ORBÁN ÉS ERDOGAN ÁLLAMA AZ UTOLSÓ KÉT HELYEN A JOGÁLLAMISÁG TERÉN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS / KLUBRÁDIÓ
2019.11.26. 

Három jogászprofesszor válaszolt Varga Judit igazságügyi miniszter szerintük hamis állításokban és torzításokban bővelkedő cikkére, úgy vélik, az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mond az uniós támogatásokra. Ezt két jogállamisággal foglalkozó jelentés adataival is alátámasztják, az egyiknél a vizsgált országok közül utolsó Magyarország, a másik szerint Törökországgal foglaljuk el az utolsó két helyet. Lapszemle.


Három professzor, Daniel Kelemen, aki politológiát és jogot oktat az amerikai Rutgers egyetemen, Laurent Pech, a londoni Middlesex egyetem európai jogi tanára, valamint Alberto Alemanno a párizsi Hautes Etudes Commerciales üzleti főiskola európai jogi professzora közös cikkben válaszolt az Euronews internetes oldalán Varga Judit magyar igazságügyi miniszter ugyanott megjelent írására, amelynek az volt a címe, hogy „Tények, amelyeket mindig meg akartál tudni a a jogállamiságról, de sose merted megkérdezi”. A három professzor közös írásának a címe pedig a következő: „A tények elválasztása a propagandától a jogállamisággal kapcsolatban”. Szerintük a magyar miniszter cikke hamis állításokban és torzításokban bővelkedik.

A három professzor arra a kérdésre összpontosít, hogy a jogállamiság követelménye vajon csupán minden országban mást és mást tartalmazó elvárások gyűjteménye, vagy pedig olyan jogi norma, ami az Európai Unió jogrendje értelmében igenis kikényszeríthető szabályok rendszere. Ez utóbbi értelmezés ellen – írják – azért kel ki a magyar kormány, mert attól tart, hogy a végén az EU elzárhatja az uniós alapok folyósítását azoknak a kormányoknak, amelyek módszeresen megsértik a jogállamisági normákat. Megjegyzik, hogy Magyarország esetében a GDP több mint négy százaléka uniós finanszírozás nyomán realizálódik.

Kelemen, Pech és Alemanno Varga Judit azon kérdésére, miszerint a jogállamiságot egyetemesen alkalmazható objektív kritériumok összességének kell-e tekinteni, igennel válaszol. Azok a pontos intézmények és gyakorlatok, amelyek alátámasztják a jogállamiságot, országonként eltérőek ugyan, de a koncepció magját széles egyetértés övezi – állapítják meg. Mint hozzáteszik, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság ezen túlmenően kifejtette a jogállamiság definícióját, hangsúlyozva azt, hogy meg kell felelni bizonyos kulcsfontosságú jogelveknek, nevezetesen a jogszerűség, a jogi egyértelműség elvének, a végrehajtó hatalom vonatkozásában az önkényesség tilalmának, a bíróságok függetlenségének és pártatlanságának, a hatékony igazságszolgáltatási felülvizsgálat elvének, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását is, valamint meg kell felelni a törvény előtti egyenlőség elvének. Továbbmenve, a jogállamiság nem csupán univerzális érvényességű, jól kiérlelt koncepció, amelynek egyértelműen megfogalmazott központi elemei vannak, hanem egyúttal az EU-tagállamok jogi kötelezettsége is. E kötelezettségnek az uniós szerződések, valamint az Európai Bíróság esetjogi döntései adják az alapját.

Valójában arról van szó, hogy az Orbán-kormány nemet akar mondani a jogállamiságra, miközben igent mond az uniós támogatásokra – olvasható a válaszcikkben...

ITT OLVASHATÓ