MEGSZÜNTETHETIK A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPOT, JÖHET AZ ÚJABB KÖZPONTOSÍTÁS

INDEX
Szerző: -KB-
2019.12.04.

Az Index több forrása megerősítette, hogy a kormányzat egy kulturális törvénymódosítás-csomag elfogadását tervezi, amely szerint január elsejével teljesen megszűnne az állami kulturális támogatások jelentős részét eddig szétosztó Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a minősítéssel nem rendelkező, azaz független színházak a jövőben nem kapnának működési támogatást, a színházigazgatók kinevezésében pedig vétójoga lenne Kásler Miklós miniszternek, aminek a vidéki színházakon kívül komoly jelentősége lenne a nemrég ellenzékivé vált fővárosban is, ahol a legtöbb színház fenntartója a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat.

A kiszivárgott információról elsőként az Artportal írt, de hivatalosan senki nem erősítette vagy cáfolta meg. Az Index megkereste a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Demeter Szilárdot, mert úgy tudjuk, neki is szerepe lehetett a tervezet kidolgozásában. Demeter azonban elhárította a kérdésünket, azt felelve: „Döntés-előkészítői anyagokról amúgy sem állna módomban nyilatkozni, ha egyébként formálisan lenne közöm hozzá.”

Az állítólag megszűnésre ítélt NKA alelnöke, a szervezetet ténylegesen vezető Lőrinczy György (az NKA elnöke formálisan a miniszter, Kásler Miklós) azzal hárította el érdeklődésünket, hogy a törvénymódosításokat nem az NKA-ban készítik, hivatalos tájékoztatást csak az Emberi Erőforrások Minisztériuma tudna adni. Az EMMI sajtóosztályának nem szokása válaszolni az Index megkereséseire, de ha mégis megtennék, frissítjük a cikket. Az NKA-val együttműködő Magyar Művészeti Akadémiában sem akartak nyilatkozni addig, ameddig nincs szó hivatalosan közzétett tervekről.

Információink szerint, ha gyorsított eljárásban, már jövő héten elfogadják a törvényt, akkor 2020. január elsejével szűnne meg az NKA, és helyette egy „kultúrstratégiai tanács” kezelné azt a pénzt, amellyel eddig az NKA rendelkezett. A tanács ágazatonként egy-egy kiemelt intézmény vezetőiből állna össze, fölöttük Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter állna.

A salátatörvény egy lényeges ponton módosítaná az előadó-művészeti törvényt is: kikerülne a szövegből a minősítéssel nem rendelkező, független színházak működési támogatására vonatkozó kitétel, azaz ezek a társulatok az éves működésre nem, csak egyes produkciókra pályázhatnának. Független színházi forrásaink szerint ezt a komolyabb infrastruktúrával – akár épülettel – rendelkező társulatok egészen biztosan nem élnék túl, mert az egyes előadások költségeit fedező támogatásokból nem tudnák kigazdálkodni a további költségeket, vagy pedig az új fővárosi önkormányzatra hárulna a kieső források pótlása. Ugyanez a rendelkezés vonatkozna a szabadtéri és a nemzetiségi színházakra is.

Forrásunk szerint az intézkedést anyagi okokkal nehéz lenne indokolni, mivel

NAGYJÁBÓL 1 MILLIÁRD FORINT KÖRÜLI ÖSSZEGRŐL VAN SZÓ. EHHEZ KÉPEST A KORMÁNY ÁLTAL CSAK A KULTÚRTAO-KOMPENZÁCIÓRA FORDÍTOTT ÖSSZEG TÖBB MINT 37 MILLIÁRD FORINT.

A módosítás harmadik eleme az lenne, hogy a színházigazgatók kinevezésével kapcsolatban „egyetértési”, azaz lényegében vétójogot kapna az emberi erőforrás-miniszter. Az eddigi rendszer szerint az igazgatói pályázatok elbírálásának végső döntnöke a fenntartó, azaz a legtöbb esetben az adott város önkormányzata volt, így Budapesten például a legutóbbi választás óta már az ellenzéki Karácsony Gergely. Az új terv szerint ezeket a döntéseket felülbírálhatná a miniszter...

ITT OLVASHATÓ