Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.13.
A lengyel, a magyar és a cseh vezető összecsapott nyugati kollégáival a brüsszeli EU-csúcs első napján a 2050-re meghirdetett klímasemlegesség ügyében. A három állam pénzt akar, hogy átállítsa energiaiparát, miközben abban nagy szerepet szán az atomreaktoroknak. A tudósítás, amely még a megállapodás előtt készült, kiemeli: a holtpont éppen egy nappal azután állt be, hogy a Bizottság közzétette 100-milliárd eurós tervét, rámutatva, hogy az olyan jelentőségű a légkör védelme szempontjából, mint egykor a holdra szállás volt az űrkutatásban. De kudarc volna Ursula von der Leyen számára, ha elképzelése mindjárt az első akadályon elbukna. A hangot Orbán Viktor adta meg, aki azt sürgette, hogy a kevésbé tehetős keleti tagok kapjanak nagyvonalú és pontos anyagi biztosítékokat, hogy be tudják zárni a jelenleg még igen fontos szénerőműveket. De utána leginkább mégis a lengyelek és a csehek feküdtek keresztbe. Ausztria, Németország és Luxemburg élesen ellenzi Prága szándékát, hogy újabb nukleáris blokkokat építsen. Varsó amellett kardoskodott, hogy az üvegházhatás elleni erőfeszítések miatt nem kurtítsák meg az új tagok felzárkóztatására szánt alapokat. Magyarország esetében az energiatermelés egyharmada származik Paksról, szénből kevesebb, mint 15 %, de a kormány célja az, hogy 2030-ra lehúzzák a rolót ez utóbbi létesítmények és a szükségletet atom- és gázerőművekből, valamint megújuló forrásokból és importból fedezzék. Viszont a következő hosszú távú költségvetés kapcsán aligha vergődnek zöld ágra a résztvevők. A luxemburgi kormányfő ezt úgy érzékeltette, hogy egyesek kevesebbet akarnak fizetni, mások többet szeretnének kapni, megint mások új dolgokat javasolnak. Ebből pedig csak nehezen jön ki elfogadható eredmény.
A vezércikk nem győzi dicsérni, hogy az EU a klíma megmentéséért folyó harc élére áll a világban, ám arra figyelmeztet, hogy sokan még egyáltalán nem mérték fel, mekkora költségekkel jár is ez, márpedig a populisták csak a tömegméretű felháborodásra várnak, ami akkor következik be, ha a kiadásokat nem egyenletesen osztják el. Mindenesetre eddig senki más nem hirdetett ilyen átfogó programot. A karbonsemlegességhez teljes egészében át kell alakítani a gazdaságokat. Hogy ezt elérjék, ahhoz be kell vetni minden politikai eszközt, anyagilag pedig apait, anyait. Ám fennáll a veszély, hogy az unión belül kiéleződnek a társadalmi, politikai és földrajzi ellentétek, noha abban minden tagállam egyetért, hogy cselekedni kell. Egy sor kulcskérdés még tisztázatlan. A lengyel, a magyar és a cseh kormány azon van, hogy nagyvonalú támogatást kapjon e célokhoz a következő költségvetésben, mielőtt teljes mértékben vállalja a közös tervet az üvegházhatás visszaszorítására. Ugyanakkor nagy ellenállás várható az unió kereskedelmi partnerei részéről, hiszen a nemzetközi hajózásban és repülésben is le kell nyomni a kibocsátási normákat. De az intézkedések nagyban érintik a közösség importját is, ha a származási országok nem tesznek eleget a levegőszennyezés ellen. Hogy az EU meg akarja menteni a Földet, az dicséretes. De sokkal nehezebb lesz megcsinálni, mint a holdra szállást.
A lap szerint még csak kezdeti stádiumban van a jogállami eljárás Magyarország és Lengyelország ellen, de egy sor főváros, köztük Berlin és Párizs igen visszafogott ez ügyben. Márpedig ez arra utal, hogy nem egykönnyen megy majd az átállás a következő szakaszra, ahol már felvetődik a konkrét szankciók lehetősége, ideértve a szavazati jog felfüggesztését. Ám most olyan viták jönnek, így a klímáról, a költségvetésről, a migrációról, ahol egyhangú döntés szükségeltetik és senki sem akarja bonyolítani a helyzetet, még akkor sem, ha Ursula von der Leyen a hírek szerint pártolja, hogy kapcsolják össze a jogállam betartását, illetve a brüsszeli támogatásokat. A Bizottság azonban egyelőre csupán ott tart, hogy évente készülne jelentés a tagállamokról az ügyben, mennyire tartják tiszteletben azok a közös értékeket, illetve szabadságjogokat. Ily módon le lehet higgasztani a kedélyeket, ám az EP pontos határidőket és igazi döntéseket sürget.
FT A kelet-európai államok azt hangsúlyozzák, hogy nehéz addig egyértelműen beállni a nagy ívű klímacélok mögé, amíg teljesen bizonytalan az unió következő hétéves költségvetése. A lengyelek azt akarják kivívni, hogy ne csökkenjen se a kohéziós, se az agrártámogatások összege. Arra hivatkoznak, hogy mindkét terület alapvető a klímasemlegesség eléréséhez. Ugyanezt állítják a magyarok és a csehek is. Ám egy EU diplomata szerint ha eleget tesznek ezeknek az igényeknek, akkor Pandora szelencéje nyílik meg, mert más tagok is igyekeznek majd keresztülvinni saját követeléseiket, noha még egyelőre teljesen kialakulatlanok a következő büdzsé keretei...
FT A kelet-európai államok azt hangsúlyozzák, hogy nehéz addig egyértelműen beállni a nagy ívű klímacélok mögé, amíg teljesen bizonytalan az unió következő hétéves költségvetése. A lengyelek azt akarják kivívni, hogy ne csökkenjen se a kohéziós, se az agrártámogatások összege. Arra hivatkoznak, hogy mindkét terület alapvető a klímasemlegesség eléréséhez. Ugyanezt állítják a magyarok és a csehek is. Ám egy EU diplomata szerint ha eleget tesznek ezeknek az igényeknek, akkor Pandora szelencéje nyílik meg, mert más tagok is igyekeznek majd keresztülvinni saját követeléseiket, noha még egyelőre teljesen kialakulatlanok a következő büdzsé keretei...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.