Szerző: FORGÁCS IMRE
2019.12.08.
Negatív utópiának mondják azokat az irodalmi műveket, amelyek szerzői a kortársak figyelmét a közelgő társadalmi katasztrófákra igyekeznek ráirányítani. Az ábrázolás módja gyakran eltúlzott, néha ironikus. Swift híres regénye, a Gulliver utazásai már 1726-ban megszületett, mégis Aldous Huxley és George Orwell angol írókat tartják a műfaj klasszikusainak. Huxley a Szép új világban a 26. századba vezeti el az olvasót. A Londonban játszódó történet szerint a legkorszerűbb géntechnológia és a hipnózis már átalakította a világot. A kívülről irányított társadalom víziója azért is félelmetes, mert csaknem száz évvel a genetika tényleges robbanása és a közösségi média diadalútja előtt keletkezett. Hasonlóan embertelen társadalmat mutat be látnoki erővel Orwell az 1984 című szatirikus regényben. Itt a Nagy Testvér mindenkit figyel, és – egyebek mellett – gondolatrendőrség is működik.
Talán nem árt emlékeztetnünk arra, hogy Huxley műve 1932-ben jelent meg. Egy évvel korábban, mint ahogy Adolf Hitlert kancellárrá választották az akkori világgazdasági válságba belefáradt németek. Orwell nagyszerű regénye 1949-ben jelent meg. A fordulat éve után Magyarországon is látni lehetett, hogy – a sztálini birodalom részeként – merre tartunk. Ha hetven évvel később körülnézünk a világban, megint nem egyszerű érveket találnunk ahhoz, hogy optimisták maradhassunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.