UTOLSÓKÉNT LAKHATÁS: 2018-BAN IS FOKOZÓDOTT A LAKÁSSZEGÉNYSÉG

MÉRCE
Szerző: VARGA ZSÓFIA
2019.11.19.

...A lakhatási szegénység kérdésében az egyik legfontosabb tényező a megfizethetőség: a háztartások számára a lakásköltségek (bérleti díjak, közös költség, törlesztőrészletek, a rezsi, karbantartás) díjai ideális esetben nem jelentenek akkora terhet, ami kockáztatja a mindennapi megélhetésüket. A lakhatást általában akkor tekintik megfizethetőnek, ha a lakásköltségek nem haladják meg a háztartás bevételeinek 30-40%-át. A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös adatfelvétele szerint a magyar háztartások majdnem egyharmadának, 1,3 millió háztartásnak okoz nehézséget a lakhatás megfizethetősége, illetve az Eurostat adatai szerint minden tizedik háztartás súlyos megfizethetőségi problémákkal küzd – ez a legmagasabb érték a visegrádi országok között.

A növekvő lakhatási szegénység jelentős részéért az árnövekedés és az eladósodás felel. A jofogas.hu adatai szerint Budapesten egy albérlet négyzetméterenkénti átlagára jelenleg 3165 Ft, ami majdnem 130%-os növekedés az elmúlt nyolc évben, illetve vidéken is mintegy 90%-os árnövekedés figyelhető meg 2011-hez képest, 2391 Ft-os átlagárral. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt nyolc évben átlagosan majdnem megduplázódtak az albérletárak Magyarországon.

És ha az egyre magasabb albérletárakat még kifizetik valahogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, közműhátralékok jöhetnek létre. Ez az Eurostat adatai szerint a magyar háztartások 12,8 százalékára érvényes, míg az uniós átlag 8,8%. A szegénységi küszöb alatt élők körében ez az arány 28,4%, vagyis 2018-ban Magyarországon minden harmadik szegénységi küszöb alatt élő háztartás közműhátralékkal rendelkezett. 534 ezer háztartásnak volt 60 napon túli tartozása, 16000 háztartásban ki is kapcsolták az áramot a tavalyi évben. Ez azt jelenti, hogy több, mint egymillió embert, a teljes lakosság tizedét fenyegeti az áramszolgáltatás elvesztése fizetési képtelenség miatt.

A piacon felfelé és az országból kifelé áramlik a pénz

A legalsó jövedelmi tized leszakadása szembetűnő lakástulajdon tekintetében is – közülük csupán a háztartások 28 százaléka rendelkezett saját lakással vagy házzal, míg ugyanez az arány a felső öt jövedelmi tizedben 90 százalék feletti.

Az elmúlt évek árnövekedéséből azok profitálnak, akik eleve lakástulajdonnal rendelkeznek, ezzel pedig tovább fokozódik a vagyoneloszlásból fakadó társadalmi egyenlőtlenség.

A legfelső tized 34,5%-a több ingatlannal is rendelkezik, míg a legalsó négy tizednél együttvéve is csak a többszörös ingatlantulajdon 10%-a van.

A budapesti ingatlanpiacon kétféle típusú kereslet figyelhető meg. Egyfelől a népszerű kerületek, zöldövezetek drága ingatlanjaiért, másfelől a leromlott állapotú, alacsony áron megvehető külterületi lakásokért és házakért. Miközben a társadalom legvagyonosabb rétegei számára lehetővé válik több ingatlan tulajdonlása is, egyre nagyobb a verseny az albérletekért és az alacsony árú, rosszabb állapotú – és ezáltal megfizethetőbb – lakásokért. Nőtt a külföldiek többnyire befektetési célú lakásvásárlása is, ez immáron a lakáspiaci forgalom 4,8%-át teszi ki.

Budapesten az eladott lakások 8,8%-át vették külföldi állampolgárok, jellemzően a VI., VII és VIII. kerületben, kerületenként több mint 400 külföldi tulajdonba került lakással. Az I., II. és IX. kerületekben a lakásforgalom több, mint tíz százalékáért feleltek külföldiek, azonban az arány az V. kerületben a legmagasabb, ott a lakásforgalom egyharmadát külföldi vásárlók tették ki. A befektetési célú lakásvásárlás és az Airbnb következményeként az alacsonyabb jövedelmű rétegek kiszorulnak Budapest belső kerületeiből – legyenek akár lakásvásárlók, akár albérlők.

A lakhatási szegénység alapvető vonatkozásain, a költségvetési kiadások és a megfizethetőségi problémák elemzésén túl a dokumentum három választott fókusztémát is körbejár. A Habitat és a Periféria kutatói külön fejezetekben dolgozták fel a lakáspiacra kilépő fiatalok lakhatási helyzetét, összevetették a magyar lakhatási helyzetre ható folyamatokat V4 és EU-tagországok lakhatási folyamataival, valamint megvizsgálták a települési önkormányzatok lehetséges mozgásterét is a probléma enyhítésében, a továbbiakban ezeket járjuk körül...

ITT OLVASHATÓ