Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2019.01.02.
De miért pont oda?
A történetet érdemes egy kicsit messzebbről indítani. A Budai Várnegyedben található Sándor-palotát a magyar állam Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete alapján 1867-ben még csak kibérelte, 1881-ben pedig már meg is vásárolta, kormányrezidenciának.
1867 és 1945 között szinte folyamatosan ez volt a mindenkori miniszterelnökök fő helye, a két világháború közt pedig Horthy Miklós használta rezidenciájaként az épületet. A Sándor-palota a II. világháborúban azonban szinte teljesen megsemmisült, az azt követő évtizedekben pedig a hatalom leginkább nem foglalkozott sem a budai Várral, sem mindazzal, amit a terület szimbolizált. A Sándor-palota külső arculatát csak a rendszerváltás évében állították helyre, a az épület teljes helyreállítása pedig 2000 és 2002 közt történt meg.
A dátum itt fontos: már akkor is azt beszélték, hogy az első Orbán-kormány miniszterelnöke szívesen felelevenítené a hagyományokat, és visszaköltöztetné enmagát a Várba, az akkori áron számolt beruházás 2,2 milliárd forintba került. Csakhogy jött a választási vereség, így 2002-ben a Sándor-palotában Orbánék már csak egy gesztusértékű, utolsó kormányülést tartottak. A soron következő miniszterelnök, Medgyessy Péter pedig közölte: ő nem szeretne beköltözni, de hogy a felújított épület mégse heverjen parlagon, 2003-tól ez lett a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája. Az első beköltöző a tisztséget 2000-től betöltő Mádl Ferenc lett.
A történetet érdemes egy kicsit messzebbről indítani. A Budai Várnegyedben található Sándor-palotát a magyar állam Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete alapján 1867-ben még csak kibérelte, 1881-ben pedig már meg is vásárolta, kormányrezidenciának.
1867 és 1945 között szinte folyamatosan ez volt a mindenkori miniszterelnökök fő helye, a két világháború közt pedig Horthy Miklós használta rezidenciájaként az épületet. A Sándor-palota a II. világháborúban azonban szinte teljesen megsemmisült, az azt követő évtizedekben pedig a hatalom leginkább nem foglalkozott sem a budai Várral, sem mindazzal, amit a terület szimbolizált. A Sándor-palota külső arculatát csak a rendszerváltás évében állították helyre, a az épület teljes helyreállítása pedig 2000 és 2002 közt történt meg.
A dátum itt fontos: már akkor is azt beszélték, hogy az első Orbán-kormány miniszterelnöke szívesen felelevenítené a hagyományokat, és visszaköltöztetné enmagát a Várba, az akkori áron számolt beruházás 2,2 milliárd forintba került. Csakhogy jött a választási vereség, így 2002-ben a Sándor-palotában Orbánék már csak egy gesztusértékű, utolsó kormányülést tartottak. A soron következő miniszterelnök, Medgyessy Péter pedig közölte: ő nem szeretne beköltözni, de hogy a felújított épület mégse heverjen parlagon, 2003-tól ez lett a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája. Az első beköltöző a tisztséget 2000-től betöltő Mádl Ferenc lett.
De Orbán Viktor nem felejt.
A 2010-es kormányváltás után óriási átszervezések kezdődtek, az Alaptörvény (sokszori) átírásától a Kossuth tér átépítéséig számos olyan intézkedés történt, amelyekből kiderült: a Fidesz-KDNP kétharmados hatalmát rendszerszintű változtatások kivitelezésére fogja felhasználni.
A Kossuth tér e tekintetben kifejezetten fontos, hiszen az Orbán-kormányok mindig szerettek a szimbólumok nyelvén kommunikálni. A nemzet főterének átépítése pedig elég egyértelmű ideológiai irányt jelölt ki: mintegy 70 évet kívánt nagyvonalúan kitörölni a magyar történelemből, hogy visszaállítsa a tér„képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapotát”.
Vagyis tulajdonképpen a szemünk se kéne, hogy rebbenjen a miniszterelnök ismételt Várba költöztetésének hírétől: hiszen ez is csak egyfajta visszatérés lenne a ’44 előtti állapotokhoz…
Az ötlet egyébként újra 2014 februárjában robbant be a közbeszédbe, ekkor kerültek nyilvánosságra azok a tervek, amelyek (akkor még Lázár János irányítása alatt, Zoboki Gábor tervei alapján) az egész Várnegyedet felforgatták, hogy a miniszterelnök méltó helyen végezhesse a munkáját. Ez még a második kétharmados választás előtt történt, így volt némi rizikó a tervek kiszivárgásában (ahogy 2002-ben, úgy 2014-ben is rásüthette az ellenzék az urizálás bélyegét a magát általában egyszerű vidéki fickónak beállító miniszterelnökre), főleg, hogy egy sor, a Várban helyet kapó intézmény, köztük az Országos Széchényi Könyvtár sora is bizonytalanná vált az átszervezések miatt...
