Szerző: MARKÓ ANITA
2019.11.19.
A korszak tekintete című új esszékötetében arra keresi a választ, hogyan hatnak a múlt eseményei napjainkra, hol az ember helye a jelen korszakváltásában, s hogy viszonyul mindehhez a regény, a világ és az aktuálpolitika. A közel 90 éves szerző azt is elárulta, hogy már készül a tizennyolcadik regénye.
Magyar Narancs: A borítón id. Pieter Bruegel Vakok című festményét látjuk. Miért ezt a képet választotta?
Sándor Iván: Ebben a képben koncentráltan találtam meg azt a korszakérzést, amelynek lényege a történelembe szorított ember folyamatosan visszatérő helyzete. Emellett ez a kép számomra kifejezi a „dolgoknak” – a históriának, politikának, mindennapi életnek, a regénymegközelítésnek – az együttlátását is, ami ebben a kötetben és más törekvéseimben is nagyon fontos szerepet játszik.
MN: A festményen ábrázolt vakság napjaink sajátja lenne?
SI: Manapság jellemző annak általános fel nem ismerése, hogy milyen hatalmas korszakváltásban élünk. Rengeteg a példa. Egyet emelnék ki: az angolszász világ több mint fél évezreden át vezető hatalom volt a demokratikus törekvésekben, a jobb hatalmi formák keresésében, a művészet reagálásában, a kultúra terjesztésében és mindennek az Európára és a világra vetítésében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.