MÉLTÁNYOSSÁG POLITIKAELEMZŐ KÖZPONT
Szerző: MPK
2019.
A hazai nyilvánosságban merőben szokatlan tanulmányt közöl a Méltányosság Politikaelemző Központ. Már kiindulópontjában is szokatlan. Hiszen abból indulunk ki, hogy a politikában fontosak a szavak. Ez részben szemben áll a politikusok önfelfogásával („a tetteim fontosak, nem a szavaim”); részben pedig az uralkodó közfelfogással, amely szerint kár időt pocsékolni a politikusi locsogásra. S valóban. Ha egy politikusi beszéd egyáltalán releváns a közönség számára, az biztos, hogy nem a gondolati magjai miatt.
Mi ezzel szemben úgy látjuk: szavaknak és tetteknek – legalábbis jó esetben – egysége van, s a politikus cselekedeteiben alakot öltenek a szavai. Másképpen fogalmazva: azok a gondolatok, amelyeket a politikusok megfogalmaznak, visszaköszönnek tetteikben, de legalábbis alakítják, formálják, szervezik azokat. Egyáltalán nem felesleges tehát, ha a szavakat vizsgáljuk, pontosabban a politikusok beszédeit.
És a politikusok mindig beszélnek. Hol nagygyűlésen, hol nemzetközi rendezvényeken, hol baráti, hol kevésbé baráti közegben. Igényük és szükségük van arra, hogy rendszeresen megnyilvánuljanak. Mi pedig érteni véljük ezt a szándékukat, s komolyan is vesszük. Az lep meg inkább minket, mennyire kevés a politikusi beszédeket összegyűjtő és elemző kutatás.
Persze az egy nagyon elvont kiindulópont, hogy „politikusi beszéd”. Nincs olyan szuperpolitológus, aki erről – úgy általában – valamit is mondhatna. Óhatatlanul szűkítenünk kell a kört. Kikről szóljon egy ilyen elemzés? Természetesen ez már „kutatói önkény” dolga. Nyilván minden elemzőnek van valamilyen szempontja, amikor a hatalmas politikusi mezőnyből és beszédfolyamból kiválasztja a számára fontosakat.
Nekünk nagyon egyszerű szempontunk van.
Úgy érezzük, a mai Európában vannak „jól futó” politikusok. A tévedések elkerülése végett, a „jól futás” nem azt jelenti, hogy az adott politikus elismertsége osztatlanul pozitív. Inkább azt, hogy az illető politikust nem lehet megkerülni. Szeretik vagy nem, jelen van, mondanivalója a mindennapi közbeszéd tárgya.
Ilyen alapon mi úgy ítéljük meg, a mai Európában van négy, a többihez képest „jobban futó” politikus: Emmanuel Macron, Angela Merkel, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Mi őket választottuk elemzésünk tárgyául. Fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy vizsgálatunk már csak azért is ilyen „szórt”, mert nem ideológiai vagy értékpreferenciák szerint dolgozunk. Nem szeretetünk, utálatunk vagy épp közömbösségünk fejeződik ki választásunkban. Teljesen másodlagos, hogy személy szerint mit gondolunk róluk. Ennél nagyságrendekkel fontosabb, hogy az ő gondolataik, beszédeik vizsgálata által esélyünk van jobban megérteni a mai Európát és benne az egyre erőteljesebb konfliktusok természetét. Lássuk be ugyanis: a konfliktusok növekedését mindannyian érezzük, s csak nagyon ködösen tudjuk meghatározni a konfliktusok eredőjét. Mi ez utóbbira teszünk kísérletet, s a beszédek ehhez remek lehetőséget adnak. A mai európai folyamatokat akarjuk jobban érteni...
