Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.12.16.
Vészcsengő a Fidesz-kormányzat számára az önkormányzati választások kimenetele – nyilatkozott lapunknak Stumpf István volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter. Bár az elmúlt években kevesebbet foglalkozott a társadalomszerkezet változásaival, most úgy látja, hogy szociális okokból a többség nem akar kormányváltást – lehet azonban, hogy morális értelemben igen. Szerinte ha az érzelmi tiltakozás mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, az komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.
– Mi vette rá arra a nyolcvanas években, hogy ne csak tanulmányozza a politikát, hanem cselekvőként be is kapcsolódjon?
– Úgy értékelem a nyolcvanas éveket, mint a magyarországi civil társadalom újjászületését. Az egyetemi ifjúság számára 1981 vízválasztó év volt: többen, így Szilvásy György, Nagy Imre, Gyurcsány Ferenc a KISZ-reform irányába mozdultak. Még hittek abban, hogy lehet változtatni, bár Kádár nagyon félt az ifjúságtól, tehát kevés volt a mozgástér. A többiek, okulva a független ifjúsági érdekvédő szervezet megalakítási kísérletének a leveréséből, alternatív irányt vettek, voltak, akik a Dialógus, mások a szakkollégiumok felé. Nyolcvanháromban alakítottuk meg a jogász társadalomtudományi szakkollégiumot, amely csak öt évvel később vehette fel a Bibó nevet. A kollégiumi szocializációnak volt köszönhető a Fidesz intellektuális előkészítése. Ott voltam a Fidesz megalakulásakor, mint kollégiumigazgató, de nem léptem be. Féltettem azokat az egyetemistákat, felelősséget kellett értük viselnem. Senki nem látta, hogy a rendszerváltás merre fog kifutni, a Grósz- vagy a Pozsgay-vonal győz-e...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.