Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2019.11.24.
GYÖNGYI HÜJE
csak én vagyok okos
énnekem a segembe is felyem van."
/Weöres Sándor: Kisfiúk témáira/
Ismét szövegelni fogok, készülök rendesen. Miután megírták beszédemet, nekem már csak össze kell fésülnöm és felolvasnom. A gerinc változatlan, egy a tábor egy a zászló. Magyarország jobban teljesít. Majd tovább álmodozom. A nemzeti együttműködés rendszeréről, és mindenről, amit nemzetinek neveztettem el. Nemsokára nemzeti újév jön. Akkor is szólok majd népemhez. Intézkedem, hogy mindig sokan legyenek ott, ahol beszélek, lássa, hallja csak ország világ, mennyien kíváncsiak rám.
A szokásos panelek mellett azért szót ejtek majd a bukott baloldal nemzetáruló betartásairól is, megemlítem, hogy világnemzet vagyunk, és persze szólok az atlétikai VB-ről, meg a déli nyitásról. Nem említem viszont azt, hogy fönt a várban jól érzem magam, mert onnan is lenézhetek mindent és mindenkit. Az ügynökaktákról sem beszélek, nem mondom el, hogy voltam-e társadalmi kapcsolat, vagy sem, meg arról sem szólok majd, hogy egyre fogynak támogatóink. Mert oxfordiként tudom, hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell!
De felrázom a velünk tartókat majd rendesen, hogy kövessenek a harcban a volt fülkeforradalmárok a cöffös elbizonytalanodottakkal együtt. Sikereink immár világraszólók és a nagy durranás még csak ezután fog bekövetkezni. Nemzeti büszkeségünk, függetlenségünk és rajongásunk nem ismer határokat. Csak semmi internacionalizmus, semmi liberális gyengeség. Mások magánéleti gondjai hidegen hagynak bennünket, együttérzésünk is mind saját magunké. Legyen az Borkai, vagy Gothár...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.