Szerző: 24.hu
2019.12.07.
A gödöllői professzort azzal az ígérettel hívta kabinetjébe a miniszterelnök, hogy a nagyüzemi termelés felől a családi gazdaságok felé mozdíthatja a rendszert.
Ehhez képest, ahogy annak idején több interjúnkban is dokumentáltuk, Ángyán konfliktusról konfliktusra bukdácsolt,míg végül két év államtitkárkodás után úgy távolították el posztjáról, hogy még csak nem is beszélhetett Orbán Viktorral.Parlamenti ciklusát független képviselőként kitöltötte, 2014-ben nem jutott be a Házba.
Akkor vette fejébe, hogy megyéről megyére haladva sorra veszi a fideszes földmutyikat.
Ángyán: Orbánnak üzenem
Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.
Az első elemzést 2016 áprilisában tette közzé; a munka aktuális, tizenegyedik állomása Veszprém megye.
Így most az elárverezett összes állami terület (182.200 hektár) 77 százaléka (141.000 hektár) adatainak feldolgozásával elkészült.
Idézünk a lapunk birtokában lévő dokumentum ajánlásából:
Az államra bízott közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolításból következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell a meghirdetett választási- majd kormányprogrammal szöges ellentétben az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait elemezni.
Veszprém megye, írja Ángyán professzor, az állami földprivatizáció terén a meghirdetett (14.401 hektár) és az elárverezett (9.347 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.
A dolgozat részletesen vizsgálja:
Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.
Az első elemzést 2016 áprilisában tette közzé; a munka aktuális, tizenegyedik állomása Veszprém megye.
Így most az elárverezett összes állami terület (182.200 hektár) 77 százaléka (141.000 hektár) adatainak feldolgozásával elkészült.
Idézünk a lapunk birtokában lévő dokumentum ajánlásából:
Az államra bízott közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolításból következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell a meghirdetett választási- majd kormányprogrammal szöges ellentétben az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait elemezni.
Veszprém megye, írja Ángyán professzor, az állami földprivatizáció terén a meghirdetett (14.401 hektár) és az elárverezett (9.347 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.
A dolgozat részletesen vizsgálja:
- a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket
- az állam tényleges bevételeit
- az árverésekkel érintett településeket
- a helyi lakosok szereplését
- a lakhely és a birtoktest közti távolságokat
- a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát
- az árverseny kérdését
- a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit
- a legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket részletesen is bemutatja, javaslatokat fogalmaz meg.
- az állam tényleges bevételeit
- az árverésekkel érintett településeket
- a helyi lakosok szereplését
- a lakhely és a birtoktest közti távolságokat
- a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát
- az árverseny kérdését
- a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit
- a legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket részletesen is bemutatja, javaslatokat fogalmaz meg.
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.