Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.03.25.
Amikor a bíróság és a gyámhatóság kötelez
A mediáció egy szimpatikus ötleten alapul, ezzel a módszerrel akár megbeszéléssel is el lehet simítani a jogvitákat, így nincs szükség végeláthatatlan pereskedésre. A módszer egy válás során is jó szolgálatot tehet, hiszen a harmadik fél bevonásával könnyebben meg tudnak egyezni a szülők például arról, hogy hol helyezzék el a közös gyereket. A mediáció előnye még, hogy olcsóbban és gyorsabban jöhet létre a megállapodás, amivel általában a felek is elégedettebbek, mint egy bírósági ítélettel. Ugyanakkor a módszer sikerességének fontos feltétele, hogy csak olyan közel egyenlő felek között jöhet létre így megállapodás, akik mindketten a megegyezésre törekszenek. De talán mondani sem kell, hogy egy bántalmazó általában nem a legnagyobb rajongója a partnerével való kompromisszumkötésnek.
A bántalmazott nők egyébként sem túl fényes helyzetén a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv egy cseppet sem segített. Azóta kötelezheti őket a bíró, hogy volt partnerükkel kettesben látogassanak el békítésre, és amennyiben ott sem járnak sikerrel, akkor folytathatják a pereskedést. A mediációt a bíróság házassági bontóperben javasolhatja, a szülői felügyelet gyakorlása és kapcsolattartás körében pedig kifejezetten kötelezheti a feleket a közvetítésen való részvételre. De nem csak a bírók, hanem a gyámhatóság is utasíthatja a szülőket a mediációra. Bár büntetőjogi következménye nincs a visszautasításnak, de a bántalmazott nő számára ez egy elég komoly csapdahelyzet. Ha nemet mond, akkor a bíróság előtt ő lesz az a fél, aki nem volt hajlandó békés eszközökkel megoldani a helyzetet. Ráadásul a gyámügyi eljárásban kirendelt mediátor esetében úgy rendelkezik a jogszabály, hogy ha a közvetítői eljárás eredménytelenül zárul, a mediáció eredménytelenségéért felelős félnek kell a mediációt megfizetni. A kötelező rész csak a mediátornál történő egyetlen megjelenésre vonatkozik, azonban vannak mediátorok, akik a törvény félreértelmezése miatt végigviszik az ügyet. Noha mind a mediátor szakmában széles körben elfogadott elv, mind a bírósági közvetítés esetén kizáró ok az erőszakos előzmény, mégis a gyakorlatban problémát vet fel a párkapcsolati erőszak azonosítása, ha az nem jár külsérelmi nyomokkal. “Éppen emiatt szeretnénk elérni, hogy a családon belüli erőszakos ügyekre saját protokoll vonatkozzon, mely automatikusan kizárná a mediációt ezekben az eljárásokban” – mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogsegély-szolgálatának vezetője. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Magyarország aláírta az Isztambuli Egyezményt, amely erőszakos kapcsolat esetén kifejezetten tiltja a mediációt...
