KEZDŐDIK A PROFESSZORI CÍM ÉS A DOKTORI ISKOLÁK LEZÜLLESZTÉSE

INDEX
Szerző: MOLNÁR CSABA
2019.11.19.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az elmúlt hónapokban átalakította a doktori iskolák engedélyezési eljárásrendjét, illetve az egyetemi tanári kinevezések feltételeit. A reform kritikusai szerint a változtatások egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a tudományos teljesítmény ne legyen a jövőben hangsúlyos szempont. Így azok a gyengébb képességű intézmények és emberek is labdába rúghatnak, akiknek jó kapcsolataik vannak, de eddig alkalmatlannak minősültek volna.

Az egyik forrásunk, aki mélységében lát rá a magyar felsőoktatás egészére, illetve az akkreditáció menetére, azt mondta, hogy amikor másfél éve lezajlott a MAB tagjainak szinte teljes cseréje, már akkor sejteni lehetett, hogy megkérdőjelezhető folyamatok vették kezdetüket. A bizottságból kikerült a szakterületükön elismert személyek nagy része, a felszabaduló helyeket pedig a tudományos közösségben kevéssé központi szerepet játszó emberekkel töltötték föl.

A mából visszatekintve a kutató igazolva látja a korábbi félelmeket. A tudományos életben meghatározó szerepet játszó doktori iskolák, illetve azok vezetői, valamint a professzorok kinevezése elé támasztott követelmények lazítása utat enged a tudományos közösség vezető rétegének felhígulásához.

Egyik forrásunk szerint visszatér a Kádár-korszak urambátyám-világa, amikor ha valaki semmit sem ért el szakmailag, viszont egész életében jól helyezkedett, végül elnyerte méltó jutalmát. Egy másik nyilatkozó tudós szerint a mostani állapot még a rendszerváltás előtti időszaknál is rosszabb: akkor ugyan voltak politikai kinevezettek, de a nagy többségnek mégis csak eredményeket kellett felmutatnia az előmenetelhez.

Ehhez képest most olyan feltételek vannak kialakulóban, amelyek nemcsak, hogy a kevéssé sikeres, idős embereknek kedveznek, de a kutatásban sikeres,

FIATAL KUTATÓKAT KIFEJEZETTEN HÁTRÁNYOSAN ÉRINTIK...

ITT OLVASHATÓ