Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2019.11.21.
„Tavaly éppen volt egy hivatali felújításunk, a kivitelező itt fizetett iparűzési adót. Ez megdobta az adóbevételünket, így viszont kevesebb állami pénz jutott a feladatokra, az adóbevételekből azokat szinte lehetetlen kigazdálkodni” – magyarázza a feladatfinanszírozás időnként nem kifejezetten életszerű fordulatait Magyarbánhegyes polgármestere. Sódarné Varga Gyöngyi ezt azzal is megtoldja, hogy szociális céllal csak az alapszolgáltatásokra ad pénzt az állam, de például a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kiegészítő fejlesztéseit már az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia, ha van miből.
Pedig Békésben van bőven, akinek szüksége volna a támogatásra. Nemrégen írt a 444.hu arról, hogy az idei évtől azokon a településeken, ahol az egy főre jutó adóbevétel eléri a 110 ezer forintot, már nem adnak pénzt közfoglalkoztatásra.
Magyarbánhegyesen az egy főre eső adóbevétel 33 253 forint, ami egy jó középmezőnyt jelent a térségben. A két és fél ezer lakosú község határában fúrt egy-két kutat a Mol, és már meg is dobta ezzel az adóbevételeket. A hatályos jogszabályok szerint, ha egy település adóerő képessége meghaladja a 10 ezer forintot, akkor az önkormányzat a kiegészítő támogatást is elveszíti, 12 500 forint (2020-tól 15 ezer forint) felett pedig már elvonnak arányosan bizonyos összeget. „Nem csoda, ha többen, főként a kisebb falvak ezt büntetésként élik meg” – mondja egy neve elhallgatását kérő szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet: minél kevesebb lakos van egy faluban, annál kevesebb felé oszlik el az adóbevétel, ugyanakkor a feladatok fajlagos költsége egy kisebb településen magasabb...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.