2019. január 2., szerda

HOGY KERÜL ORBÁN VIKTOR A VÁRBA?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2019.01.02.



A mai naptól, vagyis 2019. január elsejétől Orbán Viktor hivatala a budai Várban, egészen pontosan a Karmelita kolostorban található. Nem pont most és nem pont így szerepelt ez az eredeti tervekben – de ha már így alakult, súlyos tízmilliárdokért sikerült a miniszterelnöknek beköltöznie a Várba.

De miért pont oda?

A történetet érdemes egy kicsit messzebbről indítani. A Budai Várnegyedben található Sándor-palotát a magyar állam Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete alapján 1867-ben még csak kibérelte, 1881-ben pedig már meg is vásárolta, kormányrezidenciának.

1867 és 1945 között szinte folyamatosan ez volt a mindenkori miniszterelnökök fő helye, a két világháború közt pedig Horthy Miklós használta rezidenciájaként az épületet. A Sándor-palota a II. világháborúban azonban szinte teljesen megsemmisült, az azt követő évtizedekben pedig a hatalom leginkább nem foglalkozott sem a budai Várral, sem mindazzal, amit a terület szimbolizált. A Sándor-palota külső arculatát csak a rendszerváltás évében állították helyre, a az épület teljes helyreállítása pedig 2000 és 2002 közt történt meg.

A dátum itt fontos: már akkor is azt beszélték, hogy az első Orbán-kormány miniszterelnöke szívesen felelevenítené a hagyományokat, és visszaköltöztetné enmagát a Várba, az akkori áron számolt beruházás 2,2 milliárd forintba került. Csakhogy jött a választási vereség, így 2002-ben a Sándor-palotában Orbánék már csak egy gesztusértékű, utolsó kormányülést tartottak. A soron következő miniszterelnök, Medgyessy Péter pedig közölte: ő nem szeretne beköltözni, de hogy a felújított épület mégse heverjen parlagon, 2003-tól ez lett a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája. Az első beköltöző a tisztséget 2000-től betöltő Mádl Ferenc lett.

De Orbán Viktor nem felejt.

A 2010-es kormányváltás után óriási átszervezések kezdődtek, az Alaptörvény (sokszori) átírásától a Kossuth tér átépítéséig számos olyan intézkedés történt, amelyekből kiderült: a Fidesz-KDNP kétharmados hatalmát rendszerszintű változtatások kivitelezésére fogja felhasználni.

A Kossuth tér e tekintetben kifejezetten fontos, hiszen az Orbán-kormányok mindig szerettek a szimbólumok nyelvén kommunikálni. A nemzet főterének átépítése pedig elég egyértelmű ideológiai irányt jelölt ki: mintegy 70 évet kívánt nagyvonalúan kitörölni a magyar történelemből, hogy visszaállítsa a tér„képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát”.

Vagyis tulajdonképpen a szemünk se kéne, hogy rebbenjen a miniszterelnök ismételt Várba költöztetésének hírétől: hiszen ez is csak egyfajta visszatérés lenne a ’44 előtti állapotokhoz…

Az ötlet egyébként újra 2014 februárjában robbant be a közbeszédbe, ekkor kerültek nyilvánosságra azok a tervek, amelyek (akkor még Lázár János irányítása alatt, Zoboki Gábor tervei alapján) az egész Várnegyedet felforgatták, hogy a miniszterelnök méltó helyen végezhesse a munkáját. Ez még a második kétharmados választás előtt történt, így volt némi rizikó a tervek kiszivárgásában (ahogy 2002-ben, úgy 2014-ben is rásüthette az ellenzék az urizálás bélyegét a magát általában egyszerű vidéki fickónak beállító miniszterelnökre), főleg, hogy egy sor, a Várban helyet kapó intézmény, köztük az Országos Széchényi Könyvtár sora is bizonytalanná vált az átszervezések miatt...

1983-BAN ISAAC ASIMOV MEGÍRTA, MILYEN LESZ A VILÁG 2019-BEN

444
Szerző: erdelyip
2019.01.02.


A Toronto Star című kanadai újság George Orwell 1984 című könyvének apropóján indított egy sorozatot 1984-ben, ennek az első cikke volt Isaac Asimov jövőbe tekintő esszéje. Orwell regénye eredetileg 1949-ben jelent meg, tehát disztópiáját 35 évvel helyezte a jövőbe. Asimov is azt találgatta, milyen lesz a világ 35 évvel később, tehát 2019-ben. Asimov cikke először 1983 december 31-én jelent meg, és most, 2018 december végén megint közölte a kanadai újság. Sok dolgot talált el a mai világról, viszont optimistábban jósolt, mint ahogy a dolgok a valóságban alakultak.

Asimov saját állítása szerint három fő körülmény mentén vizsgálta a jövőt, ezek az
- atomháború;
- a számítástechnika;
- és az űripar.

1984-ben még semmi nem utalt arra, hogy a Szovjetunió öt évvel később összeomlik, ezért akkor még az foglalkoztatta a Nyugat politikus közvéleményét, hogy elkerülhető-e a végzetes konfliktus a kommunista szuperhatalommal. Asimov azt remélte, nem lesz atomháború, illetve arról írt, hogy ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok háborúba lépnek egymással, akkor felesleges találgatni, milyen lesz a jövő, annyira kevesen maradnak életben, és olyan nyomorúságos körülmények lesznek a Földön.

A számítástechnika és az automatizáció terjedéséről és hatásairól ír a leghosszabban, és megdöbbentően sok dologban volt igaza.

Ha nem jön valami technológiaellenes forradalom, luddita felkelés, akkor a számítástechnikának nem csak az iparban, de az emberek mindennapi életében, otthonában is egyre nagyobb jelentősége lesz – írta Asimov 1983-ban. Úgy vélte, 2019-re elképzelhetetlen lesz a társadalom számítástechnika nélkül, és nagyon látványosan lemaradnak a világ azon területei, ahol nem érhető el ez a technológia. Szerinte a kormányok úgy áhítoznak majd a számítástechnikára 2019-ben, mint ahogy a fegyverkezési verseny zajlott az 1980-as években....

FORINTOS TIPPEK AZ ÚJÉVRE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.01.02.


A szilveszter a bulizás mellett a fogalmak ideje is. A január azonban ezek közül sokat szinte azonnal elmos. Olvasóink segítségét is igénybe véve összegyűjtöttünk néhány „fifikát”, hogy legalább a pénzügyi tervek nagyobb eséllyel teljesüljenek.

Jó ötlet, ha valaki elhatározza, hogy az új évben rendbe hozza a pénzügyeit. Sokan ekkor kezdenek spórolni, a lendület azonban hamar alábbhagyhat. Mutatunk néhány trükköt, hogyan lehet kitartóan félretenni:

- Nem árt végiggondolni, mire szeretnénk félretenni. Ez lehet általános vésztartalék, de lehet határozott cél is: autó, lakás, gyerek jövője/taníttatása, egészség, nyugdíj, utazás.
- A rövid távú célok mellett érdemes legalább egy hosszú távú célt is kitűzni, ugyanis az azonnali kiadások mindig felülírják a távoliakat. Hiszen az új mosógépre most van szükség, ha a régi tönkremegy, a nyugdíj pedig még messze van. Éppen ezért ragaszkodjunk ahhoz, hogy valamennyi félretett pénzt nem költünk el legalább 5 évig!
- Szerencsés, aki több célra is félre tud tenni, az viszont elkeserítő, ha több mindenre kellene gyűjteni, és ez mégsem megy. Válasszunk ki legalább egyet, ne frusztráljuk magunkat azzal, ami úgysem működhet! Hiszen akkor elfogy a kedv, és ezzel együtt a lendület is. Ehhez viszont ragaszkodjunk!

- Gondoljuk végig, mekkora összeg az, amit tulajdonképpen elszórunk minden hónapban fölöslegesen, és mi lenne, ha ezt inkább félretennénk!
- Vannak trükkök, amikkel meg lehet találni a fölösleges kiadásokat. Érdemes átnézni a pénzügyeinket, ezzel ugyanis sok pénz megspórolható. Az így megtakarított összeget pedig félre lehet tenni. (Érdemes megnézni bankszámlánk költségeit, a biztosításainkat is. A verseny miatt ugyanis gyakran találhatunk olcsóbb ajánlatokat.)

Bizonyított tény, hogy aki előre elkészített bevásárlólistával indul a boltba, az kevésbé teszi ki magát a csábításoknak. Utóbbiak közé tartoznak például a „kihagyhatatlan akciók” is, amelyek amúgy nem egyszer gyorsan lelepleződnek, ha valaki tisztában van az árakkal. Érdemes tehát az árakra és nem a melléjük kapcsolt százalékokra figyelni, amihez ma már tényleg nagyon jól használható a netes kutakodás.

Több olvasónk is jelezte: önmagában az, hogy figyelni (és eleinte jegyezni) kezdte a kiadásait, a vásárlási költségeket ötödével, sőt akár harmadával is visszavetette. A „túlkészletezés” elhagyása – amihez segítség a bevásárlólista – is jelentős megtakarítást hoz (a tapasztalatok szerint az impulzusvételek egy része a szemétben végzi). Akadnak, akik a nap végén kiürített zsebekben hisznek. Ők a megmaradt aprót ömlesztik egy edénybe. Állítólag már egy év alatt meglepően jelentős összeg tud így összegyűlni. A kártya elterjedése azonban ezt a spórolási módszert jórészt kiütötte. A plasztikforintokkal ráadásul baj még, hogy a tapasztalat szerint azokat valahogy sokkal könnyebb kiadni a fizikai pénznél. Ezen is segít azonban a kiadások jegyzése (ha tudjuk, hogy hirtelen felindulású költésünknek nyoma marad, jobban meggondoljuk, tényleg kell-e az elsőre nagyon vonzó termék).

Hogyan vágjunk bele?
...

ÁLMODTAK EGY ISKOLÁT MAGUKNAK, AZTÁN LÉPETT A KLIK

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.01.02.


December közepén a közvélemény és a sajtó figyelme még nagyrészt a budapesti tüntetésekre irányult. Pedig karácsony előtt nem sokkal Pécsen is tartottak egy tüntetést: egy iskoláért. Hiába voltak csak néhány tucatnyian ott, mégis nagyon fontos problémára világítottak rá. Magyarországon hiába vannak tenni akaró, innovatív emberek, akik úgy viselkednek, mintha egy normális országban élnének. Pécs-Somogyon szülők és pedagógusok megpróbáltak létrehozni egy jó iskolát, ahol innovatív módszerekkel és tanulásszervezéssel együtt tanulhat roma és nem roma, szegény és jómódú gyerek. De az állami köznevelésben kialakult merev rendszer ezt nem engedte, és kicsavarta a kezükből.

A ma már Pécshez tartozó Somogy egykor bányásztelepülés volt. Az itt lévő általános iskola léte a 2010-es évek elején veszélybe került a kevés gyerek miatt. A Pécsen dolgozók egy része inkább magával vitte a gyerekét valamelyik városi iskolába, de szerepet játszhatott a döntésben az is, hogy a falusi iskolába egyre inkább a hátrányos helyzetű és roma diákok jártak. 2014-ben mindössze 5 elsőst írattak be, 2015-ben 9-et. Az üres helyekre a város más részeiből is ide irányították a nagyrészt problémás gyerekeket. Beindult a szegregáció klasszikus spirálja...

HÜLYE ÖTLET VOLT A BREXIT?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.01.02.


Az idei, 2019-es sok minden más mellett a Brexit éve is lesz. Ha minden az eddigi tudásunk szerint zajlik, akkor március 29-én az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Vajon ki mit gondol több mint két és fél év távlatából a 2016 nyári döntésről: hülye ötlet volt?

Mielőtt bemutatnék nektek három véleményt (egy-egy maradás és kilépéspártit, illetve egy olyat, ami megpróbál a kettő között elhelyezkedni) azért érdemes felidézni, hogy a helyzet még mindig meglehetősen bizonytalan.

Olyannyira, hogy a Brexit-párti Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter éppen a napokban mondta, hogy ha a brit parlament nem szavazza meg a megállapodást, akkor szerinte csak 50 százalék az esélye annak, hogy az ország tényleg kilép az EU-ból – persze mint minden, így ezekben a hetekben az ilyen kijelentések is a politikai taktikázás részei.

Én azért azt gondolom, hogy a kilépés formailag mindenképpen megtörténik március végén, aztán hogy utána mi lesz az átmeneti időszak végén, az megint egy másik kérdés.

Lássuk tehát a három véleményt, melyeket a Quora egyik threadjéből választottam ki, megpróbálva három jellemző meglátást kiválasztani.:...

ITT OLVASHATÓ

HARMINC ÉV UTÁN ELJÖTT AZ IDŐ

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.01.02.


„A jogalkotás mára jogellenessé vált... dölyfösen agresszív a jogalkotás, ez antidemokratikus és a jogállam halálát eredményezi... én ehhez nem kívánok asszisztálni!” – nyilatkozta a Hírklikknek Magyar György ügyvéd, a Mindenki Magyarországa Mozgalom 12 „dühös” alapító tagjainak egyike, egyben elnökségének tagja. A kulcsszó az együttműködés, a cél a civil szféra aktivitásának növelése, a részvételi demokrácia erősítése. Koordinációs Bizottságot kell felállítani – mondja, emlékeztetve arra a fontos szerepre, amelyet a Független Jogász Fórum játszott az Ellenzéki Kerekasztal kialakításában.

Miért tartotta fontosnak, hogy már alapítóként részt vegyen a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomban?

Nem ma kezdtem ezt a küzdelmet: talán elmondhatom magamról, hogy az elsők között „ordítottam, toporzékoltam”, pontosan azóta, hogy 2011-ben megszületett a hatályos választójogi törvény. Azóta ugyanis semmilyen más formában nem lehet felvenni eredményesen a harcot a jelenlegi uralkodó osztállyal, mint úgy, hogy a nem Fidesz-KDNP-ként gondolkodó emberek egyetlen egy ellenzéki jelöltet állítanak fel a kormánypárti jelölttel szemben.

Miközben ezzel a gondolattal nagyon sokan egyetértenek, jóval kevesebben tudnak ki is állni mellette, mondván, nem képesek egy platformon állni egy a világról teljesen mást gondolkodóval pl. egy jobbikos egy DK-ssal, vagy vice versa. Nem tartanak attól, hogy ezen megbukhat a mozgalom?

Nem kell egymásba „szerelmesnek” lenni, ez pusztán technikai, de nélkülözhetetlen együttműködés. Ugyanakkor, ha ezt nem tesszük meg, akkor esély sem lesz arra, hogy sikerrel járjunk és megváltoztassuk a teljesen antidemokratikus jogalkotást, valamint eredményt érjünk el egy ma hatályos, ám csak látszólagosan demokratikus választáson.

Említette, hogy már régóta „ordítja, toporzékolja” a széleskörű összefogás fontosságát. Mi a cél?

A kulcsszó az együttműködés. A cél a civil szféra aktivitásának növelése, a részvételi demokrácia erősítése. Valóban, már évekkel ezelőtt megalakítottam a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesületet (KARD), amelyben már akkor sikerült egymás mellé ültetni a legkülönfélébb nézeteket, elveket valló és képviselő pártokat, különféle civil szervezeteket és szakembereket annak érdekében, hogy kialakuljon valamifajta egységfront, egy összellenzéki együttműködés. Tehát a kulcsszó, a kooperáció! Ez mozgat engem is, és azért dolgozom, mint a közélet iránt nyitott állampolgár. Ennek az alapvetésnek a jegyében indultam például a civilek felkérésére a tavalyi áprilisi országgyűlési képviselőválasztáson is Siófokon...

NEUJAHRSKONZERT

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.01.02.


...Hagyjuk ezt. Hatvan éve vitatkozunk okos emberekkel, és nem jutottunk semmire. Évezredek óta próbálják még okosabb emberek is megadni a helyes választ például arra, milyen hatást hogyan akar elérni egy művészeti alkotás, de még senkinek sem sikerült, talán azért, mert nem létezik egyetlen mondatban lefektethető meghatározás.
Azért feszegetem már megint ezt a kérdést, mert a tegnapi Újévi koncert után hosszú évtizedeken át tapasztalt felszabadító katarzis helyett kellemetlen hangulatban álltam fel a televízió elől. Csak reggel néztem meg, ki vezényel. Mikor elolvastam a karmester nevét, az volt az első reakcióm, hogy én ezt a koncertet nem nézem meg. Aztán mégis odaültem. Eddig mindig mindent kikapcsoltam, ahol megláttam Christian Thielemann nevét, nem lehetek ennyire tele előítélettel, ha a Bécsi Filharmonikusok meghívták, akkor nekem is jó kell, hogy legyen.
Nem volt jó. Korrekt volt. Lejátszatta a zenekarral a hangjegyeket. Mindet, hiánytalanul. Ahogy kell. Műzenét hallottam egy műmosolyú műember vezényletével. A Bécsi Filharmonikusokat különben nem lehet elrontani. Még jobbá, még különlegesebbé lehet varázsolni őket, de ahhoz Carlos Kleiber kell vagy Leonard Bernstein. A hangzásuk megmarad, akárki akárhogyan hadonászik előttük, tegnap is az történt.
Lehet kedvelni Christian Thielemannt, mindenkinek joga van hozzá. Karajant is lehetett isteníteni. Mindketten jó karmesterek, elismerem. De nekem nem kellenek.
Egyikükről sem tudtam semmit (sok évtizedes eltéréssel persze), előbb a zenéjüket hallottam, csak később értesültem a náci jellemvonásaikról. Karajannal vannak felvételeim. Sosem hallgattam szívesen őket. Éppen ezért Thielemann-felvételeim már nincsenek is.
Kiemelkedően a világ legjobbjának kellene lenniük ahhoz, hogy hiányérzetem legyen a zenéjük nélkül. De soha nem lehetnek a világon a legjobbak. Mert hiányzik belőlük az emberi érték.
Nekem legalábbis.

MENNYIT KÖLTÜNK MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYRE?

INDEX
Szerző: KOCSIS KRISZTINA , HERMANN IRÉN
2019.01.02. 


Magyarországon az egészségügyi kiadások egyharmadát magánforrások fedezik. Ez az arány duplája az OECD-átlagnak és az egyik legmagasabb az unióban. A szektorban ugyanakkor alacsony az állami forrás: a GDP mindössze 5 százalékát költi a kormány egészségügyre.

Magyarországon a magánegészségügyben elköltött pénz nagysága folyamatosan nő a szektorban működő szolgáltatók bevételeivel együtt. Az orvosok és az egészségügyi személyzet külföldre vándorlása állandó téma, de ezzel párhuzamosan egyre több munkaerőt szív fel a magán-egészségügyi szektor is. Sokan – főleg a műtétet, ezért kórházi hátteret igénylő orvosok – „kétlaki” munkát végeznek, azaz egyszerre dolgoznak a magán- és az állami szektorban.

Magyarországon az egészségügyi kiadások harmadát a betegek magánpénzből fedezik (annak ellenére, hogy járulékot fizetnek). Az állam ezzel szemben keveset vállal, Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás a jómódú országok harmadát sem éri el. Ezt a betegek azzal kompenzálják, hogy aránytalan sokat költenek el magánszolgáltatóknál...

EZT OLVASTÁK A LEGTÖBBEN VIDÉKI HÍREINKBŐL - ÍGY PÓTOLTUK A BESZÁNTOTT REGIONÁLIS MÉDIÁT

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.01.02.


Miután a NER felvásárolta a teljes regionális napisajtót, a 2017 végi indulás után 2018-ban pörgött fel az Átlátszó közszolgálatpótló blogja, az Országszerte. Vidéki tudósítóink olyan témákat dolgoznak fel benne, ami a kormánybarát médiából kimarad.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!


Az ország valamennyi régiójából jelentkeznek rendszeresen tudósítóink a legaktuálisabb hírekkel, írtunk például a hulladékkrízisről, rendszeresen a hódmezővásárhelyi politikai állóháborúról, korrupciós botrányokról Simonkától a földmutyikig és természetvédelmi ügyekről, illetve azt is megtudhatták: milyen vidéken a hajléktalansors a fedél nélküli élet kriminalizálása után.

Új blogunk hamar népszerű lett, olvasóink ezeket a posztokat kedvelték a leginkább. Országszerte-top-10 lista 2018-ból:

1. Bebukta a feljelentést Márki-Zay ellen az öszödi kamuszivárogtató

2. Kis Dubajt építenének Miskolc szívébe az agyontámogatott energiaital-gyártó tulajdonosai

3. Politikai földindulás Érden: visszalépett Tóbiás József, az MSZP volt országos elnöke

4. Térképre tettük az Elios-ügyben érintett településeket – országszerte szabálytalankodott Tiborcz egykori cége

5. Huszonkétmilliárd forintból indult újra a magyar fegyvergyártás Kiskunfélegyházán

6. Méterenként 41 ezer forintba kerül a kormány által megígért ingyenes csatornabekötés

7. Kézilabdabotrány: az érdi polgármester SMS-ben küldte el a selyemzsinórt a sportvezetőnek

8. A Márki-Zay Péter mögött rejtőzködő milliomosokleleplezését ígéri a kormánybarát hódmezővásárhelyi hírportál

9. Túltolták a propagandát? Menekülnek az olvasók Andy Vajna Délmagyarországától

10. Osztrák turistaparadicsomban működtet szállodát a miskolci polgármester migránsozó tanácsadója

ITT A JAVASLAT, MELYET AZ ELLENZÉKI KÉPVISELŐK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ TERJESZUTENEK

MÉRCE
Szerző: KIS SOMA ÁBRAHÁM
2019.01.02.


Holnapra rendkívüli országgyűlési ülésnapot hívtak össze ellenzéki képviselők, melyre Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció tagja december 27-én benyújtott egy határozati javaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének „Az országgyűlési képviselők jogainak védelméről” címmel.

A javaslat alapján elfogadandó határozat az ellenzéki képviselők ötpontos követeléséhez hasonlóan öt pontba szedve tárgyalja a határozat tartalmát:

1. Az Országgyűlés elnöke, Kövér László, és alelnöke, Latorcai János megsértette az országgyűlési képviselők jogait annak következtében, hogy 2018. december 12-én az Országgyűlés plenáris ülését és a szavazásokat szabálytalanul vezette le. Ugyanis az Országgyűlés elnöke és alelnöke nem a Házszabályban megjelölt helyen vezette az ülést, továbbá a képviselői kártyák behelyezése nélkül is érvényesen lehetett szavazni, valamint ellenzéki jegyző nem működhetett közre az elnök levezető munkájában, és az ülésteremben arra illetéktelen személyek – a TEK munkatársai – jelentek meg.

2. Az Országgyűlés kijelenti, hogy egyetlen tisztségviselő sem jogosult Házszabály-ellenesen levezetni az Országgyűlés ülését. Felszólítja ezért az érintetteket, hogy a jövőben tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amelyik sérti a képviselők jogait és a Ház méltóságát.
3. Az Országgyűlés megállapítja, hogy az MTVA 2018. december 16-án este és 17-én megsértette az országgyűlési képviselőknek azt a jogát, hogy bármelyik közintézménybe belépjenek és bent tartózkodjanak, annak vezetőjétől tájékoztatást kérjenek, továbbá álláspontjukat és véleményüket nyilvánosságra hozzák.
4. Az Országgyűlés kifejezi tiltakozását amiatt, hogy képviselőivel szemben az MTVA biztonsági őrei számos alkalommal alkalmaztak erőszakot, illetve erőszak alkalmazásával eltávolították őket az MTVA épületéből.
5. Az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket annak érdekében, hogy az MTVA felelős vezetőjét azonnali hatállyal leváltsák.

Az ellenzéki képviselők december 12-én a rabszolgatörvény elleni tiltakozásképp foglalták el a levezető elnök pulpitusát, majd folyamatos zajkeltéssel próbálták akadályozni az országgyűlés munkáját, melyet Kövér László, majd Latorcai János a parlamenti patkóból, improvizált hangosítással vezetett le.

Az ellenzéki politikusok egyetértenek abban, hogy jogi szempontból aggályos, hogy az aznap elfogadott törvényeket a parlamenti kártyák használata nélkül fogadta el az országgyűlés, így nem tudni, valójában kik nyomták meg a szavazógépeken a gombokat az ülés folyamán.

Nehezményezik továbbá, hogy az MTVA székházánál – annak ellenére hogy országgyűlési képviselők – nem élhettek képviselői jogaikkal, mikor többeket kidobtak az épületből, vagy eleve nem mehettek be, ahogy az MTVA vezetőségével sem találkozhattak...

BARTUS LÁSZLÓ: MONDJUNK NEMET ÁDER JÁNOSRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.01.02.


Nem szeretnénk elvenni népszerű humoristáink kenyerét, de szembe kell nézniük a szomorú ténnyel: Áder Jánost már nem érdemes parodizálni. Áder Jánost csak le kell adni úgy, ahogy van, annál nem lehet jobb paródiát csinálni. Ez az ember önmaga paródiája. “Mindent Aláíró János”, Orbán Viktor szolgalelkű lakája, a becsületet rangra, pozícióra és palotára cserélő, súgógépről is csak nehezen beszélő Áder János erkölcsi, újra mondjuk: erkölcsi intelmekkel zaklatta a magyar népet és zavarta a köznyugalmat.

Áder János szájából erkölcsi tanítást hallgatni épp olyan, mint Vajna Tímea kezéből úrvacsorát elfogadni. Azt mondja Áder, hogy mondjunk nemet a becstelenségre, és eközben nem sül le a bőr az arcáról, szeme kutatja a súgógép szövegét, fel sem fogja, miről beszél. Ez az ember mondja emberek millióinak, hogy mondjanak nemet a becstelenségre, amikor egész létezése a becstelenség dicsérete, arról szól, hogy milyen sokra viheted, ha becstelen vagy. Becstelenséggel államfő is lehetsz, palotában lakhatsz, szolgáid lesznek, és parasztbajszod ellenére, arisztokratát játszhatsz, felvett modoros, komor pofával.


Áder azzal kezdte, hogy megint a határon túli magyarokkal próbált bűntudatot kelteni a magyarországi magyarokban, hogy nem fodros szoknyában járják a falut és kívánnak mindenféle áldásokat egymásra, tudomást nem véve arról, ami körülöttük zajlik. Akik rámás csizmában őriznek egy rég meghalt és eltűnt világot, amely már akkor is hamis volt, amikor létezett. A mesebeli határon túli tiszta, romlatlan magyar a 21. század példaképe még mindig. Az idealizált fajtiszta magyar, a népi-urbánus ellentét népies giccses hazugsága. Ilyennek kéne lennünk, ez a mi tökéletes mintaképünk, a megszépített határon túli magyar.

Nem akarnánk bántani senkit a maga elzárt világában, Isten áldja meg a manysikat is az Uralban, ha úgy élnek még mindig, mint Reguly Antal korában. De Áder János Budapesten ne a csángók életformáját propagálja, mert ő sem azt éli, és ha igaz a tiszta túlvilági romlatlanság a népviselet alatt, akkor egy rendes csángó Ádert úgy csapná le egy festett köcsöggel, hogy elfelejtené, hol hagyta a pecabotját. Áder ócska trükkje, hogy vágyakozzon a magyar ember valami mesebeli világba, és ne azzal foglalkozzon, hogy közben Áder és haverjai lábbal tapossák a jogait és kilopják a szemét, Magyarországot lezüllesztik a középkor szintjére...

AZ ÚJÉVI FOGADALMAK 90 SZÁZALÉKA ELBUKIK, SOKSZOR MÁR FEBRUÁRBAN

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.01.01.


Te is megfogadod, hogy január 1-jétől leszoksz a dohányzásról? Vagy inkább fogyni akarsz néhány kilót? Az új év első napja épp alkalmasnak tűnik, hogy elkezdd a régóta halogatott spórolást, belevágj egy új képzésbe, vagy rendezd évtizedek óta megromlott kapcsolatodat idősödő szüleiddel? A rossz hír: az újévi fogadalmakat tevők 90 százaléka elbukik – többnyire már februárban. A jó hír: vannak betartható fogadalmak is, és ezek is javíthatják az életminőséget. 

Ki találta ki, hogy betarthatatlan fogadalmakkal rontsa el a bulit?

Az újévi fogadkozás szokása korántsem 20. századi őrület. Az ókori Babilonban szokás volt az év elején, vagyis március közepén, fogadkozni az isteneknek, hogy ki-ki lerója az adósságot, amit az óévben felhalmozott. Nagyszabású, 12 napos fesztivál, az Akitu-ünnep teremtett kereteket az újévi fogadalmaknak. Ennek akkoriban volt értelme is: az időjárási viszonyoknak és a folyók áradásának kiszolgáltatott népek tavasszal a bő termés reményében mindent megígértek, ami a csövön kifért.

Az ígérgetést a rómaiak is folytatták, ők Janus, a múltat és a jövőt is felügyelő kétarcú istenség előtt fogadkoztak. A rómaiak a babiloniaknál is magasabbra tették a lécet: apró ajándékokkal kedveskedtek a szeretteiknek, ellenségeiknek megbocsátottak, remélve, hogy jótéteményeiket Janus kellőképp megjutalmazza...

BUDAI VILLÁBA KÖLTÖZÖTT ORBÁN RÁHEL KEDVENCE, AZ ÁLLAMI DIVATÜGYNÖKSÉG

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.01.02.


A kormány az országgyűlési választás előtti hetekben rendeletben bővítette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) feladatkörét a divat- és designipari stratégiaalkotással, és egy határozatban azt is előírta az ügynökségnek, hogy 150 millió forintból alapítson egy kisebb ügynökséget, amely kizárólag a divat foglalkozik. A kormány rögtön további 150 milliós költségvetési támogatást is biztosított a 2018-as működésre. Így jött létre a Magyar Divat és Design Ügynökség.

Novemberben az MTÜ-t utolérte a központi közigazgatáson korábban végigsöprő leépítési hullám. A szervezetnél és a hozzá tartozó vállalkozásoknál több száz alkalmazottnak mondtak fel, a divatügynökség növekedését azonban ez nem zavarta meg.

Az állami divatcég, ahol Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerültek ki a vezetők, a kirúgásokkal egy időben kiköltözhetett az MTÜ központjából, és irodaházat kapott Budán, az Istenhegyi úton.

A százéves villaépületből kialakított menő irodaházat korábban hosszú ideig egy reklámcég bérelte. Most az állami ügynökség megjelenése után felújítási munkák kezdődtek az ingatlanon.

A hivatalos cégadatok szerint a divatügynökségnél 18-an dolgoznak, forrásink azonban a szerződéses alkalmazottakkal együtt legalább negyvenre teszik az összlétszámot. A költözés hátterével és az ügynökség alkalmazottaival kapcsolatban megkerestük az MTÜ vezetőjét, Guller Zoltánt, de kérdéseinkre nem kaptunk választ...

MEGALÁZÓAN ALAPOS VÁLASZT ADOTT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A MIGRÁNSKÁRTYÁS ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET KAPCSÁN A CÖF-NEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2019.01.02.


Aligha számíthatunk arra, hogy a tények kielégítenék a kormányszervezet igényeit, hiszen az orbáni érdek májusig mindenképpen a menekültekkel való, s az uniós intézmények ellen hangoló riogatás. Itt a propagandagépezet működésének iskolapéldája.

Részletes és alapos választ kapott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egy, a szervezet által november elején küldött levélre az Európai Bizottságtól. A kormánybarát „civilek" alapító-szóvivője, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke szerint azonban az „ismét PC nyelven fogalmazódott". Nagy kérdés, hogy Csizmadia László annak idején minek írt levelet, s fejtette ki aggályait, ha az azokra vonatkozó, érdemi válaszokat nem kívánja elfogadni.

Mindenesetre érdemes felidézni – hiszen a válasszal ellentétben a levélküldésnek nagy hírverést csapott a kormánypropaganda –, hogy a CÖF-CÖKA eredeti, november 7-i dátumozású levelében az állt: „A közelmúltban az egész európai közvéleményt bejárta a hír, hogy Görögországban az oda érkező, regisztrált bevándorlókat bankkártyával látják el. A kártyát bármelyik automatánál használhatják, a levett pénzt pedig arra fordítják, amire akarják. A bankkártyán csak számok szerepelnek, név nincs rajta, ellenben az Európai Unió zászlója és az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) emblémája szerepel rajta."

Ekkorra már a teljes Orbán-propagandagépezet ráállt arra, hogy az úgynevezett (általuk ekként leírt) migránskártyákkal riogassa a közvéleményt, holott az első hírre reagálva éppen a 168 Órának fejtette ki az UNHCR magyarországi szóvivője: semmi új nincs az eljárásban, amelyet annak idején Magyarország is támogatott.

Csakhogy az orbáni kommunikációs kormányzás érdekében most éppen az áll, hogy a terrorizmus finanszírozásával vádolja meg az ENSZ-et és „Brüsszelt", így elsősorban az uniós intézményrendszert. A CÖF-CÖKA vezetőjének levele azonban maga is tisztázta: az UNHCR honlapján részletes beszámoló található a migránsoknak adott bankkártyákról. Ebben az áll, hogy azok kaphatják meg, akik 2015 után érkeztek Görögországba, elmúltak 18 évesek és nincs munkájuk. Az is kiderül, hogy idén augusztusig már több mint 83 ezer migráns kapott ilyen „ajándék bankkártyát" – amint a szervezet fogalmazott...

VEKERDY TAMÁS AZ ISKOLÁRÓL: ANNÁL NAGYOBB AJÁNDÉKOT, MINT HOGY EGYÜTT JÓ ÉREZHETJÜK MAGUNKAT, EGY GYEREK SEM KAPHAT!

FACEBOOK
Szerző: VEKERDY TAMÁS / FACEBOOK
2019.01.02.


"Annál nagyobb ajándékot, mint hogy együtt jól érezhetjük magunkat, egy gyerek nem kaphat!"  - olvasható Vekerdy Tamás idei évi első Facebook posztjában. "És ugyanígy jól kellene, hogy érezze magát az iskolában is. Mire egyesek rávágják, hogy ugyan már, az élet nem kerti ünnepély! Én speciel azt gondolom, hogy az élet minél több részének kerti ünnepélynek kellene lennie – arra kellene törekednünk, hogy az legyen, és többé-kevésbé újra meg újra azzá is tehetjük. Meggyőződésem, hogy az úristen nem azért tett minket ide, ebbe a gyönyörű teremtett világába, hogy egy életen keresztül csak gyötrődjünk, nyűglődjünk, görcsöljünk – úgy még az immunrendszerünk is rosszabbul működik, hamarabb megbetegszünk. A szenvedést nyilván egyikünk sem tudja megspórolni, az nemcsak a különböző bajokkal, veszteségekkel, tragédiákkal, de még a személyiség érésével is természetes módon együtt jár. Ám vegyük észre, hogy számos esetben teljesen fölösleges pluszszenvedést okozunk saját magunknak, ami olyan, mint a Karinthy-féle műtyúkszem. Tyúkszemek vannak, fájnak, hozzátartoznak az élethez – de érjük be annyival, amennyi adatik. Az, hogy még egy műtyúkszemet is beletegyünk a saját cipőnkbe, önsorsrontó marhaság! Ilyen a görcsösen teljesítmény-centrikus élet és ilyen ma nálunk az iskola is." Dr. Vekerdy Tamás: Belső szabadság

CSARNOKONKÉNT 30 MILLIÁRD FORINTBA KERÜLHET A KÉZI-EB

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.01.02.


Már körvonalazódnak a 2022-es magyarországi férfi kézilabda-Európa-bajnokság rendezésének sarkalatos költségei: Kocsis Máté elnök egy hónapja a szövetség rendkívüli küldöttgyűlésén tolmácsolta a kormány döntését, miszerint Budapesten egy 20 022 fő befogadására alkalmas gigacsarnok épül, amely Európa legnagyobb kézilabda-stadionja lesz. Amikor nyáron a szövetség elnyerte a férfi-Eb társrendezői jogát, még azt ígérte: a kontinenstorna 10–15 milliárd forint ráfordítást igényelhet. Az infrastrukturális beruházások azonban ennél nagyságrenddel többe fognak kerülni. A 2022-es Eb beruházásait Bardóczy Gábor révén kormánybiztos felügyeli. A nagy kézilabdacsarnok-építési hullám tavasszal indul.

A debreceni Főnix Aréna a tervek szerint XXI. századi infrastruktúrát kap, de az építkezés előtt statikai, gépészeti és a teljes elektromos hálózatot érintő vizsgálat hivatott eldönteni, pontosan mit kell majd felújítani. Az egyik rendezőelv, hogy a megújult csarnok megfeleljen a 2021-től érvényes európai uniós előírásoknak. Például az energiafelhasználás 25 százalékának újrahasznosított energiából kell származnia – ami nyilván emeli a költségeket.

A Veszprém Arénán nincs mit felújítani, nemrég épült, és valóban jól üzemel. Ezért gyakorlatilag lebontják. Azaz bővítik. Jelenleg 5200 férőhelyes, ám az érdeklődés akkora, hogy ennél több nézőt is simán elvinne a legjobb négy közé igyekvő csapat. Ráadásul az európai szövetség szabályai is szigorúak, a kontinenstornát csak nagy befogadóképességű csarnokokban lehet lebonyolítani ami elég egyedi építészeti logisztikát kíván. A legfelső karéjt és a tetőszerkezetet elbontják, és egy következő szintet építenek rá. A ma ismert lelátórészeket ugyancsak lebontják, szélesítik a pályát, és meredekebbek lesznek a lelátók, illetve oldalirányban is bővítik a teret. A VIP-szektort (ahol nemrég Simicska Lajos, újabban Mészáros Lőrinc baráti köre demonstrálja a szakértelmet) eltolják, így nincs akadálya, hogy 8,5 ezer ember drukkolhasson a meccseken...

PARLAMENTI SZÍNES (4.)

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MELLÁR TAMÁS
2018.12.19.


Amikor újsütetű képviselőként először léptem be az Országház törvényhozási patkójába, a parlamenti segítők megmutatták a helyemet, és elmagyarázták, hogy mindenekelőtt a képviselői kártyámat kell behelyezni a szavazógépbe, mert enélkül nem tudok szavazni vagy szót kérni, sőt még a jelenlétemet regisztrálni sem. Amikor pedig elhagyom az üléstermet, ki kell vennem a kártyámat, nehogy esetleg valaki illetéktelenül visszaélhessen vele, és az én nevemben szavazzon. Egyszerű, könnyen kezelhető rendszer, amely biztosítja a képviselők autonómiáját – gondoltam, és ennek tudatában használtam a számítógépes nyilvántartási és szavazási rendszert. Egészen 2018. december tizenkettedikéig.

Ezen a nevezetes napon ugyanis az történt, hogy a rendszer önállósította magát, a szavazógép anélkül is működött, hogy a képviselők behelyezték volna kártyájukat a szavazógépbe. Az ellenzéki képviselők nagy többsége a rendkívüli helyzetre tekintettel nem regisztrált a kártyájával, a rendszer mégis jelenlétet igazolt, és a szavazógép is működött. Vagyis bárki leadhatott szavazatot a nevemben az én helyemről, miközben a képviselői kártyám nem volt behelyezve a gépbe, és nem ültem a helyemen. Amikor erre a rendellenességre ellenzéki képviselőtársaimmal együtt rájöttünk, akkor mindannyian jól láthatóan mutattuk a kártyánkat, hogy az nincs a szavazógépben, ezért nem is lehetnénk jelenlevőnek regisztrálva, és nem is tudnánk szavazni. Ugyanakkor viszont a nagy eredménykijelzőkön rendre az jelent meg, hogy távol van 15–16 fő, miközben 40–50 képviselői kártya emelkedett a magasba az ellenzéki képviselők kezében.

Vajon mi történt a szavazógépes rendszerrel, egyszerűen csak elromlott? Ennek kicsi a valószínűsége, hiszen meghibásodás esetén nem tudta volna hajszálpontosan hozni a kétharmados kormánypárti szavazati arányokat azoknál a törvénymódosításoknál, amelyeknél erre szükség volt. Talán valakik átvették a számítógépes rendszer irányítását? De kik és milyen felhatalmazás alapján? És ha tényleg kézi vezérlésre állt át a rendszer, akkor mennyire biztos az, hogy a megállapított szavazati arányok a valóságnak megfelelőek, hiszen az ülésteremben bárki szavazhatott bárki helyett. A rendszer kézi vezérlésre való átállítására az idő biztosítva volt, hiszen több mint félórát csúszott az ülésnap kezdése a meghirdetett időponthoz képest. A parlamenti szavazórendszer „megbuherálása” után talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy április 8-án este miért is állt le a választási informatikai rendszer több órára, bár az egy másik történet lenne.

Érdemes néhány mondatban összefoglalni, mi is történt december tizenkettedikén az Országgyűlésben. Az ellenzék meg akarta akadályozni, hogy egyes törvénymódosítások (például közigazgatási bíróságok felállítása, a munkaidő-szervezés és a munkaerő-kölcsönzés stb. – röviden, népszerű nevén: rabszolgatörvény) végszavazása megtörténjen, ezért nem engedte fel a levezető elnököt a pulpitusra. A házelnök azonban úgy rendelkezett, hogy a levezető elnök a saját képviselői helyéről is levezényelheti a szavazást. Az ellenzéki képviselők folyamatosan zavarták a szavazás menetét saját helyük elhagyásával, fütyüléssel, szirénázással, molinók kifeszítésével, zászlók lengetésével és amatőr felvételek készítésével az eseményekről. Éppen ez utóbbi tevékenységüknek volt köszönhető, hogy a tájékozódni kívánó állampolgárok hiteles információkat tudtak szerezni az eseményekről, mert a hivatalos parlamenti közvetítés néhány perc után végleg megszakadt.

Mindenki másként értékeli az eseményeket, pártállás, vérmérséklet és nem utolsósorban az informáltsága alapján. A tapasztalt, sok négyéves periódust kiszolgált parlamenti munkatárs azt mondta nekem, hogy ilyenre vagy ehhez hasonlóra még soha nem volt példa a Házban. A kormánypárti oldal nem győzött szörnyülködni, erőszakról, példátlan atrocitásokról, puccskísérletről beszélt. A kevésbé kormánypárti, de konzervatív emberek ugyancsak elítélték az ellenzék viselkedését, a törvényhozási épület méltóságához nem illő magatartásmódnak vélték a történteket. A nem kormánypárti, ellenzéki vagy még az ellenzéket sem szerető emberek viszont egyetértettek az ellenzéki obstrukcióval, mi több, lelkesen üdvözölték, és arról beszéltek, hogy már korábban is határozottabban kellett volna fellépnünk nekünk, ellenzéki képviselőknek a fideszes önkénnyel szemben. Dióhéjban ennyi az, amit le tudtam szűrni a hozzám eljutott véleményekből. Nyilván majd a hozzáértők elvégzik ennek a napnak a szakszerű, tudományos igényű értékelését...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELÁTKOZOTT KÖZTÁRSASÁG: A MODERN MAGYARORSZÁG A NAGY VÉRES KÁOSZBÓL SZÜLETETT, ÉS ABBA IS HALT BELE

444
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.01.01.


2018 egyik legjobb magyar könyve Hatos Pál történelmi műve, Az elátkozott köztársaság – Az 1918-as összeomlás és forradalom története. A 425 oldalas könyvben Tisza István – az illiberálisnál is kevésbé demokratikus – rendszerének bukásától követhetjük végig az első magyar köztársaságot eredményező forradalmon át a Károlyi-féle külpolitika kudarcán keresztül a Tanácsköztársaság kikiáltásig, és végül néhány oldal arról is szól, milyen emléke maradt az első népköztársaságnak, és a végére teljesen meghasonlott Károlyi Mihálynak. A századik évforduló – és az Orbán-kormány Tisza-kultusza – jó alkalmat teremtett arra, hogy elemezze a legkevesebbet tárgyalt forradalmat.

A könyv nagy erénye, hogy végig tele van rengeteg apró érdekességgel, miközben a társadalom minden rétegében jelentkező változást megemlít. Mint kiderül, a forradalom és a modern magyar történelem kezdete annyira bonyolult és színes, hogy nem is lehet röviden megfogalmazni, miért alakultak a dolgok az összeomlás utáni hónapokban úgy, ahogy.

Minden adott volt egy jó kis forradalomhoz

Miközben főleg a szegények nyögték a világháború terheit, a gazdagok jól megszedték magukat rajta, sőt a papok is igyekeztek kizsákmányolni a parasztságot, például kérték, hogy menjenek vasárnap is dolgozni. Nem csoda, hogy ettől, illetve az orosz hadifogságból hazaérkezők elitellenessége miatt durván megfogyatkoztak a hívők. A nők száma ugrásszerűen nőtt a munkaerő-piacon (de továbbra sem vállalhattak tisztséget, és nem is szavazhattak), miután rengeteg férfit vittek a frontra, így a társadalom deformálódott, és bezuhant a születésszám is.

A legélvezetesebbek azok a részek, amikben a kellő iróniával mesélő Hatos Pál a későbbi nagy nevek kellemetlen emlékeit idézi fel: 1918 őszén ugyanis még rengeteg későbbi harcos szélsőjobboldali vagy antikommunista író, újságíró és politikus is lelkesedett a szocializmusért (Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond vagy Szabó Dezső), és az akkoriban sokak szerint ígéretes átalakulásokkal kecsegtető Leninre is többen felnéztek, mint ahogy azt utólag szokás bevallani. (A bolsevik forradalom után sokan arra számítottak – még maga Károlyi is –, hogy egy mindent felforgató világforradalom fog bekövetkezni.)

A kavalkádban olyanok is felbukkannak, mint a későbbi Kilián laktanyában cipő után kutató 13 éves József Attila vagy a 14 évesen még büszke magyar Arthut Koestler. A 18 éves Márai Sándor pedig a Vörös Lobogóba írt lelkendezve Révai József Tizenegyedik ige című verséről, illetve ott volt a Kommunista Írók Aktivista és Nemzetellenes Körének alapítói között – ezekről élete végéig hallgatott. A kétarcú Kosztolányi Dezső pedig később nappal jobbról kritizálta a rendszert, este pedig a Nyugat íróival múlatta az időt.

A Tisza-féle politikai elit az utolsó pillanatig nem értette meg, hogy a nemzetiségek tényleg el akarnak szakadni Magyarországtól. Kunfi Zsigmond erről a rövidlátó parlamenti többségről mondta azt, hogy: „Meghaltak, de még nem tudják.” Ma már elképzelhetetlen, de Zágrábban a vendéglőkben azt üvöltötték, hogy: „Éljen Szerbia!”, és a szerb himnuszt játszották, annyira örültek a magyar összeomlásnak. Ekkor jött rá a politikai elit is, hogy körülöttünk minden népnek jobb diplomáciai kapcsolatai voltak nálunk.

Károlyi Mihály október végi kormányalakítása annyira esetleges volt, hogy igazságügyi minisztert az eskütételre menet, a Budavári Siklóra várakozva szereztek maguknak, de Szladits Károly jogtudós „ijedtében kámforrá vált”, amikor várakozás közben megérkezett a hír, hogy Tisza Istvánt meggyilkolták. Horthy Miklós ekkoriban a hadügyminisztériumban munkáért kopogtatott, Hóman Bálint pedig szakszervezeteset játszott, aminek a nyomát később eltüntette.

Hatos Pál több bal-, de főleg jobboldali mítoszról is lerántja a leplet, például arról, hogy a (hivatalos nevén) Magyar Népköztársaság szabadkőműves puccs volt: ugyan sok szabadkőműves volt a kormányban, de ez nem magyaráz meg semmit, hiszen a szabadkőművesség is többnyire inkább konzervatív-nacionalista volt, és a nemzetek páholyai között is voltak törések...

ÖT TREND, AMI MEGVÁLTOZTATJA A VILÁGUNKAT

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: DOROSZ DÁVID
2019.01.01.


Sorsfordító éveket élünk. Világunknak az a berendezkedése, ami az 1800-as évek óta alapvetően határozta meg először a Nyugat, majd a globalizáció révén ma már szinte az egész emberiség életét, a szakadék felé halad. Mégpedig egyre gyorsabb ütemben – az óra kezd lepörögni alattunk.

Történetünk során megharcoltunk számos nagy kihívással: leküzdöttünk számos betegséget, meghódítottuk a Föld minden szegletét, embert küldtünk a Holdra. Mindezek alapja egy a 19. századtól kezdve kialakult egyensúly volt, aminek fő elemei a következők voltak:
- folyamatos lakosságnövekedés
- hullámokban jelentkező, de töretlen technikai fejlődés
- változó vezetésű, de stabil hegemón világrend
- és a Föld erőforrásainak egyre mélyülő kihasználása.

Most, a 21. század elején viszont oda jutottunk, hogy ez a fejlődési modell fenntarthatatlanná vált. Az elmúlt évtizedek eredményeképpen a jelenlegi globalizált, kapitalista modell mind környezeti, mind társadalmi szempontból aláásta saját fejlődésének alapjait. Ennek következtébenaz emberiség története során először nem egy nemzetnek kell egy mindent elsöprő veszélyt leküzdenie, hanem a nemzetközi közösségnek kell válaszolnia több különálló, de egymásra ható válság összeéréséből keletkező helyzetre...

BEINDULT MÁRKI-ZAY PÉTER MOZGALMA: MINDEN BECSÜLETES MAGYAR EMBERRE SZÜKSÉG VAN" - VIDEÓ!

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.M.
2019.01.01.


Az önkényuralom és korrupció elleni kiállásunkban nem számít, ki a jobb- és baloldali, minden becsületes magyar emberre szükség van a demokratikus jogállam helyreállításához. Mentsük meg hazánkat az orosz, macedón és magyar bűnözőktől, iszlamista diktátoroktól és terroristáktól, őrizzük meg a keresztény Európa demokratikus értékeit! Csatlakozzon MÉG MA és támogassa a szabad magyarok közös mozgalmát írta 2018 utolsó napján Márki-Zay Péter.

A független hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalma ugyanis szilveszter idején új honlappal és Youtube-csatornával indult el. A honlapon köszöntővideóban magyarázza el a mozgalom elnökeként debütáló Márki-Zay, hogy miért fontos cselekedni. A polgármester helyzetértékelést ad a mai Magyarországról, arról, hogy a korrupció elharapódzott, egy szűk családi- és baráti kör gazdagodik a mi adóforintjainkból, miközben csorbul a véleményszabadság, félni kell, s megszólalási lehetőség még a közszolgálatinak hazudott médiában sem maradt, hiszen az a hatalom propagandatermékévé vált.

Márki-Zay nemcsak a mozgalomhoz való csatlakozásra buzdítja a vele szimpatizálókat, hanem „a szabadság kis köreinek, a Kossuth-köröknek” a helyi szintű, vidéki és fővárosi megalapítására is. Mindez jelzi, a független polgármester és társai komoly építkezésbe kezdenek a 2019-es őszi önkormányzati választás előtt...

MIT JELENT, HA VALAKI BOLDOG POLGÁRI ÚJÉVET KÍVÁN?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.01.02.


...Mielőtt bárki szándékosan félreértené, semmi bajom a polgári új évvel. Olyannyira nem, hogy én magam is polgárnak tartom magam, sőt, meggyőződésem, hogy én már akkor is polgár voltam, amikor azok, akik ma ezt a kifejezést megpróbálják elorozni tőlem, még a legerotikusabb álmaikban sem voltak polgárok.

Nem a polgár kifejezés miatt vagyok kiakadva, sőt, ilyenkor év elején még semmin sem vagyok kiakadva. Csupán elgondolkodtam azon, hogy vajon miért olyan fontos valakinek, ez esetben egy általam ismeretlen hölgynek, hogy másokban tudatosítsa azt, hogy ő polgári új esztendőt kíván a többieknek?

Mitől más egy polgári boldog új év, mint, teszem azt, egy egyszerű, jelzők nélküli? Olyan ez, mint amikor a demokráciát valamikor azzal próbálták fokozni, hogy szocialista demokráciának nevezték.

Jó, nem játszom a hülyét, tudom én, mi az, amit az illető hölgy érzékeltetni akart velem, és a többiekkel. Azt, hogy ő polgár, amit jelen esetben nem azt jelenti, hogy volt gyerekszobája, hanem azt, hogy ő a polgárinak mondott oldal iránt van elkötelezve.

Szóval, csak annyit akartam mondani, hogy nem dőlök be az ismeretlen polgári hölgy jókívánságainak. Már csak azért sem, mert fogalmazhatott volna korrektebben. Egy fenét akart ugyanis nekem boldog új évet kívánni! Épp ellenkezőleg: azt akarja, hogy ne nekem, hanem neki legyen boldog új éve!

A KIRÁLY, BIZONY, MEZTELEN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2018.12.30.


Momentán ott tartunk, hogy Magyarország még nevében sem köztársaság – ténylegesen meg pláne – és nincs alkotmánya – mert hát az alapizé nem igazán helyettesíti , habár állítólag gránit szilárdságú, de leginkább csak márvány, mármint, sajt. Annyira büdös is.

Egy köztársaság nem attól az, hogy nincsen királya. Persze, akad olyan is, aminek van, de intézményei, működése köztársasági.

Orbán Viktor 2006-ban úgy fogalmazott, hogy a köztársaság csak ruha a nemzet testén. Vetkőzik is, de rendesen! Méghogy NER! Miben is áll a nemzeti együttműködés, amikor még a nemzet sem élvez Orbánnál semmi féle előnyt?

A nemzetnek ugyanis egy testnek, egy léleknek kellene lennie – már, ha vinni akarja valamire. Azonban, ahogy a testnek egyes részei se működhetnek egymás ellen – ha igen, akkor beteg, de nagyon – a nemzet alkotó elemei sem fordulhatnak egymás ellen, bármennyire is törekszik arra a hatalom. Na jó, az autoriter hatalom.

Orbán arra hivatkozik, hogy amit tesz, arra a nép hatalmazta fel. Nos, ha ez így van, ki kell jelentsem, ritka buta nép a miénk.

Csak abban bízhatunk, hogy a nép, az isten adta nép, előbb-utóbb meglátja, hogy a király, bizony, meztelen.

Úgy hallottam, januárban rózsaszín üvegű szemüvegeket fognak osztani az önkormányzatok. Viselése kötelező lesz.

KREKÓ PÉTER: ORBÁN EURÓPAI SZIMBÓLUMMÁ VÁLT ÉS EZT FENYEGETÉSRE HASZNÁLJA

HVG ONLINE
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.01.02.


Két éve is látszott már, hogy Orbán Viktornak szűkös a belpolitikai tér, és európai szerepálmai vannak, a magyar miniszterelnök személye azóta szimbólummá vált a nemzetközi politikában is. Ám sem a NATO-ban, sem az EU-ban nem nézik jó szemmel Orbán különutasságát, ez az ország marginalizálódásához vezet. Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával elemeztük várható jövőjét a nemzetközi politikában.

Fontos ponthoz értünk decemberben: az Orbán-rendszer igazi természete mutatkozott meg azzal, ahogyan az ellenzéki képviselőkkel bántak a köztévé székházában, és jellemző volt az is, hogy az esetet követően teljesen elmaradt a politikai oldalakon átívelő szolidaritás– mondja a hvg.hu-nak adott, az előző év eseményeit elemző interjúban Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

"Amikor már nincsenek érvek, jön az erőszak."

- mondja az elemző a decemberi fejleményekről. Az Orbán-rendszer mindeddig az erőszak alkalmazásának alacsony szintje mellett volt képes építeni magát, gyengíteni az ellensúlyait. Ez a példátlan eset viszont

"morálisan alááshatja a demokrácia látszatát továbbra is fenntartani akaró kormányzatot. Az MTVA-ban készült felvételek ugyanis egy igazi autoriter rezsimet idéztek."

Az ellenzék decemberi fellépése pár napig zavart okozott, a kormányoldali média egyszerre reagált hisztérikusan a parlamenti akciókra és a tüntetésekre, és közben próbálta bagatellizálni is azokat. Az Orbán-kormány kommunikációja annak ellenére nem kezelte jól a helyzetet, hogy az újabb kétharmados győzelmet hozó választások után pár hónappal nem kellene pár néhány ezres tüntetésnek zavart okoznia.

"A korlátlan hatalom érzéséhez párosuló arrogancia nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy idáig fajultak az események. Az arrogancia a Fidesz legsebezhetőbb pontja, szükségtelenül túlreagálnak bizonyos ügyeket, holott a társadalmi támogatottságuk és a rendszer stabilitása alapján ez szükségtelen volna" - mondja Krekó.

Már nem fontos a kisember
Krekó úgy látja, a tüntetéshullám nem lesz rendszerdöntő, de okozhat kellemetlenséget a kormánynak. A szomszédos, Magyarországnál kisebb Szerbiában több mint egy hónapja zajlanak a kormányellenes demonstrációk, jóval több tüntetővel, de Vucic elnök hatalma nincs veszélyben. Romániában is hónapokig voltak hatalmas kormányellenes tüntetések az elmúlt években, melyek nem vezettek érdemi politikai váltáshoz. (Az már csak érdekes egybeesés, hogy Macedóniában 2012-ben voltak hasonló atrocitások, és utána a Gruevszki-rezsim tovább keményített.)

A tüntetések üzenete azonban fontos, mint ahogy a túlóratörvény szimbolikája is, hiszen a Fidesz szembemegy az elmúlt évek „multiellenes”, szuverenitást hangsúlyozó, a munkavállalók és „keményen dolgozó kisemberek” érdekeinek védelmét hangoztató politikájával...

IGEN, NEM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.01.02.


Azt mondta újévi intelmeiben Áder álamelnök elvtárs: “Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent.” – És ezzel magára szabadította a poklot, mert ezen én elgondolkozok, és tudományos alapossággal bebizonyítom, hogy szaralak, meg a cimborái is, tehát elűzhetők, sőt, muszáj is lesz. Mondhatnád, nyájas olvasó, hogy ne szórakozzak, te ezt már magadtól is tudod. Ez igaz lehet, ámde mennyire örömteli meg hasznos, ha nem csak az érzéseinkre és ösztöneinkre hagyatkozva jelentjük ki, hanem filozófusok és egyházatyák gondolataival támasztjuk meg állításunkat, ugye.

Elsőként a szóhasználatról, hogy álemelnök úr mért egy l-es elnök, és mért nem kettő, mint más, normális országokban. Ezért, mert országunk nem normális, hanem ilyen különleges hely a Föld nevű bolygón, ilyen félfeudális, egészen fasiszta, malomalja, fokos hely. Csak itt érthetik meg az alattvalók az alaptörvény asztalának iszonyatát, s csak mimagyarok tudjuk, mi az a nemzeti konzultáció, ilyen a végtelen Univerzumban máshol nincs. Így, midőn a NER hajnalán az előző államelnök önmagát egy l-el írta be a történelembe, azóta ez így maradt, és így is lesz, míg a NER és még két nap.

Áder álamelnök elvtárs tehát csak egy kicsit nem a snecikre gondolt, meg a pontyokra, és máris belekeverte magát – pedig nem is óhajtotta – a szabad akarat, a liberum arbiturum igazából megoldhatatlan problémakörébe. Ez voltaképp azt vizsgálja, hogy Isten is gonosz-e, vagy ez a félresikerült teremtménye, az ember önszántából az, és nem eleve elrendelve. Nem mindegy ugyanis. A természettudományok és Sheldon felől közelítve azt tudjuk mondani a lökött fizikussal, hogy determinisztikus világban élünk ugyan, mégis van szabad akarat. Szükséges – mint ő mondta – táplálék bevitele az organizmusba, levegő meg víz ezek feldolgozásához, és a salakanyag ürítése, minden más választható.

Szellemi síkon nem ilyen egyértelmű a dolog, mert az okosok mindig mindent túlbonyolítanak. Ám meg kell hagyni, némelyik elképzelés feloldozást ad a hülyeségre, a gonoszságra viszont egyik sem. Arisztotelész szerint például a tudatlanságból elkövetett cselekvést nem az akarat irányítja, mert ebben az esetben az értelem nem figyelmeztet arra, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen a delikvens. Ez esetünkben a fideszes választók szemszögéből mérvadó, mert már Jézus is bocsánatot kért azok számára, akik nem tudják, mit cselekszenek. Áderilag előre nem jutottunk a görög segítségével azonban, nézzünk hát máshol körül...

A POPULISTÁK IS RÁÉBREDNEK EGY SZÉP NAPON, MINT EGYKOR CEASESCU, HOGY ITT A VÉG, NINCS TOVÁBB - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.02.


- A lengyel kormányfő az euruszkeptikus erők áttörésére számít a májusi európai választásokon és máris diktálni igyekszik az EU-nak 

- Magyarország és Lengyelország a nosztalgikus populizmus megtestesülése

- A magyar politikában főleg ott vannak alapvető bajok, ahol Orbán Viktor szét akarja verni a jogállamot

FT

A lengyel kormányfő a nacionalista és euroszkeptikus erők előretörésére számít a májusi Európa-választásokon és azt jósolja, hogy utána nagy változások lesznek az EU-ban. Szerinte Brüsszelnek az eddiginél sokkal inkább oda kellene figyelnie arra, amit főként a közép-európai tagok mondanak. Morawiecki úgy vélte, szó sincs arról, hogy a térség a tekintélyelvűség felé sodródna, amihez az újság szerint az adott alapot, hogy Magyarországon lecsaptak a civil társadalomra, Romániában a jogrendszert igyekeznek átalakítani, Lengyelország pedig a jogállam kapcsán vitázik az unióval. A politikus azzal érvelt, hogy a brüsszeli tisztségviselők egyáltalán nem értik a volt szocialista országokban kialakult helyzetet. Megismételte, hogy az igazságszolgáltatást azért kell megreformálni, hogy megszabaduljanak a rendszerváltás előtti káros örökségektől, de ez nem veszélyezteti a bírói függetlenséget.

Megjegyezte, hogy mit kapna Varsó, ha a lengyel rendőrség olyan erőszakosan lépne fel a tüntetők ellen, mint ahogy azt a francia karhatalmi szervek teszik a sárga mellényesekkel. Egyben sürgette az uniót, hogy ejtse a jogállami eljárást országa ellen, miután az Európai Bíróság döntése nyomán visszaveszik a lengyel Legfelsőbb Bíróság kényszernyugdíjazott bíráit. Azt közölte, ha nem ez történik, akkor az arról árulkodik, hogy Brüsszel politikai célokra aknázza ki a huzavonát, tekintettel a közelgő EP-választásokra. EU-források szerint azonban változatlanul aggályos egy sor további radikális lépés. A lap hozzáfűzi, hogy a felmérések szerint az elitellenes, nacionalista, szélsőjobbos pártok előretörtek egy sor országban. Nyerésre áll a Fidesz, Salvini Ligája, Le Pen tömörülése, valamint a német AfD, de ugyanez vonatkozik a PiS-re is.

Frankfurter Rundschau

Európának rengeteg a baja és a lista csak egyre hosszabb lesz. Az állapotokat jól jellemzi, hogy mostantól az a Románia a soros elnök, amelynél súlyos gondok vannak a jogállamisággal, miközben a britek nem egészen 3 hónap múlva kiválnak. Az összekötő erő gyengül, és ha minden igaz, előbb még rosszabbra fordulnak a dolgok, hogy utána talán javulásnak induljanak. A brüsszeli apparátusnak megvannak az eszközei, nehogy túl nagy károkat okozzon a tartós bukaresti válság. Ám új kezdetről nem beszélhetünk, bármennyire is sürgős volna. Már persze ha nem az történik, hogy lényegesen előretörnek az EP-választáson a populisták és a nemzeti konzervatívok, és ez még inkább összezilálja a hagyományos erőviszonyokat. De az alapgond az, hogy az egységes Európa mindig is inkább csupán álom volt, de még azt is kikezdi a külső-belső nacionalizmus és populizmus.

Egyes kormányok látják, hogy a tagság sok joggal és még több pénzzel jár. Vannak kötelezettségek is, ám azokról szívesen megfeledkeznek, amikor az célravezető a nemzeti politika szempontjából. A szankciók azután csak a legritkább esetben váltanak ki elriasztó hatást. Egyébként sem lehet egyetlen államot sem kizárni az EU-ból. De a migráció ügyében várhatóan az idén sem találnak megfelelő választ. Így nyomás alatt marad a schengeni rendszer, miközben egység híján még minimális megoldásokat is elodáznak. Azon kívül továbbra is várat magára a közös menedékrendszer. A populista olasz vezetés éppen úgy nem mozdul ez ügyben, mint a mind inkább tekintélyelvű magyar kormány vagy a lengyel nemzeti konzervatívok. Az sokat elárul, hogy az Európai Néppárt képtelen volt kirakni a Fidesz szűrét. Lehet, hogy ily módon rövid távon békét teremt a saját soraiban, de a hitelességének egyáltalán nem segít.

A külpolitikában szintén vastagon jelen vannak a nézeteltérések, az unió beszorult Oroszország és az USA közé. Szóval mindenütt vita van, ahová csak néz az ember. Még a német-francia motor sem működik. Vagyis a jelek szerint megy tovább a gittrágás. A helyzetet úgy lehet megvilágítani, hogy az EU tudja, milyen nehézségekkel küszködik, csak nem képes azokat megoldani, de egyébként minden a legnagyobb rendben.

Guardian

A kommentár azt tanácsolja Európának, hogy ha az a jelenlegi nehézségek láttán, angol és amerikai mintára vissza akar révedni a múltba, akkor válassza a rendszerváltás időszakát, mert abból reményt tud meríteni. Akkor még a derűlátás, a jövőbe vetett hit és az emberség érzete volt a jellemző, ami 180 fokban különbözött a mai megosztottságtól és acsarkodástól. Annak idején a földrész középső és keleti részén javarészt békés forradalmak söpörtek végig, lásd, amikor Ceausescu rájött, hogy nem tudja leverni a tömegmozgalmat és neki már vége. És az ámulattal teli csodálkozás átterjedt a Nyugatra. Csakhogy utána a nyugati arrogancia folytán olyan brutális szabad piaci hatások érték az újonnan felszabadult országokat, hogy annak utóhatásai ma is érezhetőek. A Balkán sorsa szintén azt tanúsítja, hogy gyakran teljesen alaptalan volt a lelkesedés.

Manapság Magyarország és Lengyelország a nosztalgikus populizmus megtestesítője. A putyini orosz államrend a jelek szerint bosszút áll a 89 utáni megaláztatásokért, a szovjet korra vezeti vissza a gyökereit. Úgy tűnik, hogy megrekedtünk az erős embereknél és a féktelen nacionalizmusnál. A 3 évtizeddel ezelőtti szabad szellemet kiszorította az online csőcselék csaholása. De 1989 nagy tanulsága, hogy a demagógok és a sarlatánok számára egyszer eljön a ceausescu-i pillanat, és a falak végül leomlanak...