EGY VÁROSNYI EMBERT MENTHETETT VOLNA MEG A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.12.06.

Magyarországon több területen történtek lépések az egészségügy és a lakosság egészségi állapotának javítására, de a mutatók nagy részében még mindig az uniós átlag alatt vagyunk, derül ki az Európai Bizottság szakértői által készített országjelentésből. Ugyan egyre tovább élünk, de a magyarok várható élettartama még mindig 5 évvel az EU-átlag alatt van. Hiába állítjuk, hogy nálunk ingyenes az orvosi ellátás, ha a kiadások közel egyharmadát a lakosság saját zsebből fizeti. Hiába javult a magyar gazdaság teljesítménye, és nőtt az orvosok bére, az egészségügy alulfinanszírozott. Az ellátás még mindig erősen kórházközpontú, sokkal több beteget kellene kezelni a háziorvosi praxisokban és a szakrendelőkben. A magyarok korai halálozásának fő oka az egészségtelen életmód, de szűrésekkel és jobban szervezett egészségügyi ellátással egy közepes magyar város lakosságát, 46 ezer embert meg lehetett volna megmenteni.

A Millenárison, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székházában Federico Pratellesi szakreferens és Guillaume Dedet az OECD egészségpolitikai elemzője pénteken mutatta be az európai és a magyarországi egészségügy helyzetéről szóló jelentést. A magyarországi egészségügy profilja a hivatalos OECD-, WHO- és egyéb adatbázisok alapján készült, ezt egészítették ki a szakértők összehasonlításokkal és elemzésekkel. Külön érdekesség, hogy épp előző nap szervezett a kormányközeli Nézőpont Intézet egy olyan konferenciát, amelyen elsősorban a magyar egészségügy pozitívumait akarták bemutatni. A most bemutatott jelentés több esetben elismeri a magyar kormány lépéseit, de nem fest túl hízelgő képet a helyzetről.

Ha össze akarja hasonlítani, mire képes a többi országhoz képest a magyar egészségügy, nézze meg a lejjebb látható első grafikont. Ez azt mutatja, hány ember életét lehetett volna megmenteni 2016-ban a különböző európai országokban megelőzéssel és jobb egészségügyi ellátással. Mint látható, Magyarországon volt a 3. legmagasabb a megelőzhető halálozás, és az 5. legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással, írják a szerzők.

Az Országos Onkológiai Intézet éléről miniszterré lett Kásler Miklós gyakran beszél az általa elindított országos szűrőprogramokról, de a jelentés ezekről elég kritikusan szól. "Az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén", írják. Az emlő- és méhnyakrák szűrések aránya a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban, a Kásler Miklós által elindított vastagbélrákszűrési programról pedig az olvasható, hogy annak beindítását többször elhalasztották, a kidolgozási fázisban jelentős problémák adódtak, például az egészségügyi szakemberek nem megfelelő felkészítettsége, a tesztelésre szolgáló anyagok hiánya vagy a megnövekedett számú diagnosztikai vastagbéltükrözés ellátásához szükséges HR-kapacitás hiány miatt. A program végül 2019-ben indult el, 2020-ban 2,4 millió 50-70 éves emberre terjesztik ki. Azt várják, hogy 3 év alatt 10 százalékkal csökkenti a vatagbéldaganatok miatti halálozást...

ITT OLVASHATÓ