ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG, ERŐSÖDŐ EURÓPAI PARLAMENT

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: SZICHERLE PATRIK
2019.12.03.

Megszavazta az Európai Parlament az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságot. A testület kinevezését 461 EP-képviselő támogatta, 157 nem és 89 tartózkodás mellett, ami azt jelenti, hogy az új Bizottság december 1-jétől megkezdhette működését. A Bizottságnak a jövőben nem csak számos kihívással kell szembenéznie, de intézményi konfliktusok is nehezíthetik majd a munkáját, mivel az Európai Parlament szerepe egyre jobban felértékelődik. A Political Capital öt pontja az új Európai Bizottság megválasztásával kapcsolatban.

1. Komoly szakpolitikai kihívásokkal néz majd szembe az új testület. Ursula von der Leyen ígéretei szerint mandátuma első 100 napjában a Bizottság törvényjavaslatokat nyújthat be klímapolitikai, illetve digitális- és szociálpolitikai témákban. Szimbolikus lépés, hogy von der Leyen első munkanapját az ENSZ klímacsúcsán tölti. Az elnöknek szembe kell néznie továbbá a britekkel ápolt jövőbeli viszonnyal, a migráció, valamint a következő uniós keretköltségvetés kérdéseivel is. Egyes ügyekben a Bizottságon belül sincs egyetértés. A tagállamok és az uniós intézmények között továbbra is nehéz lesz megtalálni az egyensúlyt, különösen a fentebb felsorolt kulcsfontosságú szakterületek esetében. Ha azonban sikerül kölcsönösen előnyös kompromisszumokat kötni, az EU kezdeményező világpolitikai szereplővé léphet elő a globális környezeti problémák elleni küzdelem és a digitális nagyvállalatok szabályzása terén is.

2. Fókuszban az Európai Unió jövője. Hamarosan megkezdődhet az „Európai Unió Jövőjéről szóló Konferencia” szervezése. A tervezetről már született egy közös német-francia javaslat is, ami szerint a konferenciának uniós és tagállami intézmények, szakértők és az európai állampolgárok bevonásával kellene döntenie az uniós szakpolitikák jövőjéről, esetleges alapszerződés-módosításokról és az EU hatékonyabb működéséről. Manfred Weber a konferencián vár döntést a jövő bizottsági elnökeinek jogilag kötelező erejű kiválasztási folyamatáról, de vélhetően leküzdhetetlen tagállami ellenállásba fog ütközni. Az Unión belül már most vitatéma, hogy megnyissák-e a szerződés-módosítás lehetőségét, illetve hogy ki legyen a konferencia elnöke. Az uniós és tagállami szereplőknek figyelmet kell majd fordítaniuk arra, hogy az átlag uniós állampolgárok széles körben hallathassák hangukat és kézzelfogható eredményei legyenek a konferenciának, ez ugyanis javíthatná a szervezetbe vetett bizalmat, és erős választ adna több, az unió demokratikus legitimitását megkérdőjelező dezinformációs narratívára is...

ITT OLVASHATÓ