168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.11.06.
Már csak a vízummentesség a cél
Tarik Demirkan, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztője a 168 Órának adott interjúban hangsúlyozta: nemcsak az EU zárkózik el Ankara tagfelvételétől, hanem a török közvélemény számára sem olyan vonzó már az EU-tagság, mint tíz-húsz éve.
Betagolt nevelőszülők
A legfrissebb adatok szerint 2018-ban 15 386 gyermek élt nevelőszülőknél, akiknek a száma úgy 5500 fő körül ingadozik. Viszont az látszik, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást, s ez, ahogy Ónody-Molnár Dóra riportjából kiderül, nem véletlen: a nevelőszülőknek nemcsak a társadalom előítéleteit és a megalázóan csekély anyagi ellenszolgáltatást kell eltűrniük, hanem a rendszer méltatlan bánásmódját is.
Repedések a szövetségben
Természetes jelenség, hogy feszültségek keletkeztek az amúgy is tagolt ellenzéki oldal képviselői között, a konfliktusok a rivális pártok között erősödni fognak, és a Fidesz mindent megtesz majd azért, hogy elmélyüljenek az ellentéteik – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők.
Lényeges momentumok
Igazán sikeres „bevándorló”, mondhatnánk a tizenegy éve Újpesten élő momentumos polgármesterről, Déri Tiborról. A harmincnégy éves tanárember az egyesült ellenzék közös polgármesterjelöltjeként indult, s dinamikus kampányával meglepetésre legyőzte a megdönthetetlennek látszó Wintermantel Zsoltot, a Fidesz nyolc éve regnáló polgármesterét.
A választás Orbán Sztálingrádja volt
Lengyel László: Létre kell hozni a Szabad Városok Szövetségét
Felszámolható-e az agresszió kultusza?
Történelmi tapasztalat, hogy az agresszív emberek hírnévre számíthatnak. Szeretjük látni, hogy az egyik legyőzi a másikat, és ezt sok esetben magasztos eszmék sem igazolják. Nehéz kimutatni, hogy az agresszió és a médiaerőszak között ok-okozati összefüggés lenne, és az is kérdéses, hogy a probléma társadalmi méretű-e – mondja Haller József neurobiológus, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszékének vezetője.
Orwell mégsem tévedett
2010 óta a kormány több milliárd forint pályázati pénzt biztosított a településeknek közterületikamera-telepítési célokra. A miskolci önkormányzat is kapva kapott az alkalmon. A város közbiztonságának javítására hivatkozva sebtében hozzá is láttak a megvalósításhoz.
Zavargások a mintaállamban
Rég nem látott kormányellenes tüntetések voltak a minap Azerbajdzsánban. Az ellenzéki pártok aktivistái – a Szabad Európa Rádió szerint mintegy 220-an – az első megmozduláson a politikai foglyok szabadon engedéséért és a kilátásba helyezett megszorító intézkedések ellen tiltakoztak. Nem tartott sokáig az akció, a hatóságok hamarosan feloszlatták a gyűlést, és mintegy hatvan főt előállítottak. Az őrszobán megverték, majd elengedték őket.
A vizsgálat fogságában
Ukrajna nyakig benne van nem csupán az Egyesült Államok és Oroszország bonyolult viszonyában, hanem még az amerikai belpolitikában is, miközben megoldást próbálna keresni a kelet-ukrajnai (krími) helyzetre.
Mit írtok ti?
Van-e jelentősége a magyar irodalomnak egy olyan világban, amelyben a művészetek karizmája enyhén megkopott? Teljesített-e annyit a kortárs magyar irodalom a rendszerváltás óta, mint a hazai gazdaság? Lehet-e írói mű tárgya az irodalom története? Irodalomtörténetről, esetleg tudományról van-e szó, vagy újraélesztési kísérletről, mumifikálódott arcok, művek újrafelfedezéséről? Komoly sajtóvitákat gerjeszt egy ideje Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, amely az újraolvasott magyar irodalom metszetét portrészerű fejezetekben próbálta megrajzolni. Tiltakoztak az irodalomtanárok, hibajegyzéket szerkesztettek a szerkesztők, és várható volt, hogy megsértődik a súlyosan vegzált szerző. Mások szerint Háy könyvének veszélye, hogy „túl egyéni”, s félő, hogy állításai átszivárognak az oktatásba.
Történelmi királycselek
Nemrég jelent meg Gárdos Péter új regénye: a Királyi játék. Ez a műve is játékfilmnek készült volna eredetileg, ám a megvalósításra egyelőre nincs pénz a filmalapnál. A történet a világhírű magyar tudósról, Kempelen Farkasról és a rejtélyes sakkozógépéről szól. Kultúrtörténeti krimi a felvilágosodás korából, ugyanakkor két zseni barátságának sűrű drámája.
Most tél van, és csend és hó és halál
Ha most hirtelen megkérdeznének, érdekelne-e egy brassói zsaru tragikus múltja által motivált szívós nyomozása és ehhez kapcsolódó, stricikkel és lányaikat gátlástalanul prostitúcióba bocsátó szarházi apákkal történő verekedéssorozata egy romániai exbányavárosban, kapásból rávágnám, hogy nem. Szerencsére azonban kortárs magyar, illetve koprodukcióban készülő filmeket nem kizárólag a jól-rosszul sikerült beharangozók alapján néz meg az ember, hanem akár azért is, mert a nála hozzáértőbbek felhívják rá a figyelmet. Így történt ez jelen esetben az első filmes Bagota Béla Valan – Az angyalok völgye című mozijával is, amelynek látványa és látványtervezője a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon aratott nem is akármilyen babérokat: az európai nagyjátékfilmek kategóriájában nyert megosztott második díjat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.