Szerző: SZALAY ZSOLT
2019.12.08.
Talán érdekelheti a 168 Óra olvasóit néhány adalék ahhoz a cikkhez, amely a lap 2019. november 14-i számában jelent meg. A cikk – mint az olvasók nyilván emlékeznek rá – arról szól, hogy a II. világháborút követően, 1948 és 1952 között az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vastagon közreműködött a kelet-európai, akkor már lényegében szovjet ellenőrzés alatt álló országok úgynevezett koncepciós pereinek vádlottakkal és vádakkal való „ellátásában”. Továbbá hogy minderről manapság kerülnek elő „bizalmas akták” és „súlyos titkok”.
A cikk bevezetésében az áll, hogy „Lassan napvilágra kerülnek az előző évtizedek súlyos titkai. Több mint hetven évvel a második világháború befejezését követően lefújhatják a port a kutatók azokról a szigorúan bizalmas aktákról, amelyeket eddig hét pecséttel lezárt raktárak mélyén őriztek.” A titkosszolgálati iratok legalapvetőbb tulajdonsága viszont éppen az, hogy titkosak; hacsak nincsenek olyan beavatottak, akik kiteregetnek közülük egyet-kettőt, akkor sohasem kerülnek elő. Ahogy az 1948 és 1989 közötti előző magyarországi pártállam besúgóiról és egyéb ügynökeiről sincs hiteles és átfogó tájékoztatás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.