NEM BAJ MARIKÁM, KIFIZETJÜK A TIBORCZ PISTA HELYETT, MERT MÉGISCSAK Ő AZ ORBÁN VIKTOR FEJE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.02.15.

Állítólag egy évvel ezelőtt komolyan felvetődött a Fideszben, hogy be kéne áldozni Tiborcz Istvánt a választások előtt, ezzel kivennék az élét azoknak az ellenzéki és EU-s kritikáknak, melyek szerint Magyarországon nem érvényesül a törvény előtti egyenlőség elve. Volt némi realitás a felvetésben, ugyanis Orbán Ráhel férje sok fejtörést okozott már addig is a kormánypártnak. A nagy világfi hírében álló Tiborcz megmentése azonban fontosabb volt az apósának, mint demonstrálni a harcot a korrupció ellen. Azoknak a magyar polgároknak pedig, akik most kifizetik az Elios nevű cég helyett a számlát, annyi beleszólásuk sem volt ebbe az ügybe, mint a Felcsút focicsapatának a bajnoki címért folytatott küzdelembe.

Ami az Elios-ügy kapcsán történt az utóbbi néhány évben, tökéletesen modellezi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének működését. Csak nagyvonalakban írjuk le, miként vesztett el Magyarország milliárdos nagyságrendű uniós támogatást csak azért, mert a miniszterelnök rokona gyorsan és könnyen akart sok pénzt keresni: Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert az vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket...

ITT OLVASHATÓ

A TIZENKÉT SZOLGALELKŰ KÉPVISELŐ

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.02.15.

Tizenkét Fideszes önkormányzati képviselő (helyesebben: pártprogramozott robotzsaru) ismét meggátolta, hogy Dr. Bálint György (Bálint gazda) a XVI. kerület díszpolgára legyen. Ezek a kisszerű szolgalelkű lények természetesen nem ismerik a – szerintem örökérvényű – mondást: „a nincs a vannak nem parancsol, a semmi soha nem diktál”. Na, ennek tükrében érdemes értékelni szégyenteljes határozatukat!

Kedves Gyuri Bácsi! Élve megtisztelő engedélyeddel, tegezlek. Két alkalommal volt szerencsém hosszabban beszélgetni Veled. Néhány éve az ATV stúdiójának előterében váltottunk szót, majd 2017-ben a Művészetek Palotájában, ahol magyar népművészet és közművelődés kategóriában Prima Primissima díjat kaptál.

Büszke vagyok arra, hogy akkori VOSZ főtitkárként és a PP Alapítvány kuratórium tagjaként is kezet foghattam Veled és részese lehettem sikered, tudásod és teljesítményed nyilvános elismerésének.

Gyuri bácsi! Te az én szememben, a kerület, a főváros és az ország díszpolgára vagy, függetlenül attól, hogy ez a tizenkét szellemi rövidgatyás milyen gombokat nyomogatott az ülésteremben. Megragadom az alkalmat, hogy már most köszöntselek közelgő 100. szülinapod alkalmából.

ITT OLVASHATÓ

AMI LEGYŐZTE A KERESZTÉNYSÉGET: A FIDESZ-HIT

1000 A MI HAZÁNK 
Szerző: HaFr
2019.02.15.

...A Fidesz politikája ellenben nomen est omen a hité. A hit alapú szervezés jóval pontosabban számol a szavazók átlagos képességeivel és igényeivel, plusz a szavazói tömeg nyelvével. A baloldal képtelen lemondani a tömegember neveléséről, és ahelyett, hogy kiszolgálná, meggyőzni akarja. Amikor azt látják, hogy a Fidesz tábora vagy a bizonytalanok irracionális, hazug, álságos szólamokat, de a legjobb esetben is csak féligazságokat kapnak a rezsicsökkentéstől Sorosig és vissza, akkor az első, második és harmadik reflexük, hogy felvilágosítsák a megtévesztett tömegembert. (A tömegember kifejezést az indokolja a mai magyar politikában, hogy a megszervezett választó már a magányában is a tömeg részeként gondolkodik.) Ezt a visszatérően rossz reflexet - a politikában teljesen irracionálisan - képtelenek a politikusai kijavítani és minden szépen halad tovább a kudarc útján.

Nem akarok általános pszichológiai, szociológiai stb. kérdésekbe, se a genetikus-etnicista karakterébe, se a baloldali korrupcióba és kontraszelekcióba belemenni akkor, amikor a Fidesz-hit működését vizsgálom a magyar politikában. A lényege, hogy felülírja nemcsak az értelmet, hanem a tapasztalatot is. Orbán hittérítő, már-már próféta (a világban való kétségtelen erősödése is ezt az ívet támasztja alá), a baloldali szereplők a legjobb esetben is csak politikusok, de valójában csak gyenge értelmiségiek, akik mikrofont kaptak. Orbán olyannyira sikeres hittérítő, hogy a "hegyi beszédeinek" kliséi átjárják a baloldalt is; gúnyolják, de nem ereszt. A fideszes "Hiszekegy" Orbánnal kezdődik, de tágasabb nála, mert sok mindent elbír, amire a személye csak inspiráció vagy sugallat, ezért a fides valóban inkább a Fidesz-univerzumban értelmezendő, amelyben a hívek közötti összeköttetés a Mesteren keresztül létre jön. Egyesíti a kisemmizetteket a megjutalmazottakkal és a szavai tetszés szerint interpretálhatók -- amíg ez a klisék (a dogma) univerzumán belül marad. Orbán hősi tettei csodatételei a az IMF "elűzésétől" és GDP-emelkedéstől a migránsok egyszemélyi távoltartásán át Brüsszel "legyőzéséig" a megváltás transzcendens élményét közelítik a Sátántól belakott Balország ellenében.

A Fidesz-hit kétségtelenül erősebb hit lett mára idehaza, mint a kereszténység, és hozzá hasonlatos funkciót tölt be. Pogány vallásként, amely valamiféle "visszajudaizált" (etnicista) politikai kereszténységre hajaz (nem csoda, hogy kokettál Izrael állam és a zsidó vallás dinamikájával), integrálja a gyengülő kereszténység motívumait (lásd az iménti felsorolást) és legitimáltatja magát vele. De mivel erősebb közösségi, igazi karizmatikus élményt jelent - noha a karizma a korábban gyakoribb utcai jelenetek helyett már inkább csak a második (telekommunikációs) és a harmadik (a közösségi háló jelentette) nyilvánosságban mutatkozik meg - sikeresebb is a nagyobb lelki gyakorlatot kívánó, individualistább kereszténységnél. A Fidesz a politikai Felház, Hitgyüli, az "elit" számára a permanens imareggeli. Nem csoda, hogy a szeretetet és a keresztény humanizmust felváltotta a szimulákrumok iránti hódolat, a pápa vagy az evangélikusok ellenség lehetnek és a magyar püspökök nagy része is leplezetlenül ennek a pogány vallásnak hódol. Amilyen blaszfémikus a párhuzamom, olyan erős a realitása is. Kár lenne nem tudomást venni róla, illetve - ha valakit ez érdekel - nem elgondolkodni a kereszténység rabul esésének okán.

Ezért bár nem akarom túlértelmezni ezt az analógiát, nem is becsülném alá a politikai erejét. Ahelyett azonban, hogy tovább mennék benne (hisz' hol vagyunk még a Húsvéttól). kissé szárazabban visszautalnék inkább a baloldali logocentrizmussal való összevetésére és sokkal nagyobb hatékonyságára. Természetesen, mint minden hitet, ezt is elérheti és eléri majd a hanyatlás. De addig még sokat fogunk szenvedni - hittel vagy hit nélkül - a hamis prófétával szembeni gyengeségünk miatt.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MEGSÉRTŐDÖTT, A NATO-BÓL VALÓ KILÉPÉST TERVEZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.15.

Orbán megsértődött, hogy még a Trump-kormányzat külügyminisztere is számonkérte rajta a demokratikus jogokat, a sajtószabadságot, a civil társadalom üldözését, a CEU elleni hajtóvadászatot, és az oroszbarátságot, a kínaiak világhatalmi törekvéseinek támogatásáról nem beszélve, ezért egyértelművé tette, hogy ha őt a NATO korlátozza az önkényuralom fenntartásában, és ha bárki leckéztetni próbálja, akkor burkoltan azt üzente, hogy Magyarországot kilépteti a NATO-ból.

Nem gondolom, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni” – ennél súlyosabb mondat még nem hangzott el az 1989-es demokratikus rendszerváltás óta. Ha ezt a mondatot Orbán elé teszi valaki a kilencvenes években (amikor még demokrácia volt Magyarországon), lehülyézte volna az illetőt. Nem a világ változott meg, hanem ő. Orország éppúgy a függetlenség, a szabadság ellensége, mint korábban, a NATO pedig elsősorban az amerikai haderő miatt az egyetlen katonai tömb, amely ettől a veszélytől képes megvédeni az országot. A magyar haderőt pedig szembeállítani a NATO-val, mintha a magyar haderő fejlesztése nem a NATO része lenne, arra utal, hogy Orbán hosszútávon a NATO nélkül képzeli Magyarország biztonságát.

Szinte döbbenetes, hogy Magyarországon egy ilyen mondat minden következmény és egy hangos ellenvetés nélkül elhangozhat. Egyrészt, ha eljátsszuk azt, hogy Magyarország nem Orbán Viktor tulajdona, hanem egy “demokratikus” állam, akkor Orbánnak lehetne erről legfeljebb egy véleménye, de nem dönthetné el ezt egyszemélyben. Ez az ember tulajdonának tekinti Magyarországot, amellyel azt tesz, amit akar. Ha szóvá teszi bárki a zsarnokságot, a jogállam felszámolását, a magyar emberek jogfosztását, üldözését, közpénzen való félrevezetését, becsapását, akkor a kritikát nem tűri, és mint egy óvodás, akkor ő kilépteti Magyarországot a NATO-ból. Mert ha vesz öt tankot és három helikoptert, akkor azt képzeli, hogy Magyarország képes megvédeni magát egy ellenséges támadással szemben.

De ennél többről van szó. Orbán nem érzi jól magát a NATO értékközösségében. Nem vallja ezeket az értékeket. Nem arról van szó, hogy a NATO nem lenne elég megvédeni Magyarországot, de az ő magyar hovédsége igen. A NATO nélküli katonai biztonságról beszél ez az ember. Belegondolt valaki, hogy mit mond? Az irdatlan amerikai hadsereg és technika nem elég, ehhez Orbán bakáira van szükség? Éppen azért léptünk be a NATO-ba, hogy ne kelljen egy ekkora hadsereget saját erőből fenntartani. A demokratikus értékközösség katonai szövetsége megvéd bennünket. De ha nem valljuk ezt az értékközösséget, és attól függetlenné akarunk válni, akkor a NATO-n kívül van a helyünk. Ez nem vitás. Ha nem a NATO ellen beszélne, azt mondaná, hogy Magyarország katonai kiadásai erősítik a NATO erejét.

Orbán egyrészt arra épít, hogy a szomszédos országok az EU-tagságuk miatt nem jelentenek veszélyt Magyarországra, Oroszországtól pedig azért nem kell félni, mert az oroszokkal kiváló viszonyt ápol, a demokratikus Nyugat lerombolásában való érdekközösség az orosz szövetségi rendszer részévé teszi. Az oroszok pedig nem akarnak idejönni, ha Orbán úgyis megteszi, amit akarnak. Orbán Putyinnak már egy ugyanolyan kiszolgálója, mint a volt szovjet köztársaságok élén levő egykori kommunista diktátorok. Putyin csak az olyan ellenálló országok elfoglalásán gondolkodik, mint Ukrajna, amely inkább európai ország akarna lenni, mint orosz gyarmat. Orbán Magyarországa olyan, mint egy volt szovjet tagköztársaság, az oroszok gyarmata...

ITT OLVASHATÓ

A KATARZIS ELMARADT, FELEJTSÜK EL?

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.02.15.

Mi lehet az oka annak, hogy a magyar társadalom az elmúlt tíz évben finoman szólva közömbös maradt a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság iránt? A cigányokkal szembeni előítéletesség egy szemernyit sem csökkent, legfeljebb a kormány szította migránshisztéria terelte el az elmúlt években róla a figyelmet.

Galgagyörkön 2008. július 21-én támadtak romák házaira Molotov-koktéllal, augusztus 8-án Piricsén két házat gyújtottak föl, egy menekülő asszonyra rálőttek sörétes puskával. November 3-án Nagycsécsen lőttek agyon egy roma férfit és testvére feleségét. A kettős gyilkosság némi társadalmi szolidaritást keltett. Pár hónappal később, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön Csorba Róbertet és ötéves kisfiát lőtték agyon közvetlen közelről, ezután már a rendőrség is kezdte összekapni magát, de még a következő, április 22-i tiszalöki gyilkosság után sem sikerült a merénylők nyomára jutni. A rendőrség az augusztus 2-án történt, kislétai hatodik halálos támadásig is tehetetlennek bizonyult. Augusztus 20-án egy látványosnak szánt, kommandósokat is bevető akcióval elfogták a tetteseket, a debreceni Perényi 1 zenei klub teltházas buliján.

A politika hosszú ideig rendészeti kérdésnek tekintette a cigányok elleni támadásokat, a rendőrség pedig késve fedezte föl, hogy pontosan kitervelt terrorakció zajlik a cigányság megfélemlítésére. A nagycsécsi kettős gyilkosság után mutatkoztak a szolidaritás első halvány jelei. A tatárszentgyörgyi gyilkosság után Sólyom László köztársasági elnök magához rendelte Draskovics Tibor igazságügy-minisztert, Bencze József országos rendőr-főkapitányt és a legfőbb ügyész helyettesét, „megdöbbenten és felháborodottan” fogadta beszámolóikat, és megsürgette a nyomozást. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman követelte, hogy vessenek véget „a képmutató és kétértelmű politikai nyilatkozatoknak, az elhallgatásoknak”. 2009. április 22-én az éjszakai műszakba készülő családapát, Kóka Jenőtlőtték agyon Tiszalökön. Bajnai Gordon miniszterelnök kijelentette „polgártársunk meggyilkolása egy sorozat része, szégyenteljes, állatias cselekedet”. Bencze annyit tudott hozzáfűzni, hogy a nagycsécsi, a tatárszentgyörgyi és a tiszalöki bűncselekmény kétségtelenül összefügg, a bizonyítékok elégségesek a tettesek elítéléséhez, már „csak” meg kell találni őket...

ITT OLVASHATÓ

SZÁNALMAS BANDA, KRETÉN PROPAGANDA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.02.15.

...Ezúton megzavarnám az elvtársakat és az egyenpropagandát a migránsozásban és finoman jelezném, hogy mindenközben ma Magyarországon alig egy órával ezelőtt körülbelül 40, de inkább 50 autónyi rendőrre volt szükség egy szökött fegyveres rab (ha bárkit megnyugtat: nem migráns) utoléréséhez és ártalmatlanításához. Én már azt se nagyon értem, hogyan képes bárki a törvényszékről lábbilincsben elfutni, a fegyveres őr kezéből a pisztolyt kicsavarni, túszul ejteni, kocsiba ülni és elmenekülni (azért jó hogy a TEK nem szállt be az üldözésbe, mert egymást lőtték volna lábon), de ha már így alakult: nem kellene véletlenül a hülyék hülyének nézése (=ordas migránsozás) helyett kicsit körülnézni a saját házunk táján? Milyen migránsok, milyen Soros és Timmermans, amikor egy fegyveres, bilincses rabba is beletörik a világ legbiztonságosabb országának a bicskája? Ha létezne az a terv, amiről sokadik éve éjt nappallá téve hörögnek és amibe mindenkit belerángatnak, már kő kövön nem lenne ebben a notórius manipulátorok országában.

Szánalmas banda, kretén propaganda.

ITT OLVASHATÓ

PUBLIKÁLÁS NÉLKÜL KAPOTT HAVI 800 EZER FORINTOT PALKOVICS LÁSZLÓ AZ MTA-TÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.02.15.

A szerződése szerint évi két publikációt kellett volna teljesíteni az innovációs miniszternek az MTA-n, ezt nem tette meg a Magyar Narancs kutatásai szerint. Mégis megkapta a tiszteletdíját.

Bár publikációs kötelezettsége lett volna, azt nem teljesítette az akadémikus Palkovics László, mégis megkapta fizetését az MTA-tól és a MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetétől (SZTAKI), írja a Magyar Narancs. Így évekig kapott havi 800 ezer forintos fizetést.

Az MTA-s kutatási gyakorlatot élesen kritizáló, a kutatóintézeti hálózatot leválasztani kívánó Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics 2006-ban lett az MTA levelező, 2013-ban pedig rendes tagja, 2000-től a SZTAKI munkatársa. Utoljára 2014-ben publikált. Rendes tagként havi 455 ezer forint jár neki, a SZTAKI-s munkáért pedig 800 ezer forint járt neki 2018 júniusáig, ekkortól már nem áll szerződéses kapcsolatban. De az Átlátszóáltal kikért szerződésekből az látszik, hogy utóbbi munkájának feltétele lett volna évi két publikáció – ez a szerződés 2000-ben kelt. Ha 2014-ben publikált utoljára, és 2018 nyaráig kapta a pénzt a SZTAKI-tól, akkor három és fél évig úgy kapta a pénzt, hogy nem teljesítette a feltételeket (2014 közepétől már Emmi-államtitkárként dolgozott, kutatást nem végezhetett, de a pénzét megkapta és felvette a SZTAKI-tól, ez a vagyonnyilatkozatában is szerepelt).

ITT OLVASHATÓ

PARTI NAGY LAJOS: A KORMÁNY NYELVE A GÁTLÁSTALANSÁG

HVG ONLINE / KULT
Szerző: SÁNDOR ANNA
2019.02.14.

Parti Nagy Lajos szerint a kultúrharc arról szól, hogy megregulázzák, megfélemlítsék azokat, akiket nehéz beterelni „például egy futballöltözőbe”. Nem gondolja ugyanakkor, hogy az értelmiségnek lenne bármilyen kollektív felelőssége, és szerinte az is téved, aki hisz a demokratikus, kiegyensúlyozott kánonokban.

Parti Nagy Lajossal a Széchenyi István Szakkollégium szervezett beszélgetést azzal az ígérettel, hogy szóba kerül majd a művészek autonómiája az aktuálpolitikai kérdések viszonylatában, vagy, hogy mennyire természetes állapot a kultúrharc az értelmiségi közegben.

A beszélgetés során aztán ennél lényegesen több témáról szó esett, Parti Nagy Lajos többek között mesélt irodalmi maszkjának, Sárbogárdi Jolánnak a megteremtéséről, és elmondta, ostobaságnak tartja, ha valaki azt firtatja, hogy nő vagy férfi írók között bárminemű képességbeli különbség lenne. Mesélt arról, hogy az anyanyelv egyszerre korlátoz, és van tele lehetőségekkel, az író pedig nemcsak teremti a nyelvet, hanem játszik is vele. Éppen ezért válik lefordíthatatlanná például Weöres Sándor vagy akár az ő munkássága, hiszen erősen támaszkodnak az élő nyelvre.

Az est második fele aztán ráfordult az aktuális kultúrpolitikai témákra, és jó szokásához híven, Parti Nagy Lajosnak most is bőven akadt mondanivalója. Visszafogott határozottsággal, a magyar nyelvvel még egy ilyen rendhagyó közönségtalálkozón is jóízűen játszadozó stílusában írta le a kortárs valóságunk egy-egy meghatározó szeletét.

Nem az értelmiség, inkább egy korosztály lehet felelős

"Az értelmiség nem kiszolgáltatottabb a hatalommal szemben, mint más csoport, csak nyilvánvalóbbá tudja tenni a kiszolgáltatottságot, élesebben tud ennek hangot adni"

– mondta Parti Nagy Lajos, mikor Lakatos Máté a Hősöm tere című regény kapcsán kérdezte. A Hősöm tere szatíra és disztopikus vízió, amelyben óriásira nőtt galambok fenyegetik az emberiséget, és diktatúrát építve a narrátor írót is át akarják operálni galambbá. Az aktuálpolitikai áthallásokat és az általános szorongást most már szétszálazhatatlannak tartja: “Azt éreztem akkor, 1999-ben, hogy nekem ezt most muszáj megírni, mert egyszerűen megfulladok. Valamit kell kezdenem ezzel az agresszióval, meg főleg a gyávasággal.” A 20. századi diktátor ugyanis egy eléggé behatárolható figura vagy alkat, sok olyan beszéd- és viselkedésmódból áll össze, amit most Parti Nagy szerint sokkal kifejlettebben látunk, mint 20 éve.

A hatalommal szembeni kiszolgáltatottság érzete erősen függ attól, hogy pontosan kit, mikor, milyen életszakaszában, és milyen erővel talál meg. Persze már az is jó kérdés, hogy egyáltalán kit tartunk értelmiséginek – Parti Nagy Lajos szerint ez egy zavaros szélű fogalom. Hagyományosan a (magát annak tartó) szellemi elitet, illetve a nem kétkezi foglalkozású, művészeket, egyetemet végzett embereket hívjuk értelmiséginek. De hogy nekik, mint csoportnak van-e kollektív felelőssége, abban Parti Nagy nem biztos. Egy rendszer bukása után érezhettek hasonlóan mint csoport, például 1946-ban Németországban. Szerinte inkább egy korcsoportnak lehet közös érzése az, ha egy lehetőséget elszalasztottak – még akkor is, ha nem tettenérhető az a pont, amikor cselekedni kellett volna...

ITT OLVASHATÓ

BELEROPPANNAK NAGY-BRITANNIA ÉVSZÁZADOS PÁRTJAI A BREXITBE

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.02.15.

- A Bank of England monetáris tanácsának egyik tagja szerint hetente 800 millió fontot veszít az Egyesült Királyság a Brexit körüli bizonytalanság miatt. 

- Csütörtökön a parlament ismét leszavazta a kormány Brexit-politikáját, de most sem volt képes valami mást megszavazni helyette.

- A kormány egyik minisztere felszólította a konzervatívok kormány ellen szavazó képviselőit, hogy lépjenek ki a pártból.

- Az ellenzéki munkáspárt képviselői pedig azzal fenyegetik a sajátjaikat, hogy új pártot alapítanak, ha az elnök és hívei nem támogatják egy újabb népszavazás kiírását, a Brexit lefújása érdekében.

Egészen elképesztő számítással állt elő a brit jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Gertjan Vlieghe: szerinte hetente 800 millió font veszteség érte a brit gazdaságot 2016 nyara, vagyis a Brexitről szóló népszavazás óta. Ez hetente közel 290 milliárd forint, ami egészen brutális összeg. Összesen eddig 80 milliárd font, ami 29 ezer milliárd forint, ebből nyolcszor kijönne a paksi bővítés.

A Brexit mellett kampányolók azt ígérték, hogy heti 350 millió fontot spórolhat majd az ország, ha kilép az EU-ból. Most még ki sem lépett, de a károk máris hatalmasak...

ITT OLVASHATÓ

FELMÉRÉS A CSALÁDTÁMOGATÁSI CSOMAGRÓL: JÓ, DE NEM NEKEM

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.02.15.

A közepesnél jobb osztályzatot kapott a válaszadóktól a kormány családtámogatási terve. Bár a többség szerint az intézkedések szolgálják a gyermekvállalási kedv növelését, a válaszadók jelentős többsége nem érzi magát érintettnek. A legtöbben a CSOK kiterjesztését támogatják.

Az Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjében bejelentett családtámogatási intézkedések leradírozták a magyar politikai napirendet. Sőt, annak híre, hogy a magyar kormány a következő években több száz milliárd forintot fordít a népességcsökkenés megállítására a New York Times-tól egészen Laoszig eljutott.

A bejelentett 7 ponttal kapcsolatos közvélekedést még sokat formálhatják a nap nap után kiderülő részletek, a miniszterelnöki bejelentés után egy nappal végzett közvélemény-kutatás mindenesetre azt mutatja:

a többség szerint az intézkedések szolgálják a kitűzött célt, vagyis a gyermekvállalási kedv növelését, ám a válaszadók jelentős többsége nem érzi magát érintettnek.

A kérdéseket a Pulzus kutatási applikációban tettük fel február 12-én, a beérkezett válaszokból képeztük azt az 1000 fős mintát, amely nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentálja a választókorú magyar alapsokaságot.

Már magát az Orbán-beszédet is relatíve sokan követték, bár erős a kutatói feltételezés, hogy a fideszes szavazók válaszait – 80 százalékuk vallotta, hogy élőben vagy utólag, de látta a beszédet – a normakövetés is befolyásolhatta...

ITT OLVASHATÓ

PÁLINKÁS: PALKOVICS MÉLTATLANUL VISELKEDIK, A STÍLUSA KRITIKÁN ALULI

KLUBRÁDIÓ 92.9 MHz / REGGELI GYORS
Szerző: Klubrádió
2019.02.14.

Szakmai, és nem politikai alapon kellene kezelni a Magyar Tudományos Akadémia ügyét, erről a tudományos köztestület volt elnöke beszélt a Reggeli Gyorsban. Pálinkás József kijelentette, hogy sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon korábbi miniszterelnökök nem mertek volna olyan stílusban beszélni az akadémia elnökével, mint amit Palkovics László innovációs miniszter megenged magának Lovász Lászlóval, az akadémia jelenlegi elnökével szemben.

A kormányzat és az MTA közötti eddigi konfliktusok jelentős károkat okoztak a hazai tudományos életben, erről is Pálinkás József beszélt a Reggeli gyorsban. Kijelentette, hogy az akadémiát a világ legkiválóbb matematikusa, Lovász László vezeti, aki képes kompromisszumokat kötni, alelnökei pedig világot látott, világosan gondolkodó emberek. Pálinkás József szerint meg kellene beszélni, hogy mi az elképzelése a kormányzatnak, valamint magának Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek. Csakhogy a tárcavezető eddig írásban nem tett le az asztalra olyan javaslatot, amely tárgyalási alap lehetett volna, csak az ötletelés folyik – hangsúlyozta az akadémia volt elnöke...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ANYAHITELÉVEL ALIG LESZ, AKI ÉLNI TUD MAJD

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2019.02.15.

Lovas Judit közgazdász, az azenpenzem.hu főszerkesztője volt ma (péntek) reggel az ATV Start című műsorának a vendége, ahol az orbáni évértékelőn elhangzott hét pont egyikéről, az anyáknak nyújtandó kedvezményes hitelt, és annak elérhetőségét elemezte.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén bejelentett egy hét pontos családtámogatási programot, melynek fontos része, hogy 10 millió forint értékben vehetnek fel nők kedvezményes kölcsönt gyerekvállalásra, melynek törlesztését az első és második gyerek születése után 3-3 évre felfüggesztik, a harmadik gyerek után pedig elengedik a maradék fennálló tartozást.

Lovas meglátásai szerint az ajánlat – ahogy korábban az MSZP is megjegyezte – a társadalomnak mindössze fél-egy százalékát érinti.

A közgazdász emlékeztetett, habár elvileg 18 éves kortól elérhető a csak nők által felvehető hitel, annak előfeltétele három év munkaviszony – amibe beleszámítanak a felsőoktatásban eltöltött évek is – így az igénylő logikusan eleve legalább 21-22 éves a hitel felvételekor.

Fontos kitétel továbbá, hogy a felvétel felső korhatárát negyven évben korlátozzák a nők esetében, kizárólag a nők első házassága esetén lehet felvenni, emellett az elszámoláskor nem számítanak a házasságon kívül született gyerekek, vagyis az tökmindegy hogy volt már egy gyereke a felvevőnek a házasság előtt, a kedvezmények érvényesítéséhez szülni kell még hármat.

Lovas megalázónak találja, hogy míg a nőre szigorú feltételek vonatkoznak, addig a
„férfinak lehet akár a tizenötödik házassága, és lehet nyolcvan éves is.”

A közgazdász szerint újabb rétegek kimaradását okozhatja a hitelbírálat is, ezzel az eszközzel pedig a kormány gyakorlatilag annak ad hitelt, akinek akar, ezáltal jó, ha a társadalom fél-egy százalékát érinti az egyébként valóban kamatmentes hitel lehetősége...

ITT OLVASHATÓ

OLCSÓBB LESZ A LAKÁSHITEL AZ OTP LAKÁSTAKARÉK ÚJ TERMÉKÉVEL - ÍGY ÉLESZTIK FEL A RENDSZERT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.15.

Februártól két új lakástakarékossági termékkel rukkolt elő az OTP Lakástakarék. Az állami támogatás megszüntetése után ugyan jóval alacsonyabb hozamok érhetőek el, ugyanakkor lakáshitellel kombinálva az extra bónusznak köszönhetően végül olcsóbb hitelhez juthatnak az ügyfelek.

Két új termékkel, egy 5 évessel és egy 10 évessel rukkolt elő februártól az OTP Lakástakarék. A havi befizetések összege mindkét módozatnál minimum 10 ezer, legfeljebb 50 ezer forint lehet – jelentette be tegnap Ungvári Krisztián termékfejlesztési vezető. A befizetésekhez lejáratkor az 5 éveshez 5 százalékos, a 10 éveshez pedig 10 százalékos bónuszt ad a lakástakarék.

Ezek a konstrukciók azonban már messze nem olyan vonzóak, mint a korábban állami támogatással futó termékek. Annak az időnek azonban már vége. Mint ismert, tavaly októberben rekord idő alatt szüntette meg a kormány a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, amikor mindössze 1,5 nap alatt átverte a parlamenten a módosítást. Az OTP Lakástakaréknál 2018. október 17-től a jogszabályváltozás miatt nem lehetett új szerződést kötni. Az utolsó napokban ugyanakkor nagy roham indult minden lakástakaréknál, hogy az emberek még kihasználhassák az állami támogatást. Az MNB még vizsgálódásba is kezdett, ugyanis néhány nap alatt 140 ezer új szerződést kötöttek az ügyfelek...

ITT OLVASHATÓ

A HOLLANDOK ÉS A SZÖRNY

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.02.15.

A hollandokról sokszor lehet hallani, hogy nem tartják sokra az udvariaskodást, pontosabban kissé sajátosan értelmezik. Mindez egy hír kapcsán jutott az eszembe, úgyhogy arra gondoltam, ma körüljárhatnánk kicsit ezt a témát, kibővítve azzal, hogy abban az országban, ahol éltek, mennyire udvariasak az emberek és ezt ti hogyan élitek meg.

Elég nagyot megy a holland oldalakon és a közösségi médiában egy kék, Muppet-szerű szörny, ami a legfurcsább helyeken tűnik fel, íróasztalra fekszik, az ember ölébe ül…

Az üzenet, amit (a nyitóképen is látható) Stef Blok külügyminiszter is tweetelt, a következő: „ne hagyd, hogy a Brexit az utadba álljon, vagy feküdjön!”, majd jön egy link egy hivatalos oldalra, ahol a holland cégek megnézhetik, milyen hatással lehet rájuk a britek uniós kilépése.

(Nem mintha a mai poszt erről szólna, de zárójelben annyit jegyezzünk meg, hogy nem kis hatással, hiszen az Egyesült Királyság Hollandia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere.)

Hogy jön ide a hollandok nyers őszintesége?

Nos, a BBC amszterdami tudósítója, Anna Holligan szerint a Brexit-népszavazás óta eltelt két évben a hollandok csendben és lelkiismeretesen próbáltak alkalmazkodni a helyzethez.

A két ország között egyébként kereskedelmi, politikai és kulturális értelemben is erősek a kötelékek (és nem ritkán a hasonlóságok), olyannyira, hogy a hollandok talán éppen ezért érzik úgy, hogy markáns véleményt mondhatnak a kilépésről.

Az őszinteség egyébként is a nemzeti büszkeség egyik forrása és meglehetősen mélyen gyökerezik a hollandok gondolkodásában.

„Hollandiában mindig biztos lehetsz abban, hogy lesz egy vadidegen, aki emlékeztet a szabályok betartásának fontosságára. Az elmúlt 24 órában figyelmeztettek arra, hogy kapcsoljam le a biciklim lámpáit (reggel fél 9 volt, jócskán napkelte után), vegyem le a kávézóban a kabátom (éppen csak beléptem) és a kerékpáromat a kijelölt helyen állítsam le, ne egy lámpaoszlopnak döntsem” - írta Anna Holligan.

„Nemrég valaki azt mondta, ez a tolakodó viselkedés arra az időre vezethető vissza, amikor nem volt állami infrastruktúra, így az emberek egymás irányításától függtek. Ha bárkinek eszébe jutna azt mondani a hollandoknak a Brexittel kapcsolatban, hogy foglalkozzanak a saját dolgukkal, rájönne, hogy pontosan ezt teszik.

A Brexit hatalmas kék Muppetként való bemutatása nem csak a netes forgalmat pörgeti fel, hanem egyben emlékeztető az Európai Unióval üzletelni kívánók számára, hogy az ország nyitott az üzletre. Az üzenet nem más: erős, stabil ország vagyunk a szomszédban, ahol sokan beszélnek angolul” - fogalmazott a BBC tudósítója...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.02.15.

F E U I L L E T O N

Halász László: A kíváncsiságról – kíváncsian

I N T E R J Ú

Zelei Dávid: „Nyúl alapjában mi vagyunk” - Beszélgetés Gy. Horváth László műfordítóval

K R I T I K A

Darida Veronika: Örök néző

Tandori Dezső: Nincs beszédülés. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2018, 211 oldal, 3990 Ft

Milyenek Tandori arcai? Számosak vagy inkább számtalanok (még ha nincsenek is hat milliárdan, ahogy szintén a képaláírásokban áll, de afelé tendálnak), nehéz megkülönböztetni őket, kvázi-hasonmások. Születésük vagy létezésük okára persze T. D. is ad egy evidensnek tűnő magyarázatot: „Jó együtt lenni ezzel a sok fejjel”. Még akkor is, ha kicsit később hozzáteszi: „nem lehet ennyivel együtt létezni; egy-egy részükkel mégis”.

Emellett a rajzok szükségszerűségének megrendítőbb oka is van: „Madárkáink mind meghaltak. Ezek a rajzok mintegy helyettük voltak. Beszédültek mintegy az életünkbe.” Ebben az értelemben a rajzok egy gyászfolyamathoz kapcsolódnak, az egykori madártársaktól való lassú eltávolodáshoz. T. D. már nem egyedi és helyettesíthetetlen verebeket, hanem sokaságban megjelenő, egymással bármikor felcserélhető arcokat (ember- vagy szellemfejeket) rajzol. „Az arcok: önmaguk, de nem titkok. Titkok, de nem önmaguk.”

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Fűzfa Balázs: Ex libris

Szlovákiai magyar szép irodalom
Barabási Albert-László: A képlet
Bergman 100
Tanya Goodin: Off

Kácsor Zsolt: Hosszú kihagyás után
Ferencz Győző: Ma reggel eltűnt a világ. Válogatott és új versek, Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 264 oldal, 3000 Ft

Összességében véve ez a nagy költői személyiség nyughatatlan kereső és kísérletező: mintha mindig belső vagy külső viszonyítási pontokat keresne saját magához, de ha végre talál is egyet, azonnal elbizonytalanodik, s hátrálni kezd, úgy értem, visszahátrál a biztos erővel kezelt nyelvbe, a költészetbe, a szó sáncai, a „betűk háta” mögé. Ha ez a költő leír két szót, akkor okvetlenül a szóközre réved a tekintete, s eltűnődik rajta, hogy hiány-e a semmi, vagy éppen fordítva: tán ez a semmi tölti meg mindenséggel a körülötte lévő szavakat. „Igazság”, ha van valamiképpen, akkor Ferencz Győzőnél (is) idézőjelbe kerül – ám ez nem csak őt jellemzi, ez nem más, mint a Zeitgeist által meghatározott: „a lehet biztos”. De milyen szép ellentmondás, hogy míg az ember nem is lehet bizonyos semmiben, a benne munkáló költő (legalábbis szakmai értelemben): igen! Ferencz Győzőnek a nagy témáiban (ilyen az időmúlás, az énkeresés, az emlékezet, a tudat működése) a költői tehetsége, képzelete erős és kimeríthetetlen, és szerencsére még humorérzéke is van, ami visszarántja a kétes értékű, patetikusságra hajlamosító „költői szerep” gyakorlásától.

Várkonyi Benedek: Léleklátó tudós nők
Borgos Anna: Holnaplányok. Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2018, 311 oldal, 3490 Ft

Női tabló ez, rajta sok-sok energikus, okos, művelt asszonnyal, és e tablót nézegetve-olvasva megint csak rájövünk arra, hogy mennyire pazarló ez az ország. Mert a „holnaplányok” jó része arra kényszerült, hogy elmenjen innen, miközben naplókat, memoárokat írnak, mintha a későbbi nemzedékeknek dolgoznának. A portrékon át megmutatkozik a korszak szellemi világának egy kicsi, de nagyon fontos része. Ez a könyv fölfedezi a lelkek hálóját, azt, hogy ki kinek volt a tanítványa, a pártfogoltja és hogy ki kit analizált. Az embernek az az érzése, mintha az összes pszichoanalitikus ugyanabban a családban élt volna. És mindez nem csak Budapesten és Magyarországon, hanem az egész világon. Arról persze már a történelem tehet, hogy ezt a termékeny és élénk magyarországi elmeközpontot szétrobbantotta, mert emigrálni kényszerített csaknem mindenkit, akit a lélek működése érdekelt, és ezt az érdeklődést tartotta a foglalkozásának is.

Dézsi Fruzsina: Kirakatnapló
Máté Gábor: Színházi naplók. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 470 oldal, 4299 Ft

Hiába azonban az izgalmas közeg, mégis túlontúl szemérmes ez a napló: hatalmas lendülettel veti bele magát a darabelemzésekbe, örömmel tesz szakmai megfigyeléseket, sőt olykor pironkodva pletykálkodik is, az életet viszont csak igen kelletlenül hozza kapcsolatba a színházzal. Ám még ez a kelletlenség is igen elegáns, mondhatni tökéletesre csiszolt, becsapós változatosság: látjuk Máté Gábort ereje teljében lévő színészként, friss főrendezőként, tapasztalt egyetemi oktatóként, ide-oda repkedő színházigazgatóként, sőt el-elvétve partnerként és családapaként is – persze épp csak amennyire ildomos –, de ez nem vonja maga után a perspektívák sokszínűségét vagy a tematikai, érzelmi, gondolati komplexitást.

Deczki Sarolta: A részletek egyenrangúságának elve
Az ÉS könyve februárban – Bazsányi Sándor: Nádas Péter. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 754 oldal, 5499 Ft

Nem előzmények nélkül való tehát a mostani mű, hanem hosszas kutatómunka eredménye, mely számol a Nádas-kutatás eddigi eredményeivel is. Erre utal már rögtön a könyv ajánlása is: Balassa Péter emlékének. Alighanem kijelenthetjük, hogy a monográfia alapvető célja a folytonosság és az összegzés: az írói életmű összegzése és a többi értelmezővel való párbeszéd folytonosságának a fenntartása. Ennek megfelelően a könyv felépítése is hagyománykövető, jól tagolt és olvasóbarát. A „hagyománykövető” jelzőn persze nem azt kell érteni, mintha lenne valamilyen jól kimunkált módszer, séma arra, hogyan kell megírni egy jelentős szerzőről szóló monográfiát. Az utóbbi években, évtizedekben született nagyszabású összefoglalók az adott életmű belső alakulásait, jellemző műfajait figyelembe véve jártak el; hol időrendben, hol tematikusan tárgyalva a szóban forgó írói pálya eredményeit, hol pedig a kettőt kombinálva.

Bazsányi monográfiája az utóbbiak közé tartozik. Az időrendet próbálja tartani, és ebben elhelyezni az adott korszak jellemző megszólalási módjait: az önéletrajzi írásokat (ebből két nagy fejezet van), a kisepikai írásokat (ebből is kettő), a regényt (három), a színházat (kettő) és az értekező prózát (három). Ezek a fejezetek alkotják a monográfia gerincét, de több más típusú fejezet is hozzájárul az alkotói pálya teljes képének a megrajzolásához: az előhang, két függelék, egy életrajz valamint a kiállítások, a bemutatók, a művek és a szakirodalom jegyzéke. A szerző tehát a teljes eddigi életmű áttekintésére vállalkozik, és elöljáróban kijelenthetjük, ez minden idők legalaposabb munkája Nádas Péterről.

Földényi F. László: A Paradicsom kapujában - Uri Asaf festészetéről
(Uri Asaf: Rajzok, festmények és könyvek a Kabbaláról, 2B Galéria, március 1-ig.)

Galambos Ádám: Szabálytalan rend
(Schmal Károly: Szabálytalan rend. Munkák 2016–2018-ig, Budapest Galéria, március 24-ig)

György Péter: A kiismerhetetlenség diszkrét bája
(Roskó Gábor A cselekvésig vezető út című kiállítása az Óbudai Társaskörben március 3-ig látható.)

Báron György: Létezéstechnikák
(A fegyházlelkész. Rendező: Varga Ágota. Gettó Balboa. Rendező: Bogdán Árpád. Mignon. Rendező: Oláh Kata. A létezés eufóriája. Rendező: Szabó Réka.)

S bár nem a BIDF programjában szerepelt, ide kívánkozik Szabó Réka A létezés eufóriája című megrázóan szép munkája, amit a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján mutattak be. Hősnője, Fahidi Éva mindennél mélyebb pokolbugyrokat járt meg, fiatal lányként túlélte Auschwitzot, ahol az egész családját megölték. Most százéves, szellemileg-fizikailag friss és gyönyörű. És táncol: egy fiatal, szépséges táncosnővel, Cuhorka Emesével duettet a színpadon.

Végső Zoltán: Keservesen ünnepi fájdalmainkról
(Kurtág György: Bornemisza Péter mondásai – Csalog Gábor és Tony Arnold előadásában; Budapest Music Center, feb­ruár 11.)

Azt hiszem, Kurtág nyers, kompromisszummentes fogalmazásmódja teszi igazán nehézzé a művet, hiszen technikailag ma már sokan alkalmasak eljátszani a hangokat. Itt azonban beszédszerűnek kell maradni, Csalog és Arnold elsősorban a megőrzött diszkusszióban alkotott maradandót, és egy testként lélegezve kendőzetlenül beszéltek esendőségünkről.

Molnár Zsófia: Álommunka-kerülők
(Ivan Viripajev: Álomgyár [Dreamworks], Nemzeti Színház, február 8.)

Ivan Viripajev darabjának, akárcsak Rizsakov rendezésének zárlata nem igazán szolgál semmilyen nagy és bölcs igazsággal. Mert David ébredése nem igazi. A társaságba ugyan visszatalál, talán sok mindent meg is ért, leginkább azt, hogy folytatni kell, de Sally férjének temetése közös haláltáncba fordul a diszkóparketten. Érzéstelenítésbe. Ez az élet egyáltalán nem más minőség. Ami viszont az, sőt, kifejezetten magas minőség, az a video (Vlagyimir Guszev), mert ritka, hogy a színpadot úgy rajzolják tele az algoritmusok, hogy azokba senki sem lép bele. És az is ritka, hogy ez – más helyett – ennyire lekösse a figyelmemet.

Fáy Miklós: Őrület!
(Donizetti: Lammermoori Lucia – Erkel Színház, február 9.)

Csodálatosan énekel, de nem úgy. A hang elfáradt valamelyest az idők során, időnként bizonytalan az intonáció, bár az énekesnő most szépen meg tudja fújni a magasságokat, és azok többé-kevésbé a helyükön vannak. Ez nem a régi Edita Gruberova, aki olyan valószínűtlen könnyedséggel és csendességgel időzött el a hangi ritka levegőn, megharcol most azért, amiért más énekesnők már a karrierjük csúcsán is harcolni kénytelenek. És az értő közönséget ez láthatóan nem zavarja.

Károlyi Csaba: Farsangi fánk
(Szellem a fazékból, Vinkó József műsora, Kossuth rádió, szombat, 10.05–10.30)

„Szép délelőttöt, jó főzést mindenkinek” – köszön minden héten a műsorvezető, Vinkó József. „Szellem a fazékból – az ételek sava-borsa” – ez a szlogen. A gasztrotörténeti sorozat szerkesztője Gellért Gábor. A cím kiváló, mert valójában kultúrtörténeti műsort kapunk a gasztronómia csábítását kihasználva. De fordítva is igaz: a szellemi élvezetek virtuális kulináris élvezetekkel párosulnak.

Grecsó Krisztián: Új empatikusok
(Ez itt a kérdés..., M5, A bosszúpornó, az egy nagyon jó bosszú, index.hu)

Néhány hete, január közepén a párt egyik csatornáján, az M5-ön, az Ez itt a kérdés… című műsorban vigyázón diskuráltak a homoszexualitásról. A beszélgetés vaskos felvezetője a szokásos ideológiai alapállásból látta és láttatta a világot: a normális, hagyományos, egyszerű és tiszta embereket valaki – nyilván a liberális terror és esetleg a píszí – elnyomja, megalázza. A normalitás felől nem lehet nézni a világot, nem lehet kérdéseket feltenni, a tradíció egésze, a mindenféle hagyomány és a konzervativizmus veszélyben van, sőt, vannak témakörök, melyekben már kérdezni sem szabad.

I R O D A L O M

Szív Ernő: Tanácsok kezdő tárcaíróknak

Méhes Károly: Vasárnapi esti tűz

A szeme szürke volt, dülledt és véreres a magas vérnyomástól. Ezért szedték le a daruról három éve, de a vörösség nem enyhült. Hogy min izgult a kettes portán, nem lehet tudni, mert amúgy nyugis embernek ismerték a Janit. Ilyenkor nyáron a barna köpeny alatt csak egy fecskét hordott, és megereszkedett szárú bokafixes zoknit klumpával, a jó szellőzés végett, különben meg bármikor lerúghatta.

Még két éve hozta be a kis tévét a foci-ebére. Elnézték neki, elvégre negyvenkét év után jutott ki a csapat. Más kérdés, hogy nem kellett volna úgy felturbóznia magát az osztrákok elleni győzelem után, mert aztán pofára esés lett a vége.

Mint a Kisjanival is, akit a tél végén küldtek el a konyháról, mert beszólt a lejárt szavatosságú és félig rohadt cuccok miatt. Hiába mondta neki, ne szabadsághősködjön, nem olyan időket élünk. Így járt...

Géczi János: Végül

Felmondja az ábécét és a magyar nyelvben leggyakrabban előforduló szótagokat, atól űig. Átmegy a szélesre tárt kapun.

– Asszonyom!

– Igen?

– Asszonyom! Ugye szólíthatom így, asszonyom?

A temetőben kezdődik a nap. Ugyan héttől nyitják a kapuját, de a látogatók később érkeznek, s ahhoz szükség mutatkozik némi napsütésre. Eta lassan fordul az ismeretlen felé, közben a mozdulattól elcsúszott lila kalapkáját megigazítja a fején. A kalaphoz kesztyű is tartozik, azonos színű, de azt, éppen, amikor megszólítják, a táskájába rejtette. Olyan nap ez, amikor szükséges, hogy csinos legyen, a kesztyű erősítésnek kell. Szemügyre veszi megszólítóját. Szürke, szíjas, kicsi ember, takarosan öltözött. Készségesnek tűnik, csupa mértéktartó hajlongás.

– Szép lesz ez a mai nap. Sikerrel fog járni.

Nomád Földi László: A vízen járó

Jézusnak hívatta magát. Se hórihorgas termet, se vállig érő haj, se szakáll. Semmi jézusos. Kis kötekedő fazon volt. Kompenzált, mondhatnánk. Hogy ő mindenre képes. Majd a vízen is jár, így mondta, és még csak el sem röhögte magát. „Meglátjátok, egyszer még a vízen járok.” Komolyan? Komolyan. Ebből is kiviláglik, hogy Jézusunk, legalábbis a szavak szintjén, hajlott a bibliai emelkedettségre. És hogy kurva nagy egója volt.

Aznap is együtt voltunk a bányatónál. Kis tó volt, a tükre sima, mint egy acéllap a hatalmas alumínium égbolt alatt. Fogadások, virtusok. Fogadjunk egy rekesz sörbe, hogy (és itt egy nagy baromság hangzott el). Hogy ki tud száz métert kézen járva megtenni. Vagy a csősz kunyhójának falára köpni. A muníciót ajánlatos volt jó mélyről felszívni, ahonnan sűrű, kocsonyásan remegő, remek röppályájú célzóanyagot lehetett nyerni. A falon csattanó anyag ott recetált még darabig a tízes karika közepén.

Kiss Noémi: A légikísérő

Mikor a hetedik osztály kezdődött, a szeptember szokatlanul hideg volt. Eső verte a paneliskola ablakát, az úttörők csuromvizes orkánkabátban és nyakkendőben léptek be a tanterem ajtaján. Fegyveres erők napján történt. Az Ikrek nem jöttek iskolába, éppen jelenteni akarta a hetes a hiányzókat, mikor kopogtak a tanterem ajtaján. Az apukájuk állt odakint, ballonkabátban, fényes, barna cipőben. Osztályfőnöki óra volt, ezért az osztályfőnök készségesen behívta, előre megbeszélhették, mert látszott, hogy egyáltalán nem érintette váratlanul a kopogás. Gyerekek, fontos dolgot szeretnénk elmondani nektek az Ikrek apukájával. Megkértem, jöjjön be hozzátok, ma nem ment be dolgozni a minisztériumba, hogy elmondja nektek, a fiúk nem fognak többet ide járni. Tessék, apuka, adta át a szót, apuka krákogott, alig volt hangja, aztán rutinosan, mint aki folyton beszédeket tart, ridegen és tárgyilagosan közölte a részleteket. Másik városban folytatják az iskolát, családi okok miatt döntöttek így, úgyhogy mindenkinek jobb lesz. Meg hogy ő nem is szeretne mellébeszélni, egyenes ember, ezért azt is elmondja, hogy a felesége miatt van minden, amin ő most elég nehezen tudja túltenni magát, így a közös jövő és a közös élet akadályokba ütközik, viszont a gyerekeknek a lehető legjobb feltételeket szeretné biztosítani a tanuláshoz.

Tóth Krisztina: Piactér

Tóth Krisztina: Előtér

Markó Béla: Magyar jelentéstan

Markó Béla: A Respublika ára

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Élet És Irodalom
2019.02.15.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Ne bízz a lóban

„A magas népszaporulat nem feltétlenül a sikerességet mutatja. Sőt, egyenesen a fejletlenség jele. A demográfiai robbanás a társadalom elszegényedése következtében is kialakulhat.” Az idézett szöveg az iszlám országokra vonatkozik, a Magyar Nemzet weboldalán lelhető fel, viszont ennek ellenére igaz. Részint mert Simon Róbert orientalista, a néhai Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa mondja egy 2016-os interjúban, részint mert számadatok igazolják.

A világ legnagyobb népszaporulatot produkáló országai a következők: 1. Niger (7,06), 2. Uganda (6,69), 3. Mali (6,44), 4. Szomália (6,35), 5. Burundi (6,16), 6. Burkina Faso (6,14), 7. Etiópia (6,02), 8. Zambia (5,98), 9. Angola (5,97), 10. Kongói Köztársaság (5,68). A zárójelbe tett számok az egy nőre vetített szülések számát mutatják, tehát Nigerben a nők átlagosan 7,06 gyereket hoznak a világra. A lista negyvenedik helyét Tanzánia foglalja el 4,16 szüléssel, vagyis van a világon negyven olyan ország, melyekben minden nő életfogytig tartó szja-mentességet kapna Orbán Viktortól, más kérdés, hogy jövedelem híján jövedelemadót már most se kell fizetniük, és ez belátható ideig így is marad. Figyelemre méltó továbbá, hogy a világ legserényebben szaporodó népei általában a világ legborzalmasabb országait lakják, vagyis a népszaporulat tárgyában tanúsított buzgalom üdvözítő volta nem látszik egyértelműen igazoltnak.

Kenesei István: Kivégzési szabályzat

Mihályi Péter: Mi a baj az Innovációs Minisztériummal?

Szilágyi Zsófia: Csármálás közben is - Mészáros Sándor hatvanadik születésnapjára

Kovács Zoltán: Sunyi

Havas Attila: „Vannak hamis próféták”

Magyarországon 2018-ban befejeződött a családok éve, és 2019-ben folytatódik az MTA-intézetek gyökeres – de sokunk előtt még ismeretlen terv szerinti – átalakítása, aminek csak egyik következménye, hogy ötezer család sorsa vált bizonytalanná. Ez sem elhanyagolható, de a tét sokkal nagyobb. Ha ilyen tudomány-, technológia- és innovációpolitikát (TTI-politikát) folytat a kormány, azzal veszélybe kerül a magyar kultúra ápolása, a közoktatás tartalmi és módszertani megalapozása, a társadalmi önismeret erősítése, a közös gondolkodás lehetősége a múltról, a jelen problémáiról és lehetőségeiről, a kívánatos és lehetséges jövőről. A tények és összefüggések feltárása, a megfelelő módszerek kialakítása nélkül eredményes szakpolitikai intézkedéseket sem lehet tervezni. Az intézkedések hatásait sem mérhetjük és elemezhetjük, azaz esetlegessé válik, hogy a köz pénzét eredményesen és költséghatékonyan vagy pazarlóan, alacsony hatásfokkal költjük el. Ha megvalósulnak a most még csak csepegtetve ismertetett elképzelések, az az életminőség és a gazdasági versenyképesség javításának, valamint a környezeti problémák megoldásának lehetőségeit évtizedekkel vetheti vissza. De közben a világ nem fog leállni, hogy udvariasan megvárja, amíg felébredünk – még jobban lemaradunk egyre több ország mögött.

Marosán György: Van-e szabadulás a szegénységcsapdából?

„Sors bona, nihil aliud”– Jó szerencse, semmi más (Zrínyi Miklós). A jelszó sokak számára reményt kínáló csodagyógyszernek tűnt. Ám, mint a legtöbb csodagyógyszer, vagy nem mindenkire hat, vagy mellékhatásai nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a betegség. Ez az oka, hogy sokak, amikor végre rájuk mosolyog a szerencse, nem tudnak vele mit kezdeni. Azok pedig, akik leginkább rászorulnak, többnyire ott keresik a szerencséjüket, ahol csak ráfizetni lehet. A Green Travel utazási iroda olcsó útjairól csak a vak nem látta: a tulajdonosok nem akarták lebonyolítani az utazásokat, csak a pénzt kívánták beszedni. Bróker Marcsikának voltak ugyan gazdag ügyfelei is, de áldozatainak jó része az alsó középosztályból toborzódott. A szegények folyamatosan „tejelnek” az államnak – 16‑féle sorsjegy vásárlásával –, és 100 milliárddal a kaszinótulajdonosoknak is. Miért mindig éppen a legszegényebbek „szívják meg”?

Gadó Gábor: Legalább fájjon

Deák Dániel: Másként hinni

Vágvölgyi B. András: Elmaradt katarzis után - Tíz évvel Tatárszentgyörgy után

Éppen tíz éve történt meg a rendszerváltás utáni magyar történelem legsúlyosabb faji alapon elkövetett terrorista sorozatgyilkossága, amelyhez hasonló a holokauszt után csak a miskolci és a kunmadarasi antiszemita pogrom volt 1946-ban.

Szilágyi Gyula: A más ivadék

V I S S Z H A N G

Kerekes Sándor: Felmérés

Vörös Kata. Válasz Szalai Kálmánnak

Vecsei Miklós: Mi pedig maradunk - Válasz Horváth Aladárnak

Ungváry Rudolf: Paradigma a vakvágányon

Föld S. Péter: „Itt nem lesz”

Racsmány Mihály: Gerevich

Füst Milán Páholy - Jövőre veled Jeruzsálemben

P Á R A T L A N 

B. Gy.: A MOSOLY ORSZÁGA

aha: KELL MÉG VALAMI

Beck Tamás: A „VILÁG IGAZA”

Dr. Kökényesi József: ÍGÉRETEK

(nyerges): KIADATÁS, ANNO 1924

Ladányi András: HAJRÁ!

Lázár György: PARÁZNASÁG

hágé: ÉVÉRTÉKELŐ

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ERŐBŐL, LESZEGETT FEJJEL, NEKI A FALNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. ANDREA
2019.02.15.

Jó reggelt kívánok! Mindenek előtt Bálint kolléga üzenetét szeretném átadni, aki nem lehet velünk ma reggel, viszont mindenkinek köszöni szépen a névnapi jókívánságokat, mi tagadás, meghatódott attól, hogy sokaknak eszébe jutott. Majd ha ő lesz a soros, biztosan ellelkendezi magát. Addig is érjük be velem, induljon a péntek. Robi tegnap esti, teljesen jogos, és a körülményekhez képest már-már visszafogott felháborodása a NER ámokfutásának egyik legsúlyosabb, a visszafordíthatatlan erkölcsi pusztulást fémjelző megnyilvánulásával kapcsolatban (a 100 éves Bálint György gazdától mi kérünk elnézést), számos kibeszéletlen témát hagyott nekem.

Ezek között van például a miniszterelnök úr pávatáncos interjúja, amelynek Schmidt Mária történelemhamisító történész lapja, a mindenfajta listázásban élen járó Figyelő biztosított felületet a közpénzhirdetések tengerében. Ebben leginkább Mike Pompeo látogatásának tanulságait rágta szájba Orbán, és ahhoz képest, hogy az amerikai külügyminisztert még arról győzködték pár napja, hogy mennyire elkötelezett tagja a NATO-nak Magyarország, elég kétségbeejtő dolgokat bírt mondani a vezér:...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY SZÉP CSENDBEN BEVEZETI A CSALÁDI VAGYONKEZELŐ ALAPÍTVÁNYOKAT

G7
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2019.02.13.

A fejlett világ gazdagjainak legnépszerűbb adóelkerülő trükkje a középkori hagyományból induló családi vagyonkezelő alapítvány: az angolszász világban trust, német nyelvterületen Stiftung néven futnak ezek, és számos előnyt nyújtanak azoknak, akik igénybe tudják venni őket. Az adózás kedvezőbb, könnyebb hosszú távon egyben tartani és határok között mozgatni a vagyont, és az öröklés is egyszerűbbé válik. A nemzetközi adórendszer kritikusai szerint az adóparadicsomok mellett ez az az intézmény, ami talán a leginkább hozzájárul a vagyoni egyenlőtlenségek szélsőséges növekedéséhez.

Magyarországon viszont eddig nem élhettek ilyen eszközökkel a vagyonos családok, igaz, a 2014-től hatályos Polgári Törvénykönyv bevezette a bizalmi vagyonkezelés intézményét, amit 2017-ben még kedvezőbbé tettek. De ez még mindig nem ideális, talán azért, mert a magyar üzleti élet szereplői közül sokan túl bizalmatlanok ahhoz, hogy egy külső szereplőre bízzák teljes vagyonukat, vagy annak egy részét.*

Ezért nagy feltűnést keltett, amikor Trócsányi László igazságügyi miniszter a Corvinus Egyetem finanszírozásának átalakításáról szóló hétfői sajtótájékoztatón megjegyezte az MTI tudósítása szerint, hogy az egyetemnél felmerült közcélú, fenntartói feladatok ellátása mellett “magáncéllal, családi vagyonok professzionális kezelésére” is lehetőséget kínálnak majd a vagyonkezelői alapítványok. Húznak viszont egy vagyoni határt, méghozzá 600 millió forint értékű vagyonnál...

ITT OLVASHATÓ

MI MEGDÖGLÜNK, ŐK MEG A HULLÁINK FÖLÖTT FEHÉRVÉRI HUSZÁROKAT DANOLVA CSAPKODJÁK A TÉRDÜKET A RÖHÖGÉSTŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.02.14.

"Amíg ti novákkatalinokkal meg orbánviktorokkal töltitek az időt, sokkal rémisztőbb dolgok is történnek."

Igen, az általam nagyrabecsült olvasónak, aki ráadásul olykor írni is szokott, tökéletesen igaza van. Sőt, olyannyira igaza van, hogy 2010 óta (és ez megint nem az elmúlt nyolc év védőbeszéde, ha valaki félre akarná érteni esetleg, nem szükséges) leginkább rémisztő dolgok történnek. Annak a leghalványabb reménye nélkül, hogy ebben az egyik kétharmadtól a másikig gondosan, módszeresen felfőzött, mára zubogó NER-moslékban ne perzselődnénk halomra. Úgy, hogy már fel sem tűnik, hogy a tegnapelőtt még elviselhető 22 fokos löttyből hogyan lett mára 49, holnapra meg hogyan lesz 52 fokos izé.

Közben meg az is a helyzet, hogy a fent idézett bölcsességgel rengeteg bajom van, és nem azért, mert ne lenne világos számomra, hogy a sokkal rémisztőbb dolgoksorában ne lenne kellően rémisztő a Magyar Tudományos Akadémia autoriter rezsimekben is párját ritkító kivéreztetése; ha jól értettem, erre célzott olvasónk és időszakos vendégszerzőnk.

Ha az a kérdés, és az alig félreérthető szemrehányás tárgya, hogy meg tudjuk-e józanul ítélni azt, hogy mi számít rémisztőbbnek minél (vagyis különbséget tudunk-e tenni aközött, amire érdemes időt pazarolni attól, amire nem), akkor annyi mindenről kellene beszélnünk, hogy úgy sem lenne rá elég idő (az energiát és az erőforrásokat most hagyjuk is), ha a nap unortodox módon nem 24 órából állna, hanem a sokszorosából.

Például foglalkozhatnánk azzal – ahelyett, hogy novákkatalinokkal és orbánviktorokkal töltenénk haszontalanul az időt -, hogy miképpen jutottunk el a versenyjog, a tulajdonjog és úgy általában véve a demokratikus jogok hulláján taposva odáig (ha nem is közvetlenül mi taposunk, a taposás folyamatosan történik), hogy ma már az állampárt, illetve az annak illiberális szarát lapátoló segédmunkások büszkék arra, hogy ők nem médiát csinálnak, hanem kormánypropaganda-gépezetet működtetnek. Tegnapelőtt, amikor még csak 22 fok volt, megpróbálták eltitkolni, kimagyarázták és talán otthon a tükör előtt szégyenkeztek is miatta. Mára minden gátlásukat levetkőzték, ez lett kormányzásuk csúcsteljesítménye: hogy egy brutálisra duzzasztott, mindent túlordító, ellopott közpénzből kitartott gyárat használnak a nemzeti agymosásra, lejáratásra, valósághajlításra, és működik.

Igen, Novák Katalinnál sokkal rémisztőbb dolgok is vannak ott, ahol a Miniszterelnökség élére katapultált, nagyra nőtt óvodást imitáló sztárjogász mára virradóra arra vetemedett, hogy nyíltan okádta a pofánkba: a mindenki pénzén eltartott, valamiért jobboldalinak csúfolt propagandistának lenni önmagában erkölcsi fölényt jelent azokkal szemben, akik szakmai értelemben valóban újságot írnak, amennyiben az újságíró kutyakötelessége a mindenkori hatalom ellenőrzése.

Hogyne történne kismillió sokkal rémisztőbb dolog annál, mint hogy Novák Katalin és Orbán Viktor nem csupán megszületett, de bele is gárgyult az örök hatalmon maradás ígéretébe, ahol azokat nevezik erkölcsi vonatkoztatási pontoknak és morálisan fölényes humanoidoknak, akik arra szerződtek, hogy emberi életeket tegyenek tönkre. Nyugi: kurvára nem a Demeter Márta időközben elhunyt édesanyja köré felhúzott hullagyalázó történet volt a legalja. Nem Vona Iszlámsimogató Buzi Gábor kiszínezett magánéletével kezdődött és nem is Hadházy Szomszédgyilkos Ákos lyukas zoknijával, esetleg 140 négyzetméteres felháborító luxusával ér véget ez az erkölcsi szárnyalás. Ami önmagában is sokkal rémisztőbb lehetett volna eddig is, mint Mészáros Lőrinc bármelyik összelopott milliárdja, ami azóta már az Orbán-dinasztia életfogytiglani, közpénzből összegerebléyzett luxusát dicséri. Nem szégyellik, ellenkezőleg: nyíltan, röhögik bele a pofánkba, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkoznak...

ITT OLVASHATÓ

HA MÉSZÁROS TÉNYLEG ZUCKERBERG LENNE, BETELJESÍTHETNÉ ORBÁN NAGY ÁLMÁT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.02.15.

Nincs rá reális esély, hogy Magyarország külföldi befektetései utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseit, ahogy Orbán szeretné. De nem elképzelhetetlen, ehhez a külföldi terjeszkedésre készülő Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) csupán csak akkora csodát kellene tennie, mint a Nokia volt Finnországban. Vagy a Facebook az Egyesült Államokban. A magyar multik, élen a Mollal egyébként jól állnak, de méretük legalább egy nagyságrenddel elmarad a magyarországi külföldi multiktól, amelyek valóban rengeteg pénzt talicskáznak ki az országból...

ITT OLVASHATÓ