2019. február 23., szombat

ÉPPEN MATYÓMINTÁS BALTÁVAL VERJÜK SZÉT AZ UNIÓT, DE AZÉRT KÜLDJÉK A PÉNZT. NE SOKAT. TÖBBET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. A.
2019.02.23.


.
..Akkor rögzíteném én is a lényeget a határokon átívelő, export árucikké fejlesztett nemzetikeresztény gyűlölet és agymosás kontextusában: az Európai Unió egy rakás szar, de küldje a pénzt (ne kevesebbet, hanem többet) és segítsen abban, hogy a magyarok ne menjenek a rothadó Nyugatra kalandozni az emberhez méltó élet reményében. Az Európai Unió döglődik, kiforgatták identitásából, kultúrájából, de mivel a pénzéből még így sem sikerült, küldjék szépen a lóvét ide a végekre, hogy a Felcsúthoz csatolt huzatos Kárpát-medencében a kéményhez láncolt kisember – hithű keresztényként, túlórától túlóráig, választástól választásig – öntudatlanul lubickolhasson az ő felsőbbrendűnek képzelt szittya magyar életének hagymázában. A szuverenitásunkat hagyja békén, csessze meg az Európai Ügyészségét, a jogállamisági és emberi jogi handabandáit, az alapértékeit és a szerződéseit, majd mi megmondjuk, hogy azokból mit van kedvünk tiszteletben tartani és mit szarunk le ívesen.

Jó, akkor én ezt most már tényleg nem hiszem el, és nem azért, mert szerintem jelen állás szerint Semjén Zsoltnál kevés haszontalanabb és kártékonyabb figura lődörög a fenenagy nemzeti politika kártékony semmirekellőkkel gazdagon telezsúfolt színpadán. Hanem azért mert erre volt elég az elmúlt kilenc év, amikor példátlan nagyságrendű európai uniós támogatás érkezett Magyarországra és csordogált tovább megszámlálhatatlan nagyságrendű támogatás a határon túli magyar közösségekhez. Ez konkrétan arra volt elég, hogy 2019 februárjában, az EP-választás hajnalán, miközben az Fidesz-KDNP nevű formáció éppen matyómintás baltával veri szét az Európai Uniót, és minden korábban aláírt döntését szemen köpve, milliárdos hazugságokba tekert összeesküvés-elméletekkel rágalmazza az uniós grémiumokat/tisztségviselőket (gyengébbek kedvéért: a jogos kritika és az alufóliasisakos rágalom továbbra sem egy és ugyanaz!), ezek a drága emberek erős Európáról filozófálnak és tartják a markukat.

A szabad munkavállalás, munkaerőáramlás, tanulás európai uniós vívmányait kiröhögve komolyan gondolják, hogy csak azért, mert ők élhetetlenné tették a drága anyaországot, mert a miniszterelnök családi vállalkozásának és eszelős hatalmi ambícióinak rendelték alá a nemzet érdekeit, és mert talán lenne annyira jó ötlet szögesdróttal teljesen körbetekerni az országot – hogy se ki, se be -, az aggasztó mértékű kivándorlás felelősségét is az EU nyakába varrják. Hogy ehhez megint biodíszletként használják a határon túli magyar közösségeket az attól lesz igazán tragikus, hogy egy sincs azok között a vezető politikusok között, aki feltette volna magának a kérdést: hogyan egyeztethető össze a szuverén, homogén nemzetállamok Európájának orbánista víziója eme szuverén, homogén nemzetállamok területén élő kisebbségek jogainak védelmével? Milyen erkölcsi piedesztálról lehet az EU szemére vetni, hogy leszarja a Románia, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia területén élő magyar kisebbségek jogait, ha minden egyéb kérdésben az az asztalcsapkodás apropója, hogy az Unió hagyjon békén és ne ugasson bele? Itt tényleg már senkinek nem maradt egy csöpp józan esze sem?

Tehát Semjén, akinek főállásban az a feladata, hogy szerelemtől megrészegült, párás tekintettel csodálja a főnökét, másodállásban meg az, hogy a nemzetegyesítés nevű fedőakció keretében lelkes szavazókat verbuváljon az állampártnak, ezt bírta kitalálni. Pontosabban ehhez a nyilatkozathoz adta az arcát, mert talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, hogy saját kútfejéből legfeljebb arról dönthet, hogy mikor megy a klotyóra. Tehát ezek szerint, ha jól értem, a 4 éve tartó lánctalpas migránsozás (amivel sikeresen megmérgezték az egész Kárpát-medencét) ellenére a kivándorlás valódi probléma. Úgyhogy ezt tekinthetjük egy beismerő vallomásnak is? Jó.

Akkor már csak azt nem értem, hogy ehhez mi a fene köze van az Európai Uniónak? Nem lehet, hogy a regnáló kormány éjjel-nappal hangoztatott demokratikus felhatalmazásával kellene összefüggésbe hozni, hogy miért valós gond a szülőföldről való elvándorlás? Nem lehet, hogy az ország felzárkóztatására szánt uniós forrásoknak csak a töredékét kellett volna ellopni? Nem lehet, hogy a migránsozó-sorosozó propagandára, a stadionokra, az import szavazókra és a nemzeti strómanhálózat saját lábon állására elköltött milliárdokat az élhető ország és a versenyképes gazdaság kiépítésébe kellett volna invesztálni? És az sem fordulhat elő, hogy az egész világot kioktató diplomáciai ámokfutás és az állandó kocsmai konfliktuskeresés helyett kiegyensúlyozott, érdekérvényesítésre alkalmas kapcsolatokat kellett volna kialakítani egyik-másik szomszédos országgal? Már csak azért, hogy most ne kelljen ilyen vérszánalmas nyilatkozatokat aláírogatni a kisebbségvédelemre hivatkozó, két kézzel kunyeráló, közös néppárti fellépésnagyobb dicsőségére.

Erről jut eszembe megint: nem éppen a néppárt egyik első vonalbeli vezetőjét mocskolják a Fidesz-KDNP legújabb kormányzati tájékoztató plakátjain? Közös néppárti fellépés. És küldjék a pénzt. Ne sokat, hanem még többet. Feladom.

ROWAN ATKINSON LEGNAGYOBB HIBÁJA Mr. BEAN VOLT

24.HU
Szerző: BESENYEI BALÁZS
2019.02.23.



Erős kijelentés, de ami igaz, az igaz: Rowan Atkinson sokkal tehetségesebb komikus annál, minthogy örök életében Mr. Beanként azonosítsuk őt. Ugyanis a botcsinálta figura karakterében egyszerűsödik le leginkább az a fajta intelligens és sokrétű humor, amit Atkinson talán mindenki másnál magasabb szinten űz. Megmagyarázzuk, hogy a világhírnév miért vetül sötét árnyként az angol színész karrierjére (még ha ezt sokan nem is így gondolják), illetve hogyan jutott a C-kategóriás mozik bevállalásáig. 

Szögezzük le gyorsan: Rowan Atkinson amilyen jó humorista, legalább annyira frenetikus drámai színész. De erről majd később. Gyerekkorát egy farmon töltötte, szülei ugyanis mezőgazdász emberek voltak, Atkinson pedig legszívesebben a családi autóban ücsörgött — ami történetesen egy Mini volt, ez később feltűnik Bean autójaként a brit sorozatban. Az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát, de életének ezen fejezete nem azért fontos, mert a komikus egyébként villamosmérnökként végzett. Brian May meg asztrofizikából doktorált, ezek viszont csak apró szegmensei két nagy-nagy karriernek. Atkinson egy olyan jelenség, ami a brit humort gyakorlatilag egy emberben testesíti meg, emellett viszont képes univerzálissá tenni annak nyelvezetét, befogadhatóságát.


Introvertált kissrác, extrovertált haverral

Atkinson visszahúzódó gyerek volt, nem szeretett barátkozni, viszont

az oxfordi szemeszter első évében írókat kerestek komikusi vénával, itt pedig találkozott Richard Curtisszel,

akinek az olyan filmeket köszönhetjük, mint a Négy esküvő és egy temetés, az Igazából szerelem, a Notting Hill, a Bridget Jones naplója vagy hogy ne menjünk túl messzire: a Mr. Bean-sorozatot...

NÉHA VÁLTOZNAK A KETRECEK MÉRETEI - INTERJÚ SZÉKELY CSABA DRÁMAÍRÓVAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARIK NOÉMI
2019.02.23.


Az O1G-ről tudjuk, micsoda, de vajon mi az a 3G? A Bánya-trilógiával ismertté vált Székely Csabának nemrég jelent meg drámakötete Idegenek címmel. Mint a legtöbb gyűjtemény, ez is egyfajta összegzés. Legújabb, a tízparancsolat köré szervezett, 10 című drámáján, amit decemberben mutatott be a Radnóti Színház, szintén erősen érződik előző munkáinak hatása, még a Terápia is. Székely a kisiklott életekből egy istenek és héroszok nélküli mitológiát épít. A tabutémákat pedig, amikről eddig írt, mintha csokorba szedte volna benne. A szókimondó erdélyi drámaíróval – aki magát is szívesen ostorozza, mindemellett színházat alapít harmadmagával – beszélgettünk szabad akaratról, utcára vonulásról, nacionalizmusról. Még a rácsok mögött csücsülő Mészáros Lőrinc is szóba került.

A 10 című darab tablója a Remény lakótelep lakóinak reménytelen életét mutatja. Ez pedig itt bevonzza a részvétet és az irgalmat, ami nemcsak a hétköznapjainkban egyre ritkább, de a drámairodalomban is, miközben mind nagyobb szükség lenne rá. Mit gondol, mi ennek az oka? 

 Ugyanez érvényes a falu világára is, ezért számított a Bánya-trilógia unikumnak. Valóban nehezen érthető a hiányuk, mert ha valahol adódik drámai helyzet, az pont a kiszolgáltatott emberek élete. Társadalmi szempontból is fontos lenne, hogy több ilyen dráma szülessen, hogy a színházba járó emberek szembesülhessenek azzal a világgal, ami kéznyújtásnyira van, mégis ismeretlen. A perifériára került, lecsúszott ember a magyar társadalomban abból a szempontból is fontos szereplő, hogy ő a legkiszolgáltatottabb célpontja annak a sok maszlagnak, ami a médiából árad. Persze nem azért írunk drámát, hogy embereket neveljünk vagy megmondjuk nekik, hogyan kéne viszonyulniuk bármihez is. Azt hiszem, a drámaírónak annyi a feladata, hogy jó témát válasszon, olyat, ami aktuális és releváns, és a világ majd ki fogja érezni belőle azt a tanulságot, amire szüksége van. 

A történetírás során közelebb került ahhoz, hogy rájöjjön, mi volt előbb: azért rossz a világ, mert nem tartjuk be az erkölcsi parancsokat, vagy a világ és a körülmények miatt sodródunk minduntalan bele, hogy megszegjük őket? 

 Ez egy érdekes kérdés, és inkább egy farkába harapó kígyó, mint tyúk-tojás probléma. Folyamatosan zajlik és egymást kergeti a két dolog, és nem nagyon van kiszállás belőle. Philip Zimbardo azt írja: nem mondhatom, hogy soha nem követem el ezt vagy azt a bűnt, legfeljebb azt, remélem, hogy soha nem kerülök olyan helyzetbe, hogy el kelljen követnem. Ezek a szereplők meg általában olyan helyzetbe kerülnek, hogy el kell követniük. Maximum küzdenek ellene egy darabig, és azután követik el...

A DOTTORE MÁR CSAK ILYEN, FINOM ÉS SZEMÉRMES EMBER, REZZENÉSTELEN ARCCAL KÉPES A LEGPOFÁTLANABB HAZUGSÁGRA IS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2019.02.23.


A Padrone leghívebb embere, a főfő consigliere komoly házi feladatot kapott.

Polto consiglierének elsősorban az a dolga, hogy védje a főnök és a főnök embereinek a fenekét, mert ő tud legjobban kigondolni mindenféle nyakatekert magyarázatokat arra a már eleve adott dologra, hogy a főnök emberei, akik a Cosa Loro nevű szervezethez tartoznak, definozione szerint nem követhetnek el bűncselekményt.

Most ehhez megkapta azt a feladatot is, hogy ugyanezt nyilvánosan is mesélje be a híveknek, a Cosa Loro hasznos idiótáinak. Ehhez a Capo di tutti Capi egy teljes újságoldalt is a rendelkezésére bocsátott a szervezet saját újságjában, az Ungherese Nazionéban.

Maestro Pietro a maga részéről természetesen visszautasította még a feltételezést is, hogy ő és az irányítása alá tartozó Procura ne volna független, és hogy politikai alapon kezelnék az egyes ügyeket, hogy
selezione politico történne.

A főconsigliere szerint aki ilyeneket mondott, azért tette, mert

'"olyan ügyről beszélt, amivel nem foglalkozott, aminek nem ismeri az iratanyagát, a részleteit, ezért nem is lehet olyan tudás birtokában, ami alapján megítélhetné az ügyészség vagy a nyomozó hatóság munkáját".

Hát akkor kézenfekvő volna persze nyilvánosságra hozni az ügyeket. Főleg a concretót, amelyben a Big Boss lányának feje, a La Família tagja, Stefano Tiborczio nyakára hágott néhány tízmilliócska eurónak, ám az ungherese királyi Procura semmiféle bűncselekményre utaló jelet nem talált.

Mármost ha az ügy tiszta, akkor senkinek semmi baja nem lehet belőle. Sőt, tisztázódnak a La Família ártatlanul meghurcolt tagjai. Ám Dottore Poltónak ez ellen is van kifogása: az ügy iratanyagát csak az ismerheti meg, akinek jogi érdeke fűződik hozzá.

Maestro Pietro biztosan arra is tudott volna válaszolni, hogy miért nem fűződik jogi érdeke a több mint 9 millió állampolgárnak az anyag megismeréséhez, noha miután bruxelles-i tedescók megtagadták, hogy kifizessék a lopott pénzt, immár a kicsi ungheresék zsebéből kell állni a cechet. (Ám szerencsére ezt nem kérdezte meg tőle a Cosa Loro házi házi giornalistája, az ember, aki szintén szavaival szolgálja a szervezetet.)

Mindennek okán a consigliere egyszerű hazugságnak tartja, hogy a Procura a Cosa Loro befolyása alatt lenne, bár még a bíróság se látott okot arra, hogy elutasítsa ezt a véleményt (noha megtehette volna), amit az is bizonyít, hogy milyen jól együttműködnek például az OLAF-fal, a bruxellesi-i tedescók csalás elleni hatóságával...

"HALÁL A MAGYAROKRA?" - AZ ÚJNÁCI TERRORTÁMADÁSOK ÉS A BORSODI KONCEPCIÓS PEREK

MÉRCE
Szerző: HORVÁTH ALADÁR
2019.02.23.


Csorba Robika és édesapja emlékére

Napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön újnáci sorozatgyilkosok fölgyújtották a cigánytelep szélén álló ifjabbik Csorba család házát, a menekülő huszonnyolc éves családfőt, Róbertet és az ötéves kisfiát szitává lőtték. A hatóságok – rendőrség, mentők, tűzoltóság – több órán keresztül öngyulladásról, és a gerendából kieső szögek okozta szerencsétlen halálesetről beszéltek… a vadászpuska sörétjeit az unokája fején és testén felismerő nagyapa, Csorba Csaba pár órával később az elkövetők lábnyomait mutatja a sárgálló hóban, az odaérkező roma jogvédőknek és újságíróknak – amit állítása szerint az egyik eljáró rendőr levizelt.

A tatárszentgyörgyi már a sokadik súlyos támadás volt az egy éve zajló terrortámadások sorában, a negyedik halottal (az előző, szintén kettős halállal végződő Borsodban volt, fél évvel korábban, Nagycsécsen), ezért szinte minden cigánytelepen őrjáratot szerveztek a férfiak.

Így volt ez Miskolcon is. 2009. március 15-én, a nemzeti ünnep éjjelén Pásztor Albert rendőrkapitány személyesen ment ki a miskolci belvároshoz közeli, főképp romák lakta Muszkás-oldal nevű kolóniába, nyugtatni a romákat, hogy a nemzeti ünnep „záróakkordjaként” nem lesz jobbikos-gárdista támadás ellenük: ő az, aki személyesen garantálja a biztonságukat! A romák beszámolói szerint dühösen reagáltak a kapitány szavaira: „akkor mi szükség van a sok rendőrre, a fokozott rendőri készültségre?”

Hajnali fél 2-kor a férfiak rátámadtak egy, a telepet többször körbejáró és gyanúsan lassan közlekedő autóra. Botokkal 104 ezer forintos kárt okoztak az autóban, de az abban ülők is könnyebb hámsérüléseket szenvedtek. Állításuk szerint azért kocsikáztak hajnali fél kettőkor a cigánysoron a csomagtérben több liter gázolajat tartalmazó kannával, mert éjjel-nappali boltot kerestek. Az autó cirkálásakor furcsamód egy rendőr sincs már a helyszínen, ám a telepi férfiak fellépése után tucatnyi rendőr rohanja meg a járőr-csoportot. A szétszaladó társaságból 11 főt fognak el és vesznek őrizetbe. A rendőrség csoportos garázdaság megalapozott gyanújával indítja a nyomozást, majd 24 órán belül közösség tagja elleni fegyveres erőszakra módosul a gyanúsítás...


KARVALYOK ÉS KESELYŰK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.02.23.


A keselyű elpusztult állatok tetemével táplálkozik. Lassan köröz felette, amíg az áldozat kileheli a lelkét, majd hirtelen csap le. A talált hullákat gyomrukba temetik, vagy az észrevett szemetet takarítják el” – így jellemzi Alfred Brehm Az állatok világa című állattani rendszerező művében a keselyűfajták családját.

Rendre ez a metafora jut eszembe, amikor a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) intézményeinek mind élénkebbé váló hagyatékgyűjtő tevékenységéről olvasok. Az alapítvány eredeti küldetése a saját hitvallása szerint „a XX. század történelmének tudományos vizsgálata (…) a magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása”. A vállalás önmagában is szerteágazó és hatalmas, amelynek az évtizedek óta reá hulló közpénzeső ellenére is még igencsak az elején járnak az alapítványhoz tartozó intézmények. Ráadásul az ezekben folyó szakmai tevékenységet a kezdetektől minden oldalról súlyos kritikák kísérik, nemcsak azért, mert a tudományosnak álcázott tevékenység mögül ordítóan kilóg a politikai-ideológiai szándék, hanem azért is, mert a kiállítások, publikációk, konferenciák anyaga hemzseg a szakmai hibáktól és a történelmi hazugságoktól.

Ennek ellenére az elmúlt években a történelmi kutatás szakmai színvonalának emelése helyett az alapítvány irodalmi hagyatékok megszerzésére specializálódott, jóllehet a profilidegen tevékenységhez sem a megfelelő szakmai apparátus, sem a szükséges felkészültség nem áll rendelkezésére. Mindemellett, mint közismert, Magyarországon több, szakmailag jól felkészült, nagy hagyományokra építő intézmény, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár kiváló szakembergárdája foglalkozik irodalmi hagyatékok gyűjtésével és feldolgozásával. Ám ha áttekintjük, hogy eddig kiknek miféle „hagyatéka” került az alapítvány tulajdonába, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a hirtelen fellángoló irodalmi buzgalom mögött éppen úgy kizárólag politikai propagandaszándékok húzódnak meg, mint az intézmények múltfeltáró tevékenységében.

A két legfontosabb skalp, amelyet az elmúlt években begyűjtöttek, Kertész Imre és Petri György „életművének jelentős része”. Ezek az állítások azonban finoman szólva is távol állnak a valóságtól. Közismert, hogy Kertész Imre, mivel Magyarországon nem érezte biztonságban irodalmi hagyatékát, úgy döntött, hogy „valamennyi autográf anyag emigrációba vonul”, és 35 ezer oldalnyi kéziratot, dokumentumot, fényképet, filmet átadott a Berlini Művészeti Akadémiának, beleértve a Sorstalanság és az összes addig megszületett művének kéziratát és magát a Nobel-díjat is. Aki ismerte Kertészt, az pontosan tudja, hogy döntését alaposan végiggondolta és végérvényesnek tekintette. A tényleges irodalmi hagyatékot tehát Berlinben őrzik. Az író hosszú évek óta súlyos beteg özvegye tíz nappal a halála előtt írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében a budapesti lakásokban őrzött dokumentumok és tárgyi emlékek az alapítványhoz tartozó, mind a mai napig nem működő Kertész Imre Intézetet illetik meg.

Az az anyag pedig, amely Petri György hagyatékából került a fiával kötött szerződés alapján az alapítvány tulajdonába, ennél is sokkal soványabb. A hírek szerint mindössze három kartondoboznyi dokumentumról van szó, jelentős részüket a költő rendszerváltás előtti, titkosszolgálati megfigyeléséről készült jelentések másolatai teszik ki. Petri Györgytől egyébként meggyőződésem szerint semmi nem állt távolabb, mint az a hiénamentalitás, amelyet az alapítvány képvisel...

AZ VAN, MAGYARORSZÁG, HOGY 2019 ZAJLIK, MINT JÉG A DUNÁN, ÉS TE MÁR MEGINT ELBASZTAD

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Inserted Exception
2019.02.23.


1. 2019-re Magyarország teljes mértékben, értelmiségitől a közmunkásig, illetve feltétel nélkül kapitulált az Orbán Viktor által vezetett maffia előtt. Kisebb öntudatos csapatok még nem akarják beismerni a vereséget, de ez csak idő kérdése.

2. Fenti állításomra van mondjuk három millió hangos, és négy millió szótlan indokom. És itt ne pártzászló alapján tessenek számolgatni, hanem mondjuk gondolkodásmód alapján, mert úgy jobban kijön az eredmény.

3. Ez az ország olyan, mint amilyennek jelen pillanatban látszik. Nem az elmúttnyócévben (-től) olyan, hanem olyan.

4. Ez igazából rendkívüli módon szar ügy.

5. Mindegyikünknek rendkívüli módon szar ügy. Vagy már az, vagy majd az lesz, a jövő ellopásával exponenciális arányban. Épp most lopják tönkre a tudást, cccö, olyat eszünk ugye reggelire kóbásszal.

6. Amennyiben augusztusra nem lesz egyetlen egységes blokk a maffia minden rezdülésével szemben, minden gondolatkísérlete ellen, minden elképzelése dacára, akkor nem lesz.

7. Amíg ők maguk ki nem fáradnak, meg nem unják, hátra nem hagyják.

Nem olyan nehéz amúgy hét pontot összeírni, csak el kell venni Dezső úrtól a laposüveget, csontszárazra ürítve a lába elé dobni, és meg kell várni azt a négy perc harminchat másodpercet, amíg hatni kezd. Oszt’ akkor egy egészen rövid időre le kell ütni Dezső urat, és a billentyűzeten bepötyögni mindazt, amitől értelmes embernek a szíve facsarodik keresztbe.

De nem lehetett mást bepötyögni, mert ami van, az így néz ki...

A HIDEGHÁBORÚ CSÚCSÁN CSEHSZLOVÁKIÁBAN KÉSZÜLT A TOM ÉS JERRY

MA IS TANULTAM VALAMIT
Szerző: NYILAS GERGELY
2019.02.23.


A nézők többségének nem tűnik fel, de a Tom és Jerry rajzfilmsorozat 13 epizódjának végén a stáblistáról hiányzik a "Made in Hollywood" felirat. Nem véletlenül, 1961 és 1963 között ugyanis tényleg nem ott készíttette a Metro-Goldwyn-Mayer a legendás macska-egér harcot. Hogy hol, azt annyira igyekeztek elkenni, hogy a zeneszerző nevét is angolosították – Štěpán Koníčekből így lett Steven Konichek – és fel sem merült, hogy a valóságnak megfelelően odaírják: Made in Czechoslovakia.

A 1940-től 114 részt készített a sorozatból William Hanna és Joseph Barbera, az 1957-ig tartó sikerszéria producere Fred Quimby volt (akit állítólag elsőre nem nyűgözött le az eredetileg róka és kutya örökös küzdelmeként elképzelt sorozat ötlete). Az első Tom és Jerry valójában Jasper és egy egér összecsapása volt, a nevek csak később állandósultak. Valamennyit az alakok ábrázolása is változott ezután, de a film ritmusa már kiforrt, rögtön Oscar-jelölés lett belőle, amit ekkor még nem nyert meg...

FILMKLUBRÁDIÓ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: RÓZSA PÉTER
2019.


Minden hónapban bemutatunk egy korábbi fontos dokumentumFILMet egy budapesti KLUBban, hogy visszaemlékezhessünk a múltra és akár összevethessük a jelennel. A helyszínen találkozhatnak alkotókkal, szereplőkkel, szakértőkkel és beszélgethetnek is velük. Mindent rögzítünk, így lesz belőle RÁDIÓműsor.


HAGYJUK MÁR A BÜDÖS PELENKÁBA AZ ÁJTATOS CIRKUSZOKAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.02.23.


Kinek van joga bárkit megbélyegezni azért, mert gyerekkel vagy gyerek nélkül éli az életét?

Cipelik országszerte Martin Hudaček szlovák művész alkotását, a meg nem született gyermekek vándorszobrát. Kap mindenütt egy kis áldást, szentmisét is valamelyik templomban. A fő rendező a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Mert a családok éve van folyamatosan. Megmondom, mit lát az egyesület elnöke ebben a szoborban: a családok fájdalmát, a gyermekek lelkének az érintettségét, plusz még az abortuszról is szól, de érzékelteti a vetélések és baleseti gyermekhalálok helyzetét is. Én ilyesmit egyáltalán nem látok, de hát nem vagyok műértő. Azt mondja az elnök: a meg nem született gyermek emléke sokaknak mindennap visszatérő fájdalom, amiről alig mernek beszélni. A szoborral való találkozás enyhülést nyújt ezekre a sebekre, segít feldolgozni az abortusz emlékét.

De a keserves mindenit, nincs az a szobor, kép, semmi sem, ami enyhülést nyújt ezekre a női fájdalmakra. Hagyjuk már a büdös pelenkába az ájtatos cirkuszokat, az álságos, kamerák előtti szépelgéseket, nehogy már azt higgye bárki is, hogy egy ilyen-olyan szobor hatással van arra a döntésre, hogy megszülöm vagy nem a gyermekemet. Hagyjuk azt is, hogy asszonynak gyermeket szülni dicsőség. Egy nagy lószart.

Nagyon egyszerű a véleményem. Lehet vele vitatkozni. A világ legbonyolultabb kérdése egy kisember születése. Új életet adni soha semmihez sem hasonlítható érzés. Egy kisember születése nem csavar gyártás, nem bankó függő, nem a zsarolás eszköze, nem állami kisajátítás, nem játék, hanem nehéz döntés. Reménykedni az élet szépségében, anyával, apával együtt: jó lesz? Mi vár rá? Boldog lesz? Fel tudjuk nevelni?

Nem megszületni? Betegségből, más vágyakból, nem hinni a békében; harcban, mocsárban, éhezve élni – elhagyva, árván, betegen. Megannyi veszély, és ki bánja meg? A szülők, a gyerek, ki?

Ne tessék szobrokat mutogatni semmilyen hatalmi rendszerben akkor, amikor még mindig elsősorban a nők vannak döntési helyzetben. Egyedül. Abortusz vagy sem? Mert e férfiakra hangolt világban hülye szabályokkal, túlzásokkal a szenvedés a nőé – minden kívánt és nem kívánt szexuális kaland után. Hitellel és hitel nélkül. Egyedül a nőt terheli az összes felelősség? Nem kellene már végre elfelejteni gyermek születéskor, hogy nincs nőügy, ellenben közös döntés, közös jövő, közös nevelés van. Lenne.

Oriana Fallaci Levél egy meg nem született gyermekhez című könyve egy nagy monológnyi regény, millió dilemmával, kétellyel, amely örök érvényű, nőknek és férfiaknak. Bús-borongós:...

PAJZS A RÉSEN: A FŐÜGYÉSZ

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.02.23.


Elég baj egy ország számára, ha „rés van a pajzson”. Ha hézagos a gazdasági, jogi, katonai védelmi rendszer, ha lukas a szociális háló, ha könnyen ki lehet hullani az oktatási és egészségügyi ellátásból. Mi ilyen apróságokkal nem izgatjuk magunkat. Ártana az emésztésnek. Rés-ügyben a kormánynak is fontosabb dolga van: nem arra koncentrál, hogy ne legyen rés a pajzson, hanem arra, hogy legyen pajzs a résen. Nehogy a sok lukon át a rendszer mélyére lásson az egyszeri állampolgár. Feltárulna előtte a gépezet lényege, hajtómotorja: a pénz és a hatalom ugyanazon kezekbe való központosítása. Ha kell, lopással, ha kell, törvényes erőszakkal, erőszakos törvénnyel. Ha valahol rés támad a függőségek és cinkosságok szövevényében, ott megbízható őrszemélyzetnek kell védőpajzsot képeznie a disznóságok körül, elhessegetve a kíváncsiskodókat.

Nálunk a legerősebb pajzs a főügyész. Ő a Legfőbb Ügyész, így csak a Legfőbb Hadúrnak tartozik engedelmességgel. Úgy, hogy még a gondolatát is kitalálja. Nem is kell külön odaszólnia, annak nyoma maradna. A kisebb Legfőbb tudja, hogy sorsa a nagyobb Legfőbbhöz van kötve. Azóta, hogy a kilencvenes évek elején belépett a Fideszbe, és a párt etikai bizottságának vezetőjeként vigyázott arra, hogy noha a párton belül is morgolódnak a székház-üzlet miatt, ebből ne legyen belső vihar. Mondják, kedves, szelíd, békés ember volt, a mosolya ma is egy bocsánatkérő kisfiúé. Majd bolond lett volna vizsgálódni, balhét keverni. Azóta is pontosan tudja, mit nem kell vizsgálni, és mit igen, akkor is, ha a végén nem sikerül semmit rábizonyítani a kilövendő célszemélyre. Nem baj, addigra már megcsócsálta, szétrágta, kiköpte a kormánysajtó, ha a bíróság évek múlva el is ereszti, hát többnyire csak tarisznyába kapargathatja össze egykori önmagát, megtört csontjait, gerincét, tönkretett életét. Az a pár tucat helyreigazítás általában nem kelti új politikai életre.
Minden politikai célú meghurcolás és minden politikai célú cinkos szemhunyás csak növeli a főügyész kiszolgáltatottságát főnökének. Ha ejtenék, ugyan hová mehetne? A szakmabéliek látták, mit művel. Nemrég egy bíró miatta mondott le: „Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás, és miből nem... Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy a vele szemben ülő vádlott tudja: nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda.”

A legfőbb ügyész tehát tudja, ki a feljebbvalója, és az nem Iustitia. A legmagasabb helyről hallotta, hogy nőügyekkel komoly ember nem foglalkozik, Iustitia pedig, akárhogy nézzük, fehérszemély. Lóbálhatja szegény az idétlen mérlegét, nem a fűszeresnél vagyunk, ez itt komoly politika, férfiak dolga. És nehogy a pártatlanságra hivatkozva bekössék itt bárki szemét, hát akkor hogy követhetné a nagyfőnök szeme villanását! Polt a héten nagy peckesen megtagadta, hogy az uniós bizottság hívásának eleget tegyen, de kíváncsi vagyok, merne-e csak egyszer nem ugrani rögtön Orbán invitációjára...

FÉLDISZNÓ ÉS FRIDZSIDERKAPITALIZMUS

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.23.


Vagy amit akartok. Szóval itt a hétvége, kinek végre, kinek valahára, a dolgos nép megpihen, csak a sajtómunkás rója a sorokat, mint barázdákat a fehér képernyőn, jó szántóvető módjára, veti a betűt, majd csak kikel belőle valami, főleg, ha meg is trágyázzák. Legalábbis féldisznó mindenképpen kikel a dolgos nép hűtőjében.

Jó, most ne akadjunk fenn azon, hogy a disznót tenyésztik, nem termesztik, és ő trágyáz, nem őt trágyázzák, ebben a mai álhíres világban szerintem már ebben sem biztos senki, másfelől meg ezt nem is kell tudnia Mészáros Lőrincnek. Azért neki, mert ő a Féldisznófejű Nagyúr, ő osztogatja ezeket a földi javakat. Mégpedig az alkalmazottainak, sőt, kezet sem mindig kell csókolni érte. No, de lássuk a hírt.

Levelet kaptak a Mátrai Erőmű dolgozói a minap, igazi levelet, a vezetőségtől – már ez önmagában megérne egy szocreál filmben legalább másfél percet, ahogy a traktoristanő vagy az esztergályos olajos kezét megtörli izzadt homlokába, megtudja, hogy levele jött, tekintete elborul, majd, midőn a feladóra pillant, felderül, megfürdik, ünneplőt ölt, és a fehér abroszos ebédlőasztalra teszi a borítékot, szerettei elé, ujját szája elé téve inti őket, kis mosollyal: „A Központi Négyszögtől jött!” a kis család csendes áhítattal figyeli, amint kibontja, majd mosolya szélesedik, míg kiszakad belőle: „Lesz féldisznónk, meglett a Terv!” A traktoristanő kebelére szorítja a levelet, az esztergályos gondosan összehajtva a fiókba teszi, majd megsimogatják serdületlen, úttörőnyakkendős gyermekük buksi fejét, mélyen a szemébe néznek, és megkérdik tőle: „Pistike, tudod te mi az a féldisznó…?”

Snitt vége, következőben majd elmagyarázzák Pistikének, hogy a féldisznó stabilitási alkatrésze a másik fél disznónak, ugyanis az tartja, hogy el ne dőljön az ólban, és viszont, így ez egységünk jelképe is. Pistike ujjongva el, a ragyogó napsütésben szalad csapongva a fényes jövő felé, trockista elhajlókat kergetve a rét virányain.

Tulajdonképpen nagy különbség nincs aközött a levél között, amit mondjuk a Rákosi Mátyás Művek küldött volna a proletariátusnak és a mostani között, legalábbis az elején nincs. Közlik hatalmas eredményeiket, az egyik bányát továbbnyitották, a második naperőművet üzembe helyezték, a pénzügyi egyensúlyt sikerült megteremteni. A kitűzött célokat elérték, a munkáltató pedig eredményességi prémiumot is osztott. A vezetőség megköszöni a dolgozók kiváló munkáját. Azonban a folytatás már csak elméletben hasonlít az ötvenes évekre, akkor ugyanis voltak bizonyos ellátási problémák, de bezzeg most!

FALUSI FICKÓ, FELCSÚTRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.02.23.


„Én is falusi fickó lennék. Ha az ember falusinak születik, örök életére az marad”, Ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban pénteken reggel, amikor a falusi CSOK-ról kérdezték.

Most már biztos, hogy a trottyos nadrág, a zsebre dugott kéz, a szotyola köpködő versenyeken elért helyezések csak külsőségek. Az igazi falusi fickó ma onnan ismerszik meg, hogy a kertje végében nem budi van, hanem stadion. Ennyit változott a világ, már semmi sem az, ami valamikor volt. Ma a falusi fickók nem szegényes parasztházban húzzák meg magukat a pereputtyukkal együtt, hanem Budán laknak, a főváros legdrágább helyén. Dolgozni pedig nem a répaföldre, hanem a Várban lévő Karmelita kolostorba járnak. Húszmilliárdba került a Világegyetem Legfalusibb Fickója dolgozójának a felújítása, a dolgozószoba ebből 4 milliárd.

Az igazi falusi élet odafenn van a Várban. Jó a levegő, még istálló is jár a gazdának a Karmelita kolostor mellé. Meg a puritánságot tükröző fehér falak. Mely falak eredetileg nem fehérek voltak, teli voltak festve mindenféle régi freskókkal, de a falusi fickó úgy döntött, hogy nincs annál jobb, mint amikor puritánság sugárzik odafentről a nép közé:..

ÉVTIZEDES HOMÁLY - SZÁMOS KÉRDÉS MEGVÁLASZOLATLAN A ROMAGYILKOSSÁGOKKAL KAPCSOLATBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2019.02.23.


Február 23-án az országnak gyászba kellene borulnia. Aznap lesz tíz éve, hogy Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy ház tetejére, majd a lángok közül kimenekülő 27 éves roma apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, hatéves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették. Az ország nem borul gyászba. Holott a tatárszentgyörgyi eset része annak a terrorsorozatnak, amelynek keretében egy testvérpár és segítőik szisztematikusan irtottak cigány embereket csak azért, mert cigányok voltak. Összesen kilencszer csaptak le, négy különböző településen hat embert gyilkoltak meg. Bár a tettesek azóta életfogytig tartó fegyházbüntetésüket töltik, az ügy nincs föltárva.

2008. július 21-én az akkor 42 éves Kiss Árpád és kilenc évvel fiatalabb öccse, István, valamint a 34 éves Pető Zsolt többször is rálőtt két galgagyörki lakóházra. A házakban cigány emberek éltek. Akkor még nem sérült meg senki, de ezzel kezdetét vette Magyarország legújabb kori történelmének legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt neve mára egybeforrt a pusztítással. Az utolsó két támadásban sofőrként részt vevő, jelenleg 13 éves fegyházbüntetését töltő segítőtársuké, Csontos Istváné pedig azzal a tudattal, hogy az ügy mind a mai napig nincs teljes körűen föltárva.

A felszínen persze mindent tudunk. Ismerjük a társadalmi-szociológiai hátteret, tudjuk, hogy a terrorcselekmények kiötlésének és végrehajtásának időszakára már csúcsra járatódott a magyar társadalom összes baját a „cigánybűnözésben” láttató politika. A feltörekvő friss erő, a Jobbik a vidéki szavazók megnyerése érdekében hetente masíroztatta az általa alapított Magyar Gárdát cigányok lakta településeken, félelemkeltő eljárásukra nem reagált érdemben senki. A politikai elit, pártállástól függetlenül, nem a gárdajelenséggel szemben lépett föl, hanem valós igényként gondolván a masírozásukra, inkább a cigányság problémáinak kirakatba állításával próbált újabb választói csoportokat megnyerni. Gyurcsány Ferenc kormányfő például a segélyezés gyakorlatáról kialakult vitára reagálva meghirdette a mai közmunkaprogram elődjét, az Út a munkához programot, de ettől a helyzet csak romlott, hiszen fölbomlott a cigány–magyar-együttélést addig legalább nyelvileg szabályozó konszenzus: e ponttól elszabadultak az indulatok. Szinte sikk lett cigánybűnözést emlegetni, sikk lett az együttélés nehézségei miatt kizárólag a romákat okolni, sikk lett a nyakukba varrni a vidéki lakosság csökkenését, az oktatási integráció ellehetetlenülését. Ebben a folyamatban élen járt a Magyar Nemzet, a Hír TV, a Heti Válasz és a Demokrata. A probléma felnagyított és propagandaszerű sulykolása ugyanúgy zajlott, ahogy azt ma is érzékelni lehet a menekültügyet vagy Soros György személyét illetően. A Fidesz nem csak rajtuk keresztül használta ki a helyzetet: 2008 novemberében például Kiskunlacházán egy 14 éves kislányt brutálisan meggyilkoltak, és a helyiek, a polgármester vezetésével, rögtön a cigányokat vádolták a bűncselekmény elkövetésével. Az ügy kapcsán a Fidesz is cigánybűnözésről beszélt. A tettest jóval később kapták el: egy helyi, „csendes, jóravaló”, vöröses hajú férfi volt. Nem cigány...

A PÜSPÖKSZILÁGYI ATOMTEMETŐBEN JÁRT A PAKSI RIOT STÁBJA. HOGYAN LETT SARKA KATA LUXEMBURGI - HETI MUTYIMONDÓ

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző:  MUTYIMONDÓ
2019.02.23.


Az Átlátszó és az Energiaklub csapata, a Paksi Riot a püspökszilágyi atomtemető körüli rémhíreknek járt utána, megnyugtatónak éppen nem találtuk a helyzetet. Tettünk egy kitérőt a bulvárvilágba is, de csak hogy bemutassuk: hogyan áramlanak a biztonságvédelemre fordított közpénzek Rogán Antal baráti környezetébe.

Tríciumszivárgás és nejlonba csomagolt hulladék: kérdések a püspökszilágyi atomtemető körül

Sugárfertőzés a telepen, fejetlenség a rendszerváltás előtt lerakott hulladékok dokumentálásában, csomagolásában és tárolásában, magas háttérsugárzás, káros anyag szivárgása a talajvízbe – a püspökszilágyi atomtemető körül több rémtörténet is kering. Az Átlátszó és az Energiaklub csapata, a Paksi Riot úgy döntött, beleássa magát a témába, és utánajár ezeknek az ügyeknek.

Sarka Kata papíron Luxemburgba költözött – és egy offshore cégnek is dolgozik

Immár bizonyíték is van arra, hogy összeér a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton Security. Ugyanez másképpen: az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánékkal társult Sarka Kata párjánál landolnak. A celebhölgyről mindeddig csak feltételezte a sajtó, hogy egybekelt a Valton kisebbségi tulajdonosával, ám az Átlátszó kiszúrta: mostanra a cégbíróságon nyilvántartott – luxemburgi – lakcímük is közös lett.

A héten emellett:

mutattunk egy szép példát, hogyan fogtak össze a menekültek érdekében olasz és spanyol városok polgármesterei, magyarok is bátran csatlakozhatnak,

X-aktát nyitottunk arról, a BKV hogyan hajlította tovább a tér-idő tengelyt: másképp nem értelmezhető, hogy a Volvo buszok kilométerórája visszafelé pörög. És ha már mozi:

Milos Forman utánérzésű videókat nézve csodálkoztunk el rajta, mégis mikkel lehet leigazolni egy kamusportnapos uniós pályázatot,

madarat tolláról, ÁSZ-t tanácsadójáról – gondoltuk, és megírtuk, hogy szcientológia-közeli bedolgozókat foglalkoztat a számvevőszék,

folytatásos adatkiadási meccsbe kezdtünk az Iparművészeti Múzeummal, hátha kiderül, tőlük milyen műkincsek cuccolnak át Orbánhoz a Várba,

regisztráltuk, hogy épp mennyinél tart a Pénzügyminisztérium várbeli épületének átalakítása. A szám épp 18 milliárd,
További cikkeink:

- Átlátszó blog: Állatvédelmi órát tartott állatorvostan-hallgatóknak a soványelefántos cirkusz igazgatója

- Átlátszó blog: Megint mondjuk: hatályon kellene végre helyezni a rágalmazást és a becsületsértést a Btk.-ból
- Átlátszó blog: A Közszolgálati Egyetem műemlék épületét 3,5 milliárd forintért építi át a ZÁÉV

- Átlátszó blog: Adománygyűjtésbe kezdett a Transparency, mert az MLSZ 400 ezret kér tőlük a TAO-papírokért

- Országszerte: Lótartásra is kaptak önkormányzati támogatást fideszes kötődésű egyesületek

- Országszerte: Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB

- Országszerte: Népszavazási kezdeményezés a keszthelyi Balaton-part NER-es beépítése ellen

- Adatújságírás: Elképzeltük, hogy hogyan nézne ki Magyarország húszezer év múlva – interaktív

- Szocioblog: Keverőtárcsás mosógép és centrifuga – nehezen elérhető tisztaság

- Video blog: “Valódi válaszok”: CEU-s dokumentumfilm készült a magyarországi oknyomozó újságírásról

- Világtérkép: Közelgő EP-választások – vajon mi jót forgatnak fejükben az orosz hackerek?

- Világtérkép: A bevándorláspárti Macron merénylete a francia anyák és apák ellen

MAGYARORSZÁG TITOKBAN VENEZUELAI MENEKÜLTEKET FOGADOTT BE, ZÁGRÁBBAN TERJESZKEDNE A MAGYAR PROPAGANDAMÉDIA - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.02.23.


Index: Több száz venezuelai menekültet fogadtunk be titokban

A magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából. A menekülők Magyarországtól ingyen repülőjegyet kapnak Budapestre, legalább egy évig ingyen lakást, integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal, illetve letelepedési papírokat. Az állam egyetlen feltételt vizsgál: hogy a menekülteknek vannak-e magyar felmenőik. Az Index által megkeresett menekültek túlnyomó többsége azonban csak virtuálisan tűnik magyarnak. De a programban a legfurcsább, hogy teljes titokban zajlott, még a menekülőktől is titoktartást kértek.

Mfor: Mészáros fia ült be Simicska volt cégébe

Mészáros Lőrinc most a mezőgazdasággal foglalkozó Mezort Zrt.-t nézte ki magának Simicska Lajos egykori cégbirodalmából. 2018. december 7-én egyedüli tulajdonosként bejegyzésre is került a volt felcsúti polgármester. 12 nappal később az igazgatóságba is új tagokat delegált. Mészáros egyik gyereke, ifjabb Mészáros Lőrincet ültette be a testületbe. Az Opten segítségével az Mfor átnézte a Mészáros érdekeltségi körébe tartozó jelentősebb cégeket. Egyértelműen megállapítható, hogy a volt felcsúti polgármester csak a nevét adja a társaságok tulajdonosaként. Operatív szerepet nem vállal a cégek életében – sem az igazgatóság, sem pedig felügyelő bizottsági tagként. Ellenben a gyermekeit több cégbe is beültette.

Index: zágrábi tévét venne a magyar propagandamédia


Horvát sajtóhírek szerint Schatz Péter, a Ripost korábbi résztulajdonosa szándéknyilatkozatot tett egy zágrábi tévé többségének a megszerzésére. Schatz január 22-én levelet írt Nenad Bracunnak a Z1 TV elnevezésű zágrábi tévécsatorna igazgatójának, amelyben szándéknyilatkozatot küldött a csatorna többségi csomagjának megszerzésére. Schatz egy volt köztévés, sok vállalkozás tulajdonosa, aki a KESMA, vagyis a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megjelenéséig Ómolnár Miklóssal együtt a Ripostot is tulajdonolta, és már Szlovéniában is részese volt egy magyar finanszírozású médianyomulásnak. Ott a jobboldali Janez Janša pártjának (SDS) médiagépezetét támogatták, a kiadók feltőkésítésében a magyar kormánypárti médiák mögött álló ismert vállalkozások, a Modern Media Group Zrt., a Ridikül Magazin Kft. és a Ripost Média Kft. segítettek.

Magyar Narancs: Szatmáry Kristóffal folytatódik a belvárosi ingatlanmutyi

Több részes sorozatban fogja bemutatni a következő hetekben a Magyar Narancs, hogy a nagy, 2015-ös botrányhullám után mi minden történt az V. kerületi ingatlanügyekkel. Az első történet lényege pofonegyszerű. Vegyünk egy bérlőt, amely kedvezményes áron kaphat meg több mint 300 négyzetméternyi Váci utcai, valamint Múzeum körúti helyiséget, majd ez a cég az ingatlanokat beviszi egy fideszes politikus feleségével közös vállalkozásba, hogy viszonylag gyorsan ki is szálljon onnan. És végül, slusszpoénként megjelenik a cinkes ügyekből (feketemunkások, számla elbliccelés a zöldségesben stb.) már jól ismert Szatmáry Kristóf, fideszes parlamenti képviselő, miniszteri biztos is.

Parameter: Gyilkossággal gyanúsítják Alsóhatár polgármesterét

Őrizetbe vette az alsóhatári (Szlovákia, Galántai járás) polgármestert a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. A rendőrök csütörtök reggel törtek rá Alsóhatáron a község első emberére, Dora Ferencre, akit gyilkosság gyanúja miatt vettek őrizetbe. A rendőrség őrizetbe vette a polgármester egyik fiát, Ferencet, és Alsóhatáron egy további személyt, A. Lászlót is. Az ügy összefüggésben lehet azzal, hogy a rendőrök – a csallóközi maffiaper egyik vádlottjának iránymutatása alapján – egy holttestre bukkantak január közepén. A „Valentín” fedőnevű akció gyanúsítottait öt gyilkossággal, csalással, és a Sátor Lajos-féle bűnszervezetben való részvétellel gyanúsítják.

PUZSÉR RÓBERT RÉSZÉRE

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.02.23.


A kétéves sorállományúak (kiképző tiszteseink), a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek nem válogattak a megszólításban és a jelzőkben, állóképességünkre, jövendő értelmiségi pályánkra, életkorunkra utaltak. Ment a „tudós pityu”, „tápos csirke”,stb. elnevezés (ezek voltak az enyhébbek), de a durvábbakat is szó nélkül kellett elviselnünk: „kaparék gyerek” (utalás a Ratkó – korbeli születésünkre) és, hogy mi vagyunk a Varsói Szerződés „legelb@szottabb katonái”. (Ebben mondjuk volt valami, de jól azért nem esett.) Jelzem, ha Ön az előbbi „remek” kifejezést használni akarja a jövőben, akkor a Varsói Szerződés-t NATO-ra kell cserélnie. Jó, ha egy főpolgármester-jelölt ezt is tudja...

És most térek a lényegre 1974/1975-ben tízszer-százszor-ezerszer kellett összezárt ajakkal végighallgatnom Kalocsán, hogy – ha valamit nem jól csináltam – „bogárkám, elhajtom a halál f@szára”. Nagyon utáltam a katonásdit („jutalmul” még háromszor behívtak), gyűlöltem, hogy jött-ment tahók így beszéltek, így beszélhettek velem. Csak azért, mert magasabb volt a rendfokozatuk és/vagy elöljáróim voltak. Ha néha kínomban mégis elmosolyodtam a bunkóságukon, akkor rám förmedtek, hogy „akkor röhögjön, amikor az édesanyja maga elé b@ssza a bablevest”! Ez jutott eszembe, amikor Ön felidézte a halált, és annak nemi szervét, és felszólította Závecz Tibor közvélemény kutatót, hogy „takarodjon el a halál f@szára.” Sem vele, sem mással nem beszélhet így, még akkor sem, ha azt hiszi, hogy ez jópofa, trendi duma...

FALUSI CSOK: ROSSZ MEGOLDÁS EGY LÉTEZŐ PROBLÉMÁRA

ZSIDAY VIKTOR BLOGJA
Szerző: ZSIDAY VIKTOR
2019.02.22.


...A programnak ..jelenlegi formájában az lesz az eredménye, hogy a pénztelen gyerekes családok a nagyvárosoktól messze található falvakba költöznek (mivel ingyen kapnak házat), majd munkalehetőség híján naponta órákat fognak ingázni, a kicsit is ambíciózusabbak pedig a városokba fogják behordani gyerekeiket, így ők is órákat fognak értelmetlen utazással tölteni. A többiek számára pedig maradnak a falusi iskolák, ám a magyar társadalmi mobilitás már így is elég gyenge, és ez még inkább mélyíteni fogja a szakadékokat.

A falvak elnéptelenedésének problémája eleve nehezen kezelhető feladat, hiszen az urbanizáció világszerte zajlik, de ha eleve nem az alapproblémára: a munkalehetőségek hiányára és a gyenge oktatásra fókuszálunk, akkor ez a program önmagában haszontalan, sőt káros lesz.

És ha már haszontalanság: a gyerekek nyelvi fejlesztésére a kormány sok tízmilliárdot kíván fordítani, ami nagyon jó hír (az angoltudás ma már lassan olyan mint 100 éve az írás-olvasás ismerete - akár tetszik, akár nem), de a bejelentett tervek itt is inkább az értelmetlen pénzszórás irányába mutatnak. Ahelyett, hogy a gyerekeket kivinnénk két hétre külföldre, méregdrágán, van sokkal olcsóbb, és hatékonyabb megoldás, amiről már írtam korábban:

https://alapblog.hu/egy-stadion-hany-angoltanar/

Anyanyelvi tanárokat kell a magyar iskolákba hozni, ami sokkal kevesebbe kerül (ráadásul így az elköltött pénz egy része idehaza marad, mert itt fogyasztják el), és tartós tudásszint-emelkedést hozhat.

Értem a kormányzati intézkedések célját, nagyjából egyet is tudok velük érteni, de a fenti megoldások nem fogják segíteni a problémák valós kezelését.

LEVETKŐZÖD AZ EGYIK ORSZÁGOT ÉS FELÖLTÖZÖD A MÁSIKAT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Bandosz
2019.02.23.


Elgondolkodtatok már azon, hogy van-e még olyan ruhadarabotok, amit Magyarországról vittek magatokkal külföldre? Vajon a beilleszkedés része, amikor az ember elkezd úgy öltözködni, mint az az adott országban szokás? Egyáltalán: fel lehet ismerni az öltözködésükről az egyes nemzeteket?

Mitől tartozol oda, ahol élsz? Alighanem a határátkelés egyik alapkérdése ez. Vajon az öltözködésed mennyire határozza meg mindezt? A kérdést a minap Tamás vetette fel, amikor felmerült benne, hogy nincs már olyan ruhája, amit Magyarországról vitt volna magával Los Angelesbe, már mindent ott vásárolt.

Ha hazamegyek abban a ruhában, amiben vagyok, másként nézek-e ki? Vajon elvesztem a gyökereimet azzal, hogy már inkább ide tartozom, mint oda? Az én válaszom nyilván az, hogy nem, de ez egy érdekes kérdés. Kicsit olyan ez, hogy levetkőzöd az egyik országot és felöltözöd vagy felöltöd magadra a másikat” – mondta.

Ezen azért el lehet ám morfondírozni szerintem, különösen, ha az ember eléggé öre… izé, tapasztalt ahhoz, hogy mondjuk a nyolcvanas években gyerekként megélje, mennyire másként öltözködtek a külföldről hazalátogató rokonok.

Fel lehet ismerni ruha alapján az egyes nemzeteket?


Érdekes kérdés, hogy vajon ránézésre, pusztán az öltözködés alapján meg lehet-e tippelni egy adott ember nemzetiségét? A Londonban élő Bandosznak például ez egyfajta hobbija. Azt mondta, az olaszokat, spanyolokat, franciákat, amerikaiakat viszonylag könnyű és még a briteket is ki lehet találni.

A magyaroknál az az érdekes, hogy ugyan nagyon sok kultúra keveredik egymással, de inkább a felszín alatt. Bandosz szerint elég nehéz azt mondani, hogy a magyarok így vagy úgy öltözködnek, mert van, aki mediterrán módon öltözik, a másik úgy, mint egy amerikai, vagy németes tüchtigséggel.

A magyarokra inkább az a jellemző, ahogyan összeválogatják a ruhákat. Londonban például kicsit a slamposság a divat, lazán kell öltözni, a Converse cipő majdnem kötelező kellék… és aztán vannak azok, akik a Nagy-Britanniában már kicsit inkább vicc kategóriának és unalmasnak számító Marks & Spencerből öltözködnek.

A magyarokban Bandosz szerint megvan a néha már kicsit túlzottan „vonalas” öltözködés, azaz akadnak, akik nagyon odafigyelnek arra, hogy egy adott stílusban öltözzenek. Mindez persze korosztályfüggő is...

SZERENCSÉS CSILLAGZAT ALATT - MATOLCSY GYÖRGY JEGYBANKELNÖKI CIKLUSA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2019.02.22.


...Az MNB vezetése büszke rá, hogy hatéves ciklusa alatt történelmi mélybe süllyedtek a kamatok Magyarországon. Nem vitatható, hogy ebben a jegybanki politikának is szerepe volt, hiszen a maga eszközeivel kihasználta a példátlan deflációs nemzetközi környezetben adódó lehetőséget: a negatív tartományba vitte a bankoknak és így az egész pénzpiacnak iránymutatásul szánt kamatát. Arra is okkal büszke, hogy ezzel (és az „önfinanszírozási programmal”) segítette az állampapír-hozamok letörését, amivel sok pénzt spórolt meg az államnak.

Az alacsony kamatszint, valamint az ennek hatására leértékelődött forint elvileg ösztönzi a gazdasági növekedést, bár az ország tetemes kereskedelmi többlete mellett ez inkább csak inflációt gerjeszt, ami a válság nyomán összeszűkült kereslet, illetve a külföldről ható deflációs tendencia miatt volt elkerülhető. Azt is tudni lehet (és erre már egy 2011-es jegybanki elemzés is felhívta a figyelmet), hogy a gyors gazdasági növekedés nem minden körülmények között összeegyeztethető az árstabilitással (ami a jegybank elsődleges célja), csak akkor, ha a kibocsátás trendje, vagyis a potenciális növekedés emelkedik, és nem akkor, amikor az aktuális növekedés megy a trend fölé, például a tetemes uniós forrásoknak köszönhetően. Márpedig idáig ez utóbbi volt a helyzet.

Az elmúlt hat év igencsak kedvezett Matolcsy korábbról megismert, a gazdasági növekedést mindenek elé helyező hajlamának, amely jegybankelnökként is jellemző maradt. Szerencséje volt, hogy éppen akkor ülhetett az elnöki székbe, amikor minden feltétel adott volt a példátlan mértékű monetáris lazításra, amellyel egyidejűleg szolgálhatta az inflációs célkitűzést (vagyis most az árszínvonal emelkedését), és ösztökélhette a gazdasági növekedést. Az első években így sem sikerült elérni az árstabilitást: az infláció 2017-ben került először a megkívánt 2–4 százalékos célsávba, addig jóval alatta volt. Ami nem öröm, hiszen az „egészségestől lényegesen elmaradó infláció (...) a válság utáni fájdalmasan lassú kilábalás majdnem az egész világgazdaságra kiterjedő, kedvezőtlen mellékhatása” (Surányi i. m.).

Kevésbé pangó gazdasági környezetben gyökeresen eltérő, Matolcsy György habitusához kevéssé illő feladat hárul a jegybankra: a gazdasági szereplők túlfűtött növekedési hajlamát kell letörnie. Kamatemeléssel és más szigorító lépésekkel kell megelőznie a túlzott, a gazdasági kalkulációt aláásó és így hosszabb távon magát a növekedést gátló infláció kialakulását. A most márciusban induló új ciklusban már az MNB sem úszhatja meg megszorító intézkedések nélkül. Az egyre inkább negatív reálkamatok mellett nem folytatható az eddigi, az infláció erősödésével automatikusan lazuló monetáris politika. Már az utóbbi egy-másfél évben is volt némi hazardírozás abban, hogy a Fed és az EKB szigorító politikája, valamint a növekvő geopolitikai feszültségek, továbbá a jócskán felfúvódott részvény- és ingatlanár-buborékok kipukkadásának veszélye miatt óvatosabbá váló befektetői magatartás ellenére is fenntartotta extrémen laza monetáris kondícióit, és még a növekedésihitel-programot is újraindította.

A deflációs világgazdasági környezetben és a lanyha belföldi kereslet mellett a forint meggyengülése nem idézett elő inflációt, ám mára megváltozott a helyzet. Emelkedik az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci ára, élénkül a fogyasztás és beruházás, és a dinamikusan növekvő bérek is felfelé nyomják az árszínvonalat. Ilyen feltételek mellett a befektetői klíma romlása, a kockázatkerülő magatartás erősödése hatására esetleg tovább gyengülő árfolyam még inkább felpörgetné az inflációt.

„Az MNB-nek nincs árfolyamcélja” – volt rendre a lakonikus (és hamis) válasz a forint gyengülése miatti aggodalmat kifejező kérdésekre – már ha egyáltalán született válasz; Matolcsy, jegybankelnöktől szokatlan módon, elvétve nyilatkozik csak a monetáris politikát érintő kérdésekről. A botrányos jegybanki alapítványok létrehozása óta külön értesítés nélkül is tudható, hogy az MNB-nek nagyon is van árfolyamcélja: a vezetője kifejezetten érdekelt a forint gyengülésében, mivel ez teremt olyan árfolyamnyereséget, amit szabadon felhasználhatónak gondol, a költségvetésnek befizetett részét pedig a kormánynak tett szívességnek tekinti.



ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

HIÁBA ÖNT MILLIÁRDOKAT A FOCIBA A AZ ÁLLAM, A TEHETSÉGEK MÉGSEM TUDNAK KITÖRNI A CIGÁNYSORRÓL (VIDEÓ)


444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR, HALÁSZ JÚLIA
2019.02.23.


- A tavalyi foci-vb alatt sokan még mindig amiatt háborogtak, hogy a nyugat-európai csapatokban mennyire felülreprezentáltak a bevándorló hátterű játékosok.

- Pedig az összetétel nem is olyan meglepő, ha azt nézzük, hogy sokuknak a foci jelentette az egyetlen kitörési lehetőséget.
- Arról pedig még kevesebb szó esett, hogy a magyar labdarúgásban miért csak nagyon kevesen az élvonalig azok a srácok közül, akik a cigánysoron kezdenek el focizni. Pedig a bőkezű állami támogatások miatt a magyar bajnokság a régió egyik leggazdagabb ligája lett.
- A focira elköltött rengeteg pénz ellenére nem működik átfogó program a felkarolásukra, és sokszor az edzők sem tudják kezelni a konfliktusokat a csapaton belül.
- De vannak olyan civil kezdeményezések, amik próbálnak változtatni ezen. Velük kerestük a választ arra, hogy miért van ilyen kevés roma a magyar fociban...

BÁRMIKOR ÚJRA MEGTÖRTÉNHET A TRAGÉDIA, ÉS MAGYARORSZÁG NEM AKAR MINDEZZEL SZEMBESÜLNI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.02.23.


Nem tudjuk, hol vannak az elkövetők segítői, miért nem kerültek eljárás alá, hol vannak a szellemi, érzelmi felbujtók, hol vannak a konkrét politikai felelősök és felbujtók, hol vannak azok, akik pénzelték a gyilkosokat, ki állt mögöttük, miért titkosították a nemzetbiztonsági bizottság egyik vizsgálati jelentését, mi áll annak hátterében, hogy az akkor még Európai Parlamenti képviselőként dolgozó Mohácsi Viktória sorozatban kapta a halálos fenyegetéseket. Mindezt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista sorolja, akivel a tatárszentgyörgyi terrorcselekmény tizedik évfordulóján beszéltünk.

A romák elleni rasszista gyilkosságoknak nevezett eseménysorozat készületlenül érte a közvéleményt. De ez nem magyarázza a tragédiát övező közönyt. Máig nem látjuk a jeleit annak, hogy a történtek részévé váltak volna a nemzeti emlékezetnek, a bűncselekményt kiváltó rasszizmus elutasítása pedig a nemzeti identitásnak. Mi ennek az oka?

– Abban, hogy megtörténhetett a rasszista gyilkosságsorozat, szerepe van a média végtelenül aljas magatartásának. Kiemelném e körben az Erdélyi Mónika nevével fémjelzett show-műsort, amely debil vadállatként, vérfertőző barmokként mutatta be a műsorban pénzért szerepet vállaló cigányokat. Ez is hozzájárult annak a lelkületnek a kialakításához, amely szerint „mi, magyarok nem ilyenek vagyunk, ezek cigányok”. Engem is kirázott a hideg ezektől az emberektől, irtóztam tőlük, elfogott egyfajta szégyenérzet. Ez a műsor megágyazott az eseményeknek.

Azt hittem, a pártokkal kezdi, amelyek elárasztották a nyilvánosságot azzal, hogy a legfőbb probléma a cigányság.

– A Mónika-show ezt megelőzte. A média oly mértékben határozza meg az emberek egymáshoz való viszonyát, amelynek az erejét nem szabad lebecsülni. Ha nem ömlene a közmédia valamennyi csatornájából a migráns- és Soros-ellenes retorika, a kormányzati szereplők hiába mondanák a négy fal között. Ugyanez igaz a cigányellenes előítéletekre is. Az a többség, amely birtokolja a hatalmi erőforrásokat, benne a médiát, megteremtett a romák feje fölött egy olyan, társadalmilag konstruált cigányképet, amivel mi nem tudunk azonosulni. Viszont a többség ezen keresztül identifikálja azt, hogy magyar. Vagyis: magyar az, aki nem cigány. Szerintük. Szerintem meg én is magyar vagyok, és az itt élő nyolcszázezer roma is magyarként tekint önmagára. 1990-től 2010-ig volt valamiféle politikai kultúra ebben az országban. 2005 előtt bárki könnyen belebukhatott abba, ha nyilvánosan cigányozott. Súlyos retorziója volt a rasszista beszédnek, viselkedésnek. Majd jött 2006, Olaszliszka, ami mindent felülírt. A romamozgalom addigi több évtizedes munkáját nullázta le és hergelte a végletekig a cigányok ellen a közhangulatot, amire ráépült egy párt, amelynek szövetségese volt az a média, amely évekig hazudta, hogy a Magyar Gárda pusztán hagyományőrző egyesület. Az olaszliszkai tragédiánál aztán minden gát átszakadt, és a politikai retorika egyik fő tétele a cigánybűnözés lett. Csakhogy a magyarországi romamozgalmak soha nem mondták, hogy azt a cigány embert, aki bűnt követett el, nem kell megbüntetni. Mi csak azt követeltük, hogy a jog és az igazságszolgáltatás egyenlően mérjen a bűnelkövetők közt. Csakhogy ugyanazért, amiért Győr környékén felmentő ítélet születik, Kelet-Magyarországon letöltendő börtönbüntetést rónak ki. Tragédia, ha nem a bűncselekményt, hanem a származást üldözik. Azzal, hogy megszületett a cigánybűnözés fogalma, potenciális bűnelkövetőnek bélyegezték a nyolcszázezres roma közösséget. A média pedig teret engedett mindennek. Eszement állapotok uralkodtak, a pártok egymással versenyeztek a cigányellenes retorikában...