Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.11.07.
Borkai Zsolt győri fideszes polgármester botrányai után lemondása is eljutott például az amerikai sajtóig, a Guardian az illiberalizmus erősödését elemzi, a New York Times a Huawei magyarországi térnyerésének, a Voice of America pedig a Budapesten berendezkedő orosz bank tevékenységének kockázatait taglalja. Csernyánszky Judit lapszemléje.
Miután túlélte szex- és korrupciós botrányát, és negyedszerre is polgármesterré választották, lemondott Borkai Zsolt – számol be a többi között az amerikai Bloomberg hírügynökség, mivelhogy a nemzetközi sajtó a kezdetektől fogva rajta tartotta szemét Győr első számú vezetőjén. Idézi nyilvános levelét, amelyből azt emeli ki a cikk, hogy erkölcsileg tarthatatlannak vélte a helyzetet, s ez vezetett a végső döntéshez. Az írás szerint az ellenzék a kampányban középpontba állította a Borkait-ügyet, mintegy illusztrálva ezzel a 9 éve kormányon lévő Orbán-kormány morális züllését.
Vajon hová vezethető vissza az illiberális tendenciák megerősödése Kelet-Európában? A liberalizmus halálával magyarázható, amit az átmenet be nem teljesült ígéretei idéztek elő? Esetleg a nyugati modernizáció mímelése? Vagy az integráció helyett a sikertelen asszimiláció az ok? – teszi fel a kérdést a brit Guardian, amely az utóbbi időben egyre többet foglalkozik a szélsőjobbtól eredő populizmus terjedésével, mint globális trenddel. Két nézetet ütköztet egymással az írás. Az egyik szerint – ami Magyarország és Lengyelország példáján mutatható ki a legegyértelműbben - a rendszerváltás utáni fásultság, helyenkénti düh alakult át a felzárkózunk a nyugathoz-narratívával szembeni ellenállássá és szülte meg a szélsőjobb irányából jött populizmust. A másik szerint azonban másról van szó. Noha az igaz, hogy óriási ellentét feszült az 1989-es rendszerváltás ígéretei és a két évtized elteltével megvalósultak között, ami megágyazott a szélsőjobbnak és a demokráciából kiábrándulásnak, de a kettő között még sincs egyenes összefüggés. Mert a demokrácia iránti illúzióvesztés nálunk sem volt súlyosabb, mint bármelyik más uniós országban. Elzbieta Korolczuk, a lengyel származású szociológus szerint a liberális demokrácia és a neoliberalizmus közti különbséget nem lehet nem észrevenni. Mert például a lengyelek zöme a ’70-es években a svéd jóléti államról álmodozott, ami együtt járt volna az egyéni és a gazdasági szabadság kivívásával. Ehelyett egy az amerikai-szerű modellhez jutottak el, amelyet a társadalmi egyenlőtlenség, valamint a tőke dominanciája jellemez a munkával szemben. Nem vették figyelembe azt az erősödő nemzetközi ultrakonzervatív vonulatot sem, amely a Kelet tükrében szereti láttatni magát, és mint ilyen, szembeszállt a Nyugat nemi egyenlőséget hirdető forradalmával és liberalizmusával is. Ezek az ultrakonzervatívok testesítik meg a nyugati szélsőjobbosokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.