Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.12.28.
Találtam egy szöveget a Facebookon, napra pontosan nyolc évvel ezelőtt, 2011. december 28-án. Amikor elkezdtem olvasni, az volt az első gondolatom, hogy én írtam. Miután rájöttem, hogy nem én voltam az elkövető, találgatni kezdtem, ki lehetett. Három „gyanúsítottam” volt, az olvasóra bízom, találja ki, hogy ki a szerző: Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Debreczeni József? Esetleg valaki más? (Megoldás az írás végén.)
"Ugye szeretnék tudni, hogy mi van Orbán fejében? Szerintem tudjuk.
Jöttek fiúk a nyolcvanas évek elején vidékről Pestre – igen, ők csak így mondták -, és jogászok, közgazdák kívántak lenni. Mélyről jöttek, családjaikat dolgos emberek alkották, többségükben kétkezi munkások. Jöttek Pápáról, Felcsútról, Csornáról. Be kívánták tetőzni anyjaik, apjaik küzdelmét: kitörni a reménytelenségből, a szegénységből, a névtelenségből.
Kádár világa részben jó terep volt, emelte a tehetséges munkásgyereket. Utat nyitott, de csapdát is állított: Mephisto konfliktusát ismételte. Az emelkedésért mennyi kompromisszumot vállalhatsz a diktatúrával? – ez volt a legfontosabb erkölcsi kérdés akkoriban. Orbánék erősnek és bátraknak tűntek. Erkölcsösnek. Jobbnak, mint sokan közülünk.
Sokáig lehetett hinni bennük. Egészen 1992-1993-ig. A székház-botrány megrepesztette a tisztaság arcát. Azóta Simicska ocsmány pártja lettek. A tökélyre fejlesztett korrupcióé, az erőszakosságé, a kíméletlenségé"...
Sokáig lehetett hinni bennük. Egészen 1992-1993-ig. A székház-botrány megrepesztette a tisztaság arcát. Azóta Simicska ocsmány pártja lettek. A tökélyre fejlesztett korrupcióé, az erőszakosságé, a kíméletlenségé"...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.