Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2019.11.23.
A pártállam is összetartó, potenciálisan ellenséges polgári csoportként tekintett a hazai zsidókra. Az 1990 után újra nyíltan megjelenő antiszemitizmus ebből a „hagyományból” is táplálkozott. A téma jeles kutatója, Kovács András új könyvében (A Kádár-rendszer és a zsidók) eddig ismeretlen dokumentumokat közölt és dolgozott fel.
Magyar Narancs: A Kádár-korszak zsidókkal kapcsolatos politikája nem előzmények nélküli, sok tekintetben a háború utáni években gyökerezik, amikor az volt az egyik fő kérdés, miként tud a társadalom többsége és az új politikai elit szembenézni a holokausztot túlélő magyar zsidók sorsával.
Kovács András: A háború után fontos ügyekben azonnal konfliktusok alakultak ki a holokausztot túlélő, visszatérő zsidók és a környező társadalom között, amelyekben a politikusoknak, pártoknak is valahogy állást kellett foglalniuk. Ezekben az ügyekben a túlélő zsidók elvárásai teljesen legitimek voltak: az antiszemita törvények és következményeik eltörlése, jogi felelősségre vonás az elkövetett bűnökért, a kisajátított és elrabolt javak visszaszolgáltatása, esetleg kompenzáció az elszenvedett gyötrelmekért.
Sokak érdekeit azonban sértették ezek az elvárások, hiszen 1938-tól 1944 végéig nagyon sokan részesedtek ezekből a javakból: vagy legálisan (kiutalták nekik az antiszemita törvényeket, rendelkezéseket végrehajtó hatóságok), vagy önkényesen magukhoz ragadták azokat a zsidók deportálása után. Az akkori politikai pártok állásfoglalásai azonban igencsak kétarcúak voltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.