Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ, HROMADA ATTILA
2019.11.19.
A jogállamiság kérdése a finn elnökség prioritása volt. A keddi Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek között nem volt egyetértés az éves jogállami párbeszédről, melyet a finn elnökség egy ambiciózus éves jelentésnek szánt volna a jogállamisági problémák ellen. A konszenzust nem sikerült elérni, a 28 tagállamból 26 ország támogatta vagy nem ellenezte a megállapodás szövegét. A két vétó Magyarországtól és Lengyelországtól érkezett. Ezért ebben a kérdésben elmaradt a közös uniós álláspont, helyette csak az elnökség adott ki egy közleményt. A tanácsülésen az európai miniszterek az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének elnökét is meghallgatták, akinek mondandójához már nem érkezett reakció egyetlen keleti tagállamtól sem.
Varga Judit igazságügyi miniszter a találkozó után magyar újságíróknak elmondta, hogy alapvetően nem értenek egyet azzal, hogy az Európai Bizottság jogállamisági értékeléseket készítsen. A magyar kormány szerint a tagállamoknak egymással kell megbeszélni a nézetkülönbségeket és erre már létezik uniós keret, ezt kormányközi párbeszédnek hívják. Varga Judit szerint
SENKI NE TEKINTSE BLOKKOLÁSNAK AZT, HOGY A MAGYAR ÉS A LENGYEL KÜLDÖTTSÉG MEGAKADÁLYOZTA A KÖZÖS EU-S ÁLLÁSPONTOT,
mert ez a két ország is elküldte a saját tervezetét, ez azonban nem jelent meg az előzetes anyagban. A miniszter azt is elmondta, hogy minden ilyen vizsgálatnak az alapja a diszkriminációmentesség és a párhuzamosságok elkerülése kell legyen, márpedig ezek jelenleg nincsenek biztosítva. Elég jogállamisági eszköz van már most is, minden egyéb kezdeményezés felesleges, és azt sem akarja a magyar kormány, hogy a Tanács „a Bizottság szoknyája mögül” kezdjen egy új mechanizmus működtetésébe. A miniszter ezzel kapcsolatos véleményét egy véleménycikkben is összefoglalta, amely az Euronews-on jelent meg és itt írtunk róla részletesen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.