Szerző: Határátkelő / Bella
2019.12.04.
A német fővárosban élni sokak vágya, ám Berlinnek (minden más városhoz hasonlóan) nem csak napos, de sötétebb oldalai is vannak. A lassan négy hónapja ott élő Belláék mindkettőt megtapasztalták már, akadnak köztük egészen meglepő dolgok is. (A képeket külön is köszönöm neki.)
„Lassan 4 hónapja lesz, hogy Berlinben élünk. Gondoltam, megírom, az előző cikkem óta milyen új, érdekes dolgokat tapasztaltunk itt.
A közvilágítás
A közvilágítás sokkal halványabb, mint Budapesten. Mi egy belváros melletti Újlipótváros szerű környéken élünk és 5 után már alig látni bármit az utcán.
Ami jó a parkok élőlényeinek és energiatakarékos is, járókelőként viszont nemcsak kicsit félelmetes, de balesetveszélyes is (pl. a világítás nélküli biciklisek, kiálló utcakövek miatt).
Konkrétan a közelünkben levő nagy parkban délután fél 5 után már nem tudunk játszóterezni, mert egyáltalán nem látunk tovább az orrunknál.
Az emberek
Én magam 158 cm vagyok. Magyarországon is alacsonynak számítok, de amit itt tapasztalok, az eddigi életemben példátlan! Az emberek elsodornak az utcán, gyakorlatilag keresztülmennek rajtam sokszor. Egyébként is mindenki úgy közlekedik itt, mintha egy vonalon haladna, amit nem keresztezhetnének más emberek.
Az autóforgalom
Berlin elképesztően autóbarát közlekedésű város, viszont sokkal kevesebb az autó az itteni belvárosban, mint a budapestiben volt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy végtelen ideig vársz egy csomó nem nagy forgalmú kereszteződésben, míg átjutsz gyalogosként, pedig kevés az autó.
Sok helyen viszont amikor neked zöld van gyalogosként, a kanyarodó autók várnak, míg átmész, és nekik csak azután lesz zöld. Vagyis nem kanyarodnak ránk siettetve vagy életveszélybe sodorva bennünket, mint pl. a körút és a mellékutcák kereszteződéseiben Budapesten. A taxisok viszont itt is ugyanolyan durvák!
Graffitik
Minden tele van graffitizve. A parkok, a játszóterek, a padok, a házfalak, minden. És bár a középületekről ezeket többnyire lemossák, az emberek nem törődnek ezzel a dologgal a hétköznapokban.
Parkhasználat
Budapesten - legalábbis abban a két kerületben, ahol mi a legtöbbször mozgolódtunk - a játszótereket lezárják, amíg egy-egy ovis, bölcsis csoport használja. Itt ez nincs.
Így gyakran tudunk orosz, német, magyar ovisok közé keveredni ezeken a helyeken, így azok a gyerekek is tudnak más gyerekek között játszani, akik még otthon vannak a szülőjükkel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.