A SZÍNHÁZ FANTOMJA – A 168 ÓRA 2019. DECEMBER 12-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2019.12.12.

Most megint egyszer kiderült, hogy mindent azért nem lehet lenyomni a magyarok torkán. Előbb a Független Előadóművészeti Szövetség indított kampányt az új salátatörvény-tervezet visszavonásáért. A kulturális élet szétverése ellen meghirdetett petícióhoz jóval több mint húszezren csatlakoztak. A budapesti Katona József Színház teljes társulata közleményben utasította vissza a színház és Máté Gábor ellen indított „nemtelen és a valós tények ismerete nélküli” támadást.

Címlapon

Az igazán nagy dolgok most következnek – mondta a Fidesz szeptember végi kongresszusán Orbán Viktor. Bizonyára nem arra gondolt, ami néhány nap múlva következett. Még az október 13-i önkormányzati választás előtt kirobbant a győri polgármester botránya. Aztán a voksoláson a Fidesz több fontos pozíciót is elvesztett, Borkai Zsolt pedig távozott pártjából és állásából is. Napjainkban azonban az ő ügye legfeljebb áttételesen szerepel. Ahogy szokásos, beindult a kormánypárti gépezet, amellyel mindig másokra igyekszik irányítani a figyelmet. Bizonyítandó, hogy az ő oldalukon mindenki patyolattiszta, legalábbis ahhoz képest, ami velük szemben van.

A kultúrharc színe és fonákja

A hét végére azonban megfordult a trend. Előbb hírek jelentek meg arról, hogy a rendszer legkedveltebb műhelyében, az Újszínházban is történhetett néhány éve olyan zaklatás, mint a Katonában. És ha ez nem lett volna elég, a kultúrkampf harcosainak azt is kellett tapasztalniuk, hogy az érintettek nem hajlandók önként a guillotine alá hajtani a fejüket.

Megpecsételt sorsok

A kormány lelkesen üdvözölte a nemzetközi PISA-teszt 2018-as eredményeit, amelyekből azt olvassa ki, hogy lám, bevált az oktatási rendszer központosítása. Ezzel szemben a magyar diákok negyede alulteljesít, s ahogy azt Nahalka István oktatáskutató Ónody-Molnár Dóra kérdésére válaszolva kijelentette: „Maradtunk azon a borzalmas szinten, ahol voltunk.”

Csarnokkeringő Vácon

Vácon is kitört a stadionháború. Az októberben megválasztott független, összefogáspárti polgármester, Matkovich Ilona az elsők között jelentette be: Vác, ha lehetne, lemondana az ötmilliárdosra tervezett multifunkciós kézilabda- és rendezvénycsarnokról, amely annyiban máris multi, hogy ötmilliárdnál jóval többe kerülne. Városának, főleg a fenntartásra, pillanatnyilag nem lenne pénze. Az olimpiai pályázatnak lőttek, de a stadionépítési láz jelzi, Orbán egyszer még neki akar futni. A kérdést bonyolítja, hogy a harminckétezres Vác a pénzt másra is el tudná költeni. Bölcsődére, iskolára, rendelőre, omladozó művelődési házra. És útra, kátyúzásra, tisztaságra, általában békésebb Vácra.

Polt Péter lefejezett ügyészsége

2004. augusztus 4-én két, Szerbiából érkező fegyvercsempészt kaptak el Kecskeméten, s ezzel a helyi ügyészek egy olyan szervezetet kezdtek el felgöngyölíteni, amelyben a fővárosi alvilág addig érinthetetlen szereplőit is elérték. Végül az úgynevezett kecskeméti maffiaperben súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a Conti-Car-csoport tagjaira. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség lendülete ezt követően sem lanyhult. Büntetőeljárást indítottak Zuschlag János exhonatya ellen, és az ügyben – az újkori történelmünkben először – korábbi és regnáló minisztereket hallgattak ki, köztük Gyurcsány Ferencet is.

Nem vagyunk hajlandók félni

Kihirdették a díjazottat. Kattognak a fényképezőgépek, a kamerák fényszóróinak kereszttüzében kedvesen mosolygó, elegáns nő áll – már sokadszor. Lehetne egy családi tévésorozat sztárja is. Aztán a mikrofonhoz lép, hogy megköszönje az elismerést, és már erő, eltökéltség sugárzik belőle: jogállamiságról, emberi jogokról, az európai szinten is erősödő populizmus veszélyeiről beszél. Ma már világszerte ismertebb, mint a magyar politikusok, színészek, sportolók döntő többsége. Pardavi Márta jogvédő, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke nemzeti és nemzetközi tényező lett.

Szombaton zsinagógába, vasárnap katolikus templomba

A budapesti, Nagymező utcai Avilai Nagy Szent Teréz-templom átépítésekor kerültek elő olyan dokumentumok, amelyek egy bátor pap tetteiről tanúskodnak. Dr. Hévey Gyula (1883–1953) plébános a Horthy-korszak végén, 1944-ben sok ezer zsidó honfitársa életét próbálta úgy megmenteni, hogy megkeresztelte őket. Nem rajta múlt, hogy mindez aztán nem sokat ért a vészkorszakban. De az kétségtelen, hogy azon kevesek közé tartozik, akik komoly kockázatokat vállaltak, és ezért megérdemli, hogy nevét az utókor megismerje és megjegyezze.

Szolidaritás nagy- és kisbetűkkel

Az elmúlt héten hatalmas tüntetéssorozat volt Lengyelországban. A százezernél is jóval több embert megmozgató tiltakozási hullám számos várost érintett. Az ellenzék – az igazi, nagy lengyel Szolidaritás-hagyományokat követve – eredményesen mozgósított jogászokat, politikusokat, művészeket, civilszervezeteket. A tiltakozást az igazságügyi reformmal kapcsolatos újabb kormányintézkedés váltotta ki.

Beate Uhse 51. árnyalata

Száz éve született Beate Uhse, a világ első szexboltjának, majd a kereskedelem e sajátos ágazatának alapítója. Feministaként adta el magát, de a férfiak igényeit kiszolgálva csinált nagy üzletet – mígnem virágzó konszernjét csődbe nem kergette az internet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ