MÁSODIK GENERÁCIÓ

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.11.01.

Egyre több az olyan magyar gyerek, aki vagy külföldön született vagy egészen kiskorában került ki a szüleivel – azaz lassan felnövőben a határátkelők új generációja. De egyáltalán határátkelőnek számítanak-e, tényleg ők a kivándorlók második generációja?

Az első generáció körül nincsenek nagy kérdőjelek, ők azok, akik külföldre költözve keresik a boldogulásukat. Jellemzően a magyar határátkelők legnagyobb része ilyen.

A definíció ezt követően kezd bonyolódni, olyannyira, hogy még a kérdéskörrel foglalkozó szakemberek sem értenek egyet abban, hogy például a határátkelők gyermekeit hova sorolják.

A másfeledik generáció

A 1.5 generáció (vagy az egyszerűség kedvéért 1.5G) azokra utal, akik gyermekként (azaz tizenegynehányéves koruk, azaz tinédzseréveik előtt) költöznek külföldre.

Azért másfeledik generáció ők, mert magukkal viszik (vagy megtartják) a hazájukra jellemző karaktervonásokat, miközben persze szüleiknél jobban asszimilálódnak és illeszkednek be a fogadó ország társadalmába.

Egészen kicsi gyerekek esetén ez akár némi zavarhoz is vezethet például az anyanyelvük és az új hazában honos nyelv használatában. Az identitásuk így aztán egyfajta keveréke a régi és új nyelvnek-kultúrának.

Nyilván ez a „másfeledik generáció” sem egységes, nagyon sok függ attól, hogy hány évesen érkeznek meg az adott országban, milyen közösségben telepednek le, meddig jutottak otthon a tanulmányaikban és még sorolhatnánk.

A másfeledik generáció tagjai gyakran kétnyelvűek és könnyebben illeszkednek be a helyi kultúrába és társadalomba, mint a felnőtt határátkelők. Sokan közülük összeolvasztják az otthonról hozott és az új helyen felszedett kultúrát.

A második generáció

Második generációnak általában azokat tartják, akik már az új országban születtek. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, ám nem az, ugyanis sokan nem értenek ezzel egyet, mégpedig azon megfontolásból, hogy szerintük a második generációs határátkelők voltaképpen már nem is határátkelők, csak a szüleik azok.

(Arról nem beszélve, hogy ezek a generációs meghatározások egészen faramuci helyzetekhez vezethetnek. Például akkor, ha egy család két gyermekkel lesz határátkelő, majd külföldön születik még egy gyerekük és ekkor már teljes a kavar, hogy a testvérek közül ki hányadik generációnak számít.)...

ITT OLVASHATÓ