Szerző: hvg.hu
2019.11.11.
Valósnak tűnő, de a valóságtól feltehetően távol álló forgatókönyvek borzolják hetek óta az óvoda-iskola átmenetben érintett szülők és pedagógusok kedélyeit: ezek legtöbbjének persze elejét lehetne venni egy néhány mondatos tájékoztatással, ám mivel a területért felelős Emberi Erőforrásminisztérium (Emmi) elzárkózik mindenfajta kommunikációtól, a krónikus információhiány miatt az érintettek adott esetben olyasmit is meglátnak a sorok között, ami lehet, hogy nincs is ott.
Ez lehet a helyzet a Népszava pénteki cikkében szereplő általános iskolai előkészítő évfolyamokkal is. A kormány régi tervét, a kilencosztályos általános iskolát megvalósító plusz év bevezetéséről a lap szerint ugyanis a tavalyi, éles bírálatok ellenére sem tett le a minisztérium.
Az óvoda és az általános iskola első osztálya közé beékelődő „nulladik” évfolyamokról mint a két intézménytípus közti átmenetet megkönnyítő, egyfajta felkészítő osztályokról írt tavaly szeptemberben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) frissen bemutatott (majd rögtön átdolgozásra küldött) tervezete. Az alapozónak is nevezett évfolyam a dokumentum szerint nem lett volna kötelező: az iskoláknak pedagógiai programjukban kellett volna biztosítaniuk a lehetőséget, dönteni viszont a szülők dönthettek volna róla, hogy szüksége van-e gyereküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse az iskolai tanuláshoz szükséges készségeket.
A közneveléssel foglalkozó szervezetek egy része – köztük a Civil Közoktatási Platform (CKP) – kezdettől ellenezte a megoldást, mert úgy vélték, hogy a „felzárkóztató” évfolyam megbélyegezné az oda kerülőket és erősítené a szegregációt. Emellett szerintük az érintett gyerekeknek is törést okozna, hogy úgy kerülnének iskolába, mint akik mindjárt az elején kevesebbek valamilyen szempontból, mint a többiek. Az érvek előtt tavaly novemberben meghajolni látszott az Emmi, amikor bejelentette, hogy az elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam lehetőségét, úgy, ahogy van, kihúzták a dokumentumból...
Ez lehet a helyzet a Népszava pénteki cikkében szereplő általános iskolai előkészítő évfolyamokkal is. A kormány régi tervét, a kilencosztályos általános iskolát megvalósító plusz év bevezetéséről a lap szerint ugyanis a tavalyi, éles bírálatok ellenére sem tett le a minisztérium.
Az óvoda és az általános iskola első osztálya közé beékelődő „nulladik” évfolyamokról mint a két intézménytípus közti átmenetet megkönnyítő, egyfajta felkészítő osztályokról írt tavaly szeptemberben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) frissen bemutatott (majd rögtön átdolgozásra küldött) tervezete. Az alapozónak is nevezett évfolyam a dokumentum szerint nem lett volna kötelező: az iskoláknak pedagógiai programjukban kellett volna biztosítaniuk a lehetőséget, dönteni viszont a szülők dönthettek volna róla, hogy szüksége van-e gyereküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse az iskolai tanuláshoz szükséges készségeket.
A közneveléssel foglalkozó szervezetek egy része – köztük a Civil Közoktatási Platform (CKP) – kezdettől ellenezte a megoldást, mert úgy vélték, hogy a „felzárkóztató” évfolyam megbélyegezné az oda kerülőket és erősítené a szegregációt. Emellett szerintük az érintett gyerekeknek is törést okozna, hogy úgy kerülnének iskolába, mint akik mindjárt az elején kevesebbek valamilyen szempontból, mint a többiek. Az érvek előtt tavaly novemberben meghajolni látszott az Emmi, amikor bejelentette, hogy az elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam lehetőségét, úgy, ahogy van, kihúzták a dokumentumból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.