hogy egy jelentéshez mellékelt javaslat megtiltotta volna, hogy az OLAF nyomozói szükség esetén bemehessenek vizsgálódni az EP-képviselők irodáiba is.
Ezt a javaslatot a Fidesz EP-képviselői – pártcsaládjuk, az Európai Néppárt (EPP) képviselőinek a többségével együtt – elutasították, de a többség megszavazta.
Összesen 278 EP képviselő akarta megtiltani, hogy az OLAF nyomozói bemehessenek az irodájukba, 325-en viszont megszavazták a 45 tartózkodása mellett.
Az MSZP-s Ujhelyi István ezután azt firtatta, miért szavazott a Fidesz a korrupció mellett az EP-ben, a DK pedig egy lapunkhoz is eljuttatott közleményben úgy értékelte, hogy a Fidesz beismerő vallomást tett. „Nagyon is értjük, hogy mi történik, elvégre ha minden bűnözőt megkérdeznénk, hogy megtiltsuk-e a nyomozó hatóságoknak, hogy ellenük nyomozzanak vagy náluk házkutatást tartsanak, nyilván ők is igent mondanának” – hangzik Gyurcsány Ferenc pártjának a közleménye...
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2019.04.17.
Ezt a javaslatot a Fidesz EP-képviselői – pártcsaládjuk, az Európai Néppárt (EPP) képviselőinek a többségével együtt – elutasították, de a többség megszavazta.
Összesen 278 EP képviselő akarta megtiltani, hogy az OLAF nyomozói bemehessenek az irodájukba, 325-en viszont megszavazták a 45 tartózkodása mellett.
Az MSZP-s Ujhelyi István ezután azt firtatta, miért szavazott a Fidesz a korrupció mellett az EP-ben, a DK pedig egy lapunkhoz is eljuttatott közleményben úgy értékelte, hogy a Fidesz beismerő vallomást tett. „Nagyon is értjük, hogy mi történik, elvégre ha minden bűnözőt megkérdeznénk, hogy megtiltsuk-e a nyomozó hatóságoknak, hogy ellenük nyomozzanak vagy náluk házkutatást tartsanak, nyilván ők is igent mondanának” – hangzik Gyurcsány Ferenc pártjának a közleménye...
DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS
Szerző: Rezeda
2019.04.17.
Viszont neki sem lenne jó, ezzel szemben Szombathelynek biztosan egészen rossz volna, ha így történne. De nem is ez mélázásom tárgya és alanya, mert felteszem, ha elindul sem nyer. Rengetegen rühellik itt ugyanis a kopaszt, akárha szargolyót, csak ő ezt nem érzékeli, mert az Orbán-közeli létforma elvette az eszét és az ítélőképességét. Megpörkölte őtet a csillag, túl közel repült hozzá, de erről ennyi elég is, mert nem pályaívet rajzolunk máma, hanem a filozófiának áldozunk, hogy a pohár félig tele vagy épp félig üres-e éppen.
Ha hiszünk a sajtónak, ami a mai időkben – valljuk meg – merész vállalkozás, de belenyugodva mégis az információba (mint Orbán tántoríthatatlan akaratába), hogy a Fidesznek jobb jelöltje nincsen, nézegessük ezt az üvegedényben. Ez az egész cirkusz a kis házi szemétdomb fölött – pedig valaha szerettem ezt a várost, de elmúlt ez is – a kormányzó erő, s ezen túl a kormányzó elvtárs őfőméltósága romlottságához visz közelebb, ha lehet ilyet. Ismerjük már a ganyét úgyis, most csupán kitekintünk belőle világot látni.
Itt, minálunk – állítólag – az egyik jelenlegi fideszes alpolgármesterre esett volna a választás eredetileg, csak róla egy felmérés kiderítette, nem kellően szeretik őtet a népek. Pedig megfelelő módon véres volt a szája neki, és az ő szemében is égett az eszelősség tüze. Jelenlegi polgármesterünk is újrázna szegény, holott ő már a hamut is mamunak mondja, és bűnei is számosak. Hogy átengedte a várost a migráncsoknak, ezért ilyen turbános komcsik erőszakolgatják a szüzeinket pár hónapja a Szentháromság szobor tövében, és Sorost éltetik...
A ZDF DOKUMENTÁLJA AZ UNIÓS PÉNZEK MÓDSZERES MAGYARORSZÁGI ELSIKKASZTÁSÁT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.17.
- Európai zöld javaslat: külön testület ügyeljen arra, hogy egyes autokraták ne építtethessenek stadiont a hátsó kertjükben, á la Orbán
- Nem kizárt, hogy Orbán a választások után még hangosabban fogja szidni az uniót, mint idáig
- Az alapjogok magyarországi, lengyelországi és romániai korlátozása is bizonyítja, hogy a legnagyobb veszély belülről leselkedik a jogállamra, mert csak a demokráciák tudják tönkretenni a demokráciát, mondja Theo Sommer
Der Standard
A ZDF német közszolgálati tévé ma este ¾ 11-kor dokumentumfilmet sugároz arról, hogy magyar, román és cseh politikusok miként sikkasztják el az EU pénzét. Az összeállítás szerkesztője úgy foglalja össze tapasztalataikat, hogy mindhárom országban aláássák az alapértékeket, a demokratikus pilléreket, méghozzá részben uniós forrásokból. Merthogy egyes vezetők a brüsszeli támogatásokat zsebre teszik, környezetüknek juttatják, illetve saját hatalmuk bebetonozására használják fel. A „Megkönnyített csalások – miként szivárognak el Kelet-Európában EU-alapok” című tényfeltáró műsor bemutatja, hogy Orbán, Babis és Dragnea csak pénzt akar Brüsszeltől, arra azonban már nem tart igényt, hogy az beleszóljon a dolgaiba. És összesen 150 milliárdról van szó, miközben az uniós Csalás elleni hivatalnak, az OLAF-nak csupán 200 embere van.
Magyarországon úgy írnak ki közpályázatokat, hogy azokat csakis Mészáros Lőrinc cégei nyerhetik meg. Az oligarcha milliárdos el is árulta, hogy a vagyonát a jó istennek és Orbán Viktornak köszönheti. Így lett egyszerű gázszerelőből az ország leggazdagabb embere. Majd felvásárolt egy sor, kormányellenes lapot, hogy azokat a hivatalos vonalra állítsa rá. Másik eklatáns példa a nemzeti vő volt cége, az Elios, amelynek ügyében az unió hiába küldte el a bizonyítékokat Budapestre. A német újságíró azt mondja, a szubvenciók turbóként hatnak a visszaélésekre. És egyes vezetők folyamatosan megtagadják azt a kötelezettségüket, hogy számot adjanak dolgaikról. Mert a pénz, az kell nekik, de az már nem, amit sajtószabadságnak, független igazságszolgáltatás vagy éppen esélyegyenlőségnek nevezünk.
EU Observer
Az európai zöldek két strasbourgi frakcióvezetője felveti, hogy az eddiginél hatékonyabb eszközöket kell alkalmazni, ha valamely tagállam megsértik a jogállamot. Merthogy Ska Keller, illetve Phillip Lamberts szerint Budapesttől Varsóig, Bukaresttől a máltai fővárosig szakadozik az az értékháló, amely összetartja az uniót. Magyarországon Orbán Viktor támadásai a demokrácia ellen már odáig jutottak, hogy a CEU kénytelen távozni és csaknem az összes fontos sajtóorgánum a miniszterelnök titkos szövetségeseinek kezébe került. A normák elleni fenyegetések létükben veszélyeztetik az egész EU-t, ezért sürgősen és határozottan lépni kell. Az eddigi módszerek azonban nem voltak kellőképpen hatékonyak a jogállam helyreállítására.
Épp ezért a szerzők kezdeményezik, hogy független szakértők rendszeresen elemezzék a demokrácia állapotát a tagállamokban, ez a kérdést ki kell vonni a politika fennhatósága alól, mert a pártok túlságosan is hajlamosak félrenézni a jogsértések láttán. A Néppárt pl boldogan a szociáldemokraták szemére hányja, hogy mit csinál a román kormány, de túlságosan is sokáig tűrte a Fidesz autoriter nyomulását. Hogy végül mindkét pártcsalád elszánta magát a cselekvésre, az csupán jelképes gesztus a választások előtt és nem elegendő a jogállam megmentésére. Ennélfogva a már említett testület szükség esetén ajánlásokat tenne az észlelt visszásságok alapján. Utána a Bizottságnak kellene eldöntenie, hogy indít-e szerződésszegési eljárást. Egy másik bizottság pedig azt figyelné, miként használják fel az uniós alapokat, nehogy azokból futballpályát építsenek az autokraták hátsó kertjében, lásd Orbánt.
Ha valamely kormány nem tartja tiszteletben a közös normákat, a pénzek elosztását a Bizottságnak kellene kézbe venni, a körzeti, illetve helyi hatóságokkal együttműködve. Mert több kell meleg szavaknál és üres gesztusoknál, amikor a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamot kell megvédeni. Meg kell változtatni Európát, hogy az meg tudja óvni a polgárait és azok jogait.
Euractiv
Ahogy közeledünk az európai választáshoz, Magyarországon és Lengyelországban úgy erősödik az EU-ellenes hivatalos retorika. Erre hívja fel a figyelmet az elemzés két magyar szerzője: Zgut Edit és Csehi Róbert. Egyikük a varsói, másikuk a müncheni egyetemen dolgozik. Mint írják, a budapesti és a varsói hangnem egyáltalán nem meglepő, hiszen a két kormány, illetve Orbán és Kaczynski igencsak kritikus Brüsszellel szemben. A Fidesz néppárti tagságát ugyan pár napja befagyasztották, ám a miniszterelnök csak még jobban felerősítette a hangerőt, miután már az utóbbi években is keményen euroszkeptikus, populista narratívát követett. Megkérdőjelezi a mélyebb integrációt és vitatja a közös politikát, főleg a migráció területén. Brüsszelt mind inkább ’korrupt elitnek’ minősíti és szembeállítja vele a ’tiszta magyar embereket’, akiket csakis ő képviselhet tisztességesen.
Mondandója mind inkább egyoldalúvá válik. Míg az ellene irányuló bírálatok sokrétűek és a jogállamra, a demokráciára összpontosítanak, ő folyamatosan a migráció- és összefogáspárti európai vezetést szapulja. És ez a hang akár még fel is erősödhet a jövő hónapban esedékes választás után. Ugyanakkor fontos különbségek mutatkoznak Orbán és Kaczynski euroszkeptikus populizmusa között: 1. A magyar politikus sokkal nyíltabb és célirányosabb 2. mindketten azzal vádolják Brüsszelt, hogy az összejátszik a hazai ellenzékkel, de ez a vád sokkal hangsúlyosabb lengyel részről 3. Hódító szándékokkal gyanúsítják az EU-t, de ezt Orbán a migrációra építi, míg Kaczynski inkább a jogállam helyzetének rosszabbodása kapcsán ütközik meg az unióval. Viszont ha a Fideszt kizárják az EPP-ből, vagy kilép onnan, az kihathat a kormányfő megnyilvánulásaira, mert idáig a Néppárton belülről igyekezett elmélyíteni a Kelet és Nyugat közötti árkot...
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.04.17.
- Nem kizárt, hogy Orbán a választások után még hangosabban fogja szidni az uniót, mint idáig
- Az alapjogok magyarországi, lengyelországi és romániai korlátozása is bizonyítja, hogy a legnagyobb veszély belülről leselkedik a jogállamra, mert csak a demokráciák tudják tönkretenni a demokráciát, mondja Theo Sommer
Der Standard
A ZDF német közszolgálati tévé ma este ¾ 11-kor dokumentumfilmet sugároz arról, hogy magyar, román és cseh politikusok miként sikkasztják el az EU pénzét. Az összeállítás szerkesztője úgy foglalja össze tapasztalataikat, hogy mindhárom országban aláássák az alapértékeket, a demokratikus pilléreket, méghozzá részben uniós forrásokból. Merthogy egyes vezetők a brüsszeli támogatásokat zsebre teszik, környezetüknek juttatják, illetve saját hatalmuk bebetonozására használják fel. A „Megkönnyített csalások – miként szivárognak el Kelet-Európában EU-alapok” című tényfeltáró műsor bemutatja, hogy Orbán, Babis és Dragnea csak pénzt akar Brüsszeltől, arra azonban már nem tart igényt, hogy az beleszóljon a dolgaiba. És összesen 150 milliárdról van szó, miközben az uniós Csalás elleni hivatalnak, az OLAF-nak csupán 200 embere van.
Magyarországon úgy írnak ki közpályázatokat, hogy azokat csakis Mészáros Lőrinc cégei nyerhetik meg. Az oligarcha milliárdos el is árulta, hogy a vagyonát a jó istennek és Orbán Viktornak köszönheti. Így lett egyszerű gázszerelőből az ország leggazdagabb embere. Majd felvásárolt egy sor, kormányellenes lapot, hogy azokat a hivatalos vonalra állítsa rá. Másik eklatáns példa a nemzeti vő volt cége, az Elios, amelynek ügyében az unió hiába küldte el a bizonyítékokat Budapestre. A német újságíró azt mondja, a szubvenciók turbóként hatnak a visszaélésekre. És egyes vezetők folyamatosan megtagadják azt a kötelezettségüket, hogy számot adjanak dolgaikról. Mert a pénz, az kell nekik, de az már nem, amit sajtószabadságnak, független igazságszolgáltatás vagy éppen esélyegyenlőségnek nevezünk.
EU Observer
Az európai zöldek két strasbourgi frakcióvezetője felveti, hogy az eddiginél hatékonyabb eszközöket kell alkalmazni, ha valamely tagállam megsértik a jogállamot. Merthogy Ska Keller, illetve Phillip Lamberts szerint Budapesttől Varsóig, Bukaresttől a máltai fővárosig szakadozik az az értékháló, amely összetartja az uniót. Magyarországon Orbán Viktor támadásai a demokrácia ellen már odáig jutottak, hogy a CEU kénytelen távozni és csaknem az összes fontos sajtóorgánum a miniszterelnök titkos szövetségeseinek kezébe került. A normák elleni fenyegetések létükben veszélyeztetik az egész EU-t, ezért sürgősen és határozottan lépni kell. Az eddigi módszerek azonban nem voltak kellőképpen hatékonyak a jogállam helyreállítására.
Épp ezért a szerzők kezdeményezik, hogy független szakértők rendszeresen elemezzék a demokrácia állapotát a tagállamokban, ez a kérdést ki kell vonni a politika fennhatósága alól, mert a pártok túlságosan is hajlamosak félrenézni a jogsértések láttán. A Néppárt pl boldogan a szociáldemokraták szemére hányja, hogy mit csinál a román kormány, de túlságosan is sokáig tűrte a Fidesz autoriter nyomulását. Hogy végül mindkét pártcsalád elszánta magát a cselekvésre, az csupán jelképes gesztus a választások előtt és nem elegendő a jogállam megmentésére. Ennélfogva a már említett testület szükség esetén ajánlásokat tenne az észlelt visszásságok alapján. Utána a Bizottságnak kellene eldöntenie, hogy indít-e szerződésszegési eljárást. Egy másik bizottság pedig azt figyelné, miként használják fel az uniós alapokat, nehogy azokból futballpályát építsenek az autokraták hátsó kertjében, lásd Orbánt.
Ha valamely kormány nem tartja tiszteletben a közös normákat, a pénzek elosztását a Bizottságnak kellene kézbe venni, a körzeti, illetve helyi hatóságokkal együttműködve. Mert több kell meleg szavaknál és üres gesztusoknál, amikor a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamot kell megvédeni. Meg kell változtatni Európát, hogy az meg tudja óvni a polgárait és azok jogait.
Euractiv
Ahogy közeledünk az európai választáshoz, Magyarországon és Lengyelországban úgy erősödik az EU-ellenes hivatalos retorika. Erre hívja fel a figyelmet az elemzés két magyar szerzője: Zgut Edit és Csehi Róbert. Egyikük a varsói, másikuk a müncheni egyetemen dolgozik. Mint írják, a budapesti és a varsói hangnem egyáltalán nem meglepő, hiszen a két kormány, illetve Orbán és Kaczynski igencsak kritikus Brüsszellel szemben. A Fidesz néppárti tagságát ugyan pár napja befagyasztották, ám a miniszterelnök csak még jobban felerősítette a hangerőt, miután már az utóbbi években is keményen euroszkeptikus, populista narratívát követett. Megkérdőjelezi a mélyebb integrációt és vitatja a közös politikát, főleg a migráció területén. Brüsszelt mind inkább ’korrupt elitnek’ minősíti és szembeállítja vele a ’tiszta magyar embereket’, akiket csakis ő képviselhet tisztességesen.
Mondandója mind inkább egyoldalúvá válik. Míg az ellene irányuló bírálatok sokrétűek és a jogállamra, a demokráciára összpontosítanak, ő folyamatosan a migráció- és összefogáspárti európai vezetést szapulja. És ez a hang akár még fel is erősödhet a jövő hónapban esedékes választás után. Ugyanakkor fontos különbségek mutatkoznak Orbán és Kaczynski euroszkeptikus populizmusa között: 1. A magyar politikus sokkal nyíltabb és célirányosabb 2. mindketten azzal vádolják Brüsszelt, hogy az összejátszik a hazai ellenzékkel, de ez a vád sokkal hangsúlyosabb lengyel részről 3. Hódító szándékokkal gyanúsítják az EU-t, de ezt Orbán a migrációra építi, míg Kaczynski inkább a jogállam helyzetének rosszabbodása kapcsán ütközik meg az unióval. Viszont ha a Fideszt kizárják az EPP-ből, vagy kilép onnan, az kihathat a kormányfő megnyilvánulásaira, mert idáig a Néppárton belülről igyekezett elmélyíteni a Kelet és Nyugat közötti árkot...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)