Szerző: BONTA MIKLÓS
2019.12.02.
Magyarország szinte vita nélkül több száz milliárdos bírságot vállalt be az uniós operatív programmal kapcsolatos korrupció, a rendszerszintű visszaélések és más szabálytalanságok miatt. A kormányzat eleve számol azzal, hogy meg fognak bennünket büntetni?
Azt, hogy mivel kalkuláltak, tőlük kellene megkérdezni. De szerintem inkább arról lehet szó, hogy sokáig arra számítottak, hogy szinte bármit meg lehet csinálni, és az Európai Unió szemet huny efelett. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan 400 milliárdos korrekcióról szólnak a hírek a rendszerszintű visszaélések miatt. Ha a magyar adófizetők pénzéből már megelőlegezett költségvetési forrást nem utalja át az unió – ezt nevezi a köznyelv „büntetésnek” – az kétségtelen változás a korábbiakhoz képest, mert a tényleges forrásvesztés ebben a ciklusban eddig minimális volt. A probléma az, hogy az adófizetők pénzéből történik a büntetés megfizetése. Az állam ezt elvileg átháríthatná a korrupciót elkövetőkre, de Magyarországon ez nem életszerű, mert ebben az esetben a büntetés minden bizonnyal a kormányhoz közelálló személyekre és vállalatokra szállna.
Van-e valami egyedi sajátossága a magyarországi korrupciónak?
- Magyarországon a korrupció végletesen központosított. Az állami korrupció lényege az erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése, és a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit a kormány más csoportoknak ad oda. Mindez sokszor intézményesülten történik. A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. Az ideológia mindehhez a nemzeti tőkés- és középosztály létrehozatala, ezért mondják a kormánypárti ideológusok, hogy amit mi korrupciónak nevezünk, az a rendszer lényege. Valójában persze azt látjuk, hogy nagyon is hiányzik a magyar társadalomból az erős és gyarapodó középosztály és pláne a polgárság, mindenekelőtt szellemi értelemben. Inkább felduzzasztott és folytonosan megfelelni vágyó kliens-rétegről beszélhetünk.
Mennyiben állandó ez a kör?
A rendszer nem statikus, mozgásban van, egyesek bekerülnek a pixisbe, mások meg kipörögnek. Magyarországon egy a demokrácia és a diktatúra közötti hibrid rendszer, gazdasági szempontból pedig haveri államkapitalizmus alakult ki. Nagyon nyugtalanító, hogy el- illetve visszajutottunk oda, hogy számos alrendszerben és a gazdaság egyes szegmenseiben a lojalitás felülírja a teljesítményelvet. A politikai és a gazdasági erőforrások szinte teljes monopolizációjára tett kísérletnek vagyunk tanúi. A közszereplők, közhatalmat gyakorlók családtagjainak, haverjainak jóval több esélyük van arra, hogy megrendeléseket, jó állásokat kapjanak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.