2019. március 4., hétfő

A SOROSOZÁS ANTISZEMITIZMUS: A FIDESZ NÁCI PÁRT - EURÓPA ÚJ HITLERÉT ORBÁN VIKTORNAK HÍVJÁK...

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.04.



Nem lehet napirendre térni a németek megnyugtatására közölt vasárnapi Welt am Sonntag interjú felett, mert az egyrészt szokás szerint hazudozással van tele, másrészt nem megnyugtató, inkább idegesítő kijelentéseket tartalmaz. Orbán egyrészt azzal magyarázta a “migrációra”, valójában az idegengyűlöletre épített kampányt, hogy a 2015-ös menekültválság meg fog ismétlődni, de ennek semmi alapja nincs, és csupán arra mutat rá, hogy Orbán illiberális politikai céljai érdekében egy újabb menekültválság gerjesztésében és felkorbácsolásában érdekelt. Neki a “minél rosszabb, annál jobb” stratégia a lételeme, mint a világ valamennyi szélsőjobboldali pártja esetében.

Orbán abban is hazudott, hogy Jean-Claude Juncker megítélése “Keleten” (vagyis Magyarországon) rosszabb lenne, mert Magyarországon az emberek 90 százaléka azt sem tudja, kicsoda, aki pedig tudja, az boldogan emlegeti a nevét, mert legalább viccesen lediktátorozta és pofon verte Orbánt. Juncker egyébként egy joviális, kedves ember benyomását kelti, és az is. Ugyanakkor a Soros-Juncker plakát és a rajta levő szöveg nem elsősorban Junckerről szól, bár kétségtelenül negatívan mutatja be, mint aki Soros “ügynöke”. A plakát az egész Európai Uniót, mint “Brüsszelt” támadja, hazudik róla, és Junckeren keresztül az Európai Néppártba rúg bele: ezt sem véletlenül teszi, hanem a Néppártban tervezett illiberális fordulat és hatalomátvétel reményében. Ezt jelenti, amit Orbán mondott, hogy “Juncker a múlt”. Mert szerinte ő a jövő.

De az egész interjú legaljasabb hazugsága a sorosozással kapcsolatos, mert amikor a német lap azzal szembesíti Orbánt, hogy a sorosozó kampánynak antiszemita éle van, akkor Orbán azt válaszolta: “csak azért mondja ezt, mert maga német”. Ezzel sikerült a németeket mindját leantiszemitázni, miközben a németek szembenéztek a náci múlttal és nagyon éles határvonalat húztak, szemben Magyarországgal. De Orbán ennek ellenére az interjú folytatásában azt hazudta, hogy “Magyarországon senkit sem emlékeztetnek ezek a képek antiszemitizmusra”. Ekkora orbitális hazugságot magyar politikus még nem mondott. A Soros-kampány mögött nem Soros személye az érdekes, mert ha Soros György szlovén vagy dán lenne, nem lehetne erre a szerepre használni...


TURBÓFOKOZATBA KAPCSOLT A FIDESZ ELLENSÉGGYÁRTÓ GÉPEZETE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.03.04.


Van valami végzetszerű abban, ahogy Orbán Viktor igyekszik békülni az európai néppárti frakció tagjaival. Az őrületnek ugyanis olyan sokkoló felpörgése jellemzi a magyar miniszterelnök aktuális bejelentését, amit ha normális reakciónak tartanak a derék kereszténydemokraták, akkor meg is érdemlik Orbán barátságát. A Juncker-Soros plakátok miatt kiborult nyugati szövetségesekkel ugyanis a Welt am Sonntag című német lapnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a néppárti vezér Juncker helyét a szociáldemokraták vezetője, Frans Timmermans veszi át. Minden rendben tehát, mindenki mehet haza rántott csirkecombot enni, krumplipürével és céklával.

Orbán Viktor cinizmusa olyan szinten sértheti már a mérsékelt jobboldal szavazóinak érzékenységét, hogy most úgy tűnik, talán nem is akarja megúszni a pártcsaládból való kizárást. Gulyás Gergely kancelláriaminisztert előbb elküldte Berlinbe azzal az ígérettel, hogy március 15-e után lekapják az antiszemita egyben a kereszténydemokratákat is sértő Juncker-Soros plakátokat, aztán ő maga jelentette be, hogy Soros új társat kap Frans Timmermans személyében a nemzeti ünnep után indított újabb gyűlölethadjáratban. Az üzenet egyértelmű: A Fidesz le akar járatni minden hagyományos, mérsékelt politikai erőt Európában, hiszen korábban már kampányolt Judit Sargentini zöldpárti politikus, valamint Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető ellen is...

VENEZUELAIAK A MAGYAR KÜLÜGYI INTÉZETBEN: MADURO REZSIMJE SZÉTLOPTA AZ ORSZÁGOT

QUBIT
Szerző: SZÁSZI ÁRON
2019.03.02.


Soltész Béla Latin-Amerika-szakértő már 2015-ös látogatásán sem érezte magát biztonságban Venezuelában. Autók kígyóztak a határátkelőknél, az emberek a szomszédos országokba jártak át élelmiszert vásárolni. A mostani, még tragikusabb helyzetért a zuhanó olajárak mellett Nicolás Maduro elnöksége a felelős – mondta Soltész a Külügyi és Külgazdasági Intézetben szerdán rendezett Venezuela témájú szakértői kerekasztal-beszélgetésen. 

2008-2009 környékén Hugo Chávez politikai rendszere még sokak számára életképesnek tűnt. Cháveznél 2011-ben rákot diagnosztizáltak, 2013-ban pedig meghalt, ezután lett Nicolás Maduro az ország elnöke. 2016-ban az ellenzéki többségű parlament népszavazással akarta visszahívni az elnököt. A törvények szerint a választások előtt egy évvel már nem lehet kiírni ilyen népszavazást, és a Nemzeti Választási Tanács addig húzta az időt, amíg a népszavazás kicsúszott a legális időablakból. Ez volt Maduro első trükkje a hatalomban maradásért.

2017-ben Maduro elindította az új alkotmányozási folyamatot, habár semmilyen magyarázatot nem adott, hogy miért kell lecserélni az 1999-es chávezi alkotmányt. A 2017-ben megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés és a régi parlament azóta sem ismeri el egymást, az ellenzéki többségű nemzetgyűlés nem ismerte el a 2018-as elnökválasztás törvényességét sem. 2019 januárjában egy alkotmányos cikkre hivatkozva ennek a parlamentnek a házelnöke, Juan Guaidó felesküdött elnöknek...

MEGINDÍTJA A FIDESZ KIZÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ ELJÁRÁST AZ EURÓPAI NÉPPÁRT

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.03.04.


Az Európai Néppárt tagpártjai közül kilenc országból 12 kérte a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését. Ezt a kérdést a párt politikai választmányának március 20-i ülésén tárgyaljuk meg” 

- közölte az AFP hírügynökséggel Joseph Daul. A pártcsalád elnöke hozzátette, hogy ez a tagok közös döntése, nem tudja megjósolni a végeredményt.

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy napok alatt összegyűlt a kellő számú támogató az eljárás megindításához, de a pártvezetésnek kellett határoznia arról, hogy mihez kezd ezekkel a beadványokkal.

Ebben a cikkben szedtük össze, hogy milyen folyamatok zajlanak a háttérben, és hogy mik az esélyei a kizárásnak. A 444 úgy tudja, hogy a Fidesz titokban követséget küldött múlt héten Berlinbe, hogy kibékítse az EPP legerősebb pártját, a CDU-t. Itt Gulyás Gergely megígérte, hogy március 15. után leszedik a plakátokat. (via hvg.hu)

GYURCSÁNY FERENC 7 PONTJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.03.04.


1. Vissza kell vonni a „rabszolgatörvényt”, mert ahol napi nyolc helyett tíz órát vagy öt helyett hat napot kell dolgozni, “ott nem lesz nagy gyermekvállalási kedv”.

2. Meg kell hosszabbítani a kilakoltatási tilalmat és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy kisgyerekes családokat fedél nélkül lakoltathatnak ki, erre törvényi garancia kell.

3. Számítson munkaviszonynak az otthonápolás, és legalább a minimálbért fizessék érte.
4. Legalább 50 százalékkal meg kell emelni a családi pótlékot, mert ez az a támogatási forma, ami mindenkihez eljut. Gyurcsány azt mondta, ezt utoljára az ő kormánya emelte meg.
5. Be kell tölteni az össze házi- és gyermekorvosi körzetet, és egy lépcsőben másfélszeresére kell emelni az egészségügyi dolgozók bérét, hogy csökkentsék az orvosok és nővérek elvándorlását.
6. Oktatási reform: felvételi keretszámok növelése, tandíj csökkentése vagy eltörlése.
7. Minimális közmű ellátást nagyon kis mértékben, de alanyi jogon mindenkinek ingyen kell adni. Szerinte ennek alapvető emberi jognak kellene lennie...

A MAGYAR ÁLLAM FOGLYUL EJTÉSE 1988-2018 - YOUTUBE-ON A TELJES DOKUMENTUMFILM



ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.03.04.


Carl Rowlands rendező filmje arról szól, hogy a politikai és üzleti körök összefonódása hogyan sajátította ki magának a magyar állam erőforrásait a saját gazdagodására és hatalomban maradására. A filmben megszólal az Átlátszó újságírója, Bátorfy Attila is

Szerdán a Diem25 szervezésében az Aurórában is levetítették Carl Rowlands brit rendező State Capture: The Story of Hungary 1988-2018 (Az állam foglyul ejtése: Magyarország története 1988-2018) dokumentumfilmjét, pontosabban annak harmadik, jelenről szóló 45 perces részét. Most a teljes film elérhetővé vált a Youtube-on, három részben. Az első rész a Transition (Átmenet) címet kapta és a rendszerváltás utáni évekről szól. A második, Deconstruction (Szétesés) rész főként a 2010-ig tartó időszakot dolgozza fel, míg az utolsó, System of Chaos (A káosz rendszere) Orbán Viktor és a Fidesz 2010-es hatalomra jutásának éveit mutatja be napjainkig. Ez a rész a leghosszabb.

A dokumentumfilmben többek közt megszólal Tamás Gáspár Miklós, Krekó Péter (Political Capital), Bozóki András, Szelényi Zsuzsanna, Andor László, Márky-Zay Péter és az Átlátszó újságírója, Bátorfy Attila is. A rendező szeretett volna konzervatív, illetve Fidesz-párti politikai szakértőket, újságírókat is megszólaltatni a filmben, de azok vagy nem reagáltak a megkeresésre, vagy nem vállalták a megszólalást...

HASZNOS IDIÓTÁK

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.03.04.


I. (A meghaladott múlt)
Volt nekem egy nagykövetem, béke poraira. Nagydarab, zsíros, ápolatlan ember volt. Házas, de nem élt a feleségével, mert az asszony állandó kezelésre szorult. Pszichiátriaira. Sajnálatos körülmények vezettek el idáig. A nagykövet, nevezzük Gézának – de előrebocsátom, nem kívánom megsérteni ezzel a Gézákat! – nem vált el, mert Kádár elvtárs nem szerette az elvált embereket, emberünk meg kinevezése előtt mindenféle magas párttisztségeket töltött be itt is, ott is. Ehelyett a titkárnőjével élt boldog vadházasságban, lett is két gyermekük. A lányok úgy tudták, hogy apuci mindig külföldön van, ezért látogat csak ritkán hozzájuk. Hiába, az élet már csak ilyen.

Ez a remek férfiú a diplomáciából annyit értett, hogy vendégségeket kell tartani, ott nagyokat kell zabálni és jókat röhögni. Közben persze inni, sokat, vereset, rövidet – ami jön. A vendéglátás pedig minden alkalommal gulyásleves volt. Azt szerette. A vendégei egy idő után már nem jöttek hozzánk, mert ők már a harmadik-negyedik alkalommal megunták a leves-ebédet. Valamilyen ürüggyel mindig kibújtak a meghívás alól. Egyszer aztán mégiscsak összejött egy vacsorára való nagykövet és első beosztott. Géza, a mi nagykövetünk azonban megelégelte, hogy már fél kilenc, és ezek még mindig az asztal körül ülnek és vidáman kvaterkáznak. Odaintette hát a gépkocsivezetőt, aki ilyen alkalmakkor felszolgálni szokott, és csendben odasúgta neki:

– István! Kezdje el oltogatni a villanyt!
– De, nagykövet úr… – próbálta visszatartani a nagykövetet az otromba fiaskótól a diplomáciailag lényegesen képzettebb gépkocsivezető.
– Ne magyarázzon, nekem! Csinálja!

István elkezdte oltogatni a villanyt, nekünk meg vele együtt égett az arcunk. Síri csönd lett a teremben. A vendég nagykövetek és diplomaták egymásra néztek, majd anélkül, hogy elköszöntek volna, hangtalanul, egy emberként elindultak a ruhatár felé. Abban a hátralévő pár hónapban, amíg Géza volt a nagykövet, őket már hiába hívtuk. Nem jöttek hozzánk többet gulyáslevesre.

II. (A jelen)
Van nekünk egy külügyminiszterünk, nevezzük Péternek – miközben sietünk elnézést kérni minden más Pétertől –, aki vérig sértette már a fél Magyarországot, egész Európát, a harmadik világot, továbbá akit csak lehetett, beleértve a két gerlét és a csízt a csupasz körtefán. Ezt a szalajtott embert Baden-Württembergbe hívták látogatóba, valamikor régen. Aztán egyszer csak, váratlanul Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök bejelentette, hogy: „A megbeszélést én mondtam le a Jean-Claude Juncker ellen folytatott magyar plakátkampány miatt. Ez a rágalmazó hirdetés Európa-ellenes, és sérti közös európai értékeinket.”

Ilyenkor a magyar külügyekért felelős miniszter két dolgot tehet. Elszégyelli magát, és a külügyekre ártalmas magyar politikai vonal miatti tiltakozásul lemond. De tegyük fel, hogy nem mond le. Ez esetben megrázza magát, és rohanvást jelenti a miniszterelnökének, hogy valami hiba van, mert az egyik, ha nem is a legfontosabb ipari partnerünk bázisközpontjában nem nézik jó szemmel, amit csinálunk.

Igen ám, de tudja, hogy éppen Magyarország miniszterelnökének hobbija a fűvel-fával összeveszés. Provokál a nyomorult, aztán meg arról beszél, hogy „Nem szeretem a bosszú politikáját, a bosszú mindig hátrafelé van, és visszahúzza az embert” . (Egyébiránt az ember, ha teheti, elpusztítja az ellenségét– ezt is ő mondta volt. Csak akkor nem ő volt a szenvedő alany!) Mivel pedig egyébként a német-magyar kapcsolatok jók, ezért ez a mi külügyminiszterünk, figyelmen kívül hagyva, hogy gyakorlatilag persona non grata-nak nyilvánították Baden-Württenbergben, dafke odautazik. Ez is felér egy lámpaoltogatással...

A MAGYAROK CSALÁDTAGJAIKNAK HISZNEK, NEM A KORMÁNYNAK

TÉNYGYÁR BLOG
Szerző: Ténygyár
2019.03.04.


- A magyarok többsége nem tartja demokratikusnak Magyarországot, nem bízik a politikai rendszerben, de nem hisz az ufókban és a világot irányító titkos szervezetekben sem

- 48 százalékunk szerint a kormány hazudik arról, hány bevándorló van az országban
- A magyarok többsége szerint a kormánynak békén kellene hagynia a cégeket, hogy úgy működjenek, ahogyan jónak látják

Összeesküvés-elméletekről készített felmérést több országban, így Magyarországon is a brit Yougov közvélemény-kutató. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora egyes közkeletű tévhitek támogatottsága a magyarok között – és ezt számos érdekes információval támasztották alá. Így például kiderült, hogy a magyarok jelentős része nem bízik az újságírókban és a politikusokban, a családtagjaink és barátaink véleményére viszont sokat adunk. Talán ennél is meglepőbb, hogy az értékrendjükben sokszor baloldali magyarok többsége azt szeretné, ha a kormány békén hagyná a cégeket. Nagy butaságokban, alufóliasisakos összeesküvés-elméletekben viszont csak a társadalom egy igen kis része hisz.

A családnak hiszünk, a politikusoknak nem

Az összeesküvés-elméletek kutatásában azért van jelentősége annak, hogy honnan tájékozódnak az emberek, mert aki kevéssé bízik a hivatalos forrásokban (az újságoktól az Európai Unióig), az nagyobb eséllyel válik befolyásolhatóvá. A magyarok e tekintetben kiszolgáltatottnak tűnnek: többségünk csak a családtagjait és barátait gondolja megbízható hírforrásnak. Konkrét számokra lefordítva: a magyarok 84%-a inkább nem hisz az újságíróknak (14% inkább igen), 81% nem bízik a magyar kormánytagokban (17% igen), 75% nem tartja megbízhatónak a cégvezetőket (20% igen), de többségünk szkeptikus a vallási (77%) és a katonai vezetők(70%) szavahihetőségével kapcsolatban is.

Persze Magyarország régebbi és újabb kori történelmét ismerve aligha lehet meglepő, hogy a magyarok nem hisznek el mindent, amit a kormányoktól és magas beosztású emberektől hallanak – ez lehet az egészséges kétkedés megnyilvánulása is. De nem bízunk igazán a külföldben sem: az Egyesült Államok kormányának vezetőit például csak 14 százalék tartja szavahihetőnek, az EU vezetőiről pedig 31% százalék mondja ugyanezt, 65 százalék ellenében. Ez utóbbi egyébként a legjobb arány, amit politikusok elértek: azaz elmondhatjuk, hogy a magyarok a hazai kormányban pont annyira nem bíznak, mint mondjuk az amerikai miniszterekben, de az Európai Uniót irányító politikusok a magyarok szerint nagyobb eséllyel mondanak náluk igazat.

No de akkor kinek hiszünk? A kutatás szerint leginkább az egyszerű embereknek. Az embereknek, akikkel általában találkozunk, például a magyarok fele (48%) hajlamos hinni – a másik fele (49%) azt gondolja, hogy azok az emberek sem megbízhatóak, akikkel rendszeresen találkozik. A családtagokban bízunk leginkább: tízből kilenc (92%) magyar azt mondja, hogy hisz a családtagjainak, tízből nyolc (80%) pedig a barátairól állítja ugyanezt. Jó hír, hogy a tudósok bizalmi indexe is magas (60%), ez azért fontos, mert ezzel alacsonyabba veszélyes áltudományos (például oltásellenes) tévhitek terjedési esélye...

UKRAJNAI VOKSTURIZMUS MIATT MARADNAK KI A FALUSI CSOK-BÓL A BEREGI APRÓFALVAK


MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.03.04.


A 2018-as országgyűlési választások környékén az akkor még nem fideszes Hír TV Célpont című műsora többször is beszámolt az ukrán-magyar határ mentén tapasztalható voksturizmusról.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hátrányos helyzetű kistelepülésen a választás környékén az sem volt ritka, hogy a szavazókorú lakosság 150 százalékkal ugrott meg olyan ukrajnai származású emberekkel, akik éltek a kettős állampolgárság lehetőségével, és egy hatvanas évekbeli rendelettel, amely befizetések nélkül is nyugdíjra jogosította a Szovjetunió utódállamainak állampolgárait.

Olyan lakásokról is, tudni ahová több tucatnyian – de akár százas nagyságrendben is – jelentkeztek be ukrajnai kettős állampolgárok anélkül, hogy ténylegesen ott tartózkodtak volna. A Hír TV riporterei a szavazás napján ilyen ukrajnai állampolgárokat utaztatók közé is beépült, és azt is megtudta, hogy a voksturistákat arra buzdították, a megye 4-es száma választókerületének fideszes jelöltjére, Tilki Attillára szavazzanak...

BÓTA GÁBOR: ÁRULÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BÓTA GÁBOR
2019.03.03. 


Bárkit, egy befolyásos, látszólag totálisan biztos egzisztenciával rendelkező embert is egyik pillanatról a másikra le lehet lenullázni, simán ki lehet húzni a lába alól a talajt, lényegében élő-halottá lehet tenni - erről regél most leginkább Gerhart Hauptmann klasszikussá nemesedett darabja, a Naplemente előtt. 

Modern kori, polgári Lear királynak is mondják. A Nobel-díjassá lett német szerző Hitler hatalomra jutása előtt egy évvel, 1932-ben írta. Előre megérzett valamit abból, hogyan lehet bárkit, bármikor, teljesen tönkretenni. És sajnos mostanság ez félelmetesen aktuálisnak tűnik, holott Verebes István rendezése a József Attila Színházban az égvilágon semmit nem aktualizál. Mégis időnként összeszorul a gyomrom, hideg futkos a hátamon...

A KORMÁNY MÁR 27 MILLIÁRDÉRT VETT MUNKAHELYEKET AZ IDÉN

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.03.04.


Az év első hónapjaiban a kormány 26,6 milliárd forintnyi munkahely-teremtési támogatást osztott ki, egy munkahely átlagosan 19 millió forintba kerül. A kedvezményezettek főleg multik, bár a legnagyobb támogatásokat magyar cégek kapták. A kormány 2010 óta intézkedések garmadájával igyekszik megrendszabályozni a multikat, közben kedvezmények tömkelegével kényezteti őket.

Még csak március eleje van, de a kormány máris kiosztott 26,6 milliárd forint munkahely-teremtési támogatást – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból. A kedvezményezettek főleg külföldi vállalatok, a 14 támogatott cég közül mindössze 5 nem külföldi multi magyar leánya.

Február végén két japán cég kapott támogatást, az akkumulátorokat gyártó GS Yuasa Magyarország Kft. és az olajpumpákat gyártó Nidec GPM Hungary Kft. Viszont a legnagyobb összegeket magyar vállalatok kapták eddig 2019-ben: a Mol Petrolkémia Zrt. 11,7 milliárdot, a Pick Szeged 1,8 milliárdot új beruházásukhoz. A támogatott cégek összesen 1399 munkahely létrehozását vállalták, ez azt jelenti, hogy a magyar államnak (vagyis az adófizetőknek) átlagosan 19 millió forintjába kerül egyetlen új, egyedi kormánydöntéssel megsegített munkahely.

A kormány rendszeresen támogatja a Magyarországon beruházó külföldi multikat, mint a BMW-t a debreceni gyáráért, ami alá 125 milliárd forintért pakol infrastruktúrát, plusz ad hozzá 12,3 milliárd forint közvetlen támogatást. 2018-ban a BMW 12,3 milliárdja volt a legnagyobb kormányzati munkahely-teremtési támogatás: 8,1-8,1 milliárdot juttatott a kormány a koreai SK Battery Hungary Kft.-nek és a Zoltek Vegyipari Zrt.-nek, 5,5 milliárdot kapott a Krones Hungary Kft., 4,5 milliárdot pedig a Robert Bosch...

TRUMP KEZDHET SZEMBENÉZNI A FELELŐSSÉGRE ROVÁS RÉMÉVEL

24.HU
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2019.03.04.


A demokraták elkezdték a felkészülést az amerikai elnök eltávolítására. De kérdés, végig merik-e vinni.

Donald Trump kudarcba fulladt vietnami csúcstalálkozója után kétórás beszédben kelt ki az ellene zajló nyomozások ellen. Főleg Robert Mueller különleges ügyész volt a célpontjában: az elnök „lószarnak” (bullshit) nevezte az ellene felhozott vádakat, amivel „ki akarják lőni” az általa „gyilkosokként” jellemzett ügyészek. De megkapta a magáét volt igazságügyi minisztere is, amiért nem segített neki az ellene zajló nyomozások megszüntetésében. Majd Twitter-oldalán folytatta, ahol saját magát ártatlan embernek nevezte, aki ellen „néhány nagy rossz, korrupt ember” folytat „illegális boszorkányüldözést”, csak azért, mert megnyerte a választást.

Az sem nyerte el Trump tetszését, hogy egykori ügyvédje, Michael Cohen tanúvallomást tett a kongresszus előtt. Amit úgy értékelt, mint az ország történetében soha nem látott „elnöki zaklatást”, ráadásul a meghallgatást „az őrült demokraták” – akik szerinte szabotálták Kim Dzsonun észak-koreai vezetővel tartott találkozóját – pont akkor tartottak, amikor Vietnamban volt.

Most azonban újabb ürügyet adnak neki a demokraták a dühöngésre. Hétfőn ugyanis megkezdik a felkészülést a kongresszusban a közjogi felelősségre vonásra (impeachment), ami végül az elnök eltávolításával érhet véget...

POLITICO: MERKEL MEM HAJLANDÓ ORBÁNNAL ÜNNEPELNI A VASFÜGGÖNY-ÉVFORDULÓT

INDEX
Szerző: BG
2019.03.04. 


A Politico szerint ugyan senki nem szeretne a májusi európai választások előtt néppárton belüli konfliktusokat, de a magyar miniszterelnök és a német konzervatív politikusok viszonya annyira rossz lett, hogy ez mégis elkerülhetetlenné vált.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök német és visegrádi kapcsolatait elemzi a Politico.

Az írás három legfontosabb állítása szerint
- Budapest kezdeményezte Berlinnél, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár közösen ünnepeljék a magyar - osztrák határon, a német egyesítés előszobáját jelentő vasfüggöny-lebontás 30-ik évfordulóját, de Merkel ettől egyelőre elzárkózott.
- Manfred Weber, az Európai Néppárt élére készülő német politikus árulásként élte meg a CEU elzavarását Budapestről, mert korábban Orbántól ígéretet kapott arra, hogy az egyetem marad, és Jean-Claude Juncker kiplakátolásáról már ezt mondta: "ami sok az sok".
- Végül a V4 vezetői is egyre kínosabban érzik magukat, amikor Orbán kirohan Soros György ellen, hallgattak, amikor Orbán a szerbiai ellenzéki tüntetések kapcsán sorosozott...

NEM A JOBBIK A NÁCI VESZÉLY, HANEM A FIDESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.04.


Az ellenzéknek elég lenne mindig csak azt figyelni, mi zavarja Orbánt. Márpedig most leginkább attól retteg a propagandagyár, hogy mindenki összefog Orbán ellen, és a Jobbik oldalán felhízlalt szélsőjobbos szavazótábort hozzáadják a rendszer demokratikus ellenzékéhez. Ez együtt már jelentős többség lenne, amit nem könnyű bármilyen propagandával ellensúlyozni vagy csalással eltüntetni. Ezért aggódnak az orbáni paraziták, hogy a baloldal összefog a szélsőjobbal. Vajon kit féltenek ettől: a baloldalt, a szélsőjobbot vagy önmagukat?

Az Amerikai Népszava kezdettől fogva elvi alapon ellenzett minden összefogást a Jobbikkal, mert voltak köztiszteletben álló liberális demokraták, mint például Heller Ágnes, akik a valóban életveszélyes Jobbik idejében is támogattak volna egy ilyen összefogást. Ez elfogadhatatlan, mert az a Jobbik felelős öt romagyilkosságért, a Magyar Gárda mozgalomért, a kuruc.info-ért, a holokauszttagadásért, a parlamenti zsidó listázásért, a Betyárseregért. Novák Előd igazi néci, akivel civilizált ember nem szívhat egy levegőt, és számos társa is ugyanebbe a kategóriába tartozik. Vona Gábornak nincs legitim visszaút a politikai életbe, mert felelős azért, hogy ezt az alakulatot a Magyar Gárdával együtt létrehozta, működtette, és félelmet keltett. A romagyilkosságokért személyes felelősség is terheli.

Vona, és az általa felépített Jobbik, fideszes találmány. Vona és a Jobbik Orbán köpönyegéből (“polgári köréből”) bújt ki, és kezdetben nyilvánvalóan fideszes érdeket szolgált. A Fidesz létrehozta saját náci alternatíváját, amelynek azt a feladatot szánta, hogy összegyűjtse és a Fidesz kontrollja alatt tartsa a kódolásra nem hajlandó nácikat. Mert a többi nácit, akik hajlandóak ezt “keresztény” és egyéb látszatba csomagolni, azoknak a Fideszben van a helyük. Vona a sikerektől vérszemet kapott, és azt képzelte, Orbán kihívója is lehet, és megpróbálta függetleníteni magát. A magánéleti és szexuális botrányok után az orbáni propaganda a legaljasabb eszközöket is bevetette ellene, ami a G. nap után Simicska karjaiba lökte. Rejtélyesen távoztak Simicskával együtt a közéletből. Talán egyszer majd kiderül, mivel fenyegették meg őket.

Az örökségül hátrahagyott Jobbik megszabadult Vona és az eredeti Jobbik jelentős terhétől, ha nem is lehet azt mondani, hogy teljes mértékben megtisztult volna a náci és rasszista elemektől. De ez a Jobbik már nem az a Jobbik, amelyben Novák Előd, Vona, a gyűlölködő Morvai Krisztina, Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye mozgalom, a Betyársereg, stb.. Soha nem gondoltuk volna, hogy valaha még Roy, vagyis Sneider Tamás védelmére fogunk kelni, de Roy-t jól ismerjük még az egri skinhead-es időkből, ahol valóban résztvett cigányokkal szembeni támadásokban, de Novák Elődhöz képest egy szelíd, csendes fiú. Ezeknek a mostani jobbikosoknak sem mennénk el a szüreti báljára, de nem is félnénk tőlük úgy, mint a Vona által kitenyésztett iszonyatos náci Jobbiktól. Ezeknek nem kell cukorkampányt folytatni, ezek nem olyan durva nácik, mint az elődeik. Ezeket most itthagyták a Fidesz martalékának egy hatalmas adóssággal, hogy vergődjenek, viszont még mindig mögöttük van egy nagy tábor...

VALAKI SZÓLJON LOVASINAK, MIELŐTT VÉGKÉPP ÁKOSSÁ VÁLIK

STENK BLOG
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2019.03.04.


Nem könnyű a zenésznek, ha intézménnyé válik, és harminc év után valami újat akar mutatni. Lovasi András, akinek a hangja 28 éve hasította bele az agyunkba, hogy Haaaaaaaaa, lefekszem a hóba melléd, meg akinek a vicces basszusfutamai újrahabosították az állott, felmelegedett boroskóláinkat, most mégis erre tett kísérletet. Február elején jelent meg Tűzijáték délben címmel az új szólólemeze (Spotify-on itt hallgatható meg), a második a pályafutása során (az első a 2001-es Bandi a hegyről volt).

Ez a mostani album szinte mindennel szembemegy, ami eddig a Lovasi-univerzum volt a maga hangzás- és szövegvilágával, előadói stílusával, Lovasi jellegzetesen erős-nyers hangjával, a dalok hangszerelésével. Hatalmas, a kilencvenes, de még inkább a kezdeti kétezres évek magyar rockzenéjét döntően meghatározó életművet zár le ez a lemez – vagy legalábbis mérföldkő ebben a hatalmas életműben...

JÓ LENNE, HA VELEM JÖNNÉNEK

JÓREGGELT EURÓP BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.03.04.


Bocsánatot kérek mindenkitől, régiektől és újaktól, hűségesektől és alkalmiaktól - el lettem csábítva.
Nem akartam addig szólni, amíg bizonyos nem lett, múlt péntek óta viszont már az: ezentúl egy Szalonnázó című oldalon olvashatók az írásaim (az Ezerév egy készülő könyv, annak a fejezetei eddig is csak ott - azaz annak idősebb testvérénél, a Kolozsvári Szalonnánál - jelentek meg). Az eddigiek, azaz a jegyzetek, az Ezerév és a zenei játékok mellé indítottam egy Nyelvöltögető címzetű rovatot, ami visszaöltögetni szándékozik nyelvünk szétszakadt szövetét. Ezenkívül megpróbálom feléleszteni a Jóreggelt Európát, a hajdani rádióműsoromat, ami furcsa lesz a "lányok" (a riportereim) meg a Rádió archívuma nélkül, de majd meglátjuk - elvileg szombat délelőttönként jelentkezem majd új műsorral, szólok, mikor kezdek.
Ide már csak keveset fogok írni, egyszerűen nem lesz rá időm...

A POKOLHOZ VEZETŐ ÚT JÓSZÁNDÉKKAL VAN KIKÖVEZVE - EGY MAGYAR PÉLDA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2019.03.04.


Először is elnézést kérek, hogy mindig magyarországi eseményekről írok – de hát itt élek, ezt ismerem. Úgy gondolom viszont, hogy a Kanadában élő magyarokat is érdekelheti szülőhazájuk sorsa. Talán nem haszontalan, ha a piros-fehér-zöldben eltáncolt tschárdás, meg harsányan deklimált Nemzeti dal mellett tudnak egyet-mást mai életünkről.

Közhelyszámba megy már az „ingyenes” magyar egészségügy sanyarú sorsa. Most például meglehetősen felajzotta a közvéleményt egy civil kezdeményezés. Arról van szó, hogy a beteg gyerekek kórházi ápolása idején legalább az egyik szülő ott lehessen folyamatosan a gyermeke mellett. A szülők (főként az anyák) ezt évtizedek óta úgy tudják megoldani, hogy éjszakára a kórtermekben a földön, vagy a folyosókon kucorognak.

Orosvári Zsolt kezdeményezésére civil gyűjtés indult, hogy összecsukható tábori ágyakat vegyenek ezeknek az anyáknak, ne a földön kelljen „pihenniük”. A kórházak vegyesen fogadták az akciót, a legnagyobb gyermekkórház, a Heim Pál nevű intézmény azonban hivatalosan elutasította az ágyak felállítását.

Minden tiszteletem a civileké, hiszen bizonyították: a „magyar” nem érzéketlen, és szolidáris is. Sokmillió forint gyűlt össze a célra, és helyenként már demonstrálnak a szülők és szimpatizánsaik az ágyak használata mellett.

Sajnálom, de ez az akció szemléletes példája annak, amikor „a pokolhoz vezető út jószándékkal van kikövezve."...

SEMMIT SEM TUDOK ELFOGADNI A RENDSZERBŐL - KŐSZEG FERENC SZERINT REPARÁLHATATLAN A ROKONOK ORSZÁGA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.03.04.


A rendszerváltást ünnepli a kormányzat Harminc éve szabadon munkacímmel. A megalománia ezúttal is tetten érhető: húsztagú emlékbizottság állt fel, olyan kortársak részvételével, mint Lezsák Sándor, Kónya Imre, Boross Péter. A történész szakmát Szakály Sándor, M. Kiss Sándor és az elmaradhatatlan Schmidt Mária reprezentálja. A felügyeletet Kövér László házelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kormányzat fiatal farkasa látja el. Felsorakozik az állami média, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely most meghálálhatja a belé öntött temérdek kormányzati pénzt. Persze apróbb hiányosságok azért lesznek. Nem lesznek ott a csapatban a demokratikus ellenzék képviselői, ki tudja, szó esik-e a SZETA-ról, a szamizdatról, a vallási csoportosulásokról, a valaha oly színes ellenzéki szubkultúráról. Vagy például Kőszeg Ferencről, aki ma már nyugdíjas, és abban a lakásban él, ahol nevelkedett.

Valami logikai hiba csúszott az előkészítésbe. Mi úgy vagyunk értesülve, hogy 2010-ben lezajlott egy újabb rendszerváltás. A Nemzeti Együttműködés Rendszere sok tekintetben a rendszerváltás ellenpontjaként jött létre. Hogy lehet ezt az ellentmondást áthidalni?

– Ezzel mintha a kormány – ahogy annak idején, 1989 előtt mondtuk: „kártunk és pormányunk” – is zavarban volna. Az „alkotmányos forradalom”, ahogy Antall József nevezte az 1989–90-es eseményeket, és a 2010-es „fülkeforradalom” között a Fidesz-történetírás szerint húsz „zavaros esztendő” telt el, míg Orbán Viktor kormányra kerülésével megtörtént végre az igazi rendszerváltás. Azaz a „harminc éve szabadon” voltaképpen csak kilenc. Mint a mesékben: nálunk három nap egy esztendő.

Rég jártam önnél a legendás lakásban, ahol a hetvenes években értelmiségi összejöveteleket tartottak. 1970–71-ben Kemény György festőművész a padlótól a plafonig kifestette az egyik szobát, és a „világnézeti freskót” (Marx, Angela Davis, meztelen nők) ma úgy tartják számon, mint a magyarországi pop art egyik fő művét. De a Párisi udvar felől nem jöhetünk már be, mert ott szálloda épül. Kik építkeznek?

– Ez érdekes történet. A Párisi udvart két arab üzletember birtokolja, divatos politikai szóhasználat szerint migránsok. 1986 óta élnek Magyarországon, akkoriban, úgy mondják, a Keleti pályaudvar környékén folytattak pénzváltó tevékenységet. Igen magas szintű politikai kapcsolataik lehettek, különben kiutasították volna őket, hiszen a valutaváltás illegális volt. Eredetileg hárman voltak, de egyikük testvére 1995-ben robbantásos merénylet áldozata lett: a kivégzéssel – az akkori újsághírek szerint – azt torolták meg, hogy az összegből, amit külföldi bankokban kellett volna elhelyeznie, ötszázmillió forint eltűnt. A Párisi udvar mostani tulajdonosai ezután indították el nagyszabású szállodavállalkozásukat. 2012-ben, az északi Klotild-palotában működő Buddha-Bar Hotel megnyitásán részt vett Orbán Viktor, Erdő Péter és Schmitt Pál is. A két vállalkozó a miniszterelnök jelenlétében vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. A hotelt nemrég bezárták, új tulajdonosa lett...

JÓL HANGZIK, HOGY FELVÉTELI NÉLKÜL LEHET EGYETEMRE MENNI, DE KOPPANÁS JÖHET A VÉGÉN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.03.04.


Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.

Csábítónak tűnik a lehetőség, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok ne a teljes érettségi, hanem csak a szakmai vizsga eredménye alapján kerüljenek be a felsőoktatásba, de az érintettekkel beszélve úgy tűnik: ennek számtalan buktatója lehet. Mielőtt a véleményeket ismertetnénk, bemutatjuk részletesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai anyagát, a Szakképzés 4.0-t, amelyben ez a javaslat is szerepel.

A felvételi könnyítést a szakgimnáziumi rendszer teljes átalakításával képzelik el. Ez nagyon sok diákot érint, hiszen bár a gimnázium a legnépszerűbb, alig valamivel kevesebben választják a szakgimnáziumi képzést: a KSH adatai szerint 2017-ben a diákok 41,6 százaléka érettségizett ott.

A szakgimnáziumok most 4+1 éves képzést nyújtanak – a statisztikák szerint a plusz egy, technikusi képzést adó évre nagyjából minden második diák marad ott –, ezt alakítaná át az ITM ötéves képzéssé, az iskolatípus nevét pedig technikumra módosítaná...

NAGY BECSAPÁS AZ IDEI CAFETERIA - ÖSSZEFOGLALTUNK MINDEN SZABÁLYT BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOKRÓL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.03.04.


Egy átlagos béren kívüli jutatási keret alig több mint a felére is olvadhat, mire a dolgozó zsebébe jut – számolta ki az Azénpénzem.hu. A gond az, hogy ezzel a választás során esetenként nincs is tisztában a munkavállaló. A cégeknél ugyanis „trükkös” kalkulátorok működnek.

Az alapjaiban átalakított cafeteria rendszer a gyakorlatban elég becsapós lehet. A cégek is kapkodták az idén a fejüket, ezért számos helyen csak mostanában lehet a felkínált palettáról választani. A gond az, hogy elsőre általában nem látszik, valójában mi mennyi lesz. Több vállalat is kínál kalkulátort a választáshoz, de ezek baja általában az, hogy a bérként adózó juttatásoknál a cafeteria bruttó keretéből csak a munkáltatói közterhek levonását tüntetik fel. A bérszámfejtők azonban a dolgozói közterheket (ami nem csekély, hiszen 33,5 százalékra rúg) is kegyetlenül levonják. Az indoklás szerint ez azért van így, mert a valódi nettó kialakításába bejátszik még a családi kedvezmény (vagy akár valamilyen letiltás)...

LEHET ÉRTELMESEN BESZÉLNI A HATÁRÁTKELÉSRŐL?

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.03.04.


A címben feltett kérdésre mindenki saját ízlése és tapasztalata alapján válaszol, a Menedék kötete, a Mit tudunk a kivándorlásról? mindenesetre megpróbálkozik vele. A bemutatón ott volt Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense is, aki a könyvet is elolvasta, majd írt is róla.

„Mit tudunk a kivándorlásról?”

Mennyien mentek ki? Visszajönnek-e? Újra kimennek-e? És pontosan kik mentek ki? Munkások Németországba, egyetemisták és fiatal diplomások Angliába? Romák Kanadába? Prostituáltak Bremerhavenbe és más német városokba?

A jobb fizetésért mennek? Kalandra vágynak? A hazai légkört nem viselhetik? Kik járnak jól ezzel? Marad-e valaki hosszú távon egy fogyatkozó népességű országban?

A migrációról egyszerű képet kialakítani nem lehet. Az amúgy is bonyolult feladványt Magyarországon a nemzeti sorsról való kényszeres elmélkedés és a téma átpolitizáltsága nehezíti.

Az itt ajánlott kötet igazán átfogó képet ad erről, még a fejezeteit elválasztó ábrák is ezt érzékeltetik. Olyanok, mint a Rorschach-teszt. Pacák – látszólag alakzatokká állnak össze. Arra emlékeztethetnek, ahogyan a politikusok és más, egyszerű emberek azt látnak bele „a migráció világába”, amit éppen akarnak.

Önkényesen. Egy-egy valós vagy éppen kitalált konkrétumot kiragadnak, számháborút vívnak, dramatizálnak, bagatellizálnak, „kitántorgókat” síratnak vagy elégtételt éreznek, az EU-n belüli szabad mozgásért felelősségre vonnának, az alulfinanszírozott hazai felsőoktatás helyett külföldi tanulmányokat választók elszivárgása kapcsán felelősséget tagadnának. Ki ezt, ki azt – érdekei és előítéletei szerint...

DEPORTÁLJUNK HUMÁNUSAN - A HORTHY-RENDSZER ÉS A MAGYAR HOLOKAUSZT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MOLNÁR JUDIT
2019.03.01.


Adolf Eichmann 1944. március 19-én azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy rekordot döntsön. Sikerült. 57 nap, azaz alig két hónap alatt 440 ezer embert deportáltak a halálba. Soha egyetlen országban sem tudott ilyen rövid idő alatt ennyi embert a halálba küldeni.

A német megszállás 18. napján fölvarratták a sárga csillagot a zsidókkal, a 28. napon elkezdődött a gettókba és gyűjtőtáborokba zsúfolásuk, a 29. napon a vagyonuk összeírása és zárolása. A 41. napon elindult az első deportálóvonat Auschwitz-Birkenauba. Négy hónappal később Budapest kivételével már nem élt zsidó Magyarországon.
*
2012 óta holokauszt-megemlékezéseken a magyar államfő, a kormányfő és miniszterei hangsúlyosan emelik ki beszédeikben, hogy „a magyar állam nem védte meg zsidó honfitársait”.

Kérdezem én: kitől nem védte meg?

Nézzünk szembe a múltunkkal! Ennek a tempónak oka volt. És ebben felelőssége van annak a 25 éves antiszemita politikának, ami a Horthy-rendszerben valósult meg.

Nézzünk szembe a szavak értelmével! A megvédeni, megvédés szónak nem szinonimája a jogfosztás, a kirekesztés, a kifosztás, a megalázás, a motozás, a gettósítás, a megkínzás, a deportálás és a közömbösség. Márpedig Magyarországon nem a zsidók megvédését kérték a parlamentben a zsidótörvényeket beterjesztő miniszterek. Kőrösmezőn keresztül Kamenyec-Podolszkijba sem azért deportáltak 18 000 zsidónak minősített magyar állampolgárt, mert meg akarták védeni őket. Újvidéken sem az ő védelmükben mészároltak le több száz családot. A gettóként kijelölt téglagyárak, malmok, gyártelepek, sertésólak, lóistállók sem a védelmüket szolgálták. Akik a lakásukat, irodáikat, esetleg zongorájukat kiigényelték, szintén nem a védelmükre gondoltak.

Bibó István írta 1948-ban, hogy ha egy üldözött Dániában olyan helyzetbe került, hogy az első útjába eső házban segítséget kellett kérnie, akkor nagy valószínűséggel arra számíthatott, hogy azt megkapja. Ellenben Magyarországon hasonló helyzetben, ha egyáltalán be mert kopogni, akkor közönyre, elutasításra számíthatott. Ritka esetben segítségre.

Tehát a magyar holokauszt és annak tempója nem érthető meg, ha nem nézünk szembe a Horthy Mikós nevével fémjelzett 25 év antiszemita politikájával.

Először azonban összehasonlításként a tempóra vonatkozóan lássunk néhány példát más országokból:

A varsói gettóból 1942-ben 53 nap alatt 310 000 zsidót küldtek a treblinkai haláltáborba. Ez naponta 5000–6000 embert jelent. Magyarországról naponta 10 000–12 000 embert deportáltak.

A dán zsidókat 1943. október elsején éjszaka akarták deportálni Theresienstadba a németek. De mindössze körülbelül 500 főt tudtak deportálni. Ugyanis közel 8000 zsidót a dánok átszöktettek Svédországba hajókon néhány hét alatt.

Franciaországban a Vichy-kormány hatóságai és a német hatóságok jól együttműködtek. Mégis 1941–1942-ben „csak” 42 ezer zsidót tudtak deportálni a tervezett 100 000 fő helyett. Másfél év alatt 42 000 zsidó! Magyarországon 1944-ben négy nap alatt „sikerült teljesíteni” ezt a létszámot.

Hollandiából 1942 júliusától 1944 végéig, két és fél év alatt deportáltak körülbelül 100 ezer zsidót Auschwitzba és Sobiborba a nácik a holland hatóságok aktív segítségével. A holland holokauszt áldozatainak aránya 73 százalék.

Térjünk vissza Magyarországhoz. A XIX. században az egyenjogúsítás, a befogadás jellemezte a magyar hivatalos politikát. A XX. században, az első világháborút és a forradalmakat követően azonban ez a folyamat megszakadt. 1919-től kezdve egyre több vezető politikus hangoztatta, hogy a két forradalom és a forradalmakat „csináló” zsidók az okai a hatalmas területelcsatolásoknak. Majd 1920-ban megszületett az első világháború utáni Európa első antiszemita törvénye: Teleki Pál kormánya beterjesztette és elfogadtatta a numerus clausus törvényt a nemzetgyűléssel, amely a zsidók arányát maximálta az egyetemeken hat százalékban, és ezzel megalapozta a kirekesztés hagyományát. (A törvény végrehajtási utasítása kimondta, hogy az izraelitákat nemzetiségnek tekinti, és a zsidók aránya, azaz a zsidókvóta 6 százalék.) Horthy 1943-ban büszkén hozta szóba Hitlernek, miszerint: „Magyarország dicsekedhet azzal, hogy az első volt a világon, amely fennhangon hitet tett az antiszemitizmus mellett”. Bethlen István csak miniszterelnökségének hetedik évében, 1928-ban volt hajlandó külső nyomás hatására módosítani a törvényt. A diszkrimináció enyhült ugyan pár évre, de Hóman Bálint 1932-ben, a kultuszminiszteri székbe kerülve ismét utasította az egyetemeket, hogy a felvételiknél „rigorózusan” járjanak el.

1938–1942 között további 21 zsidóellenes törvényt fogadott el az országgyűlés. De ne feledkezzünk meg a zsidóellenes rendeletekről sem. 1938 és 1945 között 367 (!) zsidóellenes kormány- és miniszteri rendelet jelent meg a Budapesti Közlönyben, az akkori hivatalos lapban.

Havi átlagot tekintve Imrédy Béla kormánya 17 rendeletével az utolsó helyen található. De ne feledjük, hogy ez a kormány fogadta el az úgynevezett első zsidótörvényt, és terjesztette a képviselőház elé a másodikat. Meghökkentőnek tűnhet, hogy szinte egyformán „sereghajtó” a Lakatos-kormány (5 rendelet) és a nyilaskeresztes Szálasi-kormány (5 rendelet) havi két rendeletével.

Teleki Pál második kormánya (100 rendelet) havonta négy zsidóellenes rendeletet adott ki, Bárdossy Lászlóé (72 rendelet) pedig több mint hatot. Az ő esetükben is megjegyzendő, hogy nevükhöz fűződik a második, illetve a harmadik zsidótörvény elfogadása. Kállay Miklós kormánya a két év alatt kiadott 78 zsidóellenes rendeletével a középmezőnyben húzódik meg. A legaktívabb a Sztójay Döme vezette kormány volt az 1944. március 19-i német megszállást követően: ez a kormány szinte minden második napon elfogadott egy-egy újabb rendeletet. 85 rendeletet adtak ki 5 hónap alatt. Ezek már a jogfosztáson és a kifosztáson túl a megalázás és az elkülönítés legváltozatosabb módjait írták elő. És akkor még nem beszéltünk a bizalmas rendeletekről és utasításokról. Ezek között már ott található az a Baky László belügyi államtitkár által aláírt rendelet is, amely az ország zsidóktól való megtisztítását írta elő 1944. április 7-én.

A törvényeken és rendeleteken túl a helyi hatóságokat és a hétköznapi embereket fokozatosan hozzászoktatták a „zsidózáshoz”. Újságcikkek, plakátok, nyomtatványok sokaságával találkoztak nap mint nap. És ezek a nyomtatványok természetesen hatottak az emberek tudatára. Ötleteket kaptak: ki a zsidó? Hogyan védekezz ellene? Mit tegyél vele?
...

VÁLASZTÁSI PROGRAMOT HIRDETETT AZ EGÉSZSÉGÜGY MEGÚJÍTÁSÁÉRT KÜZDŐ ORVOSCSOPORT

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2019.03.04.


Másfél milliós szakorvosi fizetés, intézkedési javaslat a hálapénz megszüntetésére, online értékelési felület - ezek a főbb pontjai a programnak. Céljuk, hogy megváltoztassák az orvosi kamara zárt és passzív munkamódját.

A nemrég alakult, és a Magyar Orvosi Kamara megreformálását céljául kitűző Újratervezés orvoscsoport azt írja most indult honlapján, hogy a stabil egészségügy szilárd orvosi életútra épül, ezért programukban az orvosi hivatás szakaszainak kritikus kérdéseit helyeztük előtérbe.

A jelenleg 89 aktív tagot számláló, a Kamarán belül alakult csoport többek között arra törekszik, hogy aki 2019-ben kezdi el az egyetemet, az 2025-ben már itthon találja meg hivatását és megélhetését.

Fontosnak tartjuk, hogy leendő kollégáink alakítói lehessenek az őket fogadó rendszernek, így a MOK-nak is.

Kiemelik a rezidensek problémáját is. Jelenleg aránytalanul nagy részben a fiatal orvosok, a rezidensek viszik a vállukon az egészségügyet. A teher pedig óriási az Újratervezés szerint. A fiatalok hamar kiégnek, és a szakvizsga megszerzése után sokan elhagyják az országot. „Ezért a programunk alkotásában kiemelten vettük figyelembe a rezidensek problémáit, megszüntetve ezzel az elvándorlás egyik okát, a nem megfelelően működő szakképzési rendszer hibáit.”

A jelenleg 89 aktív tagot számláló, a Magyar Orvosi Kamarán belül létrejött csoport a szervezeten belül szeretné megjeleníteni azokat az értékeket, amit az “1001 orvos hálapénz nélkül” online szerveződő Facebook közösség több mint 3000 tagja képviselt az elmúlt 4 évben:

"a sajtó és a társadalom aktív bevonásával, számos, a betegbiztonságot befolyásoló problémára hívtuk fel a figyelmet és dolgoztunk ki javaslati tervet (egészségügyi dolgozók egzisztenciális helyzete, kórházi fertőzések, sürgősségi osztályok helyzete, mentális egészségügyi ellátás, zavaros etikai ügyek, a hálapénz betegbiztonságot és orvosképzést romboló hatásai). Ezek többsége mára kormányzati program lett" – írják...

LEGYEN AKKOR TIMMERMANS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.03.04.


Jó, akkor levesszük a junckerost, de lesz helyette timmermansos, úgy megfelel? (Így szórakozik Orbán a világgal.) Nem felel meg, hülyegyerek, húzzál anyádba. Így kellene viszonyulni viszont a csútihoz az EPP moguljainak, ezek viszont csak hümmögnek, egyrészt-másrésztoznak, játékszabályokat tartanak be ott, ahol a másik fél az asztalra szarik, és kenegeti szét a mocskát. Ezt így nem lehet csinálni, ennek így jó vége nem lesz. Merengjünk hát el megint, mi van itt, mibe döglünk bele csendben és halkan.
Tudjuk, hogy kiakadás van az újabb riogatós plakátok miatt, amelyen Sorossal és Junckerrel, mint mumusokkal hinti el a fortélyos félelmet Orbán és bandája. Egy néppártost ne mocskoljon már, mondja a Néppárt, ez a mi Cipollánk meg azt mondja, nekem mindegy, rakunk oda helyette egy szocit, secko jedno, az én nyájam úgyis tajparaszt, mindegy, mitől szarik be és szavaz rám. Most ezt vizsgálgatja, ezt tűrik-e, közben letelik a kampány, és már mindegy lesz.

Nincs az Istennek olyan írt vagy íratlan törvénye, amit ne lenne képes áthágni ez a korlátjait vesztett és elszabadult organizmus, akit, illetve már egyre inkább, amit mi magunk nevelgettünk ilyen szép nagyra, hogy bírni sem lehet vele. És mástól várjuk, hogy megállítsa. Nem fogja, túlságosan úriember, nincsen szokva a karikás ustorhoz, a bő gatyához és a bakfitty-szerű érveléshez, nincsen otthon az ugaron. A vadkelet csak az erőből ért, egészen köznapian, ha képen verik, erre szoktatta a kommunista papája kölökkorában ugyanis.
Manfred Weber, akinek is egyre terhesebb a cimboraság, ezt mesélte: “Egy dolog azonban világos – megköveteljük az alapelvek betartását. Ezek a jogállamiság, a független média és bíróságok, a korrupció elleni harc és a tudományos kutatás szabadsága. Ezek az aspektusok nem csak kulcsfontosságúak, de ezeken alapszik az egész Európai Unió. Az Európai Bizottság elnökeként szigorúan tartanám magam ahhoz, hogy ezeket az elveket az unióban senkinek sem engedjük megsérteni.”...

ORBÁN FŰT-FÁT ÍGÉR BERLINNEK, MÁR ÉRZI, HOGY EZT ELKÚRTA, NEM KICSIT, NAGYON - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.03.04.


- Die Welt: itt a vég, a Fideszt ki kell zárni a Néppártból! FAZ: az EPP lassan Orbán bohóca lesz

- A magyar kormányfő neme tud meglenni provokációk nélkül, abban bízik, hogy a német uniópártok végén visszariadnak és nem távolítják el a magyar pártot az EPP-ből, pedig nagyon ráfizethet, az országgal egyetemben

- Migrációellenes kampány ide vagy oda, jelenleg 750 vesztegelnek Venezuelában, hogy Magyarország befogadja őket

FAZ

1. Az újság úgy tudja, hogy Orbán Viktor a hét végén telefonon azt ígérte a CDU elnökének, hogy hűséges marad az Európai Néppárthoz és annak bizottsági elnökjelöltjéhez, Weberhez. Azon kívül véget vet a Juncker-ellenes plakátakciónak, amellyel kiprovokálta a kizárási eljárást az EPP-n belül. Ám továbbra is csatázik Brüsszel állítólagos migrációs tervei ellen, csak most Timmermans lesz a célpont a hirdetésekben.

2. A konzervatív újság „Orbán idiótái” címmel arról ír, hogy 2015 késő nyarán a magyar miniszterelnök rendkívül nehéz helyzetbe került volna, ha Németország és Ausztria nem veszi át tőle a menekülteket. Lehet, hogy még bele is bukott volna. A segítséget elsősorban Merkelnek köszönheti, mégis azóta fejt ki elkeseredett, kereszthadjárat-szerű ellenállást a kancellár migrációs politikája ellen. Nem okvetlenül kell Berlin oldalán állni, hogy valaki ezt hűtlenségnek tekintse. Ám az eljárásmód igencsak messze van az Európai Néppártban megszokott polgári érintkezési formáktól, mert azok az érdekegyeztetést célozzák. Az egyetlen ok, amiért Orbánt ilyen sokáig megtűrték a strasbourgi frakcióban, az a nem kevés számú fideszes EP-képviselő. Ám mivel folytatni kívánja Brüsszel-ellenes kampányát, amely nélkül a belpolitikában láthatólag nem tud meglenni, a Néppártnak fel kell tennie a kérdést, hogy lassan tényleg nem lesz-e hasznos idióta – Orbán oldalán?

3. „Orbán és a baloldali szalámi” címmel az újság rámutat, hogy Orbán Viktor védekezik és szép csendben keresi a kapcsolatot a CDU-val. Maga a „szalámitaktika” kifejezés Rákositól ered, de a politikus a Weltnek adott interjúban azért használta, hogy igazolja: a baloldal a konzervatívok megosztásán mesterkedik. Eszerint a Fidesz néppárti tagsági körüli vita nem a hazai hatalmi visszaélések és Juncker elleni támadás miatt robbant ki. Azok számára is talált egy történelmi, lenini fogalmat a kommunista időkből, akik a kizárást kezdeményezték. Nos, ők hasznos idióták.

A Soros elleni kampány hozzájárult Orbán rossz híréhez, hiszen az olyan klasszikus, antiszemita kliséket használ, mint a világ ellen összeesküvő, hazátlan zsidó. De az érzelmeket az kavarta fel igazán, hogy ezúttal Junckernek is nekiment. Kitart amellett, hogy a Bizottság elnöke csak azt kapta, amit megérdemelt, ám egyidejűleg próbálja elsimítani az ellentéteket. Gulyás Gergely és Balog Zoltán berlini útját ugyan nem akarták nagydobra verni, de a tárgyalás természetesen kitudódott. A jelentésekben szereplő „strukturált párbeszédet” olyan feltételezett latorállamok esetében szokták alkalmazni, mint Irán, hogy megállapodásra jussanak vele. Orbán állítólag egyértelműen megígérte a CDU vezetőjének, hogy lojális lesz Weberhez és a Néppárthoz, még akkor is, ha egyesek már fenik a késüket a választás utánra.

Die Welt

1. A magyar kormányfő nem hagyja abba a provokációkat. A Weltnek adott interjú után az uniópártok valamelyest eltávolodtak a magyar irányvonal alapvető bírálatától, de az látnivaló, hogy konfrontációs felfogásával a magyar vezető egyre nagyobb befolyást gyakorol a német politikára. A SPD azt sürgeti, hogy a konzervatív partnerek ne is foglalkozzanak Orbán kijelentéseivel. Frakciószóvivőjük kijelentette, hogy mivel a magyar vezető évek óta az EU milliárdjaiból korszerűsíti országát, ám eközben keresztes hadjáratot folytat az európai partnerek, intézmények és értékek ellen, végre ejteni kellene, nem pedig udvarolni neki. Emellett sürgette, hogy távolítsák el a Fideszt a Néppártból és ne adjanak annyi uniós támogatást neki.

De a magyar miniszterelnök a Timmermans elleni plakátkampány bejelentésével kereszténydemokrata politikusokat is maga ellen hangol. Elmar Brok a CDU-tól azt követeli, hogy március 20-án az EPP Politikai Gyűlése érdemben vitassa meg magyar tagpárt kizárását, ahogyan az immár hivatalos formában is felvetődött. Mert nincs ok arra, hogy levegyék a napirendről a kérdést, nem szabad megengedni, hogy Orbán a maga képére fesse át a Néppártot. Hogy megszabaduljanak a Fidesztől, azt már az uniópártok vezetői sem tartják elképzelhetetlennek. Figyelmeztette Orbánt Weber is, pedig neki udvarol a magyar politikus.

A kormányfő azt sürgeti, hogy a schengeni államok állítsák fel a belügyminiszterek tanácsát, a német koalíciós pártok azonban eltérően ítélik meg az ötletet. A CDU egyik szakértője odavan az elképzeléstől. Ezzel szemben a szociáldemokraták úgy ítélik meg, hogy amit Orbán felvetett, az eleve meg akarja gátolni a közös menedékrendszert, illetve az európai intézmények gyengítésére játszik. Úgy tűnik, Orbánnal nem lehetséges semmiféle kompromisszumra jutni a menekültpolitika ügyében, tette hozzá a párt szóvivője.

2. Erősödik az európai konzervatívok nyomása Orbán Viktorra, így az enged valamelyest, de már tervezi a következő akciót. Ennélfogva elképzelhető, hogy két hónappal a választás előtt kettészakad a Néppárt frakciója. A magyar miniszterelnök egyre nagyobb gondot okoz az EU-nak. Az EPP számára pedig mind veszedelmesebb a vita, olyannyira, hogy szakítópróba fenyeget. Akik a kizárása mellett kardoskodnak, azok nem csupán a plakátkampányt vetik a szemére, hanem a sajtó és az igazságszolgáltatás, valamint a kisebbségvédelem megsértését, továbbá a korrupciót is. Orbán ezzel szemben „hasznos idiótáknak” minősítette kereszténydemokrata bírálóit. A Néppárt CDU-s alelnöke, David McAllister fel van háborodva: azt mondja, a Fidesz fokozatosan eltávolodik a közös európai értékekkel, a poszterek pedig a mélypontot jelentik. Ezért beszélni kell a magyar politikus fejével.

Az újság úgy értesült, hogy Daul pártelnök, valamint a CDU vezére is fokozta a nyomást Orbánra, ennek eredménye, hogy leszedik a Junckert ábrázoló posztereket. A miniszterelnök tudja, hogy mennyire fontos számára az EPP. Az esetleges új populista és nacionalista frakció tagjaként jelentősen veszítene európai befolyásából és végképp kívülálló szerepkörbe kényszerülne. Igazából idáig mindig beadta a derekát, amikor a kritika hatalmi bázisát, a néppárti tagságát veszélyeztette. Inkább arra törekszik, hogy saját ízlésének megfelelően alakítsa át a pártcsaládot, pl. úgy, hogy felveszik a PiS és a Ligát. Ezen van, mert úgy tudná a legkönnyebben érvényesíteni az illiberális demokrácián alapuló stratégiáját. Daul azonban mindent megtesz ennek megakadályozására.

Ugyanakkor félő, hogy a Néppárt helyeket veszít, így előnye tovább zsugorodik a többi pártszövetséggel szemben. Ezzel együtt valószínű, hogy Orbán ezúttal nem tudja olyan könnyen kihúzni a fejét a hurokból. Daul, Kramp-Karrenbauer és Weber ugyan folyamatosan azért imádkoznak, hogy elüljön a vita, legalábbis az EP-választásig. Ám a jelek szerint utána következik a leszámolás. Hogy hasznos idiótaként bélyegezte meg EPP-n belüli bírálóit, azzal Orbán csak tovább szította a tüzet. Március 20-án előbbre juthat a Fidesz kizárási folyamata.

A lap is idézi Elmar Brokot, aki botrányosnak tartja, hogy Orbán Junckert teszi felelősség az erősödő migrációért. Ez hazugság, és azt sürgette, hogy a kormányfő kérjen bocsánatot.

3. A befolyásos jobboldali lap vezércikke követeli, hogy rakják ki a Fideszt a Néppártból, mert betelt a mérce, még akkor is, ha a kizárás folytán veszélybe kerül, hogy Weber kövesse Junckert a Bizottság élén. Nem arról van szó, hogy ördögnek minősítsék a kormányfőt, hiszen az a szigorú migrációs politikával két éven át védte a külső határokat és ezáltal megelőzte a még nagyobb zűrzavart. Emelett jól áll a gazdaság, a legtöbb magyar életszínvonala emelkedett az utóbbi 9 évben. Éppen ez a sikeres politika nehezíti meg annyira a feladatot. A másik oldalon ott az illiberális demokrácia hirdetője, aki a kirekesztésre, a tekintélyelvűségre, a jogállam korlátozására és a másként gondolkodók szégyentelen rágalmazására épít. Ezt legutóbb Juncker tapasztalhatta meg a hazugságon alapuló kampány során.

De most már elég. A Néppárt Európa-barát szerveződés, világos értékrenddel. Abba már régen nem illik bele mindaz, amit Orbán képvisel és csinál. Végre ki kellene zárni, mert abból két előny is adódna: fokozódna a kereszténydemokraták hitele, ugyanakkor a miniszterelnök fontos hatalmi támaszát vesztené el. A büszke politikusnak semmi sem fájna jobban, minthogy többé nem ülhetne oda a befolyásos kereszténydemokrata kormányfők asztalához. Nem szeretne Le Pennel és a többiekkel a szégyenpadban ülni. Természetesen van abban kockázat, ha már a közeljövőben túladnak rajta. Webernek okvetlenül szüksége van megválasztásához a magyar támogatásra. Az SPD és az FDP pedig akkor járassa a száját, ha már tesz valamit a bukaresti kormány ellen, hiszen a szociáldemokrata-liberális román kormány még rosszabb, mint a magyar...