Szerző: DOROS JUDIT
2019.12.23.
Azoknak kerül legtöbbe a fűtés, akiknek a legkevesebb pénzük van rá: szigetelés nélküli házakban, rossz kályhákkal, silány tüzelővel csiholnak meleget.
- Fogtam két nagy rafiaszatyrot azoknak jó erős a fülük, meg vittem az ásót is. Busszal átmentem Farkaslyukba, ott felkapaszkodtam a meddőre, és elkezdem gödröt ásni. Ha szerencsém volt, nem kellett mélyre mennem, a felszínen is találtam annyi szénrögöt, amivel megtelt a két táska, s jöhettem vissza Ózdra, a családhoz. Ha okosan használtuk, és csak reggel meg este fűtöttünk be, két napig is kitartott, de általában elfogyott egy nap alatt. Ha nem volt fa, meg szén, rádobtuk a rongyokat meg a cipőt is a kályhára. Gumit azt nem, attól féltettem a gyerekeket, de látom reggelente itt a környéken, hogy a nagy abroncsokat fűrészelik fel: olyankor tudom, hogy mindjárt elönti a fekete füst a telepet.
Az 53 éves ózdi Berki Zoltán mesélte mindezt: ő is egyike volt azoknak azoknak, akikkel a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület vezetője, F. Nagy Zsuzsanna és kollégái ősszel kérdőíves felmérést készítettek, hogy megismerjék a térségben élő hátrányos helyzetű családok fűtési szokásait. - Sokszor elég volt az udvarra vagy épp a tüzelőberendezésre pillantani, hogy tudjuk, bármit, akár a bútorok egy részét is elégetik tél végére tehetetlenségükben ezek a családok. Az ilyen környezetben élő gyerekek már a tankönyveiket sem hozzák haza az iskolából, mert azok is a kályhában kötnének ki. A rossz energiahatékonyságú vityillókban háromszor, négyszer annyi tüzelőanyagra van szükség, hogy kihúzzák a telet, mint másoknak, hiszen a nyílászárók résein, a falakon, a födémen szinte akadálytalanul szökik ki a nehezen előállított meleg – foglalta össze a környezetvédő.
Miskolcon, Ózdon, Farkaslyukban az ilyen telepeken élőkkel beszélgetve kiderült: van, aki falopással próbálja átvészelni a telet, de a PET-palackoktól az ingyenes osztásokon kapott ruhán át az építkezési hulladékok között talált mázolt ablakkeretekig, egyéb műanyagig mindent tűzre vetnek, csak ne fázzanak. De még ha olykor jut is egy-egy család udvarára félig-meddig normális tűzifa – szociális támogatásként kapott egy-egy köbméternyi - akkor is gond, hogy a legtöbben rossz hatékonyságú román teakályhákban, dobkályhákban, vagy a leginkább csak hangulatteremtésre alkalmas látványkandallókban, alig 40-50-os hatásfokkal tudnak tüzelni.
A kémények kormosak, a silány tüzelő miatt pedig rendszeresen el is dugulnak. A szegények által lakott utcákban a kémény nélküli házak sem ritkák: ilyenkor a falon vájt lukon vezetik ki a kályhacsövet, ami miatt a réseken befelé is visszaömlik a füst, veszélyeztetve a lakó egészségét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.