TETTE, AMIT EGY ÚJSÁGÍRÓNAK TENNIE KELL – BALÓ GYÖRGY HALÁLÁRA

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.03.18.

„A televíziózás ott van, ahol én vagyok” – ez a mondat egy egykor valóban meghatározó televíziós szájából hangzott el néhány éve. Nem Baló György szájából. Pedig, ha televíziózásnak nevezzük azt is, hogy egy felkészült, széles látókörű, saját felelősségének tudatában lévő újságíró a média őrkutya szerepének megfelelően ellenőrzi a politikusokat, a döntéshozókat, és teszi fel a legfontosabb és olykor legkellemetlenebb kérdéseket helyettünk, akkor a televíziózás Magyarországon már évtizedek óta ott volt, ahol Baló György. De legalábbis ott biztosan volt.

Tévés volt a rendszerváltás előtt is, első munkahelye a Magyar Televízió volt. Híradózott, szerkesztett külpolitikai és kulturális magazinműsorokat is, volt csatornaigazgató és vezérigazgatója a sosem lett Írisz tévének, amely az 1996-os tévés frekvenciapályázatának egyértelmű favoritja, majd szükségképpen vesztese is lett. Mint tévés vezetőt, a rövid életű TV3 után elsodorta a politika, a parlamenti közvetítéseken egymással acsargó, de a háttérben egymással összekacsintó kisstílű hatalmasságok.

Ami menedzserként a vesztét jelentette, talán éppen az tette egyre jobb újságíróvá.

Nem maradtak illúziói a politikusokkal szemben, nem hajolt sem erre, sem arra, tette, amit egy újságírónak tennie kell: kutatott, kérdezett, megmutatott.

BBC típusú újságírásnak hívjuk Magyarországon azt, amit akár újságírásnak is hívhatnánk, ha nem távolodtunk volna el már annyira tőle, ha nem számítana kuriózumnak elsivárosodott nyilvánosságunkban az, ha egy újságíró kérdez és nem alákérdez.

Miután a többség kiszállt, vagy megkötötte kis kompromisszumait az élettel, néhány kábeltévére szorult harcostársa mellett így Baló György maradt a magyar média élő lelkiismerete, aki csak éppen annyit tett, hogy a válaszutakon egyszerűen a tisztességet választotta akkor is, ha egzisztenciális szempontból nem ez lett volna logikus. Az idő mégis neki dolgozott: olyan korban és olyan életkorban kapott lehetőséget az RTL Klubtól, hogy független, önmagára szabott politikai műsort vezessen, amikor a tévék menekültek a politikától, és amikor egy idősödő tévés már visszavonult volna a kiskerti munkákhoz...

ITT OLVASHATÓ

MEGHALT BALÓ GYÖRGY

INDEX / KULTÚR
Szerző: MATALIN DÓRA
2019.03.18.

Meghalt Baló György televíziós szerkesztő, műsorvezető, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója, Pulitzer- és Prima Primissima díjas újságíró. Baló évtizedeken át szerkesztett és vezetett közéleti-politikai műsorokat a köztévén és kereskedelmi csatornákon. Dolgozott többek között a Híradó, az Aktuális, a Záróra, A Hét, Az Este, a Szólás Szabadsága és a Magyarul Balóval című műsorokban. 71 éves volt.

71 éves korában meghalt Baló György, írja a Híradó.hu honlapja. Az MTI híre szerint az ismert tévés újságíró méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el szerettei körében. Temetéséről később intézkednek.

"Ha újra dönthetnék, biztos nem lennék se újságíró, se televíziós. Nem tudom, hogy a mai világban, különösen Magyarországon létezik-e független média. A rendszerváltozás egyik legnagyobb hiányossága volt és maradt, hogy nem sikerült megteremteni az igazán független, szuverén közmédiát, amire nagy szükség van. Ütőképes, független közmédia nélkül nincs civil társadalom, ütőképes civil társadalom nélkül nincs független közmédia, és a kettő nélkül nincs igazi demokrácia"

– mondta az RTL Klubnak adott interjújában négy évvel ezelőtt. Pedig Baló György egész életében televíziós újságíró volt, pályája leghosszabb szakaszában a közmédiánál...

ITT OLVASHATÓ

MEGHALT BALÓ GYÖRGY

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2019.03.18.

Az ismert televíziós újságíró 71 éves volt.

Életének 72. évében meghalt Baló György, Pulitzer- és Prima Primissima-díjas újságíró – írta a hirado.hu. A család az MTI-vel azt közölte: Baló György méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el szerettei körében. Temetéséről később intézkednek.

A család közleményét Morvai Krisztina, Baló volt felesége is megosztotta a Facebokon.

A Magyarul Balóval műsorvezetője január elején jelentette be, hogy egy ideig nem lesz látható az RTL Klubon.

"Négyévnyi napi műsorkészítés után pihenésre és orvosi kezelésre van szükségem, ezért a műsort saját kérésemre január 8-tól szüneteltetjük" – mondta akkor Baló György...

ITT OLVASHATÓ

A MANDINER REKLÁMOZTA AZ AUSZTRÁL TÖMEGGYILKOS IDEOLÓGIÁJÁT (TÉNYPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.03.18.

Az ausztrál neonáci tömeggyilkos elmebeteg "manifesto"-jának centrumában a "Great Replacement" (Le Grande remplacement) ideológiája áll, ami egy francia fasisztához, bizonyos Renaud Camus-hoz kötődik.

1. A Mandiner 2018. február 3.-án közölte Camus konspirációelméletét a Grand Remplacement-ról.

2. A francia náci kollaboránsokat istenítő Leimeiszter "Batiszkáf" Barnabás készített interjút a fasiszta Camus-val, akinek számos más "munkáját" is publikálták. Pl. ezt és ezt

Magyarországon a Tarrant-féle fehér felsőbbrendűségi elmebaj államideológia, a Mandiner a pártállami sajtókonglomerátum része, a Mandiner éppen egy muszlimellenes konferencia szervezésében vesz részt, ahol olyan "kiváló szakértők" fognak beszélni, mint Lánczi András és Schmidt Mária. Bayer Zsolt csak az ő folytatásuk más eszközökkel.

Nemrég egy másik állampárti elmebeteg az összes európai muszlim elüldözését javasolta, ami ezeknél becsület és dicsőség dolga.

Ebből ma Magyarországon kiválóan meg lehet élni, Leimeisztert magas állami díjjal fogják jutalmazni pár év múlva, amikor a Vincent már egy külföldi weboldalon lesz, ha egyáltalán. Valószínűleg kiszerkesztenek, ezt szokták csinálni, nem nagyon tudok ellene mit tenni. De ha ezt én most nem írom le, azokat a családtagjaimat árulom el, akiket a leimeiszterek és bayerzsoltok a gázba küldtek. Deal with it.

ITT OLVASHATÓ

A SZERBEK KIVEREKEDTÉK MAGUKAT A 22-ES CSAPDÁJÁBÓL – MI MÉG NEM

HÍRKLIKK

Szerző: NVZS

2019.03.18.

Ahhoz, hogy érdemi eredményeket tudjunk elérni, arra van szükség, hogy a szervezők maguk is higgyenek a sikerben és ezt át tudják ragasztani az emberekre; az is kell, hogy ne legyen B verzió, ugyanakkor mindig meglegyen fejben a következő lépés – válaszolta Hadházy Ákos a Hírklikk kérdésére. Azt szerettük volna megtudni az ellenzéki politikustól, hogy mi lehet a titka a szerbiai tüntetők állhatatosságának. Mint emlékezetes, déli szomszédunknál hónapok óta nem csillapodik a demonstráció láz, a hétvégén pedig már élesebb formában is megmutatkozott ez.

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, Belgrádban hónap óta tartanak a kormányellenes tüntetések, amelyek okai hasonlítanak a magyarországi demonstrációk okaihoz. Az ottani ellenzék szerint a hatalom populista, korrupt, sokat lop, a köztévé pedig nekik dolgozik. A hétvégén azonban új mérföldkőhöz érkeztek a megmozdulások azzal, hogy a tévészékház körüli sokadik tüntetés résztvevői ezúttal továbbmentek, és behatoltak a szerb állami tévé, az RTS épületébe. Vasárnap pedig – ahogy például a balkaninsight is jelentette, az elnöki palotát fogták körbe és vonták blokád alá, miközben az elnök sajtótájékozatót tartott éppen a demonsrációkról. A tüntetők Aleksandar Vucic elnök, Ana Brnabic kormányfő, Maja Gojkovic parlamenti elnök és Dragan Bujosevic közétév-lnök lemondását követelték.

Hogyan sikerülhet a szerbeknek ez az állhatatosság, s miért nem tapasztaljuk ezt itthon? – kérdeztük a hazai megmozdulások egyik aktív szervező tagját, Hadházy Ákost, aki szerint ennek sok oka lehet, de talán az egyik legfontosabb a hit. „Nagyon sok minden befolyásolja egy-egy megmozdulás nagyságát, de az egyik legfontosabb tényező az amiről a március 15-i összellenzéki tüntetésen is beszéltem – az az, hogy mennyire vesszük mi magunkat komolyan” – szögezte le...

ITT OLVASHATÓ

MÉG A FŰ IS CSAK ORBÁNNAK NŐ A VÁRBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2019.03.18.

Miközben a kormányfő új munkahelye csillog-villog, alig néhány száz métere onnan balkáni állapotok uralkodnak.

Nevetve csóválja a fejét az idegenvezető, amikor távol-keleti turistacsoportjának egyik tagja a Budai Várban, a Hunyadi János útról a Karmelita kolostor felé mutat és azt kérdi: a király lakik-e ott? Kérdése annyiban nem alaptalan: az adófizetői milliárdokból felújított épületet és közvetlen környékét valóban királyi pompa uralja. Ugyanez a turista viszont aligha tette volna fel ezt a kérdést, ha a lentről, a hegy oldalában futó utakon jut fel a Várba. Orbán Viktor rezidenciája „alatt” friss és üde zöld gyeptéglákkal meg díszcserjékkel borították a hegyoldalt, hogy a terasztól makulátlan legyen a kilátás, de 50-100 méterre onnan már balkáni állapotok uralkodnak. Ma is látni még, azt az UV-zöld sprayvel felfújt vonalat, ameddig a kertépítők dolgoztak a tökéletes kormányfői panorámáért... 

Az orbáni tekinteten túli magyar valóság a hegyoldalban a Király lépcsőnél kezdődik, ahol turistainformáció gyanánt a sétány szélére hajított pléhdarabra felfestett „castle” felirat és nyíl mutatja az utat felfelé. Az út mára széttöredezett, a lépcső mázsás elemeit kimozdította helyéről az évtizedes erózió. Az út melletti vízelvezető árokszerűséget a hegyoldalon lezúduló eső régen feltöltötte földdel. Az, aki a botorkálást megússza bokatörés nélkül, a hegytető közelében egy összegraffitizett kétnyelvű tábla segíti értelmezni az eddig látottakat, miszerint: „Egyenetlen felszínű az út”. 

A bokatörő sétautakon, lépcsőkön feljutva a Karmelita kolostorhoz a kormányfői iroda előtt vezető Színház utcának örülhetne a turista meg az átlagember – ha bejuthatna oda. Csakhogy az utca ma is le van zárva. Az apparátus fogadkozott, hogy amint vége az építkezésnek újra visszaadják az utcát a gyalogosoknak. Építkezésnek ma már nyoma sincs, viszont a mobilkerítésen ma is ott a felirat: „magánterület”. Pedig, mint azt az I. kerületi képviselő-testület ellenzéki tagjától, V. Naszályi Mártától megtudjuk, szó sincs arról, hogy a Színház utcát bárki magánterületté nyilvánította volna...

ITT OLVASHATÓ

MÁRKI-ZAY MOZGALMA KIFULLADÓBAN - AZ OK

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2019.03.18.

A szimpatikus Márki-Zay Péter (MZP) heroikus küzdelme saját városában a Fidesszel nagyobb sikerekkel kecsegtet, mint az országos szereplése. Ennek -- az országos sikerek elmaradásának -- világos okai vannak, amiken nem érdemes meglepődni. MZP-nek meg kellett volna oldania egy kollektív cselekvési problémát, amit az ellenzék sok éve nem tud megoldani: ti. az egységes fellépést valamilyen formában (a nagyobb kollektív haszon érdekében). MZP célja, hogy elérje a pártok visszalépését egyetlen pártonkívüli jelölt javára a különböző választásokon, a lényegét illetően sem különbözik a korábbi elgondolásoktól, pl. attól, hogy hogy a pártok elosszák egymás között, kinek a jelöltje mögé állnak be, vagy hogy egységes listán indulnak, vagy hogy nem indulnak. Ezek mind ugyanannak a kollektív cselekvési problémának a különböző megmutatkozásai, ami ez: hogyan tudnak cselekvők a saját (vélt vagy valós) közvetlen érdekeik ellenében egy közösségi stratégiát előnyben részesíteni, ha ennek beláthatóan nagyobb a hozzájárulása a közjóhoz (magasabb kollektív haszonnal járhat), de nem okvetlenül növeli a szereplők egyéni hasznát és/vagy a hozzá vezető út (az implementáció) bizonytalan.

A kollektív cselekvési problémák megoldásához mindenekelőtt arra a meggyőződésre van szükség, hogy az ennek eredményeként beláthatóan előálló kollektív (politikai) haszon valamiért kívánatosabb lehet (a probléma megoldásához) elegendő számú cselekvő számára. Elvileg ezt jelentené a mi esetünkben annak a belátása, hogy az Orbán-rendszer elegendő szereplő (párt) szervezeti érdekét, ezen belül elegendő kritikus döntéshozójának személyes érdekét sérti jobban, mint a rezsim pusztulása. MZP eddigi kudarca arra világított csak rá, amire az eddigi "összefogósdik": a pártok által elérhető kollektív haszon (és azon belül az egyes pártokra és vezetőkre jutó haszon) nem elég nagy ahhoz, hogy legyőzze a szervezeti és egyéni szereplőknek a status quóhoz fűzött személyes érdekét (a status quo hasznosságát)...

ITT OLVASHATÓ

POLT PÉTER A KULCSEMBER - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: Klubrádió
2019.03.18. 

A magyarországi intézményesített korrupcióval foglalkozik a nemzetközi sajtó. Orbán Viktor hatalmának fontos fogaskereke az ügyészség, személyesen Polt Péter, ezért fontos Hadházy Ákos aláírásgyűjtése

Miközben törésponton Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolata, egyre inkább sürgetőbbé válik az uniós támogatásokra épült kormányzati korrupciót vizsgálata – adja közre a Washington Post a legutóbbi AP tudósítást Budapestről, amely beszámol arról is, hogy 470 ezer aláírást gyűjtött össze egy ellenzéki képviselő azért, hogy csatlakozzon a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. Csaknem 30 milliárd Eurót allokáltak Magyarországra uniós forrásként 2014-2020 között, amit egyrészt túlárazott projektekre költött a kormány, másrészt Orbán szövetségeseinek zsebét dagasztották. Mindeközben Orbán Viktor unióellenes kampányt folytatva szembement annak migrációs politikájával, másrészt nemzetállamok szuverenitását hirdette meg. Emiatt került összetűzésbe az Európai Néppárttal, amelyik napokon belül dönthet a Fidesz kizárásáról vagy tagsága felfüggesztéséről.

Pénz, pénz, pénz - Orbán ennyit lát
A brit The Independent ennél sokkal részletesebben dolgozza fel a korrupció témáját, példaként felhozva a hatvani biciklis kalandparkot, ami hatalmas uniós forrásból túlárazva megvalósított és szinte teljesen kihasználatlan, fölösleges projekt lett. Három megszólaltatott is úgy véli, többek között a Magyar Európa Társaság vezetője, Hegedűs István volt fideszes képviselő, hogy Orbán Viktor nem akar kilépni az Európa Unióból, mert akkor elapadnának kormányközelieket gyarapító források, másrészt megállapítja, hogy a bőséges uniós források ellenére nem sikerült fenntartható gazdasági növekedést produkálni. S ha ezek a források megszűnnének, akkor sokkal súlyosabb helyzetbe kerülne a magyar gazdaság. Orbán Viktor ezerszer meggondolja, hogy feladja-e az uniós szubvenciókat – fogalmaz Hegedűs. Az állításokat igazolja a Transparency International nemrég készített felmérése is a korrupció elharapózásáról, hisz a 28 tagországból a 26. helyre csúszott le Magyarország, mögöttünk már csak két ország: Görögország és Bulgária van.

Polt Péter a kulcsember

A korrupciós uniós vizsgálat ügye olyannyira vezető hír lett a nemzetközi médiában, hogy a Trump-féle Fox tv ugyanúgy feldolgozta, mint az amerikai közszolgálati ABC News, igaz, utóbbi sokkal több információval a háttérben. Utóbbi például kiegészíti ezt azzal, hogy a 2021-27-es uniós költségvetési periódusban – részben persze a britek távozásának betudhatóan – 24%-kal lesz megcsonkítva a Magyarországnak folyósítandó uniós támogatás. Idézik Hadházy Ákos ellenzéki képviselőt is, aki szerint az Orbán-hatalom fenntartásának két pillére a Legfőbb Ügyészséget vezető Polt Péter és a központosított állami média, a kormány propaganda sajtója. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban megvédte a legfőbb ügyészt és hivatalát, azt állítva, hogy minden, bizonyító erővel rendelkező ügyet kivizsgált.

A Washington Postban mostanság szinte minden nap találunk valamilyen, Magyarországot lejárató hírt, az előbb említetten kívül foglalkozik az újonnan létesítendő Közigazgatási Bíróság szerepével. Az Európa Tanács alkotmányügyi szakértői szerint ugyanis az intézmény túl sok hatalmat ad a kormány vezetőinek kezébe, megbontva ezzel a fékek és ellensúlyok egységét. A Velencei Bizottság hazánkban járt delegációjának véleményéből a cikk kiemeli azt kifejezett kérést, hogy javaslatuk alapján a kormány dolgozza át az érintett törvényt. Azt pedig különösen aggályosnak tartják a bizottság tagjai, hogy a bírák kinevezéséről a végső szót az igazságügyminiszter fogja kimondani...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

EURÓPA, SEGÍTS, NEM LESZNEK MAGYAR CÉGEK!

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.03.18.

A tisztán piaci alapú magyar gazdaság kitermel néha olyan cégeket, amelyek részt vesznek az európai üzleti vérkeringésben. Kitermel, de sajnos nem eleget. Hogyan sikerült nekik? Adnak-e másolható mintát? És mit tehetünk, hogy a számuk ne fogyjon, hanem gyarapodjon?

Az átlagos magyar vállalat jelentősen elmarad hatékonyságban a gazdasági közösségünk, vagyis az Európai Unió egyéb cégeitől, de még a hazánkban működő külföldi tulajdonú cégektől is. Hogyan integrálódik a gazdaságunk a nemzetközi munkamegosztásba? Mi a titka a néhány sikeres, magyar tulajdonú és döntésközpontú és teljesen piaci alapon működő cégünknek? A történetek sokszínűek, mi egy hetes felosztással különböztetjük meg a nemzetközi világban is látható, magyar magáncégeket:..

ITT OLVASHATÓ

MUNKAHELY NÉLKÜL HIÁBA SZABAD A FALUSI CSOK

MAGYAR HANG 
Szerző: FACSINAY KINGA
2019.03.18.

Amint befordulunk a községhez vezető útra, azonnal világos lesz, miért is tartozik az alig 300-400 fős, szép fekvésű Perőcsény azon kevés Pest megyei település közé, ahol igénybe lehet venni a falusi csokot. Az út néhol egészen jól járható, másutt viszont kritikán alul kátyús. A helységbe érkezve sem javul a helyzet, s a község is vegyes képet mutat. Vannak szemmel láthatóan jó karbantartott házak, ám elhanyagoltak is bőven.

Hiába érdeklődnénk az építkezési vagy lakásvásárlási kedvről, elvétve sem találkozunk emberrel – pedig vasárnap kora délután van –, legfeljebb egy-egy autó halad el mellettünk. Mire a falu közepén lévő parkhoz érünk, arra jutunk, a házak jó része lakatlan lehet. Erről árulkodnak a fényes nappal leeresztett redőnyök, az „Eladó” táblák az ablakokban. A mindent átható csend üdítő vagy kísérteties – ízlése válogatja. Az önkormányzati hirdetőtábla tanúsága szerint a háziorvos mindössze heti egy órát rendel.

A dombtetőn álló református templom mögött találjuk az önkormányzatot, az óvodát és az iskolát, egyetlen épületben. Rendezett a környék, igényes az épület, rögtön mellette található az öregek napközi otthona. – Nagyon elöregedett település vagyunk, így nem lehet csodálkozni, hogy még senki nem érdeklődött a csok iránt. Biztosan lesznek azért, akiket érdekel, 8–10 fiatalabb család jöhet szóba – mondja Gembolya Irma, a polgármester...

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJPÉNZ: MUTATJUK, HOL JÁRTAK LEGJOBBAN ÉS LEGROSSZABBUL A TAGOK - NEM IGAZÁN JELESKEDTEK A VAGYONKEZELŐK TAVALY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.03.18.

A tíz évvel ezelőtt önkéntes nyugdíjpénztárba tett pénz négy helyen is mintegy 2,5 milliót hozott milliónként – számolta ki az Azénpénzem.hu, amiből 300 ezer forintot vihetett el az időközben bekövetkezett pénzromlás. Azzal együtt, hogy egy kezünkön számolhatjuk meg, hol volt pozitív hozam tavaly.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan 1,8 százalékos nettó hozamveszteséget szenvedtek el 2018-ban – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mint a jegybank hangsúlyozta: az elmúlt évek jó befektetési eredményei ellensúlyozzák a megtorpanást, amit az is mutat, hogy a 10 éves átlaghozam 7,41 százalék lett. Hozzátették azonban, hogy a pénztári vagyonkezelőknek éberebbnek kell lenniük, hogy csökkentsék a kockázatokat.

Az MNB a hosszabb távú hozamot a nettó éves rátákból számítja ki, mértani átlagolással. A mutató azt jelzi, mintha minden eltelt évben ekkora gyarapodást ért volna el az idetett pénz (ez persze nem így van, hiszen a pénzpiaci hozamszint is jókorát változik ennyi idő alatt).

Nem mindegy, hol van valakinek a pénze

Az ilyen átlagok persze nem sokat jelentenek azoknak, akik saját pénzük szép gyarapodását szeretnék látni (a részletes hozamtáblát itt nézheti meg). Mint kiszámoltuk: a 2009-ben a legszerencsésebben elhelyezett egymillió forint mostanra 2,4-2,5 millióra hízott (négy olyan portfólió is akad, amelynél ez a helyzet). Annak azonban, akinek pénze a legrosszabbul teljesítő valamelyik befektetésbe került, be kell érnie 1,4-1,5 millióval...

ITT OLVASHATÓ

DÉL-ALFÖLDI MILLIÁRDOS VÁGÓHÍDJÁT TOLTÁK MEG PUTYIN BANKJAI

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2019.03.18.

A legnagyobb orosz kereskedelmi bank adott hitelt és az orosz „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank nyújtott garanciát a Mélykúton megépült víziszárnyas-feldolgozóhoz. Orbán Viktor a magyar modellt méltatta az üzem átadásakor, és azt mondta, valahogy így képzeljük a jövőt. Vajon mitől ilyen izgalmas Oroszországnak a magyar pecsenyekacsa?

Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak ítélte a Mélykúton megvalósított víziszárnyas-feldolgozó üzemet, annyira, hogy leutazott a gyár átadására a tompai határ közelébe január végén. Sőt Európa egyik legkorszerűbb üzemét méltató beszédében mintául állította az elmondása szerint 40 millió eurós (durván 12,6 milliárd forintos) beruházást, amely 350 új munkahelyet teremt és amelyet egy magyar családi vállalat hozott tető alá.

"Valahogy így képzeljük el a jövőt. Magyar vállalkozók belevágnak, magyar tervezők megtervezik, magyar építőipari cégek megépítik, utána magyar emberek dolgoznak a gyárban, magyar emberek vezetik a gyárat, és utána a profit is a magyarokhoz kerül"

– vázolta a miniszterelnök a modellt. A 18 ezer négyzetméteres Hunent-gyárat tényleg két kiskunhalasi székhelyű cég, a Merkbau Kft. és a Modinvest Kft. építette fel, de azért nem teljesen erre a srófra készült projekt – derült ki, miközben kérdezgettünk a részletek után...

ITT OLVASHATÓ

HÁROM VÁLTOZAT A MAGYAR ÁLOMRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.03.18.

Vajon mi a magyar álom, van-e egyáltalán ilyesmi, vagy csak magyarok álmai vannak? A kérdést még az év elején tettem fel, érkeztek is hosszabb-rövidebb vélemények. Ma három rövidebbet gyűjtöttem csokorba, melyek ugyan eltérnek egymástól, de akad bennük közös pont is: a boldogság hiányolása.

Mielőtt belevágnánk, kis emlékeztetőként összefoglalnám, hogy mit mért a Policy Solutions korábban, amikor a kérdést feszegette. Nos, kiderült, hogy a „magyar álom” nem áll közel sem amerikai önmegvalósításhoz, sem a keleti társadalmak hagyományosabb felfogásához, annál inkább a nyugat-európai értékekhez.

Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 44 százaléka szerint utóbbihoz kellene hasonlítanunk, míg ugyanennyien úgy vélték, az országnak saját útját kellene járnia.

Az európai országok közül legnagyobb arányban a magyarok azt szeretnék, ha az ország Ausztriához (24%) vagy Svájchoz hasonlítana (22%), majd Németország (11%) valamint a skandináv országok (10%) következnek a sorban.

A magyarok tehát anyagi jólétre és egészségre vágynak, ezt a saját és a nyugatos értékek kombinációjával gondolnák elérni. Elsősorban a saját személyes jóléte, biztonsága érdekli a magyarok elsöprő többségét, nem pedig az ország egészének a sorsa.

„Összességében a magyar álom legjobban úgy leírható, hogy a magyarok szeretnének 800 kilométerrel nyugatabbra – valahol az osztrák-svájci határon - élni: a Kádár-rendszer kiszámíthatóságában, biztonságában, társadalmi egyenlőségében, de Nyugat-Európa életszínvonalán” – összegzett a felmérés. (Itt olvashatjátok el az eredeti posztot.)

Legyen hazájuk a magyaroknak:...

ITT OLVASHATÓ

ZSINDELYEZIK A KASZÁRNYA TETEJÉT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.03.14.

El kell húznia a nemzeti könyvtárnak a várból, ehhez kétség nem fér, igazából oda se lett volna szabad költöznie. A nemzeti könyvtár a nem­zeté, pontosabban a nemzet olvasni tudó, olvasni akaró, könyvbarát minoritásáé, a vár viszont a háború előtt is hatalmi centrum volt, most is az lesz. A könyvtárnak a hatalom szomszédságában semmi keresni­valója nincs. Fennállásának első száznegyven évében a Nemzeti Múzeum épüle­te adott otthont neki, ott jó helye volt, legfőképp az egyetemek közel­sége miatt. Az egyetemisták akkoriban még olvastak. Viszont a könyv­tári állománynak az a természete, hogy gyara­podik, a nemzeti könyv­táré pedig pláne gyarapodik. Gyűjti a magyar nyelvű munkákat, kivétel nélkül vala­mennyit, akkor is, ha nem Magyarországon jelentek meg, gyűjti a Magyarországon kiadott munkákat akkor is, ha nem ma­gyar nyelvűek, ezen kívül gyűjti mindazt, aminek bármifajta magyar vonatko­zása van. Továbbá, mint a jobb könyvtárak általában, gyűjti a fontos köny­veket, kiadásuk helyétől, nyelvüktől és tárgyuktól majd­hogynem füg­getlenül, már amennyiben teheti.

A könyvnek hely kell. Ilyen irányú tapasztalata ma már nem sok embernek van, s e tekintetben nyilván a hatalom emberei se kivételek. Ha van bármiféle elképzelésük arról, milyen egy bibliotéka úgy általá­ban, az leginkább A titkok könyvtárából származhat, ami nem egészen ugyanaz a műfaj. Amikor tehát az OSZK-t a Budavári Palota F épületé­ből kiakol­bólítják, nem azért teszik, hogy a nemzeti kultúra egyik leg­fontosabb intézménye ismét megfelelő körülmények között működhes­sen, hanem egyszerűen csak azért, hogy ne legyen ott. Ez nem hipoté­zis, hanem tény, L. Simon Lászlótól tudjuk. Öt esztendeje, amikor apostoli kormányzatunk szintén a Budavári Palota F épülete megkapa­rintásának tárgyában fondorkodott, L. Simon azt mondta, hogy az Országos Széchényi Könyvtár új otthonának a megtalálása na­pirenden van. Vagyis nem tudni, hova megy, csak az a biztos, hogy in­nen el.

Kultúrállamokban másképp szokás. Előbb felhúznak egy – a kor­szerű óriáskönyvtár igényeinek és funkcióinak megfelelő és egyéb köz­művelődési feladatok ellátására is alkalmas – épületkolosszust, majd a könyvtárt oda költöztetik. 2002-ben, amikor Orbán először kezdte úgy érezni, hogy neki voltaképp az egész királyi palota dukál, arról volt szó, hogy az OSZK-nak az akkori ötvenezer négyzetméteres alapterü­let helyett minimum hetvenezerre volna szüksége. Akkoriban még föl is merült a lehetősége annak, hogy a magyar kultúra egyik legfonto­sabb intézménye eleve könyvtárnak szánt, annak tervezett épületben folytassa a működését, ma már viszont a gondolat is megmosolyogta­tó. Sok-sok tízmilliárdot feccölni egy olyan kócerájba, amiről azt se tudni, mire való? Ahelyett, hogy azt a pénzt is a határon túli fociakadé­miáknak adnánk oda?

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

FIDESZES BAKSIS SZÉPKORÚ VÁLASZTÓKNAK – EZ LETT A SALKAHÁZI PROGRAMBÓL MISKOLCON

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: PUSZTAI LÁSZLÓ
2019.03.18.

Öt év alatt kétmilliárd forintot költött nyugdíjasai jóltartására Miskolc önkormányzata – derült ki az Átlátszó közadatigénylésére adott válaszból. Csakhogy ami dicséretes jótékonykodásnak tűnhet elsőre, a városban élvén sokkal inkább fideszes választási osztogatásnak tűnik.

A magyar mulatós „szakma”, köztük Sláger Tibó, Fásy Ádám és Fásy Zsüliett szinte hazajár Miskolcra fellépni az évente többször is megrendezésre kerülő Batyus bál, Főzőverseny, Zenés Randevú és más neveken futó programokra, melyek főleg a választások környékén szaporodnak el. Ezekre a rendezvényekre a miskolci lakosság jelentős részét kitevő nyugdíjasokat várják. Emellett vannak egyéb programok is, úgymint ingyen kisvonatozás, mozi és színház, karácsonyi ünnepség, Országház-látogatás, és újabban vízi torna és természetjárás.

Hogy kinek a fejéből pattant ki a szikra, ma már senki nem emlékszik, de az biztos, hogy olyan csodafegyver került a fideszes városvezetés kezébe, amellyel nehezen lehet versenyre kelniük az ellenzéki pártoknak. Hiszen a 150 ezres városban élő 36 ezer nyugdíjas kézben tartása az utóbbi évek választásait elnézve behozhatatlan előnyökkel jár.

Az ötlet kitalálói gondoltak a kevésbé aktív nyugdíjasokra is, mint minden idős miskolcinak, nekik is jár évente 10 ezer forint, ha a havi nyugdíjuk nem éri el a 285 ezer forintot. Ehhez mindössze egy űrlapot kell kitölteni, ami egy valóságos választási “svájci bicska”. A 10 ezer forint fejében az igénylő a Salkaházi Sára Miskolc Program résztvevőjeként hozzájárul, hogy Miskolc polgármestere a személyes adatait kezelje, jelentsen ez bármit is. A hozzájárulási nyilatkozatban meg kell adni a társadalombiztosítási azonosító jelet, a bankszámlaszámot (ha banki átutalással kéri az összeg kifizetését), a mobilszámot és a vezetékes telefonszámot, sőt az email-címet is...

ITT OLVASHATÓ

CSINÁLHAT BÁRMIT, HA A NER SZABÁLYRENDSZERÉT NEM SÉRTI MEG

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2019.03.17.

...A három főszabály

1. Orbán Viktor állításai megkérdőjelezhetetlenek, azokat, ha valaki sikeres akar lenni valaki a NER-ben, akkor is visszhangoznia kell, ha ezek naponta változnak is. Akár az ellenkezőjére is. Tudomásul kell venni: nincs más igazság csak Orbán Viktor igazsága.

2. A közpénz közpénz jellegének megszüntetése nem bűn, sőt a NER-ben a “nemzeti burzsoázia” “létrehozásának”, kinevezésének alapfeltétele. A NER-ben ezért ezt nem is üldözik, ha az elkövető egyrészt igaz „hívő” és a megfelelő szabályok (például a visszaosztás) tényét elfogadja és végrehajtja. Ennek működtetésében 2014-2015-től, de legkésőbb a G-nap, 2015. február 6. után Orbán Viktor „kénytelen” volt átvenni Simicska Lajos főszerepét. Ám mivel Orbán tehetségtelenebb, mint Simicska Lajos, sokkal több a botrány, és egyre több dolga van Polt Péternek, hol így (mint az Elios esetében), hol úgy (mint Simonka nyakon csípésében).

3. Senki nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy azt hihesse: szakmai vagy gazdasági sikereit magának köszönheti. Bukott oligarchák és a NER-kondér mellől elűzött szerencselovagok sora bizonyítja e tétel valódiságát.

(Mint minden szabályrendszerben, kivétel itt is van. Az egyik Kövér László, a Fidesz ún. élő lelkiismerete, jelentsen ez bármit is. A másik Pintér Sándor, mert a Fidesznek és Orbánnak szüksége van rá és arra, hogy megőrizze titkaikat – Pintérnek kevésbé van szüksége a NER-re. És egy egyelőre bizonytalan kimenetelű játszma, az önkéntes száműzetésbe vonult Lázár János kísérlete. Korábban a Fidesz-frakciót, majd a miniszterelnökséget vezető Lázár ambíciói már régen meghaladták a másodhegedűs szerepét, számára a gond az, hogy a Fideszen belül sincs meghatározó támogatói bázisa. Most Hódmezővásárhelyre visszavonulva, kivonva magát a felső politikai régiókból, a célja kettős lehet: válság esetén a vezetésével a NER legalább egy részét átmenteni, és ha kis időre is, de „mindenhatóvá” válni.)

Végzetes tudatlanság

Simonka most nem érti, mi történt. Mit nem volt szabad tegnap tennie, amit tegnapelőtt még elnéztek neki? Hiszen csak azt csinálta, amit oly’ sokan körülötte, alatta és felette. Miért van az, hogy tegnap még a kevesek egyikeként bejuthatott Orbán Viktor miniszterelnöki dolgozószobájába, ma meg a vezér jószerivel meg sem ismeri? – kérdezhetné a dél-békési politikus. Főleg, hogy nála nagyobb csibészek az igazságszolgáltatás látókörébe sem kerülnek

Úgy vélem, a 2. és 3. pont be nem tartása okozta Simonka bukását. A dél-békési fideszes politikus közvetlen családtagjaira – az anyjára, a feleségére és az unokahúgára –, valamint legközvetlenebb barátaira és munkatársaira támaszkodva, őket névleg, esetenként ténylegesen bevonva, európai uniós és hazai forrású támogatási, fejlesztési pénzeket szerzett meg. Politikai befolyását maximálisan kihasználta. Százmilliók, milliárdok futhattak át a kezén az elmúlt közel 10 évben. Mindeközben vagyonnyilatkozata egy jövedelem nélküli és vagyontalan politikusról árulkodott. Simonka vagyonnyilatkozataiban eltitkolta adósságainak jó részét, így azt is, hogy képviselői tiszteletdíjának döntő részét az Országgyűlés Hivatala levonta és levonja ma is. Ekként legálisan több mint nehezen magyarázható, miből futotta neki – sok más luxus mellett – prémiumkategóriás autó lízingelésére és sofőr alkalmazására, ha a minimálbért sem kereste (keresi) meg? De a gazdagság forrását nemigen kellett keresni sem az újságírónak, sem az ügyészségnek.

Simonka nem érti, hogy bár Dél-Békésben élet és halál ura lehetett, országosan a legkevésbé sem fontos, csereszabatos figurának számított, amilyenből a NER-ben tizenkettő egy tucat. Ráadásul semmi olyan szaktudása és speciális ismerete nincs, ami miatt nélkülözhetetlen lenne. A politikai sakktábláról leszedése azzal a járulékos előnnyel is szolgál, hogy a Fidesz Békés megyei szervezetén belül lenyugodnak a kedélyek.

Mengyi “Voldemort nagyúr” Roland esete – minden különbségével együtt – sok tekintetben hasonlít Simonkáéra. Ugyanazzal a projektcéggel dolgoztattak, ugyanazon pénzügyi technikát alkalmazva. Rokonlelkek voltak. Egymásra találásukat talán az is segítette, hogy a parlamenti patkóban egymás mellett ültek...

ITT OLVASHATÓ

A SAJÁT QUEERFEMINISTA HÁZUNK TÁJÁN

MÉRCE
Szerző: VAY BLANKA
2019.03.17.

Az írásbeli aktivizmus és a politizálás általában azt jelenti, hogy ütjük az ellent fakarddal, ennek eredményessége közismert. A barátaink lájkolnak, vitapartnereink dühös válaszcikket írnak, és minden megy tovább zavartalanul. Én most inkább arról írnék, ami a saját szövetségeseimben, hátországomban zavar nagyon. A queerfeminizmus nagyon sok újat és jót hozott a feminizmus és környékének világába. Korábban a feminizmus világképe szerint voltak a heteró férfiak, a szexista elnyomók, és a nők, az áldozatok.

A queerfeminizmus mutatott rá, hogy ez sajnos nem ilyen egyszerű, a szexizmus bennünk, nőkben és LMBT-emberekben is ott van.

A feminin nőket a leszbikusok között, a feminin férfiakat pedig a meleg férfiak között is alacsonyabb rendűnek tartják, és a férfiakra nézve káros szexizmus is bőven, bőven akad. A queerfeminizmus előtt a feminizmusban egyeduralkodó nézet szerint egy rendes feminista nőnek mindenben ellent kellett tartania a heteró férfiak által fenntartott szépségideálnak, vagyis legyen rövid a haja, legyen szőrös, ne sminkeljen, és így tovább – ez a klisé a mai napig él azoknak a fejében, akik mindenféle kifogásokkal gyűlölni óhajtják a feminizmust.

A queerfeminizmus mondta ki, hogy ez mind nem fontos, remekül mutat a rózsaszín tüllruhán a marxos kitűző, valaki nyugodtan lehet magassarkúban, sminkkel is feminista – vagy éppen annak ellenére. Hogy az nem feminizmus, ha a férfiak mellett most még egyes, magukat feministának tekintő nők is megmondják, miként nézzenek ki a nők. A queerfeminizmus vezette be a szexpozitivitás fogalmát és teremtette meg a mainstream és minden ízében nőellenes pornóval szemben azt a pornót, ami a nők igényeit, szempontjait mutatta meg, és a (heteró) férfiak szexuális elvárásainak megfelelni nem tudó, vagy azt körberöhögő emberek szexualitását karolta fel. Van, akinek nincs ideje differenciálni, és ezt a feminista (vagy „feminista”) pornót is a pokolra kívánja, pedig sokaknak sokat adott. Vitának mindenesetre van és lehet helye.

Tovább menve azonban egyre több lesz az olyan dolog, ahol a vitának nem csak helye, de szükségessége is van...

ITT OLVASHATÓ

A POLITIKA MELLÉKHATÁSAI

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.03.17.

...A kereszténység védelmezőjeként szépelgő Orbán-kormány a valóságban már nem is számottevő migráció keresztény ellenességének hangoztatásával és az ebből fakadó terrorveszély sulykolásával a megfelelő társadalmi közhangulatot készíti elő. Ha eljön a pillanat, amikor sarokba szorítva érzi magát, lépni fog, és bármikor kész egy terrortámadással a nemzeti politikai terror bevezetésére. Ennek mellékhatásai pedig kiszámíthatatlanok. Ránk, keresztény és nem keresztény magyarokra nézve leginkább.

ITT OLVASHATÓ

HERCSEL ADÉL: AGYONBÁNTALMAZOTT TÁRSADALOMBAN ÉLÜNK

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: NAVARRAL MÉSZÁROS MÁRTON
2019.03.17.

Hercsel Adél tinédzser korától ír újságcikkeket, azóta a közélet és a kultúra megszállottja. Új kötete, a Láthatatlan pokol a családon belüli erőszak magyar eseteit tárja fel. A hvg.hu 29 éves újságíróját meglepte, hogy a hátborzongató történeteket elbeszélő munkájából karácsonyi „ajándékkönyv” lett, s úgy látja, párkapcsolatainkban sem sikerült maradéktalanul magunkévá tennünk a demokráciát.

Milyen visszajelzéseket kapott eddig az októberben megjelent Láthatatlan pokol című kötetére?

Egyelőre csak egy bemutatót tartottunk az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán, a 

Szociálpszichológia Tanszék közreműködésével. Elég erős élmény volt, amikor a rendezvény után többen odajöttek hozzám, és bevallották: most, a beszélgetés hatására jöttek rá, hogy évtizedek óta bántalmazó kapcsolatban élnek. Leginkább az döbbentette meg őket, hogy a bántalmazásnak, amit alapvetően a veréssel és a nemi erőszakkal szokás azonosítani, van még vagy harminc másik, kevésbé „látványos” eszköze. A verbális erőszak pedig ugyanolyan súlyos pusztításra képes. Sokan a könyv végére érve nem csak a párkapcsolatukat, hanem a gyerekkorukat is átértékelték - ez is rendszeres visszajelzés. Olyanokat írtak, „nem is volt olyan szörnyű, mint gondoltam” vagy azt, hogy „sokkal rosszabb volt, mint hittem, ezek szerint én is áldozat voltam.” Ugyanakkor biztos voltam abban, ha lesz könyv, ami nem kerül a karácsonyfa alá Borbás Marcsi meg Fördős Zé kötetei mellé, akkor az a hátborzongató történeteket felvonultató Láthatatlan pokol lesz. Mégis „ajándékkönyv” lett belőle.

Miért írta meg? 

Részben a hiánypótlás vezérelt, mert a hazai könyvtárakban, könyvesboltokban kevés bántalmazással kapcsolatos szakirodalmat találni. Sőt, az enyém előtt olyan típusú riportkönyv, melyben maguk az áldozatok szólalnak meg, egyáltalán nem létezett.

Az előszóból kiderül, hogy a 2017 októberében kirobbant #metoo mozgalom inspirálta. Mennyire vállaltan van jelen ebben a marketingfogás, a megfelelő időzítés?
A #metoo-kampány inkább csak a felütést, az apropót adta. Amikor megláttam a közösségi médiát elárasztó, rövid bántalmazás-tapasztalatokról szóló posztokat, nagyon kíváncsi lettem, milyen teljes történetek lehetnek mögöttük. Fogtam magam, megírtam a könyv koncepcióját, leadtam a kiadónak, és belevágtam. Nagyon intenzív félév volt, szinte egész nyáron napi 10-12 órában foglalkoztam a szöveggel.

Másfél évvel később miként látja a globális mozgalmat? Okozott-e például bármiféle hátrányt a pozitívumok mellett? 

A Weinstein-üggyel és a hozzá kötődő kampánnyal kiszabadult a szellem palackból, aminek már bőven ideje volt! Sőt, túl sokáig volt bezárva, ezért szabadulhattak el ilyen mértékben az indulatok. Ami kritikám volt a #metoo kampánnyal kapcsolatban, azt a Láthatatlan pokol megírásával pótoltam. Az volt a legfőbb célom, hogy nyugtassam a kedélyeket, és higgadtan, ne az indulat hangján beszéljünk a bántalmazás jelenségéről, az erőszak természetéről. Van még, aki nem készült fel erre a fájdalmas szembesülésre. Az idegenkedést azért sem értem, mert a könyvem végső üzenete, hogy igenis van élet az erőszak után. Hiába váltál áldozattá, attól még sok munkával feldolgozhatod a történteket, és lehet kiegyensúlyozott, boldog az életed. Interjúalanyaim történetei legalábbis mind ezt bizonyítják. Úgy látom, a Láthatatlan pokoltól függetlenül is egyre több színvonalas, értő és valós segítséget nyújtó cikk születik az abúzusról, aminek nagyon örülök...

ITT OLVASHATÓ

SZÉKHÁZOSTROM UTÁN KÖRÜLVETTÉK AZ ELNÖKI PALOTÁT A SZERB ELLENZÉKI TÜNTETŐK, AZ ÁLLAMFŐ ÉS A MINISZTERELNÖK LEMONDÁSÁT KÖVETELTÉK

168 ÓRA
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2019.03.17.

Vasárnap délben – fél nappal azután, hogy szombat este behatoltak a közszolgálati televízió (RTS) székházába, ahonnan rendőrségi egységek kényszerítették távozásra őket – Aleksandar Vučić elnök rezidenciájához vonultak a szerb ellenzéki tüntetők. Céljuk az volt, hogy az elnök ne hagyassa el az épületet, amíg nem teljesíti a követeléseiket, amelyek között szerepel

- maga az elnök, illetve Ana Brnabić miniszterelnök, Maja Gojković házelnök és Dragan Bujošević RTS-vezérigazgató lemondása és

- szabad választások kiírása, de csak 6-9 hónappal azután, hogy

- felszabadították a közmédiát a kormányzati befolyás alól.

A tömeg – derül ki az N1 élő közvetítéséből – áttörte az elnöki palota köré vont kordont, és összetűzött a kivezényelt rohamrendőrökkel, akik könnygázzal próbáltak oszlatni. Ez nem sikerült, a több ezer tüntető pedig élőláncot vont az épület köré. Az ellenzéki vezetők – köztük Dragan Đilas volt belgrádi polgármester, Boško Obradović, a Dveri nevű jobboldali ellenzéki párt vezetője és Vuk Jeremić volt külügyminiszter, jelenleg a Néppárt (NS) nevű liberális konzervatív alakulat elnöke – egy egymás után egy teherautó platóján állva intézett beszédet a tömeghez...

A tüntetők aközben vették körül az elnöki palotát, hogy Aleksandar Vučić éppen sajtótájékoztatót tartott az Egy az ötmillióból néven indított ellenzéki mozgalom három hónapja tartó tüntetéssorozatáról, fasiszta gengszterként aposztrofálva a három ellenzéki vezetőt. Az összetűzések ellenére a rendőri szakszervezet parancsmegtagadásra kérte a kivezényelt biztonsági egységeket, ha a tüntetők elleni fizikai erőszakra utasítják őket, és hasonló értelmű közleményt adott ki a hadsereg szakszervezete is. Utóbbi azt hangsúlyozta, hogy a hadsereg mindig az emberek oldalán fognak állni, a hatalmon lévők pedig nem élhetnek az erőszak eszközével a tüntetők ellen.

Délután háromkor a tömeg végül az elé a rendőrőrs elé vonult, hogy egy 18 éves fiatal, a szombati székházostrom után őrizetbe három tüntető szabadon engedését követelje. a tömegből néhányan vizespalackokkal dobálták meg a rendőrőrsöt, Boško Obradović pedig ultimátumot adott a rendőrségnek, amely úgy szól, hogy a tüntetőket hétfőn három óráig engedjék szabadon, mert ha nem, az ellenzék újra az utcára szólítja a híveit...

ITT OLVASHATÓ

MEGNYERNI MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKÉT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.03.18.

De unom én ezt már. A folyamatos fegyvercsörgést meg csizmacsattogást, trombita hangját és ágyudörejt. Itt csücsülünk egy futballmeccs kellős közepén lassan már évtizede, és az éjszaka soha nem ér véget. Persze és Istenem, nem vagyunk egyformák, nem lehet mindenki olyan szép és okos, mint Németh Szilárd. Magam is korosulok már, izmaim lazulnak, szaporodik fogamban az idegen anyag, szívemben a halál, olykor csak csoszogok és a fülem is lekonyul.

Kiülnék csak a dombtetőre, esetleg csillámló sziklafalra, onnan nézni szerteszét, ehelyett hallgatom az úthengert, látom a sáskahadat, amint készül mindent letarolni, homokos füves, vizes síkot hagyva maga mögött, vagy kiégett ugart fokossal, malomaljával, lármával. A magam részéről rég túljutottam az olyan lányregényeken, hogy egy ünnep legyen emelkedett, szép, méltó, elgondolkodtató vagy akármi rosseb. Momentán ott tartok az óhajtásokban, hogy elalélok a gyönyöröktől, ha békén hagynak.

De ezt sem lehet. Az ember nem is foglalkozna már a tébollyal, mert saját örömükre csinálják, övék az ország, maguknak rombolják. De, amikor az origo, mint szavakkal foglalkozó NER-oszlop és bizonytalan testnedv az ember képibe tolja, hogy “a Fidesz nagy fölénnyel nyerte meg az idei március 15-ét”, akkor föltolul a delikvensben az érdeklődés, hogy mi van? Sőt – és már megbocsátás, de -, mi a faszom van? (És ekképp trágárkodva tovább ritmusosan.) Így hozza ki a NER az alattvalóból a szunnyadozó vadbarmot.

És még, sőt, pláne netovább és aztán a dolgok természeténél fogva ez diadaljelentés két perc alatt elterjed az egész nyüves neten. Ott vibrál az elcseszett monitoron a győzelmi mámor, hogy Fidesz-Magyarország 6:1, tízmillió néző, gólszerző Orbán, Orbán, Orbán, Orbán, Orbán, Orbán, illetve Orbán (öngól). Ez csudálatos. Csak élni így nem lehet, az ilyesmi elszívja az ember agyát, hogy még az alufólia sityak sem segít, mert egy lépés az ütemes taps már csak, meg az ájuló elalélás...

ITT OLVASHATÓ

A NER-CUNAMI ÉS AZ ÜZLETI ÉRDEK MINDENT VISZ KESZTHELYEN

HVG ONLINE 
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.03.18.

Meghajolni látszik a keszthelyi önkormányzat a befektetők előtt: módosította a helyi építési szabályzatot, csak történjen már végre valami az elhagyatott szállodákkal és az egykor szebb napokat látott Balaton-parttal. A helyiek viszont féltik a partot és a békés kisvárost.

Keszthely a Balaton fővárosa, olvasható a keszthelyi Pavilonsorhoz vezető út szélén. A helyiek szerint ez már rég nem így van, inkább azt kellene kiírni, hogy Keszthely a NER fővárosa. Éppen egy évvel ezelőtt írt a Reuters a „keszthelyi tízekről”, azokról a befektetőkről, akik a városban terjeszkednek. Megemlítették – többek között – Tiborcz Istvánt, Mészáros Lőrincet, Jászai Gellértet, Szíjj Lászlót, Varga Károlyt és Paár Attilát. Az ő keszthelyi vásárlásaik egybeesnek a kormány fejlesztési tervével, azzal, amelyik 2020-ig 365 milliárd forintot költ a Balatonra, a pénz 40 százalékát az Európai Unió adja.

Mióta Orbán Viktor miniszterelnök először beszélt a rendszerváltás óta nem látott balatoni fejlesztési lehetőségekről, a keszthelyi partszakasz legértékesebb területei cseréltek gazdát:
2014-ben a közvetve Tiborcz István tulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. megvette a jachtkikötőt. Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormányfő veje kiszállt az üzletből, egy régi barátja vette át a helyét.

2015 és 2017 között több részletben szerezte meg a Hotel Viát Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb üzleti partnere, Szíjj László, majd három helyrajzi számot összevonva a Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé lett.

2016-ban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót vette meg a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég, amelynek meghatározó részvényese Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
Szintén 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett a Balaton Hotel.
2017-ben Szíjj László cége jutott hozzá a Zala kempinghez, majd továbbadta azt Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila cégének, úgy, hogy az üzemeltető a Mészáros-féle Konzum lett...

ITT OLVASHATÓ

A SOKSZOR LESAJNÁLT SZOMSZÉDOK ELŐBB JÖTTEK RÁ ARRA, HOGY A HATALOM AZ Ő KEZÜKBEN VAN, MINT MI, SZABADSÁGHARCOS MAGYAROK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.03.17.

...Ameddig mi itthon Orbán Viktor birodalmazó beszédét, valamint az ellenzék gyengécske megmozdulásait elemezgettük, addig a szerbek megunták, hogy a magát közszolgálatinak nevező televízió nem hajlandó beolvasni a tüntetők követeléseit, ezért egyszerűen fogták magukat és bementek az épületbe. Nem támadtak rájuk a bent szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrök – már ha ez ott is akkora divat, mint itthon – hanem egy idő után a rendőrség vezette ki a őket. Ott ugyanis nem a kormányfő haverjának személyes biztonsági szervezete az úr, ahova még a rend éber őrei sem tehetik be a lábukat.

A híradások szerint az országban kialakult helyzet igen hasonló a magyarországihoz, a helyi kormánypárt ugyanis többségben van. Az SNS a felmérések szerint 50-55%-os támogatottsággal rendelkezik. Hogy a felmérések mennyire mutatják a valóságot, azt külső szemlélőként nehéz lenne megmondani, az azonban biztonsággal kijelenthető, hogy nem mindenki elégedett az ország vezetésével, máskülönben nem lennének tízezrek az utcákon immár harmadik hónapja, az ország különböző városaiban. Hogy a többségről beszélhetünk-e, vagy a kisebbségről, az jelen esetben nem igazán fontos, ugyanis egy közszolgálati televízió szerepe az, hogy mindenféle társadalmi csoportot érintő kérdéssel foglalkozzon, ami esetlegesen felmerül. Egy közszolgálati televízió – jó esetben – pontosan attól közszolgálati, hogy az ugyanúgy szól a kisebbséghez, mint a többséghez.

Ezzel a szerbek pontosan tisztában vannak, ezért sem riadtak vissza attól, hogy bemenjenek az ő pénzükből fenntartott televízióba, ezzel is megmutatva erejüket. Nem romboltak, nem gyújtogattak, egyszerűen bementek. Ez is elég volt ugyanis ahhoz, hogy a világ vezető híradásai beszámoljanak az eseményekről. Lehet, hogy Szerbia nem a közszolgálati televízióból értesült a tüntetésekről, de hogy az internet és a külföldi híradások tele voltak a tv csatorna épületéből közvetített eseményekkel, az biztos. Tényezővé váltak a fiatalok, méghozzá úgy, hogy egyszerűen csak azt tették, amit más is tenne, ha nem félne. Tart az esetleges következményektől, tart attól, hogy ellehetetlenítik az életét, ezért inkább vár a csodára.

Az, amit a szerb fiatalok meg mertek tenni, Magyarországon is benne volt a levegőben hónapokkal ezelőtt, mégsem történt semmi. Nem történt, mert az ellenzéki képviselők inkább taktikázni próbáltak ahelyett, hogy hagyták volna érvényesülni azokat, akik egyébként is elkezdték ezt az egészet. Akkor, decemberben az MTVA székháza előtt mínuszokban ácsorgók többsége készen állt arra, hogy bemenjen az épületbe. Készen állt arra, hogy megmutassa, van ereje és van a hatalomnak mitől tartania. A bent az épületben csodára váró ellenzéki képviselők ezt azonban nem akarták. Nyugtatgatták a kint ácsorgó ezreket, ne menjenek be, az nem old meg semmit. A kérésnek eleget téve a kerítésen kívül lehettek szemtanúi annak, ahogy parlamenti képviselőket dobnak ki az épületből úgy, mintha ők nem több százezer embert képviselnének, hanem huligánok lennének...

ITT OLVASHATÓ

NYEREG ALATT PUHÍTOTT HŐS

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.03.17.

Úgy kezdődött, hogy szomorúnak látták a Kedves Vezetőt a szolgálatába szegődött lakájok. Nem szerették, ha az uruk szomorú, mert olyankor hamar méregbe gurult. Ha pedig megmérgesedett, akkor nem ismert se istent, se embert. Olyankor meneküljön, ki merre lát.

Szerencsére, tudták, hogy mi lehet gyógyír a Kedves Vezető bajára. Ellenség kell neki, mert semmi mást nem szeret jobban, mint harcolni. Háborúzni, ha úgy tetszik. Egyedül ahhoz ért, abban leli örömét.

A háborúhoz, legalábbis, úgy tudjuk a régiektől, három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Csak hát a régiek is tévedhetnek olykor. Kell hozzá egy negyedik dolog is: ellenség.

Ellenséget kellett keresni a Kedves Vezetőnek, mert nem volt neki nyugodása. Voltak neki korábban ellenségei számosan, és amikor végzett valamelyikkel, egy darabig el volt magában. Legyőzte az oligarchákat például. Nem mindet, csak azokat, akik nem neki gyűjtögették a pénzt. Aztán elintézte a bankokat, háborúzott a filozófusokkal. A kockás inges tanárokkal a fekete ruhás nővérekkel. Mindegyik csatát megnyerte a Kedves Vezető, legalábbis, ezt mondták neki az udvari hírlapírók.

Nem akarták bosszantani fölöslegességekkel.

Lassanként ő maga is elhitte, hogy legyőzhetetlen. A migránsok ellen is, hogy megvédte Magyarországot! Hát még Európát! Egyedül a Világegyetemet nem tudta megvédeni. De azt is csak azért nem, mert nem volt hozzá affinitása...

ITT OLVASHATÓ

NAGY HIBA VOLNA AZ HINNI, HOGY ORBÁN KOMOLYAN GONDOLTA A BOCSÁNATKÉRÉST - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD

Szerző: SZELESTEY LAJOS

2019.03.18.

- Weber harapófogóban van a magyar kormányfő miatt, miközben a 13-ak ragaszkodnak a magyar párt kizárásához, hogy megszabaduljanak az orbáni átoktól

- Jönnek fel a populisták, bár semmiféle alternatívát nem kínálnak Európa számára, de legfeljebb a blokkoló kisebbségig juthatnak - óriási ellentétek osztják meg őket

- Kis Néró és mini-Trump, aki európai szerepről álmodik

Deutsche Welle

Orbán Viktor ugyan bocsánatot kért, hogy elkerülje a kizárást a Néppártból, ám a legkevésbé sem gondolta komolyan a gesztust. Weber és a többi EPP-vezető biztosra veheti: a magyar kormányfő részéről csupán burkolt és gúnyos pofonról van szó. Így ítéli meg a kommentár, hozzátéve, hogy a politikusban – minden látszat ellenére - van valami az abszolutista uralkodóból. „Magyarország, én vagyok!” – így lehetne a lényeget összefoglalni. Részéről egyáltalán nem lehet elvárni, hogy bármiért őszintén megköveti a másikat, és mindegy is, hogy miről van szó. Ezúttal sem volt esze ágában sem, hogy elnézést kérjen. Arról nem beszélve, hogy nem kíván változtatni sem a politikáján, sem a stílusán, csupán taktikai manővert vetett be. Látszik ez a levélben, hiszen ott a bocsánatkérés feltételes módban szerepel.

És ha kell még bármiféle bizonyíték, hogy nem akar engedni, akkor arra itt van a március 15-i beszéd, amely az európai választási hadjárat nyitányát jelentette. Egyben pedig nagy hadüzenet az EU-nak. Vagyis a „Brüsszel-birodalomnak” és a „birodalomépítőknek”.

Spiegel

A lap szerint csapdában van Weber, miután főnöki szintre emelte a Fidesz EPP-tagságát, miközben az egész ügy számára is tartogat kockázatokat. Hiszen szeretne a Bizottság elnöke lenni, amire egy német politikus esetében több mint 50 éve még nem volt példa. De előtte meg kell oldania a magyar ügyet. Csakhogy harapófogóba került. Mert egyrészt sürgetheti a magyar tagpárt eltávolítását, és akkor bizonyíthatná, hogy tud ő kemény is lenni. Másfelől viszont – és ezt így látja ő maga – Európa nem sokat nyerne azzal, ha a miniszterelnök egy új jobboldali pártcsaládban találna menedéket, pl. a Ligával és a PiS-szel együtt. Csupán még mélyebb lenne a földrészen a megosztottság. A budapesti látogatás után látnivaló, hogy Orbán még nem mozdult el eléggé, így nem lehet a vitát lezárni.

Sokan ugyanis nem feltétlenül azt várják Webertől, hogy bebiztosítsa a CEU jövőjét, hanem megváltsa a Néppártot az orbáni átoktól. Éppen ezért tervez Daul elnök holnapután mindenképpen titkos szavazást arról, kihajítsák-e a Fideszt. Akik a kizárást kezdeményezték, azok hallani sem szeretnének bármiféle kompromisszumról. Ugyanakkor nem sok maradt a német uniópártok kezdeti, kemény kijelentéseiből, bár a múlt heti frakcióülésen záporoztak a bírálatok, amiért az EPP vezetése idáig igyekezett megbékíteni Orbánt. De a lényeg, hogy Weber és a konzervatívok elhiszik-e, hogy a magyar politikus ezután tartja magát a játékszabályokhoz. A budapesti út ezt nemigen támasztja alá. A kormányfő éppen aznap tüntette ki azt az irodalmárt, aki antiszemita kijelentéseivel hívta fel magára a figyelmet.

Guardian

Közeleg a leszámolás Orbán Viktor, a mini-Trump, illetve az európai középjobb között. Ha kiteszik a szűrét, a politikus nacionalista pártcsaládot hozhat össze. Egyes szakvélemények szerint a kormányfő még a Brexitnél is nagyobb veszélyt jelent a földrész egységére nézve. Sőt, immár nem elégszik meg a hazai erős ember szerepkörével, de sorsa eldőlhet most szerdán. A nacionalisták szemében hősnek számít, olyan vezérnek, aki kész szabadulni a politikai korrektségtől és határozottan kiáll az ún. keresztény Európáért. Ugyanakkor sok liberális számára, de mind inkább idetartoznak feltételezett konzervatív szövetségesei is, ő testesít meg mindent, ami rothadt, korrupt, sőt egyenesen ijesztő a mai politikában. De mindkét oldal egyetért abban, hogy mára olyasmit jelképez, ami több, mint egy kicsinyke ország sorsa. Vágvölgyi András ezt úgy fogalmazza meg, hogy Orbán egy kis állam nagy vezetőjének tekinti magát, aki kivívja a nagy országok piti vezetőinek dühét, mert kimondja az igazságot. Éppen az alig leplezett egoizmusával és hatalommániájával érdemelte ki a Kis Néró gúnynevet.

Mivel a nacionalista pártok feljövőben vannak Nyugat-Európában, túl egyszerű volna kelet-nyugati megosztottságról beszélni, de az nem kérdés, hogy Keleten a nacionalista erős embereket vonzza Orbán példája, vagyis hogy gerjeszti az elégedetlenséget Brüsszellel szemben, miközben idehaza összpontosítja a hatalmat. Az EU sorsáért zajló harcot nulla összegű játszmának állítja be, nemrégiben burkoltan a nácikhoz, szovjetekhez és más birodalmi erőkhöz hasonlította az uniót. A nemzeti ünnepen szokatlanul visszafogottnak bizonyult, talán mert nem akarta még jobban provokálni a néppárti bírálókat, de azért figyelmeztetett, hogy összefoghatnak a térség illiberálisai. Verhofstadt azzal vádolja a politikust, hogy az a migrációellenes retorikával cinikus módon csupán a korrupciót és az urambátyám rendszert igyekszik leplezni. Mint rámutatott, a tét hatalmas: a küzdelem Európa lelkéért folyik...

ITT OLVASHATÓ