168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.11.28.
A közönség az uniós választások kudarca után az önkormányzati választásokon nem számíthatott ellenzéki sikerekre. A fordulat sokkszerű volt. „Budapest eleste”, jelentős városok bevétele a 2006 óta tartó fideszes győzelmi sorozat megtörése. Pedig nem történt szavazatátrendeződés. 2018-ban látszott: az ellenzék, ha összefog, és csak egyetlen jelöltet állít egyetlen NER-exponenssel szembe, a legképtelenebb helyeken nyerhet. Hogy ezt áttörésnek gondoljuk-e, új kezdetnek, az Orbán-rendszer megtörésének, kérdéses. Mi kell ahhoz, hogy a parlamenti váltógazdaság 2022-ben helyreálljon? Sorozatunk első beszélgetésében Szelényi Iván azt mondta, ebből a vegyes társaságból életképes kormányváltó koalíció nem nőhet ki. Ezúttal Vajda Mihály filozófust kérdezzük.
– Utólag azt sem tudjuk, miről szólt a kampány. Mi váltott ki ilyen elemi hatást? Talán annyira lelkesítő, hogy legyen zöldebb Budapest?
– A kampány nem szólt semmiről. Maga a Fidesz nem is kampányolt. Orbán látványosan megfenyegetett néhány renitens várost, hogy ha elküldik őket, gondjaik lehetnek. Az ellenzék azért nem kampányolt, mert semmi sem jutott eszébe. Egyetlen gondolat mozgatta: jobb, ha most összekapaszkodunk, ha külön megyünk neki a Fidesznek, komoly ruhát is kaphatunk.
– De, mondom, a hajó megy tovább. Kisebb szünet után folytatódott az Akadémia csuklóztatása. Azt nehéz lenne abbahagyni. Addig ütik, amíg mozog.
– Ezek a dolgok sajnos nem változnak, ez egy teljesen kiforrott rendszer. Ezért volt fontos ez a közepes méretű össznépi pofon. Hogy a győztesek mit tudnak kezdeni szűkülő hatalmi jogosítványaikkal, kérdés. Szerintem ők sem tudják. A fővárosi győzelem azért volt fontos, mert ez furcsa, aránytalan kis ország. Majdhogynem városállam, csaknem olyan, mint a klasszikus kor Athénja. A lakosok több mint ötöde, az agglomerációval együtt harmada Budapesten és a főváros kulturális vonzáskörében él. Ez a hárommilliós centrum döntött úgy egy adott pillanatban, hogy ebből most elege van.
(...)
– Valami biztatót mégis csak illene mondani.
– Én úgy gondolom, tanulni kell a demokráciát is. Ez munka, kemény munka. Nem szívesen hallanak ilyesmiket az emberek. Nekünk a lehetőség nem adatott meg. Volt egy Orbán Viktor, aki liberálisnak indult, ismertem, valaha az is volt. Aztán rájött, hogy neki is egy élete van, és ebben az egy életben ezen az úton nem juthat pénzhez, hatalomhoz. Tulajdonképpen ügyesen csinálta. Az ország egyetlen életképes hatalompolitikusa. Méltó elődje egy volt ebben: Kádár János. Úgyhogy a tanulság annyi: rémséges emberekből lesznek a legsikeresebb politikusok. Nem volt ez mindig így. Most így van.
A teljes interjút csütörtökön megjelent lapszámunkban olvashatják el...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.