POPPER PÉTER MESTERKURZUSA
Szerző: POPPER PÉTER
2011.
2019. április 7., vasárnap
RÁADÁS: POPPER PÉTER - ÖNKÉNT VÁLLALT VAKSÁG
POPPER PÉTER MESTERKURZUSA
Szerző: POPPER PÉTER
2011.
RÁADÁS: CSOCSÓ, AVAGY ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!
BUDAPEST FILM
Rendező: KOLTAI RÓBERT
2001
Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is...
Alkotók
LÁTVÁNYTERVEZŐ: Horgas Péter
Pék Antal párttitkár: Máté Gábor
Dengyel Iván
Rendező: KOLTAI RÓBERT
2001
Alkotók
LÁTVÁNYTERVEZŐ: Horgas Péter
PRODUCER: Garami Gábor
JELMEZTERVEZŐ: Szakácsi Györgyi
OPERATŐR: Máthé Tibor
ZENESZERZŐ: Dés László
FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Nógrádi Gábor, Koltai Róbert
RENDEZŐ: Koltai Róbert
VÁGÓ: Miklós Mari
Szereplők
Csocsó - Csomai Gusztáv: Koltai Róbert
Pék Antal párttitkár: Máté Gábor
Pékné - Rózsika: Tóth Ildikó
Pék Zsoltika: Králik Attila
Tata - Pékné édesapja Tokajból: Zenthe Ferenc
Gubinyi Dezső ÁVH alezredes: Gáspár Sándor
Gubinyiné Lidike - a kikapós feleség: Kováts Adél
Veráb - a focista: Stohl András
Piroska - igazgatónő: Pogány Judit
Tömő főelvtárs: Kern András
Bekéné - Gubinyi jobbkeze: Básti Juli
Baka - Gubinyi balkeze: Benkóczy Zoltán
Évike - tanárnő: Borsos Beáta
Gubinyi szomszédja: Bakó Márta
NEM CSAK DIGITÁLIS SZAKADÉKBAN
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.04.07.
A nyomorúság és a közösségi média együttes jelenléte a szegénységben olyan, mint egy kórkép. Mutatja egyrészt a szegénységben élők kompetenciahiányait, és azt is, mennyire ellentmondásosan hat rájuk a 21. századi fogyasztói világ, no meg, hogy milyen torz üzenet formálja az embereket ma. Amiben a belső értékek egyáltalán nem fontosak, kizárólag a birtokolt javak.
Nem tudom, kutatja-e már valaki a facebook és a nyomorúság sajátos viszonyát, biztosan rátaláltak már erre. Miközben még mindig nyomják az eu-s pályázatokban a digitális szakadék csökkentését, számomra pontosan látszik, nem itt kellene beavatkozni. Mert nem a technikai tudás a legfontosabb, hanem a mit és hogyan közlök magamról. Azt pedig nem a harminc órás tanfolyamok fogják megtanítani a felnőtteknek, még akkor sem, ha vonzerőként az okostelefonhoz jutást is beveszik a történetbe.
Persze kell, hogy értsék, mit jelent az a digitális tér, hogy kik látják a feltöltött fotóikat, kommentjeiket. Bár ez is lassan épülő tudás, mert önmagában ez sem áll meg, kell hozzá az ok-okozat-következmény összefüggések értelmezésének képessége is, ami az iskolai oktatásnak kellene ezer oldalról megtámasztani, talán a leszakadó térségekben még inkább, de ennek kevés nyomát látni. Bár, ami azt illeti, bizonyos mértékben ennek még örülök is, mert nem egy bűnbe torkolló esetről sikerül tudomást szereznünk a facebook segítségével, egy-egy meggondolatlan fotóval, mondattal, poénnal, és így elébe is tudunk menni kétes kimenetelű dolgoknak.
A szegregátumok világának sajátos értékrendje pedig világosan látszik a facebookon.
A legtöbb újonnan segítséget kérő minket is itt ér el, a facebookon kapjuk a legtöbb üzenetet, emailt elvétve írnak, ahhoz más képességek és lehetőségek is kellenek, és a telefon is csak a „visszahívós sms” formájában szolgálja a szóbeli kapcsolatfelvételt. Az első lépés nekünk is, ha itt jelentkezik valaki, hogy megnézzük az illető facebook oldalát. Az nekünk sokat elárul, még akkor is, ha mások megosztásait látjuk itt, leginkább a népszerű „életbölcsességeket”, a „milyen ember vagy te”, „milyen a te szíved”, stb. posztokat. Ahol csak ez van, ott pl. érdemes helyszíni látogatást tenni. Ott is, ahol a gyerek fotóját teszik ki, még, ha mosolyogva pózol is, de az ember látja a gyerek mögött a falat, a padozatot, a bútorokat…amiből látszik, a mindennapok hangulatát nem ez a fotó mutatja.
Szegénynek lenni nem jó érzés, és nyilván, akit beszippant a facebook világa, ott sem ezt akarja mutatni. Ezt világosan értjük mi is, és tiszteletben is tartjuk, maximálisan. De sok mindent nem tudunk értelmezni velük. Pl. azt, hogy ez egy közösségi média, aminek az üzenetei hatnak mindenkire, egymásra, ránk, a támogatókra, a többségi társadalomra is. Hogy nem lehet segítségnyújtást elvárni ott, ahol a facebookon gyökeresen más képet fest magáról az illető. Hogy el kellene dönteni, melyik képet választja magáról, a szegény, segítséget kérőt, vagy a gazdagságot mutató „rajolót”, akinek mindene megvan. Mert a kettő együtt nem értelmezhető.
Hetente próbáljuk ezt elmagyarázni az újonnan jelentkezőknek. Pl. az asszonynak, aki egy facebook üzenetben írt, hogy élelmiszerre lenne szüksége, egyedül neveli a három gyerekét, és nincs mit enni, stb. Ráklikkelek a nevére, az oldalán „örömteli hangulatban van” három fotó, három különböző színű műkörömmel, amit csináltatott. Boldogan fogadja az ismerősök gratulációját, hogy milyen „csini”, és milyen jól választott hozzá gyűrűt. Ez egyébként már szinte tipikus lett, megvan ugyanis a posztolásnak férfi és női vetülete is, ebben a vonatkozásban is, a nők között a műköröm az, ami attribútuma lett a 21.századi jólétnek. Persze most sokakban felmerülhet, hogy miért, nekik nem jár egy kis öröm? Ha ez a műköröm az, akkor kapja meg…
De ha egy családban akkora a baj, hogy a gyerekeknek nincs mit enni, akkor az nem jó, ha ez előbbre lép, mint az alapszükségletek biztosítása. A válaszunkban ilyenkor próbáljuk elmagyarázni, hogy a facebook oldalon magáról mutatott kép nem feltétlen a nélkülözést mutatja, és mi inkább ott segítenénk, ahol ez nagyobb. Ahol nem telik műkörömre sem. Válasz erre többnyire már nem jön, bár van, aki még bepróbál a „szomszédom csinálta ingyen” sztorival, de ezzel kapcsolatban is felmerülnek aggályok a részünkről, az önfenntartási képességek és a szabad idő viszonylatában.
A másik, amit szeretnek kitenni (ezt inkább a férfiak), a pénz, amit kapnak. Van, aki ezzel pózol, van, aki csak szép sorban lerakva lefotózza és felteszi. Volt már többször ügyünk abból is, hogy ilyenkor nem legális területre bukkantunk, mert arra már nincsen képesség, hogy ezt érezzék, egy szabálytalan, nem jogkövető dologgal talán nem kellene dicsekedni nyilvánosan, a közösségi médiában, mert esetleg szemet szúrhat annak, aki épp azért dolgozik, hogy visszaszoruljon az illegális pénzszerzés.
Egy férfi pl. a lakhatási körülményeinek a javítására kért segítséget tőlünk, sőt, nemcsak tőlünk, épp a facebookon át elért más segítő szervezeteket is, nagy volt az odafordulás feléjük. Mire sikerült bútorban lépnünk, már a nap is megvolt, mikor szállítjuk, jött egy üzenet a facebookon: elmentek a Dunántúlra dolgozni, rakjuk le, amit adni akarunk, a rokonoknál. Persze ilyet nem teszünk, mert pontosan tudjuk, hogy így nem lesz megoldás, követhetetlen lesz az adomány útja. Így a nekik szánt bútor máshoz kerül a településen, sok a segítségkérő. Ezt meg is írjuk nekik. Pár hét, és jön az újabb üzenet, hamarosan jönnek haza, kellene bútor. Visszaírunk, hogy korábban jeleztük, már másnak adtuk, ha tartósan itthon maradnak, akkor felírjuk, és amint meg tudjuk oldani, adunk. Rövid idő múlva újra ír, mintha nem is olvasta volna a korábbiakat.
Közben, véletlenül meglátom a facebookon, tőle, a gondosan kipakolt bankókat, lefotózva, kiposztolva, a „barátaim” szöveggel, jó poénként. Másnap újra jelentkezik. Megírom, hogy láttam a posztját, és örülök, hogy jól kerestek. Bútort meg inkább oda adunk majd, ha lesz, aki nem keres ilyen jól. Vissza írja, hogy nem is kerestek jól. Próbálom magyarázni, gondolja meg, ha ő így posztol, és mi ezután nekik viszünk bútoradományt, hogy fog ez a faluban a közösségre hatni. Azokra, akik szintén látták a posztját. Mit gondolnak majd rólunk, segítő alapítványról a többiek. Nyilván azt, hogy olyanoknak segítünk, akiknek van pénze, és nem azoknak, akiknek a napi betevő is gondot jelent. Ez pedig felesleges feszültségeket szít körülöttünk, abból így is van elég. Nem érti, nyilván ingerült, mert percenként próbál hívni a messengeren, végül talán lehiggad, és ír egy üzenetet: „igaza van”.
Sokszor gondolkodom, hol, hogyan tudnánk leginkább hatni rájuk. Nagyon nehéz, mert minden ellenünk dolgozik. Használni kell ezt az eszközt is, a közösségi médiát. De vajon van-e módszertana már ennek? Hogyan hathatunk a felnőtt, alapkészséghiányos, nyomorúságban élő, a fogyasztói társadalom hatásával szemben védtelen emberekre ezzel az eszközzel? Nyilván lehet hatni, mi is próbálkozunk, és egyre több jel mutatja, talán eredményesen. Mert kezdenek visszaszorulni a kapcsolatrendszerünkben a problémás posztok. Ám az újonnan jelentkezők ugyanazokat a digitális „paneleket” mutatják, ami jelzi, általános a baj.
Hogy szakadék van a társadalomban, az nem kétséges. Digitális is, de más is. Itt is az alapokat kellene előbb megerősíteni. Mert egyszerűen kellenek az alapkészségek a digitális léthez is. Kell az írási-szövegértelmezési képesség. És az alapvető logikai gondolkodás. Egy minimális alapműveltség. Etikai érzék. Annak értelmezése, hogy milyen vagyok, mit teszek, és mit mutatok magamról. Most azt látom, mindez hiányzik. Ami pedig ezek nélkül működik, az csak növeli a bajt. Az nem tud előremutató lenni, pozitív dolgokat megerősíteni.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.04.07.
Nem tudom, kutatja-e már valaki a facebook és a nyomorúság sajátos viszonyát, biztosan rátaláltak már erre. Miközben még mindig nyomják az eu-s pályázatokban a digitális szakadék csökkentését, számomra pontosan látszik, nem itt kellene beavatkozni. Mert nem a technikai tudás a legfontosabb, hanem a mit és hogyan közlök magamról. Azt pedig nem a harminc órás tanfolyamok fogják megtanítani a felnőtteknek, még akkor sem, ha vonzerőként az okostelefonhoz jutást is beveszik a történetbe.
Persze kell, hogy értsék, mit jelent az a digitális tér, hogy kik látják a feltöltött fotóikat, kommentjeiket. Bár ez is lassan épülő tudás, mert önmagában ez sem áll meg, kell hozzá az ok-okozat-következmény összefüggések értelmezésének képessége is, ami az iskolai oktatásnak kellene ezer oldalról megtámasztani, talán a leszakadó térségekben még inkább, de ennek kevés nyomát látni. Bár, ami azt illeti, bizonyos mértékben ennek még örülök is, mert nem egy bűnbe torkolló esetről sikerül tudomást szereznünk a facebook segítségével, egy-egy meggondolatlan fotóval, mondattal, poénnal, és így elébe is tudunk menni kétes kimenetelű dolgoknak.
A szegregátumok világának sajátos értékrendje pedig világosan látszik a facebookon.
A legtöbb újonnan segítséget kérő minket is itt ér el, a facebookon kapjuk a legtöbb üzenetet, emailt elvétve írnak, ahhoz más képességek és lehetőségek is kellenek, és a telefon is csak a „visszahívós sms” formájában szolgálja a szóbeli kapcsolatfelvételt. Az első lépés nekünk is, ha itt jelentkezik valaki, hogy megnézzük az illető facebook oldalát. Az nekünk sokat elárul, még akkor is, ha mások megosztásait látjuk itt, leginkább a népszerű „életbölcsességeket”, a „milyen ember vagy te”, „milyen a te szíved”, stb. posztokat. Ahol csak ez van, ott pl. érdemes helyszíni látogatást tenni. Ott is, ahol a gyerek fotóját teszik ki, még, ha mosolyogva pózol is, de az ember látja a gyerek mögött a falat, a padozatot, a bútorokat…amiből látszik, a mindennapok hangulatát nem ez a fotó mutatja.
Szegénynek lenni nem jó érzés, és nyilván, akit beszippant a facebook világa, ott sem ezt akarja mutatni. Ezt világosan értjük mi is, és tiszteletben is tartjuk, maximálisan. De sok mindent nem tudunk értelmezni velük. Pl. azt, hogy ez egy közösségi média, aminek az üzenetei hatnak mindenkire, egymásra, ránk, a támogatókra, a többségi társadalomra is. Hogy nem lehet segítségnyújtást elvárni ott, ahol a facebookon gyökeresen más képet fest magáról az illető. Hogy el kellene dönteni, melyik képet választja magáról, a szegény, segítséget kérőt, vagy a gazdagságot mutató „rajolót”, akinek mindene megvan. Mert a kettő együtt nem értelmezhető.
Hetente próbáljuk ezt elmagyarázni az újonnan jelentkezőknek. Pl. az asszonynak, aki egy facebook üzenetben írt, hogy élelmiszerre lenne szüksége, egyedül neveli a három gyerekét, és nincs mit enni, stb. Ráklikkelek a nevére, az oldalán „örömteli hangulatban van” három fotó, három különböző színű műkörömmel, amit csináltatott. Boldogan fogadja az ismerősök gratulációját, hogy milyen „csini”, és milyen jól választott hozzá gyűrűt. Ez egyébként már szinte tipikus lett, megvan ugyanis a posztolásnak férfi és női vetülete is, ebben a vonatkozásban is, a nők között a műköröm az, ami attribútuma lett a 21.századi jólétnek. Persze most sokakban felmerülhet, hogy miért, nekik nem jár egy kis öröm? Ha ez a műköröm az, akkor kapja meg…
De ha egy családban akkora a baj, hogy a gyerekeknek nincs mit enni, akkor az nem jó, ha ez előbbre lép, mint az alapszükségletek biztosítása. A válaszunkban ilyenkor próbáljuk elmagyarázni, hogy a facebook oldalon magáról mutatott kép nem feltétlen a nélkülözést mutatja, és mi inkább ott segítenénk, ahol ez nagyobb. Ahol nem telik műkörömre sem. Válasz erre többnyire már nem jön, bár van, aki még bepróbál a „szomszédom csinálta ingyen” sztorival, de ezzel kapcsolatban is felmerülnek aggályok a részünkről, az önfenntartási képességek és a szabad idő viszonylatában.
A másik, amit szeretnek kitenni (ezt inkább a férfiak), a pénz, amit kapnak. Van, aki ezzel pózol, van, aki csak szép sorban lerakva lefotózza és felteszi. Volt már többször ügyünk abból is, hogy ilyenkor nem legális területre bukkantunk, mert arra már nincsen képesség, hogy ezt érezzék, egy szabálytalan, nem jogkövető dologgal talán nem kellene dicsekedni nyilvánosan, a közösségi médiában, mert esetleg szemet szúrhat annak, aki épp azért dolgozik, hogy visszaszoruljon az illegális pénzszerzés.
Egy férfi pl. a lakhatási körülményeinek a javítására kért segítséget tőlünk, sőt, nemcsak tőlünk, épp a facebookon át elért más segítő szervezeteket is, nagy volt az odafordulás feléjük. Mire sikerült bútorban lépnünk, már a nap is megvolt, mikor szállítjuk, jött egy üzenet a facebookon: elmentek a Dunántúlra dolgozni, rakjuk le, amit adni akarunk, a rokonoknál. Persze ilyet nem teszünk, mert pontosan tudjuk, hogy így nem lesz megoldás, követhetetlen lesz az adomány útja. Így a nekik szánt bútor máshoz kerül a településen, sok a segítségkérő. Ezt meg is írjuk nekik. Pár hét, és jön az újabb üzenet, hamarosan jönnek haza, kellene bútor. Visszaírunk, hogy korábban jeleztük, már másnak adtuk, ha tartósan itthon maradnak, akkor felírjuk, és amint meg tudjuk oldani, adunk. Rövid idő múlva újra ír, mintha nem is olvasta volna a korábbiakat.
Közben, véletlenül meglátom a facebookon, tőle, a gondosan kipakolt bankókat, lefotózva, kiposztolva, a „barátaim” szöveggel, jó poénként. Másnap újra jelentkezik. Megírom, hogy láttam a posztját, és örülök, hogy jól kerestek. Bútort meg inkább oda adunk majd, ha lesz, aki nem keres ilyen jól. Vissza írja, hogy nem is kerestek jól. Próbálom magyarázni, gondolja meg, ha ő így posztol, és mi ezután nekik viszünk bútoradományt, hogy fog ez a faluban a közösségre hatni. Azokra, akik szintén látták a posztját. Mit gondolnak majd rólunk, segítő alapítványról a többiek. Nyilván azt, hogy olyanoknak segítünk, akiknek van pénze, és nem azoknak, akiknek a napi betevő is gondot jelent. Ez pedig felesleges feszültségeket szít körülöttünk, abból így is van elég. Nem érti, nyilván ingerült, mert percenként próbál hívni a messengeren, végül talán lehiggad, és ír egy üzenetet: „igaza van”.
Sokszor gondolkodom, hol, hogyan tudnánk leginkább hatni rájuk. Nagyon nehéz, mert minden ellenünk dolgozik. Használni kell ezt az eszközt is, a közösségi médiát. De vajon van-e módszertana már ennek? Hogyan hathatunk a felnőtt, alapkészséghiányos, nyomorúságban élő, a fogyasztói társadalom hatásával szemben védtelen emberekre ezzel az eszközzel? Nyilván lehet hatni, mi is próbálkozunk, és egyre több jel mutatja, talán eredményesen. Mert kezdenek visszaszorulni a kapcsolatrendszerünkben a problémás posztok. Ám az újonnan jelentkezők ugyanazokat a digitális „paneleket” mutatják, ami jelzi, általános a baj.
Hogy szakadék van a társadalomban, az nem kétséges. Digitális is, de más is. Itt is az alapokat kellene előbb megerősíteni. Mert egyszerűen kellenek az alapkészségek a digitális léthez is. Kell az írási-szövegértelmezési képesség. És az alapvető logikai gondolkodás. Egy minimális alapműveltség. Etikai érzék. Annak értelmezése, hogy milyen vagyok, mit teszek, és mit mutatok magamról. Most azt látom, mindez hiányzik. Ami pedig ezek nélkül működik, az csak növeli a bajt. Az nem tud előremutató lenni, pozitív dolgokat megerősíteni.
CSOCSÓ - EGY FILMPRODUCER EMLÉKÉRE
KLUBRÁDIÓ /KLUBDÉLELŐTT
Március 23-án tragikus hirtelenséggel, 66 éves korában elhunyt Garami Gábor Balázs Béla-díjas filmproducer, egyetemi tanár. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Csocsó, avagy éljen május elseje!, Hamvadó cigarettavég, Csoda Krakkóban, Márió a varázsló, Ede megevé ebédem, Anyám és más futóbolondok a családból... Vámos Zoltán rendezővel és Osváth Gábor producerrel, a tanítványával emlékeztünk rá.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora 15 éve vesz részt az ENSZ klímavédelemmel foglalkozó testületének munkájában, amiért a szervezet 2007-ben Nobel-békedíjat kapott.
D. Tóth Kriszta, Jöttem, hadd lássalak című regényében édesanyja életét, küzdelmét a betegségével, majd halálát írta le megrázó őszinteséggel.
Nem telik el úgy hét, hogy ne szólalna meg a klubrádióban Gordon István, mint Lengyelország szakértője. De ki is valójában Gordon István? Például egy rabbi fia...
Moldova György új regényének címe: Előttünk az özönvíz.
V. Komlósi Annamária pszichológus speciális területre szakosodott. Ahol megtörténik a tragédia, katasztrófa, vörösiszap, veronai buszbaleset, ott biztosan szükség van a speciális tudására.
Kun Zsuzsa műsorát a ... "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg.
Szerző: Klubrádió / KUN ZSUZSA
2019.04.05.
Néhány téma a Klubdélelőttből: meghalt Garami Gábor, nem csak a szakmai múltjáról volt szó, egy Nobel-békedíjas klímakutató, Moldova György új könyve.
Március 23-án tragikus hirtelenséggel, 66 éves korában elhunyt Garami Gábor Balázs Béla-díjas filmproducer, egyetemi tanár. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Csocsó, avagy éljen május elseje!, Hamvadó cigarettavég, Csoda Krakkóban, Márió a varázsló, Ede megevé ebédem, Anyám és más futóbolondok a családból... Vámos Zoltán rendezővel és Osváth Gábor producerrel, a tanítványával emlékeztünk rá.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora 15 éve vesz részt az ENSZ klímavédelemmel foglalkozó testületének munkájában, amiért a szervezet 2007-ben Nobel-békedíjat kapott.
D. Tóth Kriszta, Jöttem, hadd lássalak című regényében édesanyja életét, küzdelmét a betegségével, majd halálát írta le megrázó őszinteséggel.
Nem telik el úgy hét, hogy ne szólalna meg a klubrádióban Gordon István, mint Lengyelország szakértője. De ki is valójában Gordon István? Például egy rabbi fia...
Moldova György új regényének címe: Előttünk az özönvíz.
V. Komlósi Annamária pszichológus speciális területre szakosodott. Ahol megtörténik a tragédia, katasztrófa, vörösiszap, veronai buszbaleset, ott biztosan szükség van a speciális tudására.
Kun Zsuzsa műsorát a ... "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg.
"LEGYEN MINDENKINEK HOL LAKNI"
A VÁROS MINDENKIÉ!
Szerző: AVM
2019.04.07.
2019. április 6-án A Város Mindenkié (AVM) csoport és több tucat szimpatizánsa egy köztéri kórust szervezett a kilakoltatások ellen a Várkert Bazár elé. A köztéri éneklés és az elhangzott beszédek célja az volt, hogy felhívja a város figyelmét a lakhatási válságra az április 6-ai nemzetközi akciónap alkalmából. Valamint, hogy ismét kérjék Rétvári Bence államtitkárt, hogy válaszoljon törvénymódosító kezdeményezésükre, hogy egy gyermekes családot se lehessen közös elhelyezés nélkül kilakoltatni.
A német #Mietenwahnsinn csoport egy nemzetközi kiállásra hívta fel a lakhatás kérdésében érdekelt helyi szervezeteket. A kezdeményezés keretein belül végül 24 német városban szerveztek megmozdulásokat, úgy mint Freiburg, Hamburg, München, amihez 21 különböző európai város csatlakozott szolidaritási akciókkal Londonon át Nicosiáig..
A német csoport a nagyvárosok és agglomerációk helyzetét látja a legnagyobb problémának. Ahol kevés lakhatási lehetőség van a lakbérek emelkedése egyre nagyobb gondokat jelent. A berliniek által ingatlancápáknak nevezett cégek rekordmennyiségű profitot termelnek, míg a bérlőkön egyre inkább növekszik a nyomás. A kezdeményzés célja: olyan lakhatási politika, amely az emberek szükségletein alapul, nem pedig a befektetők profitérdekein.
A német szervezet szerint egy erős bérlőmozgalom fordíthatja el a lakhatást a kizsákmányolás logikájától egy olyan felfogás felé, ahol
a lakhatás mint alapjog
jelenik meg. Hiszen -- vallják -- a lakhatás terén is tapasztalható társadalmi egyenlőtlenség nem egy természettől való dolog. Hanem sokkal inkább annak a következménye, hogy a lakhatás, egyik alapjogunk, kereskedelmi alapokra került.
A helyzet nálunk is hasonló. A növekvő albérletárak folyamatosan növekvő terhet jelentenek a magyar dolgozók és családjaik számára. És ahelyett, hogy sorra szociális bérlakásokat adna át a hatalom, olyan presztízsberuházásokra költ, mint a Várkert Bazár, mely mindezeknek a szimbóluma is lehetne. A budapesti figyelemfelkeltő akció megnyitását követően A Város Mindenkié és szimpatizánsai ezért rögtön három olyan átköltést adtak elő, melyek ezt a kérdést problematizálták. Az első dal arról emlékezett meg, miszerint a fővárosban jelenleg is számos lakás áll üresen és kihasználatlanul. A megoldás a lakásállomány növelése, a szociális bérlakáshálózat fejlesztése lehetne. Ezt a képet bontotta ki a következő dal, amely egyértelművé tette a kapcsolatot a hajléktalanná válás és a kilakoltatások között, miközben visszautalt arra, hogy legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten...
Szerző: AVM
2019.04.07.
A német #Mietenwahnsinn csoport egy nemzetközi kiállásra hívta fel a lakhatás kérdésében érdekelt helyi szervezeteket. A kezdeményezés keretein belül végül 24 német városban szerveztek megmozdulásokat, úgy mint Freiburg, Hamburg, München, amihez 21 különböző európai város csatlakozott szolidaritási akciókkal Londonon át Nicosiáig..
A német csoport a nagyvárosok és agglomerációk helyzetét látja a legnagyobb problémának. Ahol kevés lakhatási lehetőség van a lakbérek emelkedése egyre nagyobb gondokat jelent. A berliniek által ingatlancápáknak nevezett cégek rekordmennyiségű profitot termelnek, míg a bérlőkön egyre inkább növekszik a nyomás. A kezdeményzés célja: olyan lakhatási politika, amely az emberek szükségletein alapul, nem pedig a befektetők profitérdekein.
A német szervezet szerint egy erős bérlőmozgalom fordíthatja el a lakhatást a kizsákmányolás logikájától egy olyan felfogás felé, ahol
a lakhatás mint alapjog
jelenik meg. Hiszen -- vallják -- a lakhatás terén is tapasztalható társadalmi egyenlőtlenség nem egy természettől való dolog. Hanem sokkal inkább annak a következménye, hogy a lakhatás, egyik alapjogunk, kereskedelmi alapokra került.
A helyzet nálunk is hasonló. A növekvő albérletárak folyamatosan növekvő terhet jelentenek a magyar dolgozók és családjaik számára. És ahelyett, hogy sorra szociális bérlakásokat adna át a hatalom, olyan presztízsberuházásokra költ, mint a Várkert Bazár, mely mindezeknek a szimbóluma is lehetne. A budapesti figyelemfelkeltő akció megnyitását követően A Város Mindenkié és szimpatizánsai ezért rögtön három olyan átköltést adtak elő, melyek ezt a kérdést problematizálták. Az első dal arról emlékezett meg, miszerint a fővárosban jelenleg is számos lakás áll üresen és kihasználatlanul. A megoldás a lakásállomány növelése, a szociális bérlakáshálózat fejlesztése lehetne. Ezt a képet bontotta ki a következő dal, amely egyértelművé tette a kapcsolatot a hajléktalanná válás és a kilakoltatások között, miközben visszautalt arra, hogy legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten...
MÉG MINDIG ALIG AKAR VALAKI TANÁR LENNI
24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2019.04.07.
Az elmúlt évek során a kormány folyamatosan azt hangoztatta, hogy nőtt a pedagóguspálya presztízse, így szívesebben választják ezt a diákok. A felvételi statisztikákat nézve nem éppen ez a helyzet: alig nőtt az egyes tanárszakok népszerűsége, ha nőtt egyáltalán.
Szerdán nyilvánosságra hozták az idei évre vonatkozó felvételi statisztikákat, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pedig az adatok ismertetésekor külön kitért arra, hogy jobban örülnének annak, ha nagyobb arányban jelentkeznének a diákok pedagógusképzésre.
Az oktatással kapcsolatos kormánykommunikáció az utóbbi néhány évben rendre abból áll, hogy éppen mekkora fizetésemelésnek örülhet épp a pedagógustársadalom, és így mennyivel vonzóbbá vált a tanári pálya, mint 2010 előtt.
Az előbbi állítás igazságtartalmát ebben a cikkünkben részletesen tárgyaltuk, az utóbbinak pedig viszonylag egyszerű utánajárni, tekintve, hogy évekre visszamenőleg nyilvános, hányan jelentkeztek a különböző felsőoktatási képzésekre.
A felvi.hu-n elérhető statisztikákban megnéztük, három oktatási intézményben – a budapesti ELTE-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen –, mely tanárszakok voltak a legnépszerűbbek az idei felvételi eljárás során, illetve az elmúlt években hogy alakult a jelentkezők száma.
Az alábbi ábrán az ELTE Tanárképző Központjának azon képzései láthatók, amik a legtöbb jelentkezőt vonzották a legutóbbi felvételi idején. Látható, hogy a jelentkezők száma viszonylag tág intervallumban mozog, hiszen amíg a fizika-matematika szakpárra 33-an, addig angol-magyar szakra 132-en jelentkeztek az idén.
Azonban mint látható, nem lehet mondani, hogy az elmúlt 1-2 évben komoly ugrás történt volna a jelentkezők számában, sőt. A vizsgált szakpárok között egyetlen olyan sincsen, ahol a jelentkezők száma folyamatosan emelkedett volna az elmúlt öt évben.
Sokatmondó az is, hogy míg például biológia-kémia szakos tanárnak 2014-ben még 67-en jelentkeztek, addig idén már csak 52-en...
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2019.04.07.
Szerdán nyilvánosságra hozták az idei évre vonatkozó felvételi statisztikákat, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pedig az adatok ismertetésekor külön kitért arra, hogy jobban örülnének annak, ha nagyobb arányban jelentkeznének a diákok pedagógusképzésre.
Az oktatással kapcsolatos kormánykommunikáció az utóbbi néhány évben rendre abból áll, hogy éppen mekkora fizetésemelésnek örülhet épp a pedagógustársadalom, és így mennyivel vonzóbbá vált a tanári pálya, mint 2010 előtt.
Az előbbi állítás igazságtartalmát ebben a cikkünkben részletesen tárgyaltuk, az utóbbinak pedig viszonylag egyszerű utánajárni, tekintve, hogy évekre visszamenőleg nyilvános, hányan jelentkeztek a különböző felsőoktatási képzésekre.
A felvi.hu-n elérhető statisztikákban megnéztük, három oktatási intézményben – a budapesti ELTE-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen –, mely tanárszakok voltak a legnépszerűbbek az idei felvételi eljárás során, illetve az elmúlt években hogy alakult a jelentkezők száma.
Az alábbi ábrán az ELTE Tanárképző Központjának azon képzései láthatók, amik a legtöbb jelentkezőt vonzották a legutóbbi felvételi idején. Látható, hogy a jelentkezők száma viszonylag tág intervallumban mozog, hiszen amíg a fizika-matematika szakpárra 33-an, addig angol-magyar szakra 132-en jelentkeztek az idén.
Azonban mint látható, nem lehet mondani, hogy az elmúlt 1-2 évben komoly ugrás történt volna a jelentkezők számában, sőt. A vizsgált szakpárok között egyetlen olyan sincsen, ahol a jelentkezők száma folyamatosan emelkedett volna az elmúlt öt évben.
Sokatmondó az is, hogy míg például biológia-kémia szakos tanárnak 2014-ben még 67-en jelentkeztek, addig idén már csak 52-en...
VAN AHOL MÉG AZ A SZÓ, HOGY DEMOKRÁCIA, MOND VALAMIT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERŐ
2019.04.07.
...Európai is amerikai újságok szerkesztőségeinek tucatjai, tudósok és gondolkodók százai figyelmeztették ara a közvéleményt, hogy a magyarországi helyzet egyre súlyosabb. A sajtószabadság romokban, a bírói függetlenség úgyszintén, miközben az országot egy maffiakormány vezeti és mégsem történik az égvilágon semmi. A Néppárt túl beszari volt ahhoz, hogy az EP választások előtt kizárja a Fidesz-t a soraiból, noha ők is pontosan tisztában vannak azzal, mit művel Orbán Viktor és pártja az Európai Unió területén.
A becsületnél fontosabb volt számukra a vezető pozíciójuk megtartása a parlamentben, amellyel végső soron asszisztálnak ahhoz, hogy egy ország kirablása továbbra is elfogadott legyen Európában. A fenti példa is jól mutatja azonban, hogy Orbán egyre inkább nyeregben érzi magát, ugyanis már az ország határain kívül is megpróbálkozik azzal, hogy befolyásolja és cenzúrázza a neki nem tetsző híreket. Félreértés ne essék, a szlovéniai magyar nagykövet szinte kizárt, hogy saját elhatározásból döntött a diplomáciai jegyzék elküldéséről. Arra a magyar kormány előbb rá kellett, hogy bólintson, ami tehát azt jelenti, hogy most már a külföldi sajtó befolyásolásával is meg mert próbálkozni Orbán és kormánya.
Hamarosan tehát eljöhet annak az ideje, hogy a külföldi kormányok már ne csak szóban ítéljék el a magyar kormány demokrácia-ellenes tevékenységét Európa-szerte, de tegyenek valós lépéseket is annak megakadályozására. Szlovéniában – noha messze nem ez az egyetlen ország – Orbán Viktor beavatkozott a választásokba is, amikor a szélsőjobb jelöltjét, Janez Jansát támogatta mind személyével, mind pedig anyagiakkal, amellett hogy a helyi médiában is érdekeltségeket szereztek. De épül stadion és labdarúgó akadémia is az országban, méghozzá a magyar adófizetők pénzéből.
Orbán Viktor nem titkoltan európai babérokra tör, amelynek alapjait az elmúlt években fektette le a különböző szomszédos országban. Szinte mindenhol talál olyan politikai pártot, amelynek vezetése hajlandó pénzért és támogatásért cserébe segíteni az ő európai terjeszkedését. Amennyiben ezt nem veszik észre a határon túl még időben, csúnya meglepetéssel szembesülhetnek éveken belül. Orbán kinőtte Magyarországot és egyértelműen nagyobb tervei vannak, amihez partnereket keres Európa szerte. Amennyiben sikerrel jár, úgy veszélybe sodorhatja a teljes régió sorsát, ezért is borzasztóan fontos az, hogy még időben észleljék a veszélyt azok, akik tehetnek is a terjeszkedés és rombolás megállítása érdekében.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERŐ
2019.04.07.
A becsületnél fontosabb volt számukra a vezető pozíciójuk megtartása a parlamentben, amellyel végső soron asszisztálnak ahhoz, hogy egy ország kirablása továbbra is elfogadott legyen Európában. A fenti példa is jól mutatja azonban, hogy Orbán egyre inkább nyeregben érzi magát, ugyanis már az ország határain kívül is megpróbálkozik azzal, hogy befolyásolja és cenzúrázza a neki nem tetsző híreket. Félreértés ne essék, a szlovéniai magyar nagykövet szinte kizárt, hogy saját elhatározásból döntött a diplomáciai jegyzék elküldéséről. Arra a magyar kormány előbb rá kellett, hogy bólintson, ami tehát azt jelenti, hogy most már a külföldi sajtó befolyásolásával is meg mert próbálkozni Orbán és kormánya.
Hamarosan tehát eljöhet annak az ideje, hogy a külföldi kormányok már ne csak szóban ítéljék el a magyar kormány demokrácia-ellenes tevékenységét Európa-szerte, de tegyenek valós lépéseket is annak megakadályozására. Szlovéniában – noha messze nem ez az egyetlen ország – Orbán Viktor beavatkozott a választásokba is, amikor a szélsőjobb jelöltjét, Janez Jansát támogatta mind személyével, mind pedig anyagiakkal, amellett hogy a helyi médiában is érdekeltségeket szereztek. De épül stadion és labdarúgó akadémia is az országban, méghozzá a magyar adófizetők pénzéből.
Orbán Viktor nem titkoltan európai babérokra tör, amelynek alapjait az elmúlt években fektette le a különböző szomszédos országban. Szinte mindenhol talál olyan politikai pártot, amelynek vezetése hajlandó pénzért és támogatásért cserébe segíteni az ő európai terjeszkedését. Amennyiben ezt nem veszik észre a határon túl még időben, csúnya meglepetéssel szembesülhetnek éveken belül. Orbán kinőtte Magyarországot és egyértelműen nagyobb tervei vannak, amihez partnereket keres Európa szerte. Amennyiben sikerrel jár, úgy veszélybe sodorhatja a teljes régió sorsát, ezért is borzasztóan fontos az, hogy még időben észleljék a veszélyt azok, akik tehetnek is a terjeszkedés és rombolás megállítása érdekében.
A NÉPTESTVÉRISÉG HÉT PONTJA
ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2019.04.07.
Támogasd az Néptestvért ! Ácsorgásmentes Fél-Ázsiát! Ne csak olvasd a hét pontot, de járjad rá a kupornyicát!
1. Az ácsorgás veszélyes! Ne engedjünk a rejkjaviki ácsorgósimogatóknak!
2. A Néphaza nem kényszeríthető arra, hogy ácsorgóknak rétest adjon! Az a te rétesed is lehet, ha egyszerre lépsz a Néptestvérrel! Hogy az ácsorgók nem is esznek rétest? Adja csak ide a népkönyvét, igen, igen maga.
3. Senki se ácsoroghasson csak úgy a fél-ázsiai szent buckákon! Vagy máshol. Vagy egyáltalán...
Szerző: jotunder
2019.04.07.
1. Az ácsorgás veszélyes! Ne engedjünk a rejkjaviki ácsorgósimogatóknak!
2. A Néphaza nem kényszeríthető arra, hogy ácsorgóknak rétest adjon! Az a te rétesed is lehet, ha egyszerre lépsz a Néptestvérrel! Hogy az ácsorgók nem is esznek rétest? Adja csak ide a népkönyvét, igen, igen maga.
3. Senki se ácsoroghasson csak úgy a fél-ázsiai szent buckákon! Vagy máshol. Vagy egyáltalán...
ÉRZED AMIT ÉN? ÉRTED AMIT ÉRZEL? CSINÁLOD AMIT KELLENE? - KIIGAZODÁS AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÚTVESZTŐJÉBEN
LELKIZÓNA
Szerző: Éva28
2019.04.06.
A ránk ragadó érzelmek pedig következményekkel járnak. Jó, ha ennek tudatában vagyunk!
Szerző: Éva28
2019.04.06.
Persze nem mindenkire hasonló módon, ugyanolyan mértékben. Aki fogékony rá - akinek magasabb az érzelmi intelligencia szintje, az empátiás, a kapcsolódó képessége -, arra hamarabb és erősebben hatnak mások érzelmei, megérti azokat.
De vannak olyanok is természetesen, akik nem ’veszik az adást’, akiket ezek, mások érzelmi megnyilvánulásai hidegen hagynak, vagy hajlamosak félreérteni azokat. Ők azért jóval kevesebben vannak. Szerintem. Vagy nem? Ez önmagában megérne egy vitát!
Ha viszont ezt tudjuk (higgyétek el, aki valamennyire is emberekkel foglalkozik, tanár, vezető, segítő szakmát gyakorló, marketinges, politikus stb., azok mind pontosan tudják, tanulják), akkor vajon
miért nem akarjuk, nem tudjuk jó irányba terelni ezeket az érzelmeket,
miért nem küzdünk azért, hogy a hangulat jó legyen körülöttünk??
Miért nem teszünk érte, hogy a körülöttünk élő, ránk bízott, hozzánk közel álló emberek (gyerekek) kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, sikeresebbek, boldogabbak legyenek? Miért nem ezen dolgozunk?? (Mi, coachok, sőt, a segítő szakmában is mindenki biztos, hogy mind próbálkozunk! - kiki a maga módján, a maga személyiségével, eszközeivel, néha maga is küzdve a saját démonaival, körülményeivel, életével...).
Induljunk azért ki abból, legyünk pozitívak (ez is az érzelmi intelligencia része!), hogy lehetne ez sokkal jobb!!
Élhetnénk sokkal boldogabban!
De vannak olyanok is természetesen, akik nem ’veszik az adást’, akiket ezek, mások érzelmi megnyilvánulásai hidegen hagynak, vagy hajlamosak félreérteni azokat. Ők azért jóval kevesebben vannak. Szerintem. Vagy nem? Ez önmagában megérne egy vitát!
Ha viszont ezt tudjuk (higgyétek el, aki valamennyire is emberekkel foglalkozik, tanár, vezető, segítő szakmát gyakorló, marketinges, politikus stb., azok mind pontosan tudják, tanulják), akkor vajon
miért nem akarjuk, nem tudjuk jó irányba terelni ezeket az érzelmeket,
miért nem küzdünk azért, hogy a hangulat jó legyen körülöttünk??
Miért nem teszünk érte, hogy a körülöttünk élő, ránk bízott, hozzánk közel álló emberek (gyerekek) kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, sikeresebbek, boldogabbak legyenek? Miért nem ezen dolgozunk?? (Mi, coachok, sőt, a segítő szakmában is mindenki biztos, hogy mind próbálkozunk! - kiki a maga módján, a maga személyiségével, eszközeivel, néha maga is küzdve a saját démonaival, körülményeivel, életével...).
Induljunk azért ki abból, legyünk pozitívak (ez is az érzelmi intelligencia része!), hogy lehetne ez sokkal jobb!!
Élhetnénk sokkal boldogabban!
BUDAVÁRI FAHÁZ PROJEKT
HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.04.07.
A nemzet egyik szellemi gonosztevője (B. Zs.) még januárban kreténnek, barom állatnak, szerencsétlen, nyomorult, ócska, rohadt kis prolinak nevezett egy érettségi előtt álló kislányt.
B. Zs. néhány héttel ezelőtt farizeus szarjankónak hívott egy ismert bajor politikust, majd pár napja az arcátlanul olcsón bérelt budavári lakása előtt akciózó-tiltakozó fiatalokról a következőket írta: „Most hozzám látogattak el a Lenin-fiúk. Három beszédhibás, izzadó tenyerű kis köcsög. És össze-vissza hazudoznak.Leginkább azért, mert fogalmatlan seggfejek. Mind egy gé (M1G). Másodsorban azért, mert sejtelmük sincs arról, mi mit jelent. Persze, ez nem jelent felmentést semmi alól. Úgyhogy innen folytatjuk. Addig is tanuljatok, érdeklődjetek, kérdezzetek, ne maradjatok ilyen ócska kis retkes prolik.”
Azóta kiderült, hogy ezek a fiatal srácok bizony nem hazudoztak: B. Zs. vélhetően jól „lepapírozva” – összejátszva magánszemélyekkel és a kerületi önkormányzat vezetőivel – egy faház bevonásával szerzett ingatlan bérleti jogot a Várban, havi 32 ezer forintért, négyzetméterenként 653,-- forintos áron. Csak összehasonlításul: Budapest külső kerületeiben (lakótelepeken) 2.500 forint/nm ár alatt már nehéz találni lakásbérleményt. B. Zs. a vári bérleti jogért egy pilisszentkereszti faházat adott, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét B. Zs. családja – egész pontosan egyik fia – tulajdonába került. A FIDESZ bértollnoka korábban azt állította, hogy egy 40 milliós budai ingatlant áldozott fel az 49 négyzetméteres Úri utcai bérlakásért...
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.04.07.
B. Zs. néhány héttel ezelőtt farizeus szarjankónak hívott egy ismert bajor politikust, majd pár napja az arcátlanul olcsón bérelt budavári lakása előtt akciózó-tiltakozó fiatalokról a következőket írta: „Most hozzám látogattak el a Lenin-fiúk. Három beszédhibás, izzadó tenyerű kis köcsög. És össze-vissza hazudoznak.Leginkább azért, mert fogalmatlan seggfejek. Mind egy gé (M1G). Másodsorban azért, mert sejtelmük sincs arról, mi mit jelent. Persze, ez nem jelent felmentést semmi alól. Úgyhogy innen folytatjuk. Addig is tanuljatok, érdeklődjetek, kérdezzetek, ne maradjatok ilyen ócska kis retkes prolik.”
Azóta kiderült, hogy ezek a fiatal srácok bizony nem hazudoztak: B. Zs. vélhetően jól „lepapírozva” – összejátszva magánszemélyekkel és a kerületi önkormányzat vezetőivel – egy faház bevonásával szerzett ingatlan bérleti jogot a Várban, havi 32 ezer forintért, négyzetméterenként 653,-- forintos áron. Csak összehasonlításul: Budapest külső kerületeiben (lakótelepeken) 2.500 forint/nm ár alatt már nehéz találni lakásbérleményt. B. Zs. a vári bérleti jogért egy pilisszentkereszti faházat adott, ami két hónappal az üzlet nyélbeütése után ismét B. Zs. családja – egész pontosan egyik fia – tulajdonába került. A FIDESZ bértollnoka korábban azt állította, hogy egy 40 milliós budai ingatlant áldozott fel az 49 négyzetméteres Úri utcai bérlakásért...
LOVAGOK, UDVARI BOLONDOK ÉS TÖMEGMÉSZÁRLÁS
NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: SZEGŐFI ÁKOS
2019.04.06.
Azon mechanizmusokról lesz szó, amelyekkel az „új jobboldal” tevőlegesen hozzájárul az erőszak kialakulásához. Ideje beszélni a felelősségről, arról a politikai nyelvezetről és közegről, amely szavazatok és támogatás fejében elősegíti a szélsőségessé válást.
A christchurch-i, a pittsburgh-i vagy éppen a tatárszentgyörgyi gyilkosok tetteit jobboldali részről hallgatás fogadja. Olyan vallási felekezethez vagy kisebbséghez tartozó embereket öltek halomra, akiket ideológiai indíttatásból amúgy sem kedvelnek. A merénylet után néhány nappal személytelen, a (nagybetűs) Erőszakot elítélő részvétnyilvánításokat tesznek közzé, miközben lázas működésbe kezd az immunrendszer, hogy olyan magyarázatot kreáljon, amiben a jobboldalnak nem jut semmi felelősség. Kedvelt módszer az összeesküvés-elméletek, a „gyanús körülmények” hangsúlyozása. Az ezt hangoztatók szerint a támadás nem is azon ártatlanok ellen irányult, akiktől kegyetlen és értelmetlen módon elrabolták az életüket, hanem a jobboldal ellen folytatott titkosszolgálati-idegenhatalmi akcióról beszélnek. E módszer alkalmazásához hőpajzs-vastagságú arcbőr szükségeltetik. Ennek hiányában gyakran fordulnak egy másik, jóval divatosabb módszerhez: az elkövető(k) feltételezett elmebajára való hivatkozáshoz. A tetteseket „magányos farkasnak”, vagy „beteg embernek” bélyegzik, azt sugallva, hogy egyedi, ritka, és kiszűrhetetlen problémáról van szó, aminek semmi köze az agresszív, kirekesztő ideológiához. Hiszen kukacos almák mindenhol akadnak.
A társadalomtudományok kezdetben általában abból indultak ki, hogy nemzetiszocializmus és a fehér felsőbbrendűség tanait maguknak valló emberek betegek. Narcisztikus személyiségtorzulásuk van, ami visszavezethető valamilyen freudi értelemben vett megoldatlan gyermekkori komplexusra. Ez a megközelítés fenntarthatatlannak bizonyult: a társadalomban nem élnek akkora számban személyiségzavarban szenvedő egyének, hogy magyarázni tudjuk velük a nácizmushoz mérhető tömegmozgalmakat. A későbbi csoportlélektani kutatások a szociális normákra, a felelősség lebegtetésére koncentráltak, valamint igyekezték meghatározni azokat a környezeti alapállásokat, amik elősegíthetik a radikalizálódást. Következtetéseiket körülbelül így lehetne összefoglalni: „ami nem öl meg, az radikalizál”.
Szerző: SZEGŐFI ÁKOS
2019.04.06.
A christchurch-i, a pittsburgh-i vagy éppen a tatárszentgyörgyi gyilkosok tetteit jobboldali részről hallgatás fogadja. Olyan vallási felekezethez vagy kisebbséghez tartozó embereket öltek halomra, akiket ideológiai indíttatásból amúgy sem kedvelnek. A merénylet után néhány nappal személytelen, a (nagybetűs) Erőszakot elítélő részvétnyilvánításokat tesznek közzé, miközben lázas működésbe kezd az immunrendszer, hogy olyan magyarázatot kreáljon, amiben a jobboldalnak nem jut semmi felelősség. Kedvelt módszer az összeesküvés-elméletek, a „gyanús körülmények” hangsúlyozása. Az ezt hangoztatók szerint a támadás nem is azon ártatlanok ellen irányult, akiktől kegyetlen és értelmetlen módon elrabolták az életüket, hanem a jobboldal ellen folytatott titkosszolgálati-idegenhatalmi akcióról beszélnek. E módszer alkalmazásához hőpajzs-vastagságú arcbőr szükségeltetik. Ennek hiányában gyakran fordulnak egy másik, jóval divatosabb módszerhez: az elkövető(k) feltételezett elmebajára való hivatkozáshoz. A tetteseket „magányos farkasnak”, vagy „beteg embernek” bélyegzik, azt sugallva, hogy egyedi, ritka, és kiszűrhetetlen problémáról van szó, aminek semmi köze az agresszív, kirekesztő ideológiához. Hiszen kukacos almák mindenhol akadnak.
A társadalomtudományok kezdetben általában abból indultak ki, hogy nemzetiszocializmus és a fehér felsőbbrendűség tanait maguknak valló emberek betegek. Narcisztikus személyiségtorzulásuk van, ami visszavezethető valamilyen freudi értelemben vett megoldatlan gyermekkori komplexusra. Ez a megközelítés fenntarthatatlannak bizonyult: a társadalomban nem élnek akkora számban személyiségzavarban szenvedő egyének, hogy magyarázni tudjuk velük a nácizmushoz mérhető tömegmozgalmakat. A későbbi csoportlélektani kutatások a szociális normákra, a felelősség lebegtetésére koncentráltak, valamint igyekezték meghatározni azokat a környezeti alapállásokat, amik elősegíthetik a radikalizálódást. Következtetéseiket körülbelül így lehetne összefoglalni: „ami nem öl meg, az radikalizál”.
Szegénység, alacsony iskolázottság, gyermekkori abúzus, társadalmi sikertelenség; néhány azon tényezők közül, amelyek fogékonnyá tesznek a radikális propagandára. Vaszilij Grosszman haditudósító a 40-es években írta le nézetet: „egész nemzetek keresik sikertelenségeik kulcsát a világzsidóság összeesküvésében.” A klasszikus megközelítés még mindig divatos. Még mindig íródnak cikkek – nem csak jobboldali portálokon – arról, hogy milyen gyerekkori traumában osztozik a norvég tömeggyilkos Breivik és a christchurchi lövöldöző Brenton Tarrant. A környezeti faktorokra való mutogatás a „minden náci elmebeteg” teóriát a „minden neonáci sikertelen és ostoba” – urbánus körökben hozzáteszik még azt is, hogy: „vidéki” – teóriára cserélte. Ennek finomabb változata arról szól, hogy a szélsőjobbos fiatalokat félrevezették, ami ironikusan rímel arra, ahogyan az összeesküvés-hívők a társadalmat szemlélik...
SZÉP AZ ÉLET VAGY NEHÉZ?
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Zsófi
2019.04.07.
Élek a gyanúperrel, hogy a kérdésre adott válasz elsősorban életszemlélet, világlátás és persze nemzeti karakter kérdése. Nem biztos, hogy mondjuk a franciák élete annyival jobb a magyarokénál, mint amennyivel pozitívabban állnak sokszor az élethez.
Legalábbis ezt tapasztalta Zsófi, akinek van összehasonlítási alapja, hiszen francia férjével élt már Franciaországban, most pedig Magyarországon élnek. Mint a Fromázson írja, a franciák élethez való csodálatos viszonyát érdemes megfigyelni. Már az is sokatmondó, ha magyar és a francia nyelv egy-két kifejezését összehasonlítjuk.
„Mi magyarok gyakran mondogatjuk, hogy „nehéz az élet”, míg a francia köztudatban inkább a „la vie est belle” azaz az élet szép kifejezés honosodott meg. Tehát a franciáknak szép az élet, nekünk meg nehéz.
Aztán ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk, akkor szinte magunkat is megnyugtatva konstatáljuk, hogy „az élet nem habostorta”. Az a bizonyos dolog nem is sikerülhetett volna jobban, mert egyre s másra nehézségekkel kell megbirkóznunk, és az élet már csak ilyen.
Eközben a francia nem sokat izgatja magát, ha valami bosszúság éri, könnyebben tovább lép rajta azzal, hogy „c’est la vie” azaz ilyen az élet. De ezt nem földbe döngölős szomorúsággal nyugtázza, hanem belátva, hogy minden mindig nem sikerülhet, de ott lóg a levegőben az érzés, hogy na, majd legközelebb!
Kedves férjem már 7 éve próbál ránevelni a francia hozzáállásra, de bevallom, hogy még mindig van mit tanulnom, mert néha – általában minden komolyabb ok nélkül – rám szakad a magyaros kétségbeesés!
Jelenleg fáradt vagyok és ingadozó a hangulatom, a régi ruháimba még nem férek bele és a bőrömet is tönkretették a hormonális ingadozások, valamint elszigetelve érzem magam a világtól. Ennek ellenére jól vagyok. Mégis működik a franciás tréning!
Félix 4 hónapos lesz, mire ezt a posztot befejezem. Belegondoltam, hogy ha Franciaországban dolgoznék most, akkor már 3 hónap után visszavárnának a munkahelyemre.
Akármennyire is sietek vissza a munka világába, ezt még én is korainak tartom, főleg ha rápillantok a kisbabámra, aki még mindig olyan kis pici, hogy nem adnám oda senkinek.
Természetesen ott is van lehetőség hosszabban otthon maradni, de azért ahogy néhány ismerősömnél láttam, a munkahelyek többsége azért nem ugrál örömében, amikor egy anyuka ezt bejelenti.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Magyarországon semmi sem működik jól, de ezen a téren jóval több lehetőséget ad az anyukáknak a választásra.
Körülnézve a világban a szülési szabadságok terén a mi rendszerünk teljesen egyedülálló. A három éves otthonlétet én ugyan iszonyatosan hosszúnak tartom, mert az ember szellemileg annyira leépül közben és a világ is annyit változik, hogy szinte használhatatlanná válunk a munkaerő piac számára.
Én már most ezt érzem 9 hónap terhesség és 4 hónap otthonlét után, ami azért enyhe túlzásnak tűnhet, de én akkor is így érzem. Nyilvánvaló, hogy mindenki máshogy érez ezzel kapcsolatban és ez jól van így!
Csodálatos lehet alaposan kihasználni a gyerekünkkel töltött első 3 évet, ha semmilyen pénzügyi nyomás vagy belső pszichés indíttatás nem sürget minket más irányba...
Szerző: Határátkelő / Zsófi
2019.04.07.
Legalábbis ezt tapasztalta Zsófi, akinek van összehasonlítási alapja, hiszen francia férjével élt már Franciaországban, most pedig Magyarországon élnek. Mint a Fromázson írja, a franciák élethez való csodálatos viszonyát érdemes megfigyelni. Már az is sokatmondó, ha magyar és a francia nyelv egy-két kifejezését összehasonlítjuk.
„Mi magyarok gyakran mondogatjuk, hogy „nehéz az élet”, míg a francia köztudatban inkább a „la vie est belle” azaz az élet szép kifejezés honosodott meg. Tehát a franciáknak szép az élet, nekünk meg nehéz.
Aztán ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk, akkor szinte magunkat is megnyugtatva konstatáljuk, hogy „az élet nem habostorta”. Az a bizonyos dolog nem is sikerülhetett volna jobban, mert egyre s másra nehézségekkel kell megbirkóznunk, és az élet már csak ilyen.
Eközben a francia nem sokat izgatja magát, ha valami bosszúság éri, könnyebben tovább lép rajta azzal, hogy „c’est la vie” azaz ilyen az élet. De ezt nem földbe döngölős szomorúsággal nyugtázza, hanem belátva, hogy minden mindig nem sikerülhet, de ott lóg a levegőben az érzés, hogy na, majd legközelebb!
Kedves férjem már 7 éve próbál ránevelni a francia hozzáállásra, de bevallom, hogy még mindig van mit tanulnom, mert néha – általában minden komolyabb ok nélkül – rám szakad a magyaros kétségbeesés!
Jelenleg fáradt vagyok és ingadozó a hangulatom, a régi ruháimba még nem férek bele és a bőrömet is tönkretették a hormonális ingadozások, valamint elszigetelve érzem magam a világtól. Ennek ellenére jól vagyok. Mégis működik a franciás tréning!
Félix 4 hónapos lesz, mire ezt a posztot befejezem. Belegondoltam, hogy ha Franciaországban dolgoznék most, akkor már 3 hónap után visszavárnának a munkahelyemre.
Akármennyire is sietek vissza a munka világába, ezt még én is korainak tartom, főleg ha rápillantok a kisbabámra, aki még mindig olyan kis pici, hogy nem adnám oda senkinek.
Természetesen ott is van lehetőség hosszabban otthon maradni, de azért ahogy néhány ismerősömnél láttam, a munkahelyek többsége azért nem ugrál örömében, amikor egy anyuka ezt bejelenti.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy Magyarországon semmi sem működik jól, de ezen a téren jóval több lehetőséget ad az anyukáknak a választásra.
Körülnézve a világban a szülési szabadságok terén a mi rendszerünk teljesen egyedülálló. A három éves otthonlétet én ugyan iszonyatosan hosszúnak tartom, mert az ember szellemileg annyira leépül közben és a világ is annyit változik, hogy szinte használhatatlanná válunk a munkaerő piac számára.
Én már most ezt érzem 9 hónap terhesség és 4 hónap otthonlét után, ami azért enyhe túlzásnak tűnhet, de én akkor is így érzem. Nyilvánvaló, hogy mindenki máshogy érez ezzel kapcsolatban és ez jól van így!
Csodálatos lehet alaposan kihasználni a gyerekünkkel töltött első 3 évet, ha semmilyen pénzügyi nyomás vagy belső pszichés indíttatás nem sürget minket más irányba...
PUSKÁS-KIÁLLÍTÁST CSINÁL SCHMIDT MÁRIA ALAPÍTVÁNYA 3,9 MILLIÁRDBÓL A PUSKÁS-STADIONBAN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERIC
2019.04.06.
A magyar kormány – annak ellenére, hogy a stadion eredeti terveiben is szerepel- két részletben 3,9 milliárd forintot irányzott elő a Puskás Arénában megvalósuló Puskás Kiállítási Központra, amit Schmidt Mária alapítványa fog csinálni.
A Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat szerint Orbánék úgy döntöttek, még egy jó nagy összeggel megdobják Schmidt Mária alapítványát, hogy kiállítsa a már réges-régen a Puskás Intézetnek ajándékozott hagyatékot a már réges-régen erre tervezett, hamarosan elkészülő új stadion kiállítótermében.
“A Kormány egyetért azzal, hogy a Puskás Aréna részeként megvalósuló Puskás Kiállítási Központot – ideértve az ahhoz szükséges kiállítástervezési, kiállítási eszközök beszerzésére irányuló, valamint belsőépítészeti és kiállításkivitelezési feladatok ellátását is – a Puskás Aréna épületének véglegessé vált építési engedélye és kivitelezési tervei alapján a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány valósítsa meg. ”
Már 2015-ben olvashattuk, hogy a kormány tervez a múzeummal, és a stadion úgy is lesz kialakítva, hogy annak toronyépülete múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a jelentős, külföldi stadionokban már jól ismert és kedvelt stadiontúrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben.
“A múzeum tematikáját tekintve alapvetően a magyar labdarúgás több mint 100 éves történetére biztosít visszatekintést, azon belül kiemelkedő szerepet kap az Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc relikviáinak bemutatása.” – írta az építészfórum még 2015-ben. Mi pedig örültünk, tapsikoltunk, mert egy modern stadionban ennek így kell lennie.
A szintén Schmidt Mária igazgatta és léptékeiben egy Puskás-kiállítással össze nem hasonlítható, az utóbbi évtizedek legnagyobb múzeumi vállalkozása, azaz a Terror Háza 2003-ban 3,5 milliárd forintból (mai áron kb 6 milliárd forint) meg tudott valósulni egy Andrássy úti romházban.
A Puskás-stadion már eleve 190 milliárd forintba kerül. Akkor miért megy el benne most még 4 milliárd forint a kiállításra?
Milyen belsőépítészeti módosítások kellenek még egy direkt erre tervezett – bár csak szerkezetkész(?) galériában? Mi kerül 4 ezer millió forintba abban, hogy kiállítunk 100-200 relikviát, régi mezt és érmet?
Szerző: ERIC
2019.04.06.
A Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat szerint Orbánék úgy döntöttek, még egy jó nagy összeggel megdobják Schmidt Mária alapítványát, hogy kiállítsa a már réges-régen a Puskás Intézetnek ajándékozott hagyatékot a már réges-régen erre tervezett, hamarosan elkészülő új stadion kiállítótermében.
“A Kormány egyetért azzal, hogy a Puskás Aréna részeként megvalósuló Puskás Kiállítási Központot – ideértve az ahhoz szükséges kiállítástervezési, kiállítási eszközök beszerzésére irányuló, valamint belsőépítészeti és kiállításkivitelezési feladatok ellátását is – a Puskás Aréna épületének véglegessé vált építési engedélye és kivitelezési tervei alapján a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány valósítsa meg. ”
Már 2015-ben olvashattuk, hogy a kormány tervez a múzeummal, és a stadion úgy is lesz kialakítva, hogy annak toronyépülete múzeumi funkciót kap, amely egyúttal a jelentős, külföldi stadionokban már jól ismert és kedvelt stadiontúrák kiindulási és befejezési pontja lesz a jövőben.
“A múzeum tematikáját tekintve alapvetően a magyar labdarúgás több mint 100 éves történetére biztosít visszatekintést, azon belül kiemelkedő szerepet kap az Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc relikviáinak bemutatása.” – írta az építészfórum még 2015-ben. Mi pedig örültünk, tapsikoltunk, mert egy modern stadionban ennek így kell lennie.
A szintén Schmidt Mária igazgatta és léptékeiben egy Puskás-kiállítással össze nem hasonlítható, az utóbbi évtizedek legnagyobb múzeumi vállalkozása, azaz a Terror Háza 2003-ban 3,5 milliárd forintból (mai áron kb 6 milliárd forint) meg tudott valósulni egy Andrássy úti romházban.
A Puskás-stadion már eleve 190 milliárd forintba kerül. Akkor miért megy el benne most még 4 milliárd forint a kiállításra?
Milyen belsőépítészeti módosítások kellenek még egy direkt erre tervezett – bár csak szerkezetkész(?) galériában? Mi kerül 4 ezer millió forintba abban, hogy kiállítunk 100-200 relikviát, régi mezt és érmet?
...
HOGYAN ÉPÍTSÜK FEL A JÖVŐ NYOMORNEGYEDÉT?
KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / RÓZSA PÉTER
2019.04.06.
Bruegge-től a Dzsumbujig. A budai városkaputól a fából készült felhőkarcolóig. Erről volt szó az Utcafront legutóbbi műsorában.
Ezen a hétvégén az isteni Brugge-ben sétáltunk Sylvester Ádámmal.
Megjelent lelki szemeink előtt a budai városkapu Torma Tamás és a Péterffy-palota Kelecsényi Kristóf által.
Hogyan építsük fel a jövő nyomornegyedét, avagy a régi Dzsumbuj helyén készülő munkásszálló története a Magaslesről tekintve.
Felhőkarcoló fából – ilyet sem láttunk még, éppen ideje hát megismerni – jött Kozár Alexandra az Építészfórumtól.
Rózsa Péter műsorát a... "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg...
Szerző: Klubrádió / RÓZSA PÉTER
2019.04.06.
Ezen a hétvégén az isteni Brugge-ben sétáltunk Sylvester Ádámmal.
Megjelent lelki szemeink előtt a budai városkapu Torma Tamás és a Péterffy-palota Kelecsényi Kristóf által.
Hogyan építsük fel a jövő nyomornegyedét, avagy a régi Dzsumbuj helyén készülő munkásszálló története a Magaslesről tekintve.
Felhőkarcoló fából – ilyet sem láttunk még, éppen ideje hát megismerni – jött Kozár Alexandra az Építészfórumtól.
Rózsa Péter műsorát a... "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg...
KAMPÁNYMESE
168 ÓRA ONLINE
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2019.04.07.
Soros, migráns, Soros, migráns, Soros, migráns, és így tovább tetszőleges ideig.
Azt hiszem, ezzel ki is merítettük messze fénylő kormánypártunk EP-kampányának mondanivalóját, beszéljünk akkor inkább… − és itt említhetnénk az egészségügytől kezdve az oktatásig az ország problémáit. De nem beszélünk, mert a propaganda mindent eláraszt, elfed, elborít, az megy jószerével minden percben, minden csatornán már vagy öt éve, és megy még majd ki tudja, meddig. Mert hatásos. Mert működik. Hogy miért, az hosszú elemzést igényelne, amelyben szó esne egyfelől a propaganda természetéről (ajánlom betekintésre az e téren különösen érdekes The Oxford Handbook of Propganda Studies című tanulmánygyűjteményt), másfelől meg sor kerülne magának a migráció kérdésének elfogulatlan szemrevételezésére, taglalására. Ami, mármint a bevándorlás, valóban Európa kardinális problémája. S amire csak közös erőfeszítéssel kimunkált megoldás adható, s amely erőfeszítést leginkább éppen a populista handabanda gátolja.
Merthogy a populista kurzusok nem megoldani akarják a problémát, hanem felhasználni. Politikai céljaik érdekében, hatalmuk megszilárdítására. Félelem gerjesztésével, indulatok felszításával, annak az illúziónak a fenntartásával, hogy az elszigetelt nemzetek erős emberei majd külön-külön jól megóvnak a Soros-zombie hadseregtől...
Szerző: MÁTYÁS GYŐZŐ
2019.04.07.
Azt hiszem, ezzel ki is merítettük messze fénylő kormánypártunk EP-kampányának mondanivalóját, beszéljünk akkor inkább… − és itt említhetnénk az egészségügytől kezdve az oktatásig az ország problémáit. De nem beszélünk, mert a propaganda mindent eláraszt, elfed, elborít, az megy jószerével minden percben, minden csatornán már vagy öt éve, és megy még majd ki tudja, meddig. Mert hatásos. Mert működik. Hogy miért, az hosszú elemzést igényelne, amelyben szó esne egyfelől a propaganda természetéről (ajánlom betekintésre az e téren különösen érdekes The Oxford Handbook of Propganda Studies című tanulmánygyűjteményt), másfelől meg sor kerülne magának a migráció kérdésének elfogulatlan szemrevételezésére, taglalására. Ami, mármint a bevándorlás, valóban Európa kardinális problémája. S amire csak közös erőfeszítéssel kimunkált megoldás adható, s amely erőfeszítést leginkább éppen a populista handabanda gátolja.
Merthogy a populista kurzusok nem megoldani akarják a problémát, hanem felhasználni. Politikai céljaik érdekében, hatalmuk megszilárdítására. Félelem gerjesztésével, indulatok felszításával, annak az illúziónak a fenntartásával, hogy az elszigetelt nemzetek erős emberei majd külön-külön jól megóvnak a Soros-zombie hadseregtől...
SCHIFFER: NEM KELL CSODÁLKOZNI, HA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT NAGYVÁLLALATOK JOGÁSZAI ÍRJÁK
MAGYAR HANG
Szerző: KATONA MARIANN
2019.04.06.
A globális nagyvállalatok jelentette veszély, a tőke befolyásoló ereje az egyik legnagyobb kihívás ma a világon – erről beszélt a Tanácstalan köztársaság vitaest-sorozat negyedik állomásán Schiffer András. Beszélgetőpartnere, Lányi András pedig a zöldek lehetőségeire tért ki, kiemelve, hogy évek óta adják az ökopolitikai vészjelzéseket. A kétórás beszélgetésen szó volt a hazai kisközösségek lehetőségeiről éppúgy, mint egy ökopárt értelméről...
Szerző: KATONA MARIANN
2019.04.06.
ALÁÍRÁSHÁBORÚ A VALÓSÁG ELLEN
HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.04.07.
...Ami nekem legjobban tetszett, az az a vicces (gondolom viccesnek szánt) terv, hogy senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány és dokumentumok nélkül, viszont egy egyszerű, könnyű mozdulattal szüntessük meg a migránskártyákat és a migránsvízumot is. A migránsvízumok kiadásához a személyazonosság hiteles bizonyítása lenne szükséges még az Unió területén kívül (egyébként még nincs ilyen vízumrendszere az Uniónak!) A kérelmet a folyamodó országában, vagy állandó tartózkodási helyén kellene beadni. A vízum kiadását megelőzően a kérelmező kötelező ellenőrzésen menne keresztül. A migráns-kártya a belépést követően szolgálna a belépő azonosítására. Megértem én, hogy amennyiben ezeket megszüntetjük – mint mondtam momentán nem létezik ez a rendszer – akkor tovább lehetne ütni a vasat, hogy nincs mód a bevándorlók ellenőrzésére. Mint ahogy nyilván ez is a cél.
Közben ne feledjük, hogy Orbán Viktor mára már több mint százezer embert engedett be ilyen-olyan ürügyekkel az országba. Most éppen Törökországból kíván több ezer vendégmunkást behívni a MOL petrolkémiai üzemének építkezésére, Tiszaújvárosba. De jönnek Ukrajnából, Romániából, és legújabban Venezuelából is. Utóbbiakról a keresztény humanizmusáról ismert Semjén Zsolt adott hiteles felvilágosítást: „Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok.” Jó, mondjuk, hogy a lakhelyüket kényszerűen elhagyókról van szó. Vagyis migránsokról.
Látjuk tehát, hogy nagyon zavaros ez a dolog. Azért fontos, hogy ennyire zavaros legyen, mert ki kell zárni még a lehetőségét is, hogy a hívek még valami értelmet találjanak benne, és elkezdjenek kérdezősködni. Hogy is van ez, tessék mondani?
A hívek az ideológiához kapnak szép narancsszínű vihardzsekit, pofás kis Európai Néppárt felirattal, hozzá kitelepülő pultocskát, azon íveket, és indulhat is a lelkes aláírásgyűjtés az európai választásokra és egyben tüstént támogathatják a migráció ellenes program hét pontját is. Vidéken sokan fogják aláírni, mert ott nem lehet elsunnyogni a haza és Orbán Viktor szolgálatát anélkül, hogy az ember ne kockáztatná a közmunkát és a megbélyegzést.
Azért van abban is valami csendes őrület, hogy a leginkább Unió-ellenes párt akarja megnyerni az EP választásokat, nem?...
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.04.07.
Közben ne feledjük, hogy Orbán Viktor mára már több mint százezer embert engedett be ilyen-olyan ürügyekkel az országba. Most éppen Törökországból kíván több ezer vendégmunkást behívni a MOL petrolkémiai üzemének építkezésére, Tiszaújvárosba. De jönnek Ukrajnából, Romániából, és legújabban Venezuelából is. Utóbbiakról a keresztény humanizmusáról ismert Semjén Zsolt adott hiteles felvilágosítást: „Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok.” Jó, mondjuk, hogy a lakhelyüket kényszerűen elhagyókról van szó. Vagyis migránsokról.
Látjuk tehát, hogy nagyon zavaros ez a dolog. Azért fontos, hogy ennyire zavaros legyen, mert ki kell zárni még a lehetőségét is, hogy a hívek még valami értelmet találjanak benne, és elkezdjenek kérdezősködni. Hogy is van ez, tessék mondani?
A hívek az ideológiához kapnak szép narancsszínű vihardzsekit, pofás kis Európai Néppárt felirattal, hozzá kitelepülő pultocskát, azon íveket, és indulhat is a lelkes aláírásgyűjtés az európai választásokra és egyben tüstént támogathatják a migráció ellenes program hét pontját is. Vidéken sokan fogják aláírni, mert ott nem lehet elsunnyogni a haza és Orbán Viktor szolgálatát anélkül, hogy az ember ne kockáztatná a közmunkát és a megbélyegzést.
Azért van abban is valami csendes őrület, hogy a leginkább Unió-ellenes párt akarja megnyerni az EP választásokat, nem?...
ÚJ VILÁGREND ALAKUL, AMINEK MÉG A NEVÉT SEM TUDJUK
444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.04.07.
- Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő jelenleg a CEID nevű kutatóintézet elnökségi tagja, és az Eszterházy Károly Egyetem oktatója.
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.04.07.
- A magyar delegáció tagjaként a 80-as években részt vett az amerikai-szovjet MBFR-szerződés (kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentési szerződés) kidolgozásában.
- Dolgozott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mellett, és a magyar delegáció vezetője volt számos leszerelési tárgyalás idején.
- A rendszerváltás után a külügyben a biztonságpolitikai főosztályt vezette, majd az EBESZ grúziai, csecsenföldi és moldovai misszióvezetője is volt.
- 1996-1999 között a Honvédelmi Minisztérium államtitkáraként a magyar NATO-csatlakozáson dolgozott, majd a külügyminiszter biztonságpolitikai főtanácsadója, később a New York-i EastWest Institute alelnöke volt.
- Arról kérdeztük, hogy szerinte merre tart a világ, és azt is elmondta, hogy miért ilyen zavaros hely most Magyarország.
A közelmúltban egy Krímről szóló konferencián, amit az ukrán követség rendezett, azt mondta, hogy a vesztfáliai világrend véget ér, és új korszak kezdődik. Mit ért ezalatt?
A vesztfáliai világrend nem kimondottan a 30 éves háborút lezáró európai békéhez (1648) kötődik, hanem abban az értelemben használjuk, hogy a premodern államok akkoriban alakultak át modern állammá, és az akkori béketárgyalások már ennek megfelelően alakultak. A premodern államokat a Robin Hoodból ismerhetjük például, ahol a nottinghami seriff egyszemélyben a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom is, és a környék egyetlen piacán sűrűsödik a gazdaság minden szereplője. A modern államnak viszont valós központi irányítása van, és a gazdasága is túllép a helyi termelés színvonalán...
A közelmúltban egy Krímről szóló konferencián, amit az ukrán követség rendezett, azt mondta, hogy a vesztfáliai világrend véget ér, és új korszak kezdődik. Mit ért ezalatt?
A vesztfáliai világrend nem kimondottan a 30 éves háborút lezáró európai békéhez (1648) kötődik, hanem abban az értelemben használjuk, hogy a premodern államok akkoriban alakultak át modern állammá, és az akkori béketárgyalások már ennek megfelelően alakultak. A premodern államokat a Robin Hoodból ismerhetjük például, ahol a nottinghami seriff egyszemélyben a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom is, és a környék egyetlen piacán sűrűsödik a gazdaság minden szereplője. A modern államnak viszont valós központi irányítása van, és a gazdasága is túllép a helyi termelés színvonalán...
EGY MOSÓGÉP NEM NAGY DOLOG, DE ITT IGAZI KINCS (VIDEÓ)
INDEX
Szerző: SZILÁGYI MÁTÉ, SZILLI TAMÁS, BÓNA SAMU
2019.04.07.
Hevesaranyoson sokaknak probléma a mosás és a mindennapi vízellátás is, de a 14 éves Jázmin és a 15 éves Szabolcs kitalált valamit. Az Unicef pályázatán nyertek és közösségi mosodát nyitották a községben.
Szerző: SZILÁGYI MÁTÉ, SZILLI TAMÁS, BÓNA SAMU
2019.04.07.
LESZÁMOLÁS AZ AGRÁRIUM MÍTOSZAIVAL
KAPITALIZMUS BLOG
Szerző: Ansinn
2019.04.05.
Jó tíz éve ért sokk egy társaságban. Egy kedves, abszolút humán beállítottságú és szakmájú ismerősöm száján csúszott ki: „Agrárország vagyunk.” Amikor felhívtam a figyelmét arra, milyen csekély a mezőgazdaság súlya a magyar gazdasági jövedelemtermelésben és foglalkoztatásban, a döbbent reakciója ez volt: „Így tönkretették?” Ekkor jöttem rá, hogy honfitársaim fejében még mindig régi mítoszok élnek a mezőgazdaság súlyáról, szerepéről a társadalomban.
Persze, ezekkel azóta is találkozunk. A tejtermelők most szerveztek éppen tüntetést a Penny Market központja elé, mert olcsón mert tejet árulni. És a cég vezetői ahelyett, hogy a magyar lakosság, a fogyasztók érdekeire hivatkoznának, mentegetőznek: nem tudtak elég tejet felvásárolni, ezért kellett importot behozniuk. A szlovák tej meg ilyen olcsó.
Mintha mindenki természetesnek venné, hogy a magyar embereknek akkor sem jár olcsó tej, amikor elérhető, a magyar tejtermelőknek viszont jár, hogy a rosszabb minőségű tejüket drágábban megvegyük.
2017-ben a felvásárolt magyar tej átlagos zsírtartalma 3,66% volt, a szlováké 3,79, a fehérjetartalom aránya 3,24% volt a szomszédok 3,37%-ához képest. (Egyébként egyik ország termelői sem lehetnek túl büszkék: az uniós átlag zsírtartalomra 4,03%, fehérjére 3,37%.) Persze a boltba kerülő tej fehérje és zsírtartalma azonos, hiszen szabvány írja elő...
Szerző: Ansinn
2019.04.05.
Persze, ezekkel azóta is találkozunk. A tejtermelők most szerveztek éppen tüntetést a Penny Market központja elé, mert olcsón mert tejet árulni. És a cég vezetői ahelyett, hogy a magyar lakosság, a fogyasztók érdekeire hivatkoznának, mentegetőznek: nem tudtak elég tejet felvásárolni, ezért kellett importot behozniuk. A szlovák tej meg ilyen olcsó.
Mintha mindenki természetesnek venné, hogy a magyar embereknek akkor sem jár olcsó tej, amikor elérhető, a magyar tejtermelőknek viszont jár, hogy a rosszabb minőségű tejüket drágábban megvegyük.
2017-ben a felvásárolt magyar tej átlagos zsírtartalma 3,66% volt, a szlováké 3,79, a fehérjetartalom aránya 3,24% volt a szomszédok 3,37%-ához képest. (Egyébként egyik ország termelői sem lehetnek túl büszkék: az uniós átlag zsírtartalomra 4,03%, fehérjére 3,37%.) Persze a boltba kerülő tej fehérje és zsírtartalma azonos, hiszen szabvány írja elő...
MEGVANNAK A BALOLDAL KÖZÖS BUDAPESTI POLGÁRMESTERJELÖLTJEI
24.HU
Szerző: BORDÁS GÁBOR
2019.04.06.
...Jelen állás szerint az MSZP tíz, a DK hat, a Momentum 5, a Párbeszéd pedig két polgármesterjelöltet állít Budapesten.
Íme a névsor:
I. kerület: V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki az országgyűlési választáson végül visszalépett.
II. kerület: Őrsi Gergely (MSZP), a párt budapesti alelnöke.
III. kerület: Kiss László (MSZP), aki szintén a visszalépők között volt a parlamenti választáson.
IV. kerület: Déri Tibor (Momentum), aki előtt az első közös ellenzéki polgármesterjelölt, Szalma Botond visszalépése után szabadult fel a pálya.
V. kerület: Tüttő Kata (MSZP), a szocialisták örök reménysége, aki akár még Brüsszelbe is kijuthat, hiszen az ötödik (a biztosan maradó Tóth Bertalan első helye miatt gyakorlatilag negyedik) helyen szerepel az EP-listán.
VI. kerület: Soproni Tamás (Momentum), a párt korábbi alelnöke.
VII. kerület: Niedermüller Péter (DK), a párt alelnöke, aki brüsszeli mandátumát cserélheti polgármesterségre.
VIII. kerület: Pikó András, a józsefvárosi C8 civil szervezet egyik alapítója és rádiós műsorvezető, aki civilként, de a Momentum jelölésével indul.
IX. kerület: a Párbeszéd jelöltje indul, a de párt még nem döntött, ki lesz az.
X. kerület: Somlyódy Csaba (MSZP), a párt régi motorosa.
XI. kerület: László Imre (DK), parlamenti képviselő, a Szent Imre kórház volt igazgatója.
XII. kerület: Élő Norbert (DK), a párt budapesti ügyvezetője.
XIII. kerület: Tóth József (MSZP), aki 1994 óta kirobbanthatatlan a polgármesteri székből.
XIV. kerület: Horváth Csaba (MSZP), aki fájdalomdíjként kaphatja meg a kerületet az elbukott főpolgármesteri előválasztás után.
XV. kerület: Németh Angéla (DK), aki jelenleg is a kerület polgármestere.
XVI. kerület: Nemes Gábor (DK), volt BKV-szakszervezetis, aki a parlamenti választáson szintén visszalépett.
XVII., kerület: Gy. Németh Erzsébet (DK), egykori főpolgármester-jelölt, elnökségi tag.
XVIII. kerület: Szaniszló Sándor (MSZP), szintén régi bútordarab a szociknál.
XIX. kerület: Gajda Péter (MSZP), aki jelenleg is polgármester.
XX. kerület: Szabados Ákos (független), aki szintén polgármester, és 2015-ben kilépett a pártból.
XXI. kerület: Takács Mónika (MSZP), a helyi munkásotthon vezetője.
XXII. kerület: Havasi Gábor (Momentum).
XXIII. kerület: a Momentum még nem nevezte meg a jelöltjét, a helyet pedig szimbolikusan nyitva tartják, ha szélesebb összefogás jönne létre, és valakinek esélyesebb jelöltje lenne...
Szerző: BORDÁS GÁBOR
2019.04.06.
...Jelen állás szerint az MSZP tíz, a DK hat, a Momentum 5, a Párbeszéd pedig két polgármesterjelöltet állít Budapesten.Íme a névsor:
I. kerület: V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki az országgyűlési választáson végül visszalépett.
II. kerület: Őrsi Gergely (MSZP), a párt budapesti alelnöke.
III. kerület: Kiss László (MSZP), aki szintén a visszalépők között volt a parlamenti választáson.
IV. kerület: Déri Tibor (Momentum), aki előtt az első közös ellenzéki polgármesterjelölt, Szalma Botond visszalépése után szabadult fel a pálya.
V. kerület: Tüttő Kata (MSZP), a szocialisták örök reménysége, aki akár még Brüsszelbe is kijuthat, hiszen az ötödik (a biztosan maradó Tóth Bertalan első helye miatt gyakorlatilag negyedik) helyen szerepel az EP-listán.
VI. kerület: Soproni Tamás (Momentum), a párt korábbi alelnöke.
VII. kerület: Niedermüller Péter (DK), a párt alelnöke, aki brüsszeli mandátumát cserélheti polgármesterségre.
VIII. kerület: Pikó András, a józsefvárosi C8 civil szervezet egyik alapítója és rádiós műsorvezető, aki civilként, de a Momentum jelölésével indul.
IX. kerület: a Párbeszéd jelöltje indul, a de párt még nem döntött, ki lesz az.
X. kerület: Somlyódy Csaba (MSZP), a párt régi motorosa.
XI. kerület: László Imre (DK), parlamenti képviselő, a Szent Imre kórház volt igazgatója.
XII. kerület: Élő Norbert (DK), a párt budapesti ügyvezetője.
XIII. kerület: Tóth József (MSZP), aki 1994 óta kirobbanthatatlan a polgármesteri székből.
XIV. kerület: Horváth Csaba (MSZP), aki fájdalomdíjként kaphatja meg a kerületet az elbukott főpolgármesteri előválasztás után.
XV. kerület: Németh Angéla (DK), aki jelenleg is a kerület polgármestere.
XVI. kerület: Nemes Gábor (DK), volt BKV-szakszervezetis, aki a parlamenti választáson szintén visszalépett.
XVII., kerület: Gy. Németh Erzsébet (DK), egykori főpolgármester-jelölt, elnökségi tag.
XVIII. kerület: Szaniszló Sándor (MSZP), szintén régi bútordarab a szociknál.
XIX. kerület: Gajda Péter (MSZP), aki jelenleg is polgármester.
XX. kerület: Szabados Ákos (független), aki szintén polgármester, és 2015-ben kilépett a pártból.
XXI. kerület: Takács Mónika (MSZP), a helyi munkásotthon vezetője.
XXII. kerület: Havasi Gábor (Momentum).
XXIII. kerület: a Momentum még nem nevezte meg a jelöltjét, a helyet pedig szimbolikusan nyitva tartják, ha szélesebb összefogás jönne létre, és valakinek esélyesebb jelöltje lenne...
UTUNK A JÖVŐBE
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.04.05.
...Orbán jó érzékkel Angolát szúrta ki magának elsőként, a világ egyik legkorruptabb országát, ahol mindennek megvan az ára, az üzlet pedig finnyáskodás nélkül, magától értetődő természetességgel folyik. A szálak a miniszteri bársonyszékekig, sőt a főállamügyészi hivatalig érnek, az idevágó információk a neten minden fáradság nélkül összeszedhetők. João Lourenço, a másfél éve hivatalban lévő új elnök mintha próbálna a helyzeten valamicskét szépíteni, ám egyelőre nem nagyon sikerül. Angola tehát jó eséllyel velünk kompatibilis afroturáni ország marad, ám úgy fest, hogy mégse lesz benne túl sok örömünk.
Orbán angolai látogatását akkor vajazták le, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt tagja, az alcsúti ember pedig Európa egyik vezetője volt. Aztán jött az a szép, fényes nap, amelyen a Fidesz győzedelmesen felfüggesztette önmagát, másnap Lourenço belenézett az Observadorba, a roppant tekintélyes, jobboldali netes orgánumba, és mit látott benne? Hosszú és igen alapos cikket a következő címmel: Van-e még helye Orbán Magyarországának az Európai Unióban? Angola luzofón ország, lakói olvassák a portugál sajtót, nyilván Lourenço is olvassa, a portugál sajtó pedig nem egészen olyan, mint a magyar. Szemhatára globális, megközelítésmódja tárgyilagos, információi pontosak. A föntebb jelzett cikk szerzője utazó riporter, a Guardiannek és a New Statesmannek is dolgozik, a magyarországi helyzetről szóló írásában benne van minden, amit a tárgyról tudni érdemes.
Lourenço a cikket elolvasta, a címben foglalt kérdésre pedig a „nincs” választ érezte megfelelőnek. Ebben talán az is szerepet játszhatott, hogy március elején a magyar külügyér járt Angolában, látogatást tett az állami televíziónál, és szóba hozta, hogy a magyar szakemberek örömest vezetnék be a Televisão Pública de Angola munkatársait az igazi közszolgálatiság rejtelmeibe. Gyönyörű gondolat, komoly szerepe lehet abban, hogy Orbán végül nem Angolába, hanem Cabo Verdére ment, és arról világosította fel a helybeli emberevőket, hogy Európában a kereszténységet betiltották.
A konkrét ok ismeretes mód az, hogy Lourenço a látogatást lemondta. Ő eredetileg az EU egyik országának a miniszterelnökével kívánt találkozni, nem pedig avval a balkáni rablóvezérrel, akinek Orbán újabban mutatkozik. Csak a teljesség kedvéért tesszük hozzá, hogy a Külügyminisztérium szerint „a balliberális sajtóban megjelent hír egy fake news”. Nemzeti kormányunk mostanság egyre hülyébben fejezi ki magát, pedig ma regnáló jelesei régebben még tűrhetően beszéltek magyarul. A kormány hazudik, mondták például, és ez így korrekt, így pontos, nyelvileg és stilárisan így helyénvaló.
Hazudik, mint a vízfolyás, hazudik, mintha könyvből olvasná. Semmi féknyúz. Hazudik.
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.04.05.
Orbán angolai látogatását akkor vajazták le, amikor a Fidesz még az Európai Néppárt tagja, az alcsúti ember pedig Európa egyik vezetője volt. Aztán jött az a szép, fényes nap, amelyen a Fidesz győzedelmesen felfüggesztette önmagát, másnap Lourenço belenézett az Observadorba, a roppant tekintélyes, jobboldali netes orgánumba, és mit látott benne? Hosszú és igen alapos cikket a következő címmel: Van-e még helye Orbán Magyarországának az Európai Unióban? Angola luzofón ország, lakói olvassák a portugál sajtót, nyilván Lourenço is olvassa, a portugál sajtó pedig nem egészen olyan, mint a magyar. Szemhatára globális, megközelítésmódja tárgyilagos, információi pontosak. A föntebb jelzett cikk szerzője utazó riporter, a Guardiannek és a New Statesmannek is dolgozik, a magyarországi helyzetről szóló írásában benne van minden, amit a tárgyról tudni érdemes.
Lourenço a cikket elolvasta, a címben foglalt kérdésre pedig a „nincs” választ érezte megfelelőnek. Ebben talán az is szerepet játszhatott, hogy március elején a magyar külügyér járt Angolában, látogatást tett az állami televíziónál, és szóba hozta, hogy a magyar szakemberek örömest vezetnék be a Televisão Pública de Angola munkatársait az igazi közszolgálatiság rejtelmeibe. Gyönyörű gondolat, komoly szerepe lehet abban, hogy Orbán végül nem Angolába, hanem Cabo Verdére ment, és arról világosította fel a helybeli emberevőket, hogy Európában a kereszténységet betiltották.
A konkrét ok ismeretes mód az, hogy Lourenço a látogatást lemondta. Ő eredetileg az EU egyik országának a miniszterelnökével kívánt találkozni, nem pedig avval a balkáni rablóvezérrel, akinek Orbán újabban mutatkozik. Csak a teljesség kedvéért tesszük hozzá, hogy a Külügyminisztérium szerint „a balliberális sajtóban megjelent hír egy fake news”. Nemzeti kormányunk mostanság egyre hülyébben fejezi ki magát, pedig ma regnáló jelesei régebben még tűrhetően beszéltek magyarul. A kormány hazudik, mondták például, és ez így korrekt, így pontos, nyelvileg és stilárisan így helyénvaló.
Hazudik, mint a vízfolyás, hazudik, mintha könyvből olvasná. Semmi féknyúz. Hazudik.
TÍZMILLIÓNÁL TÖBB KÉSZPÉNZE VAN? MÁJUSTÓL IGAZOLNIA KELL AZ EREDETÉT
NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.04.05.
A tízmillió forint fölötti készpénzbefizetésnél a pénz eredetét dokumentummal kell igazolni. 50 milliónál több valuta beváltását pedig öt nappal előtte kérvényezni kell. Az MNB közzétette a bankok számára ajánlásait.
Ijesztően szaporodnak az elrettentő pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyek Európában - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss tanulmányában. Az MNB ezért megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Ha valaki tízmillió forint feletti készpénzt akar befizetni a számlájára, dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak...
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.04.05.
Ijesztően szaporodnak az elrettentő pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyek Európában - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss tanulmányában. Az MNB ezért megelőzésként májustól életbe lépő felügyeleti elvárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Ha valaki tízmillió forint feletti készpénzt akar befizetni a számlájára, dokumentummal is igazolni kell, hogy honnan jött a pénz, s a pénzváltással kapcsolatos szabályok is változnak...
EURÓPA VISSZAVÁR
HVG ONLINE / OTTHON
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.04.06.
Az ellenzéki pártok tavaly képtelenek voltak megoldani az elemi matekpéldát. Egy év alatt nyilván rájöttek, hol hibáztak, és másképp indulnak neki az EP-választásnak. Hát nem. Ezek a vadászok szopni járnak ide. Vélemény.
Egy évvel ezelőtt szégyenkező, ázott figurák oldalogtak a mikrofonokhoz, amikor már muszáj volt. Egyik hebegett, a másik habogott, a harmadik kígyózott zavarában. Feltették a kezüket, majd motyogtak valamit arról, hogy a szamárpad is szépen csillog.
Az eredmény nem volt meglepő, manapság kutyulárd kilométerre keringő kisbolygók pályáját is ki tudják számolni. Az orbánviktorista tábor Orbán Viktorra szavazott, a tőle szabadulni kívánó – valamivel nagyobb – tömeg pedig ízlése szerint csemegézett a svédasztalról.
Kifinomult vacsora volt. A népes közönség egyetértett abban, hogy a Fideszből elég, de ezen belül volt, aki árnyalatnyit zöldebb vagy éppen piacpártibb alternatívát preferált, vagy egyszerűen csak új arcokat szeretett volna látni a politikában, esetleg igényt tartott a nemzeti romantika dallamaira a hatalomváltás után is.
Így van ez jól egy plurális, szabad országban, ahol mindenki eldöntheti magának, hogyan éli az életét, és megkísérelheti érvényesíteni az elveit a nagy, közös, folyamatos vitában, leginkább koalíciós kormányok útján. De mindannyian Orbán főztjét kapták az arcukba, valamint kedvenc pártjuk különböző eszközökkel folytatott felszámolását. Marha nagy eredmény volt megőrizni a párt identitását, ha utána jön a csődbiztos. Magyarország kicsit sem lett zöldebb vagy szabadpiacosabb, mint volt, de legalább az esély is elszállt.
Ámde ez nem a szavazókon múlt. Abban a néhány körzetben, ahol a pártok mégis közös jelölteket indítottak, győzelmek születtek. A pártok vezetői bizonyultak képteleneknek megoldani az elemi matekpéldát. De ez a tanulás útja: kudarcok után más utak megkeresése, és végül a helyes választást megerősítő siker. Egy év alatt nyilván rájöttek, hol hibáztak, és mostanra módosított stratégiával próbálkoznak.
Hát nem. Ezek a vadászok szopni járnak ide. Az EP-választásnak külön listával mennek neki az ellenzéki pártok, és nagy izgalom van a házuk táján, hogy ki mehet Brüsszelbe. Merthogy ez most más, tisztán listás, szóval itt nincs összefogáskényszer, blabla. Természetesen ez hazugság: igenis elvesznek szavazatok az Orbán-ellenes tömbből, különösen a kieső listákon (ahogy Bauer Tamás levezette a HVG 2018/48. számában). Emellett mindenképp létrejön egy újabb szimbolikus Fidesz-győzelem, mert ők lesznek a legnagyobbak.
Csak a kifogást keresték, hogy ne kelljen újraosztani a szerepeket. Hogy lehessenek még egy évig elnökök, társelnökök és hoszteszek a saját szemétdombjukon.
Eközben a fejlett Kelet-Európában: nos, ott sincs rendben minden. Orbánoid kisgömböcök tehénkednek országaikra, sötét maffiaügyek érnek össze pártkasszákkal, és a kutyafejű migránsok miatt is van nyugtalanság. Ellenzékük azonban elásott néhány csatabárdot itt-ott, aztán felvette a kesztyűt, és épp tanítja a helyi nemzetvezetőt abba dudálni...
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.04.06.
Egy évvel ezelőtt szégyenkező, ázott figurák oldalogtak a mikrofonokhoz, amikor már muszáj volt. Egyik hebegett, a másik habogott, a harmadik kígyózott zavarában. Feltették a kezüket, majd motyogtak valamit arról, hogy a szamárpad is szépen csillog.
Az eredmény nem volt meglepő, manapság kutyulárd kilométerre keringő kisbolygók pályáját is ki tudják számolni. Az orbánviktorista tábor Orbán Viktorra szavazott, a tőle szabadulni kívánó – valamivel nagyobb – tömeg pedig ízlése szerint csemegézett a svédasztalról.
Kifinomult vacsora volt. A népes közönség egyetértett abban, hogy a Fideszből elég, de ezen belül volt, aki árnyalatnyit zöldebb vagy éppen piacpártibb alternatívát preferált, vagy egyszerűen csak új arcokat szeretett volna látni a politikában, esetleg igényt tartott a nemzeti romantika dallamaira a hatalomváltás után is.
Így van ez jól egy plurális, szabad országban, ahol mindenki eldöntheti magának, hogyan éli az életét, és megkísérelheti érvényesíteni az elveit a nagy, közös, folyamatos vitában, leginkább koalíciós kormányok útján. De mindannyian Orbán főztjét kapták az arcukba, valamint kedvenc pártjuk különböző eszközökkel folytatott felszámolását. Marha nagy eredmény volt megőrizni a párt identitását, ha utána jön a csődbiztos. Magyarország kicsit sem lett zöldebb vagy szabadpiacosabb, mint volt, de legalább az esély is elszállt.
Ámde ez nem a szavazókon múlt. Abban a néhány körzetben, ahol a pártok mégis közös jelölteket indítottak, győzelmek születtek. A pártok vezetői bizonyultak képteleneknek megoldani az elemi matekpéldát. De ez a tanulás útja: kudarcok után más utak megkeresése, és végül a helyes választást megerősítő siker. Egy év alatt nyilván rájöttek, hol hibáztak, és mostanra módosított stratégiával próbálkoznak.
Hát nem. Ezek a vadászok szopni járnak ide. Az EP-választásnak külön listával mennek neki az ellenzéki pártok, és nagy izgalom van a házuk táján, hogy ki mehet Brüsszelbe. Merthogy ez most más, tisztán listás, szóval itt nincs összefogáskényszer, blabla. Természetesen ez hazugság: igenis elvesznek szavazatok az Orbán-ellenes tömbből, különösen a kieső listákon (ahogy Bauer Tamás levezette a HVG 2018/48. számában). Emellett mindenképp létrejön egy újabb szimbolikus Fidesz-győzelem, mert ők lesznek a legnagyobbak.
Csak a kifogást keresték, hogy ne kelljen újraosztani a szerepeket. Hogy lehessenek még egy évig elnökök, társelnökök és hoszteszek a saját szemétdombjukon.
Eközben a fejlett Kelet-Európában: nos, ott sincs rendben minden. Orbánoid kisgömböcök tehénkednek országaikra, sötét maffiaügyek érnek össze pártkasszákkal, és a kutyafejű migránsok miatt is van nyugtalanság. Ellenzékük azonban elásott néhány csatabárdot itt-ott, aztán felvette a kesztyűt, és épp tanítja a helyi nemzetvezetőt abba dudálni...
MIRŐL SZAVAZUNK AZ EP-VÁLASZTÁSON?
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: FORGÁCS IMRE
2019.04.06.
Úgy tűnik, hogy a Brexit totális csődje már a Financial Times szerkesztőinek fejét is megzavarta. A világ talán legbefolyásosabb napilapjának publicistája március 25-én azon merengett, hogy az Európai Uniónak nem éri meg elengednie Nagy-Britanniát. A cikk írója úgy fogalmazott, hogy a nagy tömegtüntetés után „fel van adva az EU-nak a lecke”. Több mint 1 millióan demonstráltak Londonban a britek uniós tagsága mellett, ezért most Brüsszel törheti a fejét, hogy mitévő legyen. A szerző végkövetkeztetése szerint a szigetország rendezetlen távozása tovább növelné az Unió bajait: így ha az bekövetkezik, csak a populisták kezére játszanak. Az olvasó egyszerűen nem hisz a szemének. Hogyan, rosszul emlékeznénk? Az Európai Unió akart megszabadulni az Egyesült Királyságtól és nem fordítva?
Szerencsére a Brexitre Emmanuel Macron is másként emlékszik. Sokkoló, de egyúttal felemelő az Unióban maradó 27 tagállam polgáraihoz a napokban intézett üzenete. Ő sem vitatja, hogy Európa helyzete drámai („ég a ház”), ám mindezt éppen Nagy-Britannia kilépésével hozza összefüggésbe. Szerinte a II. világháború óta soha nem volt ennyire szükség Európára, s Európa azóta sem volt akkora veszélyben, mint most. A Brexit csapdája „nem az Európai Unióhoz tartozásban, hanem a hazugságban és a felelőtlenségben rejlik, amelyek lerombolhatják az Uniót. Ki mondta meg a briteknek az igazat a Brexit utáni jövőjükről? Ki beszélt nekik az európai piachoz való hozzáférés elvesztéséről? A nacionalista elfordulás nem kínál megoldást: az csak egy program nélküli elutasítás.”
Mindezek fényében a feladat Magyarországon is egyszerűnek látszik. A felelős választók május 26-án remélhetőleg azokra adják majd a voksukat, akik erősíteni és nem szétverni akarják az Uniót. A tudatos döntéshez azonban nem lesz elég, ha csak a pártokhoz fűződő érzelmeikre hagyatkoznak. Az EP-választásokról szóló 2003-as törvényt ugyanis már alaposan átírta a Fidesz. Ezért hasznos lenne, ha a mandátumok kiosztásának unalmas technikai szabályaival minden ellenzéki szavazó időben megismerkedne...
Szerző: FORGÁCS IMRE
2019.04.06.
Szerencsére a Brexitre Emmanuel Macron is másként emlékszik. Sokkoló, de egyúttal felemelő az Unióban maradó 27 tagállam polgáraihoz a napokban intézett üzenete. Ő sem vitatja, hogy Európa helyzete drámai („ég a ház”), ám mindezt éppen Nagy-Britannia kilépésével hozza összefüggésbe. Szerinte a II. világháború óta soha nem volt ennyire szükség Európára, s Európa azóta sem volt akkora veszélyben, mint most. A Brexit csapdája „nem az Európai Unióhoz tartozásban, hanem a hazugságban és a felelőtlenségben rejlik, amelyek lerombolhatják az Uniót. Ki mondta meg a briteknek az igazat a Brexit utáni jövőjükről? Ki beszélt nekik az európai piachoz való hozzáférés elvesztéséről? A nacionalista elfordulás nem kínál megoldást: az csak egy program nélküli elutasítás.”
Mindezek fényében a feladat Magyarországon is egyszerűnek látszik. A felelős választók május 26-án remélhetőleg azokra adják majd a voksukat, akik erősíteni és nem szétverni akarják az Uniót. A tudatos döntéshez azonban nem lesz elég, ha csak a pártokhoz fűződő érzelmeikre hagyatkoznak. Az EP-választásokról szóló 2003-as törvényt ugyanis már alaposan átírta a Fidesz. Ezért hasznos lenne, ha a mandátumok kiosztásának unalmas technikai szabályaival minden ellenzéki szavazó időben megismerkedne...