SENKIT NEM ÍTÉLNEK EL ORVOSI MŰHIBA MIATT

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2019.11.09.

Állítólag egyre többen halnak meg orvosi műhibák következtében. De hogy valóban így van-e, nem tudni, mert jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma, sem a polgári, sem a büntetőjogban. De akkor miként folyhatnak perek százai évente orvosi műhibák miatt?

Az orvosi műhiba kifejezés első értelmezését egy német kórboncnoknak, Rudolf Virchownak tulajdonítják, aki 1870-ben így írta le a fogalmat: „azok a gyakorlati tevékenységükben engedélyezett gyógyító személyek, akik hivatásuk gyakorlása során a szükséges figyelmesség vagy óvatosság hiánya folytán a gyógyítás általánosan elismert szabályai ellenében cselekvésükkel vagy mulasztásukkal a kezelésükre bízott személy egészségét megkárosítják, büntetendőek.” Ma már ennél jóval szélesebb körben használjuk a kifejezést. A számtalan műhibaperben a sértetteket képviselő néhai Ádám György jogászprofesszor szerint egy gyűjtőfogalomról van szó, ami „büntetőjogi, polgári jog, államigazgatási jogi, fegyelmi eljárási és etikai bizottsági eljárásra vonatkozik, és amelynek tárgya az orvos által gyógyítás közben okozott hiba”.

De vajon a gyakorlatban mit jelent az orvosi műhiba, egyfelől a polgári, másfelől a büntetőjogban?

Nagy port kavart fel a közelmúltban annak az agárdi kisfiúnak a halála, akinek az ügyében a szülei és a nagyszülei mellett egy természetgyógyászt és egy házi gyermekorvost is elítéltek. A sajtóban az eset „fényevőperként” vált ismertté. A szülők és a nagyszülők súlyos – 9 és 12 év közti – szabadságvesztés büntetést kaptak mulasztással elkövetett emberölés bűntette miatt. Ám a mi témánk szempontjából az ügy ötöd- és hatodrendű vádlottja, vagyis a gyermekorvos és a természetgyógyász – „bioenergetikus” – tettének jogi megítélése a lényeges...

ITT OLVASHATÓ