Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.06.
Orbán Viktor szembemegy az amerikai kormányzattal, amikor lehetővé teszi, hogy a Huawei közreműködjön Magyarországon az 5. nemzedéket képviselő mobil telefonhálózat kiépítésében. Mint emlékezetes, Trump biztonsági megfontolásokból szeretné elszigetelni a kínai óriáscéget. Ám Szijjártó Péter most Sanghajban bejelentette, hogy a magyar fél egyetlen vállalatot sem diszkriminál annak származási országa szerint, a lényeg, hogy minden társaság tartsa be a nemzeti szabályokat. A hírügynökség megjegyzi, hogy itt igen kényes kérdésről van szó, bár még egyetlen állam sem tiltotta be egyértelműen saját területén a Huawei működését. Ebben a helyzetben mérlegelni kell a biztonsági aggályokat, a várható washingtoni reakciót, illetve azt, hogy kulcsszereplőt zárnának ki a fejlesztésből, továbbá hogy általában minden ország bővíteni igyekszik a kereskedelmet Kínával. Azt egyébként még nem tudni, hogy pontosan mi lesz a kínai holding szerepe a magyar 5G-hálózat megteremtésében.
A kommentár szerint a háttérben megvan annak a jó oka, hogy Matolcsy György fura módon nekirontott az eurónak, mert az MNB elnöke ügyesen provokál, noha igazából nem arról van szó, hogy támogatná a közös európai fizetőeszköz felszámolását. Ráadásul a magyar lakosság 66 százaléka kifejezetten szeretné, ha végre bevezetnék az eurót. Már csak ezért sem tűnik ésszerűnek a kritika, annál is inkább, mivel az ország kivitelének kétharmada az euróövezetbe megy, és a külkereskedelem több mint 70 százalékát euróban bonyolítják le. Továbbá a Nemzeti Bank devizatartalékainak nagyjából jó 20 százaléka valószínűleg a közös pénzben van, bár ezt a Szabadság téren nem adják meg. Vagyis, ha most hirtelen megszűnne a fizetőeszköz, akkor az Magyarország számára szinte ugyanakkora megrázkódtatást jelentene, mint az eurózóna tagjainak. Matolcsy ennek megfelelően nem is azt sürgeti, hogy ne legyen közös pénz, hanem, hogy az eddiginél kisebb körben vezessenek be egy fenntarthatóbbat. Egy korábbi nyilatkozatából kitűnik, hogy abba már a magyar fél is beszállna. Emögött pedig az van, hogy Matolcsy Orbán szövetségese és kormányfő számára mindennél fontosabb a szuverenitás. Ennek fontos eleme a forint megőrzése, ám ha több pénz jönne Európából, akkor az már kellő ösztönzést jelentene, hogy a miniszterelnök feladja a pénzügyi önállóságnak ezt a részét. Márpedig Matolcsy ötlete az, hogy a leendő övezetben a tagok legalább a GDP 15 százalékát fizessék be a közösbe, ami több mint az EU-n belüli 1 százalék. A kelet-európaiak csak azért akarják közös költségvetési politikával kiegészíteni a pénzügyi uniót, hogy gyorsítsák a térség felzárkózását. A németek pontosan emiatt zárkóznak el az ötlettől. Az MNB elnökének véleményét ez alapján kell értelmezni. Mert ha az euróövezet nagy államai egyáltalán elszánják magukat a fiskális unióra, akkor abba a zsíros konc reményében a keletiek szívesen bejelentkeznének.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy a lengyel kormány törvényt sértett, amikor a bírák esetében le akarta szállítani a nyugdíjkorhatárt, ráadásul eltérően szabályozta volna a nők és a férfiak esetében, hogy mikor kell ott hagyniuk a pályát. Az ügyben a Bizottság fordult a testülethez, amely most azt is megkontrázta, hogy adott esetben az igazságügyi miniszter dönthesse el, ki maradhat tovább hivatalában a nyugdíjkor elérése után is. Ez ugyanis megkérdőjelezné az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ellenzők eleve azzal vádolták a varsói kormányt, hogy az ki akarja szorítani a nem befolyásolható tanácselnököket, és a helyüket saját, kezes híveivel töltené be. Ez a legújabb fejlemény Brüsszel és a PiS csatájában, amelynek tétje, hogy Lengyelország a tekintélyuralom felé sodródik-e, megszegve a demokratikus normákat, a bírói önállóságot és a jogállamot. Ha most a lengyel fél nem adja be a derekát, akkor a Bizottság kérésére igen súlyos pénzbírság vár rá, amelynek összege minden nappal csak nő és akár több millió euróra is duzzadhat. Varsó jelenleg arra hivatkozik, hogy időközben átalakította a kifogásolt jogszabályt. Ám a Brüsszel szerint vissza kell venni azokat a bírákat, akiket a törvény alapján már elmozdítottak hivatalából. Egyébként az EU nemrégiben az igazságszolgáltatási reform egy másik eleme miatt is keresetet nyújtott be a luxemburgi testületnél, de vannak jogállami aggályai Magyarország, Csehország és Románia kapcsán is.
Árnyák hátráltatják, hogy Európa zavartalanul ünnepelhesse a Berlini fal leomlásának 30. évfordulóját, mert a fordulat a komcsi szélkakasok sikerét hozta és ez azután elégedetlenséget váltott ki széles társadalmi rétegekben, amelyek helyzete továbbra sem javult – írja Paul Lendvai. Hozzáteszi azonban, hogy ezzel együtt jogos a mai öröm, hiszen a térségben belül még sosem volt ilyen szinten a szabadság és a jólét. Az emberek túlnyomó többsége a többpártrendszer és a piacgazdaság mellett tesz hitet, továbbá kedvezően vélekedik az EU-ról is. De akkor mi magyarázza az olyan antiliberális, nacionalista, jobboldali populista figurák felemelkedését, mint Orbán és Babis? A szerző szerint itt lép be a képbe, hogy át tudták magukat menteni a korábbi rendszer tótumfaktumai. És ezt csak tetézte a nagyarányú elvándorlás, illetve a születések alacsony aránya, hiszen ily módon demográfiai katasztrófa fenyeget. A kommunista diktatúra, illetve a korábbi, tekintélyuralmi rendszerek örökségét jelenti az etnikai nacionalizmus, valamint a gyakran erőszakos idegen- és romaellenesség, a rasszizmus. Az uniós támogatások és a nyugaton dolgozók által hazautalt pénzek létfontosságúak ezen országok számára, a hatalmon lévő populisták mégis úgy állítják be, hogy a globális kapitalizmus lenézi és kizsákmányolja Kelet-Európát. Ám robbanásveszélyes elegyet alkot az „idegen uralom” miatt érzett felháborodás, illetve az, hogy ezek az államok rá vannak utalva a Nyugatra. Erről nem szabad megfeledkezni, amikor Brüsszel cselekvőképességéről van szó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.