Szerző: RUTAI LILI
2019.12.05.
Az Örök tél a hazai filmművészet egyik leghitelesebb, legőszintébb és legvalódibb darabja. A külföldi díjakkal is elismert dráma most újra ingyenesen elérhető a Médiaklikken.
A filmet Szász Attila rendezte, Havasi János Lánykák, az idő eljárt című, az édesanyja visszaemlékezéseiből írt könyve, és Köbli Norbert forgatókönyve alapján a Gulág Emlékbizottság támogatásával. 2018 február 25-én játszotta először a Duna Televízió a a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.
A filmbeli alakításáért 2019 novemberében Gera Marina legjobb színésző kategóriában Emmy díjat nyert. Az Örök tél 2018-ban a Prix Európa legjobb tévéfilm díját nyerte el, Szász Attila pedig a montreáli filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó díjat vehette át érte. A címben szereplő mondat a film tavaly téli premierjéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón hangzott el, amiről a kormánypárti és az ellenzéki sajtó is lelkesen számolt be.
A rendező és forgatókönyvíró páros gyakorlott történelmi drámák terén: Szász Attila és Köbli Norbert nevéhez kapcsolódik a 2014-ben megjelent, 1958-as berni túszdráma történetét feldolgó film, A berni követ, a 2015-ös, 1914-ben játszódó Félvilág, és az Apró mesék, a második világháborús, 2019-ben megjelent dráma is. A páros az Örök télre a Balog Zoltán nevéhez köthető Gulág Emlékbizottság pályázatán nyert több, mint 400 milliós támogatást.
A film története 1944-ben kezdődik, amikor egy Tolnai megyei településről, Szekcsőről összegyűjtik a nőket, és három hét kukoricatörésre viszik őket. Köztük van Irén (Gera Marina), a lelkész lánya, aki Budapesten élt, mielőtt lebombázták a házát, és aki most szülei házában, lányával együtt a férjét várja a frontól.
A nőket, akikben semmi közös nincs azon kívül, hogy svábok, nem három hétre, és nem kukoricát törni viszik, hanem marhavagonon több ezer kilométer messzire, egy donyecki táborba szenet bányászni.
A tábori életet, a nélkülözést, a brutális életet, az otthon hiányát, a betegségeket, a lehetetlen elvárásokat, és a félelmet mutatja be a film bagatellizálás vagy túlzó érzelmesség nélkül, Irén szemszögéből. A nő az úton ismeri meg Annát (Döbrösi Laurát) és Évát (Kiss Diána Magdolna), majd a táborban Rajmundot (Csányi Sándor).
Nem is annyira a tábor bemutatásán, vagy a brutalitáson van a hangsúly, mint a jellemfejlődésen: a főszereplő eleinte a saját életét is kockára teszi társaiért, főleg a siket Annáért. Miután a lány meghal és maga Irén is életveszélyes állapotba kerül, Rajmund segítségével megtanulja Bibliába tekert dohánnyal megvásárolni a jobb sorsot, és mások hátrahagyásával túlélni a tábori életet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.