Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.12.14.
Sokan megírták, elmondták már, mi a probléma az új tb-szabályzással. Nem az, hogy komolyan veszik a járulékfizetési kötelezettséget. Igaz ugyan, hogy az a 2-3 milliárd, amit ezzel remélnek behajtani, nem sokat segít az egészségügyön (csak a kórházak adóssága 70 milliárd), de azért minden pénz számít. Már ha azoktól szedik be, akik ezt ki is tudják fizetni, és önhibájukból maradtak el. Na, itt kezdődnek a bajok.
1. Kezdjük azzal, hogy társadalombiztosítás eleve csak névleg létezik. Éppen a 2011-es új Alaptörvény szüntette meg a tb 120 éves rendszerét, ezt a fogalmat egyszerűen kivette az alkotmányból.. Ezzel megszűnt az alkotmányos jogosultság arra, hogy aki nyugdíj- és egészségügyi járulékot fizet, az biztos lehet abban: lesz nyugdíja és ellátása. Amit járuléknak hívunk, az átváltozott egyszerű adóvá, amit az állam -.akár a többit- úgy használ fel, ahogy akarja.
2. Persze az adókat is meg kell fizetni. Ez eddig úgy történt, hogy a dolgozók után a munkadójuk fizették be az összeget, a nyugdíjasok, diákok, GYES-en, GYED-en lévők, hajléktalanok, a járási hivatal által igazolt szociálisan rászorultak után az állam. A többiek (kb. 300.000 ember) maguk fizethettek havi 7500 (jövőre 7710) ft-ot. Ha valaki ezzel adós maradt, azt ellátták ugyan, de utólag az adóhivatal behajtotta rajta - nem a kezelés csillagászati árát, hanem az elmaradt járulékot. Vannak ezen felül 400.000-en (nyilván a legszegényebbek, a periférián élők), akiknek nincs TAJ-számuk, soha be sem jelentkeztek, nem is vettek igénybe orvosi ellátást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.