HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.02.16.
...Csapataik harcban állnak. Nem a mieink, hanem Orbánék csapatai. Nekünk, többi magyaroknak nincsenek csapataink. Nekünk gyerekeink vannak, családunk, barátaink, munkánk. Mi nem harcolunk, mert békében élünk magunkkal és a világgal. Nem vágyunk háborúzni senkivel, utáljuk az ellenségeskedést, nem keressük a bajt ott, ahol nincs.
Ám Orbánt ez nem érdekli, ő azt teszi, amihez egyedül ért. Nem kormányoz, mert az macerás, helyette uralkodik és csatázik. Harcban áll a világgal, megvédi a magyar embereket az őket bántó idegenszívűektől.
Sokkal egyszerűbb hülyeségeket gondolni a világról, mint reagálni a valóságra.
Harcban áll Orbán, de nem csupán a vélt ellenséggel, hanem a saját démonaival is küzd. Van egy kényszerképzete a világról, és ehhez próbálja igazítani a valóságot. Avítt, árvalányhajas, hátrafelé nyilazós az ő valósága. Idehaza ez még elmegy, mert a kétharmad mindent megszavaz, ami formailag törvénytervezetnek látszik. Ám a valódi világ, az, ami Magyarország határain kívül esik, bonyolultabb ennél. Vannak a Földnek olyan országai, ezeket általában demokráciának hívják, ahol a verseny nem bűn, hanem állapot, és a szabad véleménynyilvánítás nem kegy, hanem alapvető emberi jog.
Ebben a létező világban szintén vannak lököttek és normálisak, tisztességesek és gazemberek, ám ezeken a helyeken még véletlenül sem keverik őket össze egymással.
Magyarország mára egy ideges, rosszkedvű, magával és a világgal veszekedő, nemzetközi szinten lesajnált országgá vált. Versenyképességünk romlik, presztízsünk a béka feneke alatt. Nem csoda, hogy ilyenek lettünk. Megmondták a derék urak már 2010 előtt, hogy ha megszerzik a hatalmat, úgy átalakítják az országot, hogy rá sem ismerünk.
Ha valamit, ezt az ígéretüket aztán maximálisan megtartották.
ITT OLVASHATÓ
2019. február 16., szombat
A MORÁLIS FÖLÉNYÉRT FOLYTATOTT VAGYONSZERZŐ HÁBORÚ
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.02.16.
Szórakoztató megfigyelni azt a nyögdécselős erőlködést, ahogy az ország ingó és ingatlanvagyonának önjelölt tulajdonosai nem érik be azzal, hogy mindent is zsebre vágtak, hanem olyasmire vágynak, amit sem megvenni, sem törvények átírásával ellopni nem lehet. Nem újdonság ez – a Fidesz soha az életben semmi újdonságot nem talált ki, még a hülye szlogenjeik is egytől egyig lopottak, de még a főfocista ordenáré, bazári, neonszínű nyakkendői sem a saját ízléstelenségét dícsérik -, az ember mindig arra vágyik, amit nem kaphat meg. Ők most a morális fölényre hajtanak. Miután a morál szó gyökere erkölcsöt jelent, úgy fest ez az egész, mintha egy vödörnyi földigiliszta azon erőlködne, hogy megnyerjék a láb-szépségversenyt.
Ez persze nem zavarja fideszéket, nem szokásuk lemondani semmiről, amire szemet vetettek. Miután a morált nem lehet államosítani majd ellopni, Mészáros Lőrinc nem tud morálgyárat építeni, Tiborcz István sem vehet ilyesmit némi jókor kiírt állami támogatással aládúcolva, egy lehetőség maradt: addig kell mondogatni, hogy az övék a morális fölény, ameddig elhiszik. Mármint ők maguk hiszik el. Mondanám, hogy és akkor boldogan élnek, ameddig meg nem halnak, de ez nem igaz. Soha nem lesznek boldogok, mert mindig lesz valami, ami ezt lehetetlenné teszi. Azt a valamit önmagukban hurcolják és bármennyire szeretnének, nem tudnak megszabadulni tőle.
A morális fölényért folytatott vagyonszerző háború kapcsán eltöprengtem azon, hogy van-e még bárki olyan ismert figura a Fidesz körül, aki akár csak egyetlen percre is a közelébe kerülhetne annak, hogy becsületes embernek lehessen nevezni. Például a párt vezetője, hiszen bármelyik közösség elméletileg azért választ meg valakit vezetőjévé, mert ő közöttük a legkülönb. Orbán Viktor egy hazug köpönyegforgató alapjáraton. Ehhez valószínűleg a hatalomban és ellenzékben töltött évek alatt egy jókora személyiségzavar is járult (pontosabban a meglévő szökkent szárba) és az állapota folyamatosan romlik. Nem csak én tudom, hogy az önmagát vagyontalannak hazudó kocafocista a saját családja meggazdagodását tartja elsődleges szempontnak, nem csak én látom, hogy az apja, a testvérei, a felesége, a lánya, veje és a strómanja zsebrevágta a fél országot, hanem a tulajdon hívei is. Csak őket nem zavarja, mert ha tehetnék, ők is lopnának kétpofára. De mivel nem férnek hozzá, megelégszenek azzal, hogy istenítik azt, aki ezt meg meri és meg is tudja tenni. Ez az erkölcsi mérce abban a körben és nem értik, mi ezzel a gond.
Hosszan lehetne sorolni a neveket. A Rogán házaspárt helikopterrel és letelepedési kötvényekkel, Szijjártó Petikét villával, Lázárék birodalmát, Kósa Lajos idős anyukájának hirtelen támadt vállalkozói vénáját. Mindenki, még a saját fanatikusaik is pontosan tudják, honnan származik Rogán Cecília márkás topogója, Vajnáné ráznivaló rongya, a Lázár gyerekek ingatlanvagyona és a vadászkastély, Kósa mama pénze és tehetsége...
ITT OLVASHATÓ
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.02.16.
Szórakoztató megfigyelni azt a nyögdécselős erőlködést, ahogy az ország ingó és ingatlanvagyonának önjelölt tulajdonosai nem érik be azzal, hogy mindent is zsebre vágtak, hanem olyasmire vágynak, amit sem megvenni, sem törvények átírásával ellopni nem lehet. Nem újdonság ez – a Fidesz soha az életben semmi újdonságot nem talált ki, még a hülye szlogenjeik is egytől egyig lopottak, de még a főfocista ordenáré, bazári, neonszínű nyakkendői sem a saját ízléstelenségét dícsérik -, az ember mindig arra vágyik, amit nem kaphat meg. Ők most a morális fölényre hajtanak. Miután a morál szó gyökere erkölcsöt jelent, úgy fest ez az egész, mintha egy vödörnyi földigiliszta azon erőlködne, hogy megnyerjék a láb-szépségversenyt.
Ez persze nem zavarja fideszéket, nem szokásuk lemondani semmiről, amire szemet vetettek. Miután a morált nem lehet államosítani majd ellopni, Mészáros Lőrinc nem tud morálgyárat építeni, Tiborcz István sem vehet ilyesmit némi jókor kiírt állami támogatással aládúcolva, egy lehetőség maradt: addig kell mondogatni, hogy az övék a morális fölény, ameddig elhiszik. Mármint ők maguk hiszik el. Mondanám, hogy és akkor boldogan élnek, ameddig meg nem halnak, de ez nem igaz. Soha nem lesznek boldogok, mert mindig lesz valami, ami ezt lehetetlenné teszi. Azt a valamit önmagukban hurcolják és bármennyire szeretnének, nem tudnak megszabadulni tőle.
A morális fölényért folytatott vagyonszerző háború kapcsán eltöprengtem azon, hogy van-e még bárki olyan ismert figura a Fidesz körül, aki akár csak egyetlen percre is a közelébe kerülhetne annak, hogy becsületes embernek lehessen nevezni. Például a párt vezetője, hiszen bármelyik közösség elméletileg azért választ meg valakit vezetőjévé, mert ő közöttük a legkülönb. Orbán Viktor egy hazug köpönyegforgató alapjáraton. Ehhez valószínűleg a hatalomban és ellenzékben töltött évek alatt egy jókora személyiségzavar is járult (pontosabban a meglévő szökkent szárba) és az állapota folyamatosan romlik. Nem csak én tudom, hogy az önmagát vagyontalannak hazudó kocafocista a saját családja meggazdagodását tartja elsődleges szempontnak, nem csak én látom, hogy az apja, a testvérei, a felesége, a lánya, veje és a strómanja zsebrevágta a fél országot, hanem a tulajdon hívei is. Csak őket nem zavarja, mert ha tehetnék, ők is lopnának kétpofára. De mivel nem férnek hozzá, megelégszenek azzal, hogy istenítik azt, aki ezt meg meri és meg is tudja tenni. Ez az erkölcsi mérce abban a körben és nem értik, mi ezzel a gond.
Hosszan lehetne sorolni a neveket. A Rogán házaspárt helikopterrel és letelepedési kötvényekkel, Szijjártó Petikét villával, Lázárék birodalmát, Kósa Lajos idős anyukájának hirtelen támadt vállalkozói vénáját. Mindenki, még a saját fanatikusaik is pontosan tudják, honnan származik Rogán Cecília márkás topogója, Vajnáné ráznivaló rongya, a Lázár gyerekek ingatlanvagyona és a vadászkastély, Kósa mama pénze és tehetsége...
ITT OLVASHATÓ
ÉLÜNK, MINTHA NEM LENNE HOLNAP
KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Madárlátta
2019.02.16.
Hosszú lesz, régóta töprengek ezeken a dolgokon.
Induljunk ki a csodából, hogy arra a bizonyos napra ébredünk, amikor nem Orbáné a teljhatalom.
Amikorra elül az eufória, szembesülhetünk a kegyetlen valósággal, és újra eldönthetjük, hogy képesek vagyunk-e felnőtt ember módjára viselkedni, szembenézni a nehézségekkel, nem elkenni, hanem eltakarítani a romokat és a mocskot. Hódmezővásárhely sok szempontból okulásul szolgál, ott kicsiben láthatjuk a forgatókönyv legfontosabb elemeit.
Akinek a nyakába szakad a kormányzás, az valószínűleg csak első hetekben-hónapokban szembesül majd a tényekkel, hogy valójában mekkora is a baj. Akkor derül majd ki, mennyi eltitkolt kötelezettségvállalást rejtenek a sok évre titkosított szerződések, mekkora a tényleges államháztartási hiány, az ország adósságállománya. A másik oldalon viszont ott lesz a teljesen kisöpört kassza, az előre elköltött pénzek, legrosszabb esetben a biztos helyre menekített deviza- és aranytartalék.
A Fidesz többségének elvesztése közel sem jelenti a bukásukat – erre is jól emlékezhetünk az “elmúltnyócévből”, bár ott a rendszer még csak vázlatosan létezett, mostanra viszont teljesen ki- és beépült. Nincs olyan intézmény és hivatal, ahol ne Orbán emberei ülnének döntéshozó posztokon, ahol ne lennének talpnyalók, akik mindennek keresztbe tudnak feküdni. Nincsenek illúzióim, meg is teszik (lásd Hódmezővásárhely).
Tehát ezen a szép napon van egy új, szakemberekből álló kormányunk, amelyik képes és hajlandó is tenni a romok eltakarításáért és az ország európai útra való visszatereléséért, de aknamezőn fog lépkedni.
Az új kormány kénytelen lesz hozzányúlni a nagy ellátórendszerekhez (eddig egy kormánynak volt egy halvány próbálkozása, bele is bukott), mivel a mostani rendszer nem a távoli jövőben, hanem belátható időn belül összeomlik. Valahogyan meg kellene győznie a kiskorúsított állampolgárokat a megszorítások szükséges és hasznos voltáról, hogy felelősséggel tartoznak a saját jövőjükért (előtakarékosság, öngondoskodás). Szükségszerűen bele kell gázolnia szinte minden társadalmi csoport érdekeibe, vissza kell állítania a sávos adózást, megnyirbálni a sehová sem vezető kedvezményeket, visszafogni a határon túli kifizetéseket. Sürgősen bele kell nyúlnia a nyugdíjrendszerbe (nyugdíjplafon, ukrán nyugdíjak) ott, ahol a nyugdíjasok adják a szavazásra jogosultak legalább negyedét. Egy sor törvényt kell módosítania, nemzetközi egyezményeket felülvizsgálnia. Hozzá kell nyúlnia az energetikai szektorhoz, hogy végre elmozduljunk a fenntarthatóság és megújuló energiák felé. Hozzá kell nyúlnia a kettős állampolgársággal és magyar igazolványokkal létrehozott diplomáciai és gazdasági darázsfészekhez. Tennie kell valamit a humanitárius katasztrófának beillő állapotok ellen, a mélyszegénységben élők megmentéséért.
Az érzelmi alapú populizmus helyett valahogyan vissza kellene térni a racionalitáshoz. Normális mederbe kellene terelni a közbeszédet, visszafogni a durvaságot, teret biztosítani a valódi és konstruktív párbeszédnek.
Mindezt milyen környezetben? Milyen is az az aknamező?
Szerző: Madárlátta
2019.02.16.
Hosszú lesz, régóta töprengek ezeken a dolgokon.
Induljunk ki a csodából, hogy arra a bizonyos napra ébredünk, amikor nem Orbáné a teljhatalom.
Amikorra elül az eufória, szembesülhetünk a kegyetlen valósággal, és újra eldönthetjük, hogy képesek vagyunk-e felnőtt ember módjára viselkedni, szembenézni a nehézségekkel, nem elkenni, hanem eltakarítani a romokat és a mocskot. Hódmezővásárhely sok szempontból okulásul szolgál, ott kicsiben láthatjuk a forgatókönyv legfontosabb elemeit.
Akinek a nyakába szakad a kormányzás, az valószínűleg csak első hetekben-hónapokban szembesül majd a tényekkel, hogy valójában mekkora is a baj. Akkor derül majd ki, mennyi eltitkolt kötelezettségvállalást rejtenek a sok évre titkosított szerződések, mekkora a tényleges államháztartási hiány, az ország adósságállománya. A másik oldalon viszont ott lesz a teljesen kisöpört kassza, az előre elköltött pénzek, legrosszabb esetben a biztos helyre menekített deviza- és aranytartalék.
A Fidesz többségének elvesztése közel sem jelenti a bukásukat – erre is jól emlékezhetünk az “elmúltnyócévből”, bár ott a rendszer még csak vázlatosan létezett, mostanra viszont teljesen ki- és beépült. Nincs olyan intézmény és hivatal, ahol ne Orbán emberei ülnének döntéshozó posztokon, ahol ne lennének talpnyalók, akik mindennek keresztbe tudnak feküdni. Nincsenek illúzióim, meg is teszik (lásd Hódmezővásárhely).
Tehát ezen a szép napon van egy új, szakemberekből álló kormányunk, amelyik képes és hajlandó is tenni a romok eltakarításáért és az ország európai útra való visszatereléséért, de aknamezőn fog lépkedni.
Az új kormány kénytelen lesz hozzányúlni a nagy ellátórendszerekhez (eddig egy kormánynak volt egy halvány próbálkozása, bele is bukott), mivel a mostani rendszer nem a távoli jövőben, hanem belátható időn belül összeomlik. Valahogyan meg kellene győznie a kiskorúsított állampolgárokat a megszorítások szükséges és hasznos voltáról, hogy felelősséggel tartoznak a saját jövőjükért (előtakarékosság, öngondoskodás). Szükségszerűen bele kell gázolnia szinte minden társadalmi csoport érdekeibe, vissza kell állítania a sávos adózást, megnyirbálni a sehová sem vezető kedvezményeket, visszafogni a határon túli kifizetéseket. Sürgősen bele kell nyúlnia a nyugdíjrendszerbe (nyugdíjplafon, ukrán nyugdíjak) ott, ahol a nyugdíjasok adják a szavazásra jogosultak legalább negyedét. Egy sor törvényt kell módosítania, nemzetközi egyezményeket felülvizsgálnia. Hozzá kell nyúlnia az energetikai szektorhoz, hogy végre elmozduljunk a fenntarthatóság és megújuló energiák felé. Hozzá kell nyúlnia a kettős állampolgársággal és magyar igazolványokkal létrehozott diplomáciai és gazdasági darázsfészekhez. Tennie kell valamit a humanitárius katasztrófának beillő állapotok ellen, a mélyszegénységben élők megmentéséért.
Az érzelmi alapú populizmus helyett valahogyan vissza kellene térni a racionalitáshoz. Normális mederbe kellene terelni a közbeszédet, visszafogni a durvaságot, teret biztosítani a valódi és konstruktív párbeszédnek.
Mindezt milyen környezetben? Milyen is az az aknamező?
...
A MI NÁCINK JÓ NÁCI
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2019.02.16.
Újabb bizonyítékát látjuk: a NER számára nincsenek értékek, csak érdekek. Jó ideje az Orbán legfontosabb belpolitikai érdeke, hogy az ellenzék semmiképp ne fogjon össze ellene. Ennek érdekében gátlástalanul képes kijátszani az antiszemita kártyát – persze csak az ellenséggel szemben.
Azt már megszokhattuk – ha egyáltalán hozzá lehet ehhez szokni –, hogy a Fidesz kommunistái jó kommunisták, míg a kormányt bírálók, függetlenül valódi ideológiai hovatartozásuktól, rossz kommunisták. Sőt, bolsevikok, tömegbe lövető kunbélák, mindannyian Rákosi bőrkabátjából bújtak elő. Persze Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre avagy Szili Katalin nem. Dehogy is! Ők jó kommunisták. Nem is kommunisták, de egyenesen NER-kompatibilis prefideszesek, akik állampárti funkciójukban is Orbán hatalomra kerülését készítették elő.
De a Fidesz, és személyesen Orbán Viktor, nem kirekesztő. A megbocsátás, a kebelre ölelés, majd a tudatosan irányított vakság és süketség, a megfelelő mennyiségű amnéziával vegyítve jár a náciknak is. Most éppen. Mert ezt diktálja a „pillanat uralása”, a primer politikai érdek. A NER túlélése minden áron.
Az Orbán-rezsim számára a legnagyobb veszélyt az egységes ellenzéki fellépés jelenti. Nem kell ehhez politikai zseninek lenni, bőséggel elég megnézni az elmúlt választásások eredményeit. Ezekből kitűnik: a választók többsége nem Orbánra és a NER-re szavazott, ellenben az „oszd meg és uralkodj” elv szerint felaprózódott ellenzék mindezidáig képtelen volt valódi egységet mutatni az orbáni autokráciával szemben. Ez látszott megdőlni tavaly év végén, amikor bal- és jobboldal együtt tett hitet a NER-rel szemben.
Ezt pedig Orbán nem engedheti meg magának...
Szerző: ashwood
2019.02.16.
Újabb bizonyítékát látjuk: a NER számára nincsenek értékek, csak érdekek. Jó ideje az Orbán legfontosabb belpolitikai érdeke, hogy az ellenzék semmiképp ne fogjon össze ellene. Ennek érdekében gátlástalanul képes kijátszani az antiszemita kártyát – persze csak az ellenséggel szemben.
Azt már megszokhattuk – ha egyáltalán hozzá lehet ehhez szokni –, hogy a Fidesz kommunistái jó kommunisták, míg a kormányt bírálók, függetlenül valódi ideológiai hovatartozásuktól, rossz kommunisták. Sőt, bolsevikok, tömegbe lövető kunbélák, mindannyian Rákosi bőrkabátjából bújtak elő. Persze Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre avagy Szili Katalin nem. Dehogy is! Ők jó kommunisták. Nem is kommunisták, de egyenesen NER-kompatibilis prefideszesek, akik állampárti funkciójukban is Orbán hatalomra kerülését készítették elő.
De a Fidesz, és személyesen Orbán Viktor, nem kirekesztő. A megbocsátás, a kebelre ölelés, majd a tudatosan irányított vakság és süketség, a megfelelő mennyiségű amnéziával vegyítve jár a náciknak is. Most éppen. Mert ezt diktálja a „pillanat uralása”, a primer politikai érdek. A NER túlélése minden áron.
Az Orbán-rezsim számára a legnagyobb veszélyt az egységes ellenzéki fellépés jelenti. Nem kell ehhez politikai zseninek lenni, bőséggel elég megnézni az elmúlt választásások eredményeit. Ezekből kitűnik: a választók többsége nem Orbánra és a NER-re szavazott, ellenben az „oszd meg és uralkodj” elv szerint felaprózódott ellenzék mindezidáig képtelen volt valódi egységet mutatni az orbáni autokráciával szemben. Ez látszott megdőlni tavaly év végén, amikor bal- és jobboldal együtt tett hitet a NER-rel szemben.
Ezt pedig Orbán nem engedheti meg magának...
MÍG A KORMÁNY A LOJALITÁST DÍJAZZA, A SZAKTUDÁST ELSORVASZTJA
MÉRCE
Szerző: SÁROSI PÉTER
2019.02.16.
Miközben a kormány számolatlanul szórja a milliárdokat sportra és az egyházakra, a drogprevenciós szervezetek szűkös pályázati pénzből gazdálkodhatnak, és azt is csak több mint féléves késéssel kapják meg.
Karácsonykor bejárta a hír a sajtót, hogy a kormány 72 milliárd (!) forintot osztott szét egyházi és sportszervezetek között, mindenféle pályáztatás nélkül. Milliárdokkal lettek gazdagabbak a már amúgy is pénzzel vastagon kitömött egyházak és szerzetesrendek, de még a támogatási lista alján szereplő sportegyletek is több száz millió forintot zsebelhettek be karácsonyi ajándékként.
Az nem kapott sajtónyilvánosságot, hogy szintén éppen karácsony előtt hirdették ki azoknak a civil szervezeteknek a listáját, akik az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) „kábítószer-prevenciós programok támogatására” kiírt kedvezményezettjei közé kerültek.
Ezek a szervezetek persze nagyságrendekkel kevesebb pénzt kapnak: a kiírt pályázatok teljes összege mindössze 350 millió forint volt, ebből az egyes szervezetek 2-6 millió forintos támogatást kapnak az egész éves munkájukra. Összehasonlításképpen: az év végi kormányzati bónuszból csak a Postás Sport Egyesület 300 millió forint adományban részesült...
Szerző: SÁROSI PÉTER
2019.02.16.
Miközben a kormány számolatlanul szórja a milliárdokat sportra és az egyházakra, a drogprevenciós szervezetek szűkös pályázati pénzből gazdálkodhatnak, és azt is csak több mint féléves késéssel kapják meg.
Karácsonykor bejárta a hír a sajtót, hogy a kormány 72 milliárd (!) forintot osztott szét egyházi és sportszervezetek között, mindenféle pályáztatás nélkül. Milliárdokkal lettek gazdagabbak a már amúgy is pénzzel vastagon kitömött egyházak és szerzetesrendek, de még a támogatási lista alján szereplő sportegyletek is több száz millió forintot zsebelhettek be karácsonyi ajándékként.
Az nem kapott sajtónyilvánosságot, hogy szintén éppen karácsony előtt hirdették ki azoknak a civil szervezeteknek a listáját, akik az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) „kábítószer-prevenciós programok támogatására” kiírt kedvezményezettjei közé kerültek.
Ezek a szervezetek persze nagyságrendekkel kevesebb pénzt kapnak: a kiírt pályázatok teljes összege mindössze 350 millió forint volt, ebből az egyes szervezetek 2-6 millió forintos támogatást kapnak az egész éves munkájukra. Összehasonlításképpen: az év végi kormányzati bónuszból csak a Postás Sport Egyesület 300 millió forint adományban részesült...
KINEK KELL MÉG A RÉCSEI CENTERBEN IS KORCSOLYAKÖZPONT?
24.HU
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2019.02.16.
A Milennáris és a Kistadion helyére megálmodott Nemzeti Korcsolyázó Központ mellé újabb, ötezres jégcsarnokot épít az állam. De miért?
A Nemzeti Korcsolyázó Központot eredetileg a Millenáris Velodróm és a Kisstadion helyére álmodták meg a tervezők – mindkét elképesztően lepusztult épület területén egy-egy ideiglenes sátorral fedett jégpálya üzemel jelenleg. Füstbe ment a budapesti olimpia, mégis megvalósul egy újabb sportfejlesztés, könyvelték el sokan, miközben a beruházás szükségességére a rövidpályás-gyorskorcsolyázók 2018-as történelmi téli olimpiai aranya erősített rá.
A kormány azonban tavaly december 27-i határozatában erre is lapot húzott és a már jóváhagyott, 2,3 milliárd forintért megtervezett fejlesztéshez „hosszú távú sportcélú hasznosítás” céljával hozzácsapta a XIV. kerületben található, jó ideje bevásárlóközpontként üzemelő Récsei Centert is. A határozat felelősként Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, szakmai partnerként a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget és a Magyar Jégkorong Szövetséget jelölte meg, hogy 2019. augusztus 31-i határidővel készítsenek előterjesztést a beruházás előkészítéséhez kapcsolódó feladatokról, költségekről, valamint az üzemeltetésre vonatkozó koncepciókról...
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2019.02.16.
A Milennáris és a Kistadion helyére megálmodott Nemzeti Korcsolyázó Központ mellé újabb, ötezres jégcsarnokot épít az állam. De miért?
A Nemzeti Korcsolyázó Központot eredetileg a Millenáris Velodróm és a Kisstadion helyére álmodták meg a tervezők – mindkét elképesztően lepusztult épület területén egy-egy ideiglenes sátorral fedett jégpálya üzemel jelenleg. Füstbe ment a budapesti olimpia, mégis megvalósul egy újabb sportfejlesztés, könyvelték el sokan, miközben a beruházás szükségességére a rövidpályás-gyorskorcsolyázók 2018-as történelmi téli olimpiai aranya erősített rá.
A kormány azonban tavaly december 27-i határozatában erre is lapot húzott és a már jóváhagyott, 2,3 milliárd forintért megtervezett fejlesztéshez „hosszú távú sportcélú hasznosítás” céljával hozzácsapta a XIV. kerületben található, jó ideje bevásárlóközpontként üzemelő Récsei Centert is. A határozat felelősként Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, szakmai partnerként a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget és a Magyar Jégkorong Szövetséget jelölte meg, hogy 2019. augusztus 31-i határidővel készítsenek előterjesztést a beruházás előkészítéséhez kapcsolódó feladatokról, költségekről, valamint az üzemeltetésre vonatkozó koncepciókról...
HONT ANDRÁS: NÉPÉRTÉKELŐ
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: HONT ANDRÁS
2019.02.16.
Segítség Orbán Viktor évértékelőjének értelmezéséhez. Vélemény.
Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.
Igazából ennyit szerettem volna mondani önöknek a mostani évértékelőn. Lassan kilenc éve vezetem az országot, húztam a határára kerítést, építettem bele stadionokat, telepítettem rengeteg plakátot, ültettem sok-sok szóvirágot, de körbenéztem, és azt látom, hogy ember alig maradt. Mármint életerős, termékeny, nemző- és számlaképes fiatalember. Demográfiadeficittel küszködünk.
Szóval elkúrtuk. És most ugyanerre szeretném kérni önöket, azzal a különbséggel, hogy önök ne „el”, hanem csak úgy. A szexért én fogok fizetni. Gálánsan, mivel nagyrészt az EU finanszírozza, ha pedig leállítanák a folyósítást, azt terjesztjük, hogy Brüsszel meg akarja fosztani a magyar embereket az utolsó örömüktől is. Plusz nemzethalál.
Fogy a magyar ugyanis. Mondjuk, rám ez annyira nem igaz, de ez az ülőmunka miatt van, és különben sem rólam van szó. Ez egy évértékelő, ami azt jelenti, hogy én értékelem az évet, míg az én értékelésemre négyévente ott van az a lehetőség... hm, nem, az nincs. Majd csinálunk a nemzeti konzultáción egy olyan rubrikát, hogy tetszett-e a nyakkendőm, de ismétlem, most én értékelek, és meg kell hogy mondjam, roppant elégedetlen vagyok. Önök nem elég szaporák. Egyedül a kórházi jelentésekből tudom, hogy hajlamosak ágynak esni – és nem a szülészetekről. Hogy nem szakad le a plafon! Ja, de.
Önök csak akkor szaporázzák, és akkor is csak a lépteiket, ha oda kell érni a haldokló Nyugat valamelyik no go zónájába falafelesnek. Így nemhogy a Kárpát-medence, de a Váli-völgy sem lesz teleszülve, akkor meg minek hosszabbítom meg a kisvasutat Bicskéig. Komolyan mondom, kinyílik a zsebemben a Bicske. Ha így megy tovább, nem lesz, aki megtermelje a dzsídípít, aminek töredékéből megvásároljuk azokat, akik megtermelik a dzsídípít, vagyis a végén még Tiborcz Pistának is dolgoznia kell. Azt pedig nem tűrhetem, mert nálam a család az első. Éppen ezért családvédelmi programot hirdetek. Ahogy szoktam: hitelből. Illetve, hogy cáfoljam a nemzetközi sajtó alaptalan rémhírterjesztését, miszerint nem vagyok hiteles személyiség, mi folyósítunk hitelt szüléskor. (Ha mennek haza, a kijáratok mellett megtalálják az MKB kölcsönajánlatát, kérem, adják oda negyven alatti hölgyismerőseiknek.)
Azon még gondolkodunk, hogy mindenféle ingatlanok közbeiktatása nélkül, a Parragh László Első Nemzeti Röghöz Kötési Program keretében egyből a gyermekekre jegyezzünk be jelzálogot, és nemteljesítés esetén elhelyezzük Lőrinc valamelyik üzemében. Hátralévő éveikben ingyen közmunkával törleszthetnek, mert ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz házad elárverezésének elkerülése érdekében értem. A bölcsődétől a koporsóig. Vagy más megfogalmazásban: porod is nekem szolgál, meg Habony Árpinak, ha értik, mire gondolok. Jó, hagyjuk, ez biza nem Ibiza.
Mivel ez nagyívű beszéd, amelyről a Századvég majd kimutatja, hogy az Univerzum összes magyarja látta (és akkor ki van a hálószobában, ha szabadna kérdeznem??!), valamennyi fontos kérdést érintenem kell. Retorikai egységbe kell foglalnom a nemzés és a motorizáció problémáit egyaránt, és most nem arra gondolok, hogy eljutok a heréktől a kerékig, hanem arra, hogy azért nem elég nagy a család, mert a kocsi kicsi. Ezért a jövőben támogatni fogjuk a hétszemélyes autók vásárlását. Most jelezték, hogy Felcsút-Visonta központtal a 2rule mintájára megkezdik a Per7nék személygépjárművek gyártását, de szerintem ezen agyaljanak még, vagy környezetvédelmi termékdíjat vetek ki az elviselhetetlen szóviccekre.
Akkor ezzel meg is volnánk. Ismét fényre derítettem a hazát, megmentettem a családokat, megállítottam Brüsszelt, élete végéig adómentességet adtam Anikónak, és nem hagytam, hogy Soros nevessen a végén. Amennyiben ez sem volna elég, úgy kénytelen leszek elterelésként, annak demonstrálásaként, hogy van még elhárítandó veszély, szózatot intézni új célközönségemhez:...
Szerző: HONT ANDRÁS
2019.02.16.
Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.
Igazából ennyit szerettem volna mondani önöknek a mostani évértékelőn. Lassan kilenc éve vezetem az országot, húztam a határára kerítést, építettem bele stadionokat, telepítettem rengeteg plakátot, ültettem sok-sok szóvirágot, de körbenéztem, és azt látom, hogy ember alig maradt. Mármint életerős, termékeny, nemző- és számlaképes fiatalember. Demográfiadeficittel küszködünk.
Szóval elkúrtuk. És most ugyanerre szeretném kérni önöket, azzal a különbséggel, hogy önök ne „el”, hanem csak úgy. A szexért én fogok fizetni. Gálánsan, mivel nagyrészt az EU finanszírozza, ha pedig leállítanák a folyósítást, azt terjesztjük, hogy Brüsszel meg akarja fosztani a magyar embereket az utolsó örömüktől is. Plusz nemzethalál.
Fogy a magyar ugyanis. Mondjuk, rám ez annyira nem igaz, de ez az ülőmunka miatt van, és különben sem rólam van szó. Ez egy évértékelő, ami azt jelenti, hogy én értékelem az évet, míg az én értékelésemre négyévente ott van az a lehetőség... hm, nem, az nincs. Majd csinálunk a nemzeti konzultáción egy olyan rubrikát, hogy tetszett-e a nyakkendőm, de ismétlem, most én értékelek, és meg kell hogy mondjam, roppant elégedetlen vagyok. Önök nem elég szaporák. Egyedül a kórházi jelentésekből tudom, hogy hajlamosak ágynak esni – és nem a szülészetekről. Hogy nem szakad le a plafon! Ja, de.
Önök csak akkor szaporázzák, és akkor is csak a lépteiket, ha oda kell érni a haldokló Nyugat valamelyik no go zónájába falafelesnek. Így nemhogy a Kárpát-medence, de a Váli-völgy sem lesz teleszülve, akkor meg minek hosszabbítom meg a kisvasutat Bicskéig. Komolyan mondom, kinyílik a zsebemben a Bicske. Ha így megy tovább, nem lesz, aki megtermelje a dzsídípít, aminek töredékéből megvásároljuk azokat, akik megtermelik a dzsídípít, vagyis a végén még Tiborcz Pistának is dolgoznia kell. Azt pedig nem tűrhetem, mert nálam a család az első. Éppen ezért családvédelmi programot hirdetek. Ahogy szoktam: hitelből. Illetve, hogy cáfoljam a nemzetközi sajtó alaptalan rémhírterjesztését, miszerint nem vagyok hiteles személyiség, mi folyósítunk hitelt szüléskor. (Ha mennek haza, a kijáratok mellett megtalálják az MKB kölcsönajánlatát, kérem, adják oda negyven alatti hölgyismerőseiknek.)
Azon még gondolkodunk, hogy mindenféle ingatlanok közbeiktatása nélkül, a Parragh László Első Nemzeti Röghöz Kötési Program keretében egyből a gyermekekre jegyezzünk be jelzálogot, és nemteljesítés esetén elhelyezzük Lőrinc valamelyik üzemében. Hátralévő éveikben ingyen közmunkával törleszthetnek, mert ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád, hanem azt, hogy te mit tehetsz házad elárverezésének elkerülése érdekében értem. A bölcsődétől a koporsóig. Vagy más megfogalmazásban: porod is nekem szolgál, meg Habony Árpinak, ha értik, mire gondolok. Jó, hagyjuk, ez biza nem Ibiza.
Mivel ez nagyívű beszéd, amelyről a Századvég majd kimutatja, hogy az Univerzum összes magyarja látta (és akkor ki van a hálószobában, ha szabadna kérdeznem??!), valamennyi fontos kérdést érintenem kell. Retorikai egységbe kell foglalnom a nemzés és a motorizáció problémáit egyaránt, és most nem arra gondolok, hogy eljutok a heréktől a kerékig, hanem arra, hogy azért nem elég nagy a család, mert a kocsi kicsi. Ezért a jövőben támogatni fogjuk a hétszemélyes autók vásárlását. Most jelezték, hogy Felcsút-Visonta központtal a 2rule mintájára megkezdik a Per7nék személygépjárművek gyártását, de szerintem ezen agyaljanak még, vagy környezetvédelmi termékdíjat vetek ki az elviselhetetlen szóviccekre.
Akkor ezzel meg is volnánk. Ismét fényre derítettem a hazát, megmentettem a családokat, megállítottam Brüsszelt, élete végéig adómentességet adtam Anikónak, és nem hagytam, hogy Soros nevessen a végén. Amennyiben ez sem volna elég, úgy kénytelen leszek elterelésként, annak demonstrálásaként, hogy van még elhárítandó veszély, szózatot intézni új célközönségemhez:...
HOL VAN AZ ORSZÁG ANYATARTALÉKA? 57 KÉRDÉS ÉS VÁLASZ AZ ÚJ CSALÁDTÁMOGATÁSOKRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2019.02.15.
A magyar népesedés nagy problémája, hogy a második gyerekek nehezen születnek meg. Ezt orvosolja a kormány? Nem, most épp a harmadik baba világra jöttét segíti kiemelten. A tízmilliós gyerekbónusz gáláns ajánlat a fiatal pároknak, de kőkemény mindenki másnak: az egygyermekeseknek négygyerekessé kellene válniuk, a kétgyermekeseknek ötgyerekessé, hogy hozzájussanak. Összeszedtük, amit az új családtámogatási akciótervről tudni lehet.
Tévedés azt gondolni, hogy az országnak nincsenek demográfiai tartalékai. A középiskolai végzettségű és a fővárosi 30-35 év közötti nők, valamint az élettársi kapcsolatban élő férfiak termékenysége ma is rendkívül alacsony. Összeállításunkban azt vizsgáljuk, mennyire hathat rájuk a mostani családtámogatási csomag. Főleg, hogy szerkesztőségünk szinte ostrom alá került: olvasóink azt is tudni szeretnék, ami még nem tudható az új családtámogatásokról. Összeírtuk hát a legtöbbeket érintő kérdések listáját, és amit lehetett, megválaszoltunk a kormányzati kommunikáció alapján, a többit pedig továbbítottuk a szakállamtitkárság felé. Választ még nem kaptunk, a Fidesz-frakcióülés most tárgyal ezekről, még jogszabálytervezetek sincsenek. Cikkünk második része tehát ez a megzabolázatlan kérdésözön, egyfajta leltára annak, amit tudni lehet, és annak, amit még nem. Ígérjük, rögtön frissítjük, ha lesz mivel...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2019.02.15.
A magyar népesedés nagy problémája, hogy a második gyerekek nehezen születnek meg. Ezt orvosolja a kormány? Nem, most épp a harmadik baba világra jöttét segíti kiemelten. A tízmilliós gyerekbónusz gáláns ajánlat a fiatal pároknak, de kőkemény mindenki másnak: az egygyermekeseknek négygyerekessé kellene válniuk, a kétgyermekeseknek ötgyerekessé, hogy hozzájussanak. Összeszedtük, amit az új családtámogatási akciótervről tudni lehet.
Tévedés azt gondolni, hogy az országnak nincsenek demográfiai tartalékai. A középiskolai végzettségű és a fővárosi 30-35 év közötti nők, valamint az élettársi kapcsolatban élő férfiak termékenysége ma is rendkívül alacsony. Összeállításunkban azt vizsgáljuk, mennyire hathat rájuk a mostani családtámogatási csomag. Főleg, hogy szerkesztőségünk szinte ostrom alá került: olvasóink azt is tudni szeretnék, ami még nem tudható az új családtámogatásokról. Összeírtuk hát a legtöbbeket érintő kérdések listáját, és amit lehetett, megválaszoltunk a kormányzati kommunikáció alapján, a többit pedig továbbítottuk a szakállamtitkárság felé. Választ még nem kaptunk, a Fidesz-frakcióülés most tárgyal ezekről, még jogszabálytervezetek sincsenek. Cikkünk második része tehát ez a megzabolázatlan kérdésözön, egyfajta leltára annak, amit tudni lehet, és annak, amit még nem. Ígérjük, rögtön frissítjük, ha lesz mivel...
TIMMERMANS ORBÁNNAK: "VÁLLALD A FELELŐSSÉGET!"
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.02.16.
Interjú Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság alelnökével, az európai szociáldemokraták vezetőjével arról, miben ért egyet Orbán Viktorral, milyen változást vár a magyar belpolitikában és hogy miképpen zajlott a legutóbbi találkozása a magyar kormányfővel:...
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.02.16.
Interjú Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság alelnökével, az európai szociáldemokraták vezetőjével arról, miben ért egyet Orbán Viktorral, milyen változást vár a magyar belpolitikában és hogy miképpen zajlott a legutóbbi találkozása a magyar kormányfővel:...
TRUMP TÁMADÁST INTÉZETT AZ ALKOTMÁNYOS REND ELLEN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.16.
Donald Trump becsapta a demokratákat, akik az újabb kormányzati leállás elkerülése érdekében megalkottak a republikánusokkal közösen egy kompromisszumos javaslatot, amelyet mindkét párt elfogadott, és amely 1,375 milliárd dollárt biztosítana 55 mérföldnyi “pedestrian fencing” (gyalogos kerítés) megépítésére, amely egy alapkerítés megépítését jelentené Trump 200 mérföldes hatalmas monstrumával szemben. Ez az összeg nem elég a Trump-fal megépítésére, amelyre 5,6 milliárd dollár megszavazását követelte Trump a demokrata többségű képviselőháztól, de amit nem kapott meg. Viszont ezzel elkerülhető lenne a republikánusok totális kudarca és a “nemzeti vészhelyzet” kihirdetése is, amely súlyos alkotmányos kérdéseket vetne fel, mert a képviselőház megkerülését jelentené a falra követelt pénz megszerzésére.
Trumpnak nem tetszett a javaslat, azzal fenyegetőzött először, hogy nem írja alá a kompromisszumos megállapodást, majd közölte, hogy mégiscsak elfogadja azt, aláírja a Kongresszus két háza által elfogadott javaslatot, amely véget vet a kormányzati leállás lebegtetésének.
Mielőtt bárki megdicsérné, hogy mennyire ügyes volt, ez azt jelenti, hogy Trump az Egyesült Államok történetében először intézett nyílt támadást az alkotmányos rend ellen, s használta a “nemzeti vészhelyzet” kihirdetését arra, hogy azzal megkerülje a fékek és ellensúlyok rendszerét, és felülírja a képviselőház döntését, amihez nincs joga. Nemzeti vészhelyzet ugyanis nincs a déli határon, humanitárius katasztrófa a fal túloldalán, a mexikói oldalon van, ahol a dél-amerikai menekültek beszorultak a határra. De az amerikai oldalon nyugalom és békesség van, senkit semmilyen veszély nem fenyeget. A helyi képviselők azt mondták, hogy az elmúlt húsz év egyik legcsendesebb időszakát élik, s az FBI nyilvántartása szerint Washington DC-ben több bűncselekményt követnek el, mint a déli határ körzetében. Trump évértékelőjében is hazudott, mert azt állította, hogy a határmenti El Paso-ban a kerítés óta nincs bűnözés. Az FBI adatai szerint a fal előtt jobb volt a közbiztonság, a fal óta csak romlott. A drogot a föld alatti alagutakban, nem a kerítés fölött csempészik. Ezért a kerítés megemelése semmit nem segít. A határmenti bűnözés országos átlagban a legkisebbek közé tartozik. Trump hazudik, uszít, félelmet kelt.
A “nemzeti vészhelyzet” kihirdetése egy csalás, egy nemlétező vészhelyzetre hivatkozva az elnök megkerüli az alkotmányos utat, és felülírja a képviselőház döntését. Ez precedens nélküli lépés Amerika egész történetében: soha egyetlen elnök nem játszotta még ki a kongresszust, és nem helyezte a törvények és a kongresszus fölé önmagát. Ez az első diktatórikus lépése Trumpnak, és a nemzeti vészhelyzet azt is lehetővé teszi, hogy a déli határtól függetlenül további korlátozó intézkedéseket tegyen. Ez egy kvázi rendkívüli állapotnak felel meg, amikor az elnök olyan többletjogokkal rendelkezik, hogy akár az internetet vagy a sajtót is korlátozhatja, ez utóbbinak Trump például nagyon örülne, és ha nem tetszik neki a szabad sajtó, hirtelen felindulásában akár meg is teheti...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.16.
Donald Trump becsapta a demokratákat, akik az újabb kormányzati leállás elkerülése érdekében megalkottak a republikánusokkal közösen egy kompromisszumos javaslatot, amelyet mindkét párt elfogadott, és amely 1,375 milliárd dollárt biztosítana 55 mérföldnyi “pedestrian fencing” (gyalogos kerítés) megépítésére, amely egy alapkerítés megépítését jelentené Trump 200 mérföldes hatalmas monstrumával szemben. Ez az összeg nem elég a Trump-fal megépítésére, amelyre 5,6 milliárd dollár megszavazását követelte Trump a demokrata többségű képviselőháztól, de amit nem kapott meg. Viszont ezzel elkerülhető lenne a republikánusok totális kudarca és a “nemzeti vészhelyzet” kihirdetése is, amely súlyos alkotmányos kérdéseket vetne fel, mert a képviselőház megkerülését jelentené a falra követelt pénz megszerzésére.
Trumpnak nem tetszett a javaslat, azzal fenyegetőzött először, hogy nem írja alá a kompromisszumos megállapodást, majd közölte, hogy mégiscsak elfogadja azt, aláírja a Kongresszus két háza által elfogadott javaslatot, amely véget vet a kormányzati leállás lebegtetésének.
Mielőtt bárki megdicsérné, hogy mennyire ügyes volt, ez azt jelenti, hogy Trump az Egyesült Államok történetében először intézett nyílt támadást az alkotmányos rend ellen, s használta a “nemzeti vészhelyzet” kihirdetését arra, hogy azzal megkerülje a fékek és ellensúlyok rendszerét, és felülírja a képviselőház döntését, amihez nincs joga. Nemzeti vészhelyzet ugyanis nincs a déli határon, humanitárius katasztrófa a fal túloldalán, a mexikói oldalon van, ahol a dél-amerikai menekültek beszorultak a határra. De az amerikai oldalon nyugalom és békesség van, senkit semmilyen veszély nem fenyeget. A helyi képviselők azt mondták, hogy az elmúlt húsz év egyik legcsendesebb időszakát élik, s az FBI nyilvántartása szerint Washington DC-ben több bűncselekményt követnek el, mint a déli határ körzetében. Trump évértékelőjében is hazudott, mert azt állította, hogy a határmenti El Paso-ban a kerítés óta nincs bűnözés. Az FBI adatai szerint a fal előtt jobb volt a közbiztonság, a fal óta csak romlott. A drogot a föld alatti alagutakban, nem a kerítés fölött csempészik. Ezért a kerítés megemelése semmit nem segít. A határmenti bűnözés országos átlagban a legkisebbek közé tartozik. Trump hazudik, uszít, félelmet kelt.
A “nemzeti vészhelyzet” kihirdetése egy csalás, egy nemlétező vészhelyzetre hivatkozva az elnök megkerüli az alkotmányos utat, és felülírja a képviselőház döntését. Ez precedens nélküli lépés Amerika egész történetében: soha egyetlen elnök nem játszotta még ki a kongresszust, és nem helyezte a törvények és a kongresszus fölé önmagát. Ez az első diktatórikus lépése Trumpnak, és a nemzeti vészhelyzet azt is lehetővé teszi, hogy a déli határtól függetlenül további korlátozó intézkedéseket tegyen. Ez egy kvázi rendkívüli állapotnak felel meg, amikor az elnök olyan többletjogokkal rendelkezik, hogy akár az internetet vagy a sajtót is korlátozhatja, ez utóbbinak Trump például nagyon örülne, és ha nem tetszik neki a szabad sajtó, hirtelen felindulásában akár meg is teheti...
LAKÓPARK KÉSZÜL A DEBRECENI NAGYERDŐ MELLÉ, A TERMÉSZETVÉDŐK AZ EU-HOZ FORDULTAK
ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: Átlátszó
2019.02.16.
Az Európai Unió petíciós bizottságának a segítségét kérték Debrecen Nagyerdeje kertvárosi részének lakói, akik évtizedek óta küzdenek egy 32 lakásos társasház-beruházás terve ellen. Egy időre úgy tűnt, sikerül jegelniük az építkezést, de most felgyorsultak az események annak ellenére, hogy a zöldhatóság szakvéleménye szerint is rosszul jár a környezet a beruházással, s még a polgármester sem lelkes.
A helyszín Debrecen egyik legidillibb, legbékésebb része. Otthonos, csendes környék, a természet neszezését alig-alig zavarja meg az urbanizáció zaja. Illetve alig-alig zavarta meg eddig, ugyanis a Kartács utcában nagyszabású építkezés vette kezdetét – az ottani lakosok és természetvédők nem kis keserűségére.
A történet nem újkeletű, a küzdelem közel két évtizede tart: 2000-es évek elején kezdődött el Nyulas külterületi részének felvásárlása. A műsor a szokásos, kis hazánkban divatos nepotista módon zajlott. A helyi politikai hatalommal jó kapcsolatot ápoló vállalkozó – külterület lévén – jó áron megvásárolta a beépítetlen területeket, amiket utóbb belterületté és építési területté nyilvánítottak.
A területekre 14-16 lakásos társasházak felépítését tervezték. Ezzel kezdetét vette a mindmáig tartó jogi huzavona a lakosok, a természetvédők, a politikusok és a profitéhes vállalkozók között. Most azonban úgy tűnik, végére ér az ügy, ám a happy end ezúttal sem a többségi akarat jutalma lesz, ha lesz...
Szerző: Átlátszó
2019.02.16.
Az Európai Unió petíciós bizottságának a segítségét kérték Debrecen Nagyerdeje kertvárosi részének lakói, akik évtizedek óta küzdenek egy 32 lakásos társasház-beruházás terve ellen. Egy időre úgy tűnt, sikerül jegelniük az építkezést, de most felgyorsultak az események annak ellenére, hogy a zöldhatóság szakvéleménye szerint is rosszul jár a környezet a beruházással, s még a polgármester sem lelkes.
A helyszín Debrecen egyik legidillibb, legbékésebb része. Otthonos, csendes környék, a természet neszezését alig-alig zavarja meg az urbanizáció zaja. Illetve alig-alig zavarta meg eddig, ugyanis a Kartács utcában nagyszabású építkezés vette kezdetét – az ottani lakosok és természetvédők nem kis keserűségére.
A történet nem újkeletű, a küzdelem közel két évtizede tart: 2000-es évek elején kezdődött el Nyulas külterületi részének felvásárlása. A műsor a szokásos, kis hazánkban divatos nepotista módon zajlott. A helyi politikai hatalommal jó kapcsolatot ápoló vállalkozó – külterület lévén – jó áron megvásárolta a beépítetlen területeket, amiket utóbb belterületté és építési területté nyilvánítottak.
A területekre 14-16 lakásos társasházak felépítését tervezték. Ezzel kezdetét vette a mindmáig tartó jogi huzavona a lakosok, a természetvédők, a politikusok és a profitéhes vállalkozók között. Most azonban úgy tűnik, végére ér az ügy, ám a happy end ezúttal sem a többségi akarat jutalma lesz, ha lesz...
A MÉREGOSZTAG TAGJAI ÖNKÉNT VÁLLALTÁK, HOGY TUDÓSOK MÉRGEZZÉK ŐKET
MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2019.02.16.
Divatos a mai rohanó világban, a sok műanyagban fulladozva visszasírni a korábbi, természetesebb és egészségesebb időket. (Bezzeg régen kevesebbet panaszkodtunk!) A személyesen meg nem tapasztalt, de ennél nyilván mindenképpen jobb múlt iránti nosztalgia kedvelt céltáblái az adalékanyagokkal teli, agyontartósítószerezett, mesterséges aromától csöpögő ételeink. Nem mindegy viszont, hogy mennyire régre vágyakozunk vissza, a 19. század végén, 20. század elején például egészen elképesztő dolgokat voltak képesek a gyártók belepakolni az ételbe. Ennek az egészségügyi hatásokon kívül volt még egy érdekes következménye: a Méregosztag összeállása.
Akkoriban az amerikai élelmiszeripar éppen elkezdett átállni a tömegtermelésre, és az ételeket egyre messzebbre szállították, a szabályozás viszont jócskán elmaradt a trendektől, így a gyártók nagyjából azt csináltak, amit akartak. Senki nem ellenőrizte, milyen adalékok kerülnek a ételekbe, de még csak azt se nagyon, hogy maguk az ételek tényleg abból voltak-e, amit róluk állítottak: különböző állatok belsőségeiből készült "csirke", olyan "juharszirup", ami sose látott juhart, köhögés elleni morfiumos szirup, bóraxos, formaldehides tartósítás, ólommal színezett cukorka, és még sorolhatnánk.
A századfordulón az élelmiszeripar már közegészségügyi kockázatot jelentett, mégse nagyon történt érdemi változás. Egészen addig, amíg Harvey Wiley bele nem kezdett a nagy érdeklődéssel övezett kísérleteibe, amelyekkel az akkoriban használatos tartósítószerek hatásait akarta tesztelni. Wiley 1883-ban lett az amerikai mezőgazdasági minisztérium fővegyésze, de csak 1902-re sikerült kellő támogatást gyűjtenie a tervéhez, nagyrészt azért, mert az élelmiszerlobbi úton-útfélen próbált keresztbe tenni neki.
Végül mégis összekalapozott 5 ezer, mai értéken 143 ezer dollárt (1,41, illetve 40,35 millió forintot), és már csak 12 önkéntesre volt szüksége, hogy belevághasson. Azt hihetnénk, hogy nehéz dolga volt, hiszen mégiscsak ahhoz kellett embereket toboroznia, hogy kétes hatású vegyületekkel tömje őket tele, mégis meglepően sokan jelentkeztek, így kezdetét vehette az öt éven át tartó kutatássorozat, amelyet a korabeli média hamar elnevezett Méregosztag-kísérleteknek...
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2019.02.16.
Divatos a mai rohanó világban, a sok műanyagban fulladozva visszasírni a korábbi, természetesebb és egészségesebb időket. (Bezzeg régen kevesebbet panaszkodtunk!) A személyesen meg nem tapasztalt, de ennél nyilván mindenképpen jobb múlt iránti nosztalgia kedvelt céltáblái az adalékanyagokkal teli, agyontartósítószerezett, mesterséges aromától csöpögő ételeink. Nem mindegy viszont, hogy mennyire régre vágyakozunk vissza, a 19. század végén, 20. század elején például egészen elképesztő dolgokat voltak képesek a gyártók belepakolni az ételbe. Ennek az egészségügyi hatásokon kívül volt még egy érdekes következménye: a Méregosztag összeállása.
Akkoriban az amerikai élelmiszeripar éppen elkezdett átállni a tömegtermelésre, és az ételeket egyre messzebbre szállították, a szabályozás viszont jócskán elmaradt a trendektől, így a gyártók nagyjából azt csináltak, amit akartak. Senki nem ellenőrizte, milyen adalékok kerülnek a ételekbe, de még csak azt se nagyon, hogy maguk az ételek tényleg abból voltak-e, amit róluk állítottak: különböző állatok belsőségeiből készült "csirke", olyan "juharszirup", ami sose látott juhart, köhögés elleni morfiumos szirup, bóraxos, formaldehides tartósítás, ólommal színezett cukorka, és még sorolhatnánk.
A századfordulón az élelmiszeripar már közegészségügyi kockázatot jelentett, mégse nagyon történt érdemi változás. Egészen addig, amíg Harvey Wiley bele nem kezdett a nagy érdeklődéssel övezett kísérleteibe, amelyekkel az akkoriban használatos tartósítószerek hatásait akarta tesztelni. Wiley 1883-ban lett az amerikai mezőgazdasági minisztérium fővegyésze, de csak 1902-re sikerült kellő támogatást gyűjtenie a tervéhez, nagyrészt azért, mert az élelmiszerlobbi úton-útfélen próbált keresztbe tenni neki.
Végül mégis összekalapozott 5 ezer, mai értéken 143 ezer dollárt (1,41, illetve 40,35 millió forintot), és már csak 12 önkéntesre volt szüksége, hogy belevághasson. Azt hihetnénk, hogy nehéz dolga volt, hiszen mégiscsak ahhoz kellett embereket toboroznia, hogy kétes hatású vegyületekkel tömje őket tele, mégis meglepően sokan jelentkeztek, így kezdetét vehette az öt éven át tartó kutatássorozat, amelyet a korabeli média hamar elnevezett Méregosztag-kísérleteknek...
RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTBAN
HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.16.
Kérem, ez a Trump alapvetően kínai császárnak született. Ez akkor is megépíti a falat, ha a fene fenét eszik. Márpedig a fene feni már a fogát, és valamit mindenképpen meg fog enni – hogy mit, az még kérdéses, olyan gyanúm nincs, miszerint az amerikai demokráciát, az még neki is túl nagy falat volna, de Trump második elnöki ciklusát még megeheti.
Pedig a minap még Orbán Viktor is kijelentette a kihelyezett frakcióülésen: „Az az érdekünk, hogy Trump újra nyerjen.” Ilyen támogatókkal én a Trump helyében már nagyobb összegben is hajlandó lennék fogadni az elnökválasztások eredményére. Bár, mondjuk a magyar miniszterelnök közismert külpolitikai éleslátása gyakran csap át negatívba – ha ő kiáll egy politikus mellett, azt nem ritkán rövid időn belül elsodorja a történelem, elsöpri egy felkelés vagy más módon viszi el az ördög. De hát miért ne fogadhatna Trump saját maga ellen? Így ha megválasztják, elnök marad, ha nem, megkapja a pénzt, és az orbáni kiállás amúgy is növeli az oddszokat.
Meg a rendkívüli állapot is, amit tegnap kihirdetett. Igen, kérem, rendkívüli állapot van az Egyesült Államokban, és ez még mindig kisebb szenzáció, mint a küszöbön álló anarchia az Egyesült Királyságban: tény, hogy Donald Trump elnök tegnap valóban aláírta a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet.
Mit jelent ez?
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.16.
Kérem, ez a Trump alapvetően kínai császárnak született. Ez akkor is megépíti a falat, ha a fene fenét eszik. Márpedig a fene feni már a fogát, és valamit mindenképpen meg fog enni – hogy mit, az még kérdéses, olyan gyanúm nincs, miszerint az amerikai demokráciát, az még neki is túl nagy falat volna, de Trump második elnöki ciklusát még megeheti.
Pedig a minap még Orbán Viktor is kijelentette a kihelyezett frakcióülésen: „Az az érdekünk, hogy Trump újra nyerjen.” Ilyen támogatókkal én a Trump helyében már nagyobb összegben is hajlandó lennék fogadni az elnökválasztások eredményére. Bár, mondjuk a magyar miniszterelnök közismert külpolitikai éleslátása gyakran csap át negatívba – ha ő kiáll egy politikus mellett, azt nem ritkán rövid időn belül elsodorja a történelem, elsöpri egy felkelés vagy más módon viszi el az ördög. De hát miért ne fogadhatna Trump saját maga ellen? Így ha megválasztják, elnök marad, ha nem, megkapja a pénzt, és az orbáni kiállás amúgy is növeli az oddszokat.
Meg a rendkívüli állapot is, amit tegnap kihirdetett. Igen, kérem, rendkívüli állapot van az Egyesült Államokban, és ez még mindig kisebb szenzáció, mint a küszöbön álló anarchia az Egyesült Királyságban: tény, hogy Donald Trump elnök tegnap valóban aláírta a rendkívüli állapot kihirdetéséről szóló elnöki rendeletet.
Mit jelent ez?
AZ ARANYKOR UTÁN JÖHET A VASKOR
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BIHARI TAMÁS
2019.02.16.
A központosító hatalom semmilyen szinten nem tűri az autonómiát és ezzel egyebek mellett megfosztja magát a korrekció lehetőségétől is - állítja Bod Péter Ákos közgazdász, az MTA doktora.
Az elemzők szerint év végéig emel az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Jó ütemérzékkel kezd a szigorításba?
Szerző: BIHARI TAMÁS
2019.02.16.
A központosító hatalom semmilyen szinten nem tűri az autonómiát és ezzel egyebek mellett megfosztja magát a korrekció lehetőségétől is - állítja Bod Péter Ákos közgazdász, az MTA doktora.
Az elemzők szerint év végéig emel az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Jó ütemérzékkel kezd a szigorításba?
Kezdjük ott, hogy miért is lehet szükség a szigorításra. A piacgazdasági ciklusok váltakozása során az állam elvileg három dolgot tehet: egy, nem tesz semmit. Például a monetarista irányzat szerint elég, ha az állam rendben tartja a maga háza táját, de ne avatkozzon a gazdaságba, mert ciklusok jönnek, ciklusok mennek, ezeket túl lehet élni. A XX. század egyik legnagyobb közgazdásza, az angol John Maynard Keynes viszont azt javasolta, hogy amikor túlfűtött szakaszába lép a ciklus, akkor az állam kiadásai visszafogásával hűtse a gazdaságot, így téve szert olyan forrásokra, amelyek a gyengülő szakaszban üzemanyagként rásegítenek a gazdaság motorjára. Vagyis jó időben tartalékot kell képezni, és gyengébb üzletmenet idején a költségvetés, ha teheti, pumpáljon pénzt a gazdaságba, a monetáris politika pedig, ha van rá lehetősége, vigye le a kamatokat és tegye könnyebbé a hitelfelvételt, hiszen a leszálló ciklus-ágban csökken a beruházási hajlandóság. A harmadik megoldás a legrosszabb. Ez a kocavezető stílusa, aki a lejtőn lefelé nyomja a gázt, és amikor fölfelé kellene menni, észreveszi, hogy üres a tank, tolni kell a járgányt. A legtöbb közgazdász a Keynes-i megoldás híve.
A magyar kormány, illetve a jegybank melyik megoldást választotta?
A legfontosabb szempontjuk a növekedés. Jó és rossz időben egyaránt segítik a gazdaság bővülését. Ám ha a ciklus fellendülő szakaszában, amikor a cégek amúgy is beruháznak, az emberek költenek, az építőipar is dinamikusan fejlődik, és erre az állam még rá is segít, akkor túlfűti a gazdaságot.
Vannak figyelmeztető jelek?
Először kimerülnek a munkaerő tartalékok, munkaerő-hiány alakul ki, megszűnik az árstabilitás, beindul az infláció. Az import gyakran olyan mértékben megnő, amit az export már nem képes követni, így külkereskedelmi deficit lép föl. Minálunk azonban a legutóbbi időkig nem mutatkoztak ilyen vészjelek. Ám ehhez kellett a gazdaságtörténetben példa nélküli helyzet: Európában a kamatok rendkívül alacsony szintre süllyedtek, a nyersanyagárak zuhantak, és közben az európai exportpiacaink felszívták a magyar árut, a magyar külkereskedelem cserearányai javultak. Ebben a kegyelmi időszakban, mondhatni aranykorban a kormány mégis deficites költségvetéssel működött, a jegybank rekord-alacsonyra vitte le az alapkamatot, és a kereskedelmi bankokat is roppant alacsony kamatszint melletti hitelezésre szorította. A hitelfelvétel feltételei évtizedek óta nem voltak ennyire kedvezőek.
Ezek a tényezők húzták a magyar gazdaságot az elmúlt években?
Csak részben, mert a növekedéshez jelentős mértékben hozzájárultak a beáramló uniós források. Mindezzel együtt eddig az 1 százalék alatti alapkamat nem okozott gondot. Mára azonban ez a kegyelmi időszak elmúlt. Ilyenkor látszik, hogy amikor amúgy is jól ment a gazdaságnak, nem kellett volna nyomni a gázt, lehetett volna például egyensúlyi költségvetést készíteni...
MIT TEGYÜNK, HA AZ ATM ELNYELI A BANKKÁRTYÁNKAT? 2
KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / TÖRTEI TAKÁCS KRISZTA
2019.02.15.
Mennyire bosszantó tud lenni, hogy hiába ütjük be a bankjegykiadó automatába a kért összeget, semmit sem kapunk kézhez. Fogyasztóvédelmi műsorunkból kiderült, hogy mi a megoldás.
Biztosan tapasztalták, hogy nincs kötelező alkatrész-utánpótlás Magyarországon. Ha valami elromlik, akkor egyáltalán nem kell alkatrészt biztosítania az adott szakszervíznek, de vajon mi a helyzet az olyan nagy értékű termékekkel, mint az autók? Mi van akkor, ha valakinek a bankkártyáját elnyeli az ATM? És mi a helyzet akkor, ha az ATM a kért összegnél kisebb összeget vagy semmit sem ad ki? Ön már kapott a fogorvosánál jótállási jegyet a fogpótlásról? Nem? Pedig járna. Ezekkel a témákkal is foglalkozott a Nívó, Törtei Takács Kriszta műsora...
Szerző: Klubrádió / TÖRTEI TAKÁCS KRISZTA
2019.02.15.
Mennyire bosszantó tud lenni, hogy hiába ütjük be a bankjegykiadó automatába a kért összeget, semmit sem kapunk kézhez. Fogyasztóvédelmi műsorunkból kiderült, hogy mi a megoldás.
Biztosan tapasztalták, hogy nincs kötelező alkatrész-utánpótlás Magyarországon. Ha valami elromlik, akkor egyáltalán nem kell alkatrészt biztosítania az adott szakszervíznek, de vajon mi a helyzet az olyan nagy értékű termékekkel, mint az autók? Mi van akkor, ha valakinek a bankkártyáját elnyeli az ATM? És mi a helyzet akkor, ha az ATM a kért összegnél kisebb összeget vagy semmit sem ad ki? Ön már kapott a fogorvosánál jótállási jegyet a fogpótlásról? Nem? Pedig járna. Ezekkel a témákkal is foglalkozott a Nívó, Törtei Takács Kriszta műsora...
BÁLINT GAZDA ESETE MUTATJA MEG ORBÁN IGAZI TERMÉSZETÉT
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.15.
Jelentéktelennek látszó hír, hogy a főváros XVI. kerületében többszöri jelölés után a fideszes többség leszavazta a most 100 éves Bálint György (ismertebb nevén: “Bálint gazda”) kertészmérnök díszpolgári címét. Nem személyesen Orbán Viktor szavazott nemmel, de a tekintélyelvű, diktatórikusan működő szervezetek tagjai egy speciális azonosuláson esnek át. Apró képmásai lesznek a megfellebbezhetetlen vezetőnek. Ez sokszor még a mozgásban, a gesztusokban, a hanghordozásban is megnyilvánul, de mindenképpen a viselkedésben. A Fideszben mindenki sok kicsi Orbán Viktorrá válik, és az ő természetét hordozza. Egy ilyen hierarchikus, hűbéri szervezetben, ha láttad a tagokat, láttad a vezérüket. A XVI. kerületben is sok kicsi Orbán Viktor szavazott, és abban a legteljesebb mértékig mutatkozott meg Orbán V. természete, jelleme, belső lelkivilága.
Bálint gazda élete és maga az eset is arra való, hogy a magyar emberek lássanak etalonokat maguk előtt, amelyekhez viszonyítani tudnak. Minden népnek vannak ilyen etalonjai, akik akaratlanul mutatják az irányt, mi a jó és mi a rossz. Ilyen viszonyítási pontok nélkül az emberek teljesen elveszítenék a tájékozódási képességüket és vadakká válnának. Nem vennék észre a rosszat, ha soha nem látják a jót. Erre való a Biblia, és erre valók azok az emberek, akik egy-egy nemzet ajándékai. Tükrök, amelyekbe bele lehet nézni, és amelyekben mindenkinek meglátszik az igazi arca. Azoké is, akik nem néznek bele, mert tudják, hogy amit ebben a tükörben látnának, azt nem tudnák elhordozni. Ezek a személyek néha megtestesítik az eredendő nemzeti karaktert, amelynek a nemzeti identitás alapjának kellene lennie.
Bálint György ez az ember, ez az ajándék a magyar nép számára. Ha Bálint György egy tézis, akkor Orbán az antitézis. A sok kicsi jelentéktelen Orbán jól érezte, hogy ha Bálint Györgyre szavaznak, akkor Orbán Viktor, és a tőle átvett saját énjük ellen is szavaznak. Ezért szavaztak ilyen dühödten. Nem is kell hivatkozni másra, mint a tavaly ősszel a 24.hu oldalán megjelent interjú címére: “Ha egy darab kenyér leesik az asztalról, fölveszem, megcsókolom, elfogyasztom”. Ez lenne az eredendően jó, igazi magyar nemzeti identitás és karakter, Csak vessük össze ezzel Orbán harácsoló és egyben pazarló természetét, ahogy nem becsül meg semmit, ahogy megtapossa a lépes mézet is, ahogy nem becsüli az élet kenyerét, ahogy nem értékeli a kicsit, a keveset, ahogy nem tiszteli a munkát, ami benne van, a földet, amely megtermi és a Teremtőt, aki mindezt adta. S azokat az embereket, akiknek ez a kicsi lehet maga az élet. A tisztelet a sorsnak, hogy valamikor még ez sem volt, a hála, hogy ez is van, ami nem természetes.
Ha mélyebben belegondolunk Bálint György életébe és karakterébe, akkor megkapjuk azt a magyar nemzeti figurát, ami ennek a népnek az ősmintája és eredeti identitása lehetne. Az orbáni “keresztény-nemzeti” horthysta identitással szemben, amelynek jelentése az, hogy magyar az, aki keresztény, és keresztény az, aki nem zsidó. Bálint György zsidó származású, aki a mauthauseni koncentrációs tábor foglya volt, és a tábor felszabadítása előtt megszökött. Az antiszemita magyar identitással szemben mutatja, hogy Bálint György, akit a “keresztény” Magyarország megsemmisítő táborba küldött, soha nem vetette ezt Magyarország szemére, soha nem különböztette meg magát Magyarországtól, mert ő magyar. A magyar emberek és a magyar föld szeretete nem nyilvánult meg még emberben olyan intenzitással, mint a holokausztban haláltáborba küldött Bálint Györgyben...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.15.
Jelentéktelennek látszó hír, hogy a főváros XVI. kerületében többszöri jelölés után a fideszes többség leszavazta a most 100 éves Bálint György (ismertebb nevén: “Bálint gazda”) kertészmérnök díszpolgári címét. Nem személyesen Orbán Viktor szavazott nemmel, de a tekintélyelvű, diktatórikusan működő szervezetek tagjai egy speciális azonosuláson esnek át. Apró képmásai lesznek a megfellebbezhetetlen vezetőnek. Ez sokszor még a mozgásban, a gesztusokban, a hanghordozásban is megnyilvánul, de mindenképpen a viselkedésben. A Fideszben mindenki sok kicsi Orbán Viktorrá válik, és az ő természetét hordozza. Egy ilyen hierarchikus, hűbéri szervezetben, ha láttad a tagokat, láttad a vezérüket. A XVI. kerületben is sok kicsi Orbán Viktor szavazott, és abban a legteljesebb mértékig mutatkozott meg Orbán V. természete, jelleme, belső lelkivilága.
Bálint gazda élete és maga az eset is arra való, hogy a magyar emberek lássanak etalonokat maguk előtt, amelyekhez viszonyítani tudnak. Minden népnek vannak ilyen etalonjai, akik akaratlanul mutatják az irányt, mi a jó és mi a rossz. Ilyen viszonyítási pontok nélkül az emberek teljesen elveszítenék a tájékozódási képességüket és vadakká válnának. Nem vennék észre a rosszat, ha soha nem látják a jót. Erre való a Biblia, és erre valók azok az emberek, akik egy-egy nemzet ajándékai. Tükrök, amelyekbe bele lehet nézni, és amelyekben mindenkinek meglátszik az igazi arca. Azoké is, akik nem néznek bele, mert tudják, hogy amit ebben a tükörben látnának, azt nem tudnák elhordozni. Ezek a személyek néha megtestesítik az eredendő nemzeti karaktert, amelynek a nemzeti identitás alapjának kellene lennie.
Ha mélyebben belegondolunk Bálint György életébe és karakterébe, akkor megkapjuk azt a magyar nemzeti figurát, ami ennek a népnek az ősmintája és eredeti identitása lehetne. Az orbáni “keresztény-nemzeti” horthysta identitással szemben, amelynek jelentése az, hogy magyar az, aki keresztény, és keresztény az, aki nem zsidó. Bálint György zsidó származású, aki a mauthauseni koncentrációs tábor foglya volt, és a tábor felszabadítása előtt megszökött. Az antiszemita magyar identitással szemben mutatja, hogy Bálint György, akit a “keresztény” Magyarország megsemmisítő táborba küldött, soha nem vetette ezt Magyarország szemére, soha nem különböztette meg magát Magyarországtól, mert ő magyar. A magyar emberek és a magyar föld szeretete nem nyilvánult meg még emberben olyan intenzitással, mint a holokausztban haláltáborba küldött Bálint Györgyben...
ORBÁN MÉGSEM VÁGJA LE AZ ARANYTAÓT TOJÓ TYÚKJÁT
444.HU
Szerző: haszanz
2019.02.15.
- Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is.
A lista nem teljes. Pár lábjegyzet a toptaósokhoz: az MKB-ban van tulajdona Mészáros Lőrincnek, a Fejér B.Á.L. a gyerekeinek a cége, a Diófa is Mészáros-közeli, ott van a cégek között Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a cége. A BDPST pedig Tibrocz Istváné. A listán van még közbeszerzéseken remekül szereplő cég és Mol leányvállalat is.
Szerző: haszanz
2019.02.15.
- Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is.
- A kormány gyorsan korrigált.
- Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
Van egy sportklub, amit egyszerre támogatott Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. És ez nem a Puskás Akadémia. A kisfelcsút, a kézilabda Puskás Akadémiája a Siófok női csapata. Olyan NER-es támogatással, amit - a nagy Felcsút kivételével - mindenhol megirigyelnének.
A siófoki kézilabda a tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese. A birtokunkba került adatokból kiderült, az elmúlt öt évben milyen cégek terelték a társasági adójuk nagy részét inkább ide, mint a központi költségvetésbe, kihasználva az Orbán-kormány által az adórendszeren nyitott kiskaput.
Van egy sportklub, amit egyszerre támogatott Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. És ez nem a Puskás Akadémia. A kisfelcsút, a kézilabda Puskás Akadémiája a Siófok női csapata. Olyan NER-es támogatással, amit - a nagy Felcsút kivételével - mindenhol megirigyelnének.
A siófoki kézilabda a tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese. A birtokunkba került adatokból kiderült, az elmúlt öt évben milyen cégek terelték a társasági adójuk nagy részét inkább ide, mint a központi költségvetésbe, kihasználva az Orbán-kormány által az adórendszeren nyitott kiskaput.
- GE Hungary 1000 millió forint
- FGSZ Földgázszolgáltató Zrt. 956 millió forint
- MKB Bank 400 millió forint
- Strabag 169 millió forint
- MMBF Földgáztároló Zrt. 159 millió forint
- West Hungária BAU 133 millió forint
- MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. 123 millió forint
- MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. 108 millió forint
- MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. 123 millió forint
- MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. 108 millió forint
- ZÁÉV Építőipari Zrt. 100 millió forint
- Budapest Alapkezelő Zrt. 100 millió forint
- HUNGRANA Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 71 millió forint
- Duna Aszfalt 60 millió forint
- Duna Aszfalt 60 millió forint
- Palladium Consulting Biztosítási Alkusz Kft. 60 millió forint
- Fejér B.Á.L. 47 millió forint
- Fejér B.Á.L. 47 millió forint
- Diófa Alapkezelő Zrt. 38 millió forint
- Magyar Takarékszövetkezeti Bank 30 millió forint
- BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. 26 millió forint
A tao-kígyó a farkába harap:...
A ZÁÉV MÉSZÁROS KEZÉBEN IS MILLIÁRDOS ÁLLAMI MUNKÁT KAPOTT
24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.02.14.
Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
A milliárdos állami megrendelésekkel bőségesen ellátott cég az épület belső felújításának keretében az oktatási funkciót átalakítja, a fűtést és az informatikai rendszereket teljesen kicseréli. (A szerződés itt található .pdf-ben).
A ZÁÉV már azelőtt sok milliárd forintért vett részt a Ludovika Campus, illetve az Orczy tér felújításában, hogy a miniszterelnök barátja megszerezte volna: ők építették a komplexum lovardáját és ehhez kapcsolódóan elvégezték az Orczy park átépítését 2,99 milliárd forintért.
A mostani projekt azért különleges, mert ez az első olyan milliárdos közbeszerzés, amit a ZÁÉV már Mészáros-cégként nyer el. Nagyságrendileg viszont a közelében sincsen az Új Nemzeti Múzeum kivitelezésének, amit a ZÁÉV a Magyar Építők Zrt.-vel szerzett meg tavaly év végén: a 25,6 milliárdos üzletet a cég még Peresztegi Imre érdekeltségeként húzta be, de a Mészáros-birodalom darabjaként végzi el...
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2019.02.14.
Nettó 3,39 milliárd (bruttó 4,4 milliárd) forintért újítja fel és építi át az egykori Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára (NKE) a januárban Mészáros Lőrinc tulajdonába került ZÁÉV Zrt. – derül ki a 24.hu. birtokába került, február 12-én aláírt szerződésből. A ZÁÉV a megbízást nyílt eljárásban nyerte meg.
A milliárdos állami megrendelésekkel bőségesen ellátott cég az épület belső felújításának keretében az oktatási funkciót átalakítja, a fűtést és az informatikai rendszereket teljesen kicseréli. (A szerződés itt található .pdf-ben).
A ZÁÉV már azelőtt sok milliárd forintért vett részt a Ludovika Campus, illetve az Orczy tér felújításában, hogy a miniszterelnök barátja megszerezte volna: ők építették a komplexum lovardáját és ehhez kapcsolódóan elvégezték az Orczy park átépítését 2,99 milliárd forintért.
A mostani projekt azért különleges, mert ez az első olyan milliárdos közbeszerzés, amit a ZÁÉV már Mészáros-cégként nyer el. Nagyságrendileg viszont a közelében sincsen az Új Nemzeti Múzeum kivitelezésének, amit a ZÁÉV a Magyar Építők Zrt.-vel szerzett meg tavaly év végén: a 25,6 milliárdos üzletet a cég még Peresztegi Imre érdekeltségeként húzta be, de a Mészáros-birodalom darabjaként végzi el...
A LEGYŐZHETETLEN NEMZETI NYÚL PROJEKT
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.02.15.
Mindjárt itt, az elején szeretnék elnézést kérni azoktól az asszonyoktól, akik vallási vagy erkölcsi okokból, tradícióik miatt szülnek.
Azoktól is, akik esetleg azért, mert maguk is nagycsaládban nőttek fel, meg azoktól, akik csak úgy egyszerűen szeretik a gyerekeket, és önmegvalósításukat anyai szerepben tudják legjobban elképzelni, ezért szülnek három-hat gyereket - minden tiszteletem az övék.
Egy-két gyereket felnevelni sem könnyű, hát még négyet-ötöt, különösen úgy, hogy az anyagi háttér sok esetben meg sem engedné a nagyüzemi szülést, és mégis, ennek dacára is szülnek.
Persze lehetne itt okoskodni, meg bölcs kalkulációkkal bemutatni, hogy mennyire felelőtlen az az anya, aki tudja, hogy a család bevétele kevés a nagyszámú gyermek színvonalas felneveléséhez, de nem érdemes, mert ilyen alapon el lehetne ítélni anyáinkat, nagyanyáinkat, akik a világháborúkat közvetlenül követő évek anyagi és politikai bizonytalanságába szültek akár egyetlen gyereket is.
Divatos azt mondani manapság, hogy Juliska három gyereket vállalt, én meg azt gondolom, hogy gyereket szülni csak a Fidesz háza táján vállalkozás, normális nő belső késztetése szerint szül gyermeket, nem pedig normában.
De jellemző Orbán és bandájának gondolkodására, hogy ilyen-olyan, szenteltvízzel meglocsolt adókedvezményekkel akar nyúlanyót csinálni a magyar nőkből, persze a feltételrendszert szorosan saját torz ideológiájához igazítva.
Nyúlanyó az lehet, akiből nemzeti középosztályt akarnak csinálni.
Nemzeti az, aki Orbán és vazallusai seggét nyalja, minek következtében annak nyilvánítják.
A többi nyulak nem nemzetiek, ezért aztán nem is részesülnek az atyai áldásból, legyen bár nekik hat gyerekük és egy szobájuk, akkor sem.
A Nemzeti Nyúlanyó projekt dübörög, lesz itt hitel dögivel, aztán ha bedőlt, hát jöhetnek megint a kilakoltatások, lesz bizonyára, akinek két-három lakása is rámegy arra, hogy Orbán felkarolta.
Ha minden jól megy, annyi lesz itt a gyerek, mint Fideszben a kleptomániás, merthogy a meglévő apróságok nem számítanak - gyerekből is új kell ahhoz, hogy dőljön a lé.
Ha minden stimmel, akkor már csak a végső teszt van hátra, az erre kiképzett Nemzeti Szarértő Szervezet megvizsgálja az érintettet: ha drazsét szarik, hát minden rendben, de ha nem, rágcsálhatja reggeltől-estig a répát, akkor se lesz Nemzeti Nyúlnak minősítve...
Szerző: PuPu
2019.02.15.
Mindjárt itt, az elején szeretnék elnézést kérni azoktól az asszonyoktól, akik vallási vagy erkölcsi okokból, tradícióik miatt szülnek.
Azoktól is, akik esetleg azért, mert maguk is nagycsaládban nőttek fel, meg azoktól, akik csak úgy egyszerűen szeretik a gyerekeket, és önmegvalósításukat anyai szerepben tudják legjobban elképzelni, ezért szülnek három-hat gyereket - minden tiszteletem az övék.
Egy-két gyereket felnevelni sem könnyű, hát még négyet-ötöt, különösen úgy, hogy az anyagi háttér sok esetben meg sem engedné a nagyüzemi szülést, és mégis, ennek dacára is szülnek.
Persze lehetne itt okoskodni, meg bölcs kalkulációkkal bemutatni, hogy mennyire felelőtlen az az anya, aki tudja, hogy a család bevétele kevés a nagyszámú gyermek színvonalas felneveléséhez, de nem érdemes, mert ilyen alapon el lehetne ítélni anyáinkat, nagyanyáinkat, akik a világháborúkat közvetlenül követő évek anyagi és politikai bizonytalanságába szültek akár egyetlen gyereket is.
Divatos azt mondani manapság, hogy Juliska három gyereket vállalt, én meg azt gondolom, hogy gyereket szülni csak a Fidesz háza táján vállalkozás, normális nő belső késztetése szerint szül gyermeket, nem pedig normában.
De jellemző Orbán és bandájának gondolkodására, hogy ilyen-olyan, szenteltvízzel meglocsolt adókedvezményekkel akar nyúlanyót csinálni a magyar nőkből, persze a feltételrendszert szorosan saját torz ideológiájához igazítva.
Nyúlanyó az lehet, akiből nemzeti középosztályt akarnak csinálni.
Nemzeti az, aki Orbán és vazallusai seggét nyalja, minek következtében annak nyilvánítják.
A többi nyulak nem nemzetiek, ezért aztán nem is részesülnek az atyai áldásból, legyen bár nekik hat gyerekük és egy szobájuk, akkor sem.
A Nemzeti Nyúlanyó projekt dübörög, lesz itt hitel dögivel, aztán ha bedőlt, hát jöhetnek megint a kilakoltatások, lesz bizonyára, akinek két-három lakása is rámegy arra, hogy Orbán felkarolta.
Ha minden jól megy, annyi lesz itt a gyerek, mint Fideszben a kleptomániás, merthogy a meglévő apróságok nem számítanak - gyerekből is új kell ahhoz, hogy dőljön a lé.
Ha minden stimmel, akkor már csak a végső teszt van hátra, az erre kiképzett Nemzeti Szarértő Szervezet megvizsgálja az érintettet: ha drazsét szarik, hát minden rendben, de ha nem, rágcsálhatja reggeltől-estig a répát, akkor se lesz Nemzeti Nyúlnak minősítve...
HEVENY IDEGBAJ
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zuzzer
2019.02.16.
Ember nincs, aki szeretné az adóbevallás időszakát (vagy bármit, ami az adóhoz kapcsolódik), miért éppen Svájcban lenne ez másként? Nem beszélve arról, hogy sikerül is kissé megbonyolítaniuk a dolgot.
Alighanem sokan vagyunk úgy, mint Zuzzer, aki számára az év legidegesítőbb szakasza érkezett el, amikor adóbevallást kell beadnia. Ami nem is olyan egyszerű...
„Amióta lokalizálva lettem a munkahelyemen, azaz svájci bázisú szerződésem van (már olyan jó tizeniksz éve) még egyetlen egyszer sem sikerült leadnom időben a cuccot.
Előtte az expatriate-ek virágokkal és piros bársonyszőnyeggel borított életét éltük, azaz nem sok gondunk volt a hivatalos, adózási és egyéb dolgokkal, mert a munkahelyem megfizette a KPMG tanácsadó céget, akik néhány sovány disznó áráért elkészítették a papirokat, nekem csak alá kellett írni. Azóta is tartok tőle, hogy vajon kinek ajánlottam fel a bal lábamat és a jobb vesémet. ;)
Szokták mondani, hogy SOHA, SEMMIT se írj alá mielőtt részleteiben is megérted, nos ez néha életszerűtlen tanácsnak bizonyul az esetek bizonyos százalékában. Mindenesetre gondom nem lett belőle, terítsünk fátylat a nyúlra.
Állandó késéseimnek változatos okai vannak, például vagy hiányzik valami otthoni számlakivonat (tudom, hülye voltam anno eleve bevallani, hogy bármim is lenne Pumalanden), vagy egyszerűen nem akartja az agyam elhinni, hogy nem tudok még valami betyárbútort, komprattyús dugasszort, talpas félhomálymérőt, egyebeket leírni az adóalapból, így a klikkelős kezemet arra utasítja, hogy ne kattintsak az elküld gombra.
A magyarosch vérem is felülkeredik rajtam sokszor, úgy vagyok vele mint Micimackó, ha nem „keresem, akkor kutatom” a potenciálisan adóalap csökkentő trükköket, ötleteket. Telepítettem én már úgynevezett „pôele suédois-t” a házba fűtésrendszer korszerűsítés címszó alatt, szóval ha találok valami kifogást, nem félek használni. :)
Mondjuk a kis fatüzeléses látványkályha – amit az előbb használt francia kifejezés takar – határeset, egyik szagértő szerint OK, hogy levontam, a másik szerint nem OK, a harmadik meg azt mondta, hogy felőle azt csinálok amit akarok, mert nem az én 5000 CHF-es kályhámat fogják vizslatni, mert csepp a tengerben.
S lőn! A kutyát nem érdekelte, én meg cserébe két éve be se gyújtottam, szó szerint látványkályha, lehet nézegetni, meg azon tárolják a családomat alkotó emberek az apró-cseprő dolgaikat.
Lassan 10 éve lesz, hogy a csodálatos, palota jellegű házunkba beköltöztünk, szóval nemsokára lehet majd bizonyos karbantartási dolgokat leírogatni az adóalapból.
Ennek többek között az az oka, hogy itt bizony alapból van ingatlanadó, amit úgy számítanak, hogy megállapítják mennyiért adhatnám ki a házat bérlőknek és ezt az összeget mint teoretikus bevételt hozzávágják az adóalaphoz.
Szerencsére valamennyire ellensúlyozni lehet a házra felvett jelzálog összegével, azaz ha valaki olyan „mákos”, hogy a kölcsön havi törlesztője ugyanannyi, mint ez a kacifántos havi „bérleti díj”, akkor simán kijön nullszaldóra...
Szerző: Határátkelő / Zuzzer
2019.02.16.
Ember nincs, aki szeretné az adóbevallás időszakát (vagy bármit, ami az adóhoz kapcsolódik), miért éppen Svájcban lenne ez másként? Nem beszélve arról, hogy sikerül is kissé megbonyolítaniuk a dolgot.
Alighanem sokan vagyunk úgy, mint Zuzzer, aki számára az év legidegesítőbb szakasza érkezett el, amikor adóbevallást kell beadnia. Ami nem is olyan egyszerű...
„Amióta lokalizálva lettem a munkahelyemen, azaz svájci bázisú szerződésem van (már olyan jó tizeniksz éve) még egyetlen egyszer sem sikerült leadnom időben a cuccot.
Előtte az expatriate-ek virágokkal és piros bársonyszőnyeggel borított életét éltük, azaz nem sok gondunk volt a hivatalos, adózási és egyéb dolgokkal, mert a munkahelyem megfizette a KPMG tanácsadó céget, akik néhány sovány disznó áráért elkészítették a papirokat, nekem csak alá kellett írni. Azóta is tartok tőle, hogy vajon kinek ajánlottam fel a bal lábamat és a jobb vesémet. ;)
Szokták mondani, hogy SOHA, SEMMIT se írj alá mielőtt részleteiben is megérted, nos ez néha életszerűtlen tanácsnak bizonyul az esetek bizonyos százalékában. Mindenesetre gondom nem lett belőle, terítsünk fátylat a nyúlra.
Állandó késéseimnek változatos okai vannak, például vagy hiányzik valami otthoni számlakivonat (tudom, hülye voltam anno eleve bevallani, hogy bármim is lenne Pumalanden), vagy egyszerűen nem akartja az agyam elhinni, hogy nem tudok még valami betyárbútort, komprattyús dugasszort, talpas félhomálymérőt, egyebeket leírni az adóalapból, így a klikkelős kezemet arra utasítja, hogy ne kattintsak az elküld gombra.
A magyarosch vérem is felülkeredik rajtam sokszor, úgy vagyok vele mint Micimackó, ha nem „keresem, akkor kutatom” a potenciálisan adóalap csökkentő trükköket, ötleteket. Telepítettem én már úgynevezett „pôele suédois-t” a házba fűtésrendszer korszerűsítés címszó alatt, szóval ha találok valami kifogást, nem félek használni. :)
Mondjuk a kis fatüzeléses látványkályha – amit az előbb használt francia kifejezés takar – határeset, egyik szagértő szerint OK, hogy levontam, a másik szerint nem OK, a harmadik meg azt mondta, hogy felőle azt csinálok amit akarok, mert nem az én 5000 CHF-es kályhámat fogják vizslatni, mert csepp a tengerben.
S lőn! A kutyát nem érdekelte, én meg cserébe két éve be se gyújtottam, szó szerint látványkályha, lehet nézegetni, meg azon tárolják a családomat alkotó emberek az apró-cseprő dolgaikat.
Lassan 10 éve lesz, hogy a csodálatos, palota jellegű házunkba beköltöztünk, szóval nemsokára lehet majd bizonyos karbantartási dolgokat leírogatni az adóalapból.
Ennek többek között az az oka, hogy itt bizony alapból van ingatlanadó, amit úgy számítanak, hogy megállapítják mennyiért adhatnám ki a házat bérlőknek és ezt az összeget mint teoretikus bevételt hozzávágják az adóalaphoz.
Szerencsére valamennyire ellensúlyozni lehet a házra felvett jelzálog összegével, azaz ha valaki olyan „mákos”, hogy a kölcsön havi törlesztője ugyanannyi, mint ez a kacifántos havi „bérleti díj”, akkor simán kijön nullszaldóra...
VAN-E SZABADULÁS A SZEGÉNYSÉGCSAPDÁBÓL?
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2019.02.15.
„Sors bona, nihil aliud”– Jó szerencse, semmi más (Zrínyi Miklós). A jelszó sokak számára reményt kínáló csodagyógyszernek tűnt. Ám, mint a legtöbb csodagyógyszer, vagy nem mindenkire hat, vagy mellékhatásai nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a betegség. Ez az oka, hogy sokak, amikor végre rájuk mosolyog a szerencse, nem tudnak vele mit kezdeni. Azok pedig, akik leginkább rászorulnak, többnyire ott keresik a szerencséjüket, ahol csak ráfizetni lehet. A Green Travel utazási iroda olcsó útjairól csak a vak nem látta: a tulajdonosok nem akarták lebonyolítani az utazásokat, csak a pénzt kívánták beszedni. Bróker Marcsikának voltak ugyan gazdag ügyfelei is, de áldozatainak jó része az alsó középosztályból toborzódott. A szegények folyamatosan „tejelnek” az államnak – 16‑féle sorsjegy vásárlásával –, és 100 milliárddal a kaszinótulajdonosoknak is. Miért mindig éppen a legszegényebbek „szívják meg”?
A hiszékenység, a felelőtlenség és a meggondolatlanság – politikailag korrekt – magyarázata: a pénzügyi ismeretek alacsony szintje, a szabályozás kiskapui és az ellenőrzés lazasága. Gyakori azonban a szegények jellemére utaló – egyáltalán nem politikailag korrekt – tényezők felemlegetése. Emlékezzünk Lázár János kijelentésére: „akinek nincs semmije, az annyit is ér”. A lecsúszottak akaraterejének gyengeségére utalni szinte sugallja: amit kaptak, megérdemelték. Az elmúlt évtizedekben ugyanis, akár válság volt, akár prosperitás, a szegények mindig rosszul jártak. Mintha valami ellenállhatatlan erő sodorná őket a kockázatkeresés felé, majd a szükségszerűen bekövetkező bukás után végleg rájuk zárul az adósságcsapda.
Pedig a XX. század második fele – a várakozásokkal szemben – általános felemelkedést hozott. A fogyasztás bővült, az egyenlőtlenség csökkent, a társadalmi mobilitás felgyorsult. Az amerikai álom – légy az, amit magadnak megálmodtál – kevesek reményéből bárki számára elérhető életmodellé vált. A 1970‑es évek közepétől azonban a „moderálódott” kapitalizmus működésében – észrevehetetlenül – egy negatív fordulat zajlott le. A középosztály jövedelmének a termelékenység emelkedésével összekapcsolódó folyamatos növekedése megtorpant. A vagyoni és jövedelmi olló fokozatosan újra szélesre nyílt, és a jövedelmi különbségek sokkoló mértékűvé szélesültek. A XXI. századba átlépve pedig mintha a XX. század elejére érkeztünk volna vissza.
Az egyenlőtlenség negatív hatásait egyre több területen mutatták ki: a szegénység megrövidíti az életet, rontja a munkához jutás lehetőségét, kiszolgáltatottá teszi az alacsony státuszúakat, növeli a depressziót és az addiktív viselkedés veszélyeit. A perifériára sodródottak gyakrabban kerülnek összetűzésbe a törvénnyel és keverednek erőszakos cselekményekbe. Van azonban az egyenlőtlenség növekedésének egy nehezen észrevehető, mégis súlyos következményekkel járó hatása: az egyén viselkedését – anélkül, hogy ennek tudatában volna – eltolja a kockázatkereső viselkedés irányába. (Payne, K. et al.: Economic inequality increases risk-taking. PNAS, 2017.) Azt régóta tudjuk, hogy a bizonytalanság és veszélyérzet felerősíti a kockázatkereső viselkedést. Ha bőséges az élelem, az állatok a táplálékkeresés során nem kockáztatnak. Ha viszont a táplálékhoz jutás megnehezül, az éhség perspektívája felerősíti a kockázatvállalási hajlandóságot. Az ember viselkedésében – mivel, legalábbis részben, mi is „állatból” vagyunk – ez sok területen megnyilvánul. A szerencsejátékosok a veszteség után inkább hajlamosak kockáztatni, a vesztes pozícióban levő csapatok ösztönszerűen kockáztatnak, például a jégkorongban a kapus helyett újabb mezőnyjátékost hívnak be. Mindkettő többnyire további veszteséget eredményez...
ITT OLVASHATÓ
ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2019.02.15.
„Sors bona, nihil aliud”– Jó szerencse, semmi más (Zrínyi Miklós). A jelszó sokak számára reményt kínáló csodagyógyszernek tűnt. Ám, mint a legtöbb csodagyógyszer, vagy nem mindenkire hat, vagy mellékhatásai nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a betegség. Ez az oka, hogy sokak, amikor végre rájuk mosolyog a szerencse, nem tudnak vele mit kezdeni. Azok pedig, akik leginkább rászorulnak, többnyire ott keresik a szerencséjüket, ahol csak ráfizetni lehet. A Green Travel utazási iroda olcsó útjairól csak a vak nem látta: a tulajdonosok nem akarták lebonyolítani az utazásokat, csak a pénzt kívánták beszedni. Bróker Marcsikának voltak ugyan gazdag ügyfelei is, de áldozatainak jó része az alsó középosztályból toborzódott. A szegények folyamatosan „tejelnek” az államnak – 16‑féle sorsjegy vásárlásával –, és 100 milliárddal a kaszinótulajdonosoknak is. Miért mindig éppen a legszegényebbek „szívják meg”?
A hiszékenység, a felelőtlenség és a meggondolatlanság – politikailag korrekt – magyarázata: a pénzügyi ismeretek alacsony szintje, a szabályozás kiskapui és az ellenőrzés lazasága. Gyakori azonban a szegények jellemére utaló – egyáltalán nem politikailag korrekt – tényezők felemlegetése. Emlékezzünk Lázár János kijelentésére: „akinek nincs semmije, az annyit is ér”. A lecsúszottak akaraterejének gyengeségére utalni szinte sugallja: amit kaptak, megérdemelték. Az elmúlt évtizedekben ugyanis, akár válság volt, akár prosperitás, a szegények mindig rosszul jártak. Mintha valami ellenállhatatlan erő sodorná őket a kockázatkeresés felé, majd a szükségszerűen bekövetkező bukás után végleg rájuk zárul az adósságcsapda.
Pedig a XX. század második fele – a várakozásokkal szemben – általános felemelkedést hozott. A fogyasztás bővült, az egyenlőtlenség csökkent, a társadalmi mobilitás felgyorsult. Az amerikai álom – légy az, amit magadnak megálmodtál – kevesek reményéből bárki számára elérhető életmodellé vált. A 1970‑es évek közepétől azonban a „moderálódott” kapitalizmus működésében – észrevehetetlenül – egy negatív fordulat zajlott le. A középosztály jövedelmének a termelékenység emelkedésével összekapcsolódó folyamatos növekedése megtorpant. A vagyoni és jövedelmi olló fokozatosan újra szélesre nyílt, és a jövedelmi különbségek sokkoló mértékűvé szélesültek. A XXI. századba átlépve pedig mintha a XX. század elejére érkeztünk volna vissza.
Az egyenlőtlenség negatív hatásait egyre több területen mutatták ki: a szegénység megrövidíti az életet, rontja a munkához jutás lehetőségét, kiszolgáltatottá teszi az alacsony státuszúakat, növeli a depressziót és az addiktív viselkedés veszélyeit. A perifériára sodródottak gyakrabban kerülnek összetűzésbe a törvénnyel és keverednek erőszakos cselekményekbe. Van azonban az egyenlőtlenség növekedésének egy nehezen észrevehető, mégis súlyos következményekkel járó hatása: az egyén viselkedését – anélkül, hogy ennek tudatában volna – eltolja a kockázatkereső viselkedés irányába. (Payne, K. et al.: Economic inequality increases risk-taking. PNAS, 2017.) Azt régóta tudjuk, hogy a bizonytalanság és veszélyérzet felerősíti a kockázatkereső viselkedést. Ha bőséges az élelem, az állatok a táplálékkeresés során nem kockáztatnak. Ha viszont a táplálékhoz jutás megnehezül, az éhség perspektívája felerősíti a kockázatvállalási hajlandóságot. Az ember viselkedésében – mivel, legalábbis részben, mi is „állatból” vagyunk – ez sok területen megnyilvánul. A szerencsejátékosok a veszteség után inkább hajlamosak kockáztatni, a vesztes pozícióban levő csapatok ösztönszerűen kockáztatnak, például a jégkorongban a kapus helyett újabb mezőnyjátékost hívnak be. Mindkettő többnyire további veszteséget eredményez...
ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
NŐI HATALOMÁTVÉTEL AZ AMERIKAI DEMOKRATÁKNÁL: KILENC KEMÉNY POLITIKUS, AKIKBŐL MÉG ELNÖK IS LEHET
ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP BLOG
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2019.02.15.
Rekordszámú nő került be tavaly novemberben az amerikai törvényhozásba, akik egyre nagyobb szerepet harcolnak ki maguknak a washingtoni politikai porondon. Sokan máris bejelentették, hogy indulnak 2020-ban a Fehér Házért. De kik azok a politikusnők, akik Donald J. Trump kihívói lehetnek? Egy biztos: kemények és balosak. Ha meghallanák Bagdy Emőke felhívását a Figyelő címlapjáról, mely „feminizmus helyett familizmust” hirdet, akkor lehet, hogy egy blokktéglával mérnék arcon a NER-konform lélekkurkászt. Kérdés, hogy mindannyian Bernie Sanders szocialista elnökjelölt köpönyegéből bújtak-e elő, vagy a centrista-liberális Hillary Clinton nadrágkosztümjéből?
Listázzunk! Ne gondoljunk a belpolitikával, a mi listánk amerikai Demokrata párti nőket listáz, olyanokat, akik egy év múlva, vagy később az Egyesült Államok elnökségére törhetnek. Néhányuk most került a Kongresszusba, mások régebben képviselők vagy szenátorok, ám közös bennük, hogy mindnyájan szeretnének meghatározó szerepet vinni a demokrata politikában.
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2019.02.15.
Rekordszámú nő került be tavaly novemberben az amerikai törvényhozásba, akik egyre nagyobb szerepet harcolnak ki maguknak a washingtoni politikai porondon. Sokan máris bejelentették, hogy indulnak 2020-ban a Fehér Házért. De kik azok a politikusnők, akik Donald J. Trump kihívói lehetnek? Egy biztos: kemények és balosak. Ha meghallanák Bagdy Emőke felhívását a Figyelő címlapjáról, mely „feminizmus helyett familizmust” hirdet, akkor lehet, hogy egy blokktéglával mérnék arcon a NER-konform lélekkurkászt. Kérdés, hogy mindannyian Bernie Sanders szocialista elnökjelölt köpönyegéből bújtak-e elő, vagy a centrista-liberális Hillary Clinton nadrágkosztümjéből?
Listázzunk! Ne gondoljunk a belpolitikával, a mi listánk amerikai Demokrata párti nőket listáz, olyanokat, akik egy év múlva, vagy később az Egyesült Államok elnökségére törhetnek. Néhányuk most került a Kongresszusba, mások régebben képviselők vagy szenátorok, ám közös bennük, hogy mindnyájan szeretnének meghatározó szerepet vinni a demokrata politikában.
Az Egyesült Államokban nem a pártvezetés nevezi ki, hogy ki legyen az elnökjelölt, hanem előválasztások hosszú sorozata dönti el, ki indulhat majd a Fehér Házért. A következő elnökválasztás 2020 novemberében lesz, de néhányan máris bejelentették, hogy indulnának rajta. Nézzük tehát, ki az, akiről máris tudni lehet, hogy demokrata elnökjelölt szeretne lenni!
...
BAUER: HOGYAN MENNEK VISSZA
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: BAUER TAMÁS
2019.02.15.
A decemberben történtek felkínálják az alkalmat, hogy az ellenzék ne térjen vissza ugyanúgy az Országgyűlésbe.
A decemberi Kunigunda utcai események napjaiban egy, az MTVA-t megjárt képviselő elmondta az ATV-ben, hogy ő előbb hagyta el az épületet, mint a többiek, mert házbizottsági ülésre kellett mennie. Szemlátomást nem érzékelte a dolog abszurd voltát: ellenállásról, sőt lázadásról beszélnek a tüntetések szónokai, majd az ellenzéki politikus beül a házbizottság ülésére, a fideszes házelnökkel és a kormányoldallal egyeztetni.
Miért abszurd ez? Az, hogy a házbizottságban együtt ülnek a kormánypárti és ellenzéki frakciók képviselői, azt fejezi ki, hogy miközben a kormány a kormánypárté, és az egész államapparátus az ő irányításuk alatt áll, a parlament egyaránt a kormányoldalé és az ellenzéké, a parlamenti munkát a kormányoldal és az ellenzék, a többség és a kisebbség együtt, egymással megegyezve irányítja. Ez így természetes a parlamenti demokráciában. Ezzel van összhangban, hogy az üléseket felváltva vezetik kormányoldali és ellenzéki elnök illetve alelnökök, ott ülnek mellettük a pulpituson a kormánypártiak mellett ellenzéki jegyzők, és a parlamenti bizottságok egy részét is – mindenekelőtt hagyományosan a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottságot – ellenzéki elnökök irányítják. Ma is így van ez a magyar Országgyűlésben: az alakuló ülésen ellenzéki alelnököket és jegyzőket is választottak, a bizottságok egy részének élére ellenzéki elnököt és ellenzéki alelnököket. Az ellenzéki elnökök a kormánypártiakkal váltakozva vezetik az üléseket, a bizottsági ülések egy részét ellenzéki elnök hívja össze és vezeti le.
De vajon ez ugyanúgy a parlamenti munka valóságát fejezi ki, mint a 2010 előtti demokráciában? Nem, ez egyáltalán nem így van. A fideszes többség 2010 óta egyáltalán nem tiszteli a parlamenti ellenzék előjogait. Ha például az ellenzék alkotmányos jogával élve vizsgálóbizottságot kezdeményez, annak megalakulását a Fidesz elszabotálja, ha az ellenzék rendkívüli ülést kezdeményez, a fideszes képviselők távolmaradással akadályozzák meg a határozatképességet és így az ülés megtartását. Ugyanezt teszik a bizottságokban: ha a költségvetési vagy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki elnöke összehív egy ülést a kormányoldalnak nem tetsző téma megbeszélésére, a kormánypártiak megakadályozzák az úgy napirendre vételét. A közhiedelemmel ellentétben nem az a baj, hogy a törvényalkotás során nem fogadnak el ellenzéki módosító javaslatokat, ez természetes, hiszen a törvényalkotás a kormánytöbbség dolga és felelőssége. Az a baj, hogy a fideszes többség megakadályozza, hogy az ellenzék – a bizottságokban és a plenáris ülésen – a kormány ellenőrzésének lehessen részese, ami pedig olyan parlamenti feladat, amelyben az ellenzéknek kellene a főszereplőnek lennie. Mindez annak tünete, ahogy Orbán önkényuralmi rendszerében 2010 óta üres formasággá vált a parlamentarizmus...
Szerző: BAUER TAMÁS
2019.02.15.
A decemberben történtek felkínálják az alkalmat, hogy az ellenzék ne térjen vissza ugyanúgy az Országgyűlésbe.
A decemberi Kunigunda utcai események napjaiban egy, az MTVA-t megjárt képviselő elmondta az ATV-ben, hogy ő előbb hagyta el az épületet, mint a többiek, mert házbizottsági ülésre kellett mennie. Szemlátomást nem érzékelte a dolog abszurd voltát: ellenállásról, sőt lázadásról beszélnek a tüntetések szónokai, majd az ellenzéki politikus beül a házbizottság ülésére, a fideszes házelnökkel és a kormányoldallal egyeztetni.
Miért abszurd ez? Az, hogy a házbizottságban együtt ülnek a kormánypárti és ellenzéki frakciók képviselői, azt fejezi ki, hogy miközben a kormány a kormánypárté, és az egész államapparátus az ő irányításuk alatt áll, a parlament egyaránt a kormányoldalé és az ellenzéké, a parlamenti munkát a kormányoldal és az ellenzék, a többség és a kisebbség együtt, egymással megegyezve irányítja. Ez így természetes a parlamenti demokráciában. Ezzel van összhangban, hogy az üléseket felváltva vezetik kormányoldali és ellenzéki elnök illetve alelnökök, ott ülnek mellettük a pulpituson a kormánypártiak mellett ellenzéki jegyzők, és a parlamenti bizottságok egy részét is – mindenekelőtt hagyományosan a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottságot – ellenzéki elnökök irányítják. Ma is így van ez a magyar Országgyűlésben: az alakuló ülésen ellenzéki alelnököket és jegyzőket is választottak, a bizottságok egy részének élére ellenzéki elnököt és ellenzéki alelnököket. Az ellenzéki elnökök a kormánypártiakkal váltakozva vezetik az üléseket, a bizottsági ülések egy részét ellenzéki elnök hívja össze és vezeti le.
De vajon ez ugyanúgy a parlamenti munka valóságát fejezi ki, mint a 2010 előtti demokráciában? Nem, ez egyáltalán nem így van. A fideszes többség 2010 óta egyáltalán nem tiszteli a parlamenti ellenzék előjogait. Ha például az ellenzék alkotmányos jogával élve vizsgálóbizottságot kezdeményez, annak megalakulását a Fidesz elszabotálja, ha az ellenzék rendkívüli ülést kezdeményez, a fideszes képviselők távolmaradással akadályozzák meg a határozatképességet és így az ülés megtartását. Ugyanezt teszik a bizottságokban: ha a költségvetési vagy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki elnöke összehív egy ülést a kormányoldalnak nem tetsző téma megbeszélésére, a kormánypártiak megakadályozzák az úgy napirendre vételét. A közhiedelemmel ellentétben nem az a baj, hogy a törvényalkotás során nem fogadnak el ellenzéki módosító javaslatokat, ez természetes, hiszen a törvényalkotás a kormánytöbbség dolga és felelőssége. Az a baj, hogy a fideszes többség megakadályozza, hogy az ellenzék – a bizottságokban és a plenáris ülésen – a kormány ellenőrzésének lehessen részese, ami pedig olyan parlamenti feladat, amelyben az ellenzéknek kellene a főszereplőnek lennie. Mindez annak tünete, ahogy Orbán önkényuralmi rendszerében 2010 óta üres formasággá vált a parlamentarizmus...
A NÉGY FAL KÖZÖTT
168 ÓRA ONLINE
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2019.02.16.
Nem arról fogok beszélni, nem a melegekről. Van ez a tukmált, szerintem álszent és buta tiráda, miszerint „nekem semmi bajom a melegekkel, de csinálják otthon, a négy fal között”, és persze teljesen világos, hogy ez nem valami szuper, megengedő, félhomofil álláspont, hanem homofób szemétség, de mondom, nem a melegekről vagy az őket gyűlölőkről fogok beszélni. Hanem általában a gyűlölőkről.
Ön, kedves olvasó, kétféle formában találkozhat ezzel a cikkel. Lehet, hogy a kinyomtatott, újsággá fűzött, pénzért árult verziót tartja a kezében. Lehet, hogy az interneten olvassa, mert megtalálta a 168 Óra Facebook-oldalán, vagy az enyémen, vagy megosztotta valamelyik ismerőse.
Nos, én az előbbit fogom most méltatni. Nem is csak azért, mert pénzt adott a munkánkért, és segít fenntartani egy nem kormánypárti sajtóterméket, egy szellemi műhelyt, egy közösséget. Hanem azért is, mert
kifejezte, hogy ön is ehhez a közösséghez tartozik, és ez a lényeg.
Mert ketten vagyunk. Ön és én. Előre elhatározott forgatókönyv szerint tehát én beszélek az ön fejében, ön lapoz, helytelenít vagy bólogat, mi vagyunk így ketten. A négy fal között csináljuk épp, magunk, saját döntésünk alapján.
Szó se róla, öröm és segítség az is, ha valaki lájkolja valamelyik oldalunkat, megosztja a posztot, vagy értő módon kommentálja, de ugye, itt jön be az „ingyen van, annyit is ér”, meg a „csak úgy szembejött ez a szemét a falamon”, és a „na végre, elküldhetem az anyjába” lehetőség is. Joga van hozzá, tegye, de rohamosan csökken az érdeklődésem ez iránt. Csinálja otthon, a négy fal között. Szintúgy nem fogyasztok kormánypárti sajtót, nem kell az élethez, sőt pont annak ellene hat, én itt vagyok, ők meg csinálják ott, a négy fal között. Na ja, az ő négy faluk, mint a Rogán Rodolfó ingatlana, folyamatos tágulásban van...
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2019.02.16.
Nem arról fogok beszélni, nem a melegekről. Van ez a tukmált, szerintem álszent és buta tiráda, miszerint „nekem semmi bajom a melegekkel, de csinálják otthon, a négy fal között”, és persze teljesen világos, hogy ez nem valami szuper, megengedő, félhomofil álláspont, hanem homofób szemétség, de mondom, nem a melegekről vagy az őket gyűlölőkről fogok beszélni. Hanem általában a gyűlölőkről.
Ön, kedves olvasó, kétféle formában találkozhat ezzel a cikkel. Lehet, hogy a kinyomtatott, újsággá fűzött, pénzért árult verziót tartja a kezében. Lehet, hogy az interneten olvassa, mert megtalálta a 168 Óra Facebook-oldalán, vagy az enyémen, vagy megosztotta valamelyik ismerőse.
Nos, én az előbbit fogom most méltatni. Nem is csak azért, mert pénzt adott a munkánkért, és segít fenntartani egy nem kormánypárti sajtóterméket, egy szellemi műhelyt, egy közösséget. Hanem azért is, mert
kifejezte, hogy ön is ehhez a közösséghez tartozik, és ez a lényeg.
Mert ketten vagyunk. Ön és én. Előre elhatározott forgatókönyv szerint tehát én beszélek az ön fejében, ön lapoz, helytelenít vagy bólogat, mi vagyunk így ketten. A négy fal között csináljuk épp, magunk, saját döntésünk alapján.
Szó se róla, öröm és segítség az is, ha valaki lájkolja valamelyik oldalunkat, megosztja a posztot, vagy értő módon kommentálja, de ugye, itt jön be az „ingyen van, annyit is ér”, meg a „csak úgy szembejött ez a szemét a falamon”, és a „na végre, elküldhetem az anyjába” lehetőség is. Joga van hozzá, tegye, de rohamosan csökken az érdeklődésem ez iránt. Csinálja otthon, a négy fal között. Szintúgy nem fogyasztok kormánypárti sajtót, nem kell az élethez, sőt pont annak ellene hat, én itt vagyok, ők meg csinálják ott, a négy fal között. Na ja, az ő négy faluk, mint a Rogán Rodolfó ingatlana, folyamatos tágulásban van...
EL FOGJA HAGYNI ORBÁNT A SZERENCSÉJE (1. RÉSZ)
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.02.16.
A harminc éves magyar demokrácia gyászünnepe volt a múlt vasárnapi orbáni évértékelő – nyilatkozta a Hírklikknek közgazdász-politológus házaspár, Petschnig Mária Zita és Kéri László. Ha nem is ez volt a szándék, de Várkert Bazár elé kihúzott fekete lepel jól szimbolizálta ezt; azt akarták elérni, hogy ne lehessen belátni, de a bentlévők se lássanak kifelé. Véleményük szerint az Európa-parlamenti választás már biztos és fölényes Fidesz-győzelmet fog hozni, már csak azért is, mert az ellenzéknek nincs összefoglalható mondanivalója, ugyanakkor Kéri szerint az önkormányzati választások hozhatnak sikert a kormánypártok ellenzői számára. Úgy látják egyébként: Orbán már csak nemzetközi szereplőként látja önmagát, és eddig szinte mindenben szerencséje volt, de közeleg a gazdasági lanyhulás, és Magyarország a perifériára fog sodródni.
Nagyon szembetűnő volt Orbán évértékelőjénél a Várkert Bazár elé felhúzott fekete lepel. Az embernek nagyon sok minden az eszébe juthat róla. Mit akartak vele üzenni, illetve mit mutat ez magáról a rezsimről, s mit szimbolizál?
Petschnig Mária Zita, PMZ: Én is elgondolkodtam azon, hogy miért éppen a fekete színt választották? Lehet, hogy attól tartottak, hogy ha világosabb színű a takarás, akkor azon át még lehet valamit látni? Az is az eszembe jutott, hogy a fekete nálunk a gyász színe, de az ünnepélyességé is, bár feketével kerítést borítani inkább gyászos, mintsem ünnepi. S hogy mi volt a célja a takarásnak? Nem akarták, hogy belássanak az emberek, meg akarták akadályozni, hogy kifigurázzák őket.
Ennek azért ellentmondani látszik, hogy közben élő közvetítés volt az eseményről...
PMZ: Értékeljétek a dicsőségemet!
KL: Én nagy tudatosságot nem látok bele ebbe a fekete színbe. Szerintem egyszerűen ki volt adva az utasítás, hogy legyen takarás, s ez jutott azok eszébe, akikre a végrehajtás jutott.
De hát nem is lett volna szükség a lepelre, hiszen mögötte felsorakoztatták a buszokat, amelyek biztosították a takarást és az átláthatatlanságot.
KL: Nem kell feltétlenül tudatosság ahhoz, hogy valami szimbolikussá váljon. Én egyébként kétféle szimbolikát látok ebben a fekete lepelben: egyrészt a bent lévőket, a magukat az elitnek tartókat óvják meg attól, hogy belássanak rájuk, másrészt őket is megóvják attól, hogy kilássanak. Teremtek nektek egy mesterséges világot, s amíg körülkerítelek benneteket, addig az én világom foglyai vagytok. Ezért összetett mindez kétszeresen is, bár nem hinném, hogy ezzel tisztában lettek volna. De jó, hogy így van, mert a kívülállók számára is lehetővé tették, hogy rálássanak a lényegre. Vagyis a Fidesz akaratlanul is létrehozta azt a díszletet, amelyben a harmincéves magyar demokrácia gyászünnepét tartották meg...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.02.16.
A harminc éves magyar demokrácia gyászünnepe volt a múlt vasárnapi orbáni évértékelő – nyilatkozta a Hírklikknek közgazdász-politológus házaspár, Petschnig Mária Zita és Kéri László. Ha nem is ez volt a szándék, de Várkert Bazár elé kihúzott fekete lepel jól szimbolizálta ezt; azt akarták elérni, hogy ne lehessen belátni, de a bentlévők se lássanak kifelé. Véleményük szerint az Európa-parlamenti választás már biztos és fölényes Fidesz-győzelmet fog hozni, már csak azért is, mert az ellenzéknek nincs összefoglalható mondanivalója, ugyanakkor Kéri szerint az önkormányzati választások hozhatnak sikert a kormánypártok ellenzői számára. Úgy látják egyébként: Orbán már csak nemzetközi szereplőként látja önmagát, és eddig szinte mindenben szerencséje volt, de közeleg a gazdasági lanyhulás, és Magyarország a perifériára fog sodródni.
Nagyon szembetűnő volt Orbán évértékelőjénél a Várkert Bazár elé felhúzott fekete lepel. Az embernek nagyon sok minden az eszébe juthat róla. Mit akartak vele üzenni, illetve mit mutat ez magáról a rezsimről, s mit szimbolizál?
Petschnig Mária Zita, PMZ: Én is elgondolkodtam azon, hogy miért éppen a fekete színt választották? Lehet, hogy attól tartottak, hogy ha világosabb színű a takarás, akkor azon át még lehet valamit látni? Az is az eszembe jutott, hogy a fekete nálunk a gyász színe, de az ünnepélyességé is, bár feketével kerítést borítani inkább gyászos, mintsem ünnepi. S hogy mi volt a célja a takarásnak? Nem akarták, hogy belássanak az emberek, meg akarták akadályozni, hogy kifigurázzák őket.
Ennek azért ellentmondani látszik, hogy közben élő közvetítés volt az eseményről...
PMZ: Értékeljétek a dicsőségemet!
KL: Én nagy tudatosságot nem látok bele ebbe a fekete színbe. Szerintem egyszerűen ki volt adva az utasítás, hogy legyen takarás, s ez jutott azok eszébe, akikre a végrehajtás jutott.
De hát nem is lett volna szükség a lepelre, hiszen mögötte felsorakoztatták a buszokat, amelyek biztosították a takarást és az átláthatatlanságot.
KL: Nem kell feltétlenül tudatosság ahhoz, hogy valami szimbolikussá váljon. Én egyébként kétféle szimbolikát látok ebben a fekete lepelben: egyrészt a bent lévőket, a magukat az elitnek tartókat óvják meg attól, hogy belássanak rájuk, másrészt őket is megóvják attól, hogy kilássanak. Teremtek nektek egy mesterséges világot, s amíg körülkerítelek benneteket, addig az én világom foglyai vagytok. Ezért összetett mindez kétszeresen is, bár nem hinném, hogy ezzel tisztában lettek volna. De jó, hogy így van, mert a kívülállók számára is lehetővé tették, hogy rálássanak a lényegre. Vagyis a Fidesz akaratlanul is létrehozta azt a díszletet, amelyben a harmincéves magyar demokrácia gyászünnepét tartották meg...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)