Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.12.09.
A 2008–2009-es globális válság óta megváltozott az infláció természete. Ennek egyik jellemzője, hogy gyengült az árfolyam és az infláció kapcsolata – állítja egyhangúan a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, az alelnök Nagy Márton, a főközgazdász Palotai Dániel és a monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató, Virág Barnabás, akik a minap vázlatszerű írásban elemezték az új idők új fejleményeit.
Lehet, hogy ez a kapcsolat valóban gyengült, de bizonyára nem szűnt meg, erre az elmúlt napokban is akadt bizonyíték. Miközben a magyar – és a román – gazdaság produkálja a legnagyobb inflációt az unióban, a forint a minap újabb mélységi rekordot állított fel, amikor egy euróért 337,27 forintot kellett adni. És bár a lej 4,78 eurós árfolyama is negatív rekord, a román valuta értékvesztése még mindig szerényebb, mint a forinté.
Némi kapcsolat az árfolyam és az infláció között a magyar gazdaság csaknem egy évtizedes adatait vizsgálva is felsejlik. A 2010-es évet bázisnak tekintve a forint körülbelül 20 százalékot gyengült, miközben a fogyasztói árak szintje történetesen 21 százalékkal emelkedett. Összehasonlításképpen: Romániában is közel ekkora volt az infláció, viszont a lej cirka 16 százalékkal értékelődött le...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.