Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2019.11.06.
Ezt írtam a választások estéjén, október 13-án, az ellenzéki győzelem után. Akkor is azt gondoltam, hogy erre a mondatra sajnos majd hivatkoznom kell, de azt azért nem gondoltam volna, hogy ehhez alig 22 napra lesz szükségem.
Mert Horváth Csaba első ügyét, a visszaélésekre okot adó SZMSZ módosítását még iszonyatos jóindulattal be lehetett tudni bénázásnak, vagy átgondolatlanságnak, de a szerdai két ügy már a bizalommal való abszolút visszaélés.
A ferencvárosi parkolási mutyiba, és ezzel a fideszes összejátszás vádjába folyton belekerülő, a választásokon megbukó, a Baranyi Krisztinát folyamatosan támadó szocialista Pál Tibor a főváros költségvetési bizottságába való jelölése okkal vágja ki minden ellenzéki szavazónál a biztosítékot. De az, hogy Horváth Csaba a parkolási maffiából ismert Kupertől vesz vélhetően fölöslegesen parkolóórákat Zuglónak, az tényleg mindennek a teteje. És lehet arra hivatkozni, hogy még az előző városvezetés döntött (valójában nem döntött, hanem átadta a döntést a következő testületnek), hogy olcsóbb mint az eddigi drága, és hogy a lakosság tényleg akar új zónákat. De ez a mostani bérlés is drága, az ügylet korrupciógyanús, az eszközkezelés elavult, és a lakosok tuti tudnának várni pár hetet, ha utána jobb megoldást kapnának. Főleg, hogy Horváth is azt hangsúlyozza, hogy egységes budapesti parkolás kell, de azért gyorsan még bővíti a zuglóit. Ha ez se elég, érdemes elolvasni a 444 cikkét a témában...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.