2019. január 4., péntek

TORDAI: ORBÁN CSAK A TOLVAJLÁST PAPÍROZZA LE A TÖRVÉNYHOZÁSBAN - 2018 (SZUBJEKTÍV) LEGJOBBJAI

FÜHÜ
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.01.04.


Orbán Viktor legfeljebb egy hataloméhes pártelnök, de jó esetben is csak „úgynevezett miniszterelnök”, s nem valódi kormányfő – közölte a magyar parlamentben hangos botrány közepette Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője szerint egy hazája iránt elkötelezett államférfi felhatalmazás nélkül nem írja át az ország alkotmányát, egyoldalúan nem módosítja a választási törvényt, hazaáruló módon nem adósítja el az országát, de legfőképp nem tekinti ellenségének az ellene szavazó honfitársait.

Átgondolt politikai megfontolásból, vagy inkább hirtelen jött ötlettől vezérelve tagadta meg Orbán Viktortól a miniszterelnöki címet, s nevezte őt szimplán pártelnöknek?

Nem csupán fricskáról van szó, tudatosan megterveztem ezeket a parlamenti felszólalásokat. Ugyanis Orbán Viktor miniszterelnöki hatalmát 2011 óta illegitimnek tartom, mert

Orbán és társai nem kaptak felhatalmazást az alkotmány átírására, a választási törvény Fideszre szabására, vagy a független hatalmi ágak bedarálására.

Mégis megtörtént, ráadásul érdemi társadalmi vita nélkül. Igaz, érdemi vitát nem is vállalnak, mert csak a nyers erőt ismerik. Ez viszont nem eredményez társadalmi értelemben vett legitimációt. De azt is hozzá kell tennem, hogy nem a hatalom legalitásával van bajom, hiszen formálisan betartották a törvényalkotás folyamatát, amely jogilag megalapozta a fideszes pártállam kiépítését, illetve lehetővé teszi a közpénzek folyamatos eltüntetését.

Ön persze nyilván tudja, hogy Orbán és a pártja az érvényben lévő törvény alapján nyert, feltétlen kijár neki a miniszterelnöki megszólítás.

Hiszek a szavak erejében, s ha már nem csak egyedül én, hanem velem együtt milliók lesznek, akik nem mondják miniszterelnöknek Orbán Viktort, akkor tényleg nem lesz miniszterelnök. Azért kell a hatalmát állandóan megkérdőjelezni, nehogy bárki azt higgye, hogy a Fidesz-vezér uralkodása megváltoztathatatlan természeti törvény. Sokan azt gondolják ugyanis, hogy Orbán Viktor megingathatatlan és leválthatatlan. Ezt a kikezdhetetlennek tűnő tekintélyt szeretném lerombolni. Elsősorban azzal, hogy pártelnöknek, és nem miniszterelnöknek nevezem, mert Orbán Viktor saját pártja, s nem az ország érdekeit tartja szem előtt. Nekem az a célom, hogy milliók mondják és adják írásba a szavazófülkében, hogy Orbán többé nem miniszterelnök.

ELÉG NAGY BAJ AZ, HOGY MÁR VAN EGY GENERÁCIÓ, AMELY CSAK AZ ORBÁN-REZSIMET ISMERI
...

KILÁBALÁS A POSZTFEUDÁLIS (FAMILIÁRIS) TÁRSADALOMBÓL - POLITIKAI JAVASLAT . I.RÉZS

1000 A MI HAZÁNK 
Szerző: HaFr
2019.01.04.


Minden más fogalommal szemben, amit Ungváry Rudolftól és Magyar Bálinttól kezdve Filippov Gáborig alkalmas vagy kevésbé alkalmas módon az orbánista állam leírására használtunk, fontosabbnak és előrébb valónak gondolom a társadalmunkra vonatkozó gondolkodást. A társadalmi folyamatok megértése fontosabb, mint az államé, mert ma nem beszélhetnénk fasiszta mutációról, maffiaállamról vagy hibrid rezsimről, ha ezeket a társadalmi képességek (hiánya) nem támogatná/k. Ezeknek a (mai hazai) képességnek az összefoglaló jellemzésére alkalmasnak találom a posztfeudalizmus címszót, de még alkalmasabbnak a középkortudományból ismert familiarizmust, amelyeket itt szinonimaként használok és külön-külön vagy együtt kifejezik a társadalmi fejlődésünknek egyfelől a megkésettségét és a nyugati fejlődéstől való eltérülésének tartós, valójában már a török hódoltság előtt megkezdődött folyamatát, másfelől a korruptságát és anómikusságát (kb. rendezetlenségét, szabálytalanságát, amennyiben egy XV. századra is alkalmazható kifejezésnél [!], a posztfeudális familiarizmusnál, én legalábbis nem tudok precízebb leírását a mai helyzetnek), harmadrészt mutatják ezek a terminusok a patriarchális családi életviszonyok és erkölcs premodern, tartósan gyarmatosító hatását a szociális viszonyokban.

Az, hogy mennyire megkésett és anómikus a társadalmunk, jól mutatja, hogy a feudalizmusra jellemző klasszikus hűbéri rendszer, amely magánjogi kapcsolatokon - kb. szolgálat a földért alapon -- piramisszerűen, szabályozottan épül fel, igazából sosem honosodott meg Magyarországon. Ehelyett az ún. familiáris rendszer volt jellemző, amelyben a földadományok döntően az uralkodótól érkeztek, az ennél alacsonyabb szintű kapcsolatokban a szolgálat fizetsége csak ritkán volt a föld, illetve, mint ismeretes, a szabad tulajdonos parasztság egészen a XIX. század közepéig ismeretlen volt. A társadalmi viszonyokra az udvar és földbirtokos-nemes (országos és vármegyei) elit - a natio - közjogilag is szabályozott viszonyán innen a személyes függés (kiszolgáltatottság) és az esetlegesség volt jellemző...

AZ ELŐZÉS MÉG SIKERÜLT, DE A KANYAR MÁR NEM


VEZESS.HU
Szerző: Vezess
2019.01.04.



Az előzés még szabályos, nincs gond, az Audi befér a szaggatott szakaszon, csakhogy a domb után kanyar következik, amire tábla is figyelmeztet. Ez pedig ilyen havas, latyakos időben fontos információ, az előzéskor elért magasabb sebességgel már nem sikerült íven tartani a kocsit.


TÍZ FILM, AMIT LÁTNI KELL ÉV ELEJÉN

INDEX / CINEMATRIX BLOG
Szerző: MATALIN DÓRA
2019.01.04.


Az év eleje hagyományosan az Oscar-díj jegyében telik, csupa jó filmmel a mozikban. Szerencsére itthon is megnézhetünk párat a legesélyesebbek közül, jön például a Pusztító Nicole Kidmannel, a Zöld könyv Viggo Mortensennel és a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar nagy esélyesei, a Hidegháború és a Bolti tolvajok. De érkezik a Creed folytatása és Liam Neeson hókotrós vérengzése is. Mi ezt a tíz filmet ajánljuk a következő két hónapra, de a cikk végén ön is szavazhat a kedvencére:...

JANUÁR 7-E AZ ÚJ KARÁCSONY

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.01.04.


Szép jó estét mindenkinek! Kezdjük az összefoglalót a mai kiemelt kommentekkel:

Most erőteljesebben fel fognak ülni a populista vonalra (fidesz), mint eddig, meglovagolják a szerte európában tapasztalható erősödő ellenséges hangulatot, csak azt nem tudom, hogy amikor előkerülnek a kisembert leszakító kapitalisták-, meg az arctalan cinikus hatalom- szlogenek, akkor kit fognak befényképezni ebbe a keretbe Magyarországról?
Mi valahogy mindig fordítva ülünk a lovon egy ideje.

A fidesz savazza a kapitalista nyugatot, miközben kiépít egy hazai burzsoá réteget, az ellenzék meg arccal nyugat felé éppen azt a forradalmi hangulatot próbálja meg kihasználni, amelyik pont európáról fogalmaz meg kritikát.
Ember legyen a talpán aki itt kiigazodik
(Flórián Besze)

És egy beszélgetést hoztam még, amit figyelemreméltónak találok:

Hozzáadott érték….. Volt. Voltak gyáraink, saját termékeink. Mi volt az első dolga az új kormánynak rendszerváltás címszó alatt?? Mindent szétverni, kiárúsítani, mert “nagy volt az államadósság”. Mink van most, 30 év elteltével?? A csupasz seggünk. Mert eladtunk mindenünket a külföldinek. És az államadósság jelenleg?? Arról meg….. Csicska lett a magyar népből. Ennyi és nem több. (Márti Sebők)

Azt nem igazán nevezhetjük hozzáadott értéknek, amit csak a fejletlen országokban és a KGST-n belül tudtunk eladni. (Stephen Fabian)

Sokkal több mindent vittek anno nyugatra és az arab országokba eladni, mint gondolnád! Ennél a mai állapotnál sokkal több volt! Tele volt minden hibával, stb, de több volt, mint ma, és lehetett volna jobb is! Ha valóban rendszerváltás történt volna, nem szétrablása a nemzeti vagyonnak! (Piroska Magyar)

Miből gondolod, hogy nem tudom mit gyártottunk, és mit vettek meg tőlünk? Volt amit megvettek, volt ami jó is volt. Elenyésző volt sajnos a minőségi árú. Mese a nagy szocialista gazdaság, minőségileg rossz volt a többsége. Kár ezen álmodozni, elmúlt. Viszont felesleges értelmetlen illúziókat kergetni. Nem volt piacképes a magyar gazdaság és mezőgazdaság. Mindamellett nem kétlem, hogy kijöhettünk volna jobban belőle, de tündérmesékben ne higgyünk. A szocialista gazdaságunk pocsék volt, a munkamorál a béka feneke alatt. Az pedig természetes, hogy a tőke ezt kihasználta, ez a természete.
A rendszerváltás sajnos tényleg elmaradt, de úgy látom, az ország nagy részének nem is hiányzik. Sőt! (Stephen Fabian
)

De magyar termék volt. Akár ipari, akár mezőgazdasági. És ne legyünk tévedésben: Nem a gyárakat kellett volna eladni a nyugatnak rendszerváltás címén, hanem csak a termékeket…..(Márti Sebők)

A termékekre nem volt kereslet. A KGST bedőlt, senki nem vette meg a vacak termékeket. Az orosz vette, csak nem fizetett. A gyárak lerobbantak, elavultak volna. Pénz kellett volna, sok pénz. Az is kérdés, hogy a magyar megvette volna a rossz csokit, mikor Milkát vehet, vagy Videoton TV-t mikor Sonyt is vehet. 

Azt tudod, hogy a sokat siratott magyar buszgyártás milyen silány volt? Az utolsó új és “jó” fejlesztés 1970-ben gyártódott. Elavult MAN licenc motorral, elavult Rába dobfékekkel és padlómotorral. Kutyának nem kellett nyugaton, mert alkalmatlan volt már akkor a fejlődésre. Nem is fejlesztették tovább. Azóta sem tudnak egy jó autóbuszt legyártani, amit összedobnak az tele van külföldi alkatrésszel. Nem volt jó ami történt 89 után, de megtörtént, és a helyén kellene kezelni. Elmúlt, elszabtuk, meg kellene oldani. (Stephen Fabian)
...

KUTATÓINTÉZETET ALAPÍTOTT ORBÁN VIKTOR

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.01.04.


Megalakult az Illiberális Demokrácia Kutatóintézet, derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából. A Prof. Dr. Rogán Cecília által vezetett intézet célja az, hogy az alapkutatási fázisból az innovációba emelkedve, az elméleti keretekből a gyakorlat mezejére lépve vizsgálja meg, hogy hány milliárd forintot lehet elkúrni teljesen értelmetlen dolgokra anélkül, hogy Józsi bácsi Taktaharkányban bele ne bassza a vasvillát a televíziójába.

Az intézet tagja lehet bárki, akit Habony akadémikus úr bármikor, akárcsak egyetlen félórácska erejéig.... inklúzíve az ibizai albán emigráció hölgytagjait, alsó korhatár nélkül. Előnyt jelent, ha valakit Deutsch professzor úr röhögés nélkül a kisunokahúgaként tudott bemutatni az Európai Néppárt éves szvingerpartiján. Százharminckét centiméter alatti felnőttszínésznők a szokásos díjazásért lesznek foglalkoztatva, elvégre GFG-t sem hagyhatják az út szélén.

Az IDK idegen nyelvű tudományos folyóiratot fog kiadni Levitan-Borogodskii Methods and Their Applications címmel. Mint ismeretes Levitan és Borogodskii nagymintás kísérlete azt próbálta megbecsülni, hány Magyar Időket olvasó fasiszta nyugdíjas hiszi el azt, hogy Mészáros Lőrincnek megengedik, hogy önállóan vásároljon fasirtot ubisalival. Vélelmezhetően idén kezdik el annak a tanulmánynak a közlését, amelyik azt vizsgálja, hogy kancsal ingatlannepper-feleségekből milyen, újszerű tudományos módszerekkel válhat a Nemzet Történésze. Az intézet három és fél napos történetét bemutató időszaki kiállítás koncepciójának megtervezését Gerő András a Habsburg Mária Intézet vezetője végzi el, szóra sem érdemes financiális kompenzáció fejében.

Külön osztály foglalkozik a feltörekvő ifjú illiberális demokratákkal, akik megadják a módját annak, hogy idősebb illiberális demokratáknak nagy örömet okozva tudományos folyóiratokat, színházakat, és középhegységeket vegyenek át kapitalista megőrzésre. Nemzetközileg is unikumnak számít, hogy Szilvay Gergely osztályvezető vezeti majd a Szilvay Gergely tündöklése és további tündöklése nevű kutatócsoportot.

Az intézet egyelőre a Nemzeti Galéria helyére költözik, amelyet ideiglenesen a Hős utcai lakópark közelében helyeznek el, hogy vezetői elgondolkozhassanak rajta, érdemes-e mexikói kommunista festőnők képeit bemutatni Kim Kardashian-díjas nemzeti-keresztény instagram-művésznők munkássága helyett...

TANKOKÉRT EU-TÁMOGATÁS - BRÜSSZEL TOVÁBB FINANSZÍROZZA AZ ELLENE ÁSKÁLÓDÓ ORBÁN-KORMÁNYT

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: KABAI DOMOKOS
2019.01.04.


Példátlanul magas, összesen 780 milliárd forintnyi támogatás ömlött be a magyar államkasszába Brüsszelből, decemberben. A Portfolio.hu részletes elemzésében arra nem talált választ, hogy az év végére rendkívül felgyorsult átutalásokért cserébe a kormány milyen engedményeket tett az Európai Bizottságnak. Cikkem végén felvázolok néhány lehetőséget.

A Budapestre zúdult összegeknek köszönhetően 2018-ban összesen csaknem annyi (1451 milliárd forint) EU-pénzt kapott a kormány, mint amennyit idehaza kifizetett a nyertes pályázóknak (1597 milliárd forint). A decemberi forráslehívási hajrával az év utolsó hónapjában újra bátran lehetett pályázati döntéseket hozni, hatalmas összegben új nyerteseket hirdetni, és felpörgetni a kifizetéseket.
Az EU nem az igazság bajnoka

Az örömteli fejlemények legfeljebb azok kedvét szeghetik, akik abban reménykedtek, hogy Brüsszel végre példát statuál. Kézzel fogható jelét adja annak, hogy elege van az Orbán-kormány aknamunkájából. Mert, ha nem, akkor mire volt jó az sok bírálat a demokrácia magyarországi intézményrendszerét aláásó intézkedések, a nyilvánvaló túlárazások, az eddigi támogatások hazai elosztását kísérő korrupciós jelenségek miatt? Sokan azt várták, hogy a fejlesztési támogatások visszatartásával, a felelősségre vonások fokozásával reagálnak minderre az Európai Unió intézményei. Ám az efféle illúziókat táplálók világos jelzést kaptak Brüsszelből, hogy valójában milyen értékrend határozza meg az ottani döntéseket.

Ismét csak azt szögezhetem le, amire már többször utaltam ezeken a hasábokon: az Európai Unió nem a demokrácia és az emberi jogok élharcosa. Az EU első-, másod- és harmadsorban gazdasági érdekszövetség. Az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása érdekében a kisebb-nagyobb cégek előtt bontották le az államhatárok által állított akadályokat. Méghozzá oly módon, hogy mindenekelőtt a nyugatiak nyerjenek piacot a keleti régióban, illetve nyersanyagot és friss munkaerőt. Hogy modern gyarmatbirodalmi terjeszkedésről van szó, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy ugyanazért a munkáért Nyugaton lényegesen több bért fizetnek, mint a periférián, viszont az árukat – olykor rosszabb minőségben – lényegében mindenütt ugyanannyiért lehet megvásárolni. Ugyanúgy, mint amiként a gyarmatosítás klasszikus időszakában.

Saját kiszolgáltatottságunk mellett a modernkori mítoszok hatására törődünk bele ebbe az alapvetően igazságtalan helyzetbe. Nem mellesleg, az Európa Uniómaga is a mítoszok egyike. Természetesen nem a szervezet, amely alapvetően a legkíméletlenebb tőkeérdekeket szolgálja, hanem a lassan hozzákapcsolódott demokrácia- és emberi jogi eszmény. S leginkább az a vélekedés, hogy az EU az igazságosság letéteményese az európai kontinensen. Többségünk nyilván tisztában van vele: ezek az ideák soha nem érvényesültek maradéktalanul a nyugati társadalmakban sem...

TOVÁBB HÍZIK MÉSZÁROS LŐRINC BIRODALMA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.01.04.


Már üveggyapotban is utazik „Magyarország leggazdagabb embere". A most megvásárolt cége nemrég 4 milliárd forintos állami támogatást kapott.

Az már senkit sem lep meg, hogy az egykori felcsúti polgármester folyamatosan szerzi meg a különféle cégeket, a legfrissebb tranzakciója azonban mégis különös figyelmet érdemel. Az mfor.hu portál arról ír, hogy 2018 decemberében a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A cég az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapot gyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától.

A hatóság oldalán elérhető engedélyeztetési dokumentáció szerint a gyár évi 13-14 ezer tonnás kapacitással működne, és 100 fő foglalkoztatását biztosítaná. A tervezett létesítmény önkormányzati területen valósulna meg, a 6,4 hektáros ingatlanra a bérleti szerződést is megkötötte a PIMCO, azt ugyanis csatolták az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentációhoz. Az engedélyeztetési eljárást egyébként nagyon hamar, mindössze 42 nap alatt lefolytatta a hatóság. A gyorsaság nem meglepő, hiszen 2016 év végén

a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást,

ami a hatósági ügyek felgyorsítását is eredményezi. A kormány azonban nemcsak ilyen formában támogatta a projektet, hiszen a Szerencsi Hírek 2017 májusi számában megjelent tudósítás szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség 2016 szeptemberében 4 milliárd forintos támogatásban részesítette a beruházást. A vállalat a dokumentumok szerint egy teljesen új piaci szereplőként kíván megjelenni a hazai és az európai szigetelőanyag gyártó ipar szegmensében is. Az üzem beindításával és a piacra lépéssel az „első hazai gyártóként fog működni az Európai Unió területén"...

A SZAKSZERVEZETEKKEL TÜNTETTEK A PÁRTOK A TÚLÓRATÖRVÉNY ELLEN SZEGEDEN

444
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2019.01.03.


Még az MTI beszámolója szerint is csaknem megtöltötte a Dugonics teret az a tömeg, ami csütörtök este tiltakozott a túlóratörvény ellen, valamint a független bíróságokért és médiáért Szegeden.

A megmozdulást az ellenzéki pártok öt szakszervezettel együtt szervezték. A Szeged.hu beszámolója szerint Farkas Andrea, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára arról beszélt, hogy „a rabszolgatörvény biorobottá alakítja, és kizsigereli a magyar munkavállalókat. Négy és fél millió munkavállaló sorsát változtatták meg úgy, hogy nem kérdezték meg őket...

ITT OLVASHATÓ

FIGYELMEZTETŐ CIKKET ÍRT A FINANCIAL TIMESBA A DEUTSCHE BANK VOLT VEZÉRE

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.01.03.


Sürgős szüksége van Európának a mostaninál erősebb bankokra, hogy versenyképes maradjon a globális színtéren - figyelmeztetett a Financial Times számára írt cikkében a Deutsche Bank korábbi vezérigazgatója:...


VÁRATLAN FORDULAT ORBÁNTÓL: TÍZMILLIÁRDOKKAL VÁGJÁK MEG A SPORTRA KÖLTÖTT TAÓT

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2019.01.04.


Legfeljebb 50 milliárd forint taotámogatást lehet jóváhagyni ettől az évtől, noha a csúcson, 2016-ban 113 milliárd forint ment a társasági adóból látványsportokra. A csapatsportok éves vesztesége a számukra legkedvezőbb esetben is legalább évi 25-30 milliárd forint lesz. Szigorítanak az ellenőrzésen is, miközben szélesítik a felhasználási lehetőségeket: immár stadionok fenntartására is lehet költeni a közvetett állami támogatást.

Nem haladhatja meg az 50 milliárd forintot a 2019/2020-as támogatási időszakban a látványcsapatsportok taotámogatása

– derült ki a december 27-i Magyar Közlönyben a miniszterelnök aláírásával közzétett kormányrendeletből. Ami azt jelenti, hogy a kormány tízmilliárdokkal vágja vissza a futballra, jégkorongra, kézilabdára, kosárlabdára, röplabdára és vízilabdára költött közvetett állami támogatás éves keretét.

A 2018-as adatok még nem ismertek, de 2017-ben 93,6, 2016-ban pedig csúcsot jelentő 113,2 milliárd forinttal gazdagodtak e forrásból az említett sportágak...

ÉS AKKOR JÖN ÁDER JÁNOS EGY POHÁR PEZSGŐVEL A KEZÉBEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.01.04.


Hétfő után kedd, jó reggelt kívánok mindenkinek! Jó, történetesen péntek van, de a mindig hétfők sorában ez szóra sem érdemes. Tegnap elfelejtettem tolmácsolni a Nemzeti COUBatov Lista készítőjének újévi jókívánságait, ezért most töredelmesen sajnálkozom. Azt írta, hogy figyelmünkbe ajánlja a Németh Szilárd legjobb 2018-as pillanatait összegyűjtő, speciális Coub-válogatásvideót, hogy egyrészt induljon jókedvvel az év, és mert


talán nektek és olvasóitoknak is tetszeni fog.

Mivel hisszük és valljuk, hogy a felfuvalkodott ostobasággal szembeni mindenkori legjobb gyógyír a humor, megkésve, de annál nagyobb szeretettel itt is megosztjuk az alábbi művet, hátha van, aki még nem látta:...

A NEMI ERŐSZAK BÜNTETENDŐ, AKKOR IS, HA VAN RÁ KERESLET

MÉRCE
Szerző: HALÁSZ SÁRI
2019.01.04. 


A világ minden táján léteznek feminista csoportok, akik a svéd modellért küzdenek, és ezúttal Izraelben arattak sikert, kitartásukkal és szerencséjükkel. Ahogy arról a Mérce részletesen beszámolt, elérték, hogy a Knesszet elfogadja a törvényt, amely tiltja a nők szexuális célú megvásárlását. Az aktivisták és a törvényt támogató politikusok abból indultak ki, hogy a prostitúció a nők elleni erőszak egy formája, így elnyomásuk eszköze és mint ilyen, megengedhetetlen, hogy létezzen. A másfél év múlva életbe lépő törvény célja a prostitúció visszaszorítása, hosszútávon pedig a teljes felszámolása.

A svéd modell három egymást kiegészítő intézkedésből áll. Mindenekelőtt beazonosítja és dekriminalizálja az áldozatokat, kimondja, hogy nem a nők büntetendőek azért, ha férfiak szexuálisan használják őket.

Franciaországban például a bevezetést követő első évben egyetlen prostituáltat sem tartóztattak le, az azt megelőző 1500 helyett. Előállítottak viszont 937 klienst a második intézkedésnek hála, ami a használókat és a prostitútorokat kriminalizálja, szebb nevükön az erőszakolókat és az emberkereskedőket.

A svéd modell harmadik és egyben legnehezebb pontja (amin rendszerint az országok elcsúsznak), a kilépőprogramok biztosítása és ellátórendszer kialakítása a prostitúcióból kimenekülő nők és lányok számára.

Odáig ugyanis nem ér el a normatív törvény keze, ha magát a rendszert érintetlenül hagyja, hogy a prostitúcióba kerülés oka és a kilépés feltételei is nem csak elismerésbeli, hanem újraelosztásbeli kérdések is...

ENNYIT HOZOTT TAVALY A PÉNZÜNK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.04.


Masszív veszteséget termeltek tavaly a korábbi években szépen nyereséges kötvényalapok, és a pénzpiaci alapokban is kevesebb lett a befektetők pénze. A bankbetétekben legalább nem fogyott a megtakarításunk, viszont az értékét nem őrizte meg. Az ennél jóval többet hozó lakossági állampapírok sem kompenzálták az inflációt. 

Az egész évben extrém alacsony kamatok és pénzpiaci hozamok az emelkedő inflációval párosulva csak elértéktelenedő megtakarításokat hoztak 2018-ban. A bankok nullával kezdődő betéti kamatajánlatának következtében rekordméreteket öltött a lekötetlenül heverő lakossági megtakarítás.

Az MNB adatai szerint a bankokban tartott 7364 milliárd forint megtakarításból szeptember végén 5635 milliárd forintot 0,01 százalékos kamattal folyószámlán tartottak az emberek. De a lekötött forintpénzre sem kaptak sokkal többet, hiszen egy évvel ezelőtt az MNB adatai szerint 0,32 százalék volt a lekötött betétek átlagkamata. Miközben az infláció folyamatosan nőtt, és az éves átlagos pénzromlás az elemzők szerint 2018-ban 2,9 százalék volt. (A lekötött betétek kamatát itt kalkulálhatja)...

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM TARTALOMJEGYZÉKE 2. (KRITIKA - INTERJÚ - PÁRATLAN OLDAL)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.01.04.


K R I T I K A

Károlyi Csaba: „Mándy Iván harmadik esése”

„Szeretve tisztelt Főcsatár”. Mándy Iván válogatott levelezése. Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta Darvasi Ferenc. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 484 oldal, 4999 Ft

Ez a levelezéskötet az esztétikai és prózapoétikai kérdéseket is előhívhatja. A levelekből most közelebbről megismerhető író műveire is irányíthatja a figyelmet. Ám mindezek előtt először is azt láthatjuk, hogy – az ötvenes évektől, a ’60-as évek elejétől eltekintve – nem volt ő mellőzött szerző. Sokat írt, könyveit kiadták, fordították németre, franciára, angolra, hívták külföldre, dolgozott a filmgyárnak, a rádiónak, a fiatalok falták a gyerekkönyveit, díjakat kapott, még Aczél elvtárs is írt neki udvarias leveleket. Sokat írtak a műveiről (mellesleg még Váncsa István is, sőt Heinrich Böll!, a nála fiatalabb írók pedig sokan lelkesedtek érte, például Tandori vagy Grendel is, nem csak Esterházy – ezt főleg nem ebből a kötetből tudom). Sokan szerették, és meglepően sok emberrel tartott kapcsolatot, nem volt tehát remete. Legerősebben „a pálya szélén” képzetét cáfolja meggyőzően ez a gyűjtemény.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Gajdó Ágnes: Ex libris


Mészöly Ágnes: Vágod?
Erdős Zsuzsanna: Még sincs vége
Király Anikó: Strand, papucs, szerelem
Magyar mesék lázadó lányoknak

Klajkó Dániel: Az újraolvasott Karinthy

Balogh Gergő: Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2018, 230 oldal, 2500 Ft

A Karinthy nyelvet ölt nem nevezhető monografikus igényű munkának, hiszen éppen abban áll frissessége, hogy az életmű egyes szövegeinek szoros olvasására vállalkozik, és ebben keresendő igazi újszerűsége is. Balogh egyes szövegek nyelvi, retorikai, poétikai működésmódjának vizsgálata révén tudja újszerű perspektívába helyezni a szerző óriási életművének egyes darabjait. Mégis, ahogyan a könyv is fogalmaz: ,,a kevesebb több elvét követve” tudunk a kutató elemzései tükrében konzisztens megállapításokat kiolvasni Karinthy nyelviségének poétikai és retorikai működésmódjáról, a publicisztikai írások etikai szerepvállalásáról, a modernista ember léttapasztalatának átalakulásáról és a recepció által elhanyagolt kései költészet létösszegző verseiről.
Bárdos Judit: Huszárik, a képíró

Talán mindenütt voltam. Huszárik Zoltán. Szerkesztette Pintér Judit. Gelencsér Gábor tanulmányával. DVD-melléklettel (Mohi Sándor: In memoriam Huszárik Zoltán). MMA Kiadó, Budapest, 2018, 282 oldal, 4800 Ft

Gelencsér Gábor bevezető tanulmányában kiemeli az életműre jellemző ellentmondásokat, és az iróniát középpontba helyezve részletesen elemzi Huszárik minden filmjét. A rendező „Szürrealista és realista. Népies és urbánus. Progresszív és konzervatív. Formabontó és hagyománykövető”. Rövidfilmjei alapján az avantgárd-kísérleti filmesek közé sorolják, ám a Szindbád a fősodor kanonikus filmje. Ugyanakkor a két egészestés film, a Szindbád és a Csontváry nem szakít a rövidfilmek képi stílusával és montázstechnikájával.

Lovász Andrea: Kis női csukák

És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete. Szerkesztette Szederkényi Olga, illusztrálta Szabó Imola Julianna. Cser Kiadó, Budapest, 2018, 184 oldal, 3995 Ft

Mese, és vele együtt a kötelező eukatasztrófa eleve nem történhet itt, e kötetben, hiszen a „boldogan éltek” formula záróformula: a szerepe éppen az, hogy jelezze a mese végét. Tehát a szereplők ezek után értelemszerűen megszűnnek mesei szereplőknek lenni, kilépnek a mesevilág biztosította védett státuszukból. Nevezhetjük felnőttmesének a műfajt, amelyikben téblábolnak eztán, de ez olyan fokú eufemizmus, amelyik a szövegek ismeretében alig argumentálható; a meseiségnek, varázslatosságnak néhány halvány nyomán túl keményen realisztikus, néhol torz horrorba hajló novellák ezek.

Deczki Sarolta: Je suis Vén Ede
Ketten egy új könyvről – Tar Sándor: Vén Ede. A vagy.hu online újságban megjelent írások, 2003–2005. Szerkesztette Porcsin Zsolt. Együtt Debrecenért Egyesület, Debrecen, 2018, 122 oldal, 1750 Ft

Ha az olvasó Vén Ede figurájában az írót magát gyanítja, nem jár teljesen messze a valóságtól, de teljes egyezésről nincs szó, noha számos életrajzi elem felbukkan a tárcákban: a besúgói múlt, a munkahelyről való elbocsátás traumája, az ONCSA telep, és sorolhatnánk. De ennél sokkal fontosabb az a lét- és világállapot, melyről az öreg beszámolóiból kapunk hírt, már csak azért is, mert olyan kísértetiesen hasonlít arra, amiben manapság élünk. Vén Ede minden előítéletével, múltba révedő nosztalgiájával, korlátoltságával, szorongásával, keresztbe törött életével, kiszolgáltatottságával az a kisember, aki sorstársaival együtt egy egész társadalom csődjét reprezentálja. Vén Ede mi magunk vagyunk, avagy je suis Vén Ede.

Kácsor Zsolt: Ön előbb rohad el
Ketten egy új könyvről – Tar Sándor: Vén Ede. A vagy.hu online újságban megjelent írások, 2003–2005. Szerkesztette Porcsin Zsolt. Együtt Debrecenért Egyesület, Debrecen, 2018, 122 oldal, 1750 Ft

Az ügynökmúltja és lebukása miatt bűntudattól gyötört, a saját démonai elől az alkoholba menekülő Tar Sándor tárcái nem egyenletes színvonalúak, és vannak köztük kimondottan rossz darabok – de én volnék az utolsó, aki elvárnám egy írótól, hogy a legjobb formáját hozza a sírgödör szélén támolyogva. Éppen ellenkezőleg: ahhoz képest, hogy milyen pokoli kínok között élt, Tar Sándor érzékeny, sőt, kiélezett figyelmű maradt az úgynevezett kisemberekre: a megélhetési gondokkal küszködőkre, a hétköznapok halálos súlya alatt meggörnyedt, a mindenkori elit által közönyösen semmibe vett, még inkább lenézett, megvetett, üldözött szerencsétlenekre. Ez az oka annak, hogy érzékletesen kirajzolódik írásaiból az ezredforduló utáni Debrecen valósága – bármit is nevezünk valóságnak egy „realistának” tekintett író műveiben.

Sinkó István: Megtalált történetek
(Rejtett történetek – az életreform-mozgalmak és a művészetek. Műcsarnok, megtekinthető 2019. január 20-ig.)

György Péter: Fogalmak, tárgyak, elbeszélések
(A 1971. Párhuzamos különidők című ki­ál­lí­tás a Kiscelli Múzeumban február 28‑ig látható.)

Stőhr Lóránt: Fogyatkozó titkok 
(Lee Chang-dong: Gyújtogatók)

Azt sem mondhatnám, hogy szemlélődéssel telik az idő, mert nincs min elnézelődni-eltöprengeni. Lee egy-egy különös filmes nézőponton kívül nem talált rendezői fogást, amivel a képzelet és valóság közti elmosódó határokat érzékeltetni tudná. A realisztikus képi-hangi világot csak a kábítószeres utazás felszabadultsága és az égő fóliasátor rémálma töri meg. Az utolsó órában végre meglendül a cselekmény, a nyomozás izgalmat visz az eladdig unalmas történetmesélésbe.

Csengery Kristóf: A szintézis művésze
(Johann Sebastian Bach: Sonatas & Partitas BWV 1001–1006. Giuliano Carmignola. Deutsche Grammophon)

Megjelent egy felvétel, amelynek előadója barokkhegedűn játszik, ám stílusa egyesíti a modern hangszeres tolmácsolások és a historikus előadópraxis minden erényét. Ez aligha lehet véletlen, hiszen az olasz Giuliano Carmignola (1951), bár barokkhegedűsként tartják számon, hosszú és sikeres pályafutása során nem kizárólag a régi zene historikus előadópraxisának nagyjaival dolgozott együtt, de a hagyományos iskola képviselőivel is, ráadásul tanulóéveiben többek közt két olyan, a Bach-szólóművek romantikus gyökerű előadásmódját folytató, korszakos nagyság növendéke volt, mint Nathan Milstein és Henryk Szeryng.

Molnár Zsófia: Védett férfiak
(Szép Ernő: Patika, Örkény Színház, december 15.)

Az élet megy tovább – és Laposladányban ismétli önmagát.

Ennek a drámának – mert Szép Ernő lágyabb, megengedőbb hangvételű darabja kemény, társadalomkritikus drámává kerekedett a két Mohácsi keze alatt – azonban nem Balogh Kálmán a főszereplője. Az ő figurájának nincs íve, olyan, mintha egész idő alatt nem történt volna vele semmi. Nem így a postamesterrel – Znamenák István tökéletesen felépített, nagyszerűen elszomorító, igazán nagy formátumú alakításában –, aki ebből az esetből okulva igazi helyi potentáttá nőtte ki magát. Kivívta magának a tekintélyt az asztaltársaságnál és az asszonynál egyaránt. Olyannyira, hogy még arra sincs szüksége, hogy holmi vak komondort tartson. 

Fáy Miklós: Ünneptől független
(25 éves az Óbudai Danubia Zenekar – Zeneakadémia, december 30.)

Hámori Máté vezényletével a Hunyadi László nyitánya alapvetően érdekes kísérlet volt, főleg a régi előadások emlékének fényében (árnyékában), szépen össze volt rakva, mellőzték az olcsó hatásvadászatot. Viszont érezni lehetett a zenekar gyengébb pontjait, vagy a pontok gyengébb pillanatait is, hogy a fuvolista a hosszú futamok végére oxigénhiányos állapotba került, hogy a fúvósok talán túlságosan is lelkes közreműködése miatt, és a Zeneakadémia szűkebb terének hatására a mű egészének mégis volt valami olyan jellege, mintha kavicsokat raktak volna egy konzervdobozba és azt közvetlenül a hallgató füléhez tartva ráznák.

Grecsó Krisztián: Abszurd szilveszter
(Szilveszteri híradó-paródiák, újévi tévéműsor)

A közéleti környezet sem más, mint a történelmi, a sikamlós és egyre inkább széttartó valóság párhuzamosai a végtelenben sem érnek össze. Hogy ez volt-e az oka, vagy más, nem tudhatom, de Gálvölgyi Jánostól a Dumaszínházon át Bödőcs Tiborig mindenki próbálta megérteni, hogyan is működik a kortárs hírgyár, hogy is van az, hogy ennyire rugalmasan és könnyen forgathatók el és fel a tények. A köztársasági elnök idén hoppon maradt, őt már senki sem akarta, de a miniszterelnök kapott némi támogatást, az ő gondolatait szoros olvasásban követte végig a Bagi–Nacsa páros, így ők – bár fordítva ültek a lovon – meglepő módon ugyanarra a platformra kerültek, mint a fenti kollégáik. Hiszen minden esetben az volt az abszurditás lényege, hogy a paródiahírek szövegét, a képek elhagyása és cseréje után, gond nélkül leadhatná a párthíradó.

Torma Tamás: Sissi, a bulvárszobor fake

Tehát Sissi nekem kiábrándító. És még kiábrándítóbb az, hogy a nyilvánvaló esztétikai érvek sem számítanak. Mert mire föl ez a szubjektív érzésekre alapozó és homályos erkölcsi premisszákra célozgató esztétikai fölény? Egy állítás itt, egy állítás ott – másoknak, például Oláh képviselő úrnak nagyon is tetszik, ami nekem gejl és elkeserítő giccs.

I N T E R J Ú

Végső Zoltán: „A székelyérzet bennem van...” - Beszélgetés Eötvös Péter zeneszerzővel

P Á R A T L A N  O L D A L

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Szilasi György: HISTÓRIA

Egri Viktor: CÉGES BULI

-hg- TÚLÓRA

Beck Tamás: PANASZ

Jos:  ENYÉM A VÁR...

A. G. úr: (VÁR)NI, (VÁR)NI, (VÁR)NI

Ladányi András: TÉRISZONY

- pé-: KOMONDOROK
(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

DÓZSA GYÖRGY IZZÓ VASTRÓNJA CSAK KITALÁCIÓ

MA IS TANULTAM VALAMIT
Szerző: HANULA ZSOLT
2019.01.04.


Dózsa Györgyöt, az 1514-es parasztlázadás vezéralakját olyan horrorisztikus módon végezték ki, hogy amellett a Trónok harca vidám esti mesének tűnik: izzó vastrónra ültették, ahol elevenen sült meg, az alvezéreit pedig arra kényszerítették, hogy egyenek a húsából. Eddig a sztori, amit még általános iskolában mind megtanulunk, aztán később rendszeresen szembejön az interneten is, különféle „A középkor legbrutálisabb kivégzései” toplistákon (lásd például ez vagy ez vagy ez), jelezve, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt a 16. századi magyar szadizmus és/vagy kreativitás.

Csakhogy az izzó vastrón a történészek egybehangzó véleménye szerint fiktív elem a kivégzés (egyébként amúgy is éppen elég durva) történetében. A többi motívumot, a fejre tett izzó vaskoronától az alvezérekre kényszerített kannibalizmusig több korabeli forrás is említi, és egyébként egyik sem példa nélküli. Az izzó vaskorona a megbukott trónkövetelők kivégzésének hagyományos kelléke volt a kora középkorban, a kivégzett testéből a tettestársak megetetése pedig az árulók jussa. A magyar történelem makulátlan hősei között számontartott Kinizsi Pál, Mátyás király legendás hadvezére a Nándorfehérvárt az ellenségnek átadni próbáló cseh zsoldosokat végeztette ki ilyen kegyetlenül 1494-ben.

Az izzó vastrón bármennyire látványosan hangzik, elég kényelmetlen, sőt valójában lehetetlen kivégzőeszköz lenne. Egy felmelegített test nagyjából 550 Celsius-fokon kezd el annyi sugárzást kibocsátani az optikai tartományban, hogy az látható legyen, és 700 fok körül lesz az izzás állandó halványvörös színű (aztán 1100-nél átvált narancssárgába és 1400-on fehérbe). Egy alsó hangon pár száz kilós, vasból készült trónust a szabad ég alatt 700 fokra hevíteni sem lenne egyszerű mutatvány 16. századi technika mellett, de ha sikerülne is, olyan elviselhetetlen hőhatással járna, hogy megközelíteni se nagyon lehetne...

ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM TARTALOMJEGYZÉKE 1. (PUBLICISZTIKA - FEUILLETON - VISSZHANG)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.01.04.



P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Futurológia

A brazil katonai diktatúra egyetlen hibája, hogy belső ellenségeit csak megkínozta, de nem ölte meg – ezt Jair Bolsonaro, Brazília új elnöke még 2016 nyarán mondta a Jovem Pan rádiónak, ám a szöveg a rádió honlapján továbbra is fellelhető. Bolsonaro nem akárki, hanem miniszterelnökünk új kedvence, Orbán az ő kedvéért töltötte Brazíliában a szilvesztert és az újévet, az ő kedvéért repült oda-vissza nagyjából húszezer kilométert, szükségesnek tartotta ugyanis, hogy az elnöki beiktatáson tiszteletét tegye. Azért ragaszkodott hozzá, mert – az MTI híre szerint – „...azokat az értékeket, melyeket Magyarország is fontosnak tart, Jair Bolsonaro győzelemre vitte a hazájában”.

Vegyük át még egyszer: azokat az értékeket, melyeket Magyarország is fontosnak tart.

Most egyébként beláthatjuk, mennyire indokolt, hogy miniszterelnökünk komfortos légi járműveket vásároltatott a honvédséggel, neki ezekre csakugyan szüksége van. Más európai politikusok semmi hasznukat nem vennék, ők ugyanis az EU-hoz tartozónak érzik magukat, ennek megfelelően leginkább egymással kommunikálnak, egymást látogatják, arra pedig szinte bármilyen közlekedési eszköz megteszi, akár a postakocsi is.


Fáy Miklós: Megszűnt a Muzsika

Benda László: Ázsia, 2019 - Mit hoz a múlt?

Szűcs László: Városálmok Kolozsvártól Temesvárig

Szüdi János: A rabszolgák hada

Nincsen abban semmi csodálnivaló, hogy a köztársasági elnök aláírta a munka törvénykönyve – rabszolgatörvényként elhíresült – módosítását. Ha egy baráti társaság elfoglalja egy ország legfőbb közjogi méltóságait, vezető pozícióit, az események menete nem is lehet más. Gondolják végig a köztársasági elnök sanyarú sorsát: az elfogadott törvény aláírására öt napot engedélyeztek számára az Alaptörvény összeállítói. Nem számít, az adott törvény miről szól, nem számít, mekkora a terjedelme, nem számít, naponta hányat küldenek át neki.

Kovács Zoltán: Instruktorok

Görgey Gábor: A nemzet komédiása - Sas Jósef 80 éves

Soós Eszter Petronella: Megbukott-e Macron?

Amikor a sárga mellényesek Macron démission! felkiáltásokkal tüntettek, követelve a francia államfő lemondását, sokan mondták, kérdezték, vélték: Emmanuel Macron ezennel végérvényesen megbukott. Vége. Persze nem mindenki egyforma örömmel: Macron ellenfelei és utálói kellemes érzéssel nyugtázták az „elitelnök” aktuális nehézségeit, míg hívei és kedvelői inkább szomorúan gondolták át, hogy a francia elnök talán mégsem lesz Európa megváltója, akire olyannyira számítottak. De vajon igazuk van-e azoknak, akik szerint Macronnak örökre vége? És ha igen, miért? És főleg: van-e innen visszaút a számára?

Simonovits András: Figyelj a hasadékra!

Balla Eszter: A pokol tüze Kaliforniában

Standeisky Éva: A tisztaság medre

Schüttler Tamás: Ámosz Oz (1939–2018)

Ungvári Tamás: A foltos nyakorján - Avagy hogyan lett magyarrá a zsidó

Hanák András: Felhő-Magyarország

Darvasi László: Berlini szilveszter

Hegyi Iván: Nemzeti nehézipar
Károlyi Csaba. Grendel Lajos (1948–2018)

F E U I L L E T O N 

Almási Miklós: A test mint öntudat

IRODALOM

Szántó T. Gábor:  Éden

Flóra az öccse mellett fekszik. Otthon, a Visegrádi utcában sosem alhatnak így, csak itt, a nagymamáéknál, a Holló utcában. Otthon a szobában két heverő áll, csak a lábuk ér össze. Bezzeg itt, a hálószobában, a magas és széles franciaágyon bőven van hely. A tavalyi nyári szünetből is főleg erre emlékezett: a hatalmas ágyra, amin együtt alhattak.

A délutáni hőségben minden a testhez tapad. Ruha vagy lepedő, egyre megy, a forróságtól viszket a bőre. Ebéd után mindenki pihen. Apa, anya, akik nyaralásból jöttek meg, a vendégszobában, és a nagymamáék is, akik nyugdíjasok, a nagyszobában. A nyitott ablakra feszített szúnyoghálón át, a kertből behallatszik a tücskök ciripelése és a méhek dongása, úgy, mint Tokajban. Mindenképpen olyan házban szerettek volna lakni Pesten is, aminek legalább kis kertje van, de úgy, hogy a nagypapa még gyalogosan eljuthasson a zsinagógába, amit ő valamiért sűlnek mond.

Szaniszló Judit: Én úgy szeretném mindhárom gyerekemet!

Az első gyerekemet, aki tizenkilenc évesen, egy szemérmes szeretés első éjszakáján fogant volna, nagyanyámék nyikorgós nagyágyában, elsőéves egyetemistaként. Úgy szeretném, hogy akkor vesztettem el a szüzességemet, és semmit nem tudtam a testemről. Szeretném a diákkedvezményesen, vékonyan, öt év diabétesztartam után szövődménymentesen és könnyedén kihordott terhességemet, amit akkor még nem volt bűn terhességnek hívni. Úgy szeretném a három város közötti folytonos suzukis ingázásokat, mert hol egyik, hol másik anyósnál, hol a saját városunkban kellett lenni, amit a gyerek apja nem is szeretett, de ott volt a saját lakás, hát ott kellett boldognak lennünk. Szeretném, hogy kétségbe voltam esve és nem értettem semmit, és a gyerek apját is alig-alig ismertem, de az érzés, ami anno, ritkás találkozásaink alkalmával belém akadt, még jó ideig kapaszkodott a szívembe. Szeretném a miskolci hétvégéket a szüleimnél a négyajtós átmeneti szobánkban, amelynek valamelyik ajtaja mindig ránk nyitódott, és ilyenkor fogösszeszorítva káromkodtunk, pedig a gyerek előtt nem kellett volna.

Murányi Sándor Olivér: A karizmatikus

Nem érkezik. Zuhan. Rá a háztetőre. Onnan az udvarra. Esőben. A szigeten az esős időket szeretem a legjobban. Van valami meghitt abban, ahogy fekszünk a félhomályban a családdal a hálószobában, csorog az ablakon és kint a fenyőkön a víz. Három hatalmas fenyőt örököltünk a régi tulajtól, az udvaron magasodnak, ezek mellé hoztam Erdélyből negyven csemetét, amelyekből egy esztendő alatt három maradt életben. Három-háromnál tartunk. Amikor a szomszéd meglátta, mit ültetek, megkérdezte: – Maga is művész? – Miért? – feleltem a kérdésre kérdéssel. Mert ötven évvel ezelőtt is ők voltak a bolondok, akik a Duna közepén, a Szentendrei-szigeten ültettek fenyőt, ahol nem őshonos. Igen, jól hallja, romantikus lelkű bolondok. A fák közül csak néhány nőtt meg, azok szemetelnek a legtöbbet. Mintha ezzel is tiltakoznának a homokos talaj ellen…


Finy Petra: Börtönország
Krusovszky Dénes: Számozott mondatok
V I S S Z H A N G

Gyárfás Péter: A „nem szeretem” modern

Balogh Ákos Gergely: A kezdetek

Tódor János: Nemzeti gruppen

AHOL A MEZTELENSÉG TERMÉSZETES

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.01.04.


A finn szauna titkairól lesz a mai posztban szó, természetesen egy, az országban élő magyar szemével. András korábban már írt ide (mi több, ő nyerte a Magyarország 2.0 pályázatot is…), most azonban egy látszólag könnyedebb, valójában élet-halál fontosságú témát boncolgat komoly részletességgel. Ha azt hitted, nem érdekel a szaunázás, akkor olvasd el a posztot és rájössz, milyen szuper dolog. (Egyébként mást ne mondjak, Magyarországon is komoly szubkultúrává nőtte ki magát.)

„A múltkor azt ígértem, hogy egyszer arról is fogok írni, hogy mi nem jó Finnországban, de most nem ez következik. Nem csak azért, mert ez komoly kihívás, hanem azért is, mert most, a fagyos idő beköszöntével nem ennek van itt az ideje, hanem annak, hogy beszélgessünk egy kicsit a szaunáról, erről a szívmelengető finn hagyományról, és arról, hogy milyen különbségek vannak a finn és a magyar szaunázási szokások között.

Miért szaunázzunk?


Egy görög orvos, nem mellesleg az orvostudomány atyja, bizonyos Hippokratész, aki komoly gőzfürdő rajongó volt és alighanem a szaunára is esküdött volna, így vetítette előre a szauna egészségügyi hasznosságát: „Adassék meg nekem a hatalom, hogy lázat idézzek elő, és én meggyógyítok bármilyen betegséget”.

A láz által kiváltott jótékony hatáson – Hippokratész szavaival „tisztító tűzön” – kívül érdemes még megemlíteni a szauna alábbi egészségügyi hatásait is.

Méregtelenítés

Az izzadás méregtelenítéssel jár. Kezeljük a helyén a dolgot; az izzadtság 97-99%-a víz és a többi sem mind méreganyag. Az infraszauna, ami egészen máshogy működik, mint a finn szauna és amiről később lesz még (nagyon kevés) szó, egy kicsit jobban teljesíti ezt a feladatot, itt állítólag jóval magasabb a távozó méreganyagok aránya.

Ez azzal van összefüggésben, hogy amíg a hagyományos szauna kívülről melegít fel, az infraszauna inkább belülről teszi ezt, ő a szaunák mikrohullámú sütője. Szóval elég minimális mértékű, de azért mérhető méregtelenítésről beszélünk. És ha kifejezetten ez a cél – akár a szauna-élmény rovására –, akkor hajrá infrák.

Relax

A stressz lassú gyilkos, és a szauna nem csak arra az időre szabadít meg tőle, amíg odabent ülünk vagy fekszünk, hanem hosszú idővel utána is nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak vagyunk. A szaunázás meditatív tevékenység, ellazítja az izmokat, megnyugtatja a testet, csakúgy, mint a lelket...

MENEKÜLNEK BÉCSBE A MAGYAR HAJLÉKTALANOK (VIDEÓ)

INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS, SZILÁGYI MÁTÉ, FIANTOK DÁNIEL
2019.01.04.


Legendák nyomán indulnak el Magyarországról a hajléktalanok. Bécsben megnéztük, mi vár rájuk, és meglepődtünk. Az emigráló hajléktalanok olyan Bécsről számolnak be, amit kevesen ismernek.

ITT NÉZHETŐ MEG




REMÉNYEK A SORSOK HÁZA KÖRÜL: A NER IDENTITÁSA A TÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.01.03.


Érthetetlen naivitással fogadták egyesek Budapesten Orbán Netanjahu izraeli miniszterelnöknek adott ígéretét, miszerint a Sorsok Háza jelenlegi koncepcióját átgondolják, és új tervekkel állnak elő.

"Ezt sokan úgy értékelik, mintha Orbán máris arra adott volna ígéretet, hogy a Sorsok Háza jelenlegi antiszemita és holokausztrelativizáló, történelemhamisító terveit a történelmi tényekhez, Izrael, a Jad Vasem és a magyarországi zsidóság jogos igényeihez igazítanák."

A naivitás azért érthetetlen, mert a magyar közéletben jártas emberek nyolc éve láthatják, mennyit érnek Orbánnak ezek az ígéretei. Ezek O1G pávatáncának részei, amelyeket számos alkalommal előadott az Európai Uniónak és különféle szervezeteknek, partnereknek. Soha egyetlen szavát nem tartotta be, soha egyetlen alkalommal nem teljesítette ezeket az ígéreteit, és soha nem adott fel semmit. Az lehet, hogy változtatnak valamin, de azt biztosra veheti bárki, hogy ennek a kiállításnak a koncepciója a lényeget tekintve egy fikarcnyit sem fog változni.

Ez következik Orbán súlyos természetéből: ha kell, a Sorsok Háza hazugságait meghosszabbítja Lovasberényig, politikai hitvallásából, hogy soha nem szabad beismerni egyetlen tévedést sem, soha nem szabad igazat adni az ellenfeleknek, és soha nem szabad meghátrálni. De még inkább abból a tényből, hogy a holokausztban játszott magyar felelősség elismerése az Orbán-rendszer, a NER identitását és legitimitását kérdőjelezi meg...

BESZÁLLOK A TV2-BE, MERT JÓL TEJEL

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY BANDÓ ANDRÁS
2019.01.04.


A TV2 nevű agymosógép Gundel Takács Gáborral meglódult. A szerkesztők jól tudták, ma, Magyarországon más se akar lenni a polgár, mint milliomos, és mint tudjuk, így volt ez a cocilizmusban is. Ezrek hordták a pénzüket a kor legbiztosabbnak látszó befektetésébe, a lottóba, abban bízva, hogy ha már százhuszonkét hete nem volt ötös, akkor a százhuszonharmadik héten csakis ők lehetnek azok, akik kiveszik a brutális méretű összeget. Senkinek nem fordult meg az agyában, hogy erre millióknak csorog a nyála, miközben a bent ragadt (bent ragasztott) milliókat, később milliárdokat százhuszonkét héten át a játék mozgatója használja, és éli föl a kamatait. Az átveretés tipikus esete, és mindez dalolva, önként, fizetve érte.

Később aztán, ha már a lottózással nem sikerült milliomossá lenniük, a tudásukban bízva ültek be a Legyen ön is milliomos! vallató székébe, jó játék volt, kétségtelen, Vágó Pista remek partnerük volt, játszótársuk, mondhatom: játszótársunk, a játékossal együtt, okosan, jól, a saját tudásunkat is próbára téve próbálkoztak, ki azzal, hogy eltalálja a helyes választ, ki azzal, hogy bizonytalanná tegye a másikat. Össznépi társasjátékká lett, és kétség nem férhet hozzá, Gundellel is azzá lehet, szimpatikus játékmester, ma már tudjuk, láthattuk: erre alapozzák a játék propagandisztikus hatását.

Nézzük csak az alapmutatványt, mely kendőzetlenül mutatja meg: a tejre emlékeztető tej áfája, és ezzel együtt a fogyasztói ára is (a polgárok örömére) lefelé tendál, ám ahhoz, hogy az agyakba vésődjön, hogy mennyire, el kell találnia a játékosnak, hogy hány százalékos ÁFA a helyes válasz. Az ország azon népe, mely a TV2-re bízza szellemi fejlődését, ott ül a képernyők előtt, és így döbben rá arra, miért is fizetett pár forinttal kevesebbet a szokásosnál. Olcsóbb lett a tej, hála a várbeli magasságosnak! Ezt így építik be a kérdéssorba és a tudatokba:...

SERES: PÉLDAKÉPÜNK A PONTY (ÚJÉVI BESZÉD)

HVG ONLINE
Szerző: SERES ANDRÁS
2018.12.31. 


Jól elvan az iszapos aljzatban, simán alkalmazkodik tehát a langyos lábvízhez, nem hőzöng, nem szór röpcédulát a fejemre, nem foglalja el a köztévét. És főleg: néma, kedves honfitársaim, néma.

Tisztelt tévénézők, kedves honfitársaim! Magyarok!

Itt állok, másként nem ehetek. Megint eltelt egy év, úgyhogy megint túl kell élnem a következő néhány percet, elvileg bölcseket és előremutató dolgokat kéne mondanom, de most őszintén, kell ez önöknek szilveszterkor? Elmondanám, hogy ezt az egészet már délután felvettük, úgyhogy mikor önök ezt látják, pezsgőspohárral a kezükben, én már rég alszom. Mint egyébként folyamatosan.

És akkor idén is megkérném ezt a kedves szőke lányt, hogy ne hadonásszon mellettem állandóan, nem vagyok süket. Különben sem éri meg. Köszönöm.

Mindenekelőtt, az új év első perceiben, boldog új esztendőt kívánok minden jóakaratú polgárnak. Aki nem jóakaratú, annak váratlan NAV-ellenőrzést kívánok egy ködös hajnali órán, de szerencsére nem ők a többség. A többség nem vevő a hangoskodó, öncélú ellenzéki aknamunkára, és megtanult együttélni velünk, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Csak győzzék kivárni.

Boldog új évet kívánok széles e hazában mindenkinek, aki a járt utat nem hagyja el a járatlanért, higgyék el, én is ehhez tartom magam, és hogy bevált. Békés új évet kívánok itthon élő honfitársainknak éppúgy, mint a hanyatló Londonból visszavágyó hazaárulóknak, a saját lábra állt családtagoknak, a Forbes-lista első ötven helyezettjének, és persze sok szerencsét azoknak az elesetteknek, akik miattunk estek el.

Az új év első napja a nagy fogadalmak ideje. Én ezúton megfogadom, hogy szakítok minden rossz szokásommal, már ha lenne ilyen. Ellenben idén is nagyokat fogok aludni, motorja, nem pedig gátja leszek a törvényhozásnak, hogy klasszikust idézzek. És nem, nem vagyok szomorú töltőtoll, de vidám se, én nem engedhetem meg magamnak, hogy valamilyen kedvem legyen. Jut eszembe, még nem köszöntem meg önöknek, hogy összedobtak félmilliárd forintot a hobbimra. Köszi.

Azt ugye tudják, hogy én fejezem ki a nemzet egységét? És én őrködöm az államszervezet demokratikus működése felett? Na, hát az államszervezet működése azért is ilyen demokratikus, mert én őrködöm felette. Ezt ne mutogassa el, kedves.

Az alaptörvény szerint ugye felszólalhatok a parlamentben, törvényt és népszavazást kezdeményezhetek, törvényeket küldhetek vissza az Alkotmánybíróságnak és az Országgyűlésnek. A közös ezekben az, hogy nem éltem velük, végül is semmi olyan nem történt, ami miatt úgy különösebben szólnom kellett volna.

Akit ugyanis egyszer a főnök puccsistaként meghurcoltat, az nagyon vigyáz magára a továbbiakban. Senkinek nem kívánom, hogy Brüsszelben dekkoljon évekig. Brüsszel az kész, kedves honfitársaim, az egy parkolópálya, márpedig én nyugodtan szeretnék horgászni, nem pedig a zavarosban halászni.

Rabszolgatörvény? Magyarországon kizárólag mi, közszolgák vagyunk a de facto rabszolgák, a nemzet napszámosai, akik mindent megteszünk önökért és fáradhatatlanul robotolunk, hatunk, alkotunk, vagyont gyarapítunk, hogy a haza fényre derüljön, kivéve ott, ahol Tiborcz szervezi a közvilágítást, mindegy. Öt napom volt mérlegelni az aláírásomat, hát az jó öt nap volt, életemben annyit nem pihentem.

Közigazgatási bíróságok? Komolyan, most ezzel mi a baj? Igen, habozás nélkül túl voltam rajta, mégis mi miatt kellett volna haboznom? Jogászemberként elképzelni se tudom, mi azzal a gond, hogy ezeket a bírákat az igazságügyi miniszter nevezi majd ki. Akik majd olyan ügyekben döntenek, ahol az állam áll szemben az állampolgárral. Három hatalmi ág van: a Szent Korona, a büntetésvégrehajtás és a média, a bíróságok csak ne akarjanak többletjogokat maguknak. Hát ki felügyelje az ítéleteket, ha nem a Trócsányi kolléga?
...